adozona.hu
46/2010. Adózói kérdésre adott válasz (AEÉ 2010/10.)
46/2010. Adózói kérdésre adott válasz (AEÉ 2010/10.)
Az átalányadózó egyéni vállalkozó járulékfizetési alsó határának megállapítása [Tbj. 29. § (1)-(3) bek., R. 6. § (1) bek.]
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
A társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény (a továbbiakban: Tbj.) 29. § (1) bekezdése alapján annak a biztosított egyéni vállalkozónak, aki átalányadózó, az átalányban megállapított jövedelem, de legalább havi átlagban a tevékenységre jellemző kereset után kell a társadalombiztosítási járulékot megfizetni. Ha az átalányban megállapított jövedelem nem éri el a tevékenységre jellemző keresetet, az egy...
46/2010. Adózói kérdésre adott válasz (AEÉ 2010/10.)
Az átalányadózó egyéni vállalkozó járulékfizetési alsó határának megállapítása [Tbj. 29. § (1)-(3) bek., R. 6. § (1) bek.]
A társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény (a továbbiakban: Tbj.) 29. § (1) bekezdése alapján annak a biztosított egyéni vállalkozónak, aki átalányadózó, az átalányban megállapított jövedelem, de legalább havi átlagban a tevékenységre jellemző kereset után kell a társadalombiztosítási járulékot megfizetni. Ha az átalányban megállapított jövedelem nem éri el a tevékenységre jellemző keresetet, az egyéni vállalkozó az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény 31. § (2) bekezdésében meghatározott bevallásban - a tényleges járulékalapot képező jövedelem feltüntetésével - bejelentést tehet arról, hogy a társadalombiztosítási járulékot a tényleges járulékalapot képező jövedelem, de legalább a minimálbér alapulvételével fizeti meg.A Tbj. végrehatására kiadott 195/1997. (XI. 5.) Korm. rendelet 6. § (1) bekezdése a minimum járulékalap megállapítására vonatkozó szabályaiban a Tbj. 29. § (1)-(3) bekezdéseire utal vissza. Ennek megfelelően az átalányadózó egyéni vállalkozóra is érvényes az, hogy bejelentés esetén, vagyis amikor nem a tevékenységre jellemző kereset az alsó határ, a minimálbér utáni járulékfizetésnek is havi átlagban kell teljesülnie, ugyanúgy, mint a vállalkozói jövedelem szerinti adózást alkalmazó egyéni vállalkozónál.
Amennyiben az egyéni vállalkozó - függetlenül az adózás módjától - az adott hónapban tényleges járulékalapot képező jövedelmet realizál (kivétet számol el, átalányban megállapított jövedelmet szerez), akkor legalább az után meg kell fizetni a járulékokat.
Példa a járulékfizetési alsó határ megállapításához (a tevékenységre jellemző kereset 140 000 forint):
|
Időszak |
Átalányban megálla- |
Járulékalap |
|
pított jövedelem |
(bejelentés esetén) |
|
|
Január |
100 000 |
100 000 |
|
Február |
20 000 |
45 000 |
|
Március |
0 |
73 500 |
|
Április |
200 000 |
200 000 |
|
Május |
0 |
0 |
Március hónapban a járulékalap 73 500 forint, mert a vállalkozónak átalányban megállapított jövedelme nem volt, és havi átalagban a minimálbér után a járulékfizetési kötelezettséget teljesíteni kell. Áprilisban a járulékalap a 200 000 forint átalányban megállapított jövedelem lesz. A május hónapra vonatkozó minimum járulékalap meghatározásakor a február hónapnál alkalmazott módszer szerint kell eljárni, vagyis meg kell nézni, hogy milyen összegű az a járulékalap, amelynél teljesül a minimálbér havi átlagának követelménye. Mivel a minimálbér havi átlaga (71 500 + 73 500 + 73 500 + 73 500 + 73 500 = 365 500 forint) kevesebb a május hónapig figyelembe vett összes járulékalapnál (418 500 forint), májusban a járulékalap 0 forint lesz.
[APEH Ügyfélkapcsolati és Tájékoztatási főosztály 5227860400 ]