adozona.hu
38/2006. Adózói kérdésre adott válasz (AEÉ 2006/5.)
38/2006. Adózói kérdésre adott válasz (AEÉ 2006/5.)
Vételi ajánlattal történő befolyásszerzés esetén értékesített részvények utáni adózás [Szja. tv. 67. §]
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
A vételi jogra vonatkozó alapvető és általános rendelkezések a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény (Ptk.) 375. §-ában találhatók. Ezen rendelkezések számításba jönnek a tőkepiacról szóló 2001. évi CXX. törvény (Tpt.) szabályozott kötelező nyilvános vételi ajánlattal történő befolyásszerzés esetében is, kivéve a Tpt. 76. §-ának (4) bekezdésében szabályozott esetben, amikor a vételi jog gyakorlása ellenére a részvényes nem adja át határidőben a részvényeit. Ilyenkor a Tpt. azon ...
A jelzett esetben nyilvánvalóan nem kerül sor értékpapír-(részvény-) átruházásra, hiszen ehhez arra lenne szükség, hogy a részvényes maga nyújtsa be részvényeit. A polgári jog logikájától ellentétes eredményre vezetne, ha a részvényektől való megfosztás (a részvények érvénytelenítése) átruházásnak minősülhetne. Tekintettel arra, hogy a vételi jog - a jelzett esetben - jogszabályi rendelkezésből fakad, nyilvánvalóan nem lehet hagyatkozni a részvényesnek és a befolyásszerzőnek a vételi jog gyakorlását megelőzően kötött megállapodására sem. Látszólag a részvény érvénytelenítése vagyoni hátrányt okoz a részvényesnek jogszabályi felhatalmazás alapján. Ugyanakkor nem hagyható figyelmen kívül az sem, hogy a részvények benyújtása a részvényesek kötelezettsége (és nem lehetősége), amely a Tpt.-ben megalapozott vételi jog érvényesítésével összefüggésben keletkezik.
A Ptk. a vételi jog esetében arról rendelkezik, hogy a jogosult egyoldalú nyilatkozattal vásárolhatja meg azt a dolgot, amelyre vételi joga vonatkozik [Ptk. 375. § (1) bekezdés]. A vételi jog érvényesítése így természetesen nem függhet a dolgot birtokában tartó személy akaratától. A Tpt. éppen annak érdekében teszi lehetővé a részvények érvénytelenítését, hogy a vételi jogát jogszerűen gyakorló hozzájuthasson az őt megillető részvényekhez, így tehát az érvénytelenítés és az új részvények kibocsátása - bár kizárják a polgári jogi értelemben vett átruházást, de - tulajdonképpen az átruházást pótló intézkedések lesznek.
A részvényest megillető összeg kártalanításként való értelmezése nem elfogadható, mert a jogszabályok kifejezetten nevesítve jelölik meg a kártalanítási-kártérítési igényeket, márpedig a Gt. hivatkozott rendelkezése a korábbi részvényesnek a befolyt vételárra vonatkozó követelését alapozza meg.
A részvények Tpt. szerinti érvénytelenítése, majd a Gt. szabálya alapján új részvények kibocsátása átruházást pótló intézkedéseknek tekintendők, ezért az Szja. tv. árfolyamnyereségből származó jövedelemre vonatkozó rendelkezéseit kell alkalmazni.
Az említett esetben a magánszemély a jövedelmet akkor szerzi meg, amikor az érvénytelenített részvénnyel összefüggésben javára megállapított összeget a letéti számláról kifizetik (átutalják). A jövedelmet juttató kifizetőnek az e jövedelemmel összefüggő adókötelezettségeket a rá vonatkozó szabályok szerint kell teljesítenie, azaz adót kell megállapítania (levonással) és megfizetnie, továbbá adatszolgáltatási kötelezettség is terheli.