24/2000. Számviteli kérdés 30/2010/Áhsz. 18. § (1) bek./ISZ

Kiválasztott időállapot: Mi ez?

Kibocsátó(k): Saldo Zrt.
Jogterület(ek): Adójog, számviteli szabályok
Érvényesség kezdete: 2000.01.01
Érvényesség vége:

MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?

Csak a jogszabály szövegének mutatása

és a

24/2000. Számviteli kérdés

30/2010/Áhsz. 18. § (1) bek./ISZ

Az elmúlt években többször, több helyen jelent meg az operatív lízinggel, a pénzügyi lízinggel és részletre történő vásárlással kapcsolatos értelmezés. Az egységes értelmezés és alkalmazás érdekében - a jelenleg hatályos előírásoknak megfelelően - összefoglalóan közöljük a három gazdasági művelet elszámolását.

A három gazdasági esemény tartalmának megértése érdekében röviden összefoglaljuk a számviteli elszámoláshoz kapcsolódó fogalmakat és az események elszámolását.
Az operatív (üzleti) lízing: a dolog átadása olyan szerződés alapján, amely szerint a lízingbe adó tulajdonát képező eszközt lízingdíj ellenében, a szerződésben rögzített időtartamra a lízingbe vevő használatába, birtokába adja, azzal, hogy a lízingbe vevő a lízing időtartama alatt viseli a lízingelt eszközzel kapcsolatos költségeket, a lízing időtartamának lejáratát követően pedig a lízingelt eszközt köteles visszaszolgáltatni a lízingbe adónak. A lízing időtartama alatt a lízingbe adó mutatja ki könyveiben az eszközt. A lízingbe vevő a lízing lejártát követően a lízingelt eszközt visszaszolgáltatja a lízingbe adónak.
Az operatív (üzleti) lízing számviteli elszámolási szabályai a bérleti szerződés alapján bérelt eszközök elszámolásához hasonlítanak.
A pénzügyi lízing dolog átadása olyan szerződés alapján, amely szerint a lízingbe adó a tulajdonát képező eszközt lízingdíj ellenében, a szerződésben rögzített időtartamra a lízingbe vevő használatába, birtokába adja, azzal, hogy a lízingbe vevő a lízing időtartama alatt viseli a lízingelt eszközzel kapcsolatos költségeket és valamennyi kockázatot. A szerződés ideje alatt a lízingbe vevő jogosult a hasznok szedésére, a szerződés időtartamának, lejáratának végén a lízingelt eszköz tulajdonjogát a lízingbe vevő, vagy az általa megjelölt - a maradványérték megfizetésével vagy anélkül - megszerzi (vagy megszerezheti), illetve a lízingbe vevőt elővételi jog illeti meg. Ha a lízingbe vevő nem él e jogával, akkor a lízing tárgya visszakerül a lízingbe adó birtokába és könyveibe. A felek a szerződésben kötik ki a lízingdíj tőkerészét, valamint a kamatrészét és a törlesztések ütemezését. Pénzügyi lízing esetén a lízingbe vett eszközt a lízingbe vevőnek kell eszközei között kimutatnia.
A részletre történő vásárlás (jogszabályi meghatározás alapján): "a felek megállapodhatnak, hogy a vevő a vételárat meghatározott időpontokban, több részletben fizeti meg, és a dolgot a vételár teljes kiegyenlítése előtt neki átadják (részletvétel)." [Ptk. 376. § (1)] A részletre történő vásárlás tehát az adásvétel speciális fajtája, amely során a vevő részletfizetési kedvezményt kap, a megvásárolt dolgot átveheti, a megszerzett eszköznek a vevő a tulajdonosa, bár ezen tulajdonjog átszállását az utolsó részlet megfizetéséhez köthetik.

