50/2009. Adózói kérdésre adott válasz (AEÉ 2009/9.)

Üzleti devizahitelek forintra történő átszámítása során keletkező árfolyam-különbözet megítélése az szja törvény szerint [Szja. tv. 1., 3. és 11. számú melléklete]

Kiválasztott időállapot: Mi ez?
  • Kibocsátó(k):
  • Jogterület(ek):
  • Érvényesség kezdete: 
  • Érvényesség vége: 

MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?

Az szja törvény nem tartalmaz külön szabályt a külföldi pénznemben felvett üzleti hitelek forintra történő átszámítása során keletkező árfolyam-különbözetek esetére, amikor a forintban törlesztett tőke és az eszközökre, szolgáltatásokra fordított, költségként - értékcsökkenésként - elszámolható kiadás között eltérés mutatkozik, ezért azt az általános hatályos rendelkezések alapján kell/lehet kezelni.
Ez a következőket jelenti:
1. A kamat tekintetében az árfolyam-változásoknak nincs jelentős...

50/2009. Adózói kérdésre adott válasz (AEÉ 2009/9.)
Üzleti devizahitelek forintra történő átszámítása során keletkező árfolyam-különbözet megítélése az szja törvény szerint [Szja. tv. 1., 3. és 11. számú melléklete]
Az szja törvény nem tartalmaz külön szabályt a külföldi pénznemben felvett üzleti hitelek forintra történő átszámítása során keletkező árfolyam-különbözetek esetére, amikor a forintban törlesztett tőke és az eszközökre, szolgáltatásokra fordított, költségként - értékcsökkenésként - elszámolható kiadás között eltérés mutatkozik, ezért azt az általános hatályos rendelkezések alapján kell/lehet kezelni.
Ez a következőket jelenti:
1. A kamat tekintetében az árfolyam-változásoknak nincs jelentősége, mivel az üzleti devizahitel esetében bármilyen árfolyamon is történik az átszámítás, a forintosított kamat elszámolható költségként.
2. Ha a devizahitel teljes tőkerészére a futamidő végéig összesen visszafizetett forintban számított összeg kevesebb, mint a folyósításkor átszámított forint összeg, a különbözet olyan árfolyamnyereség, amely az szja törvény 1. számú mellékletének 7.4. pontja alapján adómentes (az átváltás ugyanis önmagában nem üzletszerű tevékenység keretében történik, még akkor sem, ha a hitel üzleti). Jelenleg a törvény nem ír elő emiatt bevétel-növelő korrekciót. Ugyanakkor, ha a devizahitel teljes tőkerészére a futamidő végéig összesen visszafizetett forintban számított összeg több, mint a folyósításkor átszámított forint-összeg, a különbözet olyan többlet-kiadás, amely általános esetben a magánszemély vesztesége, üzleti hitel esetében - ha a devizahitel felhasználása teljes egészében vállalkozási célra történt - a vállalkozási tevékenység érdekében (mint a tevékenységhez szükséges eszközök, szolgáltatások megszerzése miatt felmerült járulékos törlesztési kiadás) a törlesztés befejezésének évében - vagyis amikor az árfolyam-ingadozások miatt keletkezett különbözetek egyenlege megállapítható - elszámolható költség.
3. Az eszközökre, szolgáltatásokra devizában (vagyis, a devizahitel felhasználásával) fordított kiadások költségként - értékcsökkenésként - történő elszámolása az szja törvény 5. § (3)-(5) bekezdése szerint forintra átszámított számla-szerinti érték alapján történik az 1-2. pontban leírtak szerint keletkezett különbözetek egyenlegétől függetlenül. Ha a devizahitel felhasználása csak részben a vállalkozási (önálló) tevékenység érdekében felmerült kiadásokra történt, a hitel lejáratakor megállapított járulékos törlesztési kiadás ennek megfelelő arányban számolható el.
[PM Jövedelemadók főosztálya 5888/3. - APEH Ügyfélkapcsolati és Tájékoztatási főosztály 2279155856]
A folytatáshoz előfizetés szükséges.
A jogszabály aktuális szövegét és időállapotait előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink érhetik el!
{{ item.ArticleTitle }}

{{ item.ArticleLead }}

A folytatáshoz előfizetés szükséges!
A jogi tudástár előfizetői funkcióit csak előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink használhatják: az aktuális időállapottól eltérő jogszabály tartalma (korábban vagy később hatályos), nyomtatás, másolás, letöltés PDF formátumban, hirdetés nélküli nézet.

A folytatáshoz lépjen be, vagy rendelje meg előfizetését.