8004/2007. (AEÉ 3.) APEH tájékoztató

adozona.hu

8004/2007. (AEÉ 3.) APEH tájékoztató

a 2006. évi személyi jövedelemadó, valamint a mezőgazdasági kistermelő egészségügyi hozzájárulásának munkáltatói adómegállapításával és elszámolásával kapcsolatos munkáltatói (kifizetői) feladatokról

Kiválasztott időállapot: Mi ez?

Kibocsátó(k): Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal
Jogterület(ek): Adójog, számviteli szabályok
Tipus: tájékoztató
Érvényesség kezdete: 2007.03.14
Érvényesség vége:

MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?

Csak a jogszabály szövegének mutatása

8004/2007. (AEÉ 3.) APEH tájékoztató

a 2006. évi személyi jövedelemadó, valamint a mezőgazdasági kistermelő egészségügyi hozzájárulásának munkáltatói adómegállapításával és elszámolásával kapcsolatos munkáltatói (kifizetői) feladatokról

A 2007. január 1-jétől a 2006. évre alkalmazandó - a személyi jövedelemadó megállapítására, illetőleg az egészségügyi hozzájárulás elszámolására vonatkozó - szabályokat a személyi jövedelemadóról szóló, többször módosított 1995. évi CXVII. törvény (Szja tv.), az egyes pénzügyi tárgyú törvények módosításáról szóló 2006. évi CXXXI. törvénynek az Szja törvényt módosító és kiegészítő rendelkezései, valamint az adózás rendjéről szóló, módosított 2003. évi XCII. törvény (Art.), továbbá az egészségügyi hozzájárulásról szóló 1998. évi LXVI. törvény (Eho. tv.) tartalmazza.
Az elnöki tájékoztató e törvényeken alapul, de azok ismeretét nem pótolja.
A kifizetők és munkáltatók feladatait és az adatszolgáltatási kötelezettségeit a 8007/2006. (AEÉ. 13.), valamint a 8008/2006. (AEÉ. 13.) APEH tájékoztató ismertette. Az említett tájékoztatókban foglaltak ismerete is szükséges a jelen tájékoztatóban leírtak alkalmazásához.

Az adómegállapítás elkészítésével és benyújtásával kapcsolatos általános tudnivalók

A munkáltatói adómegállapítást 2007. június 11-éig kell megküldeni a bevallást benyújtó adóügyében illetékes igazgatóságához (3-9. és 10. számú melléklet)
Az adómegállapítást az adóhatóság részére kizárólag elektronikus úton lehet továbbítani.
A munkáltatói adómegállapításhoz szükséges nyilatkozatok, az adómegállapítás levezetésére szolgáló nyomtatványok kereskedelmi forgalomban nem kaphatók, azokat az APEH internetes honlapjáról (www.apeh.hu) lehet letölteni, vagy a megadott formátum alapján elkészíteni és a magánszemély számára átadni.
A tájékoztató részét képezi a 11. számú melléklet, az adóhatóság tájékoztatása a magánszemély adóhátralékáról, a 12. számú melléklet, az 1+1%-os rendelkező nyilatkozatok megküldéséhez szükséges Adatkísérő lap, valamint az elektronikusan történő adatszolgáltatás általános szabályait összefoglaló 13. számú melléklet.

II.

A munkáltatói adómegállapításhoz szükséges további tudnivalók

1. A személyi jövedelemadó megállapításának és elszámolásának feltételei

1/a. A magánszemély bevallási kötelezettségének általános szabályai
A magánszemély a jövedelmét és az azt terhelő adót - az adóévben megszerzett összes bevétele alapján - adóévenként köteles megállapítani és bevallani, valamint az adót megfizetni. A különadózó jövedelmek közül annak a jövedelemnek az adójáról, amely nem kifizetőtől származik vagy amely adójának megállapítására maga köteles (pl. 2006. szeptember 1-jétől kezdődően a tőzsdei ügyletből származó jövedelem) szintén bevallásában kell számot adnia.
A magánszemély - az előzőekben megállapított kötelezettségétől eltérően - nem köteles bevallani:
a) azt a bevételt, amelyet a jövedelem kiszámításánál nem kell figyelembe venni;
b) az olyan bevételt, amelyre, a mezőgazdasági kistermelőre irányadó rendelkezések szerint egyszerűsített bevallási nyilatkozatot tett;
c) a vagyonátruházásból származó bevételt, ha abból jövedelem nem keletkezik;
d) az ingó vagyontárgy átruházásából származó jövedelmet, ha az adóévben ilyen jogcímen megszerzett összes jövedelem nem haladja meg a 200 ezer forintot;
e) a kamatjövedelmet, ha abból a kifizető az adót levonta;
f) az értékpapír-kölcsönzésből származó jövedelmet, az osztalékból származó jövedelmet, az árfolyamnyereségből származó jövedelmet és a vállalkozásból kivont jövedelmet, ha az adóévben ilyen jogcím(ek) en megszerzett összes jövedelem nem haladja meg az 50 ezer forintot és az adót a kifizető levonta;
g) a c)-f) pontban nem említett külön adózó jövedelmet (ide nem értve az ingatlan bérbeadásából származó jövedelmet), ha az adót a kifizető levonta;
h) azt a jövedelmet, amely nemzetközi szerződés vagy viszonosság alapján a Magyar Köztársaságban nem adóztatható (ide nem értve a nemzetközi szerződés vagy viszonosság alapján az adó alól a Magyar Köztársaságban mentesített, de az adó kiszámításánál figyelembe vehető jövedelmet);
i) azt a jövedelmet, amelyet külön törvény rendelkezése szerint nem kell bevallani. Ilyen jövedelem lehet az alkalmi munkavállalói könyvvel szerzett jövedelem.
A magánszemély nem köteles az adóévre bevallást benyújtani, ha az adóévben egyáltalán nem, vagy kizárólag a következő jogcímeken és feltételekkel szerzett bevételt:
- olyan bevétel, amelyet az a)-i) pontok alapján nem köteles bevallani;
- adóterhet nem viselő járandóság;
- magánnyugdíjpénztár a kedvezményezett részére teljesített nyugdíjszolgáltatásnak nem minősülő kifizetést teljesített számára, ha a magánszemély a kifizetőnek nyilatkozott arról, hogy ezen jövedelme után az Szja tv. rendelkezései szerint nincs adófizetési kötelezettsége (e nyilatkozatról a kifizető adatot szolgáltatott az állami adóhatóságnak 2007. január 31-éig) .
A magánszemély az előzőekben leírtaktól függetlenül köteles az adóévre bevallást benyújtani, ha
- az adóévben egyéni vállalkozó volt;
- az adóévben mezőgazdasági őstermelő volt és e tevékenységből származó bevétele az adómentesség értékhatárát (600 ezer forintot) meghaladta, kivéve, ha az Szja tv. rendelkezései szerint egyszerűsített bevallási nyilatkozatot tehet;
- az adóévben megszerzett bármely bevételét terhelő adóelőleg megállapításakor a kifizetőnek (a munkáltatónak) tett nyilatkozatában költség levonását kérte (nem minősül költséglevonás kérésének az Szja tv. szerinti igazolás nélkül elszámolható költség - elismert költség - levonására tett nyilatkozat);
- az adóévre fizető-vendéglátó tevékenységére tételes átalányadózást választott;
- az adóévre az adóelőleg-fizetésre vonatkozó szabályok szerint költségkülönbözet vagy adóelőleg-különbözet alapján meghatározott adófizetésére köteles;
- az adóévre tartós adományozás külön kedvezményével összefüggő visszafizetési kötelezettsége keletkezett;
- az adóévre a lakáscélú kedvezmény miatt levont adó növelt összegű bevallására és megfizetésére köteles;
- az adóévre a biztosítások kedvezménye miatt levont adó növelt összegű bevallására és megfizetésére köteles;
- az adóévre önkéntes kölcsönös egészségpénztári egyéni számláján lekötött összeg adókedvezménye miatt levont adó növelt összegű bevallására és megfizetésére kötelezett;
- az adóév első napján az Szja tv. külön rendelkezése alapján kedvezményezett részesedéscsere révén megszerzett értékpapírt tart nyilván.
1/b. Az adóhatósági adómegállapítás kérésének feltételei
A magánszemély akkor kérheti az adóhatósági adómegállapítást, ha
- az adóévben kizárólag munkáltató(k) tól és/vagy a helyi önkormányzat nettó finanszírozási körébe tartozó kifizető(k) től szerzett olyan bevételt, amelyet nyilatkozat hiányában köteles lenne bevallani, feltéve, hogy a 06530-as Nyilatkozatában feltünteti a munkáltató(k), számfejtő(k) adószámát;
- az adóévben társas vállalkozás, polgári jogi társaság tagjaként kizárólag a társas vállalkozástól (polgári jogi társaságtól) szerzett olyan bevételt, amelyet nyilatkozat hiányában köteles lenne bevallani, feltéve, hogy a 06530-as Nyilatkozatában feltünteti az említett kifizetők adószámát;
- az adóévben kizárólag munkáltatója fizetett be az önkéntes kölcsönös biztosítópénztárba adományt, amelyet a magánszemély egyéni számláján írt jóvá a pénztár.
Az előzőektől függetlenül nem jogosult adóhatósági nyilatkozatot tenni a magánszemély, ha az adóévben:
- egyéni vállalkozó volt;
- mezőgazdasági őstermelő volt, és e tevékenységéből származó bevétele az adómentesség értékhatárát meghaladta, kivéve, ha a nyilatkozata kiegészítéseként egyszerűsített bevallási nyilatkozatot tesz;
- megszerzett bármely bevételét terhelő adóelőleg megállapításakor a kifizetőnek (a munkáltatónak) tett nyilatkozatában költség levonását kérte, ide nem értve az igazolás nélkül elszámolható költség (elismert költség) levonására vonatkozó nyilatkozatot;
- szeptember 1-jétől tőzsdei ügyletből származó jövedelmet szerzett;
- árfolyamnyereségből származó jövedelmet vagy vállalkozásból kivont jövedelmet szerzett, amellyel kapcsolatban bevallási kötelezettség terheli (meghaladja a jövedelem az 50 000 forintot);
- olyan adóköteles bevétele volt, amely alapján a jövedelem külföldön (is) adóztatható, vagy amely a jövedelemszerzés helye szerint nem belföldről származott;
- nem belföldi illetőségű a magánszemély;
- adókedvezményt kíván érvényesíteni felsőoktatási tandíj halasztott kedvezménye, felnőttképzés díjának kedvezménye, halasztott kedvezménye, számítógép kedvezménye, továbbá alkalmi foglalkoztatás kedvezménye címén;
- nyugdíj-előtakarékossági nyilatkozat alapján adójának átutalásáról kíván rendelkezni;
- termőföldnek nem minősülő ingatlan bérbeadásából származó bevételt szerzett;
- a kifizetőtől (a munkáltatótól) olyan bevételt szerzett, amellyel összefüggésben adó- vagy adóelőleg-fizetési kötelezettség terheli;
- alkalmi munkavállalói könyvvel történő foglalkoztatása révén bevételt szerzett;
- lakás önkormányzatnak történő bérbeadásával összefüggésben a szerződés megszűnése miatt adófizetési kötelezettsége van;
- fizetővendéglátó tevékenységére tételes átalányadózást választott;
- az adóelőleg-fizetésre vonatkozó szabályok szerint adóelőleg-különbözet alapján meghatározott adó fizetésére köteles;
- vissza kell fizetnie 2006. év előtt igénybe vett adókedvezményt;
- 2006. év első napján kedvezményezett részesedéscsere révén megszerzett értékpapírral rendelkezett;
- az előzőekben nem említett esetekben is, akkor, ha törvény előírása alapján személyi jövedelemadó bevallás benyújtására kötelezett.
Az adóhatósági adómegállapítás során a jövedelem meghatározásakor tételes költségelszámolásnak, ide nem értve az e törvény szerint igazolás nélkül elszámolható költség (elismert költség) figyelembevételét, nincs helye.
1/c. A munkáltatói adómegállapítás kérésének feltételei
A magánszemély az adókötelezettségének a következő feltételekfennállása esetében, ha a munkáltató (kifizető) vállalja, a munkáltató (kifizető) közreműködésével tesz eleget.
A magánszemély adóbevallással egyenértékű nyilatkozatot tehet a munkáltatónak, a társas vállalkozásnak, polgári jogi társaságnak (továbbiakban: munkáltató), ha egyébként jogosult lenne adóhatósági adómegállapítást kérni, azaz, ha az 1/b pont alatti feltételek fennállnak.
A munkáltató adómegállapítását (06M29) a magánszemély akkor kérheti, ha a fentieken túl a következő feltételek is fennállnak:
- munkaviszonyból származó jövedelmét ugyanazon munkaviszonyban vagy kizárólag időrendben egymást követő időszak(ok) ban fennálló munkaviszonyból szerezte;
- az adómegállapításhoz szükséges igazolásokat, valamint ha önkéntes kölcsönös pénztári nyilatkozat alapján adójának átutalásáról rendelkezik, e nyilatkozatát 2007. március 20-áig a munkáltatójának átadja.
A társas vállalkozástól, polgári jogi társaságtól akkor kérheti az adó megállapítását (továbbiakban: munkáltatói adómegállapítás)- 06M29 a magánszemély, ha
- az adóévben kizárólag társas vállalkozásától, polgári jogi társaságától szerzett olyan jövedelmet, amelyet egyébként köteles lenne bevallani;
- az adómegállapításhoz szükséges igazolásokat, valamint ha önkéntes kölcsönös pénztári nyilatkozat alapján adójának átutalásáról rendelkezik, e nyilatkozatát 2007. március 20-áig a társaságának (polgári jogi társaságának) átadja.
(A személyi jövedelemadó szempontjából társas vállalkozás: a gazdasági társaság, az európai részvénytársaság - ideértve az európai holding részvénytársaságot is -, az európai szövetkezet, az egyesülés, a szövetkezet, a lakásszövetkezet, a közhasznú társaság, a magánszemélyek jogi személyiséggel rendelkező munkaközössége, az ügyvédi iroda, a végrehajtói iroda, a közjegyzői iroda, az erdőbirtokossági társulat és az MRP szervezet.)
1/d. A munkáltatói adómegállapítás további feltételei
1/da. Az előzőekben felsorolt előírásokon túl a munkáltatói adómegállapításra akkor van lehetőség, ha a magánszemély
- az adóévben kizárólag adóköteles társadalombiztosítási ellátás, családtámogatási ellátás, önkéntes tartalékos katonai szolgálatot teljesítők illetménye, a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló törvény alapján folyósított ellátás címén szerzett további bevételt, feltéve, hogy az említett bevételt az adó elszámolására kért munkáltató (kirendelés esetén csak a kirendelő), kifizető folyósította, illetőleg ennek hiányában a magánszemély a bevételről kiállított igazolást az Art. rendelkezéseinek megfelelően átadja az adó elszámolására kért munkáltatónak, kifizetőnek;
- árfolyamnyereségből és vállalkozásból történő kivonásból származó jövedelme kizárólag munkáltatójától származott és együttesen sem haladja meg az 50 000 forintot;
- osztalékból származó jövedelme kizárólag munkáltatójától származott összeghatártól függetlenül;
- osztalékból származó jövedelme munkáltatójától származott, illetve, ha nem kizárólag munkáltatójától származott, azaz, ha más kifizető(k) től is szerzett ilyen címen és értékpapír kölcsönzéséből, vállalkozásból történő kivonásból, valamint árfolyamnyereségből jövedelmet, és ez együttesen sem haladja meg az 50 000 forintot és az adót a másik kifizető levonta (erről írásban nyilatkozott);
- vagyonátruházásból származó bevételéből jövedelme nem keletkezett;
- önálló művészeti tevékenységével kapcsolatban a bevétele a munkáltatójától származott és az adóelőleg a kifizetéskor levonásra került;
- az adóévben az adóelőleg levonásakor figyelembe vett adóterhet nem viselő járandósága a munkáltatójától származott, kivéve azt a jövedelmet, amely az Szja tv. 3. § 72/1 pontja szerint az adó alól a Magyar Köztársaságban mentesített, de az adó kiszámításánál figyelembe vehető (ez utóbbi az adóhatósági adómegállapítás lehetőségét is kizárja);
- nyilatkozata a göngyölítéses módszer alkalmazásával kapcsolatban megfelelt a törvényben előírtaknak (vagyis az adótábla legmagasabb kulcsú sávjának kezdő összegének túllépését követően minden bevételének kifizetését megelőzően nyilatkozott a munkáltatójának, hogy az adóelőleget a kifizetőre vonatkozó általános szabály szerint vonja le. Ilyen nyilatkozat hiányában a magánszemély köteles az adóév végén emiatt mutatkozó befizetési különbözet 12%-át adóbevallásában rendezni.);
- nem kívánja az adóelszámolás során visszaigényelni a járulékfizetési kötelezettség felső határát meghaladóan levont nyugdíjjárulékot;
- önkéntes kölcsönös biztosító pénztár tagja és a pénztár nem írt jóvá olyan más jövedelmet a magánszemély egyéni számláján, mely egyéb jövedelemként adóköteles (ilyen a magánszemély egyéni számlájának megterhelése kölcsön vissza nem fizetése, illetve nem szolgáltatás nyújtásaként történő kifizetés esetén), illetőleg az önkéntes kölcsönös biztosító pénztárból történő kilépése vagy a várakozási idő letelte után részére adóköteles kifizetés nem történt;
- a magánnyugdíjpénztár az általa korábban a tag egyéni számláján jóváírt összeget nem fizette ki a magánszemély részére, hanem azt a pénztár működését szabályozó törvény rendelkezései szerint más ilyen pénztárba vagy a Nyugdíjbiztosítási Alap részére utalta a pénztár (kifizetés helyett) .
1/db. A munkáltató az előzőekben felsorolt feltételek fennállását nem köteles vizsgálni, de célszerű felhívni a dolgozó (a tag) figyelmét a szükséges tudnivalókra, valamint -amennyiben tudomása van a nyilatkozattételt kizáró körülményről - arra, hogy dolgozójának adóbevallást kell adnia nyilatkozat helyett.
Az adómentes bevételek (például azok, amelyeket a magánszemélynek nem kell bevallania) nem érintik a munkáltató adómegállapítását. (így például, ha a mezőgazdasági kistermelő éves bevétele kevesebb évi 600 000 forintnál.)
Nem zárja ki a munkáltatói adómegállapítás lehetőségét az egyéb feltételek fennállása esetén, ha a magánszemély a munkaviszony létesítését megelőzően alkalmi munkavállalói könyvet váltott ki, de e jogviszonyából nem keletkezett (bevallásköteles) jövedelme.
Nem állapíthatja meg a munkáltató annak a dolgozójának adóját, aki nem rendelkezik adóazonosító jellel, továbbá akinek más forrásból is származott olyan adóköteles jövedelme, mely az 1/b és 1/c pontban leírtak szerint kizárja az adómegállapítás lehetőségét. Ilyen eset lehet, ha a dolgozó az érdekképviseleti szervezettől kapott üdülési költség-hozzájárulást, függetlenül attól, hogy melyik érdekképviseleti szervezettől kapta e juttatást, és mely forrásból biztosították annak fedezetét. Ide sorolható az is, ha az önkéntes kölcsönös biztosító pénztár a dolgozó pénztárnál vezetett egyéni számláján, a pénztári alapok közötti átcsoportosításból írt jóvá összeget. (Kivéve, ha az összeg forrása a fedezeti alapból történő befektetés hozama vagy az értékelési különbözet, mert utóbbiak adómentes jövedelmek.) Előfordulhat, hogy más kifizetőtől (is) szerzett adóterhet nem viselő járandóságot a magánszemély (kivéve az ide tartozó társadalombiztosítási és családtámogatási ellátásokat) . Bár az adóelőleg levonása során a dolgozó nyilatkozata alapján ezeket a járandóságokat figyelembe vette a munkáltató, mégsem végezheti el a magánszemély adómegállapítását.
Nem kizáró ok, ha más kifizetőtől szerez a magánszemély összesen 50 000 forintot meg nem haladó osztalékból, értékpapír kölcsönzéséből, árfolyamnyereségből és vállalkozásból történő kivonásból származó jövedelmet, és az ezt terhelő adót a kifizető levonta, illetve, egyes külön adózó jövedelmei közül azon jövedelmek sem zárják ki az adómegállapítást, amelyeknek az adókulcsa 0%. Abban az esetben, ha az osztalék után a kettős adóztatás elkerüléséről szóló egyezmények szerinti adókulccsal állapította meg a munkáltató az adó mértékét, úgy a magánszemély év végi adóját nem állapíthatja meg, a magánszemély adóbevallás benyújtására kötelezett.
1/e. A munkáltatói adómegállapítás eljárási, technikai kérdései, határidők
1/ea Az adóévet (2006.) követően a dolgozóval, a nyilatkozata megtételekor, azaz 2007. február 15-én meglévő munkáltatója számolhat el, ha a magánszemély a nyilatkozatát határidőben benyújtotta.
Ha a magánszemély új munkáltatójához nyújtotta be a nyilatkozatát, akkor csatolja annak a munkáltatónak a 2006. évi jövedelemigazolását, akinél (amelynél) 2006. december 31-én még munkaviszonyban állt, Ha a magánszemély 2007. január 1-je után megszünteti a munkaviszonyát, de 2007. február 15-éig nem létesít új munkaviszonyt, akkor adóbevallást kell adnia, vagy kérheti az adóhatóság adatszolgáltatás alapján történő adómegállapítását, ha annak feltételei fennállnak (1/b pont) .
A gyed-en, illetve gyes-en lévő magánszemély munkaviszonya nem szűnik meg, ezért a munkáltató megállapíthatja az adóját, ha annak egyéb feltételei fennállnak.
A gyed-en, illetve gyes-en lévő.magánszemély is 2007. február 15-éig kérheti a munkáltatójától az adómegállapítást.
A bevételből levonható összegre (például szakszervezeti, illetve kamarai tagdíj) és az adócsökkentő kedvezmények igénybevételére jogosító igazolásokat, nyilatkozatokat, ha azokat az adóelőleg megállapításához még nem nyújtották be, 2007. március 20-áig kell a munkáltató részére átadni.
A munkáltatói adómegállapítást, a mezőgazdasági kistermelő egészségügyi hozzájárulásának megállapítását (06M29, 06M63) 2007. június 11-éig elektronikus úton küldi meg a munkáltató az illetékes APEH igazgatóságához.
A magánszemély nyilatkozatait és igazolásait - ha adóját a munkáltató állapítja meg - a munkáltató köteles az adó megállapításához való elévülési idő végéig megőrizni.
Az adókedvezmények igénybevételére jogosító igazolásokkal kapcsolatos tudnivalók a 8007/2006. (AEÉ. 13.) APEH tájékoztatóban találhatók.
A 2006. évi adóköteles jövedelem és személyi jövedelemadó megállapítását, elszámolását legkésőbb 2007. május 21-éig írásban közölni kell a dolgozóval. Nincs akadálya annak, hogy a munkáltató előbb készítse el az elszámolást és erről az igazolást a magánszemély részére olyan időpontban adja át - például április 2. és május 10-e között -, hogy a magánszemély által a családi kedvezmény igénybe nem vett részét a házastárs (élettárs) adóbevallásában (munkáltatói adómegállapításában) megosztással érvényesíthesse, a május 21-ei határidőig.
Az adómegállapítással kapcsolatos esetleges jogvitában a munkáltató székhelye szerinti illetékes adóhatóság dönt.
Fontos! Amennyiben az értékadatok helyesbítése adózói szintű kötelezettség változást eredményez, úgy a 0708-as bevalláson az önellenőrzést is el kell végezni tekintettel arra, hogy az adómegállapítás " eredményéről" (a különbözet levonásáról vagy visszafizetéséről) a 0708-as bevallásban kell számot adni.
Ha a munkáltató a munkáltatói adómegállapítást követően feltárja, hogy a magánszemély jogszerű eljárása mellett az adót tévesen állapította meg, és a magánszemély vele még munkaviszonyban áll, az adómegállapítást módosítja, és az adókülönbözetet a magánszemély részére visszatéríti, illetőleg a következő kifizetéskor levonja. A munkáltató az adómegállapítás módosítását nyilvántartásba veszi, és egyidejűleg a módosított adómegállapításról igazolást állít ki a magánszemély részére. Ha az adókülönbözet egy összegben nem vonható le, a munkáltató a levonást további hat hónapon át folytathatja. A munkáltató a levont, illetőleg visszatérített adókülönbözetet a rá vonatkozó szabályok alapján vallja be, fizeti meg, illetőleg igényli vissza.
Ha a munkáltatói adómegállapítás az Art. 28/B. § (2) bekezdésben foglaltak miatt nem módosítható, úgy munkáltató a feltárt adókülönbözetről lehetősége szerint tájékoztatja a magánszemélyt. A munkáltató a levonni elmulasztott adó után a munkáltatói adómegállapításra előírt határidőt követő naptól a nyilvántartásba vétel napjáig saját terhére önellenőrzési pótlékot állapít meg, melyet be kell vallania és meg kell fizetnie.
A munkáltató az önellenőrzési pótlék megállapítási, bevallási kötelezettség teljesítésével mentesül az adólevonási kötelezettség megsértésével összefüggő jogkövetkezmények alól.
1/eb Az 1-1%-os nyilatkozatok kezelése
A munkáltatók 2007. március 12-éig, illetőleg június 11-éig kísérőjegyzékkel adják át a dolgozók azon nyilatkozatait tartalmazó borítékot, amely nyilatkozatokban rendelkeznek az összevont adóalap utáni, a kedvezmények levonását követően fennmaradó, befizetett adójuk 1 + 1%-áról. A benyújtáshoz a 06ARNY számú adatkísérő lapot kell mellékelni (12. sz. melléklet) .
A magánszemély rendelkező nyilatkozatát, illetve nyilatkozatait legkésőbb 2007. február 15-éig közvetlenül a munkáltatójának adja át, ha az adóhatósági adómegállapítással kapcsolatos 06530-as Bejelentését-Nyilatkozatát is a munkáltatójának nyújtja be, illetve, beadhatja eddig a határidőig is, ha a munkáltatói adómegállapítást kéri munkáltatójától (társaságától) . Abban az esetben, ha a munkáltató vállalja a dolgozó adómegállapítását, úgy 2007. május 21-éig is átadhatja a magánszemély rendelkező nyilatkozatait a munkáltatójának.
A rendelkező nyilatkozatot a munkáltató nem ismerheti meg, az azt tartalmazó borítékot annak ragasztási felületére átnyúló aláírással, sértetlen állapotban az adóbevallást helyettesítő munkáltatói elszámolásra vonatkozó adatszolgáltatáson jelezve, a kísérőjegyzékkel együtt, zárt csomagban kell önálló adatkísérő lap mellékelésével megküldenie az illetékes regionális adóhatóság részére.
A kísérőjegyzéket két példányban kell elkészíteni, melynek egyik példányát a rendelkező nyilatkozatokkal együtt kell megküldeni az illetékes adóhatóságnak, a másik példányt a rendelkező nyilatkozat benyújtásának éve utolsó napjától számított öt évig kell megőrizni.
Nem szükséges külön-külön kísérőjegyzék készítése az adóhatósági adómegállapításra tett nyilatkozathoz és a munkáltatói adómegállapításhoz tett nyilatkozathoz, ha a magánszemély 2007. február 15-éig átadja ez utóbbihoz kapcsolódó rendelkező nyilatkozatát(tait) tartalmazó borítékot. Ebből az is következik, hogy egységesen 2007. március 12-éig meg lehet küldeni az adóhatóság részére azon rendelkező nyilatkozatokat is, amelyeket a munkáltató által vállalt munkáltatói adómegállapításhoz nyújtott be 2007. február 15-éig a magánszemély.
Abban az esetben, ha a magánszemély munkáltatói adómegállapítását elvégzi a munkáltató, úgy a 2007. május 21-éig átadott rendelkező nyilatkozatokat tartalmazó borítékot és a kísérőjegyzéket 2007. június 11-éig kell az illetékes adóhatóságnak megküldeni.
A két példányban készített kísérőjegyzéknek tartalmaznia kell a rendelkező nyilatkozatot tevő magánszemély nevét, adóazonosító jelét, továbbá a fentebb leírtakra tekintettel, a kísérőjegyzéken fel kell tüntetni, hogy adóhatósági adómegállapítást vagy munkáltatói adómegállapítást kért-e a magánszemély, valamint az említett magánszemély aláírásával hitelesíti a boríték átadásának tényét. Célszerű az ADAM (adóhatósági adómegállapítás), illetve MADAM (munkáltatói adómegállapítás) jelölést alkalmazni. Javasolható a kitöltésnél - amennyiben a munkáltató nem vállalja a magánszemélyek adójának megállapítását, de a magánszemély az Szja tv. rendelkezései szerint jogosult az adóhatósági adómegállapítás választására, a munkáltató a vele 2007. február 15-én munkaviszonyban álló magánszemély bejelentése alapján köteles közreműködni az adóhatósági adómegállapításhoz szükséges nyilatkozat és a személyi jövedelemadó meghatározott részének az adózó rendelkezése szerinti felhasználásáról szóló rendelkező nyilatkozat továbbításában - az előbbi jelölések alkalmazása.
A kísérőjegyzéken fel kell tüntetni a munkáltató nevét, adószámát. Többoldalas kísérőjegyzék esetén az oldalakat perjeles bontásban számmal kell ellátni, megismételve a munkáltató azonosító adatait is. A tételeket a borítékkal azonos sorszámmal kell ellátni, a kísérőjegyzék végén az összesen darabszámot és a munkáltató hitelesítését is szerepeltetni kell.
Ha több telephelye van a kifizetőnek, de központi a kifizetés, akkor főösszesítőt kell készíteni.
Abban az esetben, ha a munkáltató - döntése alapján -nem vállalja a munkáltatói adómegállapítást és a magánszemély az Szja tv. rendelkezései szerint nem jogosult az adóhatósági adómegállapítás választására sem, a munkáltató a kísérőjegyzékben (jól dokumentálhatóan) a nyilatkozato(ka)t tartalmazó borítékot visszaadja a magánszemély részére.

