adozona.hu
26/2009. Adózói kérdésre adott válasz (AEÉ 2009/4-5.)
26/2009. Adózói kérdésre adott válasz (AEÉ 2009/4-5.)
Tájékoztató az egészségügyi szolgáltatásra jogosultak körében, és az egészségügyi szolgáltatási járulékfizetési kötelezettségben bekövetkezett 2009. évi változásokról
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
A társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény (a továbbiakban: Tbj.) 16. §-a határozza meg, hogy kik jogosultak egészségügyi szolgáltatásra.
A Tbj. 16. § (1) bekezdés h) pontja szerint az egészségügyi szolgáltatásra jogosultak köre kibővült, és a jogosulti körbe bekerültek azok a személyek, akik rendelkezésre állási támogatásban részesülnek.
Ugyancsak bekerültek a jogosultsági körbe azon nagykorú mag...
26/2009. Adózói kérdésre adott válasz (AEÉ 2009/4-5.)
Tájékoztató az egészségügyi szolgáltatásra jogosultak körében, és az egészségügyi szolgáltatási járulékfizetési kötelezettségben bekövetkezett 2009. évi változásokról
A társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény (a továbbiakban: Tbj.) 16. §-a határozza meg, hogy kik jogosultak egészségügyi szolgáltatásra.A Tbj. 16. § (1) bekezdés h) pontja szerint az egészségügyi szolgáltatásra jogosultak köre kibővült, és a jogosulti körbe bekerültek azok a személyek, akik rendelkezésre állási támogatásban részesülnek.
Ugyancsak bekerültek a jogosultsági körbe azon nagykorú magyar állampolgárok, akik a közoktatásról szóló törvény hatálya alá tartozó alapfokú oktatási intézményben nappali rendszerű oktatás keretében folytatnak tanulmányokat.
Egészségügyi szolgáltatásra jogosultak továbbá nemcsak a Magyar Köztársaság területén lakóhellyel rendelkező kiskorú személyek, hanem magyar állampolgár esetén a tartózkodási hellyel rendelkező kiskorúak is.
A Tbj. 39. § (2) bekezdése értelmében az a belföldi személy, aki nem biztosított és egészségügyi szolgáltatásra a 16. § (1) bekezdésének a)-p) és s)-t) pontja, valamint a 13. § szerint sem jogosult, köteles a 19. § (4) bekezdésében meghatározott egészségügyi szolgáltatási járulékot fizetni.
2009. január 1-jével az egészségügyi szolgáltatási járulék összege havi 4 500 forintra, illetve napi 150 forintra módosult. A módosítás nemcsak a Tbj. 39. § (2) bekezdés alapján fizetésre kötelezetteket érinti, az emelt összegű járulékfizetés kiterjed a kiegészítő tevékenységet folytató egyéni vállalkozókra, illetve a kiegészítő tevékenységet folytató társas vállalkozók után a társas vállalkozásokra (továbbiakban: kiegészítő tevékenységet folytató vállalkozó) is.
Belföldinek kell tekinteni többek között a Magyar Köztársaság területén a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992. évi LXVI. törvény szerint bejelentett lakóhellyel rendelkező magyar állampolgárt.
Tehát az a biztosítottnak nem minősülő magyar állampolgár, aki egészségügyi ellátásra sem jogosult, és Magyarországon bejelentett lakóhellyel rendelkezik, tehát belföldinek minősül, de munkavégzés, vagy tanulás céljából harmadik államba megy (például USA), kötelezett lesz egészségügyi szolgáltatási járulék fizetésére.
A Tbj. 39. § (2) bekezdése szerinti kötelezettség nem vonatkozik arra a belföldinek minősülő személyre, aki EGT tagállam, Svájc, vagy a Magyar Köztársasággal kötött kétoldalú szociális biztonsági egyezményben részes más állam joga szerint biztosított.
A kiegészítő tevékenységet folytató vállalkozásokat terhelő fizetési kötelezettség tekintetében új szabály van arra az esetre, ha a kiegészítő tevékenységet folytató vállalkozó több vállalkozásban is közreműködik.
A 2008. december 31-éig hatályos szabályok szerint, ha a kiegészítő tevékenységet folytató vállalkozó több vállalkozásban is személyesen közreműködött, a fix összegű egészségügyi szolgáltatási járulékot valamennyi vállalkozásában meg kellett fizetnie.
2009. január 1-jétől alapvető módosulás, hogy az egészségügyi szolgáltatási járulékot akkor is csak egyszer kell megfizetni, ha a kiegészítő tevékenységet folytató vállalkozó több vállalkozásban személyesen közreműködik.
A Tbj. 38. § (1) bekezdése szerint több jogviszony egyidejű fennállása esetén a kiegészítő tevékenységet folytató vállalkozó után az egészségügyi szolgáltatási járulékot - a (2)-(4) bekezdésben meghatározottak szerint - csak egy jogviszonyban kell megfizetni.
A Tbj. 38. § (2) bekezdés alapján, ha az egyéni vállalkozó egyidejűleg társas vállalkozó is, az egészségügyi szolgáltatási járulékot egyéni vállalkozóként kell megfizetnie.
A Tbj. 38. § (3) bekezdés szerint, ha a társas vállalkozó több vállalkozásban végez munkát, a tárgyév január 31-éig az adóév egészére vonatkozóan nyilatkozik a társas vállalkozásoknak arról, hogy az egészségügyi szolgáltatási járulékot melyik társas vállalkozás fizeti meg utána.
A Tbj. 38. § (4) bekezdése alapján a (2) bekezdésben foglaltaktól eltérően az egyéni vállalkozó a tárgyév január 31-éig a társas vállalkozásnak tett nyilatkozata alapján az adóév egészére választhatja, hogy az egészségügyi szolgáltatási járulékot a társas vállalkozás - több társas vállalkozásban fennálló tagsági jogviszony esetén a választása szerinti vállalkozás - fizeti meg utána.
Tehát főszabályként az egészségügyi szolgáltatási járulékot a kiegészítő tevékenységet folytató egyéni vállalkozónak kell megfizetni, azonban lehetősége nyílik arra, hogy nyilatkozata alapján a járulékot a társas vállalkozás fizesse meg
(PM Társadalmi Közkiadások főosztálya 4104/3/2009. -APEH Ügyfélkapcsolati és Tájékoztatási főosztály 4007541881)