adozona.hu
19/2003. Számviteli kérdés
19/2003. Számviteli kérdés 95/2010/Szt. 15. § (7) bek./ISZ
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
A kérdésben bemutatott helyzet szerint a vállalkozásnak járó ügynöki díjat a vállalkozás csak az üzleti partner mérlegkészítésének napja után számlázza a megbízónak (mivel ekkor határozható meg az ügynöki díj pontos összege), és emiatt arra csak a vállalkozás mérlegkészítési időpontja után kerül sor.
Az összemérés számviteli alapelvéből az következik, hogy az ügynöki díjat annak az üzleti évnek az eredményében kell árbevételként (a másik félnél költségként) figyelembe venni, amelyikben a szo...
19/2003. Számviteli kérdés
95/2010/Szt. 15. § (7) bek./ISZ
Vállalkozásunk egyik kereskedelmi partnerének végez (termékértékesítéshez kapcsolódóan) folyamatos ügynöki szolgáltatást. A szolgáltatás díjazása a partner - ügynöki tevékenység keretében értékesített árukon realizált, abból származó - 2001. évi értékesítési eredményétől függ, amelyet azonban csak a 2002-es év mérlegzárása után lehetett megállapítani. Mivel a két vállalkozás mérlegkészítésének napja időben majdnem egybeesik, ezért ügynöki szolgáltatásunkról a számlát csak a saját (és az üzleti partner) mérlegzárása után tudtuk elküldeni, a végzett szolgáltatás pontos ellenértékének ismeretében. Helyesen tettük-e, hogy az így számlázott ügynöki jutalékot a 2002-es üzleti év eredményében vettük figyelembe?
A kérdésben bemutatott helyzet szerint a vállalkozásnak járó ügynöki díjat a vállalkozás csak az üzleti partner mérlegkészítésének napja után számlázza a megbízónak (mivel ekkor határozható meg az ügynöki díj pontos összege), és emiatt arra csak a vállalkozás mérlegkészítési időpontja után kerül sor.Az összemérés számviteli alapelvéből az következik, hogy az ügynöki díjat annak az üzleti évnek az eredményében kell árbevételként (a másik félnél költségként) figyelembe venni, amelyikben a szolgáltatás teljesítése megtörtént. A kérdés szerinti esetben ez a 2001-es üzleti év, mivel az ügynöki díjat a 2001-es üzleti év értékesítési "eredményéhez" rendelték hozzá. A vállalkozás mérlegkészítési időpontja után, 2002-ben - 2001-es teljesítési dátummal - számlázott ügynöki díjat tehát a 2001-es üzleti év eredményében kell árbevételként figyelembe venni, ami ez esetben azt jelenti, hogy a tévesen 2002-re elszámolt ügynöki díjat önellenőrzés keretében kell a 2001-es üzleti év eredményében kimutatni.
Megjegyezzük, hogy a kérdésben vázolt ügynöki konstrukciót a kereskedelemben szokásostól eltérőnek találjuk. A felek az ügynöki szolgáltatásról szóló szerződésben meghatározzák a szolgáltatás tartalmát és a szolgáltatásért járó díjazást, amely általában az elvégzett szolgáltatás mennyiségével és minőségével áll arányban. Ennek megfelelő mérőszáma lehet (fix díjazástól eltérő esetben) a megbízó értékesítési forgalma (árbevétele), azonban a jutalékot értékesítési eredményhez kötni sajátos eljárás, többek között azért is, mivel ekkor az értékesítés költségei között az ügynöki jutalék is helyet kell, hogy kapjon, mint az értékesítési eredményt befolyásoló tétel. Ez esetben - legfőképp akkor, ha a két fél szoros üzleti és esetleg tulajdonosi kapcsolatban, kapcsolt vállalkozási viszonyban van - felvetődhet, hogy az ügylet valós tartalma nem ügynöki tevékenység, hanem például eredmény átadása, illetve átvétele.
[2000. évi C. törvény 15. § (7) bek.]