2. A személyi jövedelemadó és a mezőgazdasági kistermelő egészségügyi hozzájárulás különbözetének elszámolása

A munkáltató az adó és a levont adóelőleg(adó), az egészségügyi hozzájárulás különbözetét a számára előírt legközelebbi bérfizetéskor, de legkésőbb 2007. június 20-áig levonja vagy visszafizeti. Eddig a határidőig lehetőség van az adókülönbözet több részletben, havonta történő levonására is. (így kell eljárni, például, ha az év végi adóelszámolás során helyesbíteni szükséges az adóévben az adóelőleg levonása során figyelembe vett adójóváírás összegét a korlátra tekintettel.) A munkabérből havonta levont adókülönbözet azonban nem haladhatja meg, az esedékes egészségbiztosítási és nyugdíjjárulékkal, valamint az adóelőlegekkel csökkentett havi munkabér 15%-át. Amennyiben az adókülönbözet ily módon 2007. június 20-áig nem vonható le teljes egészében, akkor a levonást további két hónapon keresztül kell folytatni, ugyancsak a 15%-os mértékkel.
Ha a további két hónapi levonást követően is maradt még adókülönbözet, akkor a munkáltató a levonás meghiúsulásától számított 15 napon belül a tartozás összegéről értesíti a magánszemély állandó lakóhelye szerint illetékes regionális APEH igazgatóságot (06T29-es lap 11. számú melléklet) . így kell eljárni akkor is, ha a magánszemély az adókülönbözet teljes levonása előtt munkahelyet változtatott.
Az elszámolás közlésével egyidejűleg kell a tartozás ösz-szegéről értesíteni az illetékes regionális APEH igazgatóságot akkor, ha a magánszemélynek a nyilatkozata benyújtásának napja után megszűnt a munkaviszonya.
A magánszeméllyel elszámolt adókülönbözetet a munkáltató a 0708-as bevallásában szerepelteti, a levont különbözetet megfizeti.
A visszafizetés fedezetét arról a számláról kell igényelnie, amelyre a személyi jövedelemadót befizette.

3. A munkáltató részére átadható nyilatkozatok

3/a A 06NY29-es nyilatkozat (1. számú melléklet) A magánszemély 2007. február 15-éig írásban nyilatkozatot adhatott a munkáltatójának, társas vállalkozásának és kérhette, hogy a 2006. évi személyi jövedelemadóját a munkáltatója, társasága állapítsa meg és számolja el a különbözetet (06NY29. 1. számú melléklet) . Ha nem kérte a munkáltatói adómegállapítást, nem kell írásban közölnie ezt a tényt a munkáltatójával. Az NY29-es nyilatkozat tartalmazza azokat a feltételeket, melyek lehetővé teszik a nyilatkozat beadását. A munkáltató nem köteles elfogadni a magánszemély adómegállapítást kérő nyilatkozatát.
Erről időben tájékoztatnia kell a magánszemélyt. Erre szintén lehetőség van a 06NY29-es nyomtatványon. Abban az esetben, ha a munkáltató, nem vállalja a munkáltatói adómegállapítást, úgy köteles áttekinteni azt a lehetőséget, hogy a magánszemély kérhet-e adóhatósági adómegállapítást. Amennyiben a magánszemély 2006. évben megfelel az adóhatósági adómegállapítás feltételeinek, úgy a magánszemély 06NY29-es nyilatkozatát adóhatósági adó-megállapításra tett - azaz határidőben benyújtott - bejelentésként kell kezelni és előbb a 06530-as Bejelentés-Nyilatkozatot két példányban kitöltve, be kell kérni a magánszemélytől. Ezt követően a 4. pontban leírtak szerint kell eljárni, vagyis a munkáltató továbbítja 2007. március 12-éig az adóhatóság által rendszeresített elektronikus űrlapon az adóhatósághoz. 3/b 06NY63-as nyilatkozat (2. számú melléklet) Nyilatkozat a mezőgazdasági kistermelő, a regisztrált mezőgazdasági termelő magánszemély, valamint a családi gazdálkodó és a családi gazdaságban nem foglalkoztatottként közreműködő családtagok részére a 2006. évi 4 000 000 forint alatti őstermelői tevékenységéből származó bevételéről és a 2006. évi egészségügyi hozzájárulás munkáltató (társas vállalkozás, polgári jogi társaság) által történő megállapításhoz
Ha a munkavállaló (tag) őstermelői igazolvánnyal rendelkezik, illetve ezen igazolvány birtokában családi gazdaság közreműködő tagja, vagy a regisztrált mezőgazdasági termelő magánszemély tételes költség elszámolási módot alkalmaz, és jogszabály alapján költségek fedezetére, fejlesztési célra kapott támogatás nélkül számított, az őstermelésből származó éves bevétele a 600 000 forintot meghaladja, de nem több 4 000 000 forintnál, és rendelkezik (a támogatásokkal együtt számított) a bevételének 20%-át kitevő, a tevékenységével összefüggésben felmerült kiadásokról számlával, bevallás helyett ezt a nyilatkozatot tölthette ki.
Ha a munkavállaló (tag) közös őstermelői igazolványba bejegyzett kistermelő és/vagy családi gazdálkodó és/vagy családi gazdaság közreműködő tagja - feltéve, hogy a közösen megszerzett bevételből a magánszemélyre jutó rész előzőek szerint számított összegnek megfelel -, jogosult a nyilatkozattételre, feltéve, hogy az összes bevétel 20%-át kitevő kiadásról az együttesen nyilatkozóknak van számlájuk. Ebben az esetben is feltétel a tételes költség-elszámolási mód alkalmazása.
Amennyiben az előzőekben említett munkavállaló (tag) mezőgazdasági kistermelésből, regisztrált mezőgazdasági termelő tevékenységből és/vagy családi gazdaságból származó őstermelői (a támogatások nélkül számított) bevétele (illetőleg az egy főre jutó bevétel) a 600 000 forintot nem haladja meg, úgy ezt a nyilatkozatot természetesen nem kell kitöltenie.
Amennyiben a munkavállalótól (tagtól), mezőgazdasági kistermelői, családi gazdálkodói és/vagy családi gazdaság tagi mivoltában az őstermelői tevékenységből származó bevételéből felvásárló adóelőleget vont le, vagy saját maga fizetett adóelőleget, akkor a nyilatkozat helyett célszerű a személyi jövedelemadó bevallást benyújtania, mert ezen a módon a le-' vont, befizetett személyi jövedelemadó előleget visszaigényelheti az adóhatóságtól. Ebben az esetben sem kell jövedelmet bevallania, nyilatkozatát a 0653-as személyi jövedelemadó bevallás erre szolgáló részén kell megtennie.
Kitöltési útmutató
A nyilatkozaton a munkáltató és a magánszemély adatait fel kell tüntetni.
Abban az esetben, ha a munkavállaló a termőföldről szóló törvény szerinti családi gazdálkodónak minősül, illetve a családi gazdaságban nem foglalkoztatottként közreműködő családtag, fel kell tüntetni a családi gazdaság nyilvántartási számát is.
Ha az Európai Unió Közös Agrárpolitikája magyarországi végrehajtásában, illetve a nemzeti agrártámogatási rendszerben érintett ügyfelekkel összefüggő ügyfélregiszter létrehozásáról és az ezzel kapcsolatos nyilvántartásba vételről szóló 141/2003. (IX. 9) Korm. rendelet szerint nyilvántartott, (regisztrált) mezőgazdasági termelőként minősül mezőgazdasági kistermelőnek, úgy a regisztrációs számot be kell írnia.
Amennyiben az előzőeknek megfelelő magánszemély munkaviszonyban, tagsági viszonyban állt, és az őstermelői, a támogatásokkal együtt számított bevételén kívül más, olyan bevétele nem volt, amely a munkáltató év végi elszámolását kizárná -, ezt a nyilatkozatot a 06NY63-as nyomtatvány 631. sorában teheti meg.
A 632. sorba a költségek fedezetére és fejlesztési célra kapott támogatás összegét kell a 631. sor összegéből beírni.
Külön kell közölni a 631. sor összegéből az egységes területalapú (földalapú) támogatás összegét (633. sor) is, valamint az egyéb jogcímen folyósított támogatás összegét (634. sor) . A 2005. évben folyósított, de a 2006. évre áthozott egységes területalapú (földalapú) támogatás összegét (635. sor) is fel kell tüntetni, melyet szintén tartalmaznia kell a 631. sor összegének.
Ha a munkavállalónak (mezőgazdasági kistermelőnek és/vagy családi gazdálkodónak, családi gazdaságban közreműködőnek, vagy a regisztrált mezőgazdasági termelőnek) a 0603-as bevallást nem kell kitöltenie és beküldenie azért, mert az abban szereplő valamennyi adat 0 lenne, akkor azt a 636. sorban az "X" beírásával kell jelölnie. Ez a nyilatkozat a bevallással egyenértékű. Amennyiben a 0603-as bevallást nem küldi be a lakóhelye szerint illetékes adóhatósághoz, és az "X" beírását is elmulasztja a 06NY63-as számú nyilatkozatán a magánszemély, akkor a bevallásadási kötelezettségének nem tesz eleget, és mulasztási bírsággal sújtható.
Abban az esetben, ha a munkavállaló (tag) mezőgazdasági kistermelőként a 2007. évre átalány szerinti adózást kíván választani, úgy a 637. sorban nyilatkoznia kell erről "X" beírásával.
Tájékoztatásul: Az átalányadózást csak a mezőgazdasági kistermelő választhatja (ide értve a regisztrált mezőgazdasági termelő magánszemélyt, a családi gazdálkodót, a családi gazdaság tagját is), ha az Szja tv. alapján mezőgazdasági kistermelőnek minősül (továbbiakban mezőgazdasági kistermelő) . A döntéshez a 0653-as bevallás kitöltési útmutatója nyújt részletes segítséget.
Az Ehö. tv. előírása szerint a tételes költségelszámolást alkalmazó, egyszerűsített bevallási nyilatkozatot adó mezőgazdasági kistermelő az e tevékenységéből elért bevétele 5%-ának 15%-át egészségügyi hozzájárulásként köteles megfizetni. Az egészségügyi hozzájárulás fizetési kötelezettséget az adóelőleg fizetésével egyidejűleg kell teljesíteni. Abban az esetben, ha adóelőleget nem fizetett, úgy egészségügyi hozzájárulást sem kellett év közben fizetnie.
638. sor: Abban az esetben, ha a magánszemély az adóév folyamán nem fizetett 15%-os egészségügyi hozzájárulás címen előleget, az erre szolgáló négyzetben "X"-el jelölje az erre vonatkozó nyilatkozatát.
639. sor: Ha a magánszemély a 2006. évi 15%-os egészségügyi hozzájárulási kötelezettségére év közben fizetett előleget, úgy a befizetett összeget kell összesítve az erre szolgáló helyen feltüntetnie.
640. sor: Abban az esetben, ha a 639. sorban összeget tüntetett fel a magánszemély, itt kell nyilatkoznia arról, hogy hány darab befizetést igazoló készpénz-átutalási megbízás feladóvevényének másolatát csatolja a munkáltatója részére.

4. A munkáltatói közreműködés az adóhatósági adómegállapításban

Amennyiben a munkáltató nem vállalja a magánszemélyek adójának megállapítását, de a magánszemély az Szja tv. rendelkezései szerint jogosult az adóhatósági adómegállapítás választására, a munkáltató a vele 2007. február 15-én munkaviszonyban álló magánszemély bejelentése alapján köteles közreműködni az adóhatósági adómegállapításhoz szükséges 06530-as nyilatkozat és a személyi jövedelemadó meghatározott részének az adózó rendelkezése szerinti felhasználásáról szóló rendelkező nyilatkozat továbbításában.
A magánszemély egyébként is kérheti a munkáltatója közreműködését az adóhatósági adómegállapításban. Ekkor a bejelentésével egyidejűleg a munkáltató közreműködésével tesz a bevallással egyértékű nyilatkozatot. Az adóhatósági adómegállapítást a munkáltatónak is bejelentheti a magánszemély 2007. február 15-éig. Ebben az esetben a munkáltatójának nyújtja be a 06530-as Bejelentés és Nyilatkozat nyomtatványt kettő példányban kitöltve és aláírva 2007. február 15-éig. A 06530-as nyomtatványon nyilatkozik a magánszemély többek között
a) átvezetési igényéről, a visszatérítendő adó kiutalásához szükséges adatokról,
b) a járulékfizetési kötelezettség felső határát meghaladóan levont nyugdíjjárulék visszaigényléséről - kivéve, ha az adóévben a Magyar Honvédség, a rendvédelmi szervek vagy a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok hivatásos állományú tagja volt -, feltéve, hogy a különbözetet év közben a foglalkoztatójával nem számolta el,
c) az adókedvezményre jogosító adatokról,
d) az adóhatóság nyilvántartásában nem szereplő olyan adatokról, tényekről, körülményekről, amelyek az adóhatóság adatszolgáltatás alapján történő adómegállapításához szükségesek.
A munkáltatóhoz tett nyilatkozatot, illetve bejelentést a munkáltató alaki szempontból felülvizsgálja, ha szükséges, a magánszeméllyel egyeztetve javítja, és március 12-éig az adóhatóság által rendszeresített elektronikus űrlapon továbbítja az állami adóhatósághoz.
A 06530-as Nyilatkozatához az adózó zárt borítékban csatolja a személyi jövedelemadó meghatározott részének az adózó rendelkezése szerinti felhasználásáról szóló rendelkező nyilatkozatát (lásd az l/eb pontnál leírtakat) .

III.

A munkáltatói adómegállapítás (06M29, 06M63)

A munkáltatói adómegállapításhoz a 3-9. számú mellékletek szerinti (06M29., 06M29-A. és B, 06M29-L, 06M29-2., 06M29-3., 06M29-4., 06M29-5., 06M29-6. és 06M63 számú) nyomtatványminták készültek.
Az adómegállapítást az említett nyomtatványok jól olvasható fénymásolt példányain vagy az APEH Internetes honlapjáról letöltött űrlapkitöltő-ellenőrző program segítségével előállított nyomtatványokon, illetőleg a megadott fájl-leírásnak megfelelően kell elkészíteni és biztosítani, hogy a magánszemély papír alapon megkapja. A nyomtatványokon feltüntetett sorszámok megegyeznek á személyi jövedelemadóbevallási nyomtatvány sorainak számozásával, kivéve azokat, amelyek a munkáltatói adómegállapításhoz szükségesek, de a bevallásban nem szerepelnek.

06M29-es lapok kitöltése

A lapokon a munkáltató azonosító adatait és amennyiben a magánszemélyre vonatkozó adómegállapítást jogutódként teljesíti, úgy a jogelőd adószámát is fel kell tüntetni.
A nyomtatványon a munkáltató és a dolgozó adataira vonatkozó sorok mindegyikét ki kell tölteni. Közölni kell a magánszemély azonosító adatait is, azaz nevét, születési nevét, anyja születési nevét, a magánszemély születési helyét és idejét, valamint a 0708-as bevallás 1. számú mellékletében felsoroltak szerint az állampolgárságát is.
A magánszemély természetes azonosító adatait teljes körűen fel kell tüntetni az adóazonosító jel közlésével együtt.
A munkáltatói adómegállapítás részét képezi a mezőgazdasági kistermelő munkavállaló egészségügyi hozzájárulásának megállapítása is - a magánszemély nyilatkozata alapján. A 06M63-as lap kitöltésének feltétele, hogy ezen a lapon az őstermelői igazolvány számát feltüntessék.
Abban az esetben, ha a munkavállaló a termőföldről szóló törvény szerinti családi gazdálkodónak minősül, illetve a családi gazdaságban nem foglalkoztatottként közreműködő családtag, fel kell tüntetni a családi gazdaság nyilvántartási számát is. Ha az Európai Unió Közös Agrárpolitikája magyarországi végrehajtásában, illetve a nemzeti agrártámogatási rendszerben érintett ügyfelekkel összefüggő ügyfélregiszter létrehozásáról és az ezzel kapcsolatos nyilvántartásba vételről szóló 141/2003. (IX. 9.) Korm. rendelet szerint nyilvántartott, (regisztrált) mezőgazdasági termelőként minősül mezőgazdasági kistermelőnek, úgy a regisztrációs számot kell beírni.
Tekintettel arra, hogy ez a nyomtatvány a magánszemély bevallásának is tekintendő, itt az ezzel kapcsolatos adatokat is fel kell tüntetni. így a 06M29-es nyomtatványon fel kell tüntetni a munkáltatói adómegállapítás részeként felhasznált lapok mennyiségét.
A 2006. évi adómegállapítás részeként felhasználható lapok:
06M29 - 06M29-A, -B A 2006. évi személyi jövedelemadó megállapítása

06M29-01	Az adókedvezmények érvényesítéséhez szükséges nyilatkozat a magánszemély részéről, azok érvényesítési sorrendjéről.
06M29-02	A munkáltatói elszámolás részét képező nyomtatványok, melyeket a dolgozó által a munkáltatónak 2006. március 20-áig adott nyilatkozatok alapján kell kitölteni. A családi kedvezményhez kapcsolódóan a családi kedvezmény érvényesítéséhez szükséges nyilatkozatokat kell közölni.
06M29-03	A családi kedvezmény érvényesítéséhez szükséges, az eltartottak adatait tartalmazó lap.

