adozona.hu
79/2008. Adózói kérdésre adott válasz (AEÉ 2008/10.)
79/2008. Adózói kérdésre adott válasz (AEÉ 2008/10.) Az állandó meghatalmazott/megbízott részére biztosított kimentő bizonyításlehetősége nem értelmezhető a bevallás benyújtásának elmulasztása esetére [Art. 7. § (4) bekezdése]
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
Alkalmazható-e az Art. 7. § (4) bekezdésében foglalt kimentő bizonyítás lehetősége abban az esetben is, ha az állandó meghatalmazott/megbízott elmulasztja a bevallás benyújtását és ennek indokául a képviselő a saját érdekkörén kívül eső okra hivatkozik?
Az Art. 7. § (4) bekezdése alapján mentesül a mulasztási bírság alól az adózó állandó meghatalmazottja vagy megbízottja, ha bizonyítja, hogy a bevallás, adatszolgáltatás tartalma az ő érdekkörén kívül eső okból hibás vagy hiányos, illetve a b...
79/2008. Adózói kérdésre adott válasz (AEÉ 2008/10.)
Az állandó meghatalmazott/megbízott részére biztosított kimentő bizonyításlehetősége nem értelmezhető a bevallás benyújtásának elmulasztása esetére [Art. 7. § (4) bekezdése]
Alkalmazható-e az Art. 7. § (4) bekezdésében foglalt kimentő bizonyítás lehetősége abban az esetben is, ha az állandó meghatalmazott/megbízott elmulasztja a bevallás benyújtását és ennek indokául a képviselő a saját érdekkörén kívül eső okra hivatkozik?Az Art. 7. § (4) bekezdése alapján mentesül a mulasztási bírság alól az adózó állandó meghatalmazottja vagy megbízottja, ha bizonyítja, hogy a bevallás, adatszolgáltatás tartalma az ő érdekkörén kívül eső okból hibás vagy hiányos, illetve a bevallási késedelem az ő érdekkörén kívül eső okra vezethető vissza.
Az Ari. állandó meghatalmazottra/megbízottra vonatkozó rendelkezései alapján, amennyiben az adózó a képviselet ellátására állandó meghatalmazást/megbízást ad, az állandó meghatalmazott/megbízott által elkövetett jogsértés miatt megállapított mulasztási bírság - főszabály szerint - a képviselőt terheli. Azonban az Art. 7. § (4) bekezdésében foglalt esetekben védi az állandó meghatalmazottat/megbízottat azáltal, hogy kimentési lehetőséget biztosít a mulasztással járó felelősség alól a bizonyítási teher meghatalmazottra történő helyezésével.
Ez egyrészről azt jelenti, hogy amennyiben a mulasztási bírság kiszabását követően az állandó képviselő adóhatóság előtti sikeres bizonyítása eredményeként megállapítható, hogy a bevallás, illetve adatszolgáltatás tartalmában fellelhető hiba. vagy hiányosság valóban a meghatalmazó/megbízó magatartásával áll összefüggésben, akkor az ebből eredő jogkövetkezményeket a tényleges mulasztást elkövető adózó viseli. Másrészről az állandó képviselőnek a bevallási késedelem esetében is lehetősége van kimentő bizonyításra - az érdekkörén kívül eső okra történő hivatkozással - a közvetlenül vele szemben alkalmazható mulasztási bírság alóli mentesülésre.
Az Art. 7. § (4) bekezdésében foglaltak kiterjesztő értelmezésére azonban nincs lehetőség, vagyis a bevallás benyújtásának elmulasztása esetében e kimentési lehetőség nem alkalmazható.
E jogszabályhely ugyanis kizárólag két olyan jogsértést említ, mely tényállásokat az Art. 172. §-a külön-külön nevesít. A bevallási kötelezettség teljesítésének elmulasztása azonban olyan jogsértés, mely az Art. 172. §-ában a bevallási késedelemtől elkülönítve, önálló tényállásként került rögzítésre.
Bevallási késedelemről [Art. 172. § (1) bekezdés b) pont] akkor van szó, ha az adózó bevallási kötelezettségét a bevallás határidejét követően, de az adóhatóság felszólítását, ellenőrzését megelőzően teljesítette, és késedelmét nem mentette ki.
A bevallási kötelezettség teljesítésének elmulasztása [Art. 172. § (1) bekezdés c) pont] esetén azonban az adóhatóság állapítja meg azt, hogy az adózó nem tett eleget valamely adókötelezettségének.
Az Art. 7. § (4) bekezdésében foglaltak kiterjesztő értelmezését kizárja továbbá az is, hogy e bekezdés összhangban van az Art. 172. § (6) bekezdésével, mely jogszabályhely alapján az adózó is csak az 172. § (1) bekezdés a)-b) pontja szerinti késedelem esetén mentheti ki (annak igazolásával, hogy úgy járt el, ahogy az az adott helyzetben, általában elvárható) a mulasztását. A bevallási kötelezettség elmulasztása esetén tehát az Art. az adózó részére sem biztosít kimentési lehetőséget.
Amennyiben tehát a bevallási kötelezettség elmulasztásakor a mulasztó személy - akár az adózó, akár a meghatalmazottja - az érdekkörén kívül eső okra hivatkozik, e hivatkozását a mulasztási bírság kiszabásánál az adóhatóság csak az Art. 172. § (18) bekezdése által előírt szempontok szerinti mérlegelése során értékelheti.