T/11919. számú törvényjavaslat indokolással - Magyarország 2026. évi központi költségvetésének megalapozásáról

adozona.hu

T/11919. számú törvényjavaslat indokolással - Magyarország 2026. évi központi költségvetésének megalapozásáról

Kiválasztott időállapot: Mi ez?

Jogterület(ek): Államháztartási jog
Tipus: indokolás
Érvényesség kezdete: 2025.05.13
Érvényesség vége:

MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?

Csak a jogszabály szövegének mutatása

T/11919. számú törvényjavaslat indokolással - Magyarország 2026. évi központi költségvetésének megalapozásáról

2025. évi LI. törvény Magyarország 2026. évi központi költségvetésének megalapozásáról

[1] Az Alkotmánybíróság 4/2006. (II. 15.) AB határozata alapján a központi költségvetésről szóló törvényjavaslatot önállóan kell benyújtani és tárgyalni, az Országgyűlés e tárgykörről más tárgyköröktől elkülönítve folytat vitát és elkülönítve dönt.
[2] Erre tekintettel az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény a központi költségvetésről szóló törvényjavaslatban foglaltak megalapozásához szükséges törvénymódosítások önálló törvényjavaslatban való benyújtását rendeli el akként, hogy a törvénynek a központi költségvetésről szóló törvénnyel legalább egyidejűleg hatályba kell lépnie.
[3] E törvényi rendelkezésnek eleget téve az Országgyűlés az államháztartás egyensúlyának és a közpénzekkel való áttekinthető, hatékony, ellenőrizhető gazdálkodás garanciáinak megteremtését szolgálja.
[4] A törvény a központi költségvetésről szóló törvényben foglaltak végrehajtásához szükséges törvénymódosításokat tartalmazza.
[5] A rezsicsökkentés Európa legalacsonyabb gázárát biztosítja a magyar családok számára, eredményeinek megőrzése érdekében a kedvezőtlen nemzetközi környezetben rendkívüli intézkedések szükségesek. A törvénymódosítás az ellátásbiztonsági szempontokra is figyelemmel a kapcsolódó költségvetési kiadások jelentős csökkentését szolgálja a megfizethető energiaárak fenntartása céljából.
[6] A törvény előmozdítja az államháztartás egyensúlyának és a közpénzekkel való áttekinthető, ellenőrizhető gazdálkodás garanciáinak megteremtését, az államháztartás központi és önkormányzati alrendszerének hatékonyabb működését.
[7] Az Alaptörvény L) cikk (1) bekezdése szerint "Magyarország védi a házasság intézményét mint egy férfi és egy nő között, önkéntes elhatározás alapján létrejött életközösséget". Ennek következetes érvényesítése érdekében a törvény olyan módon határozza meg az özvegyi nyugdíj jogosultsági szabályait, hogy a házassági kötelék az együttéléstől függetlenül jogosultságot teremt özvegyi nyugdíjra, ha annak egyéb feltételei fennállnak.
[8] A 2021 -2027 programozási időszakban a Belügyi Alapok részét képező alapból származó támogatások felhasználásával kapcsolatban a személyes adatok kezelésének jogalapját szükséges megteremteni a migrációs tárgyú törvényekben, amelynek célja, hogy a támogatások felhasználásának ellenőrzését biztosítsa.
[9] A törvény a Magyar Államkincstár feladatellátásának hatékonyabbá tétele érdekében módosítja a nyugdíjfolyósításra, a költségvetési támogatások és a csekély összegű támogatások szabályszerűbb kiutalására, nyilvántartására és adatszolgáltatásaira vonatkozó szabályokat. A törvény az eljárási szabályok módosításával hozzájárul a közhiteles törzskönyvi nyilvántartások vezetéséhez, továbbá a helyi önkormányzatok pénzügyi ellenőrzéséhez.
[10] A törvény az állami vagyonról szóló törvényt jogalkalmazást segítő és jogértelmezést könnyítő rendelkezésekkel egészíti ki, a hatályos rendelkezéseket pontosítja az egységes állami vagyonnyilvántartás, a kivezetésre szánt állami vagyonnal való gazdálkodás és a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. Igazgatóságának hatásköre tekintetében.
[11] A törvény egyéb törvények vagyongazdálkodással összefüggő rendelkezéseit az állami vagyon változása, az állami tulajdonú gazdasági társaságok átalakulása következtében az érintett törvényi rendelkezésekben történő átvezetés, valamint az állami vagyon más célú hasznosítása lehetőségének megteremtése érdekében módosítja.
[12] A törvény a közszolgálati tisztviselőkről szóló törvényt jogalkalmazást segítő rendelkezésekkel egészíti ki az önkormányzati köztisztviselők év közi illetményemelésének végrehajthatósága érdekében.
[13] A törvény a jogalkalmazói tapasztalatokra figyelemmel a postai szolgáltatásokról szóló 2012. évi CLIX. törvényben rögzített, felhasználók panaszainak kezelésére vonatkozó eljárások átláthatóságának további növelése céljából, meghatározza a panasztétel jogvesztő határidejét és a hatósági felülvizsgálat lehetőségével kapcsolatos határidő számítást egyértelműbbé teszi.
[14] A Nemzeti Eszközkezelő programban résztvevő személyek terheinek enyhítését szolgáló rendelkezés célja, hogy a hátralévő fizetési kötelezettségeknek eleget tevő - otthonukat visszavásárló - vevőket további kamatkövetelés ne terhelje.
[15] A fenntartható finanszírozás és az egységes vállalati felelősségvállalás ösztönzését szolgáló környezettudatos, társadalmi és szociális szempontokat is figyelembe vevő, vállalati társadalmi felelősségvállalás szabályairól és azzal összefüggő egyéb törvények módosításáról szóló 2023. évi CVIII. törvény módosításának célja a törvény rendelkezéseinek a jogalkalmazói tapasztalatokra figyelemmel történő pontosítása.
[16] A fentiekre figyelemmel az Országgyűlés a következő törvényt alkotja:

1. A helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény módosítása

1. §

A helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény 19. § d) pontjában a "feltéve, ha" szövegrész helyébe az "akkor, ha" szöveg lép.

2. A csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló 1991. évi XLIX. törvény módosítása

2. §

A csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló 1991. évi XLIX. törvény 4. § (3) bekezdés h) pontjában az "ide nem értve, ha" szövegrész helyébe a "kivéve, ha" szöveg lép.

3. A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény módosítása

3. §

A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 39. § (1) bekezdés nyitó szövegrészében a "megállapítható, ha" szövegrész helyébe a "megállapítható, amennyiben" szöveg lép.

4. A bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény módosítása

4. §

A bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény 3. §-a a következő (1e) és (1f) bekezdéssel egészül ki:
"(1e) A föld alatti gáztárolóban mint természetes előfordulási helyén lévő, állami tulajdonban álló szénhidrogén tulajdonjogát, kérelemre, a Kormány rendeletében meghatározott mennyiségben a földgázellátásról szóló 2008. évi XL. törvény 141/L. § (1) bekezdése szerinti elhatárolást végrehajtó gazdasági társaság (a továbbiakban: földgáz szolgáltató) a tulajdonba adásról rendelkező bányafelügyeleti határozat alapján megszerezheti. A földgáz szolgáltatónak a földgáz átadása a kormányrendeletben meghatározott átadási ponton és ütemezésben történik. A földgáz szolgáltató tulajdonába e bekezdés szerint került földgáz az (1) bekezdésétől eltérően a kitermeléssel nem kerül a bányavállalkozó tulajdonába.
(1f) A földgáz szolgáltató az (1e) bekezdés szerinti földgáz tulajdonjogát 0 forint értéken szerzi meg és a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény 50. § (4) bekezdése alapján 0 forint bekerülési értéken tartja nyilván."

5. §

A bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény 5. §-a a következő (2b) bekezdéssel egészül ki:
"(2b) A 3. § (1e) bekezdése szerint a földgáz szolgáltató tulajdonába került földgázt földgáztárolási működési engedéllyel rendelkező bányavállalkozó termeli ki."

6. §

A bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény 20. § (6) bekezdése a következő h) ponttal egészül ki:
(Nem kell bányajáradékot fizetni)
"h) a 3. § (1e) bekezdése szerint tulajdonba adott földgáz kitermelése után."

7. §

A bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény a következő IV/D. RÉSSZEL egészül ki:
"IV/D. RÉSZ
AZ (EU) 2024/1787 EURÓPAI PARLAMENTI ÉS TANÁCSI RENDELET VÉGREHAJTÁSÁRA VONATKOZÓ SZABÁLYOK
48/D. §
Az energiaágazaton belüli metánkibocsátás csökkentéséről és az (EU) 2019/942 rendelet módosításáról szóló, 2024. június 13-i (EU) 2024/1787 európai parlamenti és tanácsi rendelet előírásai tekintetében illetékes hatóságként a bányafelügyelet jár el."

8. §

A bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény 50/A. § (1a) bekezdése a következő h) ponttal egészül ki:
(Felhatalmazást kap a Kormány)
"h) a földgáz szolgáltató részére tulajdonba adható földgáz mennyiségére, az átadás helyére és ütemezésére"
(vonatkozó részletes szabályok rendeletben történő megállapítására.)

9. §

A bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény 43. § (9d) bekezdésében az "5. év" szövegrész helyébe az "ötödik év" szöveg lép.

10. §

Hatályát veszti a bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény 43/B. § (13) bekezdése.

5. A társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény módosítása

11. §

A társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény 45. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(2) Özvegyi nyugdíjra jogosult a házastársra előírt feltételek fennállása esetén a jogszerző élettársa, ha a jogszerzővel annak haláláig
a) egy év óta megszakítás nélkül együtt élt és gyermekük született, vagy
b) megszakítás nélkül tíz év óta együtt élt
és sem a jogszerzőnek, sem az élettársnak nem állt fenn házassága a jogszerző halálakor."

12. §

A társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény 79. §-a a következő (9) bekezdéssel egészül ki:
"(9) A nyugdíjfolyósító szerv a minimálbér változása miatt módosuló, a bírósági végrehajtásról szóló törvény szerinti levonási összeghatárt első alkalommal a minimálbér megállapításáról rendelkező jogszabály hatálybalépését követő hónapban általa folyósított ellátásokból történő letiltás során alkalmazza azzal, hogy az ezt megelőző időszakra visszamenőlegesen elszámolt ellátásból levonható összeget a korábban hatályos minimálbér alapulvételével állapítja meg."

13. §

A társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény a következő 102/E. §-sal egészül ki:
"102/E. §
Az e törvénynek a Magyarország 2026. évi központi költségvetésének megalapozásáról szóló 2025. évi LI. törvénnyel megállapított 45. § (2) bekezdését, 48. § (1) bekezdését, 49. §-át és 51. § (1) bekezdését abban az esetben kell alkalmazni, ha a jogszerző 2025. december 31-ét követően halt meg. Ha a jogszerző 2026. január 1-jét megelőzően halt meg, a 2025. december 31-én hatályos 45. § (2) bekezdését, 48. § (1) bekezdését, 49. §-át és 51. § (1) bekezdését 2025. december 31-ét követően is alkalmazni kell."

14. §

A társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény
1. 48. § (1) bekezdésében a "vagy a házastársak a házasság megkötésétől öt éven át megszakítás nélkül együtt éltek" szövegrész helyébe az "a házasság legalább öt évig fennállt, vagy a házasság fennállásának és a házasságkötést közvetlenül megelőző, megszakítás nélküli élettársi együttélésnek az együttes időtartama eléri a tíz évet" szöveg,
2. 49. § (1) bekezdésében a " , továbbá házastársától egy évnél hosszabb ideje külön élő személynek" szövegrész helyébe a "házastársnak" szöveg,
3. 49. § (2) bekezdésében a " , továbbá házastársától egy évnél hosszabb ideje külön élő személynek" szövegrész helyébe a "házastársnak" szöveg, és
4. 51. § (1) bekezdésében az "a különélő, illetőleg elvált" szövegrész helyébe az "az elvált" szöveg
lép.

6. A bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény módosítása

15. §

A bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény 90. § (3) bekezdésében az "az a), valamint a h) és i) pontban" szövegrész helyébe az "az a), a h) és az i) pontban" szöveg lép.

7. A sportról szóló 2004. évi I. törvény módosítása

16. §

(1) A sportról szóló 2004. évi I. törvény 59. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(6) Edzői járadék szövetségi kapitány vagy a nemzeti válogatottat vezető edző és - abban az esetben, ha az érmest utánpótlás korosztályokban legalább három évig folyamatosan felkészítette vagy a felkészítésben közreműködött - nevelőedző részére is megállapítható, amennyiben az edző az (5) bekezdés e) pontja szerinti javaslatban szerepel."
(2) A sportról szóló 2004. évi I. törvény 60. § (4a) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(4a) A sportpolitikáért felelős miniszter a járadékra való jogosultságot és a járadék folyósítását a jövőre nézve hivatalból megszünteti, amennyiben megállapítja, hogy a járadékra való jogosultság nem jogszabályszerűen került megállapításra, vagy a jogosultsági feltételeknek való megfelelés a járadékra való jogosultság megállapítását követően megszűnt."

8. A kereskedelemről szóló 2005. évi CLXIV. törvény módosítása

17. §

A kereskedelemről szóló 2005. évi CLXIV. törvény
1. 2. § 4. pontjában a "szállítja (szállíttatja)" szövegrész helyébe a "szállítja vagy szállíttatja" szöveg, és
2. 9. § (5) bekezdésében a "valamint" szövegrész helyébe a "továbbá" szöveg lép.

