adozona.hu
7/2004. Adózói kérdésre adott válasz (AEÉ 2004/3.)
7/2004. Adózói kérdésre adott válasz (AEÉ 2004/3.)
A lakáscélú hitel törlesztéséhez kapcsolódó adókedvezmény érvényesítése a 2004. január 1-jétől hatályos szabályok szerint [Szja. tv. 38. §]
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
2004. január 1-jétől módosultak a lakáscélú hitel törlesztéséhez kapcsolódó adókedvezmény érvényesítésének szabályai.
Eszerint az összevont adóalap adóját csökkenti az 1993. december 31 -e után hitelintézettel megkötött lakáscélú hitelszerződés alapján lakáscélú felhasználásra felvett hitel adósaként (adóstársaként) szereplő magánszemély által az adóévben a tőke, a kamat és a járulékos költség törlesztéseként megfizetett, a hitelintézet által igazolt összeg
- 40 százaléka, feltéve, hogy a m...
7/2004. Adózói kérdésre adott válasz (AEÉ 2004/3.)
A lakáscélú hitel törlesztéséhez kapcsolódó adókedvezmény érvényesítése a 2004. január 1-jétől hatályos szabályok szerint [Szja. tv. 38. §]
2004. január 1-jétől módosultak a lakáscélú hitel törlesztéséhez kapcsolódó adókedvezmény érvényesítésének szabályai.Eszerint az összevont adóalap adóját csökkenti az 1993. december 31 -e után hitelintézettel megkötött lakáscélú hitelszerződés alapján lakáscélú felhasználásra felvett hitel adósaként (adóstársaként) szereplő magánszemély által az adóévben a tőke, a kamat és a járulékos költség törlesztéseként megfizetett, a hitelintézet által igazolt összeg
- 40 százaléka, feltéve, hogy a magánszemély által felvett hitel állami kamattámogatásban részesül, összege nem haladja meg a 15 millió forintot és új lakás tulajdonjogának megszerzését, belföldön levő lakás építését, építtetését szolgálja;
- 30 százaléka minden más esetben (pl. használt lakás vásárlása, lakás bővítése), feltéve, hogy a hitel összege nem haladja meg a 10 millió forintot.
A magánszemély által igénybe vehető adókedvezmény összege nem haladhatja meg a 120 ezer forintot. A maximális összeg azonban csak a következő feltételekkel érvényesíthető:
- a magánszemély adóbevallásban bevallott vagy az adóbevallást helyettesítő munkáltatói elszámolásban, az adóhatóság adatszolgáltatás alapján történő adómegállapítása során elszámolt éves összes jövedelme nem haladja meg a 3 millió 400 ezer forintot;
- ha a kedvezményt érvényesíteni kívánó magánszemély házastársa (élettársa) az adóévben 6 hónapot meghaladó időtartamban volt gyermekgondozási segélyre jogosult és ez a házastárs (élettárs) a hitelszerződésben adóstárs, a hitellel megszerzett ingatlan tekintetében pedig tulajdonostárs, az előzőekben említett, a maximális kedvezmény érvényesítésére lehetőséget biztosító jövedelemhatár 4 millió 400 ezer forint.
A kedvezmény az alábbiak szerint csökkentett mértékben vehető figyelembe, ha az említett feltételek nem állnak fenn:
- az egyébként érvényesíthető adókedvezményt (a törlesztőrészlet 40 vagy 30 százaléka, legfeljebb 120 ezer forint) csökkenteni kell a 3 millió 400 ezer forint feletti jövedelem 20 százalékával, ha az összes bevallott vagy elszámolt jövedelem nem éri el a 4 millió forintot. 4 millió forint éves jövedelem felett ezen a jogcímen kedvezmény nem vehető figyelembe;
- az egyébként érvényesíthető adókedvezményt a 4 millió 400 ezer forint feletti jövedelem 20 százalékával kell csökkenteni abban az esetben, ha a magánszemély házastársa (élettársa) az adóévben 6 hónapot meghaladó időtartamban volt gyermekgondozási segélyre jogosult és a kedvezményt érvényesíteni kívánó magánszemély éves összes jövedelme nem éri el az 5 millió forintot. 5 millió forint feletti éves jövedelem esetén ezen a jogcímen kedvezmény nem érvényesíthető.
Az adókedvezmény az első törlesztőrészlet megfizetésének évében és az azt követő négy adóévben érvényesíthető. Ez az időtartam azonban egy-egy adóévvel meghosszabbodhat minden olyan gyermek (eltartott) után, akire tekintettel a magánszemély a hitelszerződés megkötésekor lakásépítési kedvezményben (szociálpolitikai kedvezményben) nem részesült és akire tekintettel a magánszemély a törlesztési időszakban - de legkésőbb az adókedvezmény legutóbbi igénybevételének adóévét követő adóévben - családi pótlékra jogosult (vagy jogosulttá válik).
Az adókedvezmény csak egy önálló ingatlanhoz kapcsolódóan és csak egy hitelszerződés adósaként, adóstársaként érvényesíthető. A kedvezmény - a korábbi évektől eltérően - nem osztható meg az adóstársak között, csak egyikük vehet ezen a jogcímen figyelembe adókedvezményt. Az érvényesítés feltétele, hogy a magánszemély adóbevallásában, adóbevallással egyenértékű nyilatkozatában vagy az adóhatóság adatszolgáltatás alapján történő adómegállapítása érdekében tett nyilatkozatában feltüntesse az ingatlan helyét, helyrajzi számát, valamint az összes adóstárs adóazonosító számát (természetes azonosító adatait).