06M29-04	A lakáscélú hitel kedvezménye érvényesítéséhez
	szükséges részletező adatokat kell közölni.
06M29-05	Az önkéntes kölcsönös biztosító pénztárhoz történő uta-
	láshoz szükséges, részletező adatok kitöltésére szolgál.
06M29-06	Nyilatkozat az eltartottakról a családi kedvezmény ér-
	vényesítéséhez.
06M63	Bevallást helyettesítő nyilatkozatot benyújtó mező-
	gazdasági őstermelő 15%-os mértékű egészségügyi
	hozzájárulásának megállapítása

06M29-es lap

Abban az esetben, ha az adómegállapítás "halmozott adatot" tartalmaz, a jelölt helyen "l"-es számmal azt is jelezni kell. Halmozott adatnak minősül a korábbi munkáltató (társas vállalkozás) által kiállított "Adatlap 2006." adatainak figyelembe vétele. Ilyennek tekintendő továbbá az adóköteles családtámogatási ellátás, az önkéntes tartalékos katonai szolgálatot teljesítők illetménye, a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló törvény alapján folyósított ellátás is. Ez utóbbi feltétele az, hogy a magánszemély e bevételéről kiállított igazolásait átadja a munkáltatójának. Ha az elszámolás nem tartalmaz "halmozott adatot", "0"-át kell beírni az erre szolgáló négyzetbe.

Az összevont adóalapba tartozó jövedelmek

A munkáltatói adómegállapítás egyes sorainál hivatkozott munkáltatói jövedelemigazolás kitöltését a 8007/2006. (AEE. 13.) APEH tájékoztató tartalmazza. Ebből következően itt csak a 06M30-as igazolás hivatkozott sorainál leírtaktól eltérő útmutatás található.
A munkaviszonyból származó bérjövedelem (érdekképviseleti tagdíj nélkül)
1. sor: Ez az összeg tartalmában megegyezik a munkáltatói jövedelemigazolás (továbbiakban: igazolás) 1. sorában szereplő jövedelemmel.
Amennyiben a magánszemély kamarai tag, de a tagdíjat önálló tevékenység hiányában költségként nem tudja elszámolni, úgy a köztestület számára fizetett tagdíj összege a kamara igazolása alapján a bérből levonható. Abban az esetben, ha önálló tevékenységből származó bevétellel is rendelkezik a magánszemély, úgy a 10%-os elismert költséghányadban elszámoltnak kell tekinteni a kamarai tagdíj összegét.
Munkaviszonnyal kapcsolatos költségtérítés
2. sor: Ebben a sorban a "b" oszlopban kell szerepeltetni a munkaviszonnyal kapcsolatban kifizetett költségtérítést. Az ezzel kapcsolatos részletes ismertetés az igazolás 2. soránál található. Ha a költségtérítés jogszabályon alapult, akkor a bizonylat nélkül elszámolható összeget a "c" oszlopban, az ennek levonása után fennmaradó adóköteles részt pedig a "d" oszlopban kell szerepeltetni. Ezt azonban a munkáltató csak akkor teheti meg, ha a költségtérítésből szabályosan vonta le az adóelőleget. Ha ugyanis a magánszemély költségelszámolásra vonatkozó nyilatkozatot adott az adóelőleg levonásához, a munkáltató akkor sem számolhat el a munkavállalóval, ha utóbb a dolgozó mégsem kívánja a költségeit igazolni. (Ekkor már a 12%-os külön adót csak önadózással, az adóbevallásában rendezheti.) A nem jogszabályon alapuló költségtérítés esetén a teljes összeget a "d" oszlopban kell feltüntetni (a "b" oszloppal egyezően) .
Külszolgálatért kapott jövedelem
3. sor: Ebben a sorban az igazolás 3. soránál ismertetett bevételt ("b" oszlop), a bizonylat nélkül elszámolható költséget ("c" oszlop) és a jövedelmet ("d" oszlop) kell feltüntetni.
Más bérjövedelem
4. sor: Ebben a sorban az igazolás 4. sorához fűzött tájékoztató szerinti jövedelmeket kell szerepeltetni. Itt kell feltüntetni a munkanélküli ellátásokat, a társadalombiztosítási szervezet által fizetett táppénzt és gyermekgondozási díjat, ha azt nem a munkáltató fizette ki, és arról a magánszemély a részére kiállított igazolást a munkáltatójának maradéktalanul átadta.
Más nem önálló tevékenységekből származó jövedelem
5. sor: Ebben a sorban az igazolás 5. sorában szereplő jövedelmet kell feltüntetni, amennyiben azt a munkáltató fizette ki.
Más nem önálló tevékenység költségtérítése
6. sor: Ez a sor szolgál a nem önálló tevékenységgel kapcsolatban kifizetett költségtérítésből származó jövedelem feltüntetésére. A bizonylat nélkül elszámolható részt a "c" osz-lopban a bruttó bevételt (kifizetést) a "b" oszlopban, a kettő különbözeteként jelentkező jövedelmet pedig a "d" oszlopban kell szerepeltetni. Egyebekben a 2. sornál leírtak érvényesek.
A 2006-ban kapott, törvényben meghatározott és az állami végkielégítés
7. sor: Ez a sor szolgál a 2006-ban kifizetett, törvényben meghatározott és az állami végkielégítés összegének feltüntetésére, melyet 2006. évi jövedelemként kért figyelembe venni a magánszemély.
A törvényben meghatározott mértéket meghaladó részt, illetőleg a nem törvényben meghatározott végkielégítés összegét a más nem önálló tevékenységből származó jövedelmek között az 5. sorban kell szerepeltetni.
Szellemi tevékenység jövedelme
11. sor: A "b" oszlopba a bruttó összeget, a "d" oszlopba ennek 90%-át kell beírni. Az e tevékenységgel kapcsolatban fizetett költségtérítés is a bevétel része, vagyis annak is a 90%-át kell jövedelemnek tekinteni. Ha az adóelőleg levonása nem ennek megfelelően történt, az kizárja a munkáltató elszámolási lehetőségét. (Lásd a 2. sornál leírtakat.)
Más önálló tevékenységből származó jövedelmek
12. sor: Ennek a sornak a "b" oszlopában kell feltüntetni az igazolás 12. sorában megjelölt jogcímeken kifizetett összegek bruttó értékét. A "d" oszlopban jövedelemként a kifizetés
teljes összegének 90%-át kell szerepeltetni. Az elismert költséghányad nyújt fedeztetet, a köztestület számára fizetett tagdíjra is. Önálló tevékenységből származó bevétel esetén az 1. sorban nem lehet a bérjövedelmet az egyébként levonható, e tagdíjjal csökkenteni. Az e tevékenységre tekintettel kifizetett költségtérítés is a bevétel része.
Abban az esetben, ha a dolgozó (tag) a munkáltató felé bármely önálló tevékenység (11-12. sorok) ellenértékének kifizetésekor az adóelőleg alapjául szolgáló jövedelem megállapításához tételes költségelszámolásra vonatkozó nyilatkozatot tett úgy a 90%-os jövedelemszámítás szabályát semmilyen önálló tevékenységéből származó jövedelmére sem alkalmazhatja. Ekkor a magánszemély adóbevallásra kötelezett.
Adóterhet nem viselő járandóságok
13. sor: Ebben a sorban a "d" oszlopban kell feltüntetni az igazolás 13. sorában szereplő összegből azt a részt, melyet a munkáltatótól szerzett a magánszemély. Azon adóterhet nem viselő járandóságok esetében melyek csak bizonyos korlátig tekinthetők ebbe a körbe tartozónak, a korlátot meghaladó részt egyéb jövedelemként az elszámolás 16. sorában kell feltüntetni a 06M30-as igazolásnál leírtak szerint. Ilyen jövedelem például a szociális gondozói díj, a szakképzéssel összefüggő juttatás és a hallgatói munkadíj és az arany, a gyémánt, a vas, rubin díszoklevéllel járó pénzbeli juttatás, ösztöndíjas foglalkoztatott juttatása, feltéve, hogy ezeket a munkáltató fizette ki. Ha az Európai Gazdasági Térség tagállamának joga alapján kifizetett (juttatott) bevételt és/vagy a kettős adózást kizáró egyezmény szerint külföldön adóköteles jövedelmet szerez a magánszemély, úgy a munkáltatói adómegállapítás eleve kizárt.
Külföldi kiküldetésből származó jövedelem
15. sor: Ebben a sorban a "b" oszlopban kell szerepeltetni a munkaviszonynak nem minősülő nem önálló és az önálló tevékenységgel összefüggésben külföldi kiküldetés esetén kifizetett teljes összeget. A bizonylat nélkül elszámolható részt az igazolás 3. soránál leírtak szerint kell megállapítani és beírni a "c" oszlopba, míg a fennmaradó részt (jövedelmet) a "d" oszlopban kell feltüntetni.
Egyéb jogcímen kapott jövedelem
16. sor: Ez a sor tartalmazza azokat a juttatásokat és egyéb jogcímen kifizetett jövedelmeket, amelyekkel szemben nem lehet költséget elszámolni. (Lásd az igazolás 16. soránál leírtakat) .
Összevont adóalap összege
19. sor: Ennek a sornak a "d" oszlopába az 1-16. sorok "d" oszlopainak együttes összegét kell beírni. Az "a" oszlopban az 1-4. sor "d" oszlopába írt jövedelmeket együttesen kell feltüntetni.
Éves összes jövedelem 2006. évben
20. sor: Ebben a sorban kell a "d" oszlopban feltüntetni a magánszemély összevonás alá eső jövedelmeit (19. sor "d" oszlop) és külön adózó jövedelmeit (a 164. és 165. sor "b" oszlopa alapján számított összeg) együttesen. Ezt az összeget kell figyelembe venni a jövedelemkorlátok számítása (adójóváírás, adókedvezmények érvényesítése) során.

Az összevont adóalap adójának és a kedvezményekkel csökkentett összegének meghatározása

A számított adó

21. sor: Ebben a sorban kell feltüntetni a 19. sor "d" oszlopában szereplő jövedelmek számított adóját, melyet az Szja tv. 30. §-a szerinti adótábla alapján kell megállapítani.

Az összevont adóalap adójának meghatározásához a számított adóból levonható összegek

Adójóváírás

24. sor: A ténylegesen figyelembe vehető adójóváírás év végén történő kiszámításánál a következők szerint kell eljárni.
Az alap adójóváírás az adóévben megszerzett bér 18%-a, de legfeljebb jogosultsági hónaponként 9 000 forint. A kiegészítő adójóváírás az adóévben megszerzett bérből a jogosultsági hónapok száma és 50 000 forint szorzatát meghaladó rész 18%-a, de legfeljebb jogosultsági hónaponként 2 340 forint, az egyéb feltételek megléte esetén.
Amennyiben a magánszemély 2006. évi összes - az elszámolásban szereplő -jövedelme, (20. sor "d" oszlopa) az
1 500 000 forintot meghaladja, de nem több 2 100 000 forintnál, akkor az adójóváírásra való jogosultságát a magánszemély teljes egészében nem veszítette el, csökkenő mértékben érvényesíthető az adójóváírás a következők szerint.
A magánszemélyt egyébként adójóváírásként megillető összeget csökkenteni kell, annak az összegnek a 18%-ával, amennyivel az összes jövedelme az 1 500 000 forintot meghaladja. Ezzel a szabállyal az adójóváírás 2 100 000 forintnál "elfogy".
Abban az esetben, ha a magánszemély összes bevallásadási kötelezettség alá eső jövedelme nem haladta meg 2006-ban az 1 000 000 forintot, akkor az előzőekben ismertetett, a legfeljebb havi 9 000 forintig terjedő adójóváíráson felül kiegészítő adójóváírásra is jogosult.
A kiegészítő adójóváírást a következők szerint kell kiszámítani. Az adóévben megszerzett bérjövedelmet csökkenteni kell annyiszor 50 000 forinttal, ahány jogosultsági hónapja volt a magánszemélynek az adóévben. A különbözetként kapott összeg 18%-a, de legfeljebb jogosultsági hónaponként 2 340 forint lesz a kiegészítő adójóváírás összege, amelyet hozzá kell adni az adóévben megszerzett bér 18%-ával, de legfeljebb a jogosultsági hónaponként, a már említett 9 000 forinttal számított adójóváírás összegéhez.
Amennyiben az adóévben megszerzett, előzőek szerinti összes jövedelem az 1 000 000 forintot meghaladja ugyan, de nem több 1 561 600 forintnál, akkor a kiegészítő adójóváírás együttes összegét csökkentenie kell az 1 000 000 forint feletti jövedelem 5%-ával. Az így megállapított adójóváírás ösz-szegét kell hozzáadni az alap adójóváírás összegéhez (legfeljebb a jogosultsági hónaponkénti 9 000 forinthoz) .
Jogosultsági hónapnak az a hónap számít, amelyre a magánszemélyt bér illette meg az adóévben. Egy adóévben legfeljebb 12 jogosultsági hónap vehető figyelembe az igazolásnál leírtak szerint.
Adóterhet nem viselő járandóságok
25. sor: Ebben a sorban a "b" oszlopban az elszámolás 13. sorában feltüntetett jövedelem után a személyi jövedelemadó törvény 30. §-a szerinti adótábla alapján kiszámított adó ösz-szegét kell szerepeltetni.
A 24-25. sorok "b" oszlopába írt összegek együttesen
27. sor: Ebben a sorban a "c" oszlopban kell összesíteni a 24-25. sorok "b" oszlopában szereplő tételek együttes összegét.
Az összevont adóalap adója
28. sor: Ennek a sornak a "c" oszlopába a 21. sor összegéből a 27. sor összegének levonása után megmaradt adó összegét vagy nullát kell beírni.
Az összevont adóalap adóját csökkentő adókedvezmények összesen
29. sor: Ebbe a sorba kell átírni a 06M29-B lap 128. sorának "d" oszlopában szereplő összeget.
Az összevont adóalapot terhelő, kedvezményekkel csökkentett adó
30. sor: Ebben a sorban a 28. sor összegéből a 29. sor ösz-szegének levonása után fennmaradó összeget kell szerepeltetni. Amennyiben a 29. sorban feltüntetett összes adókedvezmény összege több mint a 28. sorban szereplő összevont adóalap adója, úgy ide "0"-át kell írni, mivel az elszámolásban, szereplő adókedvezményeket legfeljebb az összevont adóalap adójának mértékéig lehet figyelembe venni.

06M29-A lap

A munkáltatótól származó elkülönülten adózó jövedelmek és ezek adója

Életjáradéki szerződésből származó jövedelem és adója

147. sor: Életjáradéki szerződés alapján a munkáltató által ellenszolgáltatás nélkül adott életjáradék teljes összegét és 35%-os mértékkel kiszámított adóját kell ebben a sorban feltüntetni. Amennyiben a kifizető e jövedelem után valamilyen oknál fogva nem vonta le az adót, a magánszemélynek kell azt rendeznie önadózás keretében a személyi jövedelemadó bevallása során.

Az árfolyamnyereség és adója

148. sor: Ez a sor szolgál a munkáltatótól (társaságtól) származó árfolyamnyereségnek és 25%-os adójának feltüntetésére. A jövedelmet a "b" oszlopban, az adó összegét pedig a "c" oszlopban kell szerepeltetni.
A magánszemély részére az adómegállapítás elvégzését vállaló kifizetőtől árfolyamnyereség címén megszerzett jövedelem nem lehet több, mint 50 000 forint (ez a munkáltatói elszámolás feltétele) . Az 50 000 forintos értékhatárba a vállalkozásból kivont vagyon címén az adómegállapítás elvégzését vállaló kifizetőtől megszerzett jövedelmet is figyelembe kell venni. A kitöltés előtt tanácsos az igazolás 148. sorához írt tájékoztatót elolvasni.
Az osztalék és adója elszámolásakor célszerű az igazolás azonos számú soraihoz írt tájékoztatót elolvasni.

Az osztalék és adója 10%-kal

152. sor: Az Európai Unió bármely tagállamában működő, a tőkepiacról szóló törvény szerint elismert (szabályozott) piacnak minősülő tőzsdére bevezetett értékpapírnak az adott tagállam joga szerint osztaléknak minősülő hozama után az adó mértéke - eltérően a Szja tv. 66. §-ában foglaltaktól - 10%.
Abban az esetben, ha a fentiek szerinti osztalék fizetésére került sor 2006. szeptember 1-je után, úgy a 10%-os adó ösz-szegét kell a 152. sor "b" oszlopába beírni.

Az osztalék és adója 20%-kal

153. sor: Ez a sor szolgál a 20%-os adómérték alá tartozó osztalék feltüntetésére. Ebbe a sorba csak a naptári évtől eltérő üzleti évet alkalmazó adózó írhat összeget feltéve, ha az üzleti éve 2004. június 30-a után kezdődött és 2006. május 31-éig kifizette a 2004. évben kezdődő üzleti évről szóló beszámoló mérlegében vagy egyszerűsített mérlegében a kötelezettségek között kimutatott összegből a tagja (részvényese, alapítója) tulajdonosa részére az osztalékot. Ebben az esetben az osztalék utáni adó mértékét az Szja tv. 2004. december 31-én hatályos rendelkezései szerint kellett megállapítania. Ezt a szabályt kell alkalmaznia a bármely korábbi évre jóváhagyott osztalék, részesedés kifizetésére is, azaz 2006. május 31 -éig történt kifizetéskor.
Abban az esetben, ha a kifizetés nem történt meg 2006. május 31-éig, úgy a hatályos szabályokat kell alkalmazni.
A jövedelmet a "b" oszlopban, az adó összegét pedig a "c" oszlopban kell feltüntetni.

Az osztalék és adója 25%-kal

154.sor: Ebbe a sorba kell a 25%-os adómérték alá tartozó osztalék jövedelmet beírni. A jövedelmet a "b" oszlopban, az adó összegét a "c" oszlopban kell feltüntetni. A 153. sornál leírtak alapján, itt kell feltüntetni a 2006. május 31-e után kifizetett, bármely korábbi évre jóváhagyott osztalék, részesedés összegét, ha az 25%-os mértékkel adóköteles.

Az osztalék és adója 35%-kal

155.sor: Ez a sor szolgál a 35%-os adómérték alá tartozó osztalék feltüntetésére. A jövedelmet a "b" oszlopban, az adó összegét a "c" oszlopban kell feltüntetni.

A 2006. évi adózott eredmény felosztásakor az eredménytartalék terhére megállapított összeg és 10%-os adója

156. sor: Ezt a sort az az adózó töltheti ki, aki (amely) a 2006. évben dönt arról, hogy 2006. december 31. helyett számára az "év vége" 2006. szeptember 1-je után, de 2006. december 31. előtt zárul (első ízben kezd eltérő üzleti évet), illetve azon előtársaság alkalmazhatja, aki (amely) a következőkben leírt 2006. szeptember 1-jén hatályba lépő feltételeknek megfelel.
Az Szja tv. 66. §-ának rendelkezéseitől eltérően, a 2006. adóévi adózott eredmény felosztásakor a számvitelről szóló törvény szabályai szerint megállapított és jóváhagyott osztaléknak az eredménytartalék terhére megállapított összege után az egyes pénzügyi tárgyú törvények módosításáról szóló 2006. évi LXI. törvény 223. § (17) bekezdése szerint is meg lehet az adókötelezettséget határozni.
Az eltérő szabály alkalmazásának további feltétele, hogy magánszemélynek a megállapítás évében megszerzett bevételként igazolja a kifizető az így megállapított osztalékjövedelmet, azaz 2006. évi kötelezettségként állapítja meg a jóváhagyott osztaléknak az eredménytartalék terhére megállapított összegéből a 2006. évi LXI. törvény 223. § (17) bekezdésben leírtak szerint számított összeget, továbbá a kifizető vállalja az adókötelezettség teljesítését. Ebben az esetben a "c" oszlopban levont adóként kell feltüntetni a 10%-os adó összegét.

A 2006. évi adózott eredmény felosztásakor az elengedett tagi kölcsön alapján megállapított összeg és 10%-os adója

157. sor: Az Szja tv. 66. §-ának rendelkezéseitől eltérően, a 2006. adóévi adózott eredmény felosztásakor a számvitelről szóló törvény szabályai szerint megállapított és jóváhagyott, a magánszemélynek a megállapítás évében megszerzett bevételként igazolt osztaléknak a 2006. évi adózott eredmény terhére megállapított összege után, a 2006. június 9-én fennálló tagi kölcsön 2006. évi elengedése esetén, az adókötelezettséget a 2006. szeptember 1-jén hatályba lépett rendelkezések [2006. évi LXI. tv. 223. § (18) bekezdése] szerint lehet megállapítani.
Abban az esetben, ha a kifizető az adót levonja, úgy e sor "c" oszlopába a 10%-os adó összegét be kell írni. Ha a magánszemély választja a kötelezettség teljesítését, úgy a munkáltatói elszámolás kizárt.

Vállalkozásból kivont jövedelem és adója

159. sor: Ez a sor szolgál a vállalkozásból kivont jövedelem és a 25%-os adó összegének feltüntetésére. A sor kitöltése előtt célszerű a 8007/2006. (AEÉ. 13) APEH tájékoztató erre vonatkozó részeit is elolvasni. A magánszemély részére vállalkozásból kivont vagyon címén az adómegállapítás elvégzését vállaló kifizetőtől megszerzett jövedelem nem lehet több, mint 50 000 forint (ez a munkáltatói elszámolás feltétele) . Az 50 000 forintos értékhatárba az árfolyamnyereség címén az adómegállapítás elvégzését vállaló kifizetőtől megszerzett jövedelmet is figyelembe kell venni.

Az elkülönülten adózó jövedelmek és ezek adója (összesítő sor)

164. sor: Erinek a sornak a "b" oszlopában összegezni kell a külön adózó jövedelmeket, valamint a "c" oszlopban a levont adók összegét.
Ezen sor "b" oszlopában szereplő összes jövedelmet kell hozzáadni az összevont adóalap összegéhez (19. sor;,d" oszlop) és beírni a 20. sor "d" oszlopába, ha a 165. sor "b" oszlopának összege az 50 000 forintot meghaladja (a 165. sornál leírtak figyelembevételével) . E sor "c" oszlopában kell az összevont adóalapba nem tartozó, azaz a külön adózó jövedelmek adójának együttes összegét feltüntetni. (A 147-159. sorok adóösszegei együtt.)
Ilyenkor, ez utóbbi összeget kell hozzáadni a 30. sor "c" oszlopának összegéhez és a 41. sor "c" oszlopába beírni.