9. A földgáz biztonsági készletezéséről szóló 2006. évi XXVI. törvény módosítása

18. §

A földgáz biztonsági készletezéséről szóló 2006. évi XXVI. törvény az "A biztonsági készlet felhasználása" alcímet követően a következő alcímmel egészül ki:
"Különleges földgázkészlet
5/B. §
(1) A különleges földgázkészlet a miniszter által meghatározott földgázmennyiség (a továbbiakban: különleges földgázkészlet), amelyet a Magyar Szénhidrogén Készletező Szövetség (a továbbiakban: Szövetség) az 5/C. § (1) és (2) bekezdés szerint hozott létre.
(2) A Szövetség az e törvényben meghatározott módon tároltatja és értékesíti a különleges földgázkészletet, amelyet rezsivédelmi készletezési szolgáltatás keretében az e törvény végrehajtására kiadott kormányrendeletben meghatározottak szerint tart fent. A különleges földgázkészlet a Szövetség tulajdonát képezi.
5/C. §
(1) A különleges földgázkészlet teljes mennyiségének a hazai földgázrendszer virtuális kereskedelmi pontjától (a továbbiakban: MGP pont) a földgáztárolóig történő szállíttatását, tároltatását, beleértve a betároltatást, mobilkapacitások lekötését, kitároltatást, valamint a kitárolt mennyiség MGP pontig történő szállíttatását az egyetemes szolgáltatót ellátó földgázkereskedő (a továbbiakban: Kereskedő) logisztikai szolgáltatási szerződés keretében (a továbbiakban: Szolgáltatás) biztosítja a Szövetség részére.
(2) A különleges földgázkészletet a Kereskedő hazai földgáztárolóban tárolja azzal, hogy kormányrendelet - a hazai földgáztárolók üzemszerű működési feltételeinek biztosítása céljából - a teljes mennyiség vonatkozásában egyedi tárolót is kijelölhet a különleges földgázkészlet tárolására, valamint a földgáztároló engedélyes működési engedélyében rögzített nyilvántartására.
(3) A különleges földgázkészlethez tartozó, a hazai földgáztárolókban rendelkezésre álló kapacitásokhoz meglévő, nem megszakítható minimum betárolási és - az adott hazai földgáztárolóban tárolt különleges földgázkészlet kitárolását 70 napnál nem rövidebb időn belül biztosító - kitárolási kapacitások mértékét a miniszter az e törvény végrehajtására kiadott rendeletben határozza meg.
(4) A Szolgáltatásért fizetendő díj megegyezik a Kereskedő által a hazai földgáztárolóknak fizetendő kapacitás- és forgalmi díj, valamint a Szolgáltatáshoz kapcsolódóan a szállítási rendszerüzemeltetőnek fizetendő kapacitás- és forgalmi díj összegével. Ezen tételek közül a mobilkapacitásért fizetendő díj nem haladhatja meg a 0,3906 forint/kWh/év mértéket.
5/D. §
(1) A különleges földgázkészlet létrehozásához és fenntartásához szükséges hitelekkel és azok biztosítékával kapcsolatban tett intézkedések, jogcselekmények, jognyilatkozatok nem érintik a Szövetségnek a különleges földgázkészlet létrehozásához és fenntartásához szükséges hitelein kívüli hitelállományához kapcsolódó hitelezési és biztosítéki jogviszonyait.
(2) A különleges földgázkészletre zálogjog és a biztosítéki célú vételi jog nem alapítható.
(3) A különleges földgázkészlet mentes a bírósági végrehajtásról szóló törvény szerinti végrehajtás alól, és nem tartozik a gazdálkodó szervezet csődeljárásról és felszámolási eljárásról szóló törvényben meghatározott vagyonába.
(4) A Szövetség a különleges földgázkészlet létrehozásához és fenntartásához kapcsolódó eszközeit és forrásait, bevételeit és ráfordításait a belső számvitelében elkülöníti a kőolaj- és kőolajtermék-készletezési, a földgáz-készletezési, valamint a nem készletezési tevékenységeitől.
5/E. §
(1) A különleges földgázkészlet pótlásához és fenntartásához szükséges feltételeket a miniszter az e törvény végrehajtására kiadott rendeletben határozza meg, amelyben rögzíti
a) a szükséges hitelfelvétel legmagasabb mértékét,
b) a tagi hozzájárulás mértékét és
c) a földgáz legmagasabb beszerzési árát, amely nem lehet magasabb, mint
ca) a Kereskedő által a különleges földgázkészlet biztosításához szükséges földgázforrás beszerzése céljából 2022. szeptember 1. napjáig megkötött szerződés alapján átvett földgázmennyiség ára,
cb) a földgázkereskedő által egyéb forrásból beszerzett földgázmennyiség esetében a szerződéskötés időpontjában érvényes piaci árak
alapján képzett, és - bármely forrás esetén - legfeljebb az MGP pontig felmerülő, a rendszerhasználati díjakat, a kapcsolódó árfixálás költségeit tartalmazó ár.
(2) A Szövetség a különleges földgázkészlet pótlásához szükséges földgázt a miniszteri rendeletben meghatározottak szerint szerzi be.
(3) A különleges földgázkészlet beszerzése nem minősül a Get. szerint földgáz-kereskedelemnek.
(4) A különleges földgázkészlet fenntartásához szükséges tagi hozzájárulásra - az (1) bekezdés b) pontjában és az (5) bekezdésben foglalt kivétellel - a 8. és a 9. §-ban foglaltak az irányadók.
(5) A különleges földgázkészlet létrehozásához és fenntartásához szükséges tagi hozzájárulással kapcsolatos nyilatkozat benyújtási és fizetési kötelezettség nem vonatkozik a villamosenergia-termelői engedéllyel rendelkező, 50 MW és annál nagyobb teljesítményű, elsődleges energiaforrásként földgázt használó erőművek által villamosenergia-termelés céljára felhasznált földgáz mennyiségére.
5/F. §
(1) Ha Magyarország földgáz- vagy villamosenergia ellátásának biztosítása érdekében szükséges, a miniszter az e törvény végrehajtására kiadott rendeletben engedélyezheti a különleges földgázkészlet felhasználását.
(2) Az 5/G. § szerinti részleges vagy teljes megszűntetés kivételével a különleges földgázkészlet felhasználására csak a földgáz biztonsági készlet mértékéről szóló miniszteri rendelet szerinti mobil földgázkészlet kitárolását követően kerülhet sor. A miniszter a felhasználás engedélyezését megelőzően tájékoztatja a Kormányt, hogy a kitárolás milyen következményekkel jár az érintett földgáztároló működésére.
(3) A miniszter a különleges földgázkészlet felhasználására vonatkozó rendeletben meghatározhatja
a) a felhasználásra engedélyezett földgáz mennyiségét,
b) az igénybevételre jogosultakat,
c) a felhasználásra engedélyezett földgáz árát, amely nem lehet kevesebb, mint a földgáz beszerzési ára.
(4) A Szövetség a felhasználásra engedélyezett földgázt az e törvény végrehajtására kiadott miniszteri rendeletnek megfelelően értékesíti, amely nem minősül a Get. szerint földgázkereskedelemnek. A Szövetség az értékesített földgáz utáni árbevételt a különleges földgázkészlet létrehozására és fenntartására felvett hitelek törlesztésére fordítja.
5/G. §
(1) A miniszter az 5/F. § (1) bekezdése szerinti rendeletében dönthet a különleges földgázkészlet részleges vagy teljes megszüntetéséről. Ebben az esetben a miniszter a rendeletében meghatározza a teljes, vagy részbeni értékesítés 5/F. § (3) bekezdésén túlmutató feltételeit. A Szövetség az értékesítésre kijelölt különleges földgázkészletet a miniszteri rendeletnek megfelelően értékesíti, amely nem minősül a Get. szerinti földgáz-kereskedelemnek és nem tartozik a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény hatálya alá.
(2) Ha a miniszter rendelete alapján az (1) bekezdés szerint a különleges földgázkészlet részben vagy teljes egészében megszüntetésre kerül, a miniszter gondoskodik az érintett földgáztároló üzemszerű működési feltételeinek biztosításához szükséges földgázkészlet rendelkezésre állásáról."

19. §

(1) A földgáz biztonsági készletezéséről szóló 2006. évi XXVI. törvény 13. §-a a következő (1b) bekezdéssel egészül ki:
"(1b) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben szabályozza
a) a különleges földgázkészlet fenntartásának biztosítása érdekében a rezsivédelmi készletezési szolgáltatás részletszabályait és a különleges földgázkészlet fenntartásának időtartamát,
b) a hazai földgáztárolók üzemszerű működési feltételeinek biztosítása céljából a különleges földgázkészlet tárolásának és tárolói nyilvántartásának szabályait."
(2) A földgáz biztonsági készletezéséről szóló 2006. évi XXVI. törvény 13. §-a a következő (6) bekezdéssel egészül ki:
"(6) Felhatalmazást kap a miniszter, hogy rendeletben állapítsa meg
a) a különleges földgázkészlet, valamint a hozzá tartozó minimum betárolási és kitárolási kapacitások mértékére,
b) a különleges földgázkészlet pótlásához és a fenntartásához - a tagi hozzájárulás mértékére, és a hitelfelvételi korlátra is kiterjedően - szükséges feltételekre, valamint
c) a különleges földgázkészlet felhasználására, értékesítésére és annak feltételeire
vonatkozó részletes szabályokat."

10. Az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény és egyes kapcsolódó törvények módosításáról szóló 2006. évi LXV. törvény módosítása

20. §

Az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény és egyes kapcsolódó törvények módosításáról szóló 2006. évi LXV. törvény 1. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(6) Az állami alapító által alapított alapítványt (közalapítványt) - ideértve azon alapítványt, amelyben az állam az alapítói jogok gyakorlására utóbb más jogcímen vált jogosulttá -, továbbá az állami alapító által államháztartáson kívüli alapítóval közösen alapított alapítványt (közalapítványt) az alapítók kérelmére a bíróság - nemperes eljárásban - akkor is megszünteti, ha azt az alapítók arra hivatkozással kérik, hogy az alapítvány, közalapítvány céljainak megvalósítása, feladatának további ellátása központi költségvetési szerv, legalább többségi állami tulajdonban álló közhasznú nonprofit gazdasági társaság, illetve egyéb közfeladatot ellátó szervezet által hatékonyabban megvalósítható. Ez esetben a megszűnt alapítvány, közalapítvány vagyonát - cél szerinti feladatainak további ellátása érdekében - az állami alapító a megszüntetési kérelemben megjelölt központi költségvetési szerv, többségi állami tulajdonban álló közhasznú nonprofit gazdasági társaság, illetve egyéb közfeladatot ellátó szervezet rendelkezésére bocsátja (nonprofit gazdasági társaság esetében apportként)."

21. §

Az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény és egyes kapcsolódó törvények módosításáról szóló 2006. évi LXV. törvény 2. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(1) Az állami alapító által alapított alapítványt (közalapítványt) - ideértve azon alapítványt, amelyben az állam az alapítói jogok gyakorlására utóbb más jogcímen vált jogosulttá -, továbbá az állami alapító által államháztartáson kívüli alapítóval közösen alapított alapítványt (közalapítványt) az alapítók kérelmére a bíróság - nemperes eljárásban - akkor is megszünteti, ha az alapítvány (közalapítvány) céljainak megvalósítására, feladatának további ellátására az állami alapító többségi részesedésének biztosításával közhasznú szervezetnek minősülő jogi személyiséggel rendelkező nonprofit gazdasági társaságot kíván alapítani (a továbbiakban: nonprofit gazdasági társaság)."

22. §

Az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény és egyes kapcsolódó törvények módosításáról szóló 2006. évi LXV. törvény 13. §-a a következő (9) bekezdéssel egészül ki:
"(9) E törvénynek a Magyarország 2026. évi központi költségvetésének megalapozásáról szóló 2025. évi LI. törvény (a továbbiakban: Módtv.) ... §-ával megállapított 1. § (6) bekezdését és ... §-ával megállapított 2. § (1) bekezdését azokra az alapítványokra is alkalmazni kell, amelyek tekintetében az állam a Módtv. .. §-ának, illetve . §-ának hatálybalépését megelőzően vált az alapítói jogok gyakorlására jogosulttá."

11. A menedékjogról szóló 2007. évi LXXX. törvény módosítása

23. §

A menedékjogról szóló 2007. évi LXXX. törvény 87. § (1) bekezdése a következő s) ponttal egészül ki:
(Az e fejezetben meghatározott nyilvántartásokból jogszabályban meghatározott feladataik ellátása céljából - törvényben meghatározott adatkörben -)
"s) a 2021-2027 programozási időszakban az egyes európai uniós alapokból származó támogatások felhasználásának rendjéről szóló kormányrendelet által meghatározott Belügyi Alapok Irányító Hatósága (a továbbiakban: Irányító Hatóság) a támogatások felhasználása ellenőrizhetőségének biztosítása, valamint az (EU) 2021/1060 európai parlamenti és tanácsi rendelet 72. cikk (1) bekezdés e) pontjában meghatározott feladatoknak a 42. cikk (4) bekezdésének megfelelő ellátása érdekében"
(igényelhetnek adatot.)

24. §

A menedékjogról szóló 2007. évi LXXX. törvény "A Menekültügyi, Migrációs és Integrációs Alappal összefüggő nyilvántartás" című alcíme a következő 89/B. §-sal egészül ki:
"89/B. §
(1) A 2021-2027 programozási időszakban az Alap által finanszírozott intézkedésekben résztvevőkről az Irányító Hatóság a támogatások felhasználása ellenőrizhetőségének biztosítása, valamint az (EU) 2021/1060 európai parlamenti és tanácsi rendelet 72. cikk (1) bekezdés e) pontjában meghatározott feladatoknak az (EU) 2021/1060 európai parlamenti és tanácsi rendelet 42. cikk (4) bekezdésének megfelelő ellátása érdekében nyilvántartást vezet.
(2) A nyilvántartás tartalmazza az Alap célcsoportjába tartozó személyek alábbi adatait, amelyet az Alap által finanszírozott kedvezményezettek szolgáltatnak:
a) családi és utónév,
b) születési hely,
c) születési idő,
d) nem,
e) állampolgárság,
f) menekült, oltalmazott, menedékes, befogadott vagy menedékkérő jogállása,
g) ha a célcsoportba tartozó személy különleges bánásmódot igényel, illetve amennyiben e célcsoportba tartozó személy kísérő nélküli kiskorú, ennek tényét is,
h) a célcsoportba tartozó személy Magyarországon kiállított okmányának száma,
i) ha a célcsoportba tartozó személy áttelepítés vagy áthelyezés keretében került átvételre, ennek tényét.
(3) A (2) bekezdés alapján nyilvántartásba vett adatokba az uniós támogatások felhasználásának ellenőrzését végző szerv tekinthet be.
(4) A nyilvántartásban rögzített adatok statisztikai célra felhasználhatók és statisztikai célú felhasználásra - személyazonosításra alkalmatlan módon - átadhatók.
(5) A (2) bekezdés szerinti adatokat az Alap a 2021-2027 közötti európai uniós költségvetési időszakban rendelkezésre álló forrásaira vonatkozó elszámolhatósági időszak végét követő tíz évig kezeli.
(6) Az Irányító Hatóság (1)-(5) bekezdés szerinti nyilvántartás-vezetésére az Ákr. rendelkezéseit kell alkalmazni."

25. §

A menedékjogról szóló 2007. évi LXXX. törvény 95. § (2) bekezdése a következő h) ponttal egészül ki:
(E törvény a következő uniós jogi aktusok végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapít meg:)
"h) az Európai Regionális Fejlesztési Alapra, az Európai Szociális Alap Pluszra, a Kohéziós Alapra, az Igazságos Átmenet Alapra és az Európai Tengerügyi, Halászati és Akvakultúra-alapra vonatkozó közös rendelkezések, valamint az előbbiekre és a Menekültügyi, Migrációs és Integrációs Alapra, a Belső Biztonsági Alapra és a határigazgatás és a vízumpolitika pénzügyi támogatására szolgáló eszközre vonatkozó pénzügyi szabályok megállapításáról szóló, 2021. június 24-i (EU) 2021/1060 európai parlamenti és tanácsi rendelet."

