adozona.hu
5/2002. Számviteli kérdés
5/2002. Számviteli kérdés 385/2010/Szt. 58. §/ISZ
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
A számvitelről szóló 2000. évi C. törvény (a továbbiakban: számviteli törvény) előírásai - néhány kivételtől eltekintve - 2001. január 1-jével léptek hatályba. Ennek megfelelően a számviteli törvény terv szerinti értékcsökkenés megállapítására vonatkozó rendelkezéseit csak a 2000. december 31-ét követően rendeltetésszerűen használatba vett, illetve üzembe helyezett immateriális javakra és tárgyi eszközökre kell alkalmazni.
A számviteli törvény 52. §-a és 53. §-a határozza meg - többek között...
5/2002. Számviteli kérdés
385/2010/Szt. 58. §/ISZ
A számviteli törvény szerint értékhelyesbítést abban az esetben lehet kimutatni, ha egy eszköz piaci értéke meghaladja annak könyv szerinti értékét. Igaz-e, hogy a fenti szabályból az következik, ha egy tárgyi eszköz hasznos élettartama alatt minden üzleti évben lehetőség van az adott eszközre vonatkozóan értékhelyesbítést kimutatni, akkor az eszköz bekerülési értéke után nem szabad terv szerinti értékcsökkenést elszámolni?
A számvitelről szóló 2000. évi C. törvény (a továbbiakban: számviteli törvény) előírásai - néhány kivételtől eltekintve - 2001. január 1-jével léptek hatályba. Ennek megfelelően a számviteli törvény terv szerinti értékcsökkenés megállapítására vonatkozó rendelkezéseit csak a 2000. december 31-ét követően rendeltetésszerűen használatba vett, illetve üzembe helyezett immateriális javakra és tárgyi eszközökre kell alkalmazni.A számviteli törvény 52. §-a és 53. §-a határozza meg - többek között - azt, hogy az immateriális javak, tárgyi eszközök közül melyek esetében nem számolható el terv szerinti értékcsökkenés.
A számviteli törvény törvény 52. §-ának (6) bekezdése szerint nem szabad terv szerinti értékcsökkenést elszámolni 2007. január 1-jétől az olyan eszközöknél, amelyek értékükből a használat során sem veszítenek, illetve amelyek értéke - különleges helyzetükből, egyedi mivoltukból adódóan - évről évre nő. Ezen eszközöknél a rendeltetésszerű használatból adódó fizikai elhasználódás, az erkölcsi avulás, a jogi és az egyéb esetlegesen fennálló korlátozó tényezők figyelembevételével sem lehet az értékük csökkenésére számítani, sőt az értékük a rendeltetésszerű használat ellenére nőhet is az idő előrehaladtával.
A számviteli törvény 52. §-ának (1) bekezdése szerint fő szabályként az immateriális javaknak, a tárgyi eszközöknek a hasznos élettartam végén várható maradványértékkel csökkentett bekerülési (beszerzési, illetve előállítási) értékét kell azokra az évekre felosztani, amelyekben ezeket az eszközöket előreláthatóan használni fogják. Ebből adódóan abban az esetben, ha az üzembe helyezéskor rendelkezésre álló információk alapján a hasznos élettartam végén várható maradványérték legalább akkora összegű, mint a beszerzési érték (mert például az adott tárgyi eszköz hasznos élettartamát a műszaki paraméterek alapján várható elvi élettartamánál lényegesen rövidebb időtartamban határozták meg), általában nem kerülhet sor terv szerinti értékcsökkenés elszámolására. Egyéb esetekben a terv szerinti értékcsökkenés elszámolása indokolt.
A számviteli törvény lehetőséget ad arra, hogy meghatározott befektetett eszközök könyv szerinti értéke és piaci értéke közötti különbözetet értékhelyesbítésként kimutassa a vállalkozás, azonban felhívjuk a figyelmet arra, hogy az évenként kimutatásra kerülő értékhelyesbítés összegének meghatározására vonatkozó előírásokból nem következik, hogy a piaci értékelésbe bevont eszköz piaci értéke nem csökkenhet annak bekerülési értéke alá. Így - a terv szerinti értékcsökkenés előzőekben ismertetett szabályai szerint - olyan eszközök esetében is indokolttá válhat a terv szerinti értékcsökkenés elszámolása, amelyekhez kapcsolódóan kimutatunk értékhelyesbítést. [A számviteli törvény értékhelyesbítésre vonatkozó előírásai szerint az, hogy egy meghatározott üzleti évben a piaci értékelésbe bevont eszközhöz kapcsolódóan értékhelyesbítést mutatnak ki, az adott eszközhöz kapcsolódóan csak a terven felüli értékcsökkenés elszámolását (kimutatását) zárja ki. Abban az üzleti évben viszont, amikor a piaci értékelésbe bevont eszköz terv szerinti értékcsökkenés figyelembevételével meghatározott (könyv szerinti) nettó értéke tartósan és jelentősen magasabb, mint az eszköz piaci értéke, terven felüli értékcsökkenést kell elszámolni, értékhelyesbítést kimutatni nem szabad. Így a piaci értékelésbe bevont eszközök könyv szerinti értéke után - a számviteli törvényben meghatározott feltételeknek megfelelően - indokolttá válhat mind a terv szerinti, mind a terven felüli értékcsökkenés elszámolása.]
[2000. évi C. törvény 58. §]