BH+ 2009.5.236

A balesetért fennálló felelősség csak akkor állapítható meg, ha a felperes nem úgy járt el, ahogy az adott helyzetben általában elvárható [1997. évi LXXXIII. tv. 68. §, 1959. évi IV. tv. 339. §]

Kiválasztott időállapot: Mi ez?
  • Kibocsátó(k):
  • Jogterület(ek):
  • Tipus:
  • Érvényesség kezdete: 
  • Érvényesség vége: 

MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?

Az alperes 2007. augusztus 16-án kibocsátott fizetési meghagyásával összesen 496 312 forint megfizetésére kötelezte a felperest K. T. biztosított 2006. március 6-án történt balesetével összefüggésben. A baleset úgy következett be, hogy a sérült lakásáról az autóbusz pályaudvar felé vezető sétányon elhaladva, annak - az előző nap leesett ónos eső miatt - jeges felületén megcsúszott, elesett és a bal térdén megsérült.
Fizetési meghagyása indokolásában az alperes kifejtette, hogy a munkaügyi bí...

BH+ 2009.5.236 A balesetért fennálló felelősség csak akkor állapítható meg, ha a felperes nem úgy járt el, ahogy az adott helyzetben általában elvárható [1997. évi LXXXIII. tv. 68. §, 1959. évi IV. tv. 339. §]
Az alperes 2007. augusztus 16-án kibocsátott fizetési meghagyásával összesen 496 312 forint megfizetésére kötelezte a felperest K. T. biztosított 2006. március 6-án történt balesetével összefüggésben. A baleset úgy következett be, hogy a sérült lakásáról az autóbusz pályaudvar felé vezető sétányon elhaladva, annak - az előző nap leesett ónos eső miatt - jeges felületén megcsúszott, elesett és a bal térdén megsérült.
Fizetési meghagyása indokolásában az alperes kifejtette, hogy a munkaügyi bíróság ítéletével hatályon kívül helyezte az alperes korábbi fizetési meghagyását, amelyben az alperes a felperessel a park és részleges fasorgondozási feladatok elvégzésére szerződést kötő L. Kht.-t kötelezte a baleset kapcsán felmerült egészségbiztosítási kiadások megtérítésére. Jelen fizetési meghagyásában az alperes megállapította, hogy a felperest, mint a közút kezelőjét terheli felelősség a baleset bekövetkezéséért, mert a helyszínen nem gondoskodott megfelelően a hó eltakarításáról és a csúszásmentesítésről. Mindezek alapján a felperes a közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény (a továbbiakban: Kktv.) 9/B. §-ának (2) bekezdése, 34. §-ának (1) bekezdése, valamint 35. §-a, a helyi közutak kezelésének szakmai szabályairól szóló 5/2004 GKM rendelet (a továbbiakban: Szabályzat) rendelkezései, a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény (a továbbiakban: Ebtv.) 68/A. §-a és a Ptk. 339. §-ának (1) bekezdése értelmében felelősséggel tartozik a felmerült egészségbiztosítási költségek megtérítéséért.
A felperes keresetében a fizetési meghagyás hatályon kívül helyezését kérte.
A munkaügyi bíróság jogerős ítéletével az alperes fizetési meghagyását hatályon kívül helyezte. Ítéletének indokolásában kifejtette, hogy az L. Kht. valóban nem tekinthető a közút kezelőjének, azonban nem elfogadható az az alperesi álláspont, mely szerint kizárólag a felperes, mint a közút kezelője lenne felelőssé tehető, amennyiben nem kerül sor a közút síkosság mentesítésére, tekintettel arra is, hogy a felperes a vállalkozó L. Kht. ellenőrzésére műszaki ellenőrt alkalmazott, akit a felperes részéről a városüzemeltetési iroda felelős előadója számoltatott be, felügyelt és ellenőrzött. A Szabályzat értelmében a közút kezelőjének nem személyesen kell eleget tennie az elvégzendő feladatoknak. Ha pedig a közútkezelő a közút tisztán tartására egy társasággal vállalkozói szerződést köt, a vállalkozó felelőssége a kötelezettségének elmulasztásával összefüggésben bekövetkezett baleset kapcsán fennállhat, figyelemmel a Szabályzat A) pontjára. A felperes a közterületek tisztán tartásában jártas társasággal kötött vállalkozói szerződést, a vállalkozó feladatait pontosan, részletesen meghatározta és a vállalkozót ellenőrizte, tehát úgy járt el, ahogy adott helyzetben általában elvárható, ezért a bekövetkezett baleset kapcsán őt felelősség nem terheli.
