11/2008. Számviteli kérdés 300/2010/Szt. 47. § (5) bek./ISZ

Kiválasztott időállapot: Mi ez?
  • Kibocsátó(k):
  • Jogterület(ek):
  • Érvényesség kezdete: 
  • Érvényesség vége: 

MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?

Ingatlan vásárlása esetén az ingatlan vételárát meg kell osztani a telek és az épület között. A telek bekerülési értéke után a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény (a továbbiakban: számviteli törvény) 52. §-a (5) bekezdésének előírása szerint - kivéve a bányaművelésre, veszélyes hulladék tárolására igénybe vett telket - nem számolható el terv szerinti értékcsökkenés. A rendeltetésszerűen használatba vett épület terv szerinti értékcsökkenésének meghatározásakor a számviteli törvény 52. §-a ...

11/2008. Számviteli kérdés
Ingatlant vásároltunk. Az adásvételi szerződés a vételárat egy összegben tartalmazza, holott az ingatlan vételára a telek és a rajta lévő épület értékét is magában foglalja. Hogyan kell az értékcsökkenést megállapítani? Mi legyen a maradványérték, ha az épületet a rendeltetésszerű használatbavételt követően vagy anélkül a jövőben várhatóan le fogják bontani?
Ingatlan vásárlása esetén az ingatlan vételárát meg kell osztani a telek és az épület között. A telek bekerülési értéke után a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény (a továbbiakban: számviteli törvény) 52. §-a (5) bekezdésének előírása szerint - kivéve a bányaművelésre, veszélyes hulladék tárolására igénybe vett telket - nem számolható el terv szerinti értékcsökkenés. A rendeltetésszerűen használatba vett épület terv szerinti értékcsökkenésének meghatározásakor a számviteli törvény 52. §-a (1)-(3) bekezdésének előírását kell figyelembe venni.
A kérdés szerint az épületet le fogják bontani. Ha a bontás a rendeltetésszerű használatbavételt követően történik, az épület maradványértékének meghatározása során azt indokolt figyelembe venni, hogy a lebontáskor mi lesz a visszanyerhető haszonanyag értéke. Az így megállapított maradványérték, amennyiben nem lesz jelentős, nullának tekinthető [a számviteli törvény 3. §-a (4) bekezdésének 6. pontja].
Ha az épületet az ingatlan megvásárlását követően nem veszik rendeltetésszerűen használatba, akkor a számviteli törvény 47. §-ának (5) bekezdésében foglaltak szerint kell eljárni. Ebből következően az ingatlan (a telek és az épület) vételárát, az épület bontásának költségeit, továbbá a vásárolt teleknek építkezésre alkalmassá tétele érdekében végzett munkák költségeit, ráfordításait a telek értékét növelő beszerzési költségként kell elszámolni a telek bontás utáni (üres telek) piaci értékének megfelelő összegig, az ezt meghaladó költségeket, ráfordításokat a megvalósuló beruházás (épület, építmény) bekerülési (beszerzési) értékeként kell figyelembe venni.
Amennyiben az épület lebontása utáni telken a belátható jövőben nem valósul meg beruházás, akkor az üres telek piaci értékét meghaladó költségeket, ráfordításokat a számviteli törvény 53. §-a (1) bekezdésének a) pontja alapján terven felüli értékcsökkenésként kell elszámolni.
[2000. évi C. törvény 47. § (5) bek., 52. §]
A folytatáshoz előfizetés szükséges.
A jogszabály aktuális szövegét és időállapotait előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink érhetik el!
{{ item.ArticleTitle }}

{{ item.ArticleLead }}

A folytatáshoz előfizetés szükséges!
A jogi tudástár előfizetői funkcióit csak előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink használhatják: az aktuális időállapottól eltérő jogszabály tartalma (korábban vagy később hatályos), nyomtatás, másolás, letöltés PDF formátumban, hirdetés nélküli nézet.

A folytatáshoz lépjen be, vagy rendelje meg előfizetését.