adozona.hu
11/2007. Számviteli kérdés
11/2007. Számviteli kérdés 310/2010/Szt. 47. § (9) bek./ISZ
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
A számvitelről szóló 2000. évi C. törvény (a továbbiakban: számviteli törvény) 47. §-a (9) bekezdésének előírásából következik: amennyiben az üzembe helyezésig, a raktárba történő beszállításig a számla, a megfelelő bizonylat nem érkezett meg, akkor az adott eszköz értékét a rendelkezésre álló dokumentumok (szerződések) alapján kell meghatározni.
Ha a termék beszerzése a mérlegfordulónapig megtörtént, a szerződés szerinti teljesítést igazolták, akkor a beszerzett eszközt a számviteli törvény...
11/2007. Számviteli kérdés
310/2010/Szt. 47. § (9) bek./ISZ
Szállítóink által a mérlegkészítés időpontjáig nem számlázott áruszállítások ellenértéke kalkulált értéken a kötelezettségek között szerepel. Hogyan kell elszámolni, ha az áru ellenértékét a szállító később sem számlázza? A számla az általa küldött egyenlegközlő levelekben sem szerepel. Van-e társaságiadó-vonzata?
A számvitelről szóló 2000. évi C. törvény (a továbbiakban: számviteli törvény) 47. §-a (9) bekezdésének előírásából következik: amennyiben az üzembe helyezésig, a raktárba történő beszállításig a számla, a megfelelő bizonylat nem érkezett meg, akkor az adott eszköz értékét a rendelkezésre álló dokumentumok (szerződések) alapján kell meghatározni.Ha a termék beszerzése a mérlegfordulónapig megtörtént, a szerződés szerinti teljesítést igazolták, akkor a beszerzett eszközt a számviteli törvény 47. §-a (9) bekezdésének megfelelően nyilvántartásba kell venni (eszközként ki kell mutatni, ha felhasználták vagy értékesítették, akkor költségként, illetve eladott áruk beszerzési értékeként el kell számolni) a nem számlázott szállításokkal szemben.
Ha a szállító az előbbiek szerint nyilvántartásba vett beszerzést később sem számlázza (bár a szerződés szerinti teljesítés megtörtént), azt a mérlegfordulónapi követeléseinek egyenlegközlő levelében sem szerepelteti, az ellenértéket számla hiányában nem fizették ki, akkor a következők szerint célszerű eljárni.
Először fel kell szólítani a szállítót - írásban - a számla megküldésére. Ha ezt nem teszi, akkor a szállító nyilatkozzon arról, hogy a nem számlázott áruszállítás miatti követelését elengedi.
Ha a felszólítás eredményeként a szállító megküldi a számlát, a kalkulált érték és a számlázott érték közötti különbözetet a számviteli törvény 47. §-a (9) bekezdésében foglaltak szerint kell elszámolni.
Ha a szállító arról nyilatkozik, hogy az áruszállítás miatti - szerződés szerinti - követelését elengedi, akkor a nem számlázott szállítások címén kimutatott kötelezettséget elengedett kötelezettségként kell a rendkívüli bevételek között elszámolni a nyilatkozat kézhezvétele időpontjával. (Ha a beszerzett áru ez időpontban még készleten van, akkor halasztott bevételként időbelileg el kell határolni.)
Ha a szállító sem számlát nem küld, sem írásbeli nyilatkozatot nem ad, akkor a nem számlázott szállítások címén kimutatott kötelezettséget mindaddig ki kell mutatni, amíg az el nem évül. Így ezen kötelezettséget csak az elévülés időpontjával lehet a könyvekből kivezetni, rendkívüli bevételkénti elszámolással.
Ha az ellenértéket számla hiányában mégis kifizették, akkor az átutalt pénzt követelésként kell kimutatni mindaddig, amíg a szállító számlát nem küld, az ellenértéket nem fizeti vissza, illetve amíg ezen követelés el nem évül.
A leírtakból következik, hogy a nem számlázott szállítások miatti kötelezettség, illetve a számla nélkül átutalt ellenérték miatti követelés csak akkor érintheti a társasági adó adóalapját, amikor azt elengedik vagy elévült kötelezettségként, illetve elévült követelésként elszámolják.
[2000. évi C. törvény 47. § (9) bek.]