26. §

A menedékjogról szóló 2007. évi LXXX. törvény
1. 89/A. § (1) bekezdésében az "A Menekültügyi, Migrációs és Integrációs Alap" szövegrész helyébe az "A 2014-2020 programozási időszakban a Menekültügyi, Migrációs és Integrációs Alap" szöveg,
2. 89/A. § (2) bekezdésében az "az Alapnak a Menekültügyi, Migrációs és Integrációs Alapból származó támogatások felhasználásáról szóló kormányrendelet szerinti célcsoportjába" szövegrész helyébe az "az Alap célcsoportjába" szöveg
lép.

12. Az állami vagyonról szóló 2007. évi CVI. törvény módosítása

27. §

Az állami vagyonról szóló 2007. évi CVI. törvény 17. § (1) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Az MNV Zrt.:)
"b) nyilvántartást vezet a tulajdonosi joggyakorlása alá tartozó állami vagyonról, valamint gondoskodik az egységes állami vagyonnyilvántartás érdekében létrehozott informatikai rendszer (a továbbiakban: adatszolgáltatási keretrendszer) és a 22/C. § (2) bekezdése szerinti Országleltár működtetéséről;"

28. §

Az állami vagyonról szóló 2007. évi CVI. törvény 22/B. §-át megelőző alcím címe helyébe a következő rendelkezés lép:
"Az egységes állami vagyonnyilvántartáshoz és az Országleltár működtetéséhez kapcsolódó feladatok"

29. §

Az állami vagyonról szóló 2007. évi CVI. törvény 42/P. §-a a következő d) és e) ponttal egészül ki:
(Kivezetésre szánt állami vagyoni körbe tartozó gazdasági társaságok működése során - az állam átmeneti tulajdonosi helyzetére tekintettel - nem kell alkalmazni:)
"d) a felügyelőbizottság kötelező létrehozására, valamint
e) a vezető tisztségviselők, felügyelőbizottsági tagok, valamint az Mt. 208. §-ának hatálya alá eső munkavállalók javadalmazása, továbbá a jogviszony megszűnése esetére biztosított juttatások módjának, mértékének elveiről, annak rendszeréről szóló szabályzat megalkotására"
(vonatkozó szabályokat.)

30. §

Az állami vagyonról szóló 2007. évi CVI. törvény
1. 17. § (3) bekezdésében és 22/B. § (2) bekezdésében az "állami vagyonnyilvántartás vezetése érdekében" szövegrész helyébe az "állami vagyonnyilvántartás érdekében" szöveg,
2. 20. § (4) bekezdés r) pontjában a "36. § szerinti" szövegrész helyébe a "36. § (6)-(8) bekezdése szerinti" szöveg,
3. 22/B. § (1) bekezdésében az "Az MNV Zrt. által vezetett egységes" szövegrész helyébe az "Az egységes" szöveg,
4. 42/P. § b) pontjában a "közzétételére, valamint" szövegrész helyébe a "közzétételére," szöveg
lép.

13. A köztulajdonban álló gazdasági társaságok takarékosabb működéséről szóló 2009. évi CXXII. törvény módosítása

31. §

A köztulajdonban álló gazdasági társaságok takarékosabb működéséről szóló 2009. évi CXXII. törvény 7/J. §-a a következő (9a) bekezdéssel egészül ki:
"(9a) A köztulajdonban álló gazdasági társaság a számvitelről szóló törvényben meghatározott anyavállalatként belső ellenőrzést, és a megfelelési tanácsadó feladatkörébe tartozó vizsgálatot végezhet bármely leányvállalatánál."

14. A Nemzeti Közszolgálati Egyetemről, valamint a közigazgatási, rendészeti és katonai felsőoktatásról szóló 2011. évi CXXXII. törvény módosítása

32. §

A Nemzeti Közszolgálati Egyetemről, valamint a közigazgatási, rendészeti és katonai felsőoktatásról szóló 2011. évi CXXXII. törvény 2. melléklet A) pontjában foglalt táblázat D:5 mezőjében az "udvar, gazdasági" szövegrész helyébe az "udvar, valamint gazdasági" szöveg lép.

15. A civil szervezetek bírósági nyilvántartásáról és az ezzel összefüggő eljárási szabályokról szóló 2011. évi CLXXXI. törvény módosítása

33. §

(1) A civil szervezetek bírósági nyilvántartásáról és az ezzel összefüggő eljárási szabályokról szóló 2011. évi CLXXXI. törvény 62. § (3) bekezdése a következő f) ponttal egészül ki:
(E § alkalmazásában állami alapító)
"f) az (5) bekezdés szerinti, alapítói jogok gyakorlására kijelölt személy."
(2) A civil szervezetek bírósági nyilvántartásáról és az ezzel összefüggő eljárási szabályokról szóló 2011. évi CLXXXI. törvény 62. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:
"(5) Az (1) és (2) bekezdésben foglaltak szerint kell eljárni akkor is, ha az alapítói jogokat az állam azok átruházásával szerezte meg azzal, hogy ebben az esetben az alapítói jogok gyakorlója a Kormány határozatában kijelölt személy."

34. §

A civil szervezetek bírósági nyilvántartásáról és az ezzel összefüggő eljárási szabályokról szóló 2011. évi CLXXXI. törvény a következő 100. §-sal egészül ki:
"100. §
E törvénynek a Magyarország 2026. évi központi költségvetésének megalapozásáról szóló 2025. évi LI. törvény (a továbbiakban: Módtv3.) .... §-ával megállapított 62. § (3) bekezdés f) pontját és 62. § (5) bekezdését azokra az alapítványokra is alkalmazni kell, amelyek tekintetében az alapítói jogokat az állam a Módtv3. .. §-ának hatálybalépését megelőzően szerezte meg."

16. Az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. törvény módosítása

35. §

Az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. törvény 9/C. § (3) bekezdésében az "akkor is, ha" szövegrész helyébe az "abban az esetben is, ha" szöveg lép.

17. A megváltozott munkaképességű személyek ellátásairól és egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXCI. törvény módosítása

36. §

A megváltozott munkaképességű személyek ellátásairól és egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXCI. törvény 22/A. § (1) bekezdésében a "23. életévének" szövegrész helyébe a "26. életévének" szöveg lép.

18. A Magyarország gazdasági stabilitásáról szóló 2011. évi CXCIV. törvény módosítása

37. §

A Magyarország gazdasági stabilitásáról szóló 2011. évi CXCIV. törvény
1. 10. § (1) bekezdésében a "garanciát, valamint" szövegrész helyébe a "garanciát, illetve" szöveg,
2. 10/A. § a) pontjában a "teljesítésére, és" szövegrész helyébe a "teljesítésére, valamint" szöveg,
3. 10/B. § (1) bekezdés b) pontjában a "biztosított, és" szövegrész helyébe a "biztosított, továbbá" szöveg,
4. 10/C. § (2) bekezdés d) pontjában az "információt," szövegrész helyébe az "információit, továbbá" szöveg
lép.

19. Az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény módosítása

38. §

Az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 1. § 14. pontja a következő p) alponttal egészül ki:
(E törvény alkalmazásában
költségvetési támogatás: a társadalombiztosítás pénzügyi alapjai kivételével az államháztartás központi alrendszeréből ellenérték nélkül, pénzben nyújtott támogatások, ide nem értve)
"p) törvényben meghatározott tőkekiegyenlítési rendszer keretében teljesített kifizetéseket,"

39. §

Az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény a 45. § (5) és (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:
"(5) Az állam többségi befolyása alatt álló gazdasági társasággal szembeni, kijelölt tulajdonosi joggyakorlói hatáskörben előírt fizetési vagy visszafizetési kötelezettségből eredő követelés - az államháztartásért felelős miniszter és az állami vagyon felügyeletéért felelős miniszter előzetes jóváhagyásával - részben vagy egészben elengedhető - ideértve a követelés tőkévé alakítását is - a gazdasági társaság pénzügyi- vagy tőkehelyzetének rendezése érdekében. Előzetes jóváhagyás az állami támogatások versenyszempontú ellenőrzéséért felelős szerv írásos véleményének ismeretében adható. A 6. § (7) bekezdés b) pont bc) alpontja alapján nyújtott tulajdonosi kölcsön elengedett tőkeösszegét az elengedés időpontjában költségvetési kiadásként kell elszámolni a kijelölt tulajdonosi joggyakorlónál.
(6) Az állam nevében kijelölt tulajdonosi joggyakorlói feladatot ellátó gazdasági társaság a működéséhez biztosított központi költségvetési forrás felhasználásáról a tulajdonosi joggyakorlója felé - számviteli beszámolója jóváhagyásának keretében - elszámol, és a tulajdonosi joggyakorló rendelkezése alapján a társaság tulajdonosi joggyakorlói tevékenységéhez nem szükséges forrást visszafizeti az állam részére vagy indokolt esetben felhasználhatja a tárgyévet követő év működésének fedezetére."

40. §

Az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 59. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(1) A kincstár a helyi önkormányzat éves költségvetési beszámolója alapján az Ákr. szerinti hatósági ellenőrzés keretében felülvizsgálja a támogatások elszámolását, felhasználását. A hatósági ellenőrzés ügyintézési határideje indokolt esetben, egy alkalommal, legfeljebb 30 nappal meghosszabbítható. A hatósági ellenőrzés tekintetében alkalmazandó kiegészítő rendelkezéseket kormányrendelet határozza meg. A felülvizsgálat során a kincstár az Állami Számvevőszék jelentéseiben foglalt megállapításokat is figyelembe veszi."

41. §

Az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 94/A. § (2) és (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:
"(2) A 92. § szerinti fizetési kötelezettségekből eredő, az államot terhelő kifizetés során - jogszabály eltérő rendelkezése hiányában - az állami adóhatóság jár el.
(3) A költségvetési év során vállalható egyedi állami kezesség mértékét, valamint a kiállítási garancia és kiállítási viszontgarancia, továbbá az állami viszontgarancia állományának felső határát a központi költségvetésről szóló törvény állapítja meg."

42. §

Az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 97. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:
"(4) A jogi személy alapításakor vagy a tagsági jogok keletkezésének más eseteiben az államot vagy a helyi önkormányzatot megillető követelés nem pénzbeli vagyoni hozzájárulásként nem teljesíthető."

43. §

Az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 105/B. §-a a következő (1c) bekezdéssel egészül ki:
"(1c) Ha a kincstár az (1a) bekezdés szerint a bírság összeg teljes mértékben való elengedéséről dönt, a közigazgatási szankciót nem kell a Közigazgatási Szankciók Nyilvántartásába bejegyezni."

44. §

Az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 106/A. §-a a következő (6) bekezdéssel egészül ki:
"(6) A kincstár a kincstári monitoringrendszerrel összefüggő feladataival összefüggésben jogosult a támogató vagy a támogató nevében eljáró szervezet által a rendszerben rögzített természetes személy kedvezményezett adóazonosító jelének, jogi személy kedvezményezett adószámának, valamint a támogatás felhasználási helyére vonatkozó címadatainak (lakcím, székhely, telephely) megismerésére és kezelésére."

45. §

Az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 108. §-a a következő (3c) bekezdéssel egészül ki:
"(3c) Ha a kincstár az (3) bekezdés szerint a bírság összeg teljes mértékben való elengedéséről dönt, a közigazgatási szankciót nem kell a Közigazgatási Szankciók Nyilvántartásába bejegyezni."

46. §

Az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 73. alcíme a következő 111/S. §-sal egészül ki:
"111/S. §
E törvénynek Magyarország 2026. évi központi költségvetésének megalapozásáról szóló 2025. évi LI. törvénnyel (a továbbiakban: Módtv6.) megállapított 45. § (5) bekezdését a Módtv6. hatálybalépésekor fennálló követelések tekintetében is alkalmazni kell."

47. §

Az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény
1. 53/A. § (2) bekezdésében az "és a kincstárnál a költségvetési támogatás folyósítása érdekében vezetett fizetési számlával rendelkező kedvezményezettet kamatfizetési" szövegrész helyébe az "és - a 14. § (3) bekezdése szerinti fejezetből 100% előlegként folyósított költségvetési támogatások kedvezményezettje kivételével - valamennyi olyan a kedvezményezettet, aki a költségvetési támogatás célja szerinti kiadásokat az e törvényben foglaltak szerint kizárólag a kincstárnál vezetett fizetési számlájáról teljesítheti, kamatfizetési" szöveg, és
2. 105/B. § (1a) bekezdésében a "történő teljesítése esetén a kiszabott bírság korlátlanul" szövegrész helyébe a "történő maradéktalan teljesítése esetén a kiszabott bírság kérelemre korlátlanul" szöveg
lép.

48. §

Hatályát veszti az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény
1. 21. § (6) és (7) bekezdése, és
2. 36. § (4e)-(4i) bekezdése.

20. A nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény módosítása

49. §

Hatályát veszti a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény 2. melléklet I. Nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű nemzeti vagyonban tartandó állami tulajdonban álló társasági részesedés című táblázat 58. sora.

21. A közszolgálati tisztviselőkről szóló 2011. évi CXCIX. törvény módosítása

50. §

(1) A közszolgálati tisztviselőkről szóló 2011. évi CXCIX. törvény a következő 254/A. §-sal egészül ki:
"254/A. §
(1) A legfeljebb 10 000 fő lakosságszámú települési székhelyű önkormányzati hivatal esetén az önkormányzati hivatal működésének támogatása jogcímen kapott támogatásnak a Magyarország 2025. évi központi költségvetéséről szóló 2024. évi XC. törvény (a továbbiakban: Kvtv.) 21. § (3) bekezdése szerinti, fajlagos összegű támogatás tárgyévi emelése szerinti növekményét az érintett települési önkormányzat kizárólag az önkormányzati hivatalban foglalkoztatott köztisztviselők illetményének 2025. július 1-jétől történő emelésére fordíthatja.
(2) Az (1) bekezdés szerinti támogatás cél szerinti felhasználását a Magyar Államkincstár a 2025. évi önkormányzati költségvetési beszámoló felülvizsgálatával egyidejűleg ellenőrzi."
(2) A közszolgálati tisztviselőkről szóló 2011. évi CXCIX. törvény a következő 254/B. §-sal egészül ki:
"254/B. §
(1) A 254/A. § szerint nyújtott központi költségvetési többlettámogatás felhasználása érdekében
a) a 235. § (1) bekezdésétől eltérően a személyi illetmény 2025. március 1-jétől eltérő kezdő időponttal is megállapítható vagy emelhető, ebben az esetben a teljesítményértékelés mellőzhető,
b) a 235. § (3) bekezdésétől és 254. § (2) bekezdésétől eltérően személyi illetmény esetén pótlék megállapítható.
(2) A képviselő-testület jogosult a 2025. évi köztisztviselői illetményalap év közi emelésére."

