AVI 2002.2.12

A termékek statisztikai besorolása szempontjából a gyári kialakítás az irányadó, amelyen nem változtat az átalakítás (1992. évi LXXIV. tv. 67. §)

Kiválasztott időállapot: Mi ez?
  • Kibocsátó(k):
  • Jogterület(ek):
  • Tipus:
  • Érvényesség kezdete: 
  • Érvényesség vége: 

MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?

Az adóhatóság a felperesnél 1995. évre vonatkozóan személyi jövedelemadó adónemben (szja) és 1995. IV. negyedévre vonatkozóan általános forgalmi adó (áfa) adónemekben ellenőrzést tartott. Ennek realizálásaként az első fokon eljárt adóhatóság kötelezte a felperest 558 700 Ft adóhiánynak, 279 000 Ft adóbírságnak, 346 000 Ft késedelmi pótléknak a megfizetésére. Az alperes az elsőfokú határozatot megváltoztatva az adóbírságból 223 000 Ft törlését rendelte el, az elsőfokú határozat egyéb rendelkez...

AVI 2002.2.12 A termékek statisztikai besorolása szempontjából a gyári kialakítás az irányadó, amelyen nem változtat az átalakítás (1992. évi LXXIV. tv. 67. §)
Az adóhatóság a felperesnél 1995. évre vonatkozóan személyi jövedelemadó adónemben (szja) és 1995. IV. negyedévre vonatkozóan általános forgalmi adó (áfa) adónemekben ellenőrzést tartott. Ennek realizálásaként az első fokon eljárt adóhatóság kötelezte a felperest 558 700 Ft adóhiánynak, 279 000 Ft adóbírságnak, 346 000 Ft késedelmi pótléknak a megfizetésére. Az alperes az elsőfokú határozatot megváltoztatva az adóbírságból 223 000 Ft törlését rendelte el, az elsőfokú határozat egyéb rendelkezéseit helybenhagyta. Döntését azzal indokolta, hogy a felperes az általa megszerzett Ford Escort gépkocsi után, ami személygépjárműnek minősül, nem volt jogosult adólevonásra, e gépjármű vásárlásakor felmerült vételárat költségek között sem számolhatta volna el. Az alperes a határozatát az 1992. évi LXXIV. törvény (továbbiakban: Áfa. tv.) 33. § (2) bekezdésének b) pontjára, valamint az 1991. évi XC. törvény (továbbiakban: Szja. tv.) 1. számú mellékletének B/III. pontjára alapította.
A felperes keresetében a határozatok bírói felülvizsgálatát, az alperes a felperes keresetének elutasítását kérte.
A városi bíróság az 5. sorszámú ítéletében a felperes keresetének részben helyt adva, a felülvizsgálni kért határozatokat áfa adónemben tett megállapítások tekintetében hatályon kívül helyezte. Az alperes fellebbezése folytán eljárt megyei bíróság 2. sorszámú végzésében az elsőfokú ítéletet hatályon kívül helyezte, és az elsőfokú bíróságot a per újabb tárgyalására és újabb határozat hozatalára utasította.
Az új eljárás során fenntartott keresetében a felperes a határozatok teljes körű hatályon kívül helyezését, fizetési kötelezettségének törlését kérte. Azzal érvelt, hogy a perrel érintett jármű tehergépkocsinak minősül, és az áfa-levonási jogosultságát, valamint a költségelszámolást is jogszerűen gyakorolta. Az alperes a felperes keresetének elutasítását kérte a határozatába foglalt indokolásra figyelemmel.
Az elsőfokú bíróság azt állapította meg, hogy a jármű gyárilag személygépkocsiként került kialakításra, ezért az Áfa. tv. 67. §-ában, valamint 33. § (2) bekezdésének b) pontjában foglalt rendelkezésekre figyelemmel a felperest nem illette meg az adólevonási jogosultság az 1995. december 4. napján kelt számla alapján, amely a jármű jellegének megfelelő statisztikai besorolási számtól eltérő ITJ számot tüntetett fel. A felperes a keresetében nem jelölt meg olyan jogszabályhelyet, amelyre az egyösszegű költségelszámolásának jogszerűségét alapíthatta volna, az alperes határozata megfelelt az Szja. tv. B. fejezetének, továbbá a melléklet B/4. pontjában foglaltaknak.
Az elsőfokú ítélet ellen a felperes fellebbezett, kérte annak megváltoztatását, kereseti kérelme szerinti döntés meghozatalát. Azzal érvelt, hogy az elsőfokú ítélet nem felel meg a Pp. 193. §-ában, 195. § (1) bekezdésében, 196. § (1) bekezdésében, 197. § (1) bekezdésében, 206. § (1) bekezdésében foglaltaknak, ezért megalapozatlan. Jogszabálysértő, mivel nem felel meg a Ptk. 117. §-ában, valamint az Áfa. tv. 6. § (1) bekezdésében, 32. § (1) bekezdésének a) pontjában, 33. § (2) bekezdésének b) pontjában, 44. § (4) bekezdésében foglaltaknak. Azt hangsúlyozta, hogy átalakított személygépkocsit, tehergépjárművet vásárolt meg. Sérelmezte, hogy az elsőfokú bíróság a gépjárművet nem tekintette meg, szemlét nem tartott. Másodlagos kérelme arra irányult, hogy a Legfelsőbb Bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét helyezze hatályon kívül, és az elsőfokú bíróságot kötelezze a per újabb tárgyalására, újabb határozat hozatalára.
Az alperes ellenkérelmében az elsőfokú ítélet helybenhagyását kérte.
A Legfelsőbb Bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyta.
A szemle megtartását az elsőfokú bíróság indokoltan mellőzte, mivel az adóhatóság a gépjármű átalakításának tényét nem vitatta. A jármű tényleges használatának sincs jogi relevanciája, mivel az Áfa. tv. a levonási jog gyakorlását nem ehhez köti. Bizonyítás felvételének pedig csak az ügy eldöntése szempontjából releváns tény tekintetében van helye. [Pp. 163. § (1) bekezdés]
Az Áfa. tv. 33. § (2) bekezdésének b) pontja értelmében nem vonható le az előzetesen felszámított adó a személygépkocsi beszerzése esetén, ha a beszerzés nem továbbértékesítési céllal történik. Az Áfa. tv. 13. § (1) bekezdésének 16/g. alpontja értelmében a számlának tartalmaznia kell a termék megnevezését, statisztikai besorolását. Az Áfa. tv. 67. §-a kimondja, hogy a statisztikai besorolási számra való hivatkozással meghatározott termékek vonatkozásában a Központi Statisztikai Hivatal Ipari Termékek Jegyzékének (továbbiakban ITJ) 1994. évi június hó 15. napján érvényes besorolási rendjét kell irányadónak tekinteni. A termékek statisztikai besorolása szempontjából a gyári kialakítás az irányadó, amelyen nem változtat az átalakítás. Átalakított járműbesorolást a KSH besorolás nem ismer, ilyen cikkcsoport az ITJ között nem szerepel. Az adóügyi jogvita elbírálására az adóügyi jogszabályok rendelkezései az irányadóak. Ezért a felperesnek a Ptk. 117. §-ára, valamint más hatóságok által kiállított okiratokra való hivatkozása a jogvita eldöntése szempontjából nem bír jelentőséggel. Az 1990. évi XCI. törvény 1. §-ának (7) bekezdése értelmében szerződéseknek, ügyleteknek más gazdasági eseményeknek az adózás szempontjából csak annyiban van jelentősége, amennyiben gazdasági eredménye kimutatható. Az adóhatóság jogosult a szerződések, ügyletek adójogi minősítésére, az adólevonási jog gyakorlására csak a törvényi feltételek megléte esetén kerülhet sor, ezért a számlakibocsátó felelősségére való hivatkozás az adólevonási jog gyakorlásának jogszerűségét nem alapozza meg. Mivel a felperes az eredetileg, gyárilag személygépkocsiként kialakított gépjárművet általa sem vitatottan nem továbbértékesítési céllal vásárolta, az elsőfokú bíróság ítéletébe foglalt döntés megalapozott és jogszerű a levonási jog tekintetében.
A felperes fellebbezésében sem nevesített olyan jogszabályhelyet, amelybe az alperes határozatának az szja adókülönbözetet megállapító rendelkezése ütközne. Az elsőfokú bíróság helyesen mutatott rá arra, hogy a gépkocsi beszerzési árának költségelszámolására nincs jogi lehetőség. Ítélete mindenben megfelel a perbeli jogvita eldöntésére irányadó jogszabályi rendelkezéseknek és az e tárgyban követett bírói gyakorlatnak. (Kfv.V.28.005/1998/7., Kfv. III. 28. 099/95/6., Kfv. I. 28. 111/96/4., Kfv. II. 27. 494/97/6)
Mindezek alapján a Legfelsőbb Bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét a Pp. 253. § (2) bekezdésében foglalt rendelkezésre figyelemmel lényegében helyes indokaira tekintettel helybenhagyta. (Legfelsőbb Bíróság Kfv. IV. 29. 482/1999.)
A folytatáshoz előfizetés szükséges.
A jogszabály aktuális szövegét és időállapotait előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink érhetik el!
{{ item.ArticleTitle }}

{{ item.ArticleLead }}

A folytatáshoz előfizetés szükséges!
A jogi tudástár előfizetői funkcióit csak előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink használhatják: az aktuális időállapottól eltérő jogszabály tartalma (korábban vagy később hatályos), nyomtatás, másolás, letöltés PDF formátumban, hirdetés nélküli nézet.

A folytatáshoz lépjen be, vagy rendelje meg előfizetését.