39/2006. Adózói kérdésre adott válasz (AEÉ 2006/5.)

A munkaviszony jogellenes megszüntetése esetén járó kártérítés adókötelezettsége [Szja. tv. 1. sz. melléklet 6.1 pont]

Kiválasztott időállapot: Mi ez?
  • Kibocsátó(k):
  • Jogterület(ek):
  • Érvényesség kezdete: 
  • Érvényesség vége: 

MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?

A Munka törvénykönyvének 100. § (4) bekezdése alapján, ha a munkavállaló nem kéri vagy a munkáltató kérelmére a bíróság mellőzi a munkavállaló eredeti munkakörbe történő visszahelyezését, a bíróság a munkáltatót - az eset összes körülményeinek, így különösen a jogsértés és annak következményei súlyának mérlegelésével - a munkavállaló legalább két, legfeljebb tizenkét havi átlagkeresetének megfelelő összeg megfizetésére kötelezi. A köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvény 60...

39/2006. Adózói kérdésre adott válasz (AEÉ 2006/5.)
A munkaviszony jogellenes megszüntetése esetén járó kártérítés adókötelezettsége [Szja. tv. 1. sz. melléklet 6.1 pont]
A Munka törvénykönyvének 100. § (4) bekezdése alapján, ha a munkavállaló nem kéri vagy a munkáltató kérelmére a bíróság mellőzi a munkavállaló eredeti munkakörbe történő visszahelyezését, a bíróság a munkáltatót - az eset összes körülményeinek, így különösen a jogsértés és annak következményei súlyának mérlegelésével - a munkavállaló legalább két, legfeljebb tizenkét havi átlagkeresetének megfelelő összeg megfizetésére kötelezi. A köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvény 60. § (4) bekezdése, valamint a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény 34. § (4) bekezdése is az Mtv.-ben leírtakkal megegyezően rendelkezik.
A szankció megállapításánál a bíróság a jogsértés nagyságát mérlegeli, az átlagkeresetre utalás csupán a kártérítés mértékét jelenti.
A kiszabott kártérítés mellett az Mtv. 100. § (6) bekezdése alapján az elmaradt jövedelmet is meg kell téríteni a munkavállalónak.
Az előzőkben foglaltakból következik, hogy az Mtv. 100. § (4) bekezdése alapján kiszabott, a munkáltatót terhelő összeg nem jövedelempótló kártérítés, ezért az az Szja. tv. 1. sz. mellékletének 6.1 pontja alapján adómentes.
Amennyiben a bírósági ítéletből egyértelműen megállapítható, hogy a volt munkavállaló a jövedelmet pótló kártérítésen felül (elmaradt munkabér és végkielégítés) az Mtv. 100. § (4) bekezdése alapján is kártérítést kap, akkor ez utóbbit adómentesnek kell tekinteni. Abban az esetben, ha a bírói ítéletből nem különíthető el egyértelműen a nem vagyoni kártérítés nagysága, akkor a bíróság által megítélt összeget jövedelmet pótló kártérítésnek, vagyis munkaviszonyból származó jövedelemnek kell tekinteni.
Az Adó és Ellenőrzési Értesítő 2002. évi 8. számában megjelent 78. számú adózói kérdésre adott válasz nem alkalmazható.
(PM Jövedelemadók Főosztálya 6165/2005.- APEH Adójogi Főosztály 8931625992/2005.)
A folytatáshoz előfizetés szükséges.
A jogszabály aktuális szövegét és időállapotait előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink érhetik el!
{{ item.ArticleTitle }}

{{ item.ArticleLead }}

A folytatáshoz előfizetés szükséges!
A jogi tudástár előfizetői funkcióit csak előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink használhatják: az aktuális időállapottól eltérő jogszabály tartalma (korábban vagy később hatályos), nyomtatás, másolás, letöltés PDF formátumban, hirdetés nélküli nézet.

A folytatáshoz lépjen be, vagy rendelje meg előfizetését.