adozona.hu
58/2006. Adózói kérdésre adott válasz (AEÉ 2006/6.)
58/2006. Adózói kérdésre adott válasz (AEÉ 2006/6.) Gazdasági társaságok székhelye [2003. évi XCII. törvény 16. § (3) bekezdés b) pont, 178. § 25. pont, 1997. évi CXLV. törvény 16. § (1) bekezdés]
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
Az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény (Art.) 16. § (3) bekezdése az adóköteles tevékenységet folytatni kívánó adózó kötelezettségeként előírja - többek között - a székhely állami adóhatósághoz történő bejelentését is.
A székhely fogalmáról az Art. 178. § 25. pontja és a cégnyilvántartásról, a cégnyilvánosságról és a bírósági cégeljárásról szóló 1997. évi CXLV. törvény (Ctv.) 16. § (1) bekezdése ad eligazítást.
Az Art. szerint székhely - eltérő rendelkezés hiányában -a jogi szemé...
58/2006. Adózói kérdésre adott válasz (AEÉ 2006/6.)
Gazdasági társaságok székhelye [2003. évi XCII. törvény 16. § (3) bekezdés b) pont, 178. § 25. pont, 1997. évi CXLV. törvény 16. § (1) bekezdés]
Az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény (Art.) 16. § (3) bekezdése az adóköteles tevékenységet folytatni kívánó adózó kötelezettségeként előírja - többek között - a székhely állami adóhatósághoz történő bejelentését is.A székhely fogalmáról az Art. 178. § 25. pontja és a cégnyilvántartásról, a cégnyilvánosságról és a bírósági cégeljárásról szóló 1997. évi CXLV. törvény (Ctv.) 16. § (1) bekezdése ad eligazítást.
Az Art. szerint székhely - eltérő rendelkezés hiányában -a jogi személy alapszabályában, a cégbejegyzésben ekként megjelölt hely, ilyen hely hiányában, vagy ha több ilyen hely van, a központi ügyvezetés helye. Az Art. kimondja továbbá, hogy ha nemzetközi szerződés az adóügyi illetőséget az üzletvezetés helye szerint állapítja meg, az üzletvezetés helye szerint belföldi illetőségű adózónak minősülő külföldi személy esetén a törvény alkalmazása szempontjából az üzletvezetés helye székhelynek minősül.
A Ctv. szerint a cég székhelye a központi ügyintézés helye, melyet a cégnek cégtáblával kell megjelölnie.
Egy cég székhelyeként azt jelölheti meg, ahol az érintett gazdasági társaság olyan tevékenységet folytat, amelyet a jogszabály e körben a székhelyen folytatandó tevékenységként megjelöl.
A központi ügyintézés alatt a székhely fogalma szempontjából csak az az irányító - adminisztratív tevékenység értendő, amit a cég vezetését ellátó személy, szerv vagy testület végez. Ennek csak az a hely felel meg, ahol kifejezetten a cég irányítása és működtetése érdekében fejtenek ki tevékenységet. Az irányítás és működtetés viszont azt is feltételezi, hogy olyan helyről legyen szó, ahol a cég illetve képviselettel felruházott tagja vagy alkalmazottja a cég tevékenységére jellemző üzleti órákban az üzleti partnerek és a hatóságok részére rendelkezésre állnak. Ezért ha az állapítható meg, hogy a székhelynek megadott cím valójában csak a postai küldemények átvételére vagy kezelésére szolgáló cím az előbbi jellemzők nélkül, akkor ez a fogalom meghatározás alapján nem fogadható el székhelynek.
A székhely pontos megjelölését sem a cég létesítő okiratában, sem a cégbejegyzési kérelemben nem pótolja a levelezési címként szolgáló postafiók megadása, mivel az nem alkalmas arra, hogy a központi ügyintézés helyéül szolgáljon. A székhelyet ezért pontosan, lakcímszerűen kell megjelölni, úgy, hogy az ügyfeleknek felkereshető és a postai kézbesítés számára is megtalálható legyen.
A cég működése során elvárható, hogy székhelyén a hatóságok, üzletfelek számára elérhető legyen, gondoskodjon a székhelyére érkező küldemények átvételére jogosult személy jelenlétéről. A székhelyre - mint a központi ügyintézés helyére - címzett küldeményt átvétele esetén főszabályként kézbesítettnek kell tekinteni.
(APEH szakmai elnökhelyettes EH-232/2006. - APEH Adójogi főosztály Baj-714/06.)