Az összes jövedelem megállapításánál figyelembe vehető jövedelem kiszámítása

165. sor: Ez a sor szolgál az összes jövedelem (20. sor "d" oszlop) megállapításához szükséges számítások elvégzésére, az egyes különadózó jövedéknek 50 000 forintos értékhatárának megállapításához. Ha a munkavállaló 2007. március 20-áig írásban nyilatkozott arról, hogy más kifizetőtől milyen összegű osztalékból, árfolyamnyereségből, értékpapír-kölcsönzésből és vállalkozásból történő kivonásból származó jövedelmet ért el, az "a" oszlopban fel kell tüntetni a nyilatkozat szerinti összeget.
Ebben a sorban a "b" oszlopban össze kell adni e sor "a" oszlopában és a 164. sor "b" oszlopában szereplő összegeket. [165b=164b+165a]
- Ha a 165. sor "a" oszlopa nem tartalmaz összeget (165a=0) és a 165. sor "b" oszlopban az összeg nem haladja meg az 50 000 forintot (165b<=50 000), úgy az összes jövedelem számításánál nem kell figyelembe venni az itt szereplő összeget, azaz nem kell a 19. sor "d" oszlopához hozzáadni és a 20. sor "d" oszlopába beírni a külön adózó jövedelmet, [Ha 165a=0 és 165b<50 000, akkor 20d=19d+0]
- Ha a 165. sor "a" oszlopa összeget tartalmaz (165a>0) és a 164. sor "b" oszlopban szereplő összeggel együtt nem haladja meg az 50 000 forintot (165a+164b<=50 000), úgy az összes jövedelem számításánál nem kell figyelembe venni az itt szereplő összeget, azaz nem kell a 19. sor "d" oszlopához hozzáadni és a 20. sor "d" oszlopába beírni. [Ha 165a>0 és 165b<50 000, akkor 20d=19d+0]
- Amennyiben a nyilatkozat szerinti (a 165. sor "a" oszlopában feltüntetendő összeg) és a 164. sor "b" oszlopainak összege együttesen meghaladja az 50 000 forintot (165a+164b> 50 000), a magánszemély adóbevallás benyújtására kötelezett. [Ha 165a>0 és 165b>50 000, akkor bevallást kell adni]
- Ugyancsak adóbevallást kell benyújtania a magánszemélynek, ha a 148. sor "b" és/vagy a 159. sor "b" oszlopában szereplő összeg együttesen meghaladja az 50 000 forintot [ha 148b+159b>50 000, akkor bevallás kell adni], de akkor is, ha a munkáltatótól származó előzőek szerinti jövedelem együttesen ugyan nem haladja meg az 50 000 forintot, de a 165. sor "a" oszlopában feltüntetendő - más kifizetőtől származó - árfolyamnyereségből és vagy vállalkozásból kivont vagyonból származó jövedelem együttesen meghaladja az 50 000 forintot. [Ha 165a+148b+159b>50 000, akkor bevallás kell adni]
Abban az esetben, ha a 147. és 152-157. sorok szerinti jövedelem, mely a munkáltatótól (társaságtól) származik, meghaladja az 50 000 forintot és a 165. sor "a" oszlopa nulla, nincs akadálya az elszámolásnak.
A fentiek szerinti számítások elvégzése után, a 41. sor "c" oszlopában értelemszerűen azt az adó összeget kell figyelembe venni, amelyre nézve egyébként a magánszemély bevallási kötelezettsége is fennállna. A 43. sor "b" oszlopába levont adóként az az adó összeg kerül, amelyre a magánszemély bevallási kötelezettsége fennállna. Abban az esetben, ha nem keletkezik "bevallás köteles" jövedelme a magánszemélynek a 41. és 43. sor "a" oszlopában kell feltüntetni a levont adó összegét, hiszen az adó levonása megtörtént, de a kötelezettség számításakor ezen adó összegek nem vesznek részt.

Példa a leírtak alkalmazásához:

I.		"a"	"b"	"c"
	148. sor (árfolyamnyereség)		40 000	10 000
	159. sor (vállalkozásból k.v)		5 000	1 250
	164. sor (összesen)		45 000	11 250
	165. sor	0	0	11 250*
II.		"a"	"b"	c"
	148. sor (árfolyamnyereség)		40 000	10 000
	159. sor (vállalkozásból k.v)		5 000	1 250
	164. sor (összesen)		45 000	11 250
	165. sor (nyilatkozat alapján)	16 000	61 000	•11 250
III		"a"	"b"	"c"
	148. sor (árfolyamnyereség)		40 000	10 000
	154. sor (osztalék 25%)		10 000	2 500
	164. sor (összesen)		50 000	12 500
	165. sor	0	50 000	12 500*
IV.		"a"	"b"	"c"
	148. sor (árfolyamnyereség)		0	0
	154. sor (osztalék 25%)		40 000	10 000
	155. sor (osztalék 35%)		60 000	21 000
	164. sor (összesen)		100 000	31 000
	165. sor	0	100 000	31 000**

A I., III.-IV. példák esetében megállapíthatja a munkáltató a magánszemély adóját, az I., III. példák esetében nem keletkezik "bevallás köteles" jövedelme a magánszemélynek. A 41. és 43. sor "a" oszlopában kell feltüntetni a *-gal jelzett összeget, hiszen az adó levonása megtörtént, de a kötelezettség számításakor ezen adó összegek nem vesznek részt (nem kaphatja vissza a magánszemély) . A IV. példa esetében a **-gal jelzett összeg a 41. sor "c" oszlopában szerepel és a 43. sor "b" oszlopában is figyelembe kell venni.
A II. példa szerinti esetben a magánszemély nyilatkozata alapján, ugyan nem árfolyamnyereségből és vállalkozásból kivont vagyonból származik a 16 000 forint jövedelme a magánszemélynek, de bevallás benyújtására kötelezett (nem felel meg az adóhatósági adómegállapítás feltételének sem) .

A 2006. évi befizetendő vagy visszajáró összeg kiszámítása, elszámolása

A 2006. évi adó összege

41. sor: Ebben a sorban a "c" oszlopban kell a magánszemély 2006. évi összevont adóalapja adójának (30. sor "c" oszlopa) és külön adózó jövedelmei (164. sor "c" oszlopa, valamint az 165. sor "c" oszlopa figyelembe vételével) számított adójának együttes összegét feltüntetni. A 41. sor "a" oszlopában külön kell feltüntetni azt az adó összeget, amely nem érinti a magánszemély bevallási kötelezettségét.

A fizetendő vagy visszajáró összeg kiszámítása

42"55. sorok: A 42. sor "b" oszlopába a munkáltatói jövedelemigazolás 42. soránál meghatározott, azzal egyező összeget kell beírni.
A kiszámított adót a munkáltató összeveti a már levont adóelőleg (42. sor "b" oszlop), levont forrásadó (43. sor "b" oszlop) együttes összegével (45. sor) és megállapítja a levonandó adótartozást vagy a visszafizetendő adóelőleget. Az elszámolással megállapított adótartozást az 54. sorba, a visszajáró adót (adóelőleget) az 55. sorba kell beírni.
A 43. sor "a" oszlopában külön kell feltüntetni azt az adó összeget, amelyet levont a munkáltató (a társaság), de mivel nem érinti a magánszemély bevallási kötelezettségét, az elszámolásban nem vette figyelembe.

Egyéb adatok

Munkavállalói érdekképviseleti tagdíj

62. sor: Ebben a sorban kell feltüntetni a bérből levont és/vagy a magánszemély által igazoltan megfizetett munkavállalói érdekképviseleti tagdíjat és az önálló tevékenység hiányában költségként el nem számolható igazoltan megfizetett tagdíj összegét, amelyet az 1. sorban feltüntetett bér összegénél csökkentő tételként vett figyelembe a munkáltató.
A 2006-ban felvett osztalékelőleg és adója
63. sor: Ebben a sorban (a "c" oszlopban) kell feltüntetni a 2006. évben osztalékelőleg címén megszerzett jövedelmet. A "b" oszlopba a levont 10 és/vagy 25%-os adó összegét kell beírni.
Abban az esetben, ha az Európai Unió bármely tagállamában működő, a tőkepiacról szóló törvény szerint elismert (szabályozott) piacnak minősülő tőzsdére bevezetett értékpapírnak az adott tagállam joga szerint osztalékelőlegnek minősülő hozamot fizetnek ki, úgy az ilyen osztalékelőleg után az adó mértéke - eltérően a Szja tv. 66. §-ában bekezdésben foglaltaktól - 10%.
Abban az esetben, ha a fentiek szerinti osztalékelőleg fizetésére került sor 2006. szeptember 1-je után, úgy a 10%-os adó összegét kell a "b" oszlopba beírni.
A családi kedvezmény összegéből nem érvényesített rész 650. sor: Ez a sor szolgál a családi kedvezmény év végén nem érvényesített részének feltüntetésére. (Részletesen: a 06M30. és 06M29. számú nyomtatványok kitöltési útmutatójának 127. soránál leírtak.)
651. sor: Ebben a sorban kell közölni az önkéntes kölcsönös nyugdíjpénztárba befizetett munkáltatói hozzájárulás adóköteles (az 1. sor összegében figyelembe vett) részét.
652. sor: Ebbe a sorba az önkéntes kölcsönös egészség és/vagy önsegélyező pénztárba befizetett munkáltatói hozzájárulás adóköteles (az 1. sor összegében figyelembe vett) részét kell beírni.

06M29-B lap

Az összevont adóalap adóját csökkentő kedvezmények

Ezt a lapot a magánszemély 06M29-01-es lapon szereplő nyilatkozata szerint kell kitölteni, azaz a magánszemély által megjelölt sorrendben. Ha a magánszemély érvényesíteni nem kívánt kedvezmény (ek) ről nyilatkozik, azok figyelmen kívül hagyásával az Szja tv.-nek az adókedvezményekre vonatkozó rendelkezései sorrendjében kell érvényesíteni a kedvezményeket.

Súlyos fogyatékosság miatt levonandó összeg

101. sor: A súlyosan fogyatékos magánszemélyt havi 3 125 forint összegű személyi adókedvezmény illeti meg. A fogyatékosságot a törvényben meghatározott módon igazolni kell. A kedvezmény attól a hónaptól jár, amikor a fogyatékosság az adott hónapban legalább egy napig fennállt.
Ez a kedvezmény az adózó személyéhez kapcsolódik, ezért akkor is jár a fogyatékosnak, ha gondozója családi kedvezményt érvényesít. E sor "d" oszlopába beírható adókedvezmény legfeljebb 37 500 forint lehet.

Megállapodás alapján fizetett nyugdíjjárulék 25%-a

102. sor: Ebben a sorban kell feltüntetni a magánszemély által átadott - a nyugdíjbiztosítási szervezet által kiállított - igazolás alapján igénybe vehető kedvezmény összegét, amennyiben a magánszemély saját maga vagy más magánszemély javára olyan társadalombiztosítási megállapodást kötött, melynek alapján nyugellátásra jogosító szolgálati idő, illetőleg nyugdíjalapot képező jövedelem szerzése céljából összeget fizetett be.
A befizetés 25%-át kell a "d" oszlopban feltüntetni.

Megállapodás alapján fizetett magánnyugdíjpénztári tagdíj 25%-a

103. sor: Ha a magánszemély a magánnyugdíjról és a magánnyugdíjpénztárakról szóló törvény alapján valamely magánnyugdíjpénztárral kötött tagdíjfizetésre megállapodást, aminek alapján saját maga és/vagy más magánszemély javára fizetett be a nyugdíjpénztárba tagdíjat, akkor a befizetett összeg 25%-át érvényesítheti adókedvezményként, melyet e sor "d" oszlopába kell beírni.
A kedvezmény a pénztár igazolása alapján érvényesíthető.

Magánnyugdíjpénztári tagdíjat kiegészítő befizetés 30%-a

104. sor: Amennyiben a magánszemély magánnyugdíjpénztár tagja és a kötelezően fizetendő tagdíját - megállapodás alapján - kiegészíti, a magánnyugdíjpénztár igazolása alapján, ezen összeg 30%-át adókedvezményként érvényesítheti. A kedvezmény összegét a "d" oszlopba kell beírni.
Fontos tudnivaló, hogy a kedvezmény nem jár arra a tagdíj-kiegészítésre, melyet a munkáltató egyoldalú kötelezettségvállalás alapján fizetett be. (Ez az összeg ugyanis nem része az összevont adóalapnak!)
Tájékoztatás

a 105-123. sorokhoz kapcsolódó kedvezmény és jövedelemkorlát alkalmazásáról

Az összevont adóalap utáni kedvezmények csak az összevont adóalap utáni adót meg nem haladó mértékben érvényesíthetők. Annak érdekében, hogy annál nagyobb összegű kedvezmény az adómegállapításban ne szerepeljen, mint amennyire az összevont adóalap utáni adó ténylegesen fedezetet nyújt, célszerű az egyes kedvezményi jogcímekhez csak akkora összeget beírni, hogy azok együttes összege az említett mértéket (a 28. sorban lévő adót) ne haladja meg. Különösen fontos figyelni azoknál a kedvezményeknél, amelyekre esetlegesen a későbbiek során visszafizetési kötelezettség keletkezhet. Adó hiányában ezeket az adómegállapításban nem célszerű feltüntetni, mert előfordulhat, hogy azt akkor is vissza kell fizetnie a magánszemélynek, ha az adója az összes, a bevallásban szereplő adókedvezményre nem volt elegendő.
A lakáscélú hitel törlesztéséhez kapcsolódó adókedvezmény érvényesíthetősége az összes bevallásadási kötelezettség alá eső jövedelem nagyságától (20. sor "d" oszlop) is függ, a következő jogcímeken a magánszemélyt megillető adókedvezmények együttes összege pedig nem haladhatja meg a 100 000 forintot. Ez utóbbi korlátozás
- a felsőoktatási tandíjhoz
- a szellemi tevékenységhez
- az élet-és nyugdíjbiztosítási díjhoz
- a közcélú adományokhoz kapcsolódó adókedvezményekre vonatkozik.
Abban az esetben, ha a magánszemély összes bevallásadási kötelezettség alá eső jövedelme (20. sor "d" oszlop) a 6 000 000 forintot meghaladja, de nem több 6 500 000 forintnál, akkor az előző jogcímeken a magánszemélyt együttesen megillető kedvezmény, de legfeljebb a 100 000 forintnak a 6 000 000 forint feletti jövedelme 20%-át meghaladó része érvényesíthető.
Amennyiben az összes bevallásadási kötelezettség alá eső jövedelem (20. sor "d" oszlop) több 6 000 000 forintnál, akkor mielőtt az adókedvezmények részletező táblája kitöltésre kerülne, célszerű meghatározni, hogy mekkora az a keret, amely a rendelkezésre áll, azaz a 20. sor "d" oszlop alapján a 6 000 000 forint feletti rész 20%-át kell meghatározni, majd azt a 100 000 forintból levonva, meghatározható mekkora lesz az a kedvezmény összeg, amely egyáltalán érvényesíthető.
Abban az esetben pl., ha a magánszemély összes jövedelme 6 100 000 forint, akkor a már említett jogcímeken érvényesíthető kedvezmény nagyságának a meghatározásához ki kell számítani a 100 000 forint 20%-át, ami 20 000 forint, ezt le kell vonni a 100 000 forintból, így a magánszemély rendelkezésére álló keret 80 000 forint lesz. Az adókedvezmények beírásakor erre a korlátra is figyelemmel kell lenni.
6 500 000 forint feletti jövedelem esetén az előzőekben megnevezett négy jogcímen adókedvezmény nem vehető igénybe.
A már említett adókedvezményeken kívül 2006. január 1-jétől a családi kedvezmény érvényesítésének lehetősége az eltartotti létszámtól és a jövedelemnagyságtól is függ. A módosított szabály alapján családi kedvezményt csak akkor lehet igénybe venni, ha az eltartotti létszám legalább 3 fő, a magánszemély által érvényesíteni kívánt családi kedvezményt pedig csökkenteni kell akkor, ha a bevallásadási kötelezettség alá eső jövedelem (20. sor "d" oszlop) az eltartotti létszámhoz rendelt jövedelemkorlátot meghaladja.
Tekintettel az előzőekben ismertetett korlátokra, a munkáltatói adómegállapításkor ezekre is figyelni kell. (Ajöve-delem nagyságtól függően kell kitölteni az egyes kedvezményi jogcímekhez tartozó sorokat) .

Lakáscélú hiteltörlesztés adókedvezménye

105-106. sor: Ezekben a sorokban a "b" oszlopban kell szerepeltetni a hitelintézet igazolása alapján az 1993. december 31-e után a hitelintézettel megkötött lakáscélú hitel törlesztésére fordított összeg kedvezményét.
A lakáscélú felhasználásra 1993. december 31-e után hitelintézettel megkötött lakáscélú hitelszerződés alapján az adóévben megfizetett tőke, kamat és járulékos költségek összegének bizonyos hányada adókedvezményként érvényesíthető. A kedvezmény a lakás-takarékpénztártól felvett áthidaló kölcsön törlesztése után is igénybe vehető.
A kedvezmény érvényesítésénél csak egy önálló ingatlanhoz kapcsolódó egy hitelszerződést lehet figyelembe venni.
A hitelszerződésben feltüntetett adós és adóstársak közül csak egy személy jogosult a kedvezményre. A kedvezmény összege az adós és az adóstársak között nem osztható meg.
A kedvezmény az adóévben törlesztett összeg 30, illetve 40%-a, de az adóévben legfeljebb 120 000 forint lehet.
Az összevont adóalap adójából levonható kedvezmény mértékét befolyásolja többek között a lakáscélú felhasználásra felvett hitelnek, hiteleknek (az együttes) összege, továbbá a hitel felvételének a célja (használt lakás vásárlása, bővítése vagy új lakás vásárlása, építése stb.)
Az előzőekben ismertetett feltételek mellet is csak abban az esetben lehet teljes egészében érvényesíteni az említett mértékű kedvezményt, ha a magánszemély adómegállapításban elszámolt (a 06M29. lap 20. sorának "d" oszlopában szereplő) éves összes jövedelme nem több 3 400 000, illetve a törvényben meghatározott feltételek esetén 4 400 000 forintnál.
Ha a magánszemély adómegállapításban elszámolt éves összes jövedelme meghaladja a 3 400 000 forintot, de nem több 4 000 000 forintnál, akkor a magánszemélyt egyébként megillető kedvezménynek, legfeljebb 120 000 forintnak a 3 400 000 forint feletti jövedelme 20%-át meghaladó részét lehet érvényesíteni az adómegállapításában.
Ha a magánszemély házastársa vagy élettársa az adóévben 6 hónapot meghaladó időtartamban gyermekgondozási segélyre volt jogosult, és a kedvezményre jogosító lakáscélú hitelszerződésben az adóstársa, továbbá a hitel felhasználásával megszerzett önálló lakóingatlanban tulajdonostársak is, akkor a kedvezmény teljes összegére jogosító jövedelemhatár a magánszemély esetében 4 400 000 forint. Ha az elszámolt éves jövedelem meghaladja a 4 400 000 forintot, de nem több 5 000 000 forintnál, a kedvezményekből a 4 400 000 forint feletti jövedelem 20%-ával csökkentett összeg érvényesíthető.
A törvényben meghatározott esetek kivételével a kedvezményt az első törlesztő részlet megfizetésének évében és az azt követő négy adóévben lehet igénybe venni. Kivételes szabály vonatkozik arra az esetre, ha a kedvezmény alapjául szolgáló lakáscélú felhasználásra felvett hitel részben vagy egészben a lakáscélú állami támogatásokról szóló kormányrendelet szerint meghatározott megelőlegező kölcsön, vagy ha az igénylő az említett kormányrendelet szerint gyermekek és más eltartottak után lakásépítési kedvezményre és/vagy megelőlegező kölcsönre nem jogosult. Ilyen esetben a kedvezmény minden olyan adóévben érvényesíthető, amikor az igénylőnek a törlesztés időszakában családi pótlékra jogosult (vagy jogosulttá váló) gyermeke van.
A kedvezmény érvényesítésének feltétele, hogy a magánszemély a munkáltatójának (társas vállalkozásának) adott nyilatkozatában feltüntesse az érintett hitellel részben vagy egészben megszerzett önálló ingatlan fekvése szerinti település nevét, az ingatlan helyrajzi számát, valamint valamennyi adóstársa nevét, adóazonosító jelét.
Abban az esetben, ha kedvezményt kér a magánszemély érvényesíteni, az "a" oszlopban a kedvezmény alapjául szolgáló összeget a kedvezmény mértékének (30, 40%) megfelelő sorban kell feltüntetni.
40% az érvényesíthető adókedvezmény mértéke (ezt kell a 105. sorban feltüntetni) az adóévben a tőke, a kamat és a járulékos költség törlesztéseként megfizetett, a hitelintézet által kiadott igazolásban szereplő összeg után akkor, ha a lakáscélra felvett hitel
- a lakáscélú támogatásokról szóló kormányrendeletben meghatározott kamattámogatásban részesült,
- és a magánszemély által a kedvezmény alapjául szolgáló lakáscélra felvett hitel, hitelek együttes összege a 15 000 000 forintot nem haladja vagy nem haladta meg,
- a hitelt belföldön fekvő lakótelek, új lakás tulajdonjogának, valamint új lakáshoz kapcsolódó földhasználati jognak adásvétel vagy más visszterhes jogcímen történő megszerzéséhez, belföldön fekvő lakás építéséhez, építtetéséhez nyújtották.
A 40%-os kedvezmény szempontjából új lakásnak az a lakóingatlan minősül, amelynek első átruházására a kedvezmény alapjául szolgáló hitel felhasználásával került sor akkor, ha a tulajdonjogot szerző magánszemélyt megelőzően más lakcímként még nem jelentette be.
30% az adókedvezmény (ezt kell a 106. sorban feltüntetni) abban az esetben, ha a kedvezmény alapjául szolgáló lakáscélú hitel, hitelek összege együttesen a 10 000 000 forintot nem haladja, illetőleg nem haladta meg, és a 40%-os mértékű adókedvezményi feltételek nem valósulnak meg. Ebben az esetben lakáscélú felhasználásnak minősül, ha a lakáscélú hitelt:
- belföldön fekvő lakótelek, lakás tulajdonjogának, lakáshoz kapcsolódó földhasználati jognak adásvételi vagy más visszterhes (pl. tartási) szerződés keretében történő megszerzéséhez;
- belföldön fekvő lakás építéséhez, építtetéséhez;
- belföldön fekvő lakás alapterületének növeléséhez;
- a magánszemélyek jövedelemadójáról, vagy az Szja törvénynek a hitelszerződés megkötésének napján hatályos, az előzőekben nem szereplő lakáscélú felhasználásra vette fel a magánszemély.
A meglévő ingatlan alapterületének növelése abban az esetben jogosítja az adóst a kedvezmény érvényesítésére, ha a növelés legalább egy lakószobával történő bővítést eredményez.
Ha a hitelintézet által igazolt összeg megfizetésére olyan, a munkáltató által nyújtott lakáscélú hitelt használt fel a magánszemély, amely alapján e törvény külön rendelkezése szerint nem keletkezik a kamatkedvezményből származó jövedelem címén adófizetési kötelezettség, úgy a kedvezmény nem érvényesíthető.
Abban az esetben érvényesíthető az adókedvezmény - az egyéb feltételek megléte esetén -, ha az ilyen hitel alapján kamatkedvezményből származó jövedelem sem keletkezik. Ez akkor fordulhat elő, ha például a magánszemély olyan kamatra kapta a munkáltatói hitelt a hitelintézeti hitele törlesztésére, amely után nem kell megfizetni a kamatkedvezmény utáni adót. Amikor a kamatkedvezményből származó jövedelem címén adófizetés történt, mert például a kamatkedvezményből származó jövedelemre vonatkozó szabályok alapján akár a magánszemély, akár a kifizető megfizette az adót, szintén érvényesíthető az adókedvezmény.
A lakáscélú hiteltörlesztésre befizetett összeg együttes kedvezménye, legfeljebb 120 000 forint
107. sor: Ebben a sorban kell a 105. és 106. sor "b" oszlopában feltüntetett kedvezmények összegét feltüntetni, feltéve, hogy az nem több 120 000 forintnál.
Felsőoktatási tandíjként befizetett összeg 30%-a, legfeljebb hallgatónként 60 000 forint
110. sor: A felsőoktatásról szóló törvény mellékletében felsorolt felsőoktatási intézményben hitelesített iskolai rendszerű első alapképzésben résztvevő hallgató adóévben befizetett tandíja után a befizetett összeg 30%-a, hallgatónként legfeljebb 60 000, tanulmányi hónaponként 6 000 forint az adóból levonható. Ennek a sornak "c" oszlopába kell beírni az igazolásban szereplő összeg alapján számított kedvezmény összegét.

Szellemi tevékenység adókedvezménye

120. sor: Ennek a sornak a "c" oszlopába, a magánszemély 11. sor "c" oszlopában feltüntetett szellemi tevékenységéből származó jövedelmének a 25%-át kell beírni. Az ezen a címen igénybe vehető kedvezmény összege nem lehet több 50 000 forintnál.

