adozona.hu
108/2003. Számviteli kérdés
108/2003. Számviteli kérdés 60/2010/ Áhsz. 22. § (1) bek. b) pont/ISZ
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
A számvitelről szóló 2000. évi C. törvény 65. §-ának (1) bekezdése szerint - amelyet az államháztartás szervezeteinek is alkalmazniuk kell - a könyvviteli mérlegben követelést - függetlenül attól, hogy az a forgóeszközök, illetve a befektetett pénzügyi eszközök között szerepel - az elfogadott, elismert összegben, illetve a már elszámolt értékvesztéssel csökkentett, az értékvesztés visszaírt összegével növelt könyv szerinti értéken kell kimutatni.
A követelés könyvviteli mérlegbeni szerepelte...
108/2003. Számviteli kérdés
60/2010/ Áhsz. 22. § (1) bek. b) pont/ISZ
Az államháztartási szervezet a követelései között szerepeltetheti-e a megfellebbezett, illetve a bírósági felülvizsgálat alatt lévő bírságokat? Év végén hogyan lehet szabályosan leltározni a peresített bírságokat?
A számvitelről szóló 2000. évi C. törvény 65. §-ának (1) bekezdése szerint - amelyet az államháztartás szervezeteinek is alkalmazniuk kell - a könyvviteli mérlegben követelést - függetlenül attól, hogy az a forgóeszközök, illetve a befektetett pénzügyi eszközök között szerepel - az elfogadott, elismert összegben, illetve a már elszámolt értékvesztéssel csökkentett, az értékvesztés visszaírt összegével növelt könyv szerinti értéken kell kimutatni.A követelés könyvviteli mérlegbeni szerepeltetésének tehát alapfeltétele, hogy a követelés elismert, elfogadott legyen, vagyis a könyvviteli mérlegben csak a jogerőre emelkedett határozatban szereplő, de még be nem fizetett bírság mutatható ki követelésként. A bírság elismerésének tipikus esete, amikor a megbírságolt a rendelkezésre álló határidőn belül nem él a fellebbezés, illetve a bírósági felülvizsgálati kérelem lehetőségével (keresetlevél benyújtásával), ebben az esetben a követelés könyvviteli mérlegbeni szerepeltetése egyértelműen indokolt.
Ha a megbírságolt a keresetlevél benyújtásával a határozatban kivetett bírság bírósági felülvizsgálatát kérte, de a vonatkozó jogszabály alapján a keresetlevél benyújtásának nincs halasztó hatálya a határozat végrehajtására, akkor számviteli szempontból a bírságot elismert, elfogadott követelésként kell továbbra is szerepeltetni a könyvviteli nyilvántartásokban. Ilyenkor a pénzügyi teljesítés elhúzódása és bizonytalansága miatt indokolt lehet e követelésekre év végén értékvesztést elszámolni az államháztartási szervezet számviteli politikájában meghatározottak szerint. A bírósági felülvizsgálat alatt lévő jogerős határozatban kivetett bírság értékvesztési szabályainak kialakítási szempontjai során a számviteli politikában figyelembe lehet venni többek között, hogy a bíróság milyen arányban változtatja meg a jogerős határozatot, a felülvizsgálati kérelemben felhozott érvrendszer mennyire megalapozott, meddig tart átlagosan a bírósági felülvizsgálat stb.
Ha a vonatkozó jogszabály alapján nem tekinthető jogerősnek a bíróság által felfüggesztett határozatban szereplő bírság, akkor a peresített követelést a bírósági eljárás lezárásáig a könyvviteli mérlegben szerepeltetni nem lehet, azt az államháztartási szervezet csak a 0. számlaosztályban mutathatja ki. Természetesen ezekről a követelésekről is analitikus nyilvántartást kell vezetni, és az államháztartás szervezetei beszámolási és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságairól szóló 249/2000. (XII. 24.) Korm. rendelet 40. §-ának (4) bekezdése alapján a beszámoló kiegészítő mellékletének szöveges indoklásában az összegüket be kell mutatni. Ezeket a követeléseket nem kell a könyvviteli mérlegben kimutatni, de ez természetesen nem jelenti azt, hogy az államháztartási szervezet lemondana a követeléséről, mivel arról lemondani csak az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény 108. §-ának (2) bekezdésében foglaltak szerint lehet.
Az el nem ismert, peresített követeléseknél a leltározással kapcsolatban a számviteli politikában rögzíteni kell, hogy mivel a peresített követeléseknél nincs mód az adóssal történő egyeztetésre, így leltározásuk a peresítésről szóló határozatok és az analitikus nyilvántartás egyeztetését jelenti.
[249/2000. (XII. 24.) Korm. rendelet 22. § (1) bek. b) pont]