A lakáscélú hitel törlesztéséhez kapcsolódó adókedvezmény szabályaiban előforduló fogalmak magyarázata és jogszabályi háttere:
Lakáscélú felhasználás [Szja. tv. 38. § (2) bekezdés]
a) a belföldön fekvő lakótelek, lakás tulajdonjogának, valamint a lakáshoz kapcsolódó földhasználati jognak adásvétel vagy más visszterhes szerződés keretében történő megszerzése;b) a belföldön fekvő lakás építése, építtetése;
c) a belföldön fekvő lakás alapterületének növelése, ha az legalább egy lakószobával történő bővítést eredményez;
d) a magánszemélyek jövedelemadójáról szóló törvénynek, vagy e törvénynek a hitelszerződés megkötése napján hatályos rendelkezése szerinti - az a)-c) pontban nem említett - lakáscélú felhasználás.
Lakás [Szja. tv. 3. § 73. pont]
Az ingatlan-nyilvántartásban lakóház vagy lakás megnevezéssel nyilvántartott, vagy ilyenként feltüntetésre váró építmény, valamint az építési engedély szerint lakóház céljára létesülő építmény, ha készültségi foka a szerkezetkész állapotot (elkészült és ráépített tetőszerkezet) eléri, továbbá az ingatlan-nyilvántartásban tanyaként feltüntetett földrészleten lévő lakóház.Lakótelek [Szja. tv. 3. § 74. pont]
Az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvényben meghatározott építési telek, ha arra a településszerkezeti terv, a helyi építési szabályzat szerint lakás építhető, valamint az ingatlan-nyilvántartásban a lakással együtt nyilvántartott földrészlet, továbbá az a földrészlet, amelyet lakáshoz tartozó földhasználati jog terhel.Új lakás [Szja. tv. 38. § (1) bekezdés aa) pont]
Az a lakás, amelynek első átruházására a kedvezmény alapjául szolgáló hitel felhasználásával került sor, amennyi-, ben azt a tulajdonjogot szerző magánszemélyt megelőzően más lakcímként nem jelentette be.Kamattámogatás
A lakás célú állami támogatásokról szóló, többször módosított 12/2001. (I. 31.) Korm. rendelet 12. és 13. §-a alapján az állam a rendeletben meghatározott feltételek fennállása esetén kamattámogatást nyújthat a magánszemélyek részére belföldi jelzálog-hitelintézet által kibocsátott jelzáloglevél kamattámogatása, illetve kiegészítő kamattámogatás útján.Lakásépítési kedvezmény (közismert elnevezéssel: szociálpolitikai kedvezmény)
A lakáscélú állami támogatásokról szóló, többször módosított 12/2001. (I. 31.) Korm. rendelet alapján új lakás építéséhez vagy vásárlásához, illetve lakásszövetkezet tulajdonában lévő, újonnan épített lakrész állandó használati jogának megszerzéséhez, lakás bővítéséhez, meghatározott körben használt lakás megvásárlásához a rendeletben meghatározott feltételek fennállása esetén nyújtott közvetlen állami támogatás. A feltételeket a hivatkozott rendelet 2-8. §-ai tartalmazzák.Gyermekgondozási segélyre jogosult magánszemély
A családok támogatásáról szóló, többször módosított 1998. évi LXXXIV. törvény 20. §-a alapján gyermekgondozási segélyre (GYES) jogosult a szülő, a nevelőszülő, a gyám saját háztartásában nevelt gyermekek 3. életévének betöltéséig, ikergyermekek esetében a tankötelessé válás évének végéig, tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos gyermek esetében pedig a 10 életév betöltéséig. A törvény 20/A. §-ában meghatározott feltételek fennállása esetén a szülő vér szerinti, örökbefogadó szülője, továbbá annak együtt élő házastársa is (nagyszülő) is jogosult lehet a GYES-re.Családi pótlékra jogosult magánszemély
A családok támogatásáról szóló, többször módosított 1998. évi LXXXIV. törvény 7. §-a értelmében családi pótlékra jogosult a vér szerinti, az örökbe fogadó szülő, a szülővel együtt élő házastárs, a nevelőszülő, a hivatásos nevelőszülő, a gyám- a még nem tanköteles,
- tankötelezettsége megszűnéséig a tanköteles,
- középiskolai, szakiskolai (a továbbiakban együtt: közoktatási intézmény) tanulmányokat folytató meghatározott életkorú saját háztartásában nevelt gyermekre tekintettel. A közoktatási intézményben tanulmányokat folytató gyermek után a családi pótlék a 2003. szeptember 1-je és 2004. augusztus 31-e közötti időtartam alatt annak a tanévnek a végéig jár, amely alatt betölti a 22. életévét, 2004. szeptember 1-jétől pedig annak a tanévnek a végéig jár, amelynek időtartama alatt betölti a 23. életévét.
(Adójogi főosztály 1227232339/2004.)