adozona.hu
51/2009. Adózói kérdésre adott válasz (AEÉ 2009/9.)
51/2009. Adózói kérdésre adott válasz (AEÉ 2009/9.) Nem számlázott engedményekhez kapcsolódó korrekciók a társasági adóban és a különadóban [Tao. tv. 7. § (1) bekezdés ly) pont, 8. § (1) bekezdés n) pont, h) pont; Kjtv. 3. § (3) bekezdés b) pont, (2) bekezdés b) pont]
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
A számvitelről szóló 2000. évi C. törvény (a továbbiakban: Szt.) a szerződésben meghatározott határidőn belüli fizetésre tekintettel adott, illetve kapott, nem számlázott engedmény 85. § (3) bekezdés o) pontja szerint, illetve 84. § (7) bekezdés o) pontja szerint (a pénzügyi műveletek egyéb ráfordításai, illetve egyéb bevételei között) elszámolható összegét korlátozza azzal, hogy annak a késedelem esetén fizetendő késedelmi kamattal arányosnak kell lennie, illetve ezen elszámolás a késedelmi ...
51/2009. Adózói kérdésre adott válasz (AEÉ 2009/9.)
Nem számlázott engedményekhez kapcsolódó korrekciók a társasági adóban és a különadóban [Tao. tv. 7. § (1) bekezdés ly) pont, 8. § (1) bekezdés n) pont, h) pont; Kjtv. 3. § (3) bekezdés b) pont, (2) bekezdés b) pont]
A számvitelről szóló 2000. évi C. törvény (a továbbiakban: Szt.) a szerződésben meghatározott határidőn belüli fizetésre tekintettel adott, illetve kapott, nem számlázott engedmény 85. § (3) bekezdés o) pontja szerint, illetve 84. § (7) bekezdés o) pontja szerint (a pénzügyi műveletek egyéb ráfordításai, illetve egyéb bevételei között) elszámolható összegét korlátozza azzal, hogy annak a késedelem esetén fizetendő késedelmi kamattal arányosnak kell lennie, illetve ezen elszámolás a késedelmi kamattal arányos részre vonatkozik (skontó). Az e feltételnek megfelelő, legfeljebb a késedelmi kamattal arányos engedmény(rész) (skontó) összegével a társasági adó és a különadó alapját nem kell módosítani, mivel ilyen jogcímen egyik törvény sem tartalmaz korrekciós előírást. Mindezek a 2007. december 31-éig és az ezt követően adott/kapott skontó tekintetében is változatlanul irányadóak.Amennyiben a fizetési határidőn belüli pénzügyi rendezés esetén adott engedmény összege nagyobb, mint a késedelmi kamattal arányos mérték, akkor a késedelmi kamattal arányos részen felüli többletösszeget a következők szerint indokolt kezelni.
- Amennyiben a megállapodás alapján az egyik szerződő fél a teljesítéskor eleve csökkentett összeget fizet a másik félnek - vagyis nem a követelésként/kötelezettségként nyilvántartott teljes összeget egyenlíti ki -, akkor a feleknél a követelés/kötelezettség számlán maradó, a késedelmi kamattal arányos részen felüli összeget onnan elengedett követelés/kötelezettség címén ki kell vezetni. Ennek összegét az Szt. 86. § (7) bekezdés a) pontja, illetve 86. § (3) bekezdés h) vagy a (4) bekezdés a) pontja szerint a rendkívüli ráfordítások, illetve rendkívüli bevételek között kell kimutatni. Az így elszámolt összeggel a társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény (a továbbiakban: Tao. tv.) 8. § (1) bekezdés h), illetve a 7. § (1) bekezdés ly) pontja szerint - a társasági adóalap megállapításakor - az adózás előtti eredményt módosítani kell. Ezzel az összeggel a különadó alapját - tekintve, hogy az államháztartás egyensúlyát javító különadóról és járadékról szóló 006. évi LIX. törvény (a továbbiakban: Kjtv.) 3. §-a elengedett követelés/kötelezettség címén nem ír elő korrekciót - módosítani nem kell.
- Amennyiben a megállapodás alapján az egyik szerződő fél utólagos engedményben részesül, vagyis a másik fél visszatéríti részére a megfizetett összeg engedmény szerinti részét, akkor a szerződésen alapuló nem számlázott, utólag adott/kapott engedmény késedelmi kamattal arányos részen felüli, a mérlegkészítés időpontjáig pénzügyileg rendezett összegét az Szt. 81. § (2) bekezdés g) pontja, illetve a 77. § (2) bekezdés f) pontja alapján az egyéb ráfordítások, illetve az egyéb bevételek között kell kimutatni.
Az így elszámolt különbözeti összeg a társasági adó és a különadó szempontjából véglegesen átadott/átvett pénzeszköznek minősül, amellyel - a társasági adóalap megállapításakor - az adózás előtti eredményt meg kell növelni az engedményt adó [Tao. tv. 8. § (1) bekezdés n) pont], illetve csökkenteni lehet az engedményt kapó [Tao. tv. 7. § (1) bekezdés ly) pont] félnél. Ezen utólagos engedmény összegével - véglegesen átadott/átvett pénzeszköz címén - a Kjtv. 3. § (2) bekezdés b) pontja, valamint a (3) bekezdés b) pontja szerint a különadó-alapot is megfelelően módosítani kell.
A 71/2007. számú állásfoglalás a továbbiakban nem alkalmazható.
[PM Jövedelemadók főosztálya 6274/2009. - APEH Ügyfélkapcsolati és Tájékoztatási főosztály 2278817933/2009.]