adozona.hu
10/2003. Számviteli kérdés
10/2003. Számviteli kérdés 26/2010/Áhsz. 18. § (1) bek./ISZ
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
Az államháztartás szervezete által beszerzett, üzembe helyezett (használatba vett) tárgyi eszközök állományba vételének, illetve az üzembe helyezést követően az értékcsökkenés elszámolásának nem feltétele az, hogy az adott tárgyi eszköz beszerzéséről a beruházási szállító által kiállított és megküldött számlát akár részben, akár egészben az államháztartás szervezete kiegyenlítse. Az állományba vétel feltétele ebben az esetben az, hogy az adott eszközt rendeltetésszerűen használatba vegyék, üz...
Az államháztartás szervezetei beszámolási és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságairól szóló 249/2000. (XII. 24.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Áhsz.) 18. §-ának (1) bekezdésében foglaltak szerint "A tárgyi eszközök között a könyvviteli mérlegben azokat a használatba vett, üzembe helyezett anyagi eszközöket… kell kimutatni, amelyek tartósan - közvetlenül vagy közvetett módon - szolgálják az államháztartás szervezetének tevékenységét, továbbá ezen eszközök beszerzésére és felújítására adott előlegeket, a beruházásokat, valamint a tárgyi eszközök értékhelyesbítését."
Az Áhsz. ezen előírásának abban az esetben lehet eleget tenni, ha a beszerzett tárgyi eszközök - függetlenül attól, hogy azok ellenértékét az államháztartás szervezete kiegyenlítette-e vagy sem - üzembe helyezése (használatba vétele) megtörtént.
A számvitelről szóló 2000. évi C. törvény (a továbbiakban: számviteli törvény) 47. §-ának (9) bekezdésében foglaltak alapján a tárgyi eszköz állományba vételekor a bekerülési (beszerzési) érték részét képező tételeket "…a felmerüléskor, a gazdasági esemény megtörténtekor (legkésőbb az üzembe helyezéskor) kell számításba venni a számlázott, a kivetett összegben. Amennyiben az üzembe helyezésig, a raktárba történő beszállításig a számla, a megfelelő bizonylat nem érkezett meg, a fizetendő összeget az illetékes hatóság nem állapította meg, akkor az adott eszköz értékét a rendelkezésre álló dokumentumok (szerződés, piaci információ, jogszabályi előírás) alapján kell meghatározni."
A számviteli törvény ezen előírását az államháztartás szervezetei az Áhsz. 3. §-ában foglaltak szerint eltéréssel alkalmazzák. A számviteli törvénytől eltérő rendelkezést az Áhsz. 28. §-ának (5) bekezdése tartalmaz, amely szerint: "A bekerülési érték részét képező tételeket …a gazdasági esemény megtörténte után, a pénzügyi rendezéskor kell számításba venni a számlázott, a kivetett összegnek megfelelő fizetett összegben. Amennyiben az üzembe helyezés, a raktárba történő beszállítás megtörtént, de a számla, a megfelelő bizonylat nem érkezett meg…, akkor az adott eszköz értékét a rendelkezésre álló dokumentumok… alapján kell meghatározni és a negyedév végén állományba venni. Az így meghatározott érték és a későbbiekben ténylegesen fizetett összeg közötti különbözettel a bekerülési értéket a végleges bizonylatok kézhezvétele időpontjában akkor kell módosítani, ha a különbözet összege az adott eszköz értékét jelentősen módosítja."
E rendelkezésből tehát az is következik, hogyha a számla megérkezett, de azt pénzügyileg még nem rendezték, ugyanakkor az üzembe helyezés megtörtént, a tárgyi eszközt állományba kell venni. Az üzembe helyezett, de még ki nem fizetett tárgyi eszközt ebben az esetben a tárgyi eszközök megfelelő állományi számláján kell a tőkeváltozással szemben állományba venni, és a tényleges használati idő alapján az értékcsökkenést is el kell számolni.
Az Áhsz. 30. §-ának (1) bekezdésében foglaltak alapján: "Az immateriális javak, a tárgyi eszközök … üzembe helyezését (használatbavételét) követően értékcsökkenést (terv szerinti értékcsökkenést) a (2)-(6) bekezdésben foglaltak szerint kell elszámolni. Az üzembe helyezést - a számviteli politika részeként kialakított belső szabályozás szerint - hitelt érdemlően dokumentálni kell.
Amennyiben a tárgyi eszköz beszerzésével kapcsolatos szállítói számla kiegyenlítése (pénzügyi rendezése) a könyvviteli mérleg fordulónapjáig (december 31-ig) sem történik meg, akkor az államháztartás szervezete éves költségvetési beszámolójának részét képező pénzforgalmi jelentésben a "Felhalmozási kiadások és befektetési célú részesedések vásárlásának előirányzata és teljesítése" című 05. űrlap Felhalmozási kiadások és befektetési célú részesedések vásárlásának előirányzata és teljesítése" című 05 űrlap megfelelő sorában az előirányzat teljesítése oszlopban adat nem szerepelhet, ugyanakkor az elemi költségvetési beszámoló részét képező kiegészítő mellékletben "A befektetett eszközök (kivéve befektetett pénzügyi eszközök) állományának alakulása" című 38-as űrlapon a tárgyi eszközök bruttó értékének növekedését, a pénzforgalom nélküli növekedések között egyéb növekedésként ki kell mutatni.
Ha a tárgyi eszköz-beszerzéssel kapcsolatos szállítói számlát a következő évben kiegyenlítik, akkor az államháztartás szervezetének - a számla kiegyenlítésével egyidejűleg - a beruházási kiadást közgazdasági osztályozás szerint a tárgyi eszközök "megfelelő előirányzat-teljesítési számláján", és funkcionális osztályozás szerint a 7. számlaosztályban a megfelelő szakfeladaton kell elszámolnia. Mivel az adott eszköz állományba vétele már az előző évben, az üzembe helyezéskor megtörtént, a tárgyi eszköz állományba vételét újból már nem kell könyvelni. Az éves elemi költségvetési beszámolóban az eszköz beszerzésével kapcsolatos kiadást az előbb említett 05-ös űrlapon a felhalmozási kiadások között szerepeltetni kell. Mivel a 05-ös űrlapon kimutatott tárgyi eszköz beszerzésével kapcsolatos kiadás összegét a 38-as űrlap megfelelő sorában, bruttó értéket növelő pénzforgalmi tételként is ki kell mutatni, a halmozódás kiszűrése miatt az előző évi egyéb növekedésként kimutatott összeggel a bruttó értéket egyidejűleg csökkenteni kell.
[2000. évi C. törvény 47. § (9) bek.; 249/2000. (XII. 24.) Korm. rendelet 18. § (1) bek.]