Az élet- és nyugdíjbiztosítás díjaként befizetett összeg 20(30) %-a

121. sor: E sor "c" oszlopa szolgál a magánszemély által, illetőleg a magánszemély biztosított nevére szólóan a munkáltató által kötött tíz éves vagy annál hosszabb időtartamú adóköteles élet- és nyugdíjbiztosítási szerződés díjaként - a belföldi biztosítóintézet igazolása alapján - a 2006. évben befizetett összeg(ek) 20%-ának, illetőleg 30%-ának (emelt összegű kedvezménynek) feltüntetésére.
Emelt összegű (+10%-os) kedvezmény érvényesíthető a biztosítás adóévben megfizetett díjából azon összeg után, mely - a biztosító igazolása alapján - meghaladja a 2003. adóévben az adott szerződés alapján megfizetett díj összegét. Emelt összegű kedvezmény esetén az "a" oszlopban a "c" oszlopból a díjnövekmény kedvezményét kell jelölni. Ha nem változott a díjfizetés nagysága, az "a" oszlopba 0-át kell írni.
Nem jár az adókedvezmény az után a munkáltató által a magánszemély biztosított nevére megkötött biztosítás után, melynek díja adómentes.

A közcélú adományként befizetett összeg kedvezménye (122. és 123. sorok)

Ezekben a sorokban a közcélú adományként befizetett összeg kedvezményét kell feltüntetni az erre jogosító igazolások) alapján.
Az igazolások őrzéséről a munkáltatónak kell gondoskodnia.
Közcélú adománynak minősül a közhasznú szervezetekről szóló 1997. évi CLVI. törvényben meghatározott tevékenysége(ke) t folytató közhasznú szervezetnek, kiemelkedően közhasznú szervezetnek közhasznú tevékenysége céljára, illetve közérdekű kötelezettségvállalás (ideértve az egyház, az önkéntes kölcsönös biztosító pénztár, illetőleg a költségvetési szervnek alapkutatásra, alkalmazott kutatásra vagy kísérleti fejlesztésre adott támogatás céljára az adóévben befizetett - átadott - pénzösszeget is) céljára (pénzben) juttatott összeg. Közcélú adománynak minősül az egyházak hitéleti és közcélú tevékenységének anyagai feltételeiről szóló 1997. évi CXXIV. törvényben meghatározott feltételeknek megfelelő egyház számára az ugyanezen törvényben meghatározott tevékenység támogatása is.
A közhasznú szervezet, a közérdekű kötelezettségvállalás, az önkéntes kölcsönös biztosító pénztár(ak) ba nem pénztártagként befizetett pénzbeli támogatói adomány, illetőleg az egyház, valamint a költségvetési szervnek alapkutatásra, alkalmazott kutatásra vagy kísérleti fejlesztésre adott támogatás céljára az adóévben befizetett (átadott) pénzösszegek esetében a befizetett összeg 30%-a az adókedvezmény, de ezen a címen legfeljebb 50 000 forint érvényesíthető (122. sor "c" oszlopa) .
Amennyiben kiemelkedően közhasznú szervezetnek juttat a magánszemély közcélú adományt, úgy szintén a befizetett összeg 30%-a vehető figyelembe adókedvezményként, de ekkor,az adókedvezmény mértéke 100 000 forintig terjedhet (123. sor "c" oszlopa) .
Előfordulhat olyan eset, amikor kiemelkedően közhasznú szervezetnek és közhasznú szervezetnek is juttat adományt a magánszemély. Ebben az esetben is legfeljebb az előzőek szerint érvényesíthető ezen a címen adókedvezmény.
A közhasznú szervezetekről szóló törvényben meghatározott módon és feltételekkel nyújtott tartós adományozás további külön adókedvezményre jogosítja a magánszemélyt a támogatás második évétől kezdve.
Tartós adományozás esetén az előbb említett befizetett összeg 30%-án túl, a már említett korlátig az adóévben befizetett összeg további 5%-a érvényesíthető adókedvezményként az erről szóló igazolás alapján.
A külön kedvezményre visszafizetési kötelezettséget állapít meg a személyi jövedelemadó törvény, ha a tartós adományozásról szóló szerződésből eredő bármely kötelezettségét a magánszemély az adóévben nem teljesítette. Abban az esetben, amikor a másik szerződő felet a közhasznú nyilvántartásból törlik vagy az jogutód nélkül megszűnik, a korábban már érvényesített külön kedvezményt az adott évről szóló bevallásának benyújtásával egyidejűleg meg kell fizetnie a magánszemélynek. Amennyiben bármely más ok miatt nem teljesítette a magánszemély a tartós adományozásról szóló szerződésből eredő kötelezettségét, akkor a korábban már érvényesített külön kedvezmény kétszeresét kell az adott évről szóló bevallásának benyújtásával egyidejűleg megfizetnie. A magánszemély halála esetén nem keletkezik visszafizetési kötelezettség.
Az előzőekben leírtak miatt érdemes felhívni a magánszemély figyelmét arra, hogy elsődlegesen az "alapkedvezményeket" célszerű érvényesítenie, mivel a tartós adományozás külön kedvezményétől eltérően a közcélú adományok (alap) kedvezményére nincs visszafizetési kötelezettsége.
Amennyiben a magánszemély részére kiadott igazolásból megállapítható, hogy 1998-2004. és/vagy 2005. évben a magánszemély tartós adományozásra vonatkozó szerződést kötött és e szerződés alapján pénzbeli támogatást nyújtott (azonos vagy növekvő összegben), a számításnál először az alapkedvezményt kell kiszámítani, majd ezt követően a tartós adomány külön kedvezményét.
Ha az igazolás alapján a közcélú adomány kedvezménye meghaladja az 50 000 forintot, úgy a 122. sor "c" oszlopába 50 000 forintot kell beírni.
A 122. sor "a" oszlopában a kedvezményre jogosító ösz-szegből ("c" oszlop) a tartós adomány kedvezményére eső részt kell feltüntetni. Ha a "c" oszlopban 50 000 forintot lehet feltüntetni a tartós adomány figyelmen kívül hagyásával, úgy az "a" oszlopba 0 forintot célszerű beírni - az általános résznél leírtak miatt.
Az 123. sor szolgál a kiemelkedően közhasznú szervezet részére befizetett összeg utáni kedvezmény érvényesítésére.
A kiemelkedően közhasznú szervezet részére befizetett összeg utáni kedvezmény felső határa a 100 000 forint, így, ha az igazolás alapján számított összeg ennél több, úgy a "c" oszlopba 100 000 forintot kell beírni.
Az 123. sor "a" oszlopába a "c" oszlop összegéből a tartós adomány kedvezményére eső részt kell beírni.

A 110-123. sorok "c" oszlopainak összesítése

125.sor: E sor "c" oszlopa szolgál a 110-123. sorok "c" oszlopában feltüntetett adókedvezmények együttes összegének (legfeljebb 100 000 forint) feltüntetésére. Tekintettel arra, hogy 6 500 000 forintot meghaladó éves összes jövedelem esetén a 110-123. sorok alapján kedvezmény nem érvényesíthető, a "c" oszlopba nullát kell írni.

A 125. sor "c" oszlopában szereplő kedvezményből ténylegesen érvényesíthető összeg

126.sor: A jövedelemkorlátot is érvényesíteni kell a 100 000 forintos korláton túl. Abban az esetben, ha a 20. sorban feltüntetett éves összes jövedelem a 6 000 000 forintot meghaladja, akkor a 110-123. sorok "c" oszlopában feltüntetett kedvezmények azaz a 125. sor "c" oszlopában feltüntetett összegből (ami nem lehet több 100 000 forintnál), a 6 000 000 forint feletti összes jövedelem 20 százalékát meghaladó része érvényesíthető ténylegesen. Ezt az összeget kell ennek a sornak a "d" oszlopába beírni.

Családi kedvezmény eltartottak után

127. sor: E sor "d" oszlopában kell a családi kedvezmény összegét szerepeltetni.
A kedvezményt annál a házastársnál (jogosult élettársnál) kell figyelembe venni, aki ezt az adóév végén a munkáltatójának adott nyilatkozatában kéri. így az a házastárs (jogosult élettárs) érvényesítheti elsődlegesen a családi kedvezmény egészét vagy egy részét, aki erről adott nyilatkozatot. Élettársak esetén az érvényesítés feltétele, hogy arra az élettárs is jogosult legyen. Abban az esetben, ha az élettárs nem tekinthető jogosultnak a családi pótlék folyósítása szempontjából, csak a kedvezmény év végi megosztására van lehetősége. Ennek feltétele, hogy az élettársak egyike sem veszi igénybe az adóévben a gyermeket nevelő, egyedülálló családi pótlékát és a megosztás tényéről az adóbevallásukban (a munkáltatói elszámolásukban) nyilatkozatot adnak, amelyen egymás adóazonosító jelét is feltüntetik.
A kedvezményezett eltartottak után családi kedvezmény érvényesíthető.
Kedvezményezett eltartott
- az, akire tekintettel a családok támogatásáról szóló törvény alapján családi pótlékot folyósítanak;
- az, aki rokkantsági járadékban részesül;
- a magzat, ikermagzat fogantatásának 91. napjától a megszületéséig;
- a saját jogán családi pótlékban részesülő személy.
Ha a kedvezményezett eltartott olyan személy, akire tekintettel családi pótlékot folyósítanak, akkor a kedvezmény érvényesítésére az a magánszemély jogosult, aki a családok támogatásáról szóló törvény alapján a családi pótlék igénylésére jogosult.
Magzat esetében a családi kedvezményre a várandós nő vagy a vele közös háztartásban élő házastársa jogosult.
A saját jogán családi pótlékban részesülő, illetőleg rokkantsági járadékban részesülő kedvezményezett eltartott esetében a kedvezményre az eltartottal közös háztartásban élő magánszemélyek közül - döntésük szerint - egy személy a jogosult. .
A családi kedvezmény összege kedvezményezett eltartottanként és jogosultsági hónaponként 4 000 forint, ha az adott hónap bármely napján az eltartottak száma legalább három fő. >
Az eltartottak számába azokat a személyeket is be kell számítani, akiket a családok támogatásáról szóló törvény szerint a családi pótlék összegének a megállapítása során figyelembe vesznek, de rájuk tekintettel családi pótlékot már nem folyósítanak.
A családi kedvezmény szempontjából az a hónap számít jogosultsági hónapnak, amely hónapra családi pótlékot vagy rokkantsági járadékot folyósítanak.
Magzat esetében a várandósság 91. napjától jogosultsági hónap minden olyan hónap, amelyben a várandósság legalább egy napig fennáll, kivéve azt a hónapot, amelyben a gyermek megszületik Ez a hónap már nem a magzat, hanem a megszületett gyermek utáni családi pótlék folyósítására tekintettel számít jogosultsági hónapnak.
Az átmeneti szabály alapján a 2005. december 31-én hatályos szabályok szerint veheti igénybe a családi kedvezményt a magzat (ikermagzat) után az a személy, aki a magzat(ok) után már 2005. évben is jogosult volt a családi kedvezményre. A gyermek megszületésének hónapjától azonban már az előzőekben ismertetett (2006. évi) szabályok alapján kell megállapítani a kedvezményre való jogosultságot és a kedvezmény mértékét is.
A saját jogán családi pótlékra jogosult és a rokkantsági járadékban részesülő eltartott esetében az év végén is az a személy jogosult a kedvezmény érvényesítésére, akinél azt az adóelőleg megállapításánál figyelembe vették.
Az összevont adóalap adójából ténylegesen levonható családi kedvezmény összege az adómegállapításban (06M29 lap 20. sorának "d" oszlopában szereplő) elszámolt éves összes jövedelem összegétől és az eltartottak számától is függ, a következők szerint:
- ha az eltartottak száma az adóév bármely napján elérte, de egyetlen napján sem haladta meg a három főt, és a 20. sor "d" oszlopában szereplő összes jövedelem nem több mint 6 000 000 forint;
- ha az eltartottak száma az adóév bármely napján meghaladta a három főt, de egyetlen napján sem haladta meg a négy főt és a 20. sor "d" oszlopában szereplő összes jövedelem nem több mint 6 500 000 forint;
- ha az eltartottak száma az adóév bármely napján meghaladta a négy főt, de egyetlen napján sem haladta meg az öt főt és a 20. sor "d" oszlopában szereplő összes jövedelem nem több mint 7 000 000 forint;
- ha az eltartottak száma az adóév bármely napján meghaladta az öt főt, de egyetlen napján sem haladta meg a hat főt és a 20. sor "d" oszlopában szereplő összes jövedelem nem több mint 7 500 000 forint;
- ha az eltartottak száma az adóév bármely napján meghaladta a hat főt és a 20. sor "d" oszlopában szereplő összes jövedelem nem több mint 8 000 000 forint.
Abban az esetben, ha a magánszemély éves összes jövedelme a fentiek szerinti jövedelemkorlátot meghaladja, akkor a magánszemély a kedvezmény összegének azt a részét érvényesítheti, amely meghaladja a jövedelemkorlát feletti összes jövedelme 20 százalékát.
A családi kedvezmény érvényesítésére jogosult személy az őt megillető kedvezmény összegét a vele együtt élő házastársával, élettársával megoszthatja.
A családi kedvezmény nem érvényesített részét a 650. sor "c" oszlopába kell egyéb adatként beírni. A családi kedvezmény nem érvényesített részét (illetőleg egészét) a családi pótlékra jogosult magánszeméllyel együtt élő házastársa (élettársa) érvényesítheti az adóévről benyújtandó 0653-as adóbevallásában, a munkáltatói adómegállapításában (06M29) illetve az adóhatósági adómegállapításra tett észrevétele alapján, a magánszemély adó-megállapításának módosításában. Megosztásnak tekintendő az is, ha a családi kedvezményt a jogosult egyáltalán nem tudja érvényesíteni.
A családi kedvezmény érvényesítésének további feltétele, hogy a magánszemély közölje az eltartottak természetes azonosító adatait vagy adóazonosító jelét. Erre szolgál a 06M29-03-as lap.
Abban az esetben, ha a családi kedvezményt érvényesítő magánszemély 2006. évi adóját nem a munkáltatója állapítja meg, az önadózó házastárs (jogosult élettárs) által igénybe nem vett családi kedvezmény összegéről az írásbeli nyilatkozatot a másik házastárs, illetve élettárs saját munkáltatójának adja át.
Elképzelhető, hogy a családi kedvezmény megosztott érvényesítése a rendelkezésre álló határidők letelte előtt nem valósítható meg. Szükség szerint önellenőrzéssel (észrevétellel) lehet a kedvezményt megosztani. Erre a lehetőségre célszerű felhívni a dolgozó figyelmét.
A saját jogán családi pótlékra jogosult és a rokkantsági járadékban részesülő magánszemély esetében a vele közös háztartásban élő magánszemélyek közül - döntésük szerint - egy jogosult érvényesíteni a családi adókedvezményt. Ennek feltétele, hogy aki érvényesíteni kívánja ezen kedvezményt, a munkáltatójával közölje az eltartott természetes azonosító adatait vagy adóazonosító jelét, mivel ezen adatokat fel kell tüntetni a munkáltatói adómegállapításban (06M29-03-as lap) . (Ha a kedvezményt igénybe venni kívánó magánszemély adóbevallást nyújt be vagy adóhatósági adómegállapítást kér, úgy a bevallásban vagy az adóhatósághoz benyújtott nyilatkozatában kell az előzőekben leírt adatokat szerepeltetnie.) . A saját jogán családi pótlékra jogosult és rokkantsági járadékban részesülő esetén is meg lehet osztani a kedvezményt, de azt elsősorban annál kell figyelembe venni, akinél az adóelőleg levonása során érvényesítették, de az év végén ő is megoszthatja a házastársával. Ha év közben az arra jogosultak közül senki nem érvényesített ezen a címen kedvezményt, úgy az adóév végén dönthetnek arról, ki éljen az érvényesítés lehetőségével és ki a megosztással.

Összes adókedvezmény

128. sor: Ennek a sornak a "d" oszlopa szolgál a 101-127. sorok "d" oszlopaiba írt kedvezmények összesítésére.

06M29-01 lap

Az Szja tv. előírja, hogy az adókedvezmények érvényesítésére az adóhatósági adómegállapításra vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni, azaz a magánszemélyt megillető adókedvezményt a magánszemély által a nyilatkozatában meghatározott sorrend szerint (660-670. sorokban arab számmal beírva) érvényesíthető. A 660-670. sorok kitöltése nem kötelező.
A sorrendiségre vonatkozó jelölés hiányában a magánszemélyt megillető adókedvezmény az Szja tv.-nek az adókedvezményekre vonatkozó rendelkezési sorrendje szerint érvényesíthető. Ebben az esetben magánszemély nyilatkozatában valamely adókedvezmény figyelmen kívül hagyását is megjelölheti (671-681. sorban "X"-szel jelölve) . Ebben az esetben utóbb a mégis benyújtott igazolás alapján sem érvényesíthető adókedvezmény.
A munkáltatói adómegállapítás során ezt a nyilatkozatot kell figyelembe venni az adókedvezmények érvényesítése (figyelmen kívül hagyása) során.

06M29-02 lap

Ez a lap a 06M29-es személyi jövedelemadó elszámolási nyomtatvány része és a családi kedvezmény érvényesítéséhez szükséges adatok, valamint a munkáltató által befizetett, a magánszemély pénztári egyéni számláján támogatói adományként jóváírt összeget igazoló önkéntes kölcsönös biztosító pénztár neve és adószáma részletezésére szolgál.
A lapot a magánszemély nyilatkozata alapján kell kitölteni. A táblában alkalmazott sorszámok a 0653-as bevallás sorszámaival egyeznek meg, kivéve azokat, amelyek a bevallásban nem található sorokhoz kapcsolódnak.
Ezt a lapot akkor kell az elszámoláshoz mellékelni, ha a magánszemély kívánja a családi kedvezményt érvényesíteni, illetve megosztani, vagy várandósság miatt történik a kedvezmény érvényesítése, illetve akkor, ha a munkáltató által befizetett, az önkéntes kölcsönös biztosító pénztár által igazolt, a magánszemély pénztári egyéni számláján támogatói adományként írt jóvá összeget. Abban az esetben, ha az önkéntes kölcsönös biztosító pénztári adatok részére szolgáló három sor nem elegendő, úgy további lapot kell igénybe venni. Ekkor már csak a 682-684. sor tölthető ki az új (2. sorszámtól kezdődő) lapo(ko) n.

Nyilatkozat a családi kedvezmény érvényesítéséről

621. sor: Annak a magánszemélynek, aki az adóév végén családi kedvezményt kíván érvényesíteni, erről nyilatkoznia kellett. Ugyanis, ha a magánszemély adóját a munkáltatója (társas vállalkozása, továbbiakban munkáltatója) állapítja meg, a munkáltatónak tudnia kell, hogy az év végén a munkavállaló (tag) akar-e családi kedvezményt érvényesíteni, függetlenül attól, hogy az adóév során nála vagy a házastársánál, illetve ha a feltételeknek megfelel, az élettársánál vették-e figyelembe azt az adóelőleg levonása során.

Nyilatkozat a várandósság tényéről

134. sor: A családi adókedvezmény érvényesítésének feltétele, hogy a magánszemély az eltartottak természetes azonosító adatait vagy adóazonosító jelét feltüntesse a munkáltatói elszámolásban (06M29-3) . Abban az esetben, ha még nem született meg a baba (magzat), az előbbieket a várandósság tényéről adott nyilatkozat helyettesíti. Akkor is ki kell tölteni ezt a sort, ha év közben megszületett a gyermek.
A családi kedvezmény szempontjából kedvezményezett eltartottnak kell tekinteni a magzatot (ikermagzatot) a várandósság időszakában a fogantatásának 91. napjától a megszületéséig.
A családi kedvezmény érvényesítése szempontjából jogosultsági hónapnak a várandósság időszakában azt a hónapot kell tekinteni, amelyben a várandósság orvosi igazolása alapján a jogosultság legalább egy napig fennáll. Nem számít ebbe az időszakba az a hónap, melyben a gyermek megszületésével megnyílik a jogosultság a családi pótlékra. Ez esetben a várandósságról adott nyilatkozat mellett is meg kell adni a csecsemő adatait.
A családi kedvezmény érvényesítése független attól, hogy az adóelőleg megállapításánál mely jogosultnál történik annak figyelembe vétele, így előfordulhat az az eset, hogy a várandós nővel közös háztartásban élő házastársa munkáltatói elszámolásánál kerül kitöltésre a várandósság tényéről szóló nyilatkozat. A leírtak miatt a várandósság idejére vonatkozó részt is ki kell töltenie a magánszemélynek, azaz azon hónapokat kell figyelembe vennie, melyekre nézve a 2006. évben a magzat után jogosult a családi kedvezményre.
A nyilatkozatnak tartalmaznia kellett azokat az időpontokat, melyekre nézve a családi kedvezményt érvényesíteni kívánja a dolgozó (a tag), valamint a magzatok számát is, ha iker terhességről van szó, és tudomással bír erről a tényről. Az évszám kitöltése során a magánszemély nyilatkozatában előfordulhatott, hogy az adóévtől eltérő "várható" időtartamot közölte. Ha például a jogosultság 2005. 09. 15. napjától 2006. 03. 15 napjáig tart a nyilatkozat szerint, úgy
várandósság címén az átmeneti szabályok alkalmazásánál 2006. évben 3 hónapot lehet a családi kedvezmény szempontjából figyelembe venni és ezen a lapon feltüntetni. Ha a jogosultság 2006. 08. 20. napjától 2007. 02. 20. napjáig tart a nyilatkozat szerint, 2006. évben 5 hónap vehető ilyen címen figyelembe és csak ennek megfelelő adatok beírására van lehetőség, vagyis a kedvezményre jogosító hónapok számánál csak a 2006. év hónapjait kell figyelembe venni.

Nyilatkozat a családi kedvezmény megosztásáról (135-137. sor)

Ha a magánszemély adóját a munkáltatója (társas vállalkozása) állapítja meg, ezen nyilatkozat a feltétele annak, hogy a családi kedvezményt megoszthassa a házastársával (élettársával) . Várandós nő esetében az élettársat nem tekinti jogosultnak az Szja tv., így a várandós nőnek a családi kedvezmény érvényesítéséről kell nyilatkoznia, élettárs esetén csak a megosztást engedi a törvény. A megadott kódkockában "X"-szel kell jelölni, ha a családi kedvezmény összegét a házastársak (élettársak) megosztják egymás között. Ebben az esetben a nyilatkozatot a dolgozó (tag) házastársának (élettársának) is alá kellett írnia, továbbá fel kellett tüntetnie a házastárs (élettárs) nevét és a házastárs (élettárs) adóazonosító jelét is.
A családi kedvezmény érvényesítéséről (621. sor), a várandósság tényéről (134. sor) és a családi kedvezmény megosztásáról tett nyilatkozat (135. sor) esetén az erre szolgáló négyzetbe "X"-szet kell beírni.
A családi kedvezmény megosztásáról tett együttes nyilatkozat esetén az elszámolás során a házastárs (élettárs) nevét és adóazonosító jelét ezen a lapon akkor is fel kell feltüntetni, ha a dolgozó az egész családi kedvezményt érvényesítette. Élettársak esetén a 137. sorban a tett nyilatkozat alapján kell a megosztást érvényesíteni.
A munkáltató által befizetett, a magánszemély pénztári egyéni számláján támogatói adományként jóváírt összeget igazoló önkéntes kölcsönös biztosító pénztár neve és adószáma
A 682-684. sorokba kell beírni annak (azoknak) az önkéntes kölcsönös biztosító pénztár(ak) nak a nevét és adószámát, amely(ek) től igazolást kapott a magánszemély és ez alapján a támogatói adomány jóváírt összegét csak a munkáltató fizetette be. Ha más kifizetőtől származó adományt (is) igazolt az önkéntes kölcsönös biztosító pénztár, úgy nem kérhet a magánszemély sem munkáltatói, sem adóhatósági adómegállapítást.
Ha a kért adatok felsorolásához nem elegendő a nyomtatványon biztosított hely, akkor újabb lapokat kell csatolni, feltüntetve a kitöltött lap sorszámát.

