adozona.hu
171/B/2004. AB végzés
171/B/2004. AB végzés
a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény 58. § (8) bekezdésének, valamint 63/A. § (1) és (2) bekezdései alkotmányellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló eljárás megszüntetéséről
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
Az Alkotmánybíróság jogszabály alkotmányellenességének utólagos vizsgálatára irányuló indítvány tárgyában meghozta a következő
Az Alkotmánybíróság a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény 58. § (8) bekezdésének, valamint 63/A. § (1) és (2) bekezdései alkotmányellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló eljárást megszünteti.
1. Az indítványozó az 1995. évi CXVII. törvény (a továbbiakban: Szja tv.) 2004. január 1. napjától hatályos 58. § (8) bekezdésének, vala...
171/B/2004. AB végzés
a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény 58. § (8) bekezdésének, valamint 63/A. § (1) és (2) bekezdései alkotmányellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló eljárás megszüntetéséről
Az Alkotmánybíróság jogszabály alkotmányellenességének utólagos vizsgálatára irányuló indítvány tárgyában meghozta a következővégzést:
Az Alkotmánybíróság a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény 58. § (8) bekezdésének, valamint 63/A. § (1) és (2) bekezdései alkotmányellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló eljárást megszünteti.Indokolás
1. Az indítványozó az 1995. évi CXVII. törvény (a továbbiakban: Szja tv.) 2004. január 1. napjától hatályos 58. § (8) bekezdésének, valamint a 63/A. § (1) és (2) bekezdései alkotmányellenességének megállapítását és megsemmisítését kérte. Az indítványozó szerint az Szja tv. hivatkozott rendelkezései sértik az Alkotmány 2. § (1) bekezdésének a jogbiztonságra, az Alkotmány 70/A. § (1) és (2) bekezdésének a hátrányos megkülönböztetés tilalmára, valamint az Alkotmány 70/I. §-ának az arányos közteherviselésre vonatkozó alkotmányos alapelveit, mivel az általános szabályok alóli kivételeket megállapító rendelkezések által használt fogalmakat sem az Szja tv., sem más, vonatkozó jogszabály nem definiálja. Az Szja tv. 58. § (1)-(7) bekezdéseinek az indítvány benyújtásakor hatályos rendelkezései meghatározták az ingó vagyontárgy átruházásából származó jövedelemre, ennek megszerzésére, a fizetendő adó mértékére, az adókedvezményre, továbbá az adó megfizetésére vonatkozó szabályokat, amelyeknek alkalmazását az Szja tv.-nek az indítvány benyújtásakor hatályban lévő 58. § (8) bekezdése kizárta azokra az esetekre nézve, amelyekben az ingó vagyontárgy "átruházása rendszeresen vagy üzletszerűen végzett tevékenység (gazdasági tevékenység) keretében" történt. Az Szja tv.-nek az indítvány benyújtásakor hatályos 60-63. §-ai tartalmazták az ingatlan, vagyoni értékű jog átruházásából származó jövedelemre, az ilyen jövedelem megszerzésére, a fizetendő adó mértékére, az adókedvezményekre és az adó megfizetésére vonatkozó szabályokat. Az ingó vagyontárgyra vonatkozó szabályok logikájával azonos módon, az Szja tv.-nek az indítvány benyújtásakor hatályos 63/A. § (1) bekezdése értelmében amennyiben az ingatlan, vagyoni értékű jog "átruházása rendszeresen vagy üzletszerűen végzett tevékenység (gazdasági tevékenység) keretében" történt, az Szja tv. 60-63. §-aiban foglalt rendelkezések nem alkalmazhatóak. Az indítványozó álláspontja szerint tekintettel arra, hogy az Szja tv. nem tartalmazta egyértelműen a "rendszeresen" végzett tevékenység, az "üzletszerűség", valamint a "gazdasági tevékenység" fogalmát, az Szja tv. 58. § (8) bekezdése és a 63/A. § (1) bekezdése a nem