adozona.hu
BH+ 2006.3.133
BH+ 2006.3.133
Társadalombiztosítási támogatással való gyógyszerrendelésre jogosító szerződés felmondása jogszerűségének megállapítása körében irányadó szempontok [1997. évi LXXXIII. tv. (továbbiakban: Eb. tv.) 37. § (4), (5), (6) és (7) bek.].
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
Az első fokon eljárt bíróság közbenső ítéletében megállapított tényállás szerint a peres felek között 2001. november 21-én orvosi vény felírásának feltételeiről szóló szerződés jött létre. E szerződés 7. és 8. pontja szerint a felperes megbízásos jogviszony keretében társadalombiztosítási támogatásra jogosult gyógyszereket rendelni az Önkormányzat Pszichiátriai Betegek Otthonában. 2002. szeptemberében az alperes 54 db, a felperes által kiállított vényt ellenőrzött és a 2002. december 9-én kel...
BH+ 2006.3.133 Társadalombiztosítási támogatással való gyógyszerrendelésre jogosító szerződés felmondása jogszerűségének megállapítása körében irányadó szempontok [1997. évi LXXXIII. tv. (továbbiakban: Eb. tv.) 37. § (4), (5), (6) és (7) bek.].
Az első fokon eljárt bíróság közbenső ítéletében megállapított tényállás szerint a peres felek között 2001. november 21-én orvosi vény felírásának feltételeiről szóló szerződés jött létre. E szerződés 7. és 8. pontja szerint a felperes megbízásos jogviszony keretében társadalombiztosítási támogatásra jogosult gyógyszereket rendelni az Önkormányzat Pszichiátriai Betegek Otthonában. 2002. szeptemberében az alperes 54 db, a felperes által kiállított vényt ellenőrzött és a 2002. december 9-én kelt "Értesítés" megnevezésű okiratban azt a megállapítást tette, hogy ezekre vonatkozóan nem talált az indokoltságra feljegyzést. Ezért 749 868 Ft összegben jogosulatlan gyógyszerfelírás történt, ennek alapján - az 1997. évi LXXXIII. törvény 37. §-ának (5) és (6) bekezdése alapján - az okozott kár mértékére tekintettel a gyógyszerrendelésre jogosító szerződést felbontja és a kizárást követő három évig ismételt szerződéskötést nem engedélyez. Az alperes a felperessel szemben 749 868 Ft megtérítése iránt fizetési meghagyásos eljárást kezdeményezett, majd a perré alakult eljárást a városi bíróság végzésével megszüntette. Végzését azzal indokolta, hogy a fenti törvény 37. §-ának (7) bekezdése szerint a kár megtérítésének csak a MEP jogerős határozata alapján van helye. A permegszüntető végzést a megyei bíróság határozatával helybenhagyta. Ilyen határozatot azonban a MEP nem hozott, így a kár megtérítésére és annak összegszerűségére vonatkozó jogerős döntés nem született. Az Eb. tv. 37. §-ának (5) és (6) bekezdése az orvossal szemben tehető további intézkedéseket a jogosulatlanul rendelt támogatás összegéhez köti - erre pedig MEP határozat nem született - nem lehet megállapítani azt, hogy a kizárás, illetőleg a szerződés felbontásának feltételei fennállnak-e. Az elsőfokú bíróság ezért közbenső ítéletében megállapította, hogy a felek között 2001. november 21-én megkötött orvosi vény felírásának feltételeiről szóló szerződés az ítélethozatalkor hatályban volt.A másodfokú bíróság az alperes által benyújtott fellebbezés folytán hozott közbenső ítéletében az elsőfokú bíróság ítéletét annak helytálló indokai alapján helybenhagyta.
