adozona.hu
84/2007. Adózói kérdésre adott válasz (AEÉ 2007/8.)
84/2007. Adózói kérdésre adott válasz (AEÉ 2007/8.)
A hatóságok által kirendelt igazságügyi szakértők, tolmácsok biztosítási és járulékfizetési kötelezettsége [Tbj. 4. § k) 1. pontja, 5. § (1) bek. g) pontja, Eht. 3. § (1) bekezdés a) pontja, 3. § (2) bekezdés]
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
A járulékfizetési kötelezettség két alapvető feltétele a biztosítási kötelezettséggel járó jogviszony, illetőleg a járulékalapot képező jövedelem megléte. Ilyen jellegű jövedelem esetén ezért mindig vizsgálni kell, hogy a munkavégzésre milyen szerződés alapján kerül sor, illetve milyen jövedelmet szerez a magánszemély.
Az igazságügyi szakértő az igazságügyi szakértői tevékenységet önálló tevékenységként, egyéni vállalkozóként, gazdasági társaság tagjaként vagy alkalmazottjaként, illetve e cé...
84/2007. Adózói kérdésre adott válasz (AEÉ 2007/8.)
A hatóságok által kirendelt igazságügyi szakértők, tolmácsok biztosítási és járulékfizetési kötelezettsége [Tbj. 4. § k) 1. pontja, 5. § (1) bek. g) pontja, Eht. 3. § (1) bekezdés a) pontja, 3. § (2) bekezdés]
A járulékfizetési kötelezettség két alapvető feltétele a biztosítási kötelezettséggel járó jogviszony, illetőleg a járulékalapot képező jövedelem megléte. Ilyen jellegű jövedelem esetén ezért mindig vizsgálni kell, hogy a munkavégzésre milyen szerződés alapján kerül sor, illetve milyen jövedelmet szerez a magánszemély.Az igazságügyi szakértő az igazságügyi szakértői tevékenységet önálló tevékenységként, egyéni vállalkozóként, gazdasági társaság tagjaként vagy alkalmazottjaként, illetve e célra létesített igazságügyi szakértői intézmény alkalmazottjaként végezheti.
A szakértő biztosítását a tagi jogviszonya, szakértői intézménnyel fennálló munkaviszonya, közalkalmazotti, köztisztviselői jogviszonya, vagy pedig az egyéni vállalkozói tevékenysége alapozza meg. A hatósági kirendelés nem tartozik a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény (továbbiakban: Tbj.) 5. §-ában tételesen felsorolt, biztosítással járó jogviszonyok közé.
Abban az esetben, ha a hatóság által kirendelt szakértő a tevékenységét ún. önálló tevékenységként folytatja, és nem a Tbj. 5. §-ában tételesen felsorolt biztosítással járó jogviszonyban, akkor ezen tevékenysége nem jár biztosítási kötelezettséggel, ebből következően a részére kifizetett díj sem képez járulékalapot. Ezen jövedelem után azonban a magánszemélyt az egészségügyi hozzájárulásról szóló 1998. évi LXVI. törvény 3. § (1) bekezdés a) pontjában, és a 3. § (2) bekezdésben foglaltak alapján 11 százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulás fizetési kötelezettség terheli.
Amennyiben a magánszemély kirendelés alapján lát el szakértői teendőket, de a kifizetés nem a kirendelő szerv részéről történik, biztosítási jogviszony ebben az esetben sem jön létre, és járulékfizetési kötelezettség sem áll fenn.
További esetekben a szakértői tevékenység (nem hatósági kirendelés alapján) jellemzően megbízási szerződés (munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony) alapján történhet.
A munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyok közös jellemzője, hogy a biztosítás akkor terjed ki a munkát végző személyekre a Tbj. 5. § (1) bekezdés g) pontja alapján, ha a tárgyhónapban e tevékenységből elért, járulékalapot képező jövedelem összege eléri a tárgyhónapot megelőző hónap első napján érvényes minimálbér (2007. január 1-jétől 65 500 forint) 30 százalékát, naptári napokra annak harmincad részét.
A Tbj. 4. § k) 1. pontja értelmében járulékalapot képező jövedelem többek között az Szja tv. szerinti, az összevont adóalapba tartozó, az önálló és nem önálló tevékenységből származó bevételnek az a része, amelyet az adóelőleg számításánál jövedelemként kell figyelembe venni.
A megbízási szerződésnél az adóelőleg megállapításánál figyelembe vehető összeget kell a biztosítási kötelezettség megállapításánál figyelembe venni. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy a költséghányaddal csökkentett összeg minősül járulékalapot képező jövedelemnek.
Ha az így megállapított jövedelem eléri a minimálbér 30 százalékát, illetve naptári napokra annak 30-ad részét, a biztosítási kötelezettséget meg kell állapítani, és a megbízónak a kifizetett járulékalapot képező jövedelem után meg kell fizetnie a járulékokat. A kifizetőnek a járulékok megfizetésén túl tételes egészségügyi hozzájárulást is kell fizetnie, melynek összege havi 1950 forint, naptári napokra 65 forint. Természetesen, ha a munkát végző magánszemély egyidejűleg olyan más jogviszonyban (pl. munkaviszonyban) áll, ahol megfizetik utána a tételes egészségügyi hozzájárulást, úgy e jogviszonyában mentesül a fizetési kötelezettség alól a kifizető.
Abban az esetben, ha a megbízásból kifizetett járulékalapot képező jövedelem nem éri el a 30 százalékos határt, biztosítási jogviszony nem jön létre, de a kifizetőt 11 százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulás fizetési kötelezettség terheli e jövedelem után.
A leírtak szerint kell megítélni a hatóság által kirendelt tolmács biztosítási és járulékfizetési kötelezettségét is.
(PM Társadalmi Közkiadások főosztálya 6224/3/2007. -APEH Ügyfélkapcsolati és Tájékoztatási főosztály 3302482882)