22. A postai szolgáltatásokról szóló 2012. évi CLIX. törvény módosítása

51. §

(1) A postai szolgáltatásokról szóló 2012. évi CLIX. törvény 57. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(2) Panasznak az olyan bejelentés minősül, amelyben a felhasználó állítja, hogy a postai szolgáltató
a) által a postai küldemény vonatkozásában megkötött postai szolgáltatási szerződés teljesítése,
b) egyéb - az a) pont szerinti szerződés teljesítésén kívül eső - tevékenysége, vagy
c) alkalmazottjának, tagjának, megbízottjának, közreműködőjének magatartása
részben vagy egészben nem felel meg a jogszabályi előírásokban vagy a szolgáltató általános szerződési feltételeiben foglaltaknak. Az 51. §-ban foglalt jelzést, bejelentést és a kártérítési igény érvényesítését a postai szolgáltató a panaszok között köteles nyilvántartani."
(2) A postai szolgáltatásokról szóló 2012. évi CLIX. törvény 57. § (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(7) Panasz a (2) bekezdés a) pontjában foglalt esetben a postai küldemény feladása napjától hat hónapos jogvesztő határidőn belül, a (2) bekezdés b) és c) pontjában foglalt esetekben a sérelmezett tevékenység, magatartás esetén az erről való tudomásszerzéstől számított harminc napon belül, de legkésőbb a tevékenység, magatartás megvalósítását követő hat hónapos jogvesztő határidőn belül tehető."
(3) A postai szolgáltatásokról szóló 2012. évi CLIX. törvény 57. §-a a következő (14) bekezdéssel egészül ki:
"(14) A panasztétel, a panasz vizsgálata és a panaszos tájékoztatása, valamint a panasz vagy a panaszkezelés kivizsgálása érdekében a Hatósághoz fordulás lehetőségével összefüggésben a (7) és a (9)-(11) bekezdésben napokban megállapított határidőbe nem számít bele a határidő kezdetére okot adó cselekmény vagy körülmény bekövetkezésének napja (a továbbiakban: kezdőnap). A hónapokban megállapított határidő azon a napon jár le, amely számánál fogva megfelel a kezdőnapnak, ha pedig ez a nap a lejárat hónapjában hiányzik, a hónap utolsó napján. Ha a határidő utolsó napja az általános munkarend szerint heti pihenő- vagy munkaszüneti nap, a határidő a következő munkanap végén jár le."

23. A hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 2013. évi CCXXXVII. törvény módosítása

52. §

A hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 2013. évi CCXXXVII. törvény 7. § (3) bekezdés r) pontjában az "illetve" szövegrész helyébe a "valamint" szöveg lép.

24. A Városliget megújításáról és fejlesztéséről szóló 2013. évi CCXLII. törvény módosítása

53. §

A Városliget megújításáról és fejlesztéséről szóló 2013. évi CCXLII. törvény 1. § (1a) bekezdés b) pontjában az "azonos időpontig, a bejegyzett vagyonkezelő" szövegrész helyébe az "azonos időpontig a bejegyzett vagyonkezelő" szöveg lép.

25. A kollektív befektetési formákról és kezelőikről, valamint egyes pénzügyi tárgyú törvények módosításáról szóló 2014. évi XVI. törvény módosítása

54. §

A kollektív befektetési formákról és kezelőikről, valamint egyes pénzügyi tárgyú törvények módosításáról szóló 2014. évi XVI. törvény 1. § a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Ha nemzetközi szerződés eltérően nem rendelkezik, e törvény hatálya kiterjed)
"a) a Magyarország területén székhellyel rendelkező, e törvény szerinti kollektív befektetési forma és befektetési alapkezelő létrehozatalára, működésére és felügyeletére, kivéve a 2. § (2) bekezdése szerinti kockázati tőkealap-kezelő (és az általa kezelt kockázati tőkealap és magántőkealap) felügyeletét - ide nem értve az alapkezelőben történő minősített befolyás megszerzésére vagy növelésére vonatkozó engedélyt, valamint a kockázati tőkealapra, illetve a magántőkealapra vonatkozó, e törvényben kivételként meghatározott szabályokat -, valamint az olyan egy vagy több, de kizárólag zártkörű ABA-t kezelő ABAK-ok (és az általuk kezelt zártkörű ABA-k) felügyeletét- ide nem értve az ABAK-ban történő tulajdonosváltásra vonatkozó engedélyt -, amelyeknek ugyanezen ABAK-ok vagy azok anyavállalatai vagy leányvállalatai, vagy ezen anyavállalatok egyéb leányvállalatai az egyedüli befektetői, feltéve, hogy e befektetők maguk nem ABA-k,"

55. §

(1) A kollektív befektetési formákról és kezelőikről, valamint egyes pénzügyi tárgyú törvények módosításáról szóló 2014. évi XVI. törvény 11. § (3) bekezdés c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A kérelmező - amennyiben a kérelem benyújtásakor rendelkezésre állnak vonatkozó adatok - tájékoztatja a Felügyeletet:)
"c) ABA-k kezelési szabályzatáról, figyelemmel a (3a) bekezdésre;"
(2) A kollektív befektetési formákról és kezelőikről, valamint egyes pénzügyi tárgyú törvények módosításáról szóló 2014. évi XVI. törvény 11. §-a a következő (3a) bekezdéssel egészül ki:
"(3a) A Felügyelet jóváhagyása szükséges a (3) bekezdés c) pontja szerinti kezelési szabályzat zárt körű befektetési alap alapkezelője minősített befolyással rendelkező tulajdonosának megváltozására vonatkozó rendelkezéseihez. A Felügyelet jóváhagyás megadására irányuló eljárása alatt a kezelési szabályzat nem alkalmazható."

56. §

A kollektív befektetési formákról és kezelőikről, valamint egyes pénzügyi tárgyú törvények módosításáról szóló 2014. évi XVI. törvény 67. §-a a következő (11) bekezdéssel egészül ki:
"(11) A kockázati tőkealapok és a magántőkealapok befektetési alapkezelőjének a minősített befolyást elérő tulajdonosában bekövetkező változáshoz a Felügyelet engedélye szükséges."

57. §

A kollektív befektetési formákról és kezelőikről, valamint egyes pénzügyi tárgyú törvények módosításáról szóló 2014. évi XVI. törvény 69. § (2) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Zártkörű befektetési alap nyilvántartásba történő bejegyzésének feltétele, hogy a befektetési alapkezelő a Felügyeletnek benyújtsa)
"b) a befektetési alap kezelési szabályzatát, figyelemmel a 11. § (3a) bekezdése szerinti engedélyre;"

58. §

A kollektív befektetési formákról és kezelőikről, valamint egyes pénzügyi tárgyú törvények módosításáról szóló 2014. évi XVI. törvény 73. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(3) A kezelési szabályzat módosítása esetén a módosított kezelési szabályzatot a befektetési alapkezelő a módosítás hatálybalépését követő 5 napon belül tájékoztatásul köteles a Felügyeletnek megküldeni, figyelemmel a 11. § (3a) bekezdése szerinti engedélyre."

59. §

A kollektív befektetési formákról és kezelőikről, valamint egyes pénzügyi tárgyú törvények módosításáról szóló 2014. évi XVI. törvény 163. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(1) Ha a befektetési alap első alkalommal hoz befektetési jegyet nyilvánosan forgalomba, a Felügyelet eljárásának időtartama 20 munkanap. Nyilvános befektetési alap részalapjának, illetve újabb sorozatú értékpapírjának forgalomba hozatala esetén a kezelési szabályzat módosítására irányuló felügyeleti engedélyezési eljárás időtartama 20 munkanap. Nyilvános befektetési alap kezelési szabályzatának egyéb módosítására, valamint az átalakulással kapcsolatos tájékoztató jóváhagyására irányuló eljárás esetén a Felügyelet eljárásának időtartama 20 munkanap. Zártkörű befektetési alap esetén a Felügyelet 11. § (3a) bekezdése szerinti eljárásának az időtartama 5 munkanap."

60. §

A kollektív befektetési formákról és kezelőikről, valamint egyes pénzügyi tárgyú törvények módosításáról szóló 2014. évi XVI. törvény a következő 203/B. §-sal egészül ki:
"203/B. §
(1) E törvénynek a Magyarország 2026. évi központi költségvetésének megalapozásáról szóló 2025. évi LI. törvény XX. alcímének (a továbbiakban: Módtv.) hatálybalépésekor már működő zártkörű befektetési alapok a Módtv. hatálybalépését követő 10 munkanapon belül benyújtják a kezelési szabályzatukat, annak érdekében, hogy a 11. § (3a) bekezdés szerint a kezelési szabályzat meghatározott részére a Felügyelet engedélyét megszerezzék.
(2) Zártkörű alapok esetében a befektetési alapkezelő tulajdonosában változás a Módtv. hatálybalépését követően csak a Felügyelet engedélyével történhet."

61. §

A kollektív befektetési formákról és kezelőikről, valamint egyes pénzügyi tárgyú törvények módosításáról szóló 2014. évi XVI. törvény 3. melléklete az 1. melléklet szerint módosul.

62. §

Hatályát veszti a kollektív befektetési formákról és kezelőikről, valamint egyes pénzügyi tárgyú törvények módosításáról szóló 2014. évi XVI. törvény. 82. § (6) bekezdése.

26. A Nemzeti Eszközkezelő Programban részt vevő természetes személyek otthonteremtésének biztosításáról szóló 2018. évi CIII. törvény módosítása

63. §

A Nemzeti Eszközkezelő Programban részt vevő természetes személyek otthonteremtésének biztosításáról szóló 2018. évi CIII. törvény 7. §-a a következő (9) és (10) bekezdéssel egészül ki:
"(9) A (8) bekezdés szerinti rendelet alapján megkötött fizetésrendezési és együttműködési megállapodás (a továbbiakban: megállapodás) megkötésével az állam lemond - a részletfizetés megszűnését eredményező hathavi vételárrészlet hátralék, valamint az egyösszegben esedékessé vált hátralévő vételár után járó - a megállapodás megkötésének napjáig felmerült késedelmi kamat követeléséről, amennyiben
a) fizetési halasztás esetén a hátralékos vételár a megállapodásban foglalt határidőn belül teljes egészében megfizetésre került, vagy
b) részletfizetés esetén a megállapodás nem került háromhavi fizetési késedelem okán azonnali hatályú felmondásra.
(10) A megállapodás szerinti lejárt esedékességű vételár tartozás után nem kell késedelmi kamatot fizetni, amennyiben
a) fizetési halasztás esetén a hátralékos vételár teljes egészében, vagy
b) részletfizetés esetén az egyes részletek
a megállapodásban meghatározott fizetési határidőben megfizetésre kerültek."

27. A Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatóságáról szóló 2021. évi XXXII. törvény módosítása

64. §

A Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatóságáról szóló 2021. évi XXXII. törvény 13/A. § 1. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A Hatóság elnöke)
"1. megállapítja a vállalkozás fenntarthatósági célú átvilágítási kötelezettségei teljesítésének részletszabályait, a kockázatelemzés rendszere kialakításának szabályait, az ESG tanácsadóként történő akkreditálás eljárási szabályait, az ESG szoftverek kiberbiztonsági tanúsítása vonatkozásában alkalmazandó európai vagy nemzeti kiberbiztonsági tanúsítási rendszert, a Tanúsítók Névjegyzékébe való felvétel feltételeit, továbbá a Tanúsítók Névjegyzéke, az ESG beszámolók, az ESG tanácsadók, az ESG minősítők és az ESG szoftverek nyilvántartása vezetésére vonatkozó részletes eljárási szabályokat, valamint a nyilvántartások személyes adatnak nem minősülő adattartalmára vonatkozó részletes szabályokat, az ESG menedzsmentplatform működési szabályait, a hitelesített támogatásmenedzsment központ működésének részletes szabályait, az ESG beszámoló és az ESG beszámoló mellékletét képező kérdőív minimum követelményeit, tartalmát, formai követelményeit és közzétételének szabályait, továbbá az ESG törvény 27. § (5) bekezdése szerinti további adatszolgáltatás előírására vonatkozó követelményeket és a Hatóság által engedélyezett adatszolgáltatás teljesítésének szabályait,"

28. Az egyes vagyongazdálkodási kérdésekről, illetve egyes törvényeknek a jogrendszer koherenciájának erősítése érdekében történő módosításáról szóló 2021. évi CI. törvény módosítása

65. §

Az egyes vagyongazdálkodási kérdésekről, illetve egyes törvényeknek a jogrendszer koherenciájának erősítése érdekében történő módosításáról szóló 2021. évi CI. törvény 9/J. §-ában az "e § rendelkezése alapján" szövegrész helyébe az "az ezen § rendelkezése alapján" szöveg lép.

29. A harmadik országbeli állampolgárok beutazására és tartózkodására vonatkozó általános szabályokról szóló 2023. évi XC. törvény módosítása

66. §

A harmadik országbeli állampolgárok beutazására és tartózkodására vonatkozó általános szabályokról szóló 2023. évi XC. törvény 272. §-a a következő 24. ponttal egészül ki:
(Az idegenrendészeti hatóság az idegenrendészeti résznyilvántartásokból jogszabályban meghatározott feladataik ellátása céljából - törvényben meghatározott adatkörben -)
"24. a támogatások felhasználása ellenőrizhetőségének biztosítása érdekében a 2021-2027 közötti programozási időszakban az egyes európai uniós alapokból származó támogatások felhasználásának rendjéről szóló kormányrendelet által meghatározott Belügyi Alapok Irányító Hatósága (a továbbiakban: Irányító Hatóság)"
(részére továbbíthat adatot.)

67. §

A harmadik országbeli állampolgárok beutazására és tartózkodására vonatkozó általános szabályokról szóló 2023. évi XC. törvény a következő 278/A. §-sal egészül ki:
"278/A. §
(1) Az Alap által finanszírozott intézkedésekben részt vevőkről a 2021-2027 programozási időszakban az egyes európai uniós alapokból származó támogatások felhasználásának rendjéről szóló kormányrendelet által meghatározott Belügyi Alapok Irányító Hatósága az (EU) 2021/1060 európai parlamenti és tanácsi rendelet 72. cikk (1) bekezdés e) pontjában meghatározott feladatoknak az (EU) 2021/1060 európai parlamenti és tanácsi rendelet 42. cikk (4) bekezdésének megfelelő ellátása érdekében nyilvántartást vezet.
(2) A nyilvántartás tartalmazza az Alap célcsoportjába tartozó személyek alábbi adatait, amelyet az Alap által finanszírozott kedvezményezettek szolgáltatnak:
a) családi és utónév,
b) születési hely,
c) születési idő,
d) nem,
e) állampolgárság,
f) Magyarországon való tartózkodás jogcíme,
g) ha a célcsoportba tartozó személy különleges bánásmódot igényel, illetve amennyiben ezen belül a célcsoportba tartozó személy kísérő nélküli kiskorú, ennek ténye,
h) a célcsoportba tartozó személy Magyarországon kiállított okmányának száma.
(3) A (2) bekezdés alapján nyilvántartásba vett adatokba az uniós támogatások felhasználásának ellenőrzését végző szerv tekinthet be.
(4) A nyilvántartásban rögzített adatok statisztikai célra felhasználhatók és statisztikai célú felhasználásra - személyazonosításra alkalmatlan módon - átadhatók.
(5) A (2) bekezdés szerinti adatokat az Alap a 2021-2027 közötti európai uniós költségvetési időszakban rendelkezésre álló forrásaira vonatkozó elszámolhatósági időszak végét követő tíz évig kezeli."

