adozona.hu
123/2007. Adózói kérdésre adott válasz (AEÉ 2007/11.)
123/2007. Adózói kérdésre adott válasz (AEÉ 2007/11.)
A magánszemély különadójának alapja és az adóterhet nem viselő járandóságok [2006. évi LIX. törvény 2. § (1) bekezdése]
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
1. Az államháztartás egyensúlyát javító különadóról és járadékról szóló 2006. évi LIX. törvény 2. § (1) bekezdése szerint "Az egyéni vállalkozói tevékenységet nem folytató magánszemélynek a különadót a személyi jövedelemadó bevallásában bevallott vagy az adóhatóság adatszolgáltatás alapján történő adómegállapítása alapján megállapított összevont adóalapnak a járulékfizetés felső határát meghaladó része (különadó-alap) után kell megfizetnie." Szintén a különadó alapját képezi a munkáltatói adó...
123/2007. Adózói kérdésre adott válasz (AEÉ 2007/11.)
A magánszemély különadójának alapja és az adóterhet nem viselő járandóságok [2006. évi LIX. törvény 2. § (1) bekezdése]
1. Az államháztartás egyensúlyát javító különadóról és járadékról szóló 2006. évi LIX. törvény 2. § (1) bekezdése szerint "Az egyéni vállalkozói tevékenységet nem folytató magánszemélynek a különadót a személyi jövedelemadó bevallásában bevallott vagy az adóhatóság adatszolgáltatás alapján történő adómegállapítása alapján megállapított összevont adóalapnak a járulékfizetés felső határát meghaladó része (különadó-alap) után kell megfizetnie." Szintén a különadó alapját képezi a munkáltatói adómegállapítás keretében megállapított adó megfelelő része is. Így a különadó alapja az összevont adóalap járulékfizetési felső határt meghaladó része, de csak abban az esetben, ha a magánszemély adóbevallás benyújtására köteles (vagy adóbevallás helyett adóhatósági vagy munkáltatói adómegállapítás útján teljesíti adókötelezettségét) . Ezért, ha a magánszemély kizárólag adóterhet nem viselő járandóságnak minősülő jövedelemmel rendelkezik, e jövedelméről bevallást sem kell adnia, így tehát nem fizet különadót abban az esetben sem, ha az adóterhet nem viselő járandóságok összege meghaladja a járulékfizetési felső határt.Az adóterhet nem viselő járandóságok összege, mint egyéb jövedelem, az összevont adóalap részét képezi azzal, hogy a személyi jövedelemadóról szóló, többször módosított 1995. évi CXVII. törvény (továbbiakban: Szja törvény) 34. § (1) bekezdése alapján az adótábla szerint számított adót csökkenti az adóterhet nem viselő járandóságok adótábla szerinti adója. Ezért, mivel a különadót nem az adótábla szerint kell megfizetni, a különadó alapját nem lehet csökkenteni az adóterhet nem viselő járandóságok után fizetendő különadó összegével.
A leírtak alapján, amennyiben a magánszemély bármely okból bevallás benyújtására köteles, akkor az összevont adóalap teljes, a járulékfizetési felső határt meghaladó része a különadó alapját képezi, még akkor is, ha ebben a részben adóterhet nem viselő járandóságok is vannak.
2. Az előzőekben leírtak eltérően alkalmazandóak az Szja törvény 3. § 72. l) alpontja szerinti, nemzetközi szerződés vagy viszonosság alapján külföldön adóztatható, de az adó kiszámításánál figyelembe vehető jövedelem után fizetendő különadó esetében. Mivel az ilyen jövedelem tényleges adóztathatóságát az egyezmények kizárják, így ezen jövedelem után különadót sem kell fizetni azzal, hogy a többi, Magyarországon adóztatható jövedelem adóztathatóságánál, tehát a különadó alapjának megállapításakor az ilyen jövedelem is figyelembe vehető.
Ha az összevont adóalapban külföldről és belföldről származó jövedelem egyaránt van, a különadó fizetési kötelezettség megállapítása érdekében meg kell határozni az összes jövedelem és a járulékfizetés felső határa - 2007-ben 6 748 850 forint - közötti különbséget. A különadó alapjának meghatározása szempontjából az alábbi esetek fordulhatnak elő:
- Ha az összevont adóalapba tartozó jövedelem nem éri el a járulékfizetés felső határát, értelemszerűen nem kell különadót fizetni.
- Ha az összevont adóalapba tartozó jövedelem meghaladja a járulékfizetés felső határát, de abban
- a belföldről származó jövedelemrész kisebb, mint az összes jövedelem és a járulékfizetés felső határa közötti különbség, akkor a különadó alapja a belföldről származó jövedelem.
a:LINK {text-decoration:none; color:#00309c;}
a:HOVER {text-decoration:none; background:#fc0; color:#00F;}
a:ACTIVE {text-decoration:none; background:#fc0; color:#00F;}
a:VISITED {text-decoration:none; color:#00309c;}
a.f {color=green; vertical-align:top; font-size:70%; font-style:normal; font-weight:normal;}
a.fu {color=blue; vertical-align:top; font-size:70%; font-style:normal; font-weight:normal;}
a.fr {color=red; text-decoration:line-through; vertical-align:top; font-size:70%; font-style:normal; font-weight:normal;}
.r {color:red;text-decoration:line-through;}
.u {color:blue;}
.bh {font-weight:bold;}
.bo {margin:0pt; font-weight:bold;}
.bovhr {margin:0pt; font-weight:bold; background=yellow;}
.it {margin:0pt; font-weight:italic;}
.vhr { align:justify; margin:0pt; background=yellow;}.hvhr { background=yellow;}.base { align:justify; margin:0pt;}h1 {font-size:14.0pt;}
h2 {font-size:13.0pt;}
h3 {font-size:12.0pt;}
h4 {font-size:11.0pt;}
h5 {font-size:10.0pt;}
h6 {font-size:9.0pt;}
h7 {font-size:9.0pt;}
td {font-size:8.0pt;}
| - Ha az összevont adóalapba tartozó jövedelem nem éri el a járulékfizetés felső határát, értelemszerűen nem kell különadót fizetni. | |
| - Ha az összevont adóalapba tartozó jövedelem meghaladja a járulékfizetés felső határát, de abban | |
| a belföldről származó jövedelemrész kisebb, mint az összes jövedelem és a járulékfizetés felső határa közötti különbség, akkor a különadó alapja a belföldről származó jövedelem. | |
| Példa: | |
| a belföldről származó jövedelem | 1 millió forint |
| a külföldről származó jövedelem | 9 millió forint |
| a járulékfizetés felső határa | (6 748 850 forint) |
| és az összes jövedelem | (10 millió forint) |
| különbsége | 3 251 150 forint |
| ami több, mint a belföldről származó | |
| jövedelem, ezért a különadó alapja | |
| a belföldről származó jövedelemrész, | |
| azaz | 1 millió forint |
| a belföldről származó jövedelemrész nagyobb, mint az összes jövedelem és a járulékfizetés felső határának különbsége, akkor a különadó alapja a járulékfizetés felső határa és az összes jövedelem közötti különbség. | |
| Példa: | |
| a belföldről származó jövedelem | 6 millió forint |
| a külföldről származó jövedelem | 4 millió forint |
| a járulékfizetés felső határa | (6 748 850 forint) |
| és az összes jövedelem | (10 millió forint) |
| különbsége | 3 251 150 forint |
| ami kisebb, mint a belföldről | |
| származó jövedelem, ezért a | |
| különadó alapja a járulékfizetés | |
| felső határa és az összes jövedelem | |
| közötti különbség, | |
| azaz | 3 251 150 forint. |
(PM Jövedelemadók főosztálya 7781/2007. -APEH Ügyfélkapcsolati és Tájékoztatási főosztály 3302485245)