A jogerős közbenső ítélet ellen az alperes nyújtott be felülvizsgálati kérelmet, amelyben - tartalma szerint - annak hatályon kívül helyezését, az elsőfokú bíróság közbenső ítéletének megváltoztatását és a kereset elutasítását, másodsorban mindkét fokú közbenső ítélet hatályon kívül helyezését és az elsőfokú bíróságnak új eljárásra és új határozat hozatalára történő utasítását kérte. A másodfokú bíróság által elkövetett jogszabálysértést abban jelölte meg, hogy sem az első-, sem a másodfokú eljárásban a bíróságok a vényírási szerződés felmondásának jogszerűségével nem foglalkoztak. A vényírási szerződés felmondásának jogszerűségét az elsőfokú bíróság attól tette függővé, hogy van-e jogerősen elbírált kárigény a felperessel szemben, és arra a jogi álláspontra helyezkedett, hogy amennyiben nincsen jogerősen a kártérítési igény rendezve, őt nem lehetett az Eb. tv. és végrehajtási rendelete alapján a vényírásból kizárni. A bíróság megkövetelte a jogerős határozattal történő előzetes kár megállapítását és csak ezt követően tartaná jogosnak az alperes által a szerződéses jogviszony megszüntetését. Az alperes álláspontja szerint a bíróság közbenső ítélete e vonatkozásban jogszabálysértő. Sem a városi bíróság, sem pedig a megyei bíróság hatáskör hiányát megállapító jogerős döntése nem foglalkozott a vényírási szerződés felmondásának jogosságával. Nem mondták ki a bíróságok, hogy csak jogerős közigazgatási határozat megléte után van joga az alperesnek a szerződés megszüntetésére és az összeghatártól függően a megkötésből történő három éves kizárásra. A bíróság helytelenül idézte az Eb. tv. 37. §-ának (6) bekezdését, amely visszautal az (5) bekezdésre és helytelenül értelmezte a jogszabályhelyet, ezért az erre alapított döntés törvénysértő. Az Eb. tv. 37. §-ának sem (5), sem (6) bekezdése nem tartalmaz olyan rendelkezést, hogy a kár jogerős megállapításának függvénye lehessen a vényírási szerződés felmondhatósága. Álláspontja szerint a kárigény közlése, illetve felmerülése, keletkezése mellett az idézett törvényhely alapján az alperesnek joga van a vényírási szerződés felmondására. A kárösszeg mértéke megállapítására megtette egyébként a jogi lépéseket, a közigazgatási eljárás e vonatkozásban még nem zárult le. Dr. F. Gy. orvost egyébként nem a vényírásból zárta ki, hanem a társadalombiztosítási támogatással történő gyógyszerrendelésből, ami nem ugyanazt jelenti. A társadalombiztosítási támogatással a gyógyszerrendelésből történő kizárása egyidejűleg történt a károkozás összegének és tényének megállapításával. Bejelentette, hogy igénye érvényesítésére közigazgatási határozatot adott ki, ezért a szerződés érvényességének megállapítása kérdésében helye lett volna az eljárás felfüggesztésének addig, amíg a közigazgatási eljárás a kárösszeg vonatkozásában jogerősen elbírálást nyer.
A Legfelsőbb Bíróság megítélése szerint nem állnak fenn a felülvizsgálatnak a törvényi feltételei.
A Pp. 270. §-ának (2) bekezdése szerint jogerős ítélet felülvizsgálatára akkor kerülhet sor, ha az az ügy érdemére kihatóan jogszabálysértő. A másodfokú bíróság az alperes által felhozott jogsértéseket nem követte el. Az iratokhoz csatolt, a felek között létrejött szerződés 6. pontja értelmében a felperes tudomásul vette, miszerint az OEP, illetőleg a MEP jogosult a szerződés 2. számú mellékletét képező jogszabályok alapján a szerződés teljesítésének ellenőrzésére. A 2. számú melléklet sorolta fel a szerződésre vonatkozó jogszabályokat, közöttük a kötelező egészségbiztosítási ellátásról szóló 1997. évi LXXXIII. törvényt is. A 7. pontban a felperes kijelentette, hogy ismeri a felsorolt jogszabályokba foglalt, a nem szerződésszerű teljesítés esetére rendelt jogkövetkezményeket. Elismerte, hogy e jogkövetkezményeken