68. §

A harmadik országbeli állampolgárok beutazására és tartózkodására vonatkozó általános szabályokról szóló 2023. évi XC. törvény 293. §-a következő 26. ponttal egészül ki:
(E törvény)
"26. az Európai Regionális Fejlesztési Alapra, az Európai Szociális Alap Pluszra, a Kohéziós Alapra, az Igazságos Átmenet Alapra és az Európai Tengerügyi, Halászati és Akvakultúra-alapra vonatkozó közös rendelkezések, valamint az előbbiekre és a Menekültügyi, Migrációs és Integrációs Alapra, a Belső Biztonsági Alapra és a határigazgatás és a vízumpolitika pénzügyi támogatására szolgáló eszközre vonatkozó pénzügyi szabályok megállapításáról szóló, 2021. június 24-i (EU) 2021/1060 európai parlamenti és tanácsi rendelet"
(végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapít meg.)

69. §

A harmadik országbeli állampolgárok beutazására és tartózkodására vonatkozó általános szabályokról szóló 2023. évi XC. törvény
1. 278. § (1) bekezdésében az "A Menekültügyi, Migrációs és Integrációs Alap" szövegrész helyébe az "A 2014-2020 programozási időszakban a Menekültügyi, Migrációs és Integrációs Alap" szöveg,
2. 278. § (2) bekezdésében az "az Alapnak a Menekültügyi, Migrációs és Integrációs Alapból származó támogatások felhasználásáról szóló kormányrendelet szerinti célcsoportjába" szövegrész helyébe az "az Alap célcsoportjába" szöveg
lép.

30. A fenntartható finanszírozás és az egységes vállalati felelősségvállalás ösztönzését szolgáló környezettudatos, társadalmi és szociális szempontokat is figyelembe vevő, vállalati társadalmi felelősségvállalás szabályairól és azzal összefüggő egyéb törvények módosításáról szóló 2023. évi CVIII. törvény módosítása

70. §

71. §

72. §

73. §

74. §

75. §

76. §

77. §

(1) A fenntartható finanszírozás és az egységes vállalati felelősségvállalás ösztönzését szolgáló környezettudatos, társadalmi és szociális szempontokat is figyelembe vevő, vállalati társadalmi felelősségvállalás szabályairól és azzal összefüggő egyéb törvények módosításáról szóló 2023. évi CVIII. törvény 40. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(1) A Hatóság vezeti az ESG tanúsítókról a Tanúsítók Névjegyzékét. A Tanúsítók Névjegyzéke tartalmazza:
a) az ESG tanúsító azonosításához szükséges adatokat,
b) ha az ESG tanúsító nem az Európai Unióban letelepedett szervezet, de Magyarország területén belül kínál szolgáltatásokat és magyarországi letelepedett képviselőt jelöl ki, a képviselő nevét vagy cégnevét, levelezési címét, telefonszámát és elektronikus levelezési címét,
c) a 43/B. § (1) bekezdése szerinti adatokat és dokumentumokat,
d) annak tényét, ha a Hatóság az ESG tanúsítót az ESG tanúsítói tevékenységtől eltiltotta,
e) a Hatóság elnökének rendeletében meghatározott feltételek teljesülését alátámasztó dokumentumokat, valamint
f) a Hatóság elnökének rendeletében előírt további, személyes adatnak nem minősülő adatokat."
(2) A fenntartható finanszírozás és az egységes vállalati felelősségvállalás ösztönzését szolgáló környezettudatos, társadalmi és szociális szempontokat is figyelembe vevő, vállalati társadalmi felelősségvállalás szabályairól és azzal összefüggő egyéb törvények módosításáról szóló 2023. évi CVIII. törvény 40. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(2) A Tanúsítók Névjegyzékébe történő nyilvántartásba vétel feltétele
a) annak igazolása, hogy az ESG tanúsítót a Kormány rendeletében meghatározott követelményekre figyelemmel a nemzeti akkreditálásról szóló törvény szerint kijelölt akkreditáló szerv akkreditálta,
b) annak igazolása, hogy az ESG tanúsítónak nincs köztartozása,
c) az, hogy az ESG tanúsító nem áll csődeljárás, végelszámolás, kényszertörlési, illetve felszámolási eljárás hatálya alatt,
d) annak igazolása, hogy az ESG tanúsító Magyarország területén bejegyzett vállalkozások esetén magyar nyelven végez tanúsítást, valamint
e) a Hatóság elnöke rendeletében meghatározott feltételek teljesítése."
(3) A fenntartható finanszírozás és az egységes vállalati felelősségvállalás ösztönzését szolgáló környezettudatos, társadalmi és szociális szempontokat is figyelembe vevő, vállalati társadalmi felelősségvállalás szabályairól és azzal összefüggő egyéb törvények módosításáról szóló 2023. évi CVIII. törvény 40. §-a a következő (5a) bekezdéssel egészül ki:
"(5a) A Hatóság az ESG tanúsítót törli a Tanúsítók Névjegyzékéből, ha a nyilvántartásba vétel alapjául szolgáló körülményekben olyan változás következett be, amelynek következtében a nyilvántartásba vétel feltételei nem teljesülnek, és ezt az ESG tanúsító a Hatóság felhívásában foglalt határidőn belül nem orvosolja."

78. §

79. §

80. §

81. §

(1) A fenntartható finanszírozás és az egységes vállalati felelősségvállalás ösztönzését szolgáló környezettudatos, társadalmi és szociális szempontokat is figyelembe vevő, vállalati társadalmi felelősségvállalás szabályairól és azzal összefüggő egyéb törvények módosításáról szóló 2023. évi CVIII. törvény 52. § (1) bekezdése a következő a) ponttal egészül ki:
(Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben)
"a) szabályozza az ESG tanúsítók akkreditálásának követelményeit,"
(2) A fenntartható finanszírozás és az egységes vállalati felelősségvállalás ösztönzését szolgáló környezettudatos, társadalmi és szociális szempontokat is figyelembe vevő, vállalati társadalmi felelősségvállalás szabályairól és azzal összefüggő egyéb törvények módosításáról szóló 2023. évi CVIII. törvény 52. § (1) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben)
"b) szabályozza az ESG tanúsítók szakmai minőségbiztosítására, bizonyosságot nyújtó szolgáltatásnyújtására, képzésére, továbbképzésére, vizsgáztatására, szakmai etikai szabályaira és szakmai titoktartására, munkaszervezésére, továbbá az ESG tanúsítók által végzett tanúsítási audit lefolytatására vonatkozó részletes követelményeket;"
(3) A fenntartható finanszírozás és az egységes vállalati felelősségvállalás ösztönzését szolgáló környezettudatos, társadalmi és szociális szempontokat is figyelembe vevő, vállalati társadalmi felelősségvállalás szabályairól és azzal összefüggő egyéb törvények módosításáról szóló 2023. évi CVIII. törvény 52. § (5) bekezdés c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Felhatalmazást kap a Hatóság elnöke, hogy rendeletben szabályozza)
"c) az ESG tanácsadóként történő akkreditálás eljárási szabályait;"
(4) A fenntartható finanszírozás és az egységes vállalati felelősségvállalás ösztönzését szolgáló környezettudatos, társadalmi és szociális szempontokat is figyelembe vevő, vállalati társadalmi felelősségvállalás szabályairól és azzal összefüggő egyéb törvények módosításáról szóló 2023. évi CVIII. törvény 52. § (5) bekezdés f) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Felhatalmazást kap a Hatóság elnöke, hogy rendeletben szabályozza)
"f) a Tanúsítók Névjegyzékébe való felvétel feltételeit, továbbá a Tanúsítók Névjegyzéke, az ESG beszámolók, az ESG tanácsadók, az ESG minősítők és az ESG szoftverek nyilvántartása vezetésére vonatkozó részletes eljárási szabályokat, valamint a nyilvántartások személyes adatnak nem minősülő adattartalmára vonatkozó részletes szabályokat;"

82. §

(1) A fenntartható finanszírozás és az egységes vállalati felelősségvállalás ösztönzését szolgáló környezettudatos, társadalmi és szociális szempontokat is figyelembe vevő, vállalati társadalmi felelősségvállalás szabályairól és azzal összefüggő egyéb törvények módosításáról szóló 2023. évi CVIII. törvény 54. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(2) A 33. § és 34. §-ban foglaltaktól eltérően a 2025. évben a vállalkozás az (1) bekezdés szerinti 2024. üzleti év fenntarthatósági célú átvilágítási kötelezettségeinek teljesítéséről szóló ESG beszámolója tekintetében nem köteles tanúsítást lefolytatni. A vállalkozás ügyvezető szerve felel az e törvényben, illetve az e törvény felhatalmazása alapján kiadott jogszabályokban foglalt követelményeknek megfelelő ESG beszámoló elfogadásáért. Az ESG beszámolót az ügyvezető szerv fogadja el. Az ESG beszámolót a vállalkozás - az ügyvezető szerv jóváhagyásról szóló írásba foglalt döntésével együtt - az elfogadásától számított három évig megőrzi."
(2) A fenntartható finanszírozás és az egységes vállalati felelősségvállalás ösztönzését szolgáló környezettudatos, társadalmi és szociális szempontokat is figyelembe vevő, vállalati társadalmi felelősségvállalás szabályairól és azzal összefüggő egyéb törvények módosításáról szóló 2023. évi CVIII. törvény 54. §-a a következő (3)-(6) bekezdéssel egészül ki
"(3) A 23. § (2) bekezdésében foglaltaktól eltérően a 2024-2026. üzleti évek vonatkozásában a vállalkozás és az 1. § (3) bekezdése szerinti szervezet a 2024., 2025. és 2026. üzleti év fenntarthatósági célú átvilágítási kötelezettségeinek teljesítéséről szóló ESG beszámolóját és az ahhoz kapcsolódó ESG tanúsítványt nem küldi meg a Hatóság részére.
(4) A 2024-2026. üzleti év fenntarthatósági célú átvilágítási kötelezettségeinek teljesítése során
a) a vállalkozás és az 1. § (3) bekezdése szerinti szervezet
aa) nem köteles a 3. § (2) bekezdése szerint eljárni,
ab) - a 23. § (2) bekezdésében foglaltaktól eltérően - nem köteles a fenntarthatósági célú átvilágítási kötelezettségeinek teljesítéséről szóló ESG beszámolót a honlapján ingyenesen és nyilvánosan hozzáférhetővé tenni,
b) a vállalkozás a 18. § (1) bekezdésétől eltérően az elkészített társadalmi felelősségvállalási stratégiáját nem köteles a honlapján nyilvánosan hozzáférhető módon közzétenni.
(5) A 27. § (4) bekezdésétől eltérően 2027. június 30-ig a mikro- vagy kisvállalkozástól ESG adatszolgáltatás nem kérhető, valamint a mikro- vagy kisvállalkozás ESG adatszolgáltatásra sem szerződésben, sem írásbeli nyilatkozatban nem vállalhat kötelezettséget.
(6) A 27. § (4) bekezdésétől eltérően 2027. június 30-ig a középvállalkozás ESG adatszolgáltatásra sem szerződésben, sem írásbeli nyilatkozatban nem vállalhat kötelezettséget."

83. §

84. §

A fenntartható finanszírozás és az egységes vállalati felelősségvállalás ösztönzését szolgáló környezettudatos, társadalmi és szociális szempontokat is figyelembe vevő, vállalati társadalmi felelősségvállalás szabályairól és azzal összefüggő egyéb törvények módosításáról szóló 2023. évi CVIII. törvény
1. 1. § (1) bekezdés a) pont ac) alpontjában a "főt;" szövegrész helyébe a "főt; és" szöveg,
2. 1. § (4) bekezdés b) pontjában a "nyújtó természetes és jogi személyekre (a továbbiakban: ESG tanácsadó)" szövegrész helyébe a "nyújtó ESG tanácsadóra" szöveg,
3. 3. § (2) bekezdés nyitó szövegrészében a "megismerhetővé teszi" szövegrész helyébe a "megismerhetővé teszi az ESG beszámoló részeként" szöveg,
4. 7. § 11. pontjában a "forgalom" szövegrész helyébe a "fogalom" szöveg,
5. 8. § (1) bekezdésében az "a gazdaságfejlesztésért felelős miniszter (a továbbiakban: miniszter)" szövegrész helyébe az "a miniszter" szöveg,
6. 21. § (3) bekezdés nyitó szövegrészében a "három hónapig" szövegrész helyébe a "30 napig" szöveg,
7. 27. § (7) bekezdésében a "részérére" szövegrész helyébe a "részére" szöveg és a "továbbiakban" szövegrész helyébe az "a továbbiakban" szöveg,
8. 35. § (1) bekezdésében a "kiegészítve további," szövegrész helyébe az "illetve" szöveg,
9. 35. § (3) bekezdésében a "kizárólagos állami tulajdonban álló" szövegrész helyébe a "többségi állami befolyás alatt álló" szöveg,
10. 43/B. § (1) bekezdésében az "akkreditálást," szövegrész helyébe az "akkreditálást, vagy a Tanúsítók Névjegyzékébe," szöveg,
11. 44. § (1) bekezdésében az "1. § (3a) bekezdése" szövegrész helyébe az "1. § (3) és (3a) bekezdése" szöveg,
12. 44. § (2) bekezdés a) pontjában az "a vállalkozás vagy" szövegrész helyébe az "a vállalkozás, az 1. § (3) vagy (3a) bekezdése szerinti szervezet, vagy" szöveg, és
13. 48. §-ában a "tanúsítvány" szövegrész helyébe a "beszámoló és a hozzá kapcsolódó tanúsítvány vagy az állami ESG minősítő által készített ESG minősítés" szöveg
lép.