Az operatív (üzleti) lízing elszámolása

A lízingszerződés lejártakor, az utolsó lízingdíj kiegyenlítését követően, az eszközt visszaszolgáltatta a lízingbe vevő költségvetési szerv.
Ezután a lízingbe adó külön szerződés alapján az adásvétel általános szabályai szerint értékesítette ugyanezen intézménynek a lízing tárgyát képező eszközt. (A lízingbe adó az eszközt bárkinek értékesíthette volna.)
Az értékesítésről kiállított számla alapján az elszámolás attól függ, hogy a költségvetési szerv az eszközt egy éven túl kívánja-e még használni, vagy az már éven belül elhasználódik, illetve, hogy mekkora a számlázott összeg. Ha a beszerzési ár 100 000 Ft alatt van, és az eszközt még egy éven túl használja az intézmény, akkor azt kis értékű, éven belül amortizálható eszköznek lehet minősíteni.

1.	T	123, 1313, 1323, 143 és 1822, 1823	-	K	321 vagy 3311	A tárgyi eszköz-beszerzés elszámolása, ha az eszközt még egy éven túl használja az intézmény és az érték a 100 000 Ft-ot meghaladja.
2.	T	721	-	K	129, 139, 149, 189	A kiadás elszámolása a megfelelő szakfeladat számlán.
3.	T	121, 1311, 1321, 141	-	K	4122, 4132	Az eszköz aktiválása és a tőkeváltozás elszámolása.
4.	T	54722 vagy 54923 és 56121	-	K	321 vagy 3311	A beszerzés elszámolása, ha az eszközt kisértékű tárgyi eszköznek vagy éven belül elhasználódó eszköznek minősítették.
5.	T	721	-	K	599	A kiadás elszámolása a megfelelő szakfeladat számlára.

A pénzügyi lízing elszámolása

A költségvetési szerv a pénzügyi lízing keretében átvett eszközöket a lízingbe adó (helyette az eladó) által számlázott - levonható áfa nélküli - ellenértéken veszi állományba (folyamatban levő beruházásként, vagy a megfelelő eszközcsoportban) a 4383. Pénzügyi lízing miatti kötelezettségek számlával szemben. Az aktiválható értéket növelik az üzembe helyezésig felmerült, a beszerzési értékbe tartozó költségek. Nem lehet azonban figyelembe venni a pénzügyi lízinggel kapcsolatosan fizetendő kamatot, mert a lízing futamideje alatt fizetendő kamat nem része a birtokba adáskori piaci értéknek. Az így aktivált érték után az értékcsökkenést a lízingbe vevő költségvetési szerv számolja el. A pénzügyi lízing esetében az előzetesen felszámított áfa elszámolása attól függ, hogy a lízingszerződésben mi a lízing tárgya, illetve a lízingtárgy tulajdonváltozása rögzített-e vagy sem.
Amennyiben a lízingszerződésben a lízingbe vevő biztos tulajdonszerzése rögzített (zártvégű lízing), és a lízingtárgy birtokba vehető dolog, akkor az adókötelezettség egyszerre keletkezik a lízingbe adó által számlázott összegben. [az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény (a továbbiakban: Áfatörvény 10. § a) pontja szerint] Amennyiben a lízing tárgya vagyonértékű jog, vagy a lízing futamidejének a végéig a lízingtárgy tulajdonváltozása nem rögzített (nyíltvégű lízing), akkor az Áfatörvény ezt szolgáltatásvásárlásnak minősíti és az adókötelezettség nem egyszerre keletkezik, vagyis az előzetesen felszámított áfát - a lízingbe adó által számlázott összegben - a mindenkor esedékes lízingdíjjal egyidejűleg kell megfizetni. Amennyiben a lízing tárgya az Áfatörvény 142. §-a szerint fordított adózás alá tartozó termék értékesítésére irányul, akkor természetesen a lízingbe adó számlája, sem a zárt-, sem a nyíltvégű lízing esetén nem tartalmazhatja a fizetendő áfát, azt a lízingbe vevő a zárt-, vagy nyíltvégű lízingre vonatkozó általános előírások szerint köteles elszámolni és bevallani. (A fordított áfa részletes elszámolásának leírását a 22/2010/Áhsz. 18. § (1)/ISZ [33/2008. Számviteli kérdés] tartalmazza.)
A példa szerinti költségvetési szerv adóköteles tevékenysége ellátása érdekében lízingelt eszközt. A lízingszerződés alapján átvett eszköz beszerzési ára 8000 E Ft + 25% felszámított áfa, illetve külön számlázott kamat. A szerződés szerint a lízingdíj 400 E Ft, kamat 50 E Ft.

