adozona.hu
15/2010. Adózói kérdésre adott válasz (AEÉ 2010/3-4.)
15/2010. Adózói kérdésre adott válasz (AEÉ 2010/3-4.) Késedelmi kamatot meghaladó mértékű engedmény megítélése a társasági adóban 2010-től [Tao. tv. 8. § (1) bekezdés d) és h) pont, 3. számú melléklet A) fejezet 13. pont]
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
A szerződésben meghatározott határidőn belüli fizetésre tekintettel adott, illetve kapott, nem számlázott engedmény késedelmi kamattal arányos részen felüli többletösszegének elszámolására 2010-től irányadó szabályok a következők.
Amennyiben a megállapodás alapján az egyik szerződő fél a teljesítéskor eleve csökkentett összeget fizet a másik félnek - vagyis nem a követelésként/kötelezettségként nyilvántartott teljes összeget egyenlíti ki -, akkor a feleknél a követelés/kötelezettség számlán ...
Amennyiben a megállapodás alapján az egyik szerződő fél a teljesítéskor eleve csökkentett összeget fizet a másik félnek - vagyis nem a követelésként/kötelezettségként nyilvántartott teljes összeget egyenlíti ki -, akkor a feleknél a követelés/kötelezettség számlán maradó, a késedelmi kamattal arányos részen felüli összeget onnan elengedett követelés/kötelezettség címén ki kell vezetni. Ennek összegét - 2010 előtt és után is változatlanul - a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény (a továbbiakban: Szt.) 86. § (7) bekezdés a) pontja, illetve 86. § (3) bekezdés h) vagy a (4) bekezdés a) pontja szerint a rendkívüli ráfordítások, illetve rendkívüli bevételek között kell kimutatni. Az így elszámolt összeggel a társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény (a továbbiakban: Tao. tv.) 8. § (1) bekezdés h) pontja szerint az engedményt adónál akkor kell az adózás előtti eredményt módosítani, amennyiben az engedményt magánszemélynek nem minősülő belföldi kapcsolt vállalkozásának nyújtja.
Amennyiben a megállapodás alapján az egyik szerződő fél utólagos engedményben részesül, vagyis a másik fél visszatéríti részére a megfizetett összeg engedmény szerinti részét, akkor a szerződésen alapuló nem számlázott, utólag adott/kapott engedmény késedelmi kamattal arányos részen felüli összegét az Szt. 86. § (7) bekezdés c) pontja, illetve a 86. § (3) bekezdés i) pontja alapján a rendkívüli ráfordítások, illetve a rendkívüli bevételek között kell kimutatni.
Az így elszámolt különbözeti összeg a társasági adó szempontjából véglegesen átadott/átvett pénzeszköznek minősül, amely a Tao. tv. - 2010. január 1-jétől hatályos - 3. számú melléklet A) fejezet 13. pontja alapján akkor nem tekinthető a vállalkozási tevékenység érdekében felmerülő ráfordításnak, ha azt olyan államban illetőséggel rendelkező külföldi személy részére juttatják, amely állam és a Magyar Köztársaság között nincs hatályos egyezmény a kettős adóztatás elkerülésére a jövedelem- és vagyonadók területén, vagy a juttatása ellenőrzött külföldi társaság részére történik, vagy az adózó nem rendelkezik a juttatásban részesülő nyilatkozatával, amely szerint a juttatás adóévében az eredménye a juttatás következtében elszámolt bevétel nélkül számítva nem lesz negatív, amelyet a beszámolója elkészítését követően azzal igazol.
Ezen esetekben a különbözeti összeggel az engedményt adónak a Tao. tv. 8. § (1) bekezdés d) pontja szerinti jogcímen meg kell növelnie az adózás előtti eredményét.
Amennyiben az adózó az engedményt belföldi társaság részére juttatja, és rendelkezik annak - a fentiek szerinti tartalmú - nyilatkozatával (amelyet annak beszámolója is igazol), akkor a különbözeti összeggel az adózás előtti eredmény módosítása nem merül fel.