85. §

Hatályát veszti a fenntartható finanszírozás és az egységes vállalati felelősségvállalás ösztönzését szolgáló környezettudatos, társadalmi és szociális szempontokat is figyelembe vevő, vállalati társadalmi felelősségvállalás szabályairól és azzal összefüggő egyéb törvények módosításáról szóló 2023. évi CVIII. törvény
1. 1. § (1) bekezdés c) pontja,
2. 1. § (5) bekezdés 1. pontja,
3. 21. § (4) bekezdése,
4. 54. § (1) bekezdés c) pontja,
5. 54. § (1) bekezdés záró szövegrészében az " és teszi közzé" szövegrész.

31. Magyarország 2025. évi központi költségvetésének megalapozásáról szóló 2024. évi LXXIV. törvény módosítása

86. §

(1) A Magyarország 2025. évi központi költségvetésének megalapozásáról szóló 2024. évi LXXIV. törvény 247. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(1) A tárgyévben a Magyarország 2025. évi központi költségvetéséről szóló törvény 2. melléklet II. rész 62. pontja szerinti önkormányzati szolidaritási hozzájárulást teljesítő helyi önkormányzat a tárgyévi befolyó és a tárgyévet megelőző évben befolyt helyi iparűzési adóbevétele közötti többletnek a tárgyévi és a tárgyévet megelőző szolidaritási hozzájárulás különbözetével korrigált összegét (a továbbiakban: fizetési kötelezettség) a Területfejlesztési Alap részére a tárgyév május, november és tárgyévet követő év március havi nettó finanszírozás keretében, a 25. mellékletben meghatározott számítási módszer alapján teljesíti."
(2) A Magyarország 2025. évi központi költségvetésének megalapozásáról szóló 2024. évi LXXIV. törvény 247. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(3) A tárgyév május, november és a tárgyévet követő év március hónapokban teljesítendő fizetési kötelezettség önkormányzatonkénti összegét az államháztartásért felelős miniszter a területfejlesztésért felelős miniszter egyetértésével rendeletben határozza meg az önkormányzatoknak az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 108. § (1) bekezdés b) pontja szerinti, 3., 9. és 12. havi időközi költségvetési jelentésében (a továbbiakban: időközi költségvetési jelentés) jelzett helyi iparűzési adóbevétele összegének figyelembevételével."

87. §

A Magyarország 2025. évi központi költségvetésének megalapozásáról szóló 2024. évi LXXIV. törvény 25. melléklete a 3. melléklet szerint módosul.

32. Az egyes felsőoktatási, családügyi és kulturális tárgyú törvények módosításáról szóló 2024. évi LXXVI. törvény módosítása

88. §

(1) Az egyes felsőoktatási, családügyi és kulturális tárgyú törvények módosításáról szóló 2024. évi LXXVI. törvény 168. §-a a következő (10a) bekezdéssel egészül ki:
"(10a) A 10. § 2026. július 1-jén lép hatályba."
(2) Hatályát veszti az egyes felsőoktatási, családügyi és kulturális tárgyú törvények módosításáról szóló 2024. évi LXXVI. törvény 168. § (10) bekezdésében a "10. §, a" szövegrész.

33. Hatályba léptető rendelkezések

89. §

(1) Ez a törvény - a (2)-(6) bekezdésben meghatározott kivétellel - a kihirdetését követő napon lép hatályba.
(2) Az 54. §-62. § és az 1. melléklet az e törvény kihirdetését követő 8. napon lép hatályba.
(3) A 12. § és az 50. § (2) bekezdése 2025. július 1-jén lép hatályba.
(4) Az 51. § a kihirdetését követő harmincadik napon lép hatályba.
(5) A 4. §-8. §, a 18. § és a 19. § 2025. augusztus 1-jén lép hatályba
(6) A 11. §, a 13. §, a 14. §, a 36. § és a 48. § 2026. január 1-jén lép hatályba.
(7) A 74. § 2027. július 1-jén lép hatályba.

34. Az Alaptörvény sarkalatosságra vonatkozó követelményének való megfelelés

90. §

E törvény
1. 20. alcíme az Alaptörvény 38. cikk (1) és (2) bekezdése,
2. 27. alcíme az Alaptörvény 23. cikke
alapján sarkalatosnak minősül.

35. Az Európai Unió Jogának való megfelelés

91. §

(1) E törvény 22. alcíme a közösségi postai szolgáltatások belső piacának fejlesztésére és a szolgáltatások minőségének javítására vonatkozó közös szabályokról szóló, 1997. december 15-i 97/67/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek való megfelelést szolgálja.
(2) E törvény 11. és 29. alcíme az Európai Regionális Fejlesztési Alapra, az Európai Szociális Alap Pluszra, a Kohéziós Alapra, az Igazságos Átmenet Alapra és az Európai Tengerügyi, Halászati és Akvakultúra-alapra vonatkozó közös rendelkezések, valamint az előbbiekre és a Menekültügyi, Migrációs és Integrációs Alapra, a Belső Biztonsági Alapra és a határigazgatás és a vízumpolitika pénzügyi támogatására szolgáló eszközre vonatkozó pénzügyi szabályok megállapításáról szóló, 2021. június 24-i (EU) 2021/1060 európai parlamenti és tanácsi rendelet végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapít meg.

1. melléklet a 2025. évi LI. törvényhez

A kollektív befektetési formákról és kezelőikről, valamint egyes pénzügyi tárgyú törvények módosításáról szóló 2014. évi XVI. törvény 3. melléklet II. fejezet XVI. cím 66. pont 66.1 alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A befektetési alapkezelőkre vonatkozó információk)
"66.1. A befektetési alapkezelő neve, cégformája és a minősített befolyással rendelkező tulajdonosai"

2. melléklet a 2025. évi LI. törvényhez

"1. melléklet a 2023. évi CVIII. törvényhez
Az 1. § (1) bekezdés b) pontja szerinti besorolást megalapozó, a Gazdasági Tevékenységek Egységes Ágazati Osztályozási Rendszere szerinti ágazatok

3. melléklet a 2025. évi LI. törvényhez

1. A Magyarország 2025. évi központi költségvetésének megalapozásáról szóló 2024. évi LXXIV. törvény 25. melléklet 1. pont a) alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A tárgyhónapra vonatkozó fizetési kötelezettség meghatározása)
"a) Ei = tárgyhónapra (a 3., 9. vagy 12. hónapra) vonatkozó fizetési kötelezettség,"
2. A Magyarország 2025. évi központi költségvetésének megalapozásáról szóló 2024. évi LXXIV. törvény 25. melléklet 2. pontja helyébe a következő pont lép:
"2. A tárgyévben a tárgyhónapra vonatkozó fizetési kötelezettség mértékének korrigálása késedelmes adatszolgáltatás esetén
A HIPAtárgyév/i értéke az önkormányzat tárgyhónapra vonatkozó időközi költségvetési jelentésében meghatározott, a tárgyhónapot követő hónap 20-áig rögzített összege. Ha az önkormányzat e határidőig nem rögzít összeget, akkor az első késedelmes adatszolgáltatás esetén a HIPAtárgyév/i értéke megegyezik a HIPAelőző év/i 1,15-szeresének 0 tizedesre kerekített összegével. A második késedelmes adatszolgáltatás esetén a HIPAtárgyév/i értéke megegyezik a HIPAelőző év/i 1,2-szeresének 0 tizedesre kerekített összegével."

Általános indokolás

Az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény (a továbbiakban: Áht.) 22. § (5) bekezdése alapján a Kormány a központi költségvetésről szóló törvényjavaslatban foglaltak megalapozásához szükséges törvénymódosításokat tartalmazó törvényjavaslatot készít, amelyet úgy nyújt be az Országgyűlésnek, hogy az a központi költségvetésről szóló törvénnyel legalább egyidejűleg hatályba lépjen. A törvényjavaslat a Kormány ezen kötelezettségének teljesítéseként a központi költségvetésről szóló törvényjavaslatban foglaltak megalapozásához szükséges törvénymódosításokat tartalmazza.
Ez az indokolás a jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény 18. § (6) bekezdése, továbbá a Magyar Közlöny kiadásáról, valamint a jogszabály kihirdetése során történő és a közjogi szervezetszabályozó eszköz közzététele során történő megjelöléséről szóló 5/2019. (III. 13.) IM rendelet 20. § (2) bekezdés a) pontja alapján a Magyar Közlöny mellékleteként megjelenő Indokolások Tárában közzétételre kerül.

Részletes indokolás

1. §

A § jogtechnikai pontosítást tartalmaz.

2. §

A § jogtechnikai pontosítást tartalmaz.

3. §

A § jogtechnikai pontosítást tartalmaz.

4-6. §, 8. §

E törvénymódosítás célja, hogy a föld alatti gáztárolóban mint természetes előfordulási helyén lévő, állami tulajdonban álló földgáz a kitermelést megelőzően ingyenesen a földgázellátásról szóló 2008. évi XL. törvény 141/L. § (1) bekezdése szerinti elhatárolást végrehajtó gazdasági társaság (a továbbiakban: földgáz szolgáltató) tulajdonába kerüljön a Kormány rendeletében rögzített mennyiségben, átadási ponton és ütemezésben azzal, hogy a tulajdonába adott földgázt a földgáz szolgáltató a földgáz egyetemes szolgáltatási célra fordítsa.
A bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvényben kerül rögzítésre, hogy a föld alatti gáztárolóban, mint természetes előfordulási helyén lévő, állami tulajdonban álló földgáz tulajdonjogát a törvény erejénél fogva a földgáz szolgáltató szerzi meg a földgáz egyetemes szolgáltatás támogatása érdekében. A földgáz mennyiségére, továbbá az átadás helyére és ütemezésére vonatkozó részletszabályokat kormányrendelet rögzíti.
A földgáz szolgáltató a vételre felajánlott földgáz tulajdonjogát 0 Ft bekerülési értéken szerzi meg, a tulajdonába adott földgáz egyetemes szolgáltatást vételező felhasználók részére történő hasznosítását a felajánlási rendelet biztosítja.
Jogosultságot kap a földgáztárolási engedéllyel rendelkező bányavállalkozó a földgáz bérkitermelésére.
Az e törvény alapján az egyetemes szolgáltatót ellátó, földgázkereskedői engedéllyel rendelkező gazdasági társaság tulajdonába adott földgáz kitermelése után bányajáradékot nem kell fizetni.

7. §, 9-10. §

A §-ok jogtechnikai pontosításokat tartalmaz.

11. §

A törvényjavaslat szerint az élettárs nem lesz jogosult özvegyi nyugdíjra, ha neki magának vagy a jogszerzőnek más személlyel házassága állt fenn a jogszerző halálakor.

12. §

A törvényjavaslat szerint a nyugdíjfolyósító szerv a módosuló minimálbér miatt változó végrehajtási összeghatárt először a következő hónapban folyósítandó ellátásokból való letiltásra alkalmazza, a munkabérből történő levonáshoz hasonlóan.

13. §

Az átmeneti rendelkezés értelmében az özvegyi nyugdíj új jogosultsági szabályait abban az esetben kell alkalmazni, ha a jogszerző a módosítás hatálybalépését követően halt meg.

14. §

A törvényjavaslat szerint a külön élő házastárs az együtt élő házastárssal azonos módon jogosult özvegyi nyugdíjra. A jogosultságot maga a házassági kötelék keletkezteti.
A módosítás egyúttal törvényjavaslatban foglaltakhoz igazítja a nyugdíjkorhatárt betöltött személlyel kötött házasság esetén az özvegyi nyugdíj többletfeltételeit, és esetükben törvényi szintre emeli az élettársi és házassági kapcsolat időtartamának összeszámíthatóságát.

15. §

A § jogtechnikai pontosítást tartalmaz.

16. §

A § jogtechnikai pontosításokat tartalmaz.

17. §

A § jogtechnikai pontosításokat tartalmaz.

18. §

A veszélyhelyzet idején megalkotott, a különleges földgázkészlet létrehozásáról szóló 260/2022. (VII. 21.) Korm. rendelet előírásainak törvényi szintű rögzítése. A különleges földgázkészlet nem része ugyan a biztonsági készletnek, de ugyanúgy a Magyar Szénhidrogén Készletező Szövetség köteles annak létrehozására és fenntartására, és ugyanúgy meghatározásra kerül a különleges földgázkészlettel kapcsolatosan a fenntartásához szükséges tagi hozzájárulás szabályozása is, ezért e törvényen belül szükséges annak mértékét miniszteri rendeletbe delegálni. A különleges földgázkészlet fenntartása a tagi hozzájárulásokon felül a rezsivédelmi készletezési szolgáltatás keretében történik, ennek szabályozására a Kormány felhatalmazása szükséges.
A különleges földgázkészletet hazai földgáztárolóban kell tárolni, kivéve, ha a tároló üzemszerű működési feltételeinek biztosítása érdekében egyedi tároló kijelölése szükséges kormányrendeletben. A különleges földgázkészlet felhasználása miniszteri jogkör, de az üzemszerű működés biztosítása itt is elengedhetetlen, kivéve, ha a felhasználás Magyarország földgáz- és villamosenergia ellátásának biztosítása érdekében szükséges, de ebben az esetben is a különleges földgázkészlet felhasználására csak a földgáz biztonsági készlet mértékéről szóló miniszteri rendelet szerinti mobil földgázkészlet kitárolását követően kerülhet sor.

19. §

Felhatalmazó rendelkezés.

20-21. §

A módosítás pontosítja az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény és egyes kapcsolódó törvények módosításáról szóló 2006. évi LXV. törvényt (a továbbiakban: 2006. évi LXV. törvény) és egyértelművé teszi, hogy a 2006. évi LXV. törvény alkalmazása során az állam által alapított alapítványok alatt azon alapítványokat is érteni kell, amelyben az állam utólag vált az alapítói jogok gyakorlására jogosulttá.

22. §

Átmeneti rendelkezés.

23-26. §, 66-69. §

Az Európai Regionális Fejlesztési Alapra, az Európai Szociális Alap Pluszra, a Kohéziós Alapra, az Igazságos Átmenet Alapra és az Európai Tengerügyi, Halászati és Akvakultúra-alapra vonatkozó közös rendelkezések, valamint az előbbiekre és a Menekültügyi, Migrációs és Integrációs Alapra, a Belső Biztonsági Alapra és a határigazgatás és a vízumpolitika pénzügyi támogatására szolgáló eszközre vonatkozó pénzügyi szabályok megállapításáról szóló, 2021. június 24-i (EU) 2021/1060 európai parlamenti és tanácsi rendelet (a továbbiakban: CPR rendelet) 72. cikk (1) bekezdés e) pontja szerint az irányító hatóság feladatát képezi az egyes műveletek monitoringhoz, értékeléshez, pénzügyi irányításhoz, vizsgálatokhoz és auditokhoz szükséges adatainak elektronikus rögzítése és tárolása a XVII. melléklettel összhangban, valamint az adatok biztonságának, sértetlenségének és bizalmas jellegének, továbbá a felhasználók hitelesítésének a biztosítása.
A Menekültügyi, Migrációs és Integrációs Alap irányító hatósága a Belügyminisztérium, amelyet a 2021-2027 programozási időszakban az egyes európai uniós alapokból származó támogatások felhasználásának rendjéről szóló 256/2021. (V. 18.) Korm. rendelet 21. § (1) bekezdése és 1. melléklete jelölt ki.
Annak érdekében, hogy az irányító hatóság a CPR rendelet 72. cikk (1) bekezdés e) pontjában és 42. cikk (4) bekezdésében foglalt feltételeknek megfeleljen, szükséges a személyes adatok kezelésének biztosítása. Emellett a nyilvántartásban rögzített adatok statisztikai célú felhasználásának lehetővé tétele - személyazonosításra alkalmatlan módon - az itt megfogalmazott kötelezettségek (monitoring, értékelés) teljesítéséhez szükséges.

