73/2004. Adózói kérdésre adott válasz (AEÉ 2004/9.) Kulturális járulékfizetés a saját kivitelezésű - éveken áthúzódó - beruházás esetében [Nkat. 5/A. § (2) bekezdés]

Kiválasztott időállapot: Mi ez?
  • Kibocsátó(k):
  • Jogterület(ek):
  • Érvényesség kezdete: 
  • Érvényesség vége: 

MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?

A Nemzeti Kulturális Alapprogramról szóló 1993. évi XXIII. törvény (a továbbiakban: Nkat.) 2004. július 17-től hatályos módosítása szerint a kulturális járulék alapja - a törvény mellékletében felsorolt - épületek és egyéb építmények kivitelezése esetén a százhúszmillió forintot elérő vagy meghaladó összértékű építmények létrehozásának bekerülési költsége. Járulékfizetési szempontból bekerülési költségnek minősülnek az épületek megvalósításának (megépítésének) anyagköltségei és munkadíja. A j...

73/2004. Adózói kérdésre adott válasz (AEÉ 2004/9.)
Kulturális járulékfizetés a saját kivitelezésű - éveken áthúzódó - beruházás esetében [Nkat. 5/A. § (2) bekezdés]
A Nemzeti Kulturális Alapprogramról szóló 1993. évi XXIII. törvény (a továbbiakban: Nkat.) 2004. július 17-től hatályos módosítása szerint a kulturális járulék alapja - a törvény mellékletében felsorolt - épületek és egyéb építmények kivitelezése esetén a százhúszmillió forintot elérő vagy meghaladó összértékű építmények létrehozásának bekerülési költsége. Járulékfizetési szempontból bekerülési költségnek minősülnek az épületek megvalósításának (megépítésének) anyagköltségei és munkadíja. A járulékkörbe vont építmények és a fizetésre kötelezettek körét a jogszabály mellékletének III. része határozza meg. Eszerint (főszabályként) a járulék fizetésére kötelezett a kivitelező.
Amennyiben a járulékköteles építmény megvalósításához az építtető biztosít anyagot, saját előállítású terméket, nyújt szolgáltatást, azoknak - a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény 51. §-ának (3) bekezdése szerint meghatározott - bekerülési költsége is része az építmény teljes bekerülési értékének, és a kulturális járulék alapjának meghatározásakor figyelembe kell venni. Az építtető által biztosított anyagok, saját előállítású termékek, nyújtott szolgáltatások után a kulturális járulékfizetési kötelezettség közvetlenül az építtetőt terheli.
Az építtető által biztosított anyagok esetében az építtető - a kulturális járulék megfizetése szempontjából - kivitelezőnek minősül, ezért a Nkat. kivitelezőkre vonatkozó szabályait az építtetőre is alkalmazni kell.
Az építtető kulturális járulékfizetési kötelezettségének alapja az építmény bekerülési költsége, ezen belül pedig az általa biztosított (szállított) termékek és szolgáltatások értéke. Ennek megfelelően az építtető is negyedévente, a negyedévet követő hó 20. napjáig köteles a kulturális járulékot megfizetni.
Mindezen a használatbavételi engedély kiadása annyit változtat, hogy az építtetőre is vonatkoznak a kulturális járulék visszaigénylésére, illetve az utólagos megfizetésre vonatkozó szabályok. [Nkat. 5/B. §-ának (5) és (6) bekezdés]
(Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma 2.3.1/646-1/2004. - APEH Adójogi Főosztály 1228610112)
A folytatáshoz előfizetés szükséges.
A jogszabály aktuális szövegét és időállapotait előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink érhetik el!
{{ item.ArticleTitle }}

{{ item.ArticleLead }}

A folytatáshoz előfizetés szükséges!
A jogi tudástár előfizetői funkcióit csak előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink használhatják: az aktuális időállapottól eltérő jogszabály tartalma (korábban vagy később hatályos), nyomtatás, másolás, letöltés PDF formátumban, hirdetés nélküli nézet.

A folytatáshoz lépjen be, vagy rendelje meg előfizetését.