06M29-03 lap

Ez a lap a 06M29-es személyi jövedelemadó elszámolási nyomtatvány része és a családi kedvezmény érvényesítéséhez szükséges adatok közlésére szolgál.
A lapon jelölni szükséges, hogy mennyit kellett igénybe venni a családi kedvezmény adatainak kitöltéséhez. E lap kitöltésénél a következők szerint kell eljárni.
Amennyiben családi kedvezményt érvényesít a magánszemély, vagy a családi kedvezmény egy részét (illetőleg egészét) a vele élő házastársával, élettársával megosztja, mindkét magánszemélynek ki kell töltenie a 06M29-03-as lapot (vagy a személyi jövedelemadó bevallás részét képező 0653-03-as, az adóhatósági adómegállapítás kérésekor a 06530-02-es lapot) feltüntetve azon az eltartott gyermek(ek) természetes azonosító adatait, vagy adóazonosító jelét. Abban az esetben, ha az eltartott rendelkezik adóazonosító jellel, a családi és utónév, valamint az adóazonosító jel és a születési idő kitöltésén túl más adatot nem kell szerepeltetni. A lapon fel kell sorolni a kedvezményezett eltartottakat, valamint azon eltartottakat is, akiket a nevelési ellátás összegének megállapítása szempontjából figyelembe vettek. Az eltartott kódkockájába a kedvezményezett eltartott adatai mellett "l"-est, az egyéb (nem kedvezményezett) eltartott adatainál "2"-est kell beírni.
Az erre szolgáló helyen a kedvezményezett (tehát az "l"-es számmal jelölt) eltartott esetén jelölni kell, hány hónapon át volt jogosult a kedvezményre.
Abban az esetben, ha év közben változik meg az eltartott gyermek "státusza" (kedvezményezett eltartottból eltartott lett), úgy kedvezményezettként kell értékelni és a kódkockába "l"-est kell írni. Az erre szolgáló helyen pedig jelezni kell, hány hónapig állt fenn a kedvezményezett eltartott állapot (pl. 05,08, 10) .
A saját jogán családi pótlékra jogosult és a rokkantsági járadékban részesülő magánszemély esetében a vele közös háztartásban élő magánszemélyek közül az érvényesítheti az adókedvezményt, akinél, az adóelőleg levonásánál figyelembe vették. A részletes szabályok a 137. sornál találhatók. További feltétel, hogy aki érvényesíteni kívánja e kedvezményt, a munkáltatójával közölje az eltartott természetes azonosító adatait vagy adóazonosító jelét.
Ebben az esetben a kedvezményezett eltartott kódkockájába rokkantsági járadékban részesülőnél pedig "3"-ast, saját jogán családi pótlékra jogosult esetében "4"-est, kell írni. Ez esetben is ki kell tölteni a kedvezményezetti állapot idejét.
Előfordulhat olyan eset, amikor a magánszemély részére a Magyar Államkincstár Területi Igazgatóság folyósította 2006-ban a családi pótlékot. Amennyiben a MÁTI nem ad a magánszemélynek a 2006. évről összesített igazolást a családi kedvezmény érvényesítéséhez, vagy a magánszemély nem rendelkezik olyan igazolásokkal, melyeket átadhat a munkáltatójának, a munkáltatói adómegállapítás során elfogadható a 9-es számú melléklet szerinti adattartalmú írásos nyilatkozat.
Ugyanez a nyilatkozat szolgál a saját jogán családi pótlékra jogosult, a rokkantsági járadékban részesülő magánszeméllyel közös háztartásban élő magánszemély és az élettársak részére is, amennyiben érvényesíteni kíván e címen adókedvezményt. (A 9. számú melléklet szerinti nyilatkozat a 2006. évi adómegállapítás részét képezi, azaz, az adóhatósághoz beküldendő a 06M29-06-os lap) .

06M29-04 lap

A lakáscélú hitel kedvezményének érvényesítéséhez szükséges részletező adatok

(a magánszemély nyilatkozata alapján)

Ez a lap a 06M29-es személyi jövedelemadó adómegállapítási nyomtatvány része és a lakáscélú hiteltörlesztési kedvezmény érvényesítéséhez szükséges adatok részletezésére szolgál.
A lapon fel kell tüntetni, hogy mennyi lapot kellett igénybe venni a lakáscélú hiteltörlesztés kedvezménye adatainak kitöltéséhez. E lap kitöltésénél a következők szerint kell eljárni.
A lakáscélú hiteltörlesztés kedvezménye érvényesítésének feltétele, hogy a magánszemély a munkáltatójának (társas vállalkozásának) adott nyilatkozatában feltüntesse mekkora (30 és/vagy 40%-os) kedvezményre jogosult, valamint a kedvezmény alapjául szolgáló összege(ke) t (619. sor) . Nyilatkoznia kell a munkáltatója (társasága) részére arról is (620. sor), házastársa (élettársa) az adóévben hat hónapot meghaladó időtartamban gyermekgondozási segélyre volt jogosult, és az adókedvezmény alapjául szolgáló hitelszerződésben adóstársa és egyben a hitel felhasználásával megszerzett önálló ingatlanban tulajdonostársa is.
A lakáscélú hiteltörlesztés kedvezménye érvényesítésének további feltétele, hogy a magánszemély a munkáltatójának (társas vállalkozásának) adott nyilatkozatában feltüntesse az érintett hitellel részben vagy egészben megszerzett önálló ingatlan fekvése szerinti település nevét (71. sor), az ingatlan helyrajzi számát (72. sor), valamint valamennyi adóstársa(i) nevét, adóazonosító jelét (611-618. sorok) .
Abban az esetben, ha a magánszemélynek nincs adóstársa, a rövidített nyilatkozatot kell kitölteni, azaz a 610. sorban nyilatkozik arról, hogy nincs adóstársa és a 611-618. sorok ebben az esetben üresen maradnak.

06M29-05 lap

Az önkéntes kölcsönös biztosító pénztárhoz történő utaláshoz szükséges részletező adatok

Az önkéntes kölcsönös biztosító pénztárakba befizetett, illetőleg a tag egyéni számláján jóváírt összeg utáni adókedvezményi lehetőség 2006. január 1-jétől megszűnik, helyette azonos feltételekkel és mértékben meghatározott ösz-szegnek az egyéni számlára történő utalásáról rendelkezhet a pénztártag magánszemély a munkáltatói vagy az adóhatósági adómegállapítást kérő nyilatkozatában, illetőleg az adóbevallásában. Ez a gyakorlatban egyrészt azt jelenti, hogy a "kedvezménnyel", vagyis az átutalni rendelt összeggel az összevont adóalap utáni adó nem csökkenthető, másrészt pedig azt, hogy rendelkezni csak abban az esetben lehet, ha a többi adókedvezmény levonása után marad még összevont adóalap utáni adó. A rendelkezési jogosultság gyakorlásához szükséges a pénztár igazolása. Több önkéntes kölcsönös pénztárnál vezetett egyéni számla esetén is csak egy jelölhető meg az átutalás címzettjeként.
Az átutalást az adóhatóságnak az adó visszatérítésére vonatkozó szabályok szerint kell teljesítenie, vagyis a munkáltatói adómegállapítás beérkezésétől számított 30 napon belül.
Abban az esetben, ha az adózónak az állami adóhatóságnál nem a munkáltatói adómegállapítás során keletkezett, nyilvántartott tartozása van, akkor az utalásra az adótartozás rendezését követő 30 napon belül kerülhet sor.
Rendelkezés
az önkéntes kölcsönös biztosító pénztárhoz utalandó összegről
Amennyiben a magánszemély valamely önkéntes pénztár tagja, és a pénztártól a rendelkezési jogosultság gyakorlásához szükséges igazolást kapott, akkor a munkáltatójának a 81-88. soroknak megfelelően kitöltött nyilatkozatot kell átadnia.

Az önkéntes kölcsönös nyugdíjpénztárba befizetett összeg utáni rendelkezési jogosultság

81. sor: Ha a magánszemély önkéntes kölcsönös nyugdíjpénztár tagja, akkor a befizetett összeg alapján rendelkezési jogosultság illeti meg. A rendelkezési jog alapjául a magánszemély által befizetett tagdíj, valamint a magánszemély egyéni számláján az adóévben támogatói adomány és más adóköteles jogcímen jóváírt, a pénztár által kiadott igazolásban szereplő összegek szolgálnak. A saját befizetéssel esik egy tekintet alá, és így kedvezményre is jogosítja a munkáltatója által fizetett hozzájárulásnak az a része, amely a bevételnek nem számító részt meghaladja, vagyis a magánszemélynél munkaviszonyból származó jövedelemnek minősült. Ezt, a kedvezményre jogosító összeget a munkáltató által kiadott jövedelemigazolás tartalmazza (06M30. lap 651. sor) . A munkáltató által az önkéntes kölcsönös nyugdíjpénztárba befizetett, az értékhatárt meg nem haladó hozzájárulás nem számít bevételnek, így ez után rendelkezési jog sem illeti meg. Az egyéni számláján adómentes jogcímen jóváírt összegek a rendelkezésre ugyancsak nem jogosítják a magánszemélyt.
A kedvezmény mértéke a pénztár, illetőleg a munkáltató által kiadott igazoláson szereplő, a rendelkezési jogosultságra jogosító összeg 30 százaléka, ezt kell a 81. sorba a "c" oszlopba beírni. Ha a pénztár igazolásán támogatói adomány jogcímen jóváírt összeg is szerepel, akkor az magánszemélynél egyéb összevonás alá eső jövedelemnek minősül (16. sor "d" oszlopa) . A pénztár az igazoláson csak a december 31-ig átutalt, illetőleg befizetett tagdíjat igazolja.
Az ezen a címen magánszemélyt megillető összeg nem lehet több, mint 100 000 forint.
Aki a rá vonatkozó nyugdíjkorhatárt 2020. január 1-je előtt tölti be, a rendelkezésre jogosító összeg 130 000 forint lehet.
Amennyiben magánszemély a nyugdíjpénztári tagsága mellett egészség és/vagy önsegélyező pénztárnak is a tagja, és e tagságával, tagságaival összefüggésben is jogosult a rendelkezési jog gyakorlására, akkor az együttesen érvényesíthető kedvezmény legmagasabb összege 120 000 forint, ha magánszemély a rá vonatkozó nyugdíjkorhatárt 2020. január 1-je előtt tölti be, akkor pedig 150 000 forint lehet.

Önkéntes kölcsönös egészségpénztárba és/vagy önsegélyező pénztárba befizetett összeg utáni rendelkezési jogosultság

82. sor: Ha magánszemély önkéntes kölcsönös egészségpénztárnak, önsegélyező pénztárnak vagy mindkettőnek a tagja, akkor a pénztár vagy pénztárak által kiadott igazolás alapján jogosult rendelkezési jogát gyakorolni. Ha a magánszemély javára a munkáltató is fizetett hozzájárulást és annak egy része vagy egésze adóköteles volt, akkor az adóköteles rész után magánszemély ugyancsak élhet a rendelkezési jogosultságával. A kedvezmény alapjául szolgáló munkaviszonyból származó jövedelmet a munkáltató az általa kiállított igazoláson feltüntette (06M30. lap 652. sor) .
A kedvezmény az igazoláson, igazolásokon feltüntetett összeg 30 százaléka, de legfeljebb 100 000 forint lehet. Amennyiben magánszemély a nyugdíjkorhatárt a rá irányadó szabályok szerint 2020. január 1-je előtt tölti be, akkor a kedvezmény 130 000 forint lehet.
A kedvezmény összegét e sor "b" oszlopába kell beírni. Abban az esetben, ha magánszemély az egészségpénztárnál lévő egyéni számláján lévő összeget vagy annak egy részét lekötötte, vagy a prevenciós szolgáltatásra tekintettel is kedvezményt kíván érvényesíteni, akkor az egészségpénztárakkal, valamint -feltéve természetesen, hogy önsegélyező pénztári tagságára tekintettel is kíván a rendelkezési jogával élni - az önsegélyező pénztárakkal kapcsolatos kedvezmény együttes összege sem haladhatja meg a 100 000, illetőleg a 130 000 forintot.
Amennyiben magánszemély az önkéntes nyugdíjpénztári befizetésekre tekintettel is gyakorolja a rendelkezési jogát, akkor a kedvezmények együttes összege nem lehet több 120 000, illetőleg a 150 000 forintnál.

Az önkéntes kölcsönös egészségpénztárban lekötött összeg kedvezménye

83. sor: Amennyiben magánszemély az egészségpénztárnál vezetett egyéni számláján a fennálló számlakövetelésből a magánszemély által meghatározott összeget a lekötés időpontjától számítva legalább 24 hónapra leköti, akkor az adóév utolsó napján lekötött, számlakövetelésként kimutatott összeg 10%-a további rendelkezésre jogosítja a lekötés évéről szóló adóbevallásban.
Tekintettel az esetleges visszafizetési kötelezettségre ebben a sorban csak akkor szerepeltessen adatot a magánszemély, ha e többletkedvezménnyel együtt sem haladja meg az egészség- és önsegélyező pénztárhoz kapcsolódó kedvezmény együttes összege - a 84. sorban szerepeltethető prevenciós szolgáltatás utáni kedvezményre is tekintettel -a 100 000, illetőleg a 130 000 forintot, továbbá nyugdíjpénztári tagsághoz kapcsolódó kedvezménnyel együtt a 120 000, illetőleg a 150 000 forintot.

Az önkéntes kölcsönös egészségpénztár prevenciós szolgáltatásának kedvezménye

84. sor: Ha magánszemély egészségpénztár tagjaként az egyéni számlája terhére a külön kormányrendeletben meghatározott prevenciós szolgáltatásban részesült, akkor a megbízása alapján a pénztár által kifizetett összeg 10%-át további kedvezményként érvényesítheti. A kedvezményre jogosító összeget a pénztár az általa kiadott igazoláson külön feltünteti.
Amennyiben a magánszemély ezen a címen is jogosult kedvezményre, ügyelnie kell arra, hogy az e sor "b" oszlopában,-valamint a lekötött Összeghez kapcsolódó 83. sorban feltüntetendő kedvezménnyel együtt sem haladhatja meg az egészség és önsegélyező pénztárhoz kapcsolódó kedvezmény együttes összege a 100 000, illetőleg a 130 000 forintot, valamint a nyugdíjpénztári tagsággal összefüggő kedvezménnyel együtt a 120 000, illetőleg 150 000 forintot.

Az önkéntes kölcsönös egészségpénztári és/vagy önsegélyező pénztári kedvezmény együttes összege

85. sor: Ennek a sornak a "c" oszlopában az önkéntes kölcsönös egészség- és önsegélyező pénztárakhoz kapcsolódó kedvezmények együttes összegét kell feltüntetni. Ezen a címen érvényesíthető kedvezmény nem lehet több 100 000, illetőleg 130 000 forintnál.

Az önkéntes kölcsönös biztosító pénztári kedvezmények együttes összege

86. sor: Ennek a sornak a "d" oszlopában a 81. és 85. sorok "c" oszlopaiban feltüntetett kedvezmények együttes összegét kell szerepeltetni.
Amennyiben magánszemély csak nyugdíjpénztárhoz vagy csak egészség és/vagy önsegélyező pénztárhoz kapcsolódó kedvezményt érvényesít, az ebbe a sorba beírható összeg legfeljebb 100 000, illetőleg 130 000 forint lehet.
Abban az esetben azonban, ha nyugdíjpénztárhoz és egészség vagy önsegélyező pénztárhoz kapcsolódóan is érvényesít kedvezményt, akkor ebbe a sorba legfeljebb 120 000, illetőleg 150 000 forint kerülhet.

Az összevont adóalap utáni adó terhére utalandó összeg

87. sor: Ebbe a sorba azt, a legfeljebb a 86. sor "d" oszlopában szereplő összeget írja be, amelyet az összevont adóalap utáni adó terhére az önkéntes pénztárnál vezetett egyéni számlájára kíván utaltatni. Amennyiben az adókedvezmények levonása után fennmaradó összevont adóalap utáni adó (30. sor) kevesebb, mint amekkora összegre magánszemély egyébként a befizetései és az adóköteles jóváírások alapján jogosult lenne, akkor ebben a sorban csak akkora összeget szerepelhet, hogy arra az összevont adóalap utáni adó fedezetet nyújtson.

Nyilatkozat az átutaláshoz

88. sor: Ebben a sorban kell feltüntetni a magánszemély által megnevezett azon önkéntes pénztárát, ahová az átutalást kéri. Fel kell tüntetni a pénztár adószámát, valamint a pénztár bankszámlaszámát is. Ez utóbbi szükséges ahhoz, hogy az adóhatóság teljesíteni tudja a megjelölt összeg átutalását a megjelölt önkéntes pénztárba.
Ha magánszemély több pénztárnál is rendelkezik egyéni számlával, akkor is csak egy jelölhető meg.
Az egyéni számlára az adóhatóság által átutalt összeg után nem kell adót fizetni.

06M63

A mezőgazdasági kistermelő 15 százalékos egészségügyi hozzájárulásának megállapítása

Annak a tételes költségelszámolást választó mezőgazdasági őstermelőnek, illetve ilyen igazolvány birtokában annak a családi gazdálkodónak, illetőleg a családi gazdaság tagjának, a regisztrált mezőgazdasági termelő magánszemélynek aki a munkáltatója felé 2007. február 15-ig az 06NY63. számú bevallást helyettesítő (egyszerűsített) nyilatkozaton közölte a mezőgazdasági őstermelésből származó bevételét-jogszabály alapján költségek fedezetére, fejlesztési célra kapott támogatás nélkül számított, az őstermelésből származó éves bevétele a 600 000 forintot meghaladja, de nem több 4 000 000 forintnál, és rendelkezik (a támogatásokkal együtt számított) a bevételének 20%-át kitevő, a tevékenységével összefüggésben felmerült kiadásokról számlával -, és az előlegként befizetett egészségügyi hozzájárulás összegét, a munkáltatója köteles a 15%-os mértékű egészségügyi hozzájárulás-különbözetet megállapítani, bevallani és megfizetni.
A nyilatkozat alapulvételével a munkáltató megállapítja a százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulás összegét. Egészségügyi hozzájárulást a bevétel 5%-a után kell fizetni, mértéke 15%.
A megállapított egészségügyi hozzájárulás összegéből le kell vonni az esetlegesen - igazoltan - befizetett előlegek összegeit. A bevallást olyan összeg(ek) ben kell teljesíteni, amilyen összeg(ek) ben a különbözetet, illetőleg a különbözet részleteit a munkáltató a munkabérből levonja. A bevallás hónapja(i) az(ok) az elszámolási hónap(ok), amely(ek) ben az egészségügyi hozzájárulás-különbözet egészét vagy egy részét a munkabérből levonták.
Igazolásként kell elfogadni azokat a befizetési bizonylatok (csekkek) másolatait, amelyekről a munkavállaló azt nyilatkozza, hogy azok 2006. évre 15%-os mértékű egészségügyi hozzájárulás címen kerültek befizetésre. (Célszerű a nyilatkozat átvételekor a csatolt befizetési bizonylatokkal kapcsolatban felhívni a munkavállaló figyelmét arra, hogy azokat a befizetéseket, amelyeket 2006. évben teljesített, de a 2006. évet megelőző időszakra történt a befizetés, ebben a tekintetben nem lehet figyelembe venni.)
A befizetési bizonylatok másolatait csak abban az esetben lehet igazolásként elfogadni, ha azokon a befizetést az MÁK által vezetett 10032000-06056212 APEH Egészségügyi hozzájárulás beszedési számlára teljesítették.
A levonás utáni különbözetet a dolgozó az Art. jövedelemadó-különbözet levonására vonatkozó szabályai szerint köteles megfizeti.
Az egészségügyi hozzájárulás megállapítása, valamint a különbözet elszámolásának részletes szabályai a tájékoztató 1/a. 1 és 2. pontja alatt találhatók.
Útmutató
a 06M63 lapon található elszámoláshoz
A nyomtatványnak megfelelő adattartalommal a munkáltató és a dolgozó adataira vonatkozó sorok mindegyikét ki kell tölteni. A magánszemély természetes azonosító adatait teljes körűen fel kell tüntetni az adóazonosító jel közlésével együtt.
A nem magyar állampolgárságú munkavállaló esetében is fel kell tüntetni az adóazonosító jelet, tekintettel arra, hogy az őstermelői igazolvány kiállításának az egyik feltétele az adóazonosító jel megléte.
Abban az esetben, ha a munkavállaló a termőföldről szóló törvény szerinti családi gazdálkodónak minősül, illetve a családi gazdaságban nem foglalkoztatottként közreműködő családtag, fel kell tüntetni a családi gazdaság nyilvántartási számát is. Ha az Európai Unió Közös Agrárpolitikája magyarországi végrehajtásában, illetve a nemzeti agrártámogatási rendszerben érintett ügyfelekkel összefüggő ügyfélregiszter létrehozásáról és az ezzel kapcsolatos nyilvántartásba vételről szóló 141/2003. (IX. 9) Korm. rendelet szerint nyilvántartott, (regisztrált) mezőgazdasági termelőként minősül mezőgazdasági kistermelőnek, úgy a regisztrációs számot kell beírni.
Abban az esetben, ha jogelőd kötelezettségét is teljesíti, úgy a jogelőd adószámát az erre szolgáló helyen fel kell tüntetni.

A nyomtatvány kitöltése

A mezőgazdasági kistermelő nyilatkozata a bevételéről és a kötelezettségéről

631. sor: Ha a munkavállaló őstermelői igazolvánnyal rendelkezik, valamint regisztrált magánszemély, illetve családi gazdálkodó, vagy családi gazdaság tagja és tételes költségelszámolási módot alkalmaz, vagy tételes költség elszámolási módot alkalmazó mezőgazdasági kistermelőnek tekintendő, és jogszabály alapján költségek fedezetére, fejlesztési célra kapott támogatás nélkül számított, az őstermelésből származó éves bevétele 7 000 000 forintnál nem több, és rendelkezik (a támogatásokkal együtt számított) a bevételének 20%-át kitevő, a tevékenységével összefüggésben felmerült kiadásokról számlával, és az őstermelői jövedelem levezetése, bevallása helyett a 06NY63-as nyilatkozatában nyilatkozott az adóévi összes bevételéről, akkor nyilatkozat szerinti bevételt kell ebbe a sorba átvezetni.
632. sor: Ebbe a sorba a költségek fedezetére és fejlesztési célra kapott támogatás összegét kell a magánszemély nyilatkozatából, azaz a 06NY63. 632. sorából átírni.
633. sor: Ez a sor szolgál az egységes területalapú (földalapú) támogatás összegének feltüntetésére a magánszemély nyilatkozatából, azaz a 06NY63. 633. sorából átírni.
634. sor: Ebben a sorban kell szerepeltetni az egyéb jogcímen kapott támogatás összegét, a magányszemély nyilatkozatából, azaz a 06NY63. 634. sorából átírni.
635. sor: Ebben a sorban kell szerepeltetni a 2005. évben kapott, de a magánszemély döntése alapján a 2006. évre áthozott egységes területalapú (földalapú) támogatás összegét, a magányszemély nyilatkozatából (azaz a 06NY63. 635. sorából átírni) .
636. sor: Ha a munkavállalónak (mezőgazdasági kistermelőnek) a 0603-as bevallást nem kell kitöltenie és beküldenie a nyilatkozata szerint, úgy azt a 636. sorban "X" beírásával kell jelölni. A 06NY63-as nyilatkozat 636. sora is a bevallással egyenértékű. Ha nyilatkozatán a magánszemély üresen hagyta a jelölésre szolgáló négyzetet, akkor nyilatkozata szerint a lakóhelye szerinti illetékes adóhatósághoz a 0603-as adóbevallást be fogja nyújtani. Ebben az esetben a négyzet üresen marad.
637. sor: Ebben a sorban, ha a munkavállaló mezőgazdasági kistermelőként 2007. évre átalány szerinti adózást kíván választani - melyről az 06NY63-as nyomtatvány 637. sorában nyilatkozott - igen válasz esetén "X"-szet kell szerepeltetni.

