adozona.hu
82/2007. Adózói kérdésre adott válasz (AEÉ 2007/8.)
82/2007. Adózói kérdésre adott válasz (AEÉ 2007/8.)
A tárgyhónapban elszámolt, de későbbi időpontban kifizetésre kerülő munkabérek utáni járulékkötelezettség [Tbj. törvény 4. § k) pontja, Szja. tv. 48. §-a]
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
A társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény (továbbiakban: Tbj.) 50. § (1) bekezdése szerint a foglalkoztató a biztosítottnak a tárgyhónapban kifizetett (juttatott, elszámolt), járulékalapot képező jövedelem alapján köteles a társadalombiztosítási járulékot, az egészségbiztosítási járulékot, a nyugdíjjárulékot (tagdíjat) megállapítani, és a biztosítottat terhelő járulékot levonni. A megállapított tár...
A Tbj. 4. § k) pontjának 1. alpontja szerint járulékalapot képező jövedelem a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (továbbiakban: Szja törvény) szerinti, az összevont adóalapba tartozó, az önálló és nem önálló tevékenységből származó bevételnek azon része, amelyet az adóelőleg számításánál jövedelemként kell figyelembe venni.
Az Szja törvény 48. §-ának 2006. szeptember 1-jétől hatályos (21) bekezdése alapján a munkáltató által megállapított adóelőleget az Art.-nak a személyi jövedelemadó-előleg munkáltatóra vonatkozó rendelkezése szerint kell megfizetni, azzal, hogy a rendelkezés alkalmazásában elszámolt adóelőlegként a magánszemély által a befizetésre nyitva álló határidőig megszerzett bevételt terhelő adóelőleg vehető figyelembe.
A ki nem fizetett (vagy később kifizetett) munkabér nem (vagy csak később) képez adóelőleg-alapot, ezért a Tbj. 4, § k) pontjában és az Szja törvény 48. §-ában foglaltak alapján csak a ténylegesen kifizetett összeget (adóelőleg-alapot) lehet járulékalapként figyelembe venni, a munkavállalónak ki nem fizetett munkabért nem.
Az Szja törvény hivatkozott rendelkezésének hatálybalépését követően tehát nem fordulhat elő, hogy a ténylegesen meg nem szerzett jövedelem után történjen adó- és járulékfizetés.
Értelemszerűen az olyan jövedelmeket, amelyek után a járulékok a korábbi rendelkezések alapján már bevallásra kerültek, későbbi kifizetés esetén még egyszer nem kell bevallani, viszont az új szabálynak megfelelően bevallani mindig csak azt a jövedelmet kell, amelyet a magánszemély az adóelőleg befizetésére nyitva álló határidőig megszerzett.
A fentiek szerint kell eljárni minden olyan esetben, amikor a járulékalapot képező jövedelem elszámolása megtörténik, de a jövedelem kifizetésére nem, vagy csak későbbi időpontban kerül sor.