adozona.hu
28/2000. Számviteli kérdés
28/2000. Számviteli kérdés 117/2010/Szt. 23. § (1) bek./ISZ
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
A Polgári Törvénykönyv 583. §-ának (1) bekezdése szerint a haszonkölcsön-szerződés alapján a kölcsönadó köteles a dolgot a szerződésben meghatározott időre ingyenesen a kölcsönvevő használatába adni, a kölcsönvevő pedig köteles azt a szerződés megszűntekor visszaadni.
A kérdés megítélése során a haszonkölcsön fogalmából két dolgot kell kiemelni. Egyrészt hangsúlyozni kell, hogy a haszonkölcsön időtartama alatt a kölcsönadott dolog mindvégig a kölcsönadó tulajdonában marad, mivel a kölcsönzés...
28/2000. Számviteli kérdés
117/2010/Szt. 23. § (1) bek./ISZ
Van-e mód arra, hogy értékcsökkenést számoljon el társaságunk a haszonkölcsön-szerződés keretében átvett, és hosszabb időn át általunk üzemeltetett speciális termelőberendezések után?
A Polgári Törvénykönyv 583. §-ának (1) bekezdése szerint a haszonkölcsön-szerződés alapján a kölcsönadó köteles a dolgot a szerződésben meghatározott időre ingyenesen a kölcsönvevő használatába adni, a kölcsönvevő pedig köteles azt a szerződés megszűntekor visszaadni.A kérdés megítélése során a haszonkölcsön fogalmából két dolgot kell kiemelni. Egyrészt hangsúlyozni kell, hogy a haszonkölcsön időtartama alatt a kölcsönadott dolog mindvégig a kölcsönadó tulajdonában marad, mivel a kölcsönzés keretében csak használatba adás történik, másrészt ki kell emelni azt is, hogy a haszonkölcsön ingyenes ügylet.
A fenti definíciónak megfelelően a kölcsönadott termelőberendezések a haszonkölcsön időtartama alatt nem kerülnek be a kölcsönvevő könyveibe, ebből adódóan a kölcsönvevő amortizációt nem számolhat el a termelőberendezések után. A Polgári Törvénykönyv szerint azonban a haszonkölcsön-szerződés alapján kölcsönvett dolog fenntartásának költségei a kölcsönvevőt terhelik, így a termelőberendezések folyamatos, zavartalan, biztonságos működésének költségeit a kölcsönvevő számolja el.
Figyelembe kell azonban venni azt is, hogy a haszonkölcsön keretében hosszabb időn át üzemeltett termelőberendezés annyira elhasználódhat, hogy a kölcsönadó térítésmentesen lemond a kölcsönadott berendezés tulajdonjogáról a haszonkölcsön-szerződés lejártával. (Ez akkor válik indokolttá, amikor a haszonkölcsön-szerződés lejárta után a korábban kölcsönadott eszköznek a tulajdonosánál történő ismételt hasznosításának költségei/ráfordításai meghaladják az eszköz hasznosításából származó bevételeket.) Ez esetben a haszonkölcsön-szerződés lejárta után a térítés nélküli átadás/átvétel szabályai szerint kell eljárni a termelőberendezés tulajdonosváltása számviteli elszámolásának tekintetében. Ha a haszonkölcsön-szerződés lejártával a kölcsönadó nem mond le tulajdonjogáról, akkor a szerződés lejáratához külön könyvelési tétel nem kapcsolódik (sem a kölcsönadó, sem a kölcsönvevő részéről).
A kérdésben említett ügylet helyes elszámolásának meghatározásakor figyelembe kell venni a számviteli törvényben megfogalmazott, a tartalom elsődlegessége a formával szemben elvet is. Jelen esetben ugyanis az átvett berendezéseket huzamosabb ideig használja a kölcsönvevő. A kölcsön keretében történő használat időtartama adott esetben megközelítheti, sőt el is érheti a hasonló műszaki paraméterekkel rendelkező berendezések átlagos (a termelőberendezés elméletileg várható) hasznos élettartamát, ami azt jelenti, hogy a kölcsönadó a haszonkölcsön-szerződés érvénybelépésétől kezdve a későbbiekben már nem használja a kölcsönadott eszközt saját céljaira. Ilyen esetben, amikor a haszonkölcsön-szerződés megkötésekor nyilvánvaló, hogy a kölcsönadó a későbbiekben nem fogja a kölcsönadott eszközt visszakövetelni (vagyis egyértelműen megállapítható, hogy valójában nem kölcsönkonstrukcióról van szó), akkor az ügylet ingyenes jellegéből adódóan a térítés nélküli átadásra/átvételre vonatkozó számviteli szabályokat indokolt alkalmazni az ügylet könyvelésekor. Ebből következően a fentieknek megfelelő ügylet számviteli elszámolása során a térítés nélkül átvett eszközt az átvevő piaci értéken felveszi beruházásként a könyveibe a rendkívüli bevételekkel szemben, majd a rendkívüli bevételt időbelileg elhatárolja (passzív időbeli elhatárolás). Az átvett eszközt a használatba vételkor a beruházások közül a tárgyi eszközök közé át kell vezetnie az átvevőnek. Az átvételkor képzett passzív időbeli elhatárolást az átvett eszköz átvételkor meghatározott beszerzési értékének költségkénti, illetve ráfordításkénti elszámolásakor kell megszüntetni. Az átvett eszköz után az átvevő számolja el az amortizációt, azonban a térítés nélküli eszközátvétel elszámolási szabályai miatt az eszköz után elszámolt amortizáció nincs befolyással az átvevő eredményére. Az átadó rendkívüli ráfordításként vezeti ki könyveiből az átadott eszköz nyilvántartási értékét.
[2000. évi C. törvény 23. § (1) bek.]