A jogerős ítélet ellen az alperes terjesztett elő felülvizsgálati kérelmet, amelyben elsődlegesen az ítélet megváltoztatását, és a fizetési meghagyás hatályában fenntartását, másodlagosan az ítélet hatályon kívül helyezése mellett a munkaügyi bíróság új eljárás lefolytatására utasítását kérte. Álláspontja szerint a felperes az L. Kht.-val egy eredmény létrehozására irányuló vállalkozói szerződést kötött, amelyben nem bízta meg a társaságot kezelői feladatokkal, mert ilyen szerződés keretében a kezelői jogok nem ruházhatók át. Tekintettel arra, hogy a felperes tekinthető a közút kezelőjének, megítélése szerint őt terheli az e minőségéből fakadó felelősség a bekövetkezett balesettel összefüggésben. Rámutatott felülvizsgálati kérelmében arra, hogy a bírói gyakorlat nem egységes azon ügyek megítélésében, amikor egy önkormányzat nem saját alapítású szervezettel végezteti a hóeltakarítást és a síkosság mentesítést.
Az alperes felülvizsgálati ellenkérelme a jogerős ítélet hatályában fenntartására irányult.
A felülvizsgálati kérelem alaptalan.
A kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény (a továbbiakban: Ebtv.) 68. §-ának (1) bekezdése értelmében, aki az egészségbiztosítási ellátásra jogosult betegségéért, keresőképtelenségéért, egészségkárosodásáért vagy haláláért felelős, köteles az emiatt nyújtott egészségbiztosítási ellátást megtéríteni. A megtérítési kötelezettség olyan mértékben áll fenn, amilyen mértékben a felelősség megállapítható.
Az Ebtv. 68. §-ának (2) bekezdése szerint a felelősség megállapítására, ha jogszabály kivételt nem tesz, a Ptk.-nak a szerződésen kívül okozott károkért fennálló felelősségre vonatkozó szabályait kell megfelelően alkalmazni, azzal az eltéréssel, hogy a felelősség abban az esetben is fennáll, ha az ellátásra jogosultnak vagyoni kára nincs.
A Ptk. 339. §-ának (1) bekezdése alapján, aki másnak jogellenesen kárt okoz, köteles azt megtéríteni. Mentesül a felelősség alól, ha bizonyítja, hogy úgy járt el, ahogy az az adott helyzetben általában elvárható.
Mindenek előtt leszögezi a Legfelsőbb Bíróság, hogy jelen ügyben a balesetért való felelősség megállapítása során nem releváns, hogy a felperes önkormányzat, vagy a közút tisztántartására szerződés alapján köteles L. Kht. tekinthető a közút kezelőjének. Helyesen mutatott rá azonban e körben a munkaügyi bíróság, hogy az önkormányzat nem köteles szerződést kötni a közút kezeléséből adódó feladatok ellátására, e feladatok ellátásáról vállalkozási szerződés keretében is gondoskodhat.
Jelen perben kizárólag azt kellett vizsgálni, hogy a felperes önkormányzatot terheli-e polgári jogi felelősség a perbeli baleset bekövetkezéséért. A Ptk.-nak az Ebtv. által hivatkozott rendelkezése értelmében a közút kezelője a balesetért fennálló felelősségét kimentheti, ha bizonyítja, hogy annak megelőzése érdekében úgy járt el, ahogy az az adott helyzetben általában elvárható.
A peres ügyben keletkezett iratok alapján osztotta a Legfelsőbb Bíróság a munkaügyi bíróság álláspontját arról, hogy a felperes a közterületek tisztán tartásában jártas társasággal való szerződéskötéssel, a társaság feladatainak részletes meghatározásával, és munkájának folyamatos ellenőrzésével az adott helyzetben elvárható módon járt el, ezért felelősség a bekövetkezett baleset kapcsán nem terheli.
Mindezek alapján a Legfelsőbb Bíróság a jogerős ítéletet a Pp. 275. §-ának (3) bekezdése alapján hatályában fenntartotta. (Legf.Bír. Mfv/K.IV.10.013/2008.)
A folytatáshoz előfizetés szükséges.
A jogszabály aktuális szövegét és időállapotait előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink érhetik el!
{{ item.ArticleTitle }}

{{ item.ArticleLead }}

A folytatáshoz előfizetés szükséges!
A jogi tudástár előfizetői funkcióit csak előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink használhatják: az aktuális időállapottól eltérő jogszabály tartalma (korábban vagy később hatályos), nyomtatás, másolás, letöltés PDF formátumban, hirdetés nélküli nézet.

A folytatáshoz lépjen be, vagy rendelje meg előfizetését.