adozona.hu
10/2000. Számviteli kérdés
10/2000. Számviteli kérdés 218/2010/Szt. 36. § (1) bek./ISZ
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
A számvitelről szóló 2000. évi C. törvény (a továbbiakban: számviteli törvény) 36. §-a (1) bekezdésének a) és b) pontjában megfogalmazott tőketartalék-növekedési jogcímek azonos tartalmúak, azt fejezik ki: amennyiben a részvényesek, a tulajdonosok (a tagok) alapításkor, a jegyzett tőke emelésekor nemcsak a jegyzett tőkének, a jegyzett tőke emelésének megfelelő összegű (értékű) eszközt (eszközöket) bocsátanak tartósan a társaság rendelkezésére, hanem annál többet fektetnek be az adott társaság...
10/2000. Számviteli kérdés
218/2010/Szt. 36. § (1) bek./ISZ
Lehet-e a számviteli törvény 36. §-ának (1) bekezdése b) pontja alapján eszközöket - a jegyzett tőke emelése nélkül - kizárólag csak tőketartalékkal szemben átvenni?
A számvitelről szóló 2000. évi C. törvény (a továbbiakban: számviteli törvény) 36. §-a (1) bekezdésének a) és b) pontjában megfogalmazott tőketartalék-növekedési jogcímek azonos tartalmúak, azt fejezik ki: amennyiben a részvényesek, a tulajdonosok (a tagok) alapításkor, a jegyzett tőke emelésekor nemcsak a jegyzett tőkének, a jegyzett tőke emelésének megfelelő összegű (értékű) eszközt (eszközöket) bocsátanak tartósan a társaság rendelkezésére, hanem annál többet fektetnek be az adott társaságba, akkor ezt a többletet kell a tőketartalékba helyezni. Valójában a számviteli törvény 36. §-a (1) bekezdésének a) pontja csak a részvénytársaságokra, a 36. §-a (1) bekezdésének b) pontja az egyéb - a részvénytársaságon kívüli - társaságokra (egyéb gazdálkodókra) tartalmaz erre vonatkozóan előírást. [A részvénytársaságok esetében a kibocsátásra kerülő részvények névérték feletti jegyzése (ázsióval történő jegyzése) a gyakorlatban általánosan alkalmazott, míg az egyéb társaságoknál (gazdálkodóknál), például korlátolt felelősségű társaságoknál az üzletrész (a törzsbetét) névértéke feletti vagyoni hozzájárulás kevésbé jellemző, de társasági jogi értelemben lehetséges. Ezt fejezi ki számviteli törvény 36. §-a (1) bekezdésének b) pontja szerinti előírás!]A számviteli törvény 36. §-a (1) bekezdésének a) és b) pontja szerinti előírás tehát szorosan kapcsolódik az alapításhoz, a tőkeemeléshez. Ezért egyik bizonylata maga az alapszabály, az alapítói okirat, a társasági szerződés, azok módosítása, illetve az azokról szóló alapítói, közgyűlési, taggyűlési határozat, amelynek a jegyzett tőkén felül a tőketartalékra és az annak fedezetét képező eszköz(ök)re vonatkozó adatokat is tartalmaznia kell. A másik bizonylat a cégbírósági bejegyzés, amely magát a jegyzett tőkét, illetve annak emelését is jogerőre emeli. (Más szavakkal, addig nem nőhet a tőketartalék sem, amíg a jegyzett tőkét, annak emelését a cégbíróság nem jegyezte be.)
A leírtakból következik, hogy nem lehet a tőketartalékba helyezni az olyan eszközátadást, amely nem kapcsolódik az alapításhoz, illetve a jegyzett tőke emeléséhez, amelyet a társasági szerződésben, az alapítói okiratban, az alapszabályban, azok módosításában, illetve az azokról szóló alapítói, közgyűlési, taggyűlési határozatban - ilyen címen és összegben - nem rögzítettek.
Nem elegendő tehát bizonylatként az alapító, a tulajdonos (a tag) nyilatkozata. A tulajdonosi testületnek a jegyzett tőkével, illetve annak emelésével azonosan kell kezelnie jegyzett tőkén felüli tőke emelését is, és azt kívülállók számára is egyértelműen dokumentálni kell.
Sem a gazdasági társaságokról szóló törvény, sem a számviteli törvény az alapításhoz, a tőkeemeléshez kapcsolódóan a tőketartalékba helyezendő összeg vonatkozásában mértéket nem ír elő. Logikailag azonban korlátot szab a prezentálás (meg kell jelennie a társasági szerződésben, az alapszabályban, az alapító okiratban, azok módosításában, illetve az azokról szóló alapítói, közgyűlési, taggyűlési határozatban), továbbá az, hogy ezt az összeget a részvényesnél, a tulajdonosnál (a tagnál) befektetésként kell kimutatni, amelyet év végén az általános szabályok szerint értékelni kell.
Az alapításkor, a tőkeemeléskor a tőketartalék fedezetét képező eszközöknek a társaság által elfogadott értékét a jegyzett tőke fedezeteként átadott eszközökkel azonosan kell elszámolni, azaz együtt képezik az adott társaságban lévő részesedés, befektetés értékét. Ebből következően előfordulhat a névértéket jelentősen meghaladó értéken (vagyoni hozzájárulással) történő jegyzett tőkeemelést követően, hogy - ha az adott társaság saját tőkéje jelentősen és tartósan eltér a befektetés nyilvántartási (könyv szerinti) értékétől -, értékvesztést kell elszámolni.
[2000. évi C. törvény 36. § (1) bek. a)-b)]