48/2009. Adózói kérdésre adott válasz (AEÉ 2009/8.)

Tájékoztató az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulás választás feltételrendszerét érintő egyes kérdésekről [Ekho. tv. 3. § (1) bekezdés]

Kiválasztott időállapot: Mi ez?
  • Kibocsátó(k):
  • Jogterület(ek):
  • Érvényesség kezdete: 
  • Érvényesség vége: 

MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?

Az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulásról szóló 2005. évi CXX. törvény (a továbbiakban: Ekho. tv.) szerinti adózási mód - az egyéb feltételek fennállása mellett - akkor alkalmazható, ha a közterhek megfizetése a hónap első napján érvényes havi minimálbér után az általános szabályok szerint megtörtént.
Az ekhot választani szándékozó magánszemélynek tehát rendelkeznie kell olyan jövedelemmel, amely után az általános szabályok szerint fizeti meg a közterheket (az EGT-államban biztosíto...

48/2009. Adózói kérdésre adott válasz (AEÉ 2009/8.)
Tájékoztató az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulás választás feltételrendszerét érintő egyes kérdésekről [Ekho. tv. 3. § (1) bekezdés]
Az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulásról szóló 2005. évi CXX. törvény (a továbbiakban: Ekho. tv.) szerinti adózási mód - az egyéb feltételek fennállása mellett - akkor alkalmazható, ha a közterhek megfizetése a hónap első napján érvényes havi minimálbér után az általános szabályok szerint megtörtént.
Az ekhot választani szándékozó magánszemélynek tehát rendelkeznie kell olyan jövedelemmel, amely után az általános szabályok szerint fizeti meg a közterheket (az EGT-államban biztosított személy a személyi jövedelemadót). Ilyen jövedelem lehet akár
- munkaviszonyból származó,
- egyéni vállalkozóként vállalkozói kivét,
- társas vállalkozás tagjaként személyes közreműködés ellenértéke,
- a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (a továbbiakban: Szja-törvény) szerint egyéni vállalkozónak nem minősülő magánszemélyként vállalkozási, megbízási szerződés alapján kapott ellenérték, amely nem csak a jogszabályban meghatározott foglalkozásoknak megfelelő tevékenységből származhat, hanem bármely tevékenységgel megszerezhető, ha annak adóját és járulékait az Szja-törvény, illetőleg a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény (a továbbiakban: Tbj.) szerint fizeti meg a magánszemély, illetőleg a kifizető. (A nyugdíjasokra ez a feltétel nem vonatkozik.)
Az Ekho tv. nem tartalmaz rendelkezést arra vonatkozóan, hogy mit is kell érteni "az általános szabályok szerint közterhet viselőjövedelem" alatt. Ennek az elhatárolásnak azonban elsősorban az a szerepe, hogy a feltételként meghatározott jövedelem összegét terhelő közterheket ne magával az ekhóval teljesítse a magánszemély és ne is valamely különös adózási móddal váltsa ki a közterhek egy meghatározott körének megfizetési kötelezettségét (pl. az egyéni vállalkozó az egyszerűsített vállalkozó adóval e minőségében a személyi jövedelemadót is megfizeti).
Az Ekho tv. hatályos szabálya alapján a munkáltató csak a minimálbér feletti részre veheti figyelembe a munkavállaló ekho szerinti elszámolására való nyilatkozatát. Általános esetben ezért mindig lesz olyan jövedelemrész, amely után a munkavállaló az összes járulékot megfizeti. Elfordulhat azonban az, hogy a magánszemély igazolja, hogy az adott hónapban legalább a havi minimálbérnek megfelelő olyan jövedelmet szerzett, amely után a közteherviselési kötelezettség teljesítése az általános szabályok szerint történik, de a Tbj. 31. § (3) bekezdésének előírása miatt az illető egyik jogviszonyában sem kötelezett pénzbeli egészségbiztosítási járulék fizetésére.
Abban az esetben, ha a munkaviszonyban foglalkoztatott személy egy másik pl. társas vállalkozói jogviszonyában az általános szabályok - vagyis a Tbj. vonatkozó rendelkezései - szerint megfizette a járulékokat, nem zárható ki az ekho választásának lehetősége még akkor sem, ha a társas vállalkozó mentesül a 2% pénzbeli egészségbiztosítási járulék megfizetése alól.
Előfordulhat tehát, hogy az ekho adózási módot jogszerűen választó magánszemély pénzbeli egészségbiztosítási járulék fizetésének hiányában nem lesz jogosult a pénzbeli egészségbiztosítási ellátásokra. Az ekho adózási módot választó magánszemélynek azonban a nyilatkozattételnél azt is mérlegelnie kell, hogy adott esetben szűkebb lesz a társadalombiztosítás ellátásaira való jogosultsága.
Abban az esetben tehát, ha az adózó egy jövedelmével kapcsolatban minden olyan törvényi előírást alkalmaz, amely alapján a jövedelem után fizetési kötelezettsége keletkezik, az "általános szabályok szerint" jár el, teljesíti közteherviselési kötelezettségét.
(PM Társadalmi Közkiadások főosztálya 8846/1/2009. - APEH Ügyfélkapcsolati és Tájékoztatási főosztály 2279076991)
A folytatáshoz előfizetés szükséges.
A jogszabály aktuális szövegét és időállapotait előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink érhetik el!
{{ item.ArticleTitle }}

{{ item.ArticleLead }}

A folytatáshoz előfizetés szükséges!
A jogi tudástár előfizetői funkcióit csak előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink használhatják: az aktuális időállapottól eltérő jogszabály tartalma (korábban vagy később hatályos), nyomtatás, másolás, letöltés PDF formátumban, hirdetés nélküli nézet.

A folytatáshoz lépjen be, vagy rendelje meg előfizetését.