27-28. §

A nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény (a továbbiakban: Nvtv.) 10. § (1) bekezdése és az államháztartás számviteléről szóló 4/2013. (I.11.) Korm. rendelet 2. § (1) bekezdése szerint a tulajdonosi joggyakorló az általa kezelt vagyont, annak értékét és változásait tartja nyilván.
Az MNV Zrt. kizárólag a tulajdonosi joggyakorlása alá tartozó állami vagyonra vonatkozóan vezet nyilvántartást. Az egyéb tulajdonosi joggyakorlók az egységes állami vagyonnyilvántartás érdekében az általuk vezetett nyilvántartás alapján adatot szolgáltatnak az MNV Zrt. részére, az adatszolgáltatási keretrendszerbe, az Országleltárba. A fentiekre való tekintettel az MNV Zrt. az egyéb tulajdonosi joggyakorlók által vezetett nyilvántartás alapján teljesített adatszolgáltatás útján biztosítja az egységes vagyonnyilvántartás működtetését.

29. §

A köztulajdonban álló gazdasági társaságok takarékosabb működéséről szóló 2009. évi CXXII. törvény (a továbbiakban: Takarékos törvény) számos olyan előírást tartalmaz (pl. felügyelőbizottság kötelező választása, javadalmazási szabályzat alkotása stb.), amely a kivezetésre szánt állami vagyoni körbe tartozó gazdasági társaságok esetében nem releváns, illetve nem alkalmazható.
A kivezetésre szánt állami vagyoni körbe tartozó gazdasági társaságok többsége gazdasági tevékenységet nem végez, az alapvető működési feltételei nem biztosítottak, számos esetben elsőszámú vezetője sincs. Ezen társaságokkal kapcsolatos alapvető cél a minél rövidebb határidővel, költségtakarékos megoldásokkal történő megszüntetés, vagy az állami körből történő kivezetés.
A Takarékos törvény alapján nem kötelező felügyelőbizottság létrehozása azon gazdasági társaságoknál, ahol a befolyásszerzés időpontjában a társaságnál felügyelőbizottság nem működött és amelyekben a befolyással rendelkező öröklés útján szerzett társasági részesedést és a tulajdonosi joggyakorló - a befolyásszerzéstől számított 6 hónapon belül - döntött a társaság jogutód nélküli megszüntetéséről, valamint amelyek a befolyásszerzés időpontjában végelszámolási, felszámolási vagy kényszertörlési eljárás alatt álltak.
A kivezetésre szánt állami vagyoni körbe tartozó gazdasági társaságok köre ugyanakkor bővebb a felsoroltaknál, tekintettel arra, hogy ebbe a körbe tartoznak - többek között - az állami vagyonról szóló 2007. évi CVI. törvényben meghatározott, a köztartozások fejében állami tulajdonba került vagy kerülő vagyonelemek, valamint az MNV Zrt. által - a tulajdonosi joggyakorlása alatt álló, általa közvetlenül kezelt - kivezetésre szánt állami vagyonba tartozó vagyonnak minősített kis értékű vagyonelemek is.
Erre tekintettel indokolt kiterjeszteni a Takarékos törvény vonatkozó rendelkezését a teljes kivezetésre szánt állami vagyoni körre azzal, hogy ezen társaságoknál egyáltalán nem szükséges felügyelőbizottság megválasztása és javadalmazási szabályzat megalkotása.

30. §

Szövegcserés módosítás.

31. §

A köztulajdonban álló gazdasági társaságok esetében is kiemelkedően fontos a közpénzek védelme, a nemzeti vagyonnal való felelős gazdálkodás, továbbá a szervezetek első számú vezetője szigorú felelősséggel tartozik a gazdaságosság, hatékonyság, eredményesség követelményeinek a szervezet működésében való érvényesítéséért, valamint a szervezet vagyonkezelésébe, használatába adott és tulajdonában lévő vagyonnal kapcsolatos vagyonkezelői, tulajdonosi jogok rendeltetésszerű gyakorlásáért.
Az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény (a továbbítás: Áht.) alapján költségvetési szerv irányító szervként belső ellenőrzést végezhet az irányítása alá tartozó bármely, a köztulajdonban álló gazdasági társaságok takarékosabb működéséről szóló törvény által meghatározott köztulajdonban álló gazdasági társaságnál. Ennek analógiájára a módosítás biztosítja, hogy a köztulajdonban álló gazdasági társaság, - mint a számvitelről szóló törvényben meghatározott anyavállalat - belső ellenőrzést végezzen bármely leányvállalatánál.

32. §

A § jogtechnikai pontosítást tartalmaz.

33. §

A módosítás pontosítja a civil szervezetek bírósági nyilvántartásáról és az ezzel összefüggő eljárási szabályokról szóló 2011. évi CLXXXI. törvénynek az állami alapító által alapított alapítvány megszüntetésére vonatkozó szabályait. A pontosítás egyértelművé teszi, hogy az állami alapítóra vonatkozó szabályok alkalmazandóak abban az esetben is, ha az alapítói jogokat az állam utólag, azok átruházásával szerezte meg, mely esetben az alapítói jogok gyakorlója a Kormány határozatában kijelölt személy.

34. §

Átmeneti rendelkezés.

35. §

A § jogtechnikai pontosítást tartalmaz.

36. §

A jogalkalmazás során szerzett tapasztalatok szerint a fogyatékossággal, egészségkárosodással élő fiatalok a tanulmányaikkal 23 éves koruk körül végeznek. Emiatt nincs elegendő idő arra, hogy a 23. életévük betöltése előtt munkába álljanak, és a munkáltatók beszámíthassák őket a rehabilitációs hozzájárulás fizetési kötelezettség során meghatározott kötelező foglalkoztatási szint teljesítése során. A módosítás révén nagyobb esély nyílik arra, hogy 26 éves korukig beszámíthatóak legyenek az 5 %-os kötelező foglalkoztatási szintbe, ezen idő alatt bizonyíthassák a munkáltatóknál alkalmasságukat a munkavégzésre.
A módosítás a fiatalok elhelyezkedésének támogatásával segít elérni azt a célt, hogy az iskolából kikerülve minél hamarabb munkába állhassanak, jövedelemhez jussanak, amely egész életre meghatározó sikert jelenthet számukra.

37. §

A § jogtechnikai pontosításokat tartalmaz.

38. §

Az egyes állami tulajdonban lévő részvénytársaságokkal kapcsolatos törvények módosításáról szóló törvényjavaslat a Magyar Fejlesztési Bank Zrt. és a Magyar Export-Import Bank Zrt. részére lehetőséget teremt arra, hogy a központi költségvetés terhére tőkekiegyenlítést hajtson végre, amelynek keretében az állam megtéríti ezen pénzintézetek befektetési jegyeikből származó veszteségeit (a továbbiakban: tőkekiegyenlítési rendszer).
Mivel a tőkekiegyenlítési rendszer keretein belül történő finanszírozás elemei nem minősülnek költségvetési támogatásnak, indokolt ennek az Áht.-ban való rögzítése is.

39. §, 46. §

A törvényjavaslat a tulajdonosi hatáskörben meghozható követelés-kezelési döntések alkalmazására ad lehetőséget azzal, hogy a költségvetési elszámolás arra tekintettel történik meg, hogy a követelések elengedése tartalmában a társaságnak nyújtott támogatást jelent. A költségvetési elszámoláshoz szükséges fedezet hiányában a 97. § alapján a követelés elengedése egyedi törvényi rendelkezés alapján lehetséges.
A törvényjavaslat pontosítja a normatív jelleggel biztosított működési támogatás elszámolásának szabályait.
A törvényjavaslat továbbá átmeneti szabályt fogalmaz meg arra nézve, hogy a rendelkezéseket a hatálybalépésekor fennálló követelések tekintetében is alkalmazni kell.

40. §

A törvényjavaslat a gyakorlati tapasztalatok alapján akként módosítja a Magyar Államkincstár (a továbbiakban: Kincstár) önkormányzatoknál végzett, az önkormányzatok költségvetési beszámolóinak felülvizsgálatával kapcsolatos hatósági ellenőrzéseire vonatkozó ügyintézési határidőt, hogy az egy alkalommal, legfeljebb 30 nappal meghosszabbítható, figyelemmel arra, hogy a hatósági ellenőrzés során számos esetben más szervek, szakhatóságok megkeresése, álláspontjának kialakítása is szükséges.

41. §

A § jogszabályok közötti összhang megteremtését szolgáló szövegpontosítást tartalmaz.

42. §

A törvényjavaslat kizárja annak lehetőségét, hogy állami vagy önkormányzati követelések nem vagyoni pénzbeli hozzájárulásként szolgáljanak az állami vagy önkormányzati gazdasági társaságok alapításakor vagy tagsági jogok keletkezésekor. A rendelkezés elősegíti a közfeladatok ellátásához szükséges források biztosítását és a követelések ellenőrizhetőségét, egyúttal hozzájárul a pénzügyi folyamatok tisztaságához és erősíti a közintézményekbe vetett közbizalmat.

43. §

A törvényjavaslat alapján, ha a törzskönyvi jogalannyal szemben közigazgatási bírságot szab ki a Kincstár, de az a törzskönyvi jogalany kérelme alapján a Kincstár által elengedésre kerül, akkor a javaslat alapján a közigazgatási bírság kiszabásának tényét a Közigazgatási Szankciók Nyilvántartásába nem kell bejegyezni.

44. §

A Kincstár által működtetett kincstári monitoringrendszerbe (a továbbiakban: OTR) történő adatszolgáltatások során a költségvetési támogatásban, költségvetési támogatásnak nem minősülő csekély összegű támogatásban részesülő, természetes személyek azonosításához, valamint az adatok összesítéséhez és - a nyilvánosság számára is biztosítandó - átláthatóság megteremtése céljából indokolt, hogy a Kincstár a költségvetési támogatásban, költségvetési támogatásnak nem minősülő csekély összegű támogatásban részesülők adóazonosító jelét, adószámát megismerhessék és kezeljék.
Figyelemmel arra, hogy ezen adóazonosító adatok kezeléséhez törvényi felhatalmazás szükséges, a javaslat a Kincstár ezen adatkezelési jogosultságát teremti meg az Áht.-ban.

45. §

A törvényjavaslat alapján, ha az adatszolgáltatásra kötelezettel szemben a Kincstár közigazgatási bírságot szab ki, de az az adatszolgáltatásra kötelezett kérelme alapján a Kincstár ezt teljes mértékben elengedi, a közigazgatási bírság kiszabásának tényét a Közigazgatási Szankciók Nyilvántartásába nem kell bejegyezni.

47-48. §

A törzskönyvi nyilvántartással kapcsolatban a módosítási javaslat célja, hogy jogkövető magatartásra ösztönözze a törzskönyvi jogalanyokat. Ezért a javaslat alapján a Kincstár által kiszabott közigazgatási bírság korlátlan mérséklése csak akkor lesz engedélyezhető, ha a törzskönyvi jogalany a kötelezettségét maradéktalanul teljesíti. A javaslat alapján a Kincstár által kiszabott közigazgatási bírság mérséklésére a Kincstár által hivatalból nem lesz mód, az csak a törzskönyvi jogi személynek a kiszabott bírság mérséklésére vonatkozóan előterjesztett kérelmére kerülhet sor.
A módosítás pontosítja a kamatfizetési kötelezettség alóli mentesítési szabályt. A módosítás egyértelművé teszi, hogy - a már fennálló mentességi szabályokon túl - nem terheli kamatfizetési kötelezettség azt a kedvezményezettet, aki/amely, az Áht. erejénél fogva a Kincstárban kellett, hogy fizetési számlát nyisson a támogatások fogadása érdekében és csak ezen kincstári számláról teljesítheti a támogatások megvalósításával összefüggő kiadásait
A törvényjavaslat hatályon kívül helyezi a Beruházási Alapra vonatkozó rendelkezéseket annak 2026. január 1-jei megszűnésére tekintettel.

49. §

Az Építési és Közlekedési Minisztérium a tulajdonosi joggyakorlása alatt álló KTI Magyar Közlekedéstudományi és Logisztikai Intézet Nonprofit Kft. költségvetési szervvé történő átalakításáról döntött. Az átalakítással az Nvtv. 2. melléklet I. pontjában foglalt, a nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű nemzeti vagyonban tartandó állami tulajdonban álló társasági részesedéseket tartalmazó táblázatban 2024. január 1. óta szereplő társaság megszűnik, így indokolt az Nvtv. mellékletéből való törlése.

50. §

A törvényjavaslat az önkormányzati köztisztviselők év közi illetményemelésének végrehajthatósága érdekében állapít meg szabályokat.

51. §

A postai szolgáltatásokról szóló 2012. évi CLIX. törvény (a továbbiakban: Postatv.) módosításnak célja, hogy a gyakorlati alkalmazása során szerzett tapasztalatok alapján - különösen a jogvesztő panasztételi határidőkre tekintettel - egyértelműsítse a postai szolgáltatási szerződés teljesítésével összefüggően, valamint a postai szolgáltató vagy a nevében eljáró természetes személy egyéb tevékenységére vonatkozóan felmerülő kifogások elkülönülését. Ezzel egyidejűleg a javaslat pontosítja a panaszokkal kapcsolatos határidők számításának egyes részletszabályait.
A jogalkalmazás során felmerült gyakorlati tapasztalatok szerint a postai szolgáltatási szerződés teljesítésével összefüggő, illetve a postai szolgáltató vagy a nevében eljáró természetes személy egyéb, a postai szolgáltatási szerződés egyes folyamatelemei végrehajtásától eltérő tevékenységére vonatkozó kifogások egyértelmű elkülönítése szükséges, valamint pontosításra szorul a határidőszámítás alapja különösen abban az esetben, ha a panaszra okot adó körülményként kifogásolt tevékenység (pl. kézbesítés, visszaküldés) a szolgáltatás-teljesítés egységes folyamatán belül célzottan megjelölhető.
Emellett a törvényben indokolt megállapítani azokat a határidő számítására vonatkozó garanciális részletszabályokat is, amelyek a postai szolgáltatónál bejelentett, általa vizsgált és megválaszolt panaszokkal kapcsolatos hatósági felülvizsgálattal vannak összefüggésben. A panaszos jogorvoslati kezdeményezése ugyanis még nem az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény szerinti hatósági eljárás része, emiatt szükséges ezen részletszabályok Postatv.-ben történő egyértelmű rögzítése.