1.	T	123, 1313, 1323, 143	-	K	321 vagy 3311	A pénzügyi lízingdíj első részletének kiegyenlítése a számlázott összegben (pl.: 400 E Ft).
2a.	T	1822, 1823	-	K	321 vagy 3311	A teljes vételárra eső - számlázott – egyenes adózás alá tartozó előzetesen felszámított áfa elszámolása, ha a lízingbe vevő tulajdonszerzése rögzített (zártvégű lízing) (pl.: 2000 E Ft).
2b.	T	1822, 1823	-	K	321 vagy 3311	Előzetesen felszámított áfa (egyenes adózás alá tartozó) elszámolása, ha a tulajdonszerzés nem rögzített (nyíltvégű lízing), a könyvelendő összeg a számlázott lízingdíjhoz kapcsolódóan (100 E Ft).
3.	T	5732	-	K	321 vagy 3311	A kamat elszámolása (pl.: 50 E Ft).
4.	T	721	-	K	129, 139, 149, 189, 599	A kiadás elszámolása a megfelelő szakfeladat számlán.
5a.	T	121, 1311, 1321, 141, 127, 1317, 1327, 147	-	K	4132, 41332	A pénzügyi lízing keretében átvett eszköz teljes beszerzési árának állományba vétele (pl.: 8000 E Ft, amely nem tartalmazhatja a levonható áfa és a kamat összegét). A tőkeváltozással szemben.
5b	T	41332	-	K	4383	A pénzügyi lízing miatti kötelezettség állományba vétele.

A következő lízingdíjak megfizetésekor könyvelendő tételek: 1., 3. és 4. tételek. Továbbá a források rendezéseként a pénzügyileg rendezett lízingdíjnak megfelelő összeggel egyezően a pénzügyi lízing miatti kötelezettséget csökkenteni kell a tőkeváltozással szemben. [T 4383 - K 4132]
A részletre történő vásárlás elszámolása
A részletre vétel számviteli elszámolására az adásvétel általános szabályait kell alkalmazni. A hatályos jogszabályi előírások - Áfatörvény 10. § a) pontja és 55. §-ának (1) bekezdése - szerint a birtokba adás vagy a tulajdonba adás napján keletkezik az áfa kötelezettség attól függően, hogy melyik időpont a korábbi.

1.	T	123, 1313, 1323, 143 és 1822, 1823	-	K	321 vagy 3311	Az első részlet és a teljes vételárra számlázott egyenes adózás alá tartozó előzetes áfa kiegyenlítésének elszámolása.
2.	T	5732	-	K	321 vagy 3311	A külön számlázott kamat kiegyenlítésének elszámolása.
3.	T	721	-	K	129, 139, 149, 189	A kiadás elszámolása a megfelelő szakfeladat számlán.
4.	T	121, 1311, 1321, 141 vagy 127, 1317, 1327, 147	-	K	4122, 4132, 41232, 41332	Az eszköz állományba vétele a teljes beszerzési árnak megfelelő összegben.

A következő törlesztő részletek megfizetésekor, ahhoz, hogy az aktivált érték ne jelenjen meg többszörösen, a 4. tétel nem könyvelendő.
[2000. évi C. törvény 3. § (8) bek. 13. pont, 23. § (3) bek., 50. § (6) bek., 65. § (3) bek., 249/2000. (XII. 24.) Korm. rendelet 15. § (3) bek., 18. § (1) bek., 2007. évi CXXVII. törvény 10. § a), 13. §, 142. §-a]

A folytatáshoz előfizetés szükséges.
A jogszabály aktuális szövegét és időállapotait előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink érhetik el!

Megbízható forrás, szakértő munkatárs

adozona.hu