A mezőgazdasági kistermelő 15%-os mértékű egészségügyi hozzájárulásának megállapítása

641. sor: Ebbe a sorba kell beírni a 631. sorban feltüntetett bevétel 5%-át.
642. sor: Ebben a sorban kell a 641. sor összege után kiszámított 15%-os mértékű egészségügyi hozzájárulás összegét közölni.
643. sor: Ebben a sorban az adózó által a 2006. évre előlegként igazoltan befizetett összeget kell feltüntetni (a 06NY63-as nyilatkozat 639. sorában szereplő összeg, feltéve, hogy a munkáltató felé igazolta a befizetést a magánszemély) .
644. sor: Ez a sor akkor tartalmaz adatot, ha a megállapított kötelezettség (642. sor) meghaladja a teljesített befizetés összegét (643. sor) .
645.sor: Amennyiben a teljesített befizetés összege (643. sor) meghaladja a kötelezettség összegét (642. sor), a különbözetet ebben a sorban kell szerepeltetni.

dr. Szikora János s.k.

az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal elnöke

1. sz. melléklet

1/a. sz. melléklet

06NY29-1

A magánszemély munkáltatói adómegállapítást akkor kérhet, ha
- egyébként adóhatósági adómegállapításra vonatkozó nyilatkozat megtételére jogosult lenne,
- az adómegállapításhoz szükséges igazolásokat, valamint ha önkéntes kölcsönös pénztári nyilatkozat alapján adójának átutalásáról rendelkezik, e nyilatkozatát 2007. február 15-éig a munkáltatónak átadja,
- a munkaviszonyból származó jövedelmét ugyanazon munkaviszonyban vagy kizárólag időrendben egymást követő időszak(ok) ban fennálló munkaviszonyban szerezte.
Munkáltató adómegállapítás kérhető akkor is, ha a magánszemély az adóévben az adóhatósági adómegállapítást megalapozó bevételek mellett kizárólag adóköteles társadalombiztosítási, családtámogatási ellátás, önkéntes tartalékos katonai szolgálatot teljesítők illetménye, a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló törvény alapján folyósított ellátás címén szerzett bevételt feltéve, hogy
a) a bevétel folyósítója a munkáltató, vagy
b) a magánszemély a bevételről kiállított igazolást átadja a munkáltatónak, és egyébként nincs kizárva az adóhatósági adómegállapításból.
A munkáltatói adómegállapítás szempontjából munkáltatónak minősül a társas vállalkozás, a polgári jogi társaság is, ha a magánszemély tagja.
A munkáltatói adómegállapítás során a jövedelem meghatározásakor tételes költségelszámolásnak nincs helye (ide nem értve az igazolás nélkül elszámolható költség (elismert költség) figyelembevételét) .
Az adókedvezmények érvényesítésére az adóhatósági adómegállapításra vonatkozó rendelkezést kell irányadónak tekinteni.
Felhívjuk a figyelmet az adóhatóság internetes honlapján (www.apeh.hu) már megtalálható 06530-as "Bejelentés és Nyilatkozat a 2006. évi személyi jövedelemadó adóhatósági megállapításához" című nyomtatványra.
A mezőgazdasági kistermelőknek, családi gazdálkodóknak és a családi gazdaságban nem foglalkoztatottként közreműködő családtagoknak a munkáltató által történő megállapításhoz ki kell tölteniük a 06NY63-as számú nyilatkozatot is.
A munkáltató által aláírt, az átvételt igazoló másolati példányt a magánszemélynek 201 2. XII. 31-éig kell megőriznie.
2. sz. melléklet

3. sz. melléklet

3/a. sz. melléklet

3/b. sz. melléklet

4. sz. melléklet

5. sz. melléklet

6. sz. melléklet

7. sz. melléklet

8. sz. melléklet

9. sz. melléklet

10. sz. melléklet

11. sz. melléklet

12. sz. melléklet

13. sz. melléklet A 2006. évre vonatkozó elektronikus úton történő 06M29 és 06M63 adatszolgáltatás általános szabályai A fájlok adattartalmát 852-es kódkészlettel kell megadni.
A fájlok azonosítóját (fájl neveket) a következők szerint kell képezni:
XXXXXXXX. kiterjesztés ahol XXXXXXXX az adatszolgáltató törzsszáma
vagy
XXXXXXXXXX. kiterjesztés, ahol XXXXXXXXXX az adatszolgáltató
adóazonosító jele
Egy adatszolgáltatáson belül vagy csak törzsszámos, vagy csak adóazonosító jeles fájlok szerepelhetnek!
A kiterjesztés szerkezete: bizonylat típusjel_Z
Z a fájl sorszáma (az első 0, majd 1,2,...9,A,B,C,.. folyamatosan növekvő sorrendben).
A bizonylattípusjel, a következők szerint kódolt: 06M63 => 06M63
06M29 fix hossz megadásban => 06M29 (főlap adatok és 1,2,4,5 lap nyilatkozat adatai)
06M29 változó hossz megadásban =>06M29V (főlap adatok és 1,2,4,5 lap nyilatkozat adatai)
06M29-2 önkéntes kölcsönös
biztosító pénztárak adatai =>06M29XB (melléklet fájl)
06M29-3 eltartottak adatai => 06M29XC (melléklet fájl)
06M29-4 adóstársak adatai => 06M29XA (melléklet fájl)
06M29-6 nyilatkozat eltartottakról => 06M29XD (melléklet fájl)
Numerikus mezők kitöltése (típus: num)
- előjel nélkül, csak számjegyet tartalmaz
- jobbra igazított, balról vezető nullákkal teljes hosszra feltöltve
Szöveges mezők kitöltése (típus: alfa, alfanum)
- balra igazítva, "blank"-kel (space) teljes hosszra feltöltve
- a magyar ékezetes kis és nagybetűk táblázata

á = 160	Á = 181
é = 130	É = 144
í = 161	í = 214
ó = 162	Ó=224
ő = 148	Ö = 153
ő = 139	Ő = 138
ú = 163	Ú = 233
ü = 129	Ü = 154
ű=251	Ű = 235

- a rekordsorszám kitöltése kötelező, jobbra igazított, numerikus, 1-től induló, egyesével növekvő
- folytatás fájlok esetén a rekordokban lévő sorszám is folyamatosan növekvő legyen
- fájlszervezés soros (text) és csak az!
- tömörített állomány nem lehet
- a rekord végjel CR LF
- a fájlvégjel Ctrl+Z
- a mezők tartalmának helyes kitöltéséhez kérjük, figyelmesen tanulmányozzák a bizonylatok kitöltési útmutatóját!
Elektronikus úton teljesített adatszolgáltatás esetén:
A fájl-leírásnak megfelelő formátumban előzőleg létrehozott állományokat az ügyfélhez telepített megfelelő adóévi (eKONéé) kliens program segítségével lehet továbbítani az adóhatósághoz. A küldés módjáról részletes információt a kliens program felhasználói útmutatója ad.

06M29 FIX REKORDHOSSZÚSÁGÚ ALAKBAN

06M29 adatai kiegészítve a 06M29-1, 06M29-2, 06M29-4, 06M29-5 nyilatkozat adataival

Pozíció	Hossz	Típus	Adattartalom
1-5	5	alfanum	Rekordjel, fix adat: 06M29
6-6	1	alfa	üres (blank)
7-17	11	alfanum	A munkáltató adóazonosító száma, balra igazított jobbról space feltöltéssel. Kitöltése kötelező
18-23	6	num	A rekord sorszáma, 000001-től indul, folyamatos sorszám, kitöltése kötelező
24-24	1	alfa	Az adatszolgáltatás jellege (E/P/H)
25-35	11	alfanum	Jogelőd adószáma. Csak akkor kitöltendő, ha a jogutód a jogelődje kötelezettségét teljesíti
36-65	30	alfanum	A dolgozó neve, balra igazított, jobbról blank feltöltéssel. Kitöltése kötelező.
66-75	10	alfanum	A dolgozó adóazonosító jele. Kitöltése kötelező.
76-83	8	num	A dolgozó születési ideje (ééééhhnn). Kötelező kitölteni.
84-103	20	alfanum	A dolgozó születési helye. Kötelező kitölteni.
104-107	4	num	A dolgozó lakcímének irányítószáma. Kötelező kitölteni.
108-127	20	alfanum	A dolgozó lakcíme: helység. Kötelező kitölteni.
128-157	30	alfanum	A dolgozó lakcíme: utca, házszám. Kötelező kitölteni.
158-182	25	alfa	A dolgozó állampolgársága Kötelező kitölteni.

183-212	30	alfanum	A dolgozó anyja születési neve. Kötelező kitölteni.
213-242	30	alfanum	A dolgozó születési neve. Kötelező kitölteni.
243-243	1	num	06M29-01 = kedvezmény érvényesítési sorrend
244-245	2	num	06M29-02 = csal. kedvezmény + önk. Bizt. Pénztár adatai
246-246	1	num	06M29-03 = eltartottak adatai
247-247	1	num	06M29-04 = adóstársak adatai
248-248	1	num	06M29-05 = önk. bizt. pénztári adatok
249-249	1	num	06M29-06 = havi bontású eltartottak
250-250	1	alfanum	Korábbi munkáltatótól származó jövedelem is szerepel
06M29-01 nyilatkozat adatai
Pozíció	Hossz	Típus	Adattartalom
251-252	2	alfanum	megállapodás alapján fizetett nyugdíjjárulék kedvezménye (660a)
253-254	2	alfanum	megállapodás alapján fizetett magánnyugdíjpénztári tagdíj kedvezménye (661a)
255-256	2	alfanum	magánnyugdíjpénztári tagdíjat kiegészítő befizetés kedvezménye (662a)
257-258	2	alfanum	felsőoktatási tandíj kedvezménye (663a)
259-260	2	alfanum	lakáscélú hiteltörlesztés kedvezménye (664a)
261-262	2	alfanum	szellemi tevékenység kedvezménye (665a)
263-264	2	alfanum	súlyosan fogyatékos személyt megillető kedvezménye (666a)
265-266	2	alfanum	családi kedvezmény (667 a)
267-268	2	alfanum	közcélú adomány kedvezménye (668a)
269-270	2	alfanum	tartós adomány külön kedvezménye (669a)
271-272	2	alfanum	biztosítások kedvezménye (670a)
273-273	1	alfanum	Nem kívánt - megállapodás alapján fizetett nyugdíjjárulék kedvezménye (671a)
274-274	1	alfanum	Nem kívánt - megállapodás alapján fizetett magán nyugdíjpénztári tagdíj kedvezménye (672a)
275-275	1	alfanum	Nem kívánt - magányugdíjpénz-tári tagdíjat kieg. befizetés kedvezménye (673 a)
276-276	1	alfanum	Nem kívánt - felsőoktatási tandíj kedvezménye (674a)
277-277	1	alfanum	Nem kívánt - lakáscélú hiteltörlesztés kedvezménye (67.5a)

278-278	1	alfanum	Nem kívánt - szellemi tevékenység kedvezménye (676a)
279-279	1	alfanum	Nem kívánt - súlyosan fogyatékos személyt megillető kedvezménye (677 a)
280-280	1	alfanum	Nem kívánt - családi kedvezmény (678 a)
281-281	1	alfanum	Nem kívánt - közcélú adomány kedvezménye (679a)
282-282	1	alfanum	Nem kívánt - tartós adomány külön kedvezménye (680a)
283-283	1	alfanum	Nem kívánt - biztosítások kedvezménye (681a)
06M29-02-ről nyilatkozat adatok
Pozíció	Hossz	Típus	Adattartalom
284-284	1	alfa	Családi kedv. érvényesítése (621a)
285-292	8	alfanum	Várandóság igazolt kezdő időpontja ééééhhnn (134a)
293-300	8	alfanum	Várandóság igazolt bezáró időpontja ééééhhnn (134b)
301-301	1	alfanum	Magzat-szám (134c)
302-309	8	alfanum	Várandóság igazolt kezdő időpontja ééééhhnn (134d)
310-317	8	alfanum	Várandóság igazolt bezáró időpontja ééééhhnn (13 4e)
318-318	1	alfanum	Magzat-szám (134f)
319-326	8	alfanum	Várandóság igazolt kezdő időpontja ééééhhnn (134G)
327-334	8	alfanum	Várandóság igazolt bezáró időpontja ééééhhnn (134H)
335-335	1	alfanum	Magzat-szám (134I)
336-336	1	alfa	Családi kedv. megosztása (135a)
337-366	30	alfanum	Házastárs neve (135b)
367-376	10	alfanum	Házastárs adóazonosító jele (136a)
377-377	1	alfanum	Egyedülálló nem vesz igénybe (137a)
06M29-04-ről nyilatkozat adatok
Pozíció	Hossz	Típus	Adattartalom
378-379	'2	num	lakáscélú hitelszerződés (1) % (619a)
338-390	11	num	lakáscélú hitelszerződés (1) % alapjául szolgáló összeg (619b)
391-392	2	num	lakáscélú hitelszerződés (2) % (619c)
393-403	11	num	lakáscélú hitelszerződés (2) % alapjául szolgáló összeg (619d)
404-404	1	alfanum	nyilatkozat házas-(élet)társról (620a)
06M29-05-ről nyilatkozat pénztári utalásról
Pozíció	Hossz	Típus	Adattartalom
405-434	30	alfanum	pénztár megnevezése (88 a)
435-445	11	alfanum	pénztár adószáma (88 b)
446-469	24	alfanum	egyéni számla száma (88 c)

06M29 adatai (főlap)
Pozíció	Hossz	Típus	Adattartalom
470-480		num	A munkaviszonyból származó bérjövedelem érdekképviseleti tagdíj nélkül (ld)
481-491		num	A munkaviszonnyal kapcsolatos költségtérítés bevétel (2b)
492-502		num	A munkaviszonnyal kapcsolatos költség (2c)
503-513		num	A munkaviszonnyal kapcsolatos jövedelem (2d)
514-524		num	Külszolgálatért kapott jövedelem bevétel (3b)
525-535		num	Külszolgálatért kapott jövedelem költség (3c)
536-546		num	Külszolgálatért kapott jövedelem (3d)
547-557		num	Más bérjövedelem (4d)
558-568		num	Más nem önálló tevékenységből származó jövedelem (5d)
569-579		num	Nem önálló tevékenységből származó bevétel (6b)
580-590		num	Nem önálló tevékenységgel kapcsolatos költség (6c)
591-601		num	Nem önálló tevékenységből származó jövedelem (6d)
602-612		num	A 2006-ban kapott végkielégítés (7d)
613-623		num	Szellemi tevékenység bevétele (11b)
624-634		num	Szellemi tevékenység jövedelme Old)
635-645		num	Más önálló tevékenységből származó bevétel (12b)
646-656		num	Más önálló tevékenységből származó jövedelem (12d)
657-667		num	Adóterhet nem viselő járandóságok (13d)
668-678		num	Külföldi kiküldetésért kapott jövedelemből bevétel (15b)
679-689		num	Külföldi kiküldetésért kapott bruttó bevétel költsége (15c)
690-700		num	Külföldi kiküldetésért kapott jövedelem (15d)
701-711		num	Egyéb jogcímen kapott jövedelem (16d)
712-722		num	Összevont adóalap bér része (19a)
723-733		num	Összevont adóalap összege (19d)
734-744		num	2006. évi összes jövedelem (20d)
745-755		num	A számított adó (21 c)
756-757	2	num	Adójóváírás jogosultsági hónap (24a)
758-768		num	Adójóváírás (24b)
769-779		num	Adóterhet nem viselő járandóságok adója (25b)

780-790	11	num	A 24-25. sorok "b" oszlopának összege (27c)
791-801	11	num	Összevont adóalap adója (28c)
802-812	11	num	Összevont adóalap adóját csökkentő kedvezmények (29c)
813-823	11	num	A kedvezményekkel csökkentett adó (30c)
824-834	11	num	Életjáradékból származó jövedelem (147b)
835-845	11	num	Életjáradékból származó jövedelem adója (147c)
846-856	11	num	Árfolyam nyereség (148b)
857-867	11	num	Árfolyam nyereség adója (148c)
868-878	11	num	10 %-os osztalék (152b)
879-889	11	num	10 %-os osztalék adója (152c)
890-900	11	num	20 %-os osztalék (153 b)
901-911	11	num	20 %-os osztalék adója (153c)
912-922	11	num	25 %-os osztalék (154b)
923-933	11	num	25 %-os osztalék adója (154c)
934-944	11	num	35 %-os osztalék (155b)
945-955	11	num	35 %-os osztalék adója (155c)
956-966	11	num	10%-os 2006 évi eredménytart. (156b)
967-977	11	num	10%-os 2006 évi eredménytart. adója (156c)
978-988	11	num	10%-os 2006 évi tagi kölcsön (157b)
989-999	11	num	10%-os 2006 évi tagi kölcsön adója (157c)
1000-1010	11	num	Vállalkozásból kivont jövedelem (159b)
1011-1021	11	num	Vállalkozásból kivont jövedelem adója (159c)
1022-1032	11	num	Elkülönülten adózó jövedelem (147-159 sorok) (164b)
1033-1043	11	num	Elkülönülten adózó jövedelem (147-159 sorok) adója (164c)
1044-1054	11	num	Nyilatkozat szerint mástól származó jövedelem (165a)
1055-1065	11	num	Összes jöv. megállapításánál figyelembe vehető jövedelem (165b)
1066-1076	11	num	Összes jöv. megállapításánál figyelembe vehető jövedelem adója (165c)
1077-1087	11	num	A 2006. évi adókötelezettséget nem érintő adó összeg (41a)
1088-1098	11	num	A 2006. évi adó összege (41 c)
1099-1109	11	num	A levont adóelőleg összege (42b)
1110-1120	11	num	Adókötelezettséget nem érintő forrásadó összeg (43a)
1121-1131	11	num	A levont forrásadó összege (43 b)
1132-1142	11	num	Levont adó, adóelőleg összesen (45c)
1143-1153	11	num	Befizetendő adó (54c)
1154-1164	11	num	Visszaigényelhető adó (55c)

1165-1175	11	num	Munkavállalói érdekképviseleti tagdíj (62c)
1176-1186	11	num	2006-ban felvett osztalékelőleg 10 vagy 25%-os adója (63b)
1187-1197	11	num	2006-ban felvett osztalékelőleg (63c)
1198-1208	11	num	Családi kedvezmény összegéből nem érvényesített rész (650c)
1209-1219	11	num	Önkéntes kölcsönös nyugdíjpénztárba befizetett összeg 1 .sorban figyelembe vett része (651c)
1220-1230	11	num	Önkéntes kölcsönös egészségpénztárba befizetett összeg 1. sorban figyelembe vett része (652c)
1231-1241	11	num	Súlyos fogyatékosság miatt levonható összeg (lOld)
1242-1252	11	num	Megállapodás alapján fizetett nyugdíjjárulék 25%-a (102d)
1253-1263	11	num	Megállapodás alapján fizetett magánnyugdíj pénztári tagdíj 25%-a (103d)
1264-1274	11	num	A magánnyugdíjpénztári tagdíjat kiegészítő befizetés 30%-a (104d)
1275-1285	11	num	Lakáscélú hiteltörlesztés 40% kedvezmény alajául szolgáló összeg (105a)
1286-1296	11	num	Lakáscélú hiteltörlesztés kedvezménye (105b)
1297-1307	11	num	Lakáscélú hiteltörlesztés 30% kedvezmény alajául szolgáló összeg (106a)
1308-1318	11	num	Lakáscélú hiteltörlesztés kedvezménye (106b)
1319-1329	11	num	Lakáscélú hiteltörlesztés együttes kedvezménye (107d)
1330-1340	11	num	Felsőoktatási tandíj 30%-a (110c)
1341-1351	11	num	Szellemi tevékenység jövedelmének 25%-a (120c)
1352-1362	11	num	Élet- és nyugdíjbiztosítási díjnövekmény kedvezménye (121a)
1363-1373	11	num	Élet- és nyugdíjbiztosítási díj 20 (+ 10) %-a (121c)
1374-1384	11	num	Közhasznú adományként befizetett összeg 30%-a, ebből tartós adomány kedvezménye (122a)
1385-1395	11	num	Közhasznú adományként befizetett összeg 30%-a összesen (122c)
1396-1406	11	num	Kiemelten közhasznú szervezet részére fizetett összeg 30%-a, ebből tartós adomány (123a)
1407-1417	11	num	Kiemelten közhasznú szervezet részére fizetett összeg 30%-a összesen (123 c)

1418-1428	11	num	110-123 c oszlopok összege (125c)
1429-1439	11	num	125 c-ből tényl.érv.kedvezmény (126d)
1440-1450	11	num	Családi kedvezmény eltartottak után (127d)
1451-1461	11	num	Összes adókedvezmény (128d)
06M29-05-ről a pénztári utaláshoz adatok
Pozíció	Hossz	Típus	Adattartalom
1462-1472	11	num	Önkéntes kölcsönös nyugdíjpénztárba befizetett összeg 30%-a (81c)
1473-1483	11	num	Önkéntes kölcsönös egészség- .. pénztárba befizetett összeg 30%-a (82b)
1484-1494	11	num	Önkéntes kölcsönös egészségpénztárban lekötött összeg 10% (83b)
1495-1505	11	num	Önkéntes kölcsönös egészségpénztári prevenciós szolgáltatás kedvezménye 10% (84b)
1506-1516	11	num	A 82-84 b oszlopainak összege (85c)
1517-1527	11	num	. Önkéntes kölcsönös biztosítópénztári kedvezmények együttes összege (86d)
1528-1538	11	num	összevont adóalap utáni adó terhére utalandó összeg (87d)

06M29 VÁLTOZÓ REKORDHOSSZÚSÁGÚ ALAKBAN

06M29 adatai kiegészítve 06M29-1, 06M29-2, 06M29-4, 06M29-5 nyilatkozat adataival

Pozíció	Hossz	Típus	Adattartalom
1-5	5	alfanum	Rekordjel, fix adat: 06M29
6-6	1	alfa	= V
7-17	11	alfanum	A munkáltató adóazonosító száma, balra igazított jobbról space feltöltéssel. Kitöltése kötelező
18-23	6	num	A rekord sorszáma, 000001-től indul, folyamatos sorszám, kitöltése kötelező
24-24	1	alfa	Az adatszolgáltatás jellege (E/P/H)
25-35	11	alfanum	Jogelőd adószáma. Csak akkor kitöltendő, ha a jogutód a jogelődje kötelezettségét teljesíti
36-65	30	alfanum	A dolgozó neve, balra igazított,
		*	jobbról blank feltöltéssel. Kitöltése kötelező.
66-75	10	alfanum	A dolgozó adóazonosító jele. Kitöltése kötelező.
76-83	8	num	A dolgozó születési ideje (ééééhhnn). Kötelező kitölteni.

