adozona.hu
26/2003. Számviteli kérdés
26/2003. Számviteli kérdés 379/2010/Szt. 56. § (1) bek./ISZ
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
A számvitelről szóló 2000. évi C. törvény (a továbbiakban: számviteli törvény) 56. §-ának (1) bekezdése szerint, amennyiben a vásárolt készlet (anyag, áru) bekerülési (beszerzési), illetve könyv szerinti értéke jelentősen és tartósan magasabb, mint a mérlegkészítéskor ismert tényleges piaci értéke, akkor azt a mérlegben a tényleges piaci értéken kell kimutatni, a készlet értékét a különbözetnek értékvesztéskénti elszámolásával kell csökkenteni.
A vásárolt készlet év végi értékelésekor, az ér...
26/2003. Számviteli kérdés
379/2010/Szt. 56. § (1) bek./ISZ
A számviteli törvény előírásai a tartósság követelményét általában az egyéves, vagy éven túli időtartamhoz kapcsolják. Hogyan értelmezhető a tartósság követelménye az árutőzsdén is jegyzett vásárolt készletekkel kapcsolatos értékvesztés elszámolása tekintetében, figyelembe véve azt, hogy a készletek általában egy évnél rövidebb ideig szerepelnek a vállalkozások nyilvántartásaiban? Milyen információk figyelembevételével kell az üzleti év végi értékvesztés összegét meghatározni?
A számvitelről szóló 2000. évi C. törvény (a továbbiakban: számviteli törvény) 56. §-ának (1) bekezdése szerint, amennyiben a vásárolt készlet (anyag, áru) bekerülési (beszerzési), illetve könyv szerinti értéke jelentősen és tartósan magasabb, mint a mérlegkészítéskor ismert tényleges piaci értéke, akkor azt a mérlegben a tényleges piaci értéken kell kimutatni, a készlet értékét a különbözetnek értékvesztéskénti elszámolásával kell csökkenteni.A vásárolt készlet év végi értékelésekor, az értékvesztés elszámolásakor a leértékelést megalapozó döntést a mérlegkészítéskor ismert összes piaci és egyéb információ figyelembevételével kell meghozni.
A mérlegkészítéskori értékeléskor a minősítéseket nem szabad az árak (a piac) átmeneti ingadozásaira alapozni. Az adott időpontban rendelkezésre álló legmegbízhatóbb adatokra kell támaszkodni a tekintetben, hogy az egyes készletfajták esetében mekkora piaci értéket vesznek figyelembe. Ebből következően, tőzsdére bevezetett termék esetében a tartós (akár éven túli) piaci tendenciákat kell figyelembe venni, és nem lehet például egy-egy kiugró - rövidebb - időszak áraira alapozni az értékvesztést. (Amennyiben a készlet piaci árairól megbízható, hosszabb idősor áll rendelkezésre, tartós tendencia kimutatására, az idősorban megfigyelhető szezonalitás kiszűrésére alkalmazható a különböző hosszúságú mozgóátlagok statisztikai módszere.)
A tőzsdei árak figyelembevétele mellett meghatározóak lehetnek a cég értékesítési lehetőségei, a következő időszakra előre rögzített értékesítési szerződéseiben kialakított árak is, amely szempontokat szintén figyelembe kell venni az értékvesztés elszámolásakor.
Amennyiben az előző év végén valamely készlettel kapcsolatosan értékvesztést számoltak el, és az a tárgyév (a következő év) mérlegében (leltárában) már nem szerepel, ott az értékvesztés visszaírása az év végi értékelés során nem értelmezhető, mivel a készlet kivezetésekor az értékvesztéssel csökkentett bekerülési értéket kellett a könyvekben költségként, ráfordításként elszámolni.
A vásárolt készletek értékelésénél, az értékvesztés, az értékvesztés visszaírásának elszámolásánál alkalmazandó módszereket, eljárásokat a vállalkozónak a számviteli politika keretében, az eszközök és a források értékelési szabályzatában (előre) írásban kell rögzítenie.
[2000. évi C. törvény 56. § (1)-(2) bek.]