definiált fogalmak használata révén az Alkotmány 2. § (1) bekezdésében rögzített jogbiztonság elvét, továbbá az indítványozó szerint ezek a rendelkezések az adóhatóság egyes adóalanyok közötti önkényes mérlegelését lehetővé téve az Alkotmány 70/A. § (1) bekezdését és 70/1. §-át is sértik.Az indítványozó az Szja tv. 63/A. § (2) bekezdésének az indítványa benyújtásakor hatályos szövege alkotmányellenességét is állította. Ez a jogszabályhely kizárta az ingatlan, vagyoni jog értékesítésére vonatkozó, az Szja tv. 60-63. §-aiban meghatározott szabályok alkalmazását az ilyen jogcímen keletkezett bevétel azon részére, amely meghaladja az "ingatlannak, a vagyoni értékű jognak a szerződéskötés időpontjában ismert szokásos piaci értékét". Az indítványozó szerint a magánszemély nem tudja sem a szerződéskötéskor, sem az adóbevallás elkészítésekor megállapítani azt, hogy mely bevételrészre kell alkalmazni az adott jogszabályokat, valamint semmilyen, a jogszabály által rögzített és elfogadott módon nem tudja igazolni azt, hogy mekkora volt az értékesített ingatlan, vagyoni értékű jog szokásos piaci értéke egy esetleges későbbi adóellenőrzés esetén. Ezzel a szabállyal az indítványozó szerint a jogalkotó pontosan meg nem határozható ismérvek alapján kiemelt egy személyi kört, viszont a rájuk vonatkozó szabályozást nem rögzítette. Az indítványozó álláspontja szerint sérti továbbá az Szja tv. 63/A. § (2) bekezdése a jogalkotásról szóló 1987. évi XI. törvény azon alapelvét, mely szerint a jogszabályokat a magyar nyelv szabályainak megfelelően, világosan és közérthetően kell megfogalmazni.
2. Az indítvány benyújtását követően az adókról, járulékokról és egyéb költségvetési befizetésekről szóló törvények módosításáról szóló 2004. évi CI. törvény (a továbbiakban: "Módosító tv.") 300. § (3) bekezdése 2004. január 1. napjával hatályon kívül helyezte az Szja tv. 2004. január 1. napjától hatályos 58. § (8) bekezdésének "rendszeresen vagy" és a "végzett tevékenység (gazdasági tevékenység) " szövegrészeit, valamint ugyanezen jogszabályhelybe beillesztett szövegrésszel definiálta az átruházás üzletszerűségét. A Módosító tv. 300. § (8) bekezdése továbbá 2004. január 1. napjával hatályon kívül helyezte az Szja tv.-nek az indítvány benyújtásakor hatályos 63/A. § (1)-(2) bekezdéseit.
3. Az Alkotmánybíróság a Módosító tv.-ben foglalt hatályon kívül helyező rendelkezésekre tekintettel felhívta az indítványozót, hogy nyilatkozzon, kérelmét fenntartja-e. Az indítványozó, arra hivatkozással, hogy az indítványa benyújtását követő jogszabályváltozás következtében indítványa okafogyottá vált, visszavonta kérelmét. Az Alkotmánybíróság az Alkotmánybíróságról szóló 1989. évi XXXII. törvény 20. §-a értelmében az arra jogosult indítványa alapján jár el. Az Alkotmánybíróság ideiglenes ügyrendjéről és annak közzétételéről szóló, módosított és egységes szerkezetbe foglalt 3/2001. (XII. 3.) Tü. határozat (ABH 2003, 2065.) 31. § d) pontja értelmében az Alkotmánybíróság az előtte folyó eljárást megszünteti, amennyiben az indítványozó indítványát visszavonta. Mindezekre tekintettel az Alkotmánybíróság az eljárást megszüntette.
Budapest, 2008. január 7.
Dr. Bihari Mihály s. k.,
az Alkotmánybíróság elnöke
Dr. Balogh Elemér s. k.,
alkotmánybíró
Dr. Holló András s. k.,
alkotmánybíró
Dr. Kovács Péter s. k.,
alkotmánybíró
Dr. Lenkovics Barnabás s. k.,
alkotmánybíró
Dr. Paczolay Péter s. k.,
alkotmánybíró
Dr. Bragyova András s. k.,
alkotmánybíró
Dr. Kiss László s. k.,
alkotmánybíró
Dr. Kukorelli István s. k.,
alkotmánybíró
Dr. Lévay Miklós s. k.,
alkotmánybíró
Dr. Trócsányi László s. k.,
előadó alkotmánybíró