84-103	20	alfanum	A dolgozó születési helye. Kötelező kitölteni.
104-107	4	num	A dolgozó Jakcímének irányítószáma. Kötelező kitölteni.
108-127	20	alfanum	A dolgozó lakcíme: helység. Kötelező kitölteni.
128-157	30	alfanum	A dolgozó lakcíme: utca, házszám. Kötelező kitölteni.
158-182	25	alfa	A dolgozó állampolgársága. Kötelező kitölteni.
183-212	30	alfanum	A dolgozó anyja születési neve. Kötelező kitölteni.
213-242	30	alfanum	A dolgozó születési neve. Kötelező kitölteni.
243-243	1	num	06M29-01 = kedvezmény érvényesítési sorrend
244-245	2	num	06M29-02 = csal. kedvezmény + önk. Bizt. Pénztár adatai
246-246	1	num	06M29-03 = eltartottak adatai
247-247	1	num	06M29-04 = adóstársak adatai
248-248	1	num	06M29-05 = önk. bizt. pénztári adatok
249-249	1	num	06M29-06 = havi bontású eltartottak
250-250	1	alfanum	Korábbi munkáltatótól származó jövedelem is szerepel
06M29-01 nyilatkozat adatai (nyilatkozatok)
Pozíció	Hossz	Típus	Adattartalom
251-252	2	alfanum	Megállapodás alapján fizetett nyugdíjjárulék kedvezménye (660a)
253-254	2	alfanum	Megállapodás alapján fizetett magán nyugdíjpénztári tagdíj kedvezménye (661a)
255-256	2	alfanum	magánnyugdíjpénztári tagdíjat kiegészítő befizetés kedvezménye (662a)
257-258	2	alfanum	felsőoktatási tandíj kedvezménye (663a)
259-260	2	alfanum	lakáscélú hiteltörlesztés kedvezménye (664a)
261-262	2	alfanum	szellemi tevékenység kedvezménye (665a)
263-264	2	alfanum	súlyosan fogyatékos személyt megillető kedvezménye (666a)
265-266	2	alfanum	családi kedvezmény (667a)
267-268	2	alfanum	közcélú adomány kedvezménye (668a)
269-270	2	alfanum	tartós adomány külön kedvezménye (669a)
271-272	2	alfanum	biztosítások kedvezménye (670a)
273-273	1	alfanum	Nem kívánt - megállapodás alapján fizetett nyugdíjjárulék kedvezménye (671a)

274-274	1	alfanum	Nem kívánt - megállapodás alapján fizetett magánnyugdíjpénztári tagdíj kedvezménye (672a)
275-275	1	alfanum	Nem kívánt - magányugdíj-pénztári tagdíjat kieg. befizetés kedvezménye (673a)
276-276	1	alfanum	Nem kívánt - felsőoktatási tandíj kedvezménye (674a)
277-277	1	alfanum	Nem kívánt - lakáscélú hiteltörlesztés kedvezménye (675a)
278-278	1	alfanum	Nem kívánt - szellemi tevékenység kedvezménye (676a)
279-279	1	alfanum	Nem kívánt - súlyosan fogyatékos személyt megillető kedvezménye (677a)
280-280	1	alfanum	Nem kívánt - családi kedvezmény (678a)
281-281	1	alfanum	Nem kívánt - közcélú adomány kedvezménye (679a)
282-282	1	alfanum	Nem kívánt - tartós adomány külön kedvezménye (680a)
283-283	1	alfanum	Nem kívánt - biztosítások kedvezménye (681a)
06M29-02-ról nyilatkozat adatok
Pozíció	Hossz	Típus	Adattartalom
284-284	1	alfa	Családi kedv. érvényesítése (621a)
285-292	8	alfanum	Várandóság igazolt kezdő időpontja ééééhhnn (134a)
293-300	8	alfanum	Várandóság igazolt bezáró időpontja ééééhhnn (134b)
301-301	1	alfanum	Magzat-szám (134c)
302-309	8	alfanum	Várandóság igazolt kezdő időpontja ééééhhnn (134d)
310-317	8	alfanum	Várandóság igazolt bezáró időpontja ééééhh (134e)
318-318	1	alfanum	Magzat-szám (134f)
319-326	8	alfanum	Várandóság igazolt kezdő időpontja ééééhhnn (134G)
327-334	8	alfanum	Várandóság igazolt bezáró időpontja ééééhhnn (134H)
335-335	1	alfanum	Magzat-szám (1341)
336-336	1	alfa	Családi kedv. megosztása (135a)
337-366	30	alfanum	Házastárs neve (135b)
367-376	alfanum		Házastárs adóazonosító jele
			(136a)
377-377	1	alfanum	Egyedülálló nem vesz igénybe (137a)
06M29-04-ról nyilatkozat adatok
Pozíció	Hossz	Típus	Adatfartalom
378-379	2	num	lakáscélú hitelszerződés (1) % (619a)
380-390	11	num	lakáscélú hitelszerződés (1) % alapjául szolgáló összeg (619b)

391-392	2	num	lakáscélú hitelszerződés (2) % (619c)
393-403	11	num	lakáscélú hitelszerződés (2) % alapjául szolgáló összeg (619d)
404-404	1	alfanum	nyilatkozat házas-(élet)társról (620a)
06M29-05-ről nyilatkozat pénztári utalásról
Pozíció	Hossz	Típus	Adattartalom
405-434	30	alfanum	pénztár megnevezése (88 a)
435-445	11	alfanum	pénztár adószáma (88 b)
446-469	24	alfanum	egyéni számla száma (88 c)
470-472	3	num	Mezőszámláló: az előforduló mezőnév - adat párosok száma.
	6	alfanum	Mezőnév = lapjel + oszlop betűjele + sor száma. Lapjel = Fl(M29/2006 esetén)
	11	num	Adat = mezőnév szerinti érték Megjegyzés: a mezőnév - adat páros max. 98-szor ismétlődhet. A max. rekordhossz = 2138. Példa: a főlapon 2 kitöltött sor van az 1-es és 4-es az érték =150000
	a leíró karaktersorozat:
	002F1D00100000150000F1D00400000150000

*Mezőnév*	*ADAT*
F1D001	A munkaviszonyból származó bérjövedelem
	érdekképviseleti tagdíj nélkül (ld)
F1B002	A munkaviszonnyal kapcsolatos költségtérítés
	bevétel (2b)
F1C002	A munkaviszonnyal kapcsolatos költség (2c)
F1D002	A munkaviszonnyal kapcsolatos jövedelem (2d)
F1B003	Külszolgálatért kapott jövedelem bevétel (3b)
F1C003	Külszolgálatért kapott jövedelem költség (3c)
F1D003	Külszolgálatért kapott jövedelem (3d)
F1D004	Más bérjövedelem (4d)
F1D005	Más nem önálló tevékenységből származó
	jövedelem (5d).
F1B006	Nem önálló tevékenységből származó bevétel
	(6b)
F1C006	Nem önálló tevékenységgel kapcsolatos költség
	(6c)
F1D006	Nem önálló tevékenységből származó
	jövedelem (6d)
F1D007	A 2006-ban kapott végkielégítés (7d)
F1B011	Szellemi tevékenység bevétele (11b)
F1D011	Szellemi tevékenység jövedelme (lld)
F1B012	Más önálló tevékenységből származó bevétel
	(12b)
F1D012	Más önálló tevékenységből származó
	jövedelem (12d)
F1D013	Adóterhet nem viselő járandóságok (13d)
F1B015	Külföldi kiküldetésért kapott jövedelemből
	bevétel (15b)

F1C015	Külföldi kiküldetésért kapott bruttó bevétel
	költsége (15c)
F1D015	Külföldi kiküldetésért kapott jövedelem (15d)
F1D016	Egyéb jogcímen kapott jövedelem (16d)
F1A019	Összevont adóalap bér része (19a)
F1D019	Összevont adóalap összege (19d)
F1D020	2006. évi összes jövedelem (20d)
F1C021	A számított adó (21c)
F1A024	Adójóváírás jogosultsági hónap (24a)
F1B024	Adójóváírás (24b)
F1B025	Adóterhet nem viselő járandóságok adója (25b)
F1C027	A 24-25. sorok "b" oszlopának összege (27c)
F1C028	Összevont adóalap adója (28c)
F1C029	Összevont adóalap adóját csökkentő
	kedvezmények (29c)
F1C030	A kedvezményekkel csökkentett adó (30c)
F1B147	Életjáradékból származó jövedelem (147b)
F1C147	Életjáradékból származó jövedelem adója (147c)
F1B148	Árfolyam nyereség (148b)
F1C148	Árfolyam nyereség adója (148c)
F1B152	10%-os osztalék (152b)
F1C152	10%-os osztalék adója (152c)
F1B153	20%-os osztalék (153b)
F1C153	20%-os osztalék adója (153c)
F1B154	25%-os osztalék (154b)
F1C154	25%-os osztalék adója (154c)
F1B155	35%-os osztalék (155b)
F1C155	35%-os osztalék adója (155c)
F1B156	10%-os 2006 évi eredménytart. (156b)
F1C156	10%-os 2006 évi eredménytart. adója (156c)
F1B157	10%-os 2006 évi tagi kölcsön (157b)
F1C157	10%-os 2006 évi tagi kölcsön adója (157c)
F1B159	Vállalkozásból kivont jövedelem (159b)
F1C159	Vállalkozásból kivont jövedelem adója (159c)
F1B164	Elkülönülten adózó jövedelem (164b)
F1C164	Elkülönülten adózó jövedelem adója (164c)
F1A165	Nyilatkozat szerint mástól származó jövedelem
	(165a)
F1B165	Összes jöv. megállapításánál figyelembe vehető
	jövedelem (165b)
F1C165	Összes jöv. megállapításánál figyelembe vehető
	jövedelem adója (165c)
F1A041	A 2006. évi adókötelezettséget nem érintő adó
	összege (41a)
F1C041	A 2006. évi adó összege (41c)
F1B042	A levont adóelőleg összege (42b)
F1A043	Adókötelezettséget nem érintő forrásadó
	összege (43a)
F1B043	A levont forrásadó összege (43b)
F1C045	Levont adó, adóelőleg összesen (45c)
F1C054	Befizetendő adó (54c)
F1C055	Visszaigényelhető adó (55c)
F1C062	Munkavállalói érdekképviseleti tagdíj (62c)
F1B063	2006-ban felvett osztalékelőleg 10 vagy 25%-os
	adója (63b)
F1C063	2006-ban felvett osztalékelőleg (63c)

F1C650		Családi kedvezmény összegéből nem
		érvényesített rész (650c)
F1C651		Önkéntes kölcsönös nyugdíj pénztárba befizetett
		összeg 1.sorban figyelembe vett része (651c)
F1C652		Önkéntes kölcsönös egészség pénztárba befize-
		tett összeg 1 .sorban figyelembe vett része (652c)
F1D101		Súlyos fogyatékosság miatt levonható összeg
		(101d)
F1D102		Megállapodás alapján fizetett nyugdíjjárulék
		25%-a(102d)
F1D103		Megállapodás alapján fizetett magánnyugdíj-
		pénztári tagdíj 25%-a (103d)
F1D104		A magánnyugdíjpénztári tagdíjat kiegészítő
		befizetés 30%-a (104d)
F1A105		Lakáscélú hiteltörlesztés 40% kedvezmény
		alajául szolgáló összeg (105a)
F1B105		Lakáscélú hiteltörlesztés kedvezménye (105b)
F1A106		Lakáscélú hiteltörlesztés 30% kedvezmény
		alajául szolgáló összeg (106a)
F1B106		Lakáscélú hiteltörlesztés kedvezménye (106b)
F1D107		Lakáscélú hiteltörlesztés együttes kedvezménye
		(107d)
F1C110		Felsőoktatási tandíj 30%-a (110c)
F1C120		Szellemi tevékenység jövedelmének 25%-a
		(120c)
F1A121		Élet- és nyugdíjbiztosítási díjnövekmény ked-
		vezménye (121a)
F1C121		Élet- és nyugdíjbiztosítási díj 20 (+ 10) %-a
		(121c)
F1A122		Közhasznú adományként befizetett összeg
		30%-a, ebből tartós adomány kedvezménye
		(122a)
F1C122		Közhasznú adományként befizetett összeg
		30%-a összesen (1.22c)
F1A123		Kiemelten közhasznú szervezet részére fizetett
		összeg 30%-a, ebből tartós adomány (123a)
F1C123		Kiemelten közhasznú szervezet részére fizetett
		összeg 30%-a összesen (123c)
F1C125		110-123 c oszlopok összege (125c)
F1D126		125 c-ből tényl.érv.kedvezmény (126d)
F1D127		Családi kedvezmény eltartottak után (127d)
F1D128		Összes adókedvezmény (128d)
F1C081		Önkéntes kölcsönös nyugdíjpénztárba befizetett
		összeg 30%-a (81c)
F1B082		Önkéntes kölcsönös egészségpénztárba
		befizetett összeg 30 %-a (82b)
F1B083		Önkéntes kölcsönös egészségpénztárban
		lekötött összeg 10% (83 b)
F1B084		Önkéntes kölcsönös egészségpénztári
		prevenciós szolgáltatás kedvezménye 10%
		(84b)
F1C085		A 82-84 b oszlopainak összege (85c)
F1D086		Önkéntes kölcsönös biztosítópénztárí
		kedvezmények együttes összege (86d)
F1D087		összevont adóalap utáni adó terhére utalandó
		összeg (87d)
06BM29
06M29-2 önkéntes kölcsönös biztosító pénztárak adatai
Pozíció	Hossz		Típus	Adattartalom
1-6	6		alfanum	Rekordjel, fix adat: 06BM29 , kitöltése kötelező
7-17	11		alfanum	A munkáltató adóazonosító száma, balra igazított jobbról blank feltöltéssel. Kitöltése kötelező
18-23	6		num	A rekord sorszáma, 000001-től indul, folyamatos sorszám, kitöltése kötelező
24-34	11		alfanum	A dolgozó adóazonosító jele, balra igazított jobbról blank feltöltéssel. Kitöltése kötelező.
35-64	30		alfanum	A dolgozó neve, balra igazított jobbról blank feltöltéssel. Kitöltése kötelező
65-70	6		num	Hivatkozási sorszám, a dolgozó 06M29 file-beli rekordsorszáma. Kitöltése kötelező
71-72	2		num	Alsorszám , kitöltése kötelező.
73-122	50		alfanum	önk. bizt. pt. neve (682a)
123-133	11		alfanum	önk. bizt. pt. adószáma (682b)
134-183	50		alfanum	önk. bizt. pt. neve (683a)
184-194	11		alfanum	önk. bizt. pt. adószáma (683b)
195-244	50		alfanum	önk. bizt. pt. neve (684a)
245-255	11		alfanum	önk. bizt. pt. adószáma (684b)
06CM29
06M29-3 eltartottak adatai
Pozíció	Hossz		Típus	Adattartalom
1-6	6		alfanum	Rekordjel, fix adat: 06CM29 , kitöltése kötelező
7-17	11		alfanum	A kifizető adóazonosító száma, balra igazított jobbról space feltöltéssel. Kitöltése kötelező
18-23	6		num	A rekord sorszáma, 000001-től indul, folyamatos sorszám, kitöltése kötelező
24-34	11		alfanum	A dolgozó adóazonosító jele, balraigazított jobbról blank feltöltéssel. Kitöltése kötelező.
35-64	30		alfanum	A dolgozó neve, balra igazított jobbról blank feltöltéssel. Kitöltése kötelező
65-70	6		num	Hivatkozási sorszám, a dolgozó 06M29 file-beli rekordsorszáma. Kitöltése kötelező
71-73	3		num	Alsorszám. A dolgozó eltartottjainak 001-től induló folyamatos sorszáma. Kitöltése kötelező
74-74	1		num	Eltartott kód. Kitöltése kötelező
75-76	2		num	Kedvezményre jogosító hónapok száma

77-87	11	alfanum	Az eltartott adóazonosító jele. Ha ez üres, akkor a további mezők kitöltése kötelező
88-117	30	alfanum	Az eltartott neve. Kitöltése kötelező. Balra igazított, jobbról blank feltöltéssel
118-125	8	num	Az eltartott születési ideje. Kitöltése kötelező. Balra igazított, jobbról blank feltöltéssel
126-155	30	alfanum	Az eltartott születési helye. Balra igazított, jobbról blank feltöltéssel
156-185	30	alfanum	Az eltartott anyja neve, balra igazított jobbról blank feltöltéssel
186-195	10	alfanum	Az eltartott lakcíme: irányítószám.
196-225	30	alfanum	Az eltartott lakcíme: helységnév. Balra igazított, jobbról blank feltöltéssel
226-250	25	alfanum	Az eltartott állandó lakóhelye: közterület neve. Balra igazított, jobbról blank feltöltéssel.
251-260	10	alfa	Az eltartott állandó lakóhelye: közterület jellege (út, utca, tér). Balra igazított jobbról blank feltöltéssel
261-264	4	alfanum	Az eltartott állandó lakóhelye: házszám. Balra igazított jobbról blank feltöltéssel
265-268	4	alfanum	Az eltartott állandó lakóhelye: épület.
269-270	2	alfanum	Az eltartott állandó lakóhelye: lépcsőház. Balra igazított, jobbról blank feltöltéssel
271-272	2	alfanum	Az eltartott állandó lakóhelye: emelet. Balra igazított, jobbról blank feltöltéssel
273-276	4	alfanum	Az eltartott állandó lakóhelye: ajtó. Balra igazított jobbról blank feltöltéssel
06AM29
06M29-4 adóstárs adatai
Pozíció	Hossz	Típus	Adattartalom
1-6	6	alfanum	Rekordjel, fix adat: 06AM29, kitöltése kötelező
7-17	11	alfanum	A munkáltató adóazonosító száma, balra igazított jobbról blank feltöltéssel. Kitöltése kötelező
18-23	6	num	A rekord sorszáma, 000001-től indul, folyamatos sorszám, kitöltése kötelező

24-34	11	alfanum	A dolgozó adóazonosító jele, balra igazított jobbról blank feltöltéssel. Kitöltése kötelező.
35-64	30	alfanum	A dolgozó neve, balra igazított jobbról blank feltöltéssel. Kitöltése kötelező
65-70	6	num	Hivatkozási sorszám, a dolgozó 06M29 file-beli rekordsorszáma. . Kitöltése kötelező
71-72	2	num	Alsorszám, kitöltése kötelező.
73-92	20	alfanum	Település neve (71a)
93-112	20	alfanum	Helyrajzi szám (72a)
113-113	1	alfanum	Adóstárs nincs-jelző (610a)
114-143	30	alfanum	Adóstárs 1 neve (611a)
144-153	10	alfanum	Adóstárs 1 adóazonosító jele (612a)
154-183	30	alfanum	Adóstárs2 neve (613 a)
184-193	10	alfanum	Adóstárs2 adóazonosító jele (614a)
194-223	30	alfanum	Adóstárs3 neve (615 a)
224-233	10	alfanum	Adóstárs3 adóazonosító jele (616a)
234-263	30	alfanum	Adóstárs4 neve (617a)
264-273	10	alfanum	Adóstárs4 adóazonosító jele (618a)
06DM29
06M29-6 nyilatkozat az eltartottakról a csal. kedvezmény érv-hez

Pozíció	Hossz	Típus	Adattartalom
1-6	6	alfanum	Rekordjel, fix adat: 06DM29, kitöltése kötelező
7-17	11	alfanum	A munkáltató adóazonosító száma, balra igazított jobbról blank feltöltéssel. Kitöltése kötelező
18-23	6	num	A rekord sorszáma, 000001-től indul, folyamatos sorszám, kitöltése kötelező
24-34	11	alfanum	A dolgozó adóazonosító jele, balra igazított jobbról blank feltöltéssel.Kitöltése kötelező.
35-64	30	alfanum	A dolgozó neve, balra igazított jobbról blank feltöltéssel. Kitöltése kötelező
65-70	6	num	Hivatkozási sorszám, a dolgozó 06M29 file-beli rekordsorszáma. Kitöltése kötelező
71-71	1	num	Alsorszám=l, kitöltése kötelező
72-73	2	num	január (b)
74-75	2	num	január (c)
76-77	2	num	január (d)
78-79	2	num	február (b)
80-81	2	num	február (c)
82-83	2	num	február (d)
84-85	2	num	március (b)

86-87	2	num	március (c)
88-89	2	num	március (d)
90-91	2	num	április (b)
92-93	2	num	április (c)
94-95	2	num	április (d)
96-97	2	num	május (b)
98-99	2	num	május (c)
100-101	2	num	május (d)
102-103	2	num	június (b)
104-105	2	num	június (c)
106-107	2	num	június (d)
108-109	2	num	július (b)
110-111	2	num	július (c)
112-113	2	num	július (d)
114-115	2	num	augusztus (b)
116-117	2	num	augusztus (c)
118-119	2	num	augusztus (d)
120-121	2	num	szeptember (b)
122-123	2	num	szeptember (c)
124-125	2	num	szeptember (d)
126-127	2	num	október (b)
128-129	2	num	október (c)
130-131	2	num	október (d)
132-133	2	num	november (b)
134-135	2	num	november (c)
136-137	2	num	november (d)
138-139	2	num	december (b)
140-141	2	num	december (c)
142-143	2	num	december (d)
06M63
Pozíció	Hossz	Típus	Adattartalom
1-5	5	alfanum	Rekordjel, fix adat: 06M63
6-6	1	alfa	üres (blank)
7-17	11	alfanum	A munkáltató adóazonosító száma, kitöltése kötelező. Balra igazított, jobbról blank feltöltéssel.
18-23	6	num	A rekord sorszáma, 000001-től indul, folyamatos sorszám, kitöltése kötelező
24-24	1	alfa	Az adatszolgáltatás jellege (E/P/H)
25-35	11	alfanum	Jogelőd adószáma. Csak akkor kitöltendő, ha a jogutód a jogelődje kötelezettségét teljesíti
36-65	30	alfanum	A dolgozó neve, kitöltése kötelező, balra igazított, jobbról blank feltöltéssel
66-95	30	alfanum	Születési név. Balra igazított, jobbról blank feltöltéssel

96-105	10	alfanum	A dolgozó adóazonosító jele. Kitöltése kötelező.
106-113	8	num	A dolgozó születési ideje (ééééhhnn). Kötelező kitölteni.
114-133	20	alfanum	A dolgozó születési helye. Kötelező kitölteni.
134-137	4	num	A dolgozó lakcímének irányítószáma. Kötelező kitölteni.
138-157	20	alfanum	A dolgozó lakcíme: helység. Kötelező kitölteni.
158-187	30	alfanum	A dolgozó lakcíme: utca, házszám. Kötelező kitölteni.
188-212	25	alfa	A dolgozó állampolgársága. Kötelező kitölteni.
213-242	30	alfanum	A dolgozó anyja neve. Kötelező kitölteni.
243-250	8	num	Családi gazdálkodás nyilvántartási száma
251-270	20	alfanum	Regisztrációs szám
271-281	11	num	Bevételi nyilatkozat Ft (631a)
282-292	11	num	Költségek fedezetére és fejlesztési célra kapott támogatás összege a 631 .sorból (632a)
293-303	11	num	Egységes területalapú (földalapú) támogatás összege a 631.sorból (633a)
304-314	11	num	Egyéb jogcímen kapott támogatás összege (634a)
315-325	11	num	A 2005.évben egységes területalapú (földalapú) támogatás összegéből a 2006.évre átvitt rész (635a)
326-326	1	alfa	0603-as bevallásról nyilatkozat (636a)
327-327	1	alfa	Átalányadózási mód választás a 2007. adóévre (637a)
328-338	11	num	Mezőgazdasági őstermelésből származó bevétel összegének 5%-a(641a)
339-349	11	num	A bevétel 5%-a után fizetendő 15 %-os egészségügyi hozzájárulás összege (642a)
350-360	11	num	Befizetett 15%-os egészségügyi hozzájárulás összege (643 a)
361-371	11	num	Befizetendő 15%-os egészségügyi hozzájárulás összege (644a)
372-382	11	num	Visszajáró 15%-os egészségügyi hozzájárulás összege (645a)

A folytatáshoz előfizetés szükséges.
A jogszabály aktuális szövegét és időállapotait előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink érhetik el!

Megbízható forrás, szakértő munkatárs

adozona.hu