APEH tájékoztató

a munkabérek személyi jövedelemadó-előleg levonásáról

Kiválasztott időállapot: Mi ez?
  • Kibocsátó(k):
  • Jogterület(ek):
  • Tipus:
  • Érvényesség kezdete: 
  • Érvényesség vége: 

MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?

A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (a továbbiakban: Szja tv.) 47. §-ának (12) bekezdése felhatalmazást ad az adóhatóságnak, hogy a munkáltató, a bér kifizetője (a továbbiakban: a munkáltató) számára előírt adóelőleg-megállapítási szabályoktól eltérő számítási rendszert engedélyezzen. A pénzügyminiszternek az ezen rendelkezés egységes alkalmazása céljából kiadott 7001/1996. (PK. 3.) PM irányelvében foglaltakkal összhangban, az Adó- és Pénzügyi, Ellenőrzési Hivatal (a tov...

APEH tájékoztató
a munkabérek személyi jövedelemadó-előleg levonásáról
A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (a továbbiakban: Szja tv.) 47. §-ának (12) bekezdése felhatalmazást ad az adóhatóságnak, hogy a munkáltató, a bér kifizetője (a továbbiakban: a munkáltató) számára előírt adóelőleg-megállapítási szabályoktól eltérő számítási rendszert engedélyezzen. A pénzügyminiszternek az ezen rendelkezés egységes alkalmazása céljából kiadott 7001/1996. (PK. 3.) PM irányelvében foglaltakkal összhangban, az Adó- és Pénzügyi, Ellenőrzési Hivatal (a továbbiakban: APEH) a következő tájékoztatót (a továbbiakban: Tájékoztató) adja ki.
Jelen Tájékoztató a hivatkozott törvényi rendelkezésben említett eltérő adóelőleg-levonási rendszer(ek) és alkalmazható módszerek engedélyezésével és az azokra történő áttéréssel kapcsolatos tudnivalókat tartalmazza.
1. Az adóhatóság csak a bér fogalmába sorolt (a továbbiakban: bér) jövedelmekre vonatkozó eltérő adóelőleg-levonási rendszerre ad ki engedélyt. Ez azt jelenti, hogy az engedélyezett módszer nem érintheti a bér fogalmába nem tartozó jövedelmek adóelőlegét, a kifizetőknek azokra vonatkozóan a törvényben előírt rendelkezést kell alkalmazniuk (ez a munkáltatóra is vonatkozik, ha a dolgozónak nem bért, hanem pl. megbízási díjat, tiszteletdíjat fizet ki).
2. Az engedélyezett módszer csak akkor alkalmazható, ha az előleg-számítási rendszer eredményeként az év végén elszámolandó adókülönbözet (alul- vagy túlvonás) mérséklődik. Az adóelőleg alul- vagy túlvonásának mérséklésére vonatkozó követelménynek a magánszemély összevont adóalapjába tartozó jövedelmeiről (nyugdíj, gyes, ösztöndíj, munkáltatói nyugdíjpénztári, biztosítási befizetés, megbízási díj, vállalkozásból származó összevonandó jövedelem stb.), valamint bevallásra kötelezett osztalékáról, árfolyamnyereségéről, külterületi termőföld bérbeadásából származó jövedelméről (a továbbiakban: együttes jövedelem) az év elejétől a bérkifizetés időpontjáig rendelkezésre álló információk alapján, a várható adóhoz viszonyítva, minden egyes bérkifizetésnél érvényesülnie kell.
3. Az adóhatóság az áttérés időpontjától függetlenül, a bejelentés tudomásul vételével adja meg az engedélyt, ha a munkáltató a 4. pontban leírt adóelőleg-levonási rendszer alkalmazását választja. A munkáltató a bejelentést az adózás rendjéről szóló törvény 3. számú mellékletének A/1. pontja szerinti adatszolgáltatás A/95/29. vagy az A/95. számú "Adatkísérő lap" cím alatti részén a következők feltüntetésével teheti meg: "Az APEH által a Pénzügyi Közlönyben (1996. évi 3. szám) közzétett Tájékoztató 4. pontja szerinti adóelőleg-számítási rendszert alkalmazom." Azok a munkáltatók, akik az adatszolgáltatást követő időpontban térnek át a 4. pontban jelzett rendszerre, ezt az áttéréssel egyidejűleg az előbbi tartalommal írásban jelentsék be az adóhatóságukhoz.
4. A 3. pontban említett módon engedélyezett adóelőleg-levonási rendszer az, amely megfelel az 1. és 2. pontban foglalt feltételeknek és alkalmazása egyidejűleg a következő számítási módszerekkel történik:
- a munkáltató a saját nyilvántartása és a magánszemély munkavállalónak az 1. számú melléklet szerinti tartalommal tett nyilatkozata alapján, és kérelmére - a más forrásból (beleértve a más kifizetőtől kapott jövedelmet is) származó együttes jövedelmeiről, az azokból levont adóelőlegekről általa rendelkezésre bocsátott adatok alapján azok beszámításával, illetve a bér, valamint a nyugdíj és az azzal azonosan adózó jövedelmek (a továbbiakban: nyugdíj) éves várható előrevetítésével, valamint az adótáblára és az adójóváírásra vonatkozó rendelkezések (Szja törvény 30. § és 33. §) alkalmazásával számítja ki az adót, illetőleg a személyre szóló adójóváírás levonásával - figyelembe véve a 47. § (5) bekezdését is - a várható adót, és - az év során a beszámított tételekből már levont adóelőlegeket is figyelembe véve - állapítja meg (az év elejétől halmozottan) minden bérkifizetésnél az adóelőleget;
- a munkáltató a magánszemély más forrásból származó jövedelmére vonatkozó bejelentését - annak nyilvántartásba vételével - akkor veszi figyelembe, ha az a jövedelem felvételét (jóváírását) követő 30 napon belül történik és annál a bérnél számítja be, amelynek bérszámfejtése lezárását megelőzően a bejelentést megkapta;
- a bérnek nem minősülő jövedelmek előzőek szerinti figyelembevétele csak a bér "halmozott" adóelőlegét befolyásolja oly módon, hogy a bér adóelőlegeként az együttes jövedelem alapján megállapított adóelőleg és a bérnek nem minősülő kifizetésekből (40%) levont összesített adóelőleg különbözete jelenik meg.
Az előzőeknek megfelelően a várható adó kiszámítása a következő:
a) Össze kell adni a rendszeresen kifizetett bér és egyéb munkaviszonyból származó rendszeres jövedelem tizenkétszerese (évesített) és a havi nyugdíj tizenkétszerese együttes összegéhez a más forrásból származó - a bérkifizetés időpontjáig közölt -, az összevont adóalapba tartozó jövedelmeket.
b) Ki kell számítani az előbbi várható összevont adóalap adóját az adótábla szerint.
c) Ki kell számítani az a) pontban évesített bérrel arányos adójóváírás összegét az együttes jövedelem figyelembevételével.
d) A b) pont szerinti összegből le kell vonni a c) pont szerinti összeget, a 47. § (5) bekezdésében levonandó évesített összegeket, valamint a bérkifizetés időpontjáig közölt - az összevont adóalapba tartozó - jövedelmekből levont adóelőleget (legfeljebb 40%-ot).
Az adott bérkifizetés összegéből adóelőlegként a d) pont szerinti összeg annyiad részét kell levonni, ahány hónap - az adott hónappal együtt - az év végéig még hátra van.
5. A 4. pontban foglaltaknak megfelelő rendszerre a jelen Tájékoztató megjelenését követően át lehet térni akkor is, ha a munkáltató addig másként járt el, továbbá év közben is, ha a munkáltató a magánszemély kérésére a rendelkezésre bocsátott információk változása alapján azt választja. Ez azt is jelenti, hogy ha a magánszemély január hó folyamán csupán arról nyilatkozott, hogy más forrásból is számít jövedelemre, e nyilatkozatát (a 2. számú melléklet szerinti tartalommal) kiegészítheti, hogy kéri a munkabérére jutó arányos adójóváírás figyelembevételét, önként vállalva a más forrásból származó jövedelmei, az ezekkel összefüggésben levont adóelőlegek összegeinek bejelentését, illetőleg annak elmulasztása esetén a mulasztással járó jogkövetkezményeket.
Ha a munkáltató év közben tér át az engedélyezett módszerre, minden, az adóévben korábban kifizetett bért és általa ismert (együttes) jövedelmet, illetőleg azok adóelőlegét figyelembe kell vennie.
6. Azok a munkáltatók, akik az 1996. január havi bérekből nem a 47. § (12) bekezdésében lehetővé tett módszer választásával vontak adóelőleget és e Tájékoztató közzétételét követően áttérnek a 4. pontban leírt módszer alkalmazására, a következő bérfizetésnél 4. a)-d) pontok szerinti számítással és az 5. pontban leírtak szerint betudhatják, legfeljebb az adott hónap bér-adóelőlegének mértékéig a januári bérből levont többlet-adóelőleget. Amennyiben ez nem elegendő, a következő hónap(ok) bér-adóelőlegénél lehet beszámítani.
7. Az előlegszámítási módszer jelen Tájékoztató szerinti módosítása esetén a munkáltató által korábban benyújtott havi bevallást ezen a címen nem kell önellenőrizni, e helyett - a tényleges helyzetnek megfelelően - a következő havi bevallásban kell az elszámolt adóelőleget szerepeltetni.
Az Szja törvény 47. §-ának (12) bekezdése szerinti eljárásra történő áttérés nem kötelező, azonban az éven belüli egyenletes és méltányos adóterhelés megvalósítása, az éves adó és az adóelőleg közelítése érdekében az APEH - számítva együttműködésükre - felkéri a munkáltatókat, hogy a közleményben foglaltak figyelembevételével, a törvény 47. §-ának (12) bekezdését alkalmazzák a bér adóelőlegének megállapítására és levonására.
Az APEH kéri továbbá, hogy azok a munkáltatók, amelyek (akik) a korábbi adóhatósági (jelen Tájékoztató közzététele előtti) közleményei és ajánlásai alapján, már áttértek a 4. pont szerinti rendszer, illetőleg módszerek alkalmazására, a 3. pontban foglaltak figyelembevételével bejelentésüket utólagosan tegyék meg.
A zökkenőmentes áttérés érdekében az adóhatósági ügyfélszolgálat minden segítséget és tájékoztatást megad az érintetteknek.
Adó- és Pénzügyi, Ellenőrzési Hivatal
1. számú melléklet
Nyilatkozat
Alulírott kijelentem, hogy az év végi adókülönbözet mérséklése érdekében vállalom, hogy a más forrásból származó jövedelmeimet és az azokból levont adóelőlegeket a munkáltatómnak bejelentem a felvételtől (jóváírástól) számított 30 napon belül. Kérem ezen adatok figyelembevételét a bérem adóelőlegének megállapításánál. Az adatok bejelentésének esetleges elmulasztásával járó jogkövetkezményeket tudomásul veszem.
....................., 1996. ........................ hó ...... nap
.................................... aláírás
2. számú melléklet
Kiegészítő nyilatkozat
Alulírott az 1996. ........................ hó ...... napján kelt nyilatkozatomat kiegészítve vállalom, hogy az év végi adókülönbözet mérséklése érdekében a más forrásból származó jövedelmeimet és az azokból levont adóelőlegeket a munkáltatómnak bejelentem a felvételtől (jóváírástól) számított 30 napon belül. Kérem ezen adatok figyelembevételét a bérem adóelőlegének megállapításánál. Az adatok bejelentésének esetleges elmulasztásával járó jogkövetkezményeket tudomásul veszem.
....................., 1996. ........................ hó ...... nap
.................................... aláírás
A folytatáshoz előfizetés szükséges.
A jogszabály aktuális szövegét és időállapotait előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink érhetik el!
{{ item.ArticleTitle }}

{{ item.ArticleLead }}

A folytatáshoz előfizetés szükséges!
A jogi tudástár előfizetői funkcióit csak előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink használhatják: az aktuális időállapottól eltérő jogszabály tartalma (korábban vagy később hatályos), nyomtatás, másolás, letöltés PDF formátumban, hirdetés nélküli nézet.

A folytatáshoz lépjen be, vagy rendelje meg előfizetését.