adozona.hu
4/2004. Számviteli kérdés
4/2004. Számviteli kérdés 227/2010/Szt. 37. § (1) bek./ISZ
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
A pótbefizetés számviteli elszámolása alapvetően a gazdasági társaságokról szóló 2006. évi IV. törvény (a továbbiakban: gt.) előírásaira épül. A gt. részvénytársaság esetében nem tartalmaz előírást a pótbefizetésre. A gt. 268. §-a az alaptőke-leszállítás egyik okaként a veszteségrendezést jelöli meg. A korlátolt felelősségű társaságokra (kft.-kre) vonatkozó 120. § szabályozza a pótbefizetés intézményét. Így jogi megítélés kérdése, hogy az rt. élhetett-e a pótbefizetéssel.
A kialakult gyakorl...
4/2004. Számviteli kérdés
227/2010/Szt. 37. § (1) bek./ISZ
Egy részvénytársaság tulajdonosai korábban a veszteséges gazdálkodás miatt - a saját tőke rendezése céljából - pótbefizetést teljesítettek. A gazdálkodás eredményességének javulása miatt a pótbefizetés összegére már nincs szüksége a részvénytársaságnak. Kinek kell visszafizetni a pótbefizetés összegét, és hogyan kell a visszafizetést elszámolni, ha közben tulajdonosváltozás történt?
A pótbefizetés számviteli elszámolása alapvetően a gazdasági társaságokról szóló 2006. évi IV. törvény (a továbbiakban: gt.) előírásaira épül. A gt. részvénytársaság esetében nem tartalmaz előírást a pótbefizetésre. A gt. 268. §-a az alaptőke-leszállítás egyik okaként a veszteségrendezést jelöli meg. A korlátolt felelősségű társaságokra (kft.-kre) vonatkozó 120. § szabályozza a pótbefizetés intézményét. Így jogi megítélés kérdése, hogy az rt. élhetett-e a pótbefizetéssel.A kialakult gyakorlat (jogi, cégbírói és számviteli egyaránt) elismeri, hogy tiltó szabály hiányában a kötelező tőkeleszállítás helyett a részvényesek is dönthetnek arról, hogy azt önkéntes "pótbefizetéssel" kerüljék el. A különbség az, hogy amíg a kft. esetében - ha ezt az előírást a társasági szerződés tartalmazza - részletesen meg kell határozni ennek legmagasabb összegét, gyakoriságát stb., addig rt. esetében a pótbefizetésről "előre" az rt. nem intézkedhet, hanem konkrétan, amikor arra szükség van, dönthet erről a kérdésről azon a közgyűlésen, amelyet az igazgatóság a gt. 245. §-ának (1) bekezdésében foglalt kötelezettsége miatt hívott össze.
A gt. 120. §-a alapján a társasági szerződés feljogosítja a kft. taggyűlését arra, hogy veszteség fedezetére pótbefizetési kötelezettséget írjon elő a tagok számára, a szerződésben meghatározott módon, összegben. A veszteség pótlásához nem szükséges pótbefizetéseket a tagok részére vissza kell fizetni. A gt. hivatkozott előírásaira épül a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény (a továbbiakban: számviteli törvény) 37. §-a (2) bekezdésének e) pontja, 38. §-a (3) bekezdésének f) pontja, 38. §-ának (4) bekezdése, illetve 37. §-a (1) bekezdésének d) pontja.
A gt. 120. §-ának (4) bekezdése szerint: a veszteség pótlásához nem szükséges pótbefizetéseket a - visszafizetés időpontjában a tagjegyzékben szereplő - tagok részére vissza kell fizetni, a visszafizetésre csak a törzsbetétek teljes befizetése után kerülhet sor. Nem kell visszafizetni a saját üzletrészre jutó pótbefizetést.
Erre tekintettel a feleslegessé vált pótbefizetés visszatérítése mindkét társasági forma esetében azt illeti meg, aki a visszafizetés időpontjában az adott üzletrész vagy részvény tulajdonosa [ha a részvényest a részvénykönyvekbe bejegyezték.
A felvetett kérdés osztalékfizetés esetén már korábban is felmerült. A cégbírói gyakorlat teljesen egyértelmű abban, hogy a részvénytársaságnak az osztalékot annak kell fizetnie, aki igazolja, hogy az osztalékfizetés időpontjában a társaság részvényese. Más kérdés, hogy a részvény átruházására irányuló szerződésben a felek megállapodhatnak akként, hogy az utolsó év osztaléka a volt részvényest illeti meg, de ez a szerződő felek közötti megállapodás. Ezért a volt részvényes az új részvényessel és nem a részvénytársasággal szemben léphet fel, ha a megállapodásban foglaltak ellenére az osztalékhoz nem jut hozzá.
A hivatkozottakból következik: ha a régi tulajdonos által befizetett pótbefizetés visszafizetett összege az új tulajdonost illeti meg, akkor az új tulajdonosnak a pótbefizetés visszakapott összegét a számviteli törvény 37. §-a (1) bekezdésének d) pontja alapján az eredménytartalékba kell helyeznie.
[2000. évi C. törvény 37. § (1) bekezdésének d) pontja]