adozona.hu
BH+ 2010.12.554
BH+ 2010.12.554
Ha az egészségbiztosítási igazgatási szerv ugyanazon balesetből erdő újabb megtérítési igényt érvényesít, az ezzel kapcsolatos perben az igény jogalapja már nem tehető vitássá, amennyiben a balesettel összefüggésben a munkáltató megtérítési felelőssége fennállásáról - a megelőzően kibocsátott fizetési meghagyást támadó perben - jogerős ítélet döntött [1997. évi LXXXIII. törvény (továbbiakban: Ebtv.) 67. § (1) bekezdés, Pp. 229. § (1) bekezdés].
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
Az alperes egészségbiztosítási pénztár a perben támadott első fizetési meghagyással 642 877 forint, a második fizetési meghagyással 96 737 forint megfizetésére kötelezte a felperest O. J. munkavállalója 2004. 03. 12-én elszenvedett üzemi balesetével összefüggésben felmerült egészségbiztosítási ellátás megtérítése címén.
A felperes mindkét fizetési meghagyással szemben keresettel élt, azok hatályon kívül helyezését kérte. Vitatta a terhére rótt munkavédelmi szabályszegéseket, a balesettel kap...
BH+ 2010.12.554 Ha az egészségbiztosítási igazgatási szerv ugyanazon balesetből erdő újabb megtérítési igényt érvényesít, az ezzel kapcsolatos perben az igény jogalapja már nem tehető vitássá, amennyiben a balesettel összefüggésben a munkáltató megtérítési felelőssége fennállásáról - a megelőzően kibocsátott fizetési meghagyást támadó perben - jogerős ítélet döntött [1997. évi LXXXIII. törvény (továbbiakban: Ebtv.) 67. § (1) bekezdés, Pp. 229. § (1) bekezdés].
Az alperes egészségbiztosítási pénztár a perben támadott első fizetési meghagyással 642 877 forint, a második fizetési meghagyással 96 737 forint megfizetésére kötelezte a felperest O. J. munkavállalója 2004. 03. 12-én elszenvedett üzemi balesetével összefüggésben felmerült egészségbiztosítási ellátás megtérítése címén.A felperes mindkét fizetési meghagyással szemben keresettel élt, azok hatályon kívül helyezését kérte. Vitatta a terhére rótt munkavédelmi szabályszegéseket, a balesettel kapcsolatban már előzőleg kibocsátott fizetési meghagyás tárgyában folyamatban levő perre hivatkozott, kifogásolta az ugyanazon baleset kapcsán újabb és újabb fizetési meghagyások kibocsátását.
A munkaügyi bíróság elrendelte az ügyek egyesítését és az eljárást felfüggesztette a már folyamatban levő perben a jogerős határozat meghozataláig. Az ezt követően meghozott ítéletével a felperes keresetét elutasította.
A bíróság a fizetési meghagyásban foglaltak szerint megállapította a felperes munkavédelmi szabályszegését és ennek alapján a megtérítési felelőssége fennállását. Az összegszerűséget illetően a bíróság a megtérítendő egészségbiztosítási ellátásoknak a balesettel való összefüggését bizonyítottnak találta az esetleges hibás beavatkozás, illetve mulasztás vizsgálatának mellőzésével. Ez utóbbi szempontból az összegszerűség felülvizsgálatára azért nem látott lehetőséget, mert felperes azt csak a negyedik tárgyaláson kérte. A baleseti táppénzből való levonást, illetve az alperesi képviselő elfogultságát érintő felperesi kifogásokat nem találta alaposnak.
A felperes felülvizsgálati kérelmében a jogerős ítélet hatályon kívül helyezését és a munkaügyi bíróság új eljárásra utasítását, másodlagosan a keresetének helyt adó határozat hozatalát kérte. Érvelése szerint az alperes a bizonyítási kötelezettségének [Pp. 336/A. § (2) bekezdés] nem tett eleget sem a jogalap, sem az összegszerűség tekintetében. Az alperes nem igazolta minden kétséget kizáróan orvosi iratokkal, hogy milyen beavatkozások történtek, és a későbbi amputáció nem mulasztás, műhiba következménye. Vitatta, hogy az összegszerűséggel kapcsolatos kifogása előterjesztésével elkésett volna [Pp. 335/A. § (1) bekezdés], ezzel kapcsolatban iratellenességet panaszolt. Az alperesi képviselet elfogultsága kérdésében a bíróság álláspontját tévesnek tartotta.
Az alperes felülvizsgálati ellenkérelme a jogerős ítélet hatályában való fenntartására irányult. Hangsúlyozta, hogy felperes megtérítési felelőssége több munkavédelmi szabály megsértése miatt fennáll, a megbízottja szabályszegéséért is felelős.
A felülvizsgálati kérelem a következők szerint alapos.
Az iratok alapján megállapítható, hogy a perben jogi képviselő nélkül eljárt felperes a keresetleveleiben - azok tartalma szerint [Pp. 3. § (2) bekezdés] - az alperes követelésének elsősorban a jogalapját, de emellett az összegszerűséget is vitatta, amikor valótlan adatokra hivatkozott, az igény elutasítását ugyanazon igény érvényesítése tárgyában folyamatban lévő perre hivatkozva kérte.
A jelen per tárgyát képező igény és a felek között megelőzően folyamatban volt perben elbírált megtérítési igény ugyanazon balesettel kapcsolatban érvényesített követelés. Megállapítható tehát, hogy a jelen és a megelőző perben érvényesített megtérítési igény jogalapja azonos, továbbá e jogalapról, azaz a balesettel kapcsolatban a felperes megtérítési felelőssége fennállásáról már az előző perben jogerős ítélet döntött. Ez a döntés az ugyanazon jogalapból eredő további, újabb megtérítési igény esetében nem tehető vitássá, mert a jogalapra vonatkozó jogerős döntés köti a bíróságot [Pp. 229. § (1) bekezdés, PK 195. számú állásfoglalás]. Az adott esetben ezért a jogvita tárgyát már csak a megtérítési igény összegszerűsége képezhette. Ennek megfelelően kellett volna a Pp. 3. § (3) bekezdése szerint a felperesnek tájékoztatást adni a jogvita eldöntése érdekében bizonyításra szoruló tényekről, a bizonyítási teherről, illetve a bizonyítás sikertelenségének jogkövetkezményeiről. Erre a perben nem került sor.
A munkaügyi bíróság a jogalapot elbírált jogerős ítéletet figyelmen kívül hagyva az alperes megtérítési igénye jogalapját ismételten elbírálta, amelyre a fentiek értelmében nem volt szükség, illetve lehetőség. Ennek megfelelően a felülvizsgálati kérelem a jogalapot vitató részében nem igényelt elbírálást, hiszen a jelen perben az már nem volt vitatható.
A felperes keresete a fizetési meghagyásokat az összegszerűség megalapozottsága tekintetében is támadta, emiatt is kérte a hatályon kívül helyezésüket. A megalapozatlanság indokaként hivatkozott a perben az orvosi indokoltság vizsgálatának, bizonyításának szükségességére. A bíróság ezt tévesen minősítette keresetváltoztatásnak. Nem tekinthető ugyanis keresetváltoztatásnak vagy kereset kiterjesztésnek a keresetben kifogásolt jogszabálysértéssel kapcsolatos jogi álláspont előterjesztése, vagy megváltoztatása. Nem volt tehát akadálya annak, hogy felperes a keresetben vitatott összegszerűséggel kapcsolatos előbbi álláspontját a per folyamán terjessze elő.
A bíróság a Pp. 335/A. § (1) bekezdésébe ütközően mellőzte meg nem engedett keresetváltoztatásra hivatkozva az összegszerűség tekintetében a tényállás teljes körű felderítését, tisztázását, ezért a jogerős ítélet megalapozatlan.
Az elfogultságot illetően a felülvizsgálati érvelés téves a jogerős ítéletben foglalt indokok szerint.
A kifejtettekre tekintettel a Legfelsőbb Bíróság a jogerős ítéletet a Pp. 275. § (4) bekezdése alapján hatályon kívül helyezte és a munkaügyi bíróságot új eljárásra és új határozat hozatalára utasította.
Az új eljárásban a Pp. 3. § (3) bekezdésében előírt tájékoztatást követően, a Pp. 336/A. § figyelembevételével lefolytatott, illetve kiegészített bizonyítási eljárás alapján kell a fizetési meghagyás összegszerűsége tekintetében a tényállást megállapítani és ennek eredményeként dönteni a Pp. 339. § alkalmazásával. (Legf.Bír. Mfv.III.10.588/2009.)