adozona.hu
1146/B/2004. AB határozat
1146/B/2004. AB határozat
a munkába járással kapcsolatos utazási költségtérítésről szóló 78/1993. (V. 12.) Korm. rendelet, és a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény 25. § (2) bekezdés b) pontja alkotmányellenességének utólagos megállapítására irányuló indítvány tárgyában
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
Az Alkotmánybíróság jogszabály alkotmányellenességének utólagos megállapítására és megsemmisítésére irányuló indítvány tárgyában meghozta a következő
1. Az Alkotmánybíróság a munkába járással kapcsolatos utazási költségtérítésről szóló 78/1993. (V. 12.) Korm. rendelet alkotmányellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló indítványt elutasítja.
2. Az Alkotmánybíróság a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény 25. § (2) bekezdés b) pontja alkotmányellenességének ...
1146/B/2004. AB határozat
a munkába járással kapcsolatos utazási költségtérítésről szóló 78/1993. (V. 12.) Korm. rendelet, és a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény 25. § (2) bekezdés b) pontja alkotmányellenességének utólagos megállapítására irányuló indítvány tárgyában
A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN!
Az Alkotmánybíróság jogszabály alkotmányellenességének utólagos megállapítására és megsemmisítésére irányuló indítvány tárgyában meghozta a következőhatározatot:
1. Az Alkotmánybíróság a munkába járással kapcsolatos utazási költségtérítésről szóló 78/1993. (V. 12.) Korm. rendelet alkotmányellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló indítványt elutasítja.2. Az Alkotmánybíróság a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény 25. § (2) bekezdés b) pontja alkotmányellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló eljárást megszünteti.
Indokolás
I.
Az indítványozó álláspontja szerint a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (a továbbiakban: Szja.tv.) 25. § (2) bekezdés b) pontja alkotmányellenes, mert az sérti az Alkotmány 2. § (1) bekezdésében foglalt jogállamiság követelményét. Az indítványozó az Szja.tv.-nek azt a rendelkezését sérelmezte, mely szerint a saját gépjármüvei történő munkába járás költségtérítése címén a munkában töltött napokra számolva a munkahely és a lakás közötti oda - vissza távolság szerint 3 Ft/km összeg számolható el adómentesen. Hivatkozott arra, hogy ez az összeg nem felel meg a Munka Törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. törvény (a továbbiakban: Mt.) 153. § (2) bekezdésében foglalt azon előírásnak, amely szerint a munkavállalónak meg kell térítenie a munkavállaló munkába járással felmerülő költségeit, ugyanis - véleménye szerint - egy személygépkocsi üzemanyag fogyasztása 15-25 Ft/km, amihez hozzájön még a személygépkocsi amortizációja is.Az indítványozó - hiánypótlási felhívásra - indítványát kiegészítette, és az Szja tv. 25. § (2) bekezdés b) pontja esetében az alkotmányellenesség vizsgálatát az Alkotmány 70/A. § (1) bekezdésébe való ütközés, a hátrányos megkülönböztetés tilalmának sérelme miatt kérte. Egyben - kiegészítve korábbi indítványát - a munkába járással kapcsolatos utazási költségtérítésről szóló 78/1993. (V. 12.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R.) alkotmányellenességének megállapítását és 2005. december 31-i időpontra történő visszamenőleges megsemmisítését kérte az indítványozó, mert véleménye szerint az R. egyértelműen nem biztosítja az Mt. 153. § (2) bekezdésében előírt kötelező költségtérítést, hanem csak annak bizonyos (meghatározott vagy még nem is meghatározott) %-os térítését engedélyezi, és ez a jogállamiság alapvető sérelmét jelenti, mivel "az alacsonyabb szintű jogszabály ütközik a magasabb rendűvel", s ezért az Alkotmány 2. § (1) bekezdésébe ütközik.
II.
Az Alkotmánybíróság által vizsgált jogszabályok a következők:1. Az Alkotmány indítvánnyal érintett rendelkezései:
"2. § (1) A Magyar Köztársaság független, demokratikusjogállam."
2. Az Mt. indítvánnyal érintett - az R. megalkotásakor hatályos - rendelkezése:
"153. § (2) A kiküldetési és külszolgálati, illetve a munkába járással összefüggő költségeket külön jogszabály szerint kell megtéríteni."
3. Az Mt. indítvánnyal érintett-hatályos - rendelkezése:
"153. § (2) A munkába járással összefüggő költségeket külön jogszabály szerint kell megtéríteni."
4. Az R. indítvánnyal támadott rendelkezései: "1. § A rendelet hatálya kiterjed minden munkáltatóra - ideértve a közigazgatási szervet is - és a velük munkaviszonyban, közalkalmazotti, illetve közszolgálati jogviszonyban álló személyekre (a továbbiakban együtt: munkavállaló) .
2. § E rendelet alkalmazásában
a) munkába járásnak minősül a közigazgatási határon kívülről történő napi munkába járás és hétvégi hazautazás;
b) napi munkába járás a munkavállaló állandó vagy ideiglenes lakóhelye és munkahelye közötti napi, illetőleg a munkarendtől függő gyakoriságú rendszeres oda- és visszautazása;
c) hétvégi hazautazás, ha a munkavállaló ideiglenesen munkavégzési célból munkahelyével azonos helységbe, illetőleg annak közelébe (napi munkába járással elérhető távolságra) költözik, onnan hetente egyszeri állandó lakóhelyére történő oda- és visszautazása.
3. § (1) A munkáltató köteles a munkavállalónak megtéríteni a munkába járást szolgáló bérlettel vagy teljes árú menetjeggyel való elszámolás ellenében azok díjának
a) 86%-át, ha országos közforgalmú vasút 2. kocsiosztályon;
b) 80%-át, ha elővárosi vasúton, valamint helyközi díjszabással közlekedő helyi és távolsági autóbuszon
utazik.
(2) A munkavállaló részére a munkába járáshoz a magánszemélyek jövedelemadójáról szóló törvényben foglalt, a saját gépjárművel történő munkába járás költségtérítése címén elszámolható összeggel azonos költségtérítés jár, ha
a) a munkavállaló állandó vagy ideiglenes lakóhelye és munkahelye között nem közlekedik tömegközlekedési eszköz;
b) a munkavállaló munkarendje miatt tömegközlekedési eszközt nem vagy csak hosszú várakozással tudna igénybe venni;
c) a munkavállaló mozgáskorlátozottsága miatt nem képes tömegközlekedési eszközzel közlekedni.
4. § A munkáltató a 3. § (2) bekezdés c) pontjában említett munkavállaló esetében a közigazgatási határon belül történő munkába járást is e rendelet szerinti munkába járásnak minősítheti."
III.
Az indítvány nem megalapozott.1. Az Alkotmánybíróság az indítvánnyal összefüggésben elsőként azt vizsgálta, hogy az indítvány tárgya nem minősül-e ítélt dolognak. "Az Alkotmánybíróság ideiglenes ügyrendjéről és annak közzétételéről szóló, módosított és egységes szerkezetbe foglalt 3/2001. (XII. 3.) Tü. határozat 31. § c) pontja értelmében »ítélt dolog« címén az eljárás megszüntetésének van helye, ha az indítvány az Alkotmánybíróság által érdemben már elbírált jogszabállyal azonos jogszabály (jogszabályi rendelkezés) felülvizsgálatára irányul és az indítványozó az Alkotmánynak ugyanarra a §-ára, illetőleg alkotmányos elvére (értékére)- ezen belül - azonos alkotmányos összefüggésre hivatkozva kéri az alkotmánysértés megállapítását. Az Alkotmánybíróság gyakorlata szerint az indítványban felvetett kérdés akkor »res iudicata«, ha az újabb indítványt ugyanazon jogszabályi rendelkezésre vonatkozóan azonos okból vagy összefüggésben terjesztik elő. (1620/B/1991. AB határozat, ABH 1991, 972, 973.) Ha az újabb indítványt más okra, más alkotmányossági összefüggésre alapítják, az Alkotmánybíróság az újabb indítvány érdemi vizsgálatába bocsátkozik. [35/1997. (VI. 11.) AB határozat, ABH 1997, 200,212.; 17/1999. (VI. 11.) AB határozat, ABH 1999, 131, 133.; 5/2002. (II. 22.) AB határozat, ABH 2002, 78, 81.; 37/2004. (X. 15.) AB határozat, ABH 2004, 908, 911.]" [33/2006. (VII. 13.) AB határozat, ABK 2006. júliusaugusztus, 547, 551.] Az Alkotmánybíróság az Szja.tv. 25. § (2) bekezdése b) pontja alkotmányosságának vizsgálatát az Alkotmány 70/A. §-a tekintetében már elvégezte, a 429/B/1996. AB határozatában megállapította, hogy az Szja.tv. 25. § (2) bekezdése b) pontjának előírásai az Alkotmány 70/A. §-ban megfogalmazott hátrányos megkülönböztetés tilalmába nem ütköznek, s az indítványt elutasította (ABH 2001, 876.) . Tekintettel arra, hogy a jelen ügyben az indítvány már érdemben elbírált jogszabályi rendelkezéssel azonos jogszabályi rendelkezésre irányul, és az indítványozó az Alkotmány ugyanazon rendelkezésére, azonos összefüggésre hivatkozva kéri a az Szja.tv. 25. § (2) bekezdése b) pontja alkotmányellenességének megállapítását, "ítélt dolog" áll fenn, ezért az Alkotmánybíróság e tekintetben az eljárást megszüntette.
2. Az indítványozó kérte az R. alkotmányellenességének megállapítását és megsemmisítését is az Alkotmány 2. § (1) bekezdésének - általa vélt - sérelmére hivatkozással. Álláspontja szerint az R. nem biztosítja az Mt. 153. § (2) bekezdésében előírt kötelező költségtérítést, és ha az alacsonyabb szintű jogszabály tételesen ütközik a magasabb szintű jogszabály rendelkezéseivel, az a jogállamiság alapvető sérelmét jelenti.
Az Alkotmány 35. § (2) bekezdése alapján a Kormány rendelete és határozata törvénnyel nem lehet ellentétes. Az R.-t az Mt. 153. § (2) bekezdésében és a Ktv. 80. § (1) bekezdés e) pontjában kapott felhatalmazás alapján alkotta meg a Kormány. Az Mt. 153. § - az R. megalkotásakor hatályos, illetve a jelenleg hatályos - (2) bekezdése szerint a munkába járással összefüggő költségeket külön jogszabály szerint kell megtéríteni. Ez a külön jogszabály az R., amelynek szabályai nem ellentétesek az indítványozó által hivatkozott Mt. 153. § (2) bekezdésével, mivel az R. a törvényi felhatalmazás keretében került kiadásra, nem lépi át a felhatalmazás kereteit, s az R. támadott rendelkezései nem sértik az Alkotmány 2. § (1) bekezdését. Az Alkotmánybíróság ezért az R. alkotmányellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló indítványt elutasította.
Budapest, 2007. január 30.
Dr. Bihari Mihály s. k.,
az Alkotmánybíróság elnöke
Dr. Balogh Elemér s. k.,
alkotmánybíró
Dr. Erdei Árpád s. k.,
alkotmánybíró
Dr. Holló András s. k.,
alkotmánybíró
Dr. Kovács Péter s. k.,
alkotmánybíró
Dr. Bragyova András s. k.,
alkotmánybíró
Dr. Harmathy Attila s. k.,
alkotmánybíró
Dr. Kiss László s. k.,
előadó alkotmánybíró
Dr. Kukorelli István s. k.,
alkotmánybíró
Dr. Paczolay Péter s. k.,
alkotmánybíró