adozona.hu
71/2006. Adózói kérdésre adott válasz (AEÉ 2006/7.)
71/2006. Adózói kérdésre adott válasz (AEÉ 2006/7.)
Az egyházi személyek havi járandóságának közterhe [Tbj. 26. § (3) bekezdése]
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (a továbbiakban: Szja.) 3. § 40. pontja szerint egyházi személy az, akit az egyház belső törvényeiben és szabályzataiban annak minősít. Az egyházi személy egyházközösségtől kapott havi járandósága (egyházi fizetés) a munkaviszonyból származó jövedelemmel esik egy tekintet alá, így arra az Szja. 24-27. §-aiban foglalt rendelkezések irányadók.
Az Szja. 1. számú melléklete sorolja fel azokat a bevételeket, amelyek után személyi jövedelem...
Az Szja. 1. számú melléklete sorolja fel azokat a bevételeket, amelyek után személyi jövedelemadó fizetési kötelezettség nem keletkezik. (1.3, 4.8, 8.20,8.22 alpont stb.), aminek következtében e jövedelmeket a következőkben részletezett szabályok értelmében nem terheli sem járulék, sem egészségügyi hozzájárulás fizetési kötelezettség.
A társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény (a továbbiakban: Tbj.) 5. § (1) bekezdésének h) pontja alapján az egyházi szolgálatot teljesítő egyházi személy, a szerzetesrend tagja (a továbbiakban együtt: egyházi személy) e jogviszonya alapján biztosítottá válik.
A járulékfizetés és a járulékalap tekintetében a Tbj. 26. §-ának (3) bekezdése speciális szabályt állapít meg, mely szerint az egyházi személy után a Tbj. 4. § k) pontjában meghatározott járulékalaptól eltérően a társadalombiztosítási járulékot és a nyugdíjjárulékot (magánnyugdíj-pénztári tagdíjat) a tárgyhónapot megelőző hónap első napján érvényes minimálbér alapulvételével kell. megfizetni. A Tbj. 26. § (2) bekezdése szerint a 26. § (3) bekezdése szerinti járulékfizetés szempontjából azt a személyt kell egyházi személynek tekinteni, akit az egyház belső törvényeiben és szabályzataiban annak minősít. A saját jogú nyugdíjasnak minősülő egyházi személy után járulékot nem kell fizetni.
Ha az egyházi személynek a Tbj. 5. § (1) bekezdés a)-g) pontja és (2) bekezdése szerinti biztosítási jogviszonyából származik járulékalapot képező jövedelme, akkor e jövedelmek után természetesen az adott jogviszonyokra vonatkozó szabályok szerint kell a járulékokat megfizetni.
Az egészségügyi hozzájárulásról szóló 1998. évi LXVI. törvény 3. § (1) bekezdés a) pontja szerint a 11 százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulást az adóévben juttatott (megszerzett), Szja. törvény szerint az összevont adóalapba tartozó jövedelemnél az adóelőleg megállapításánál figyelembe vett összeg után kell megfizetni, azonban mentes a százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulás fizetése alól az a jövedelem, természetbeni juttatás, adóköteles béren kívüli juttatás, amely után a fennálló biztosítási jogviszonyra tekintettel járulékfizetési kötelezettség keletkezik, valamint az a jövedelem, amely után az adót nem kell megállapítani és/vagy megfizetni.
Az előzőekben ismertettek szerint az egyházi személy egyházi fizetése a Tbj. 4. §-ának k) pontja szerint járulékalapot képező jövedelem, amely után a járulékokat - az általánostól eltérő szabály szerint - megfizetettnek kell tekinteni (jövedelmétől függetlenül a minimálbér után fizet járulékot az eva-adózó is, ennek ellenére nem merült fel, hogy a minimálbért meghaladó jövedelem után eho-t kellene fizetni).