túlmenően is a Ptk. szabályai szerint kártérítési felelősséggel tartozik az OEP-nek. A 10. pont szerint a MEP a szerződést annak III/7. pontjában foglaltakon túl, súlyos szerződésszegés esetén azonnali hatállyal felfüggesztheti vagy felmondhatja. A szerződésben azonban nem határozták meg, hogy a felmondás szempontjából mi tekinthető súlyos szerződésszegésnek. Ennek hiányában helytállóan állapították meg az eljárt bíróságok, hogy arra az 1997. évi LXXXIII. tv. 37. §-ának (5) és (6) bekezdésében foglaltak az irányadóak. A hivatkozott törvény 37. §-ának (4) bekezdése szerint a támogatással történő gyógyszerrendelésre jogosult orvos, ha a rendelésre vonatkozó jogszabályokban foglalt szakmai előírásokat megszegi, vagy a rendelés jogcímét a valóságtól eltérően tünteti fel és ezzel kárt okoz, köteles a kárt megtéríteni. Az (5) bekezdés arról rendelkezik, hogy ha a jogosulatlanul rendelt támogatás összege meghaladja a tárgyhónapban a külön jogszabályban foglalt összeget, úgy a támogatással történő rendelésre jogosító szerződést - az okozott kár megtérítésére vonatkozó kötelezés mellett - legfeljebb egy évre fel lehet függeszteni. A (6) bekezdés a szerződés felmondásának, illetve a finanszírozási szerződésből való kizárásnak a feltételeit rendezi, az itt írt szankciók is meghatározott összegű kár okozásához kapcsolhatók. A kártérítés iránti igény a rendelet 37. §-ának (7) bekezdése szerinti módon érvényesíthető, ettől az alperes joghatályosan nem térhet el. A kárigény fenti módon történő érvényesítése mellett - tehát azzal egyidejűleg - tehet lépéseket a szerződés felfüggesztése vagy megszüntetése érdekében. Miután az igényét nem az itt írt módon érvényesítette, a városi bíróság az általa indított pert jogerősen megszüntette. Mindaddig tehát, amíg a kár megtérítése iránt a törvény 37. §-ának (7) bekezdésében írtak szerint nem tesz lépéseket, a szerződés egyoldalú felmondása kérdésében jogszerű döntést nem hozhat. A bíróság a 2004. április 29-én tartott tárgyaláson hozott végzésével a jelen per tárgyalását a városi bíróság előtt indult per jogerős befejezéséig felfüggesztette. A városi bíróság jogerős döntését követően a per tárgyalását folytatta. Az alperes 3. sorszám alatt benyújtott előkészítő iratában kifejtette, hogy nem ért egyet a városi bíróság azon döntésével, hogy a kárigényét közigazgatási határozattal kellett volna érvényesíteni, ezért álláspontja szerint a gyógyszerrendelésre jogosító szerződés törvényesen került felbontásra. Előkészítő iratában nem tett arról említést, hogy a kártérítés iránti igényét a felperessel szemben az Eb. tv. 37. §-ának (7) bekezdésében írt módon érvényesítette. Az elsőfokú bíróságnál ezt követően 2004. október 19-én tartott tárgyaláson arra hivatkozott, hogy a városi bíróság, illetőleg az annak helybenhagyásáról rendelkező, a megyei bíróság határozata ellen felülvizsgálati kérelmet terjesztett elő a Legfelsőbb Bíróságnál és a Legfelsőbb Bíróság döntéséig kérte a jelen per tárgyalásának felfüggesztését. Arra vonatkozóan, hogy az igényét közigazgatási határozattal érvényesítette, ekkor sem tett említést.
Ennek hiányában alappal nem sérelmezheti, hogy az általa kiadott közigazgatási határozat jogerőre emelkedéséig az eljárt bíróságok a per tárgyalását a Pp. 152. §-a alapján ismételten nem függesztették fel.
A felülvizsgálati kérelmében előadta, hogy a kárigényét közigazgatási határozattal érvényesítette, de mert a felülvizsgálati eljárásban bizonyítás felvételének nincs helye, az előadását figyelembe venni nem lehet.
Felülvizsgálati ok hiányában a Legfelsőbb Bíróság az alperes felülvizsgálati kérelmét a Pp. 273. §-ának (1) és (5) bekezdése szerint - annak előzetes megvizsgálása után - elutasította. (Legf.Bír. Gfv.E.30.249/2005. sz.)