52. §

A § jogtechnikai pontosítást tartalmaz.

53. §

A § jogtechnikai pontosítást tartalmaz.

54. §

A törvényjavaslat a hatály módosításával részlegesen kiterjeszti a zártkörű alapok alapkezelőire a szabályozást. A cél, hogy a minősített befolyással rendelkező tulajdonosa a zártkörű alapot kezelő alapkezelőnek engedélyezetté váljon, azaz az ilyen tulajdonosokra rálátással rendelkezzen a felügyelet.

55-58. §

A hatály alá visszahelyezett kérdésben, azaz a zártkörű alapot kezelő alapkezelő esetében a tulajdonváltást a kezelési szabályzaton keresztül ragadja meg a szabályozás és hagyja jóvá a felügyeleti hatóság. A kezelési szabályzat többi eleme esetében elégséges továbbra is csak a Felügyelet tájékoztatása.

59. §

Az egyszerűsített felügyeleti eljárás határidejét rögzíti a szabályozás.

60. §

Az átmeneti rendelkezés rögzíti a törvényjavaslat alkalmazási kezdőidőpontját és az eljárási kérdéseket.

61. §, 1. melléklet

A törvényjavaslat az érintett törvény 3. mellékletében a zártkörű befektetési alap kezelési szabályzatában egyértelműsíti a befektetési alapkezelő tulajdonosára vonatkozó, engedélyezendő tulajdonosi kört.

62. §

Zártkörű befektetési alapok összeolvadása, beolvadása az alapkezelő tekintetében is változást eredményezhet, így annak engedélyezési eljáráson kívül tartása nem fenntartható.

63. §

A Polgári Törvénykönyvről szóló törvény alapján a kötelezett a késedelembe esés időpontjától kezdődően a késedelemmel érintett naptári félév első napján érvényes jegybanki alapkamattal megegyező mértékű késedelmi kamatot köteles fizetni, akkor is, ha a pénztartozás egyébként kamatmentes volt.
A Nemzeti Eszközkezelő Programban részt vevő természetes személyek otthonteremtésének biztosításáról szóló 2018. évi CIII. törvény szerinti, részletfizetési kedvezménnyel történő ingatlanvásárlás kamatmentes. Ezért az együttműködő családok vonatkozásában a fizetési könnyítések esetében is javasolt a kamatmentesség megtartása a fizetésrendezési és együttműködési megállapodás megkötésére tekintettel az egyértelmű és kiszámítható környezet biztosítása érdekében. A kamat elengedését a rendelkezés kizárólag azok részére biztosítja, akik a megállapodásban foglaltakat teljesítik, így fizetési halasztás esetén határidőn belül teljesítenek, illetve részletfizetés esetén a megállapodás háromhavi tartozás elérése miatt nem kerül felmondásra. Az állam csak abban az esetben mond le a megállapodás megkötéséig felmerült késedelmi kamatról, amennyiben az adós a megállapodásnak megfelelően teljesít.

64. §

A Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatóságáról szóló 2021. évi XXXII. törvény 13/A. §-a módosításával - az ESG törvény módosításához igazodóan - a Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatósága (a továbbiakban: SZTFH) elnökének feladatai között is pontosításra kerülnek azok a tárgykörök, amelyekben az SZTFH elnöke rendeletet ad ki.

65. §

A § jogtechnikai pontosítást tartalmaz.

70. §

A törvényjavaslat alapján azok a Magyarország területén székhellyel rendelkező nagyvállalkozások tartoznak a fenntartható finanszírozás és az egységes vállalati felelősségvállalás ösztönzését szolgáló környezettudatos, társadalmi és szociális szempontokat is figyelembe vevő, vállalati társadalmi felelősségvállalás szabályairól és azzal összefüggő egyéb törvények módosításáról szóló 2023. évi CVIII. törvény (a továbbiakban: ESG törvény) hatálya alá, amelyek az 1. mellékletben meghatározott nemzetgazdasági ágazatba sorolható főtevékenységgel rendelkeznek, és az éves nettó árbevételük meghaladja a 90 000 millió forintot, valamint az átlagosan foglalkoztatottak száma az 500 főt.

71. §

A törvényjavaslat egyértelművé teszi, hogy a vállalkozások a náluk felmerülő ESG kockázatokra és lehetőségekre vonatkozó információkat az ESG beszámoló részeként hozzák nyilvánosságra.

72. §

A törvényjavaslat módosítja az SZTFH akkreditálási feladatait akként, hogy arra csak az ESG tanácsadók vonatkozásában kerül sor. Az ESG tanúsítók akkreditálása a Nemzeti Akkreditáló Hatóság, mint a nemzeti akkreditálásról a 2015. évi CXXIV. törvény szerint kijelölt akkreditáló szerv feladata.
A törvényjavaslat egyértelművé teszi, hogy az SZTFH éves jelentése a vállalkozások által benyújtott - az ESG adatszolgáltatási kötelezettség teljesítését jelentő - ESG beszámolói alapján készül.

73. §

Középvállalkozástól történő ESG adatszolgáltatás igénylést megelőzően az igénylőnek nyilatkozattételre kell felhívnia a középvállalkozást arra vonatkozóan, hogy rendelkezik-e az állami ESG minősítő által készített ESG minősítéssel.
Ha a középvállalkozás állami ESG minősítő által készített ESG minősítéssel rendelkezik, és az ESG minősítést megküldi az igénylő részére, az ESG minősítés felhasználható - a szállítói kérdőív helyett - a fenntarthatósági célú átvilágítási kötelezettségei teljesítéséhez vagy az e törvény szerinti kockázatelemzés elvégzéséhez.
Ha a középvállalkozás tájékoztatja az igénylőt arról, hogy ESG minősítéssel nem rendelkezik, vagy nem küldi meg az ESG minősítést az igénylő részére az igénylő szállítói kérdőívet küldhet a részére.

74. §

A középvállalkozásokra vonatkozó szabályozás kiterjesztése 2027. július 1-től a mikro- és kisvállalkozásokra is.

75. §

Az ESG törvény 11. §-ának módosításához kapcsolódó kodifikációs pontosítás, figyelemmel arra, hogy az ESG tanúsítók akkreditálása kikerül az SZTFH feladatai közül.

76. §

Az ESG törvény 11. § (2) bekezdés b) pont bb) alpontja határozta meg az ESG tanúsítvány fogalmát, azonban a rendelkezés módosításával a fogalom kikerült a (2) bekezdésből, ezért annak bevezetéséről az ESG törvény 33. § (4) bekezdésében kell rendelkezni.

77. §

Az ESG tanúsítókról az SZTFH vezeti a Tanúsítók Névjegyzékét. A Javaslat új adatokkal egészíti ki a névjegyzék adatait (pl. külföldi székhelyű ESG tanúsító esetén a kézbesítési megbízott adatai, az ESG tanúsítói tevékenységtől történő eltiltás ténye), illetve pontosítja azokat.
A Tanúsítók Névjegyzékébe történő nyilvántartásba vétel feltételei kiegészülnek azzal, hogy az ESG tanúsítót a Kormány rendeletében meghatározott követelményekre figyelemmel a nemzeti akkreditálásról szóló törvény szerint kijelölt akkreditáló szervnek akkreditálja.
A törvényjavaslat az SZTFH felügyeleti eszközeit bővíti azzal, hogy az ESG tanúsítót az SZTFH törli a Tanúsítók Névjegyzékéből, ha a nyilvántartásba vétel alapjául szolgáló körülményekben olyan változás következett be, amelynek következtében a nyilvántartásba vétel feltételei nem teljesülnek, és ezt az ESG tanúsító határidőn belül nem orvosolja.

78. §

A törvényjavaslat az ESG törvény 43/B. §-ában foglalt kötelezettséget - miszerint a Magyarországon székhellyel nem rendelkező kérelmező kézbesítési megbízottat köteles megjelölni - az ESG tanúsítókra is alkalmazni rendeli. A kézbesítési megbízott feladata, hogy a Magyarországon székhellyel nem rendelkező kérelmező vagy ESG közreműködő (a továbbiakban: megbízó) nyilvántartásba vételével, illetve ESG közreműködői működésével összefüggésben keletkezett, az SZTFH által a megbízó részére kézbesítendő iratokat átvegye, és azokat a megbízó részére továbbítsa. Az ESG tanúsítók esetében is rögzítésre kerül, hogy ha az SZTFH tudomást szerez arról, hogy a kézbesítési megbízott nem fellelhető vagy a megbízása megszűnt és az ESG tanúsító új kézbesítési megbízottat nem jelentett be, az ESG tanúsítót törli a Tanúsítók Névjegyzékéből.

79. §

Az ESG törvény 11. §-ának módosításához kapcsolódóan az ESG tanúsító SZTFH általi akkreditációjának megszűnése okán a Javaslat pontosítja, hogy az SZTFH csak az ESG tanácsadó esetében függeszti fel az akkreditált státuszt, ha megsérti a rá vonatkozó összeférhetetlenségi szabályokat; az ESG tanúsító hasonló szabályszegése esetén az SZTFH az ESG tanúsítói tevékenység végzésétől történő eltiltás szankciót alkalmazhatja.
A törvényjavaslat továbbá az egyértelmű jogértelmezés érdekében pontosítja a jogosulatlan ESG közreműködői tevékenység körét, egyértelműen megjelölve, hogy már az is megvalósítja a jogosulatlan ESG közreműködői tevékenységet, ha arra nem jogosult személy ezt a szolgáltatást bárki számára elérhető módon - tipikusan hirdetés útján, vagy a honlapján általa nyújtott elérhető szolgáltatásként megjelölve - felkínálja.

80. §

Rögzítésre kerül, hogy az állami ESG minősítő a vállalkozás és az ESG törvény 1. § (3) bekezdése szerinti szervezet ESG Menedzsmentplatformon tárolt ESG adataihoz hozzáférhet.

81. §

A törvényjavaslat az ESG törvény módosításához igazodóan pontosítja a felhatalmazó rendelkezéseket.

82. §

Az ESG törvény átmeneti rendelkezéseinek módosításával a Javaslat - az ESG törvény hatálya alá tartozó vállalkozások terheinek csökkentése érdekében - további könnyítéseket biztosít a vállalkozások számára a fenntarthatósági célú átvilágítási kötelezettségeik teljesítése tekintetében a 2024-2026. üzleti évekre vonatkozóan.
A 2024. üzleti év fenntarthatósági célú átvilágítási kötelezettségeinek teljesítéséről szóló ESG beszámoló tekintetében a 2025. évben nem kell tanúsítást lefolytatni, továbbá a 2024., 2025. és 2026. üzleti év fenntarthatósági célú átvilágítási kötelezettségek teljesítéséről szóló ESG beszámolót és az ahhoz kapcsolódó ESG tanúsítványt nem kell megküldeni a Hatóság részére, illetve a vállalkozás honlapján nyilvánosan hozzáférhetővé tenni. Ugyanakkor az SZTFH az ESG beszámoló elkészítésére vonatkozó kötelezettség teljesítését - az ESG törvényben, illetve az annak felhatalmazása alapján kiadott jogszabályban foglaltak alapján - hatósági ellenőrzés keretében vizsgálni jogosult.
Az ESG törvény 13. §-a alapján a vállalkozás fenntarthatósági célú átvilágítási kötelezettsége körébe tartozik a rendszeres kockázatelemzés elvégzése és az ellátási láncának átvilágítása. A kockázatkezelés részeként a vállalkozás rendszeres teljes körű kockázatelemzést végez annak érdekében, hogy azonosítsa a lényeges társadalmi felelősségvállalási és környezeti kockázatokat saját üzleti hatáskörében és közvetlen szállítói tevékenységében.
A mikro-, kis- és középvállalkozások adminisztratív terheinek csökkentése érdekében e körben is rögzít átmeneti rendelkezéseket a Javaslat. A mikro- és kisvállalkozásoktól ESG adatszolgáltatás nem kérhető, ideértve a vállalkozás által a kockázatkezelés, illetve a kockázatelemzés körében a közvetlen szállítók részére küldendő kérdőívet is, ám a középvállalkozások esetében lehetőség nyílik az ESG beszámoló mellékletét képező szállítói kérdőívben szereplő kérdések önkéntes alapú megválaszolására.

83. §, 2. melléklet

Az ESG törvény kiegészül az 1. § (1) bekezdés b) pontja alapján meghatározott Gazdasági Tevékenységek Egységes Ágazati Osztályozási Rendszere szerinti ágazatokba sorolható főtevékenységeket tartalmazó melléklettel.

84. §

Szövegcserés módosítások.

85. §

Hatályon kívül helyező rendelkezések.
Az ESG törvény 1. § (1) bekezdés c) pontjának hatályon kívül helyezésével az ESG törvény hatálya alól kikerülnek a közérdeklődésre számot tartó gazdálkodónak minősülő kis- és középvállalkozások.
Az ESG törvény 21. § (4) bekezdésének hatályon kívül helyezésével nem érvényesül az az előírás, miszerint a vállalkozás köteles megszüntetni a közvetlen szállítójával az üzleti kapcsolatot azon tevékenységek tekintetében, amelyek a káros hatások fokozott kockázatával járnak.

86-87. §, 3. melléklet

A Magyarország gazdasági stabilitásáról szóló 2011. évi CXCIV. törvény 29. § (2a) bekezdése szerint, törvény felhatalmazása alapján a miniszter a fizetési kötelezettség tételes összegét rendeletben állapíthatja meg, feltéve, hogy törvény meghatározza a fizetési kötelezettséget, a fizetésre kötelezettek körét, a fizetési kötelezettség mértékét, illetve számítási módját, és az esetleges mentességek, kedvezmények körét, azzal, hogy a fizetési kötelezettség összegének meghatározása az érintett, fizetésre kötelezett jogalanyok tekintetében hátrányos megkülönböztetést nem eredményezhet.
E rendelkezés alapján a 12. havi időközi jelentés alapján megállapított fizetési kötelezettség tekintetében is indokolt felhatalmazást adni az államháztartásért felelős miniszter részére, hogy a fizetési kötelezettség önkormányzatonkénti összegét miniszteri rendeletben állapítsa meg. Emellett pontosítani szükséges a 25. melléklet szerinti képletet is a 12. havi időközi költségvetési jelentéssel.

88. §

A törvényjavaslat az egyszintes országos örökbefogadási rendszer bevezetésének az időpontját módosítja 2026. július 1-jére.

89. §

A rendelkezés a törvény hatálybalépéséhez szükséges rendelkezéseket állapítja meg.

90. §

A § az