adozona.hu
80/2004. Adózói kérdésre adott válasz (AEÉ 2004/11.)
80/2004. Adózói kérdésre adott válasz (AEÉ 2004/11.)
Üdültetés [Szja. tv. 1. sz. melléklet 8.33. pont]
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
A munkáltató által nyújtott üdültetés a személyi jövedelemadóról szóló törvény 1. sz. mellékletének 8.33. pontjában meghatározottak szerint mentes a személyi jövedelemadó alól.
Az üdülő fogalmát az Szja. tv. értelmező rendelkezése nem határozza meg.
A fogalom meghatározására segítségül szolgál a 173/2003. (X. 28.) Korm. rendelet, amely a nem üzleti célú közösségi, szabadidős szálláshely-szolgáltatásról rendelkezik.
E rendelet 2. sz. melléklete szerint az üdülő minősítési követelményei az a...
80/2004. Adózói kérdésre adott válasz (AEÉ 2004/11.)
Üdültetés [Szja. tv. 1. sz. melléklet 8.33. pont]
A munkáltató által nyújtott üdültetés a személyi jövedelemadóról szóló törvény 1. sz. mellékletének 8.33. pontjában meghatározottak szerint mentes a személyi jövedelemadó alól.Az üdülő fogalmát az Szja. tv. értelmező rendelkezése nem határozza meg.
A fogalom meghatározására segítségül szolgál a 173/2003. (X. 28.) Korm. rendelet, amely a nem üzleti célú közösségi, szabadidős szálláshely-szolgáltatásról rendelkezik.
E rendelet 2. sz. melléklete szerint az üdülő minősítési követelményei az alábbiak:
"Üdülő az a nem üzleti célú közösségi, szabadidős szálláshely, amely legalább 3 szobával, illetve 11 férőhellyel rendelkezik, éves vendégforgalmának legalább 80 %-ában igényjogosultak és hozzátartozóik számára szervezett vagy nem szervezett formában, legalább négy éjszakára kiterjedően szállást és ehhez kapcsolódó ellátást, valamint szabadidős szolgáltatást nyújt és legalább a "C" kategóriájú üdülő minősítési követelményeinek eleget tesz. Üdülő az is, amely az ellátást a szálláshely környezetében, illetve önellátó formában biztosítja."
Mindez azt is jelenti, ha a munkáltató a fenti minősítési követelménynek megfelelő ingatlant vásárol - pl. falusi lakóházat, tanyát - és e kormányrendelet 3. sz. melléklete szerint az ingatlant az önkormányzat az illetékességi területén üdülőként nyilvántartásba veszi, akkor a munkáltató üdültetési szolgáltatása a minimálbér összegéig a dolgozója és annak közeli hozzátartozója esetében adómentes természetbeni juttatásnak minősül, a minimálbért meghaladó összeget viszont adóköteles természetbeni juttatásnak kell tekinteni. Nincs jelentősége annak, hogy az ingatlannyilvántartásba bejegyezték-e az ingatlan üdülővé történő átsorolását.
Üdülési szolgáltatáson nemcsak a földrajzilag körülhatárolt ingatlanban nyújtott szolgáltatást kell érteni, része a szolgáltatásnak pl. a lovaglás, vagy a strand-belépők biztosítása is.
A szolgáltatás szokásos piaci értékének - a beutaltaknak történő szolgáltatásnál - az önköltséget kell tekinteni.
Bérelt üdülő igénybevételénél nem alkalmazhatók az Szja. tv. 1. számú mellékletének 8.33. alpontjában foglaltak, de az Szja. tv. 69. §-ának (1) bekezdésében foglaltakat figyelembe kell venni, ha annak feltételei fennállnak. Amennyiben az Szja. tv. 69. § (1) bekezdésében foglalt feltételek nem állnak fenn, akkor a bérelt üdülőben történő szolgáltatás-nyújtás az Szja. tv. 2. §-ának (6) bekezdésére tekintettel olyan címen megszerzett jövedelem a magánszemélynél, amilyen jogviszonyban azt megszerezte. Így az munkáltatói juttatás esetén munkaviszonyból származó jövedelemnek minősülhet.
Az Szja. tv. 1. sz. mellékletének 8.33. pontja alapján kérdésként merült fel, hogy a munkáltató tulajdonában lévő telken elhelyezett vagy a campingben bérelt lakókocsiban történő üdültetés megfelel-e az adómentesség feltételeinek?
A törvény idevágó rendelkezése szerint a mentességi feltételeknek ezen utóbbi üdültetési mód sem felel meg, mivel lakókocsira üdülő tulajdonjogot, vagy kezelési jogot nem jegyeznek be.
Bérelt üdülő igénybevételénél további kérdésként merül fel, hogy kinek a jövedelme lesz az üdülési szolgáltatás biztosítása, ha a munkavállalóval házastársa és/vagy a gyermeke üdül együtt?
A 2004. évtől az Szja. tv. 2. § (6) bekezdése alapján az adókötelezettséget a szerzés jogcíme alapján kell elbírálni. Mivel ilyenkor a munkavállaló jogán történik a szolgáltatás igénybevétele, így a családtagok részére nyújtott szolgáltatás ellenértéke is a munkavállaló munkaviszonyból származó bérjövedelme lesz.
(Bérelt üdülőben az üdülési szolgáltatás eleve nem tekinthető természetbeni juttatásnak.)
A jelenleg hatályos szabályok szerint a munkavállalótól külön üdülő gyermeknél az üdültetés adómentessége nem jöhet szóba. Amennyiben az üdültetés megfelel az Szja. tv. 69. (1) bekezdés d)-e) pontokban foglaltaknak, azaz a munkavállalóra tekintettel részesül juttatásban a munkavállaló gyermeke, akkor a juttatás természetbeni juttatásnak minősül. Ekkor ugyanis a munkavállaló magánszemély helyett viselt kiadásról van szó.
Élettársak esetében - mivel az élettárs nem tekinthető közeli hozzátartozónak - hasonló a helyzet, az élettárs részére a saját üdülőben nyújtott szolgáltatás ellenértéke a munkavállaló munkaviszonyából származó bérjövedelme lesz, amennyiben az Szja. tv. 69. §-ának (1) bek. d)-e) pontjában foglalt feltételek nem állnak fenn.
(PM Jövedelemadók főosztálya 15977/2004. - APEH Adójogi Főosztálya Ajf-502/2004.)