adozona.hu
10/2005. Számviteli kérdés
10/2005. Számviteli kérdés 23/2010/Hkr. 13. § (1) bek./ISZ
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
A pénzügyi vállalkozások, bár - a szolgáltatások azonos jellege miatt - a hitelintézetekkel azonos adattartalmú beszámolót készítenek, azonban a mérlegbeni és a mérlegen kívüli tételeiknek értékelésére alapvetően a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény (a továbbiakban: számviteli törvény) és a felhatalmazása alapján kiadott, a hitelintézetek és a pénzügyi vállalkozások éves beszámolókészítési és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságairól szóló 250/2000. (XII. 24.) Korm. rendelet általá...
10/2005. Számviteli kérdés
23/2010/Hkr. 13. § (1) bek./ISZ
Lehet-e, illetve kötelező-e a pénzügyi vállalkozások követelésállományát év közben értékelni és a kapcsolódó értékvesztést év közben elszámolni?
A pénzügyi vállalkozások, bár - a szolgáltatások azonos jellege miatt - a hitelintézetekkel azonos adattartalmú beszámolót készítenek, azonban a mérlegbeni és a mérlegen kívüli tételeiknek értékelésére alapvetően a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény (a továbbiakban: számviteli törvény) és a felhatalmazása alapján kiadott, a hitelintézetek és a pénzügyi vállalkozások éves beszámolókészítési és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságairól szóló 250/2000. (XII. 24.) Korm. rendelet általános előírásai vonatkoznak a prudenciális hitelintézeti szabályok csak akkor, ha a hitelintézettel egyenértékű prudenciális szabályok alkalmazását felügyeleti határozattal engedélyezték. A válasz azokra a pénzügyi vállalkozásokra vonatkozik, amelyek ilyen felügyeleti határozattal nem rendelkeznek.A beszámolókészítés sajátosságait szabályozó hivatkozott kormányrendelet a pénzügyi vállalkozások követeléseinek értékelése tekintetében csak az értékelés gyakoriságát és visszaírását illetően rendelkezik a számviteli törvénytől eltérően.
Ezzel összefüggésben a pénzügyi vállalkozásnak is el kell készítenie számviteli politikája keretében a kormányrendelet 3. §-ában meghatározott, a számviteli törvényben foglaltakon túli szabályzatokat. [Ez azonban nem zárja ki annak lehetőségét, hogy a kormányrendelet 7. számú melléklet szerinti értékelés sajátos szabályait - saját döntése alapján - a szabályzatok elkészítésekor - különös tekintettel az értékelés szempontjára, módszertanára (fedezetértékelés, törlesztési rend betartása, adósminősítés stb.) - a pénzügyi vállalkozás is figyelembe vegye.]
A pénzügyi vállalkozások követeléseinek értékelése tekintetében a 250/2000. (XII. 24.) Korm. rendelet 13. §-ának (1) és (10) bekezdése, valamint 12. §-a (2) bekezdésének d) pontja és a számviteli törvény 55. §-ának (1)-(3) bekezdése a mérvadó.
A kormányrendelet 13. §-ának (1) bekezdése értelmében a pénzügyi vállalkozásoknak a követeléseiket - beleértve a pénzügyi és a befektetési szolgáltatásból adódó, valamint az egyéb követeléseiket - a mérleg fordulónapjával kell minősíteniük és értékelniük. A 13. § (10) bekezdése alapján azonban a pénzügyi vállalkozás - a számviteli politikájában rögzített eljárás szerint - dönthet úgy, hogy év közben is (havonta vagy negyedévente) értékeli követeléseit. Ez utóbbinál az év közben elszámolt értékvesztés évközi visszaírása egyéb ráfordítást csökkentő tételként kerül elszámolásra.
A kormányrendelet 13. §-ának (10) bekezdése azt is lehetővé - de nem kötelezővé - teszi a pénzügyi vállalkozások számára, hogy a tárgyévben értékesített követelés után elszámolt értékvesztést az értékesítés időpontjában visszaírja legfeljebb olyan mértékig, hogy a könyv szerinti érték az eladási ár összegének feleljen meg. Így a követelés értékesítése során értékesítési nyereség nem keletkezik, az értékvesztés visszaírása pedig a tárgyévi leírás összegéig semlegesíti azt, az azon felüli - előző évi - értékvesztés tárgyévi visszaírása pedig egyéb bevételként jelenik meg.
Az előzőekből következik, hogy a kormányrendelet 12. §-ának (2) bekezdése d) pontjának az a rendelkezése, amely az évközi, havi, illetve negyedéves zárások feladatai közé sorolja az eszközök minősítését, értékvesztésének és visszaírásának elszámolását, értelemszerűen alkalmazandó a pénzügyi vállalkozásoknál. Így csak azoknak a pénzügyi vállalkozásoknak kell a negyedéves záráskor a követeléseiket értékelniük és az alapján az indokolt értékvesztést és visszaírást elszámolniuk, amelyek éltek a kormányrendelet 13. §-ának (10) bekezdésében adott évközi értékelés lehetőségével és a számviteli politikájukban is így rendelkeztek.
Összefoglalóan: a pénzügyi vállalkozásnak a mérleg fordulónapjával kötelező értékelnie a követeléseit, de év közben nem. A pénzügyi vállalkozást sem a felügyelet, sem az anyavállalata nem kötelezheti az évközi értékelésre, azonban saját döntése alapján értékelheti követeléseit akár havonta vagy negyedévente is. Ennek nem pusztán informatív jellege, valamint felügyeleti adatszolgáltatási vonatkozása van, hanem a könyvviteli nyilvántartásokban és a beszámolóban is meg kell jelenjen az elszámolt értékvesztés, illetve annak visszaírása.
Így, ha a pénzügyi vállalkozás számviteli politikájában az évközi értékelést választotta, de nem élt annak lehetőségével, hogy a követelés eladásakor visszaírja annak értékvesztését vagy az eladási ár a könyv szerinti értéknél (az értékvesztéssel csökkentett be nem folyt követelésnél) kisebb volt, akkor a tárgyévben elszámolt értékvesztés a mérleg készítésekor is megjelenik az egyéb ráfordítások tárgyévben elszámolt összegében és az eredménykimutatásban.
Ha azonban az adott pénzügyi vállalkozás számviteli politikájában nem rögzítette a követelések évközi értékelését, akkor kizárólag a mérleg fordulónapján kell azt végrehajtani és az évközi zárlati feladatoknak nem képezheti részét. A kormányrendelet 12. §-ában zárlati feladatként felsorolt konkrét elszámolási teendők csak abban az esetben lehetnek évköziek, ha azok a kormányrendelet egyéb előírásaiból vagy a számviteli törvényből is következnek és azokkal nem ellentétesek.
[2000. évi C. törvény 55. § (1)-(3) bek., 250/2000. (XII. 24.) Korm. rendelet 13. § (1) bek., (10) bek., 12. § (2) bekezdésének d) pontja]