adozona.hu
AVI 2010.3.24
AVI 2010.3.24
Fennáll az adófizetési kötelezettség, ha az adózó a bevételt személyes célra használja fel (1995. évi CXVII. tv. 1., 4., 28., 29. §)
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
A felperes az É. Kft. (továbbiakban: kft.) alapítója, 50%-ában tulajdonosa és egyedüli ügyvezetője. Az adóhatóság a kft.-nél lefolytatott adóellenőrzés alapján megállapította, hogy árbevétele egy részét eltitkolta. A kft. által indított közigazgatási pert a megyei bíróság 4. sorszámú végzésével megszüntette, melyet a Fővárosi Ítélőtábla 3. számú végzésével helybenhagyott.
Az elsőfokú adóhatóság a felperes terhére 2000. és 2001. évek vonatkozásában személyi jövedelemadó adónemben összesen 43 ...
AVI 2010.3.24 Fennáll az adófizetési kötelezettség, ha az adózó a bevételt személyes célra használja fel (1995. évi CXVII. tv. 1., 4.</a>, 28., 29. §)
A felperes az É. Kft. (továbbiakban: kft.) alapítója, 50%-ában tulajdonosa és egyedüli ügyvezetője. Az adóhatóság a kft.-nél lefolytatott adóellenőrzés alapján megállapította, hogy árbevétele egy részét eltitkolta. A kft. által indított közigazgatási pert a megyei bíróság 4. sorszámú végzésével megszüntette, melyet a Fővárosi Ítélőtábla 3. számú végzésével helybenhagyott.Az elsőfokú adóhatóság a felperes terhére 2000. és 2001. évek vonatkozásában személyi jövedelemadó adónemben összesen 43 926 204 Ft adóhiányt állapított meg, amely után 21 963 000 Ft adóbírságot és 22 889 000 Ft késedelmi pótlékot szabott ki. Megállapította, hogy a kft.-nél feltárt eltitkolt árbevétel a pénztárból hiányzott, ezt az összeget a felperes a vállalkozásból személyes célra kivonta. A felperes adófizetési kötelezettségét a személyi jövedelemadóról szóló, többször módosított 1995. évi CXVII. törvény (továbbiakban: Szja. tv.) 1. § (3) bekezdésére, 4. § (1), (2) bekezdésére, 28. § (1) bekezdésére és 29. § (1) bekezdésére alapította. Az alperes határozatával az elsőfokú határozatot helybenhagyta.
A felperes keresetében az alperes határozatának hatályon kívül helyezését és az alperes új eljárás lefolytatására kötelezését kérte.
Az elsőfokú bíróság jogerős ítéletével a felperes keresetét elutasította. Ítéletének indokolásában egyetértett az alperesi határozatban kifejtett azon jogi indokolással, hogy a kft.-nél megállapított eltitkolt árbevétel és fizetendő áfa a társaság pénztárából hiányozott. A kft. pénztárának kezelésére egyedül az ügyvezető volt jogosult, így megállapítható volt, hogy az összeget az ügyvezető a vállalkozásból személyes célra kivonta. Ez pedig az Szja. tv. szerint, egyéb jövedelemnek minősül, így okszerű volt az adóhatóság részéről a felperes adófizetési kötelezettségének megállapítása.
A késedelmi pótlékfizetés kezdő időpontját is helytállóan állapította meg az alperes az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény (továbbiakban: Art.) 165. § (1) és (3) bekezdése alapján.
A jogerős ítélet ellen a felperes nyújtott be felülvizsgálati kérelmet kérve annak, valamint az adóhatóság határozatainak hatályon kívül helyezését, másodlagosan az elsőfokú adóhatóság új eljárás lefolytatására kötelezését. Jogi álláspontja szerint az elsőfokú bíróság ítélete okszerűtlen, iratellenes megállapításokat tartalmaz, illetve továbbra is feltételezéseken alapul. Az állítólagos bizonyítékok alapján nem lehetett volna jogszerűen megállapítani, hogy a vitatott összeget a pénztárból kivonta és saját céljára használta. A házipénztár kezelésére nemcsak a felperes, hanem valamennyi tulajdonos jogosult volt.
Az alperes a jogerős ítélet hatályában való fenntartását indítványozta.
A Legfelsőbb Bíróság a megyei bíróság 5. számú ítéletét hatályában fenntartotta.
A Legfelsőbb Bíróság töretlen ítélkezési gyakorlata alapján a felülvizsgálati eljárásban - annak rendkívüli perorvoslati jellegéből adódóan - a tényállás módosítására, a bizonyítékok újraértékelésére, felülmérlegelésére nincs lehetőség. Erre kivételesen akkor van mód, ha a jogerős határozatot hozó bíróság tényállást nem állapított meg, a megállapított tényállás hiányos, vagy iratellenes megállapításokat tartalmaz, illetve a bizonyítékokat kirívóan okszerűtlenül mérlegelte.
A fenti jogelvek alapján vizsgálta a Legfelsőbb Bíróság a jogerős ítéletet és megállapította, hogy az elsőfokú bíróság a fenti hibáktól mentesen állapította meg a tényállást, annak minden releváns elemét feltárta, és a bizonyítékok okszerű mérlegelésével a jogszabályoknak megfelelő ítéletet hozott.
A felülvizsgálati kérelmében hivatkozott Pénzkezelési szabályok alapján is megállapító, hogy a társaság házipénztárának pénzkezelési feladatait a társaság ügyvezetője, azaz a felperes látja el. Tévesen hivatkozott arra a felperes, hogy a szabályok valamennyi tulajdonost általában feljogosította a házipénztár kezelésére. Kifejezetten az ügyvezető feladata volt pl. a házipénztár jogszabályi előírásoknak megfelelő működése, az elszámolás és nyilvántartási rend kialakítása, a pénztárban lévő pénz biztonságos őrzéséhez szükséges feltételek megteremtése és folyamatos biztosítása.
A kft.-vel szemben lefolytatott adóhatósági ellenőrzés jogerősen állapította meg, hogy a kft. az árbevétele egy részét eltitkolta, és a megbecsült összeg a kft. pénztárából hiányzott. Az ellenőrzés azt is feltárta, hogy ezen hiánnyal kapcsolatban semmiféle jegyzőkönyv felvételére, vagy más személy (pl. alkalmazott) idegenkezűségére és felelősségre vonására nem merült fel adat. Az észlelt pénztárhiánnyal kapcsolatban a felperes semmiféle intézkedést nem tett, mely azt valószínűsítette volna, hogy másik személy magatartása vezetett a pénztárhiányhoz.
Ebből következően mind az alperes, mind az elsőfokú bíróság okszerűen vonta le azt a következtetést, hogy a pénztárhiány összege a felperesnél jelentkezett jövedelemként. Erre figyelemmel az Szja. tv. hivatkozott szabályai alapján a felperesnél jogszerűen került sor személyi jövedelemadó adónemben adóhiány megállapítására.
A felperes felülvizsgálati kérelmében már a késedelmi pótlék kezdő időpontját nem vitatta, így ezzel a jogkérdéssel a Legfelsőbb Bíróságnak nem kellett érdemben foglalkoznia.
Mindezekre figyelemmel a Legfelsőbb Bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét a Pp. 275. § (3) bekezdése alapján hatályában fenntartotta.
(Legf. Bír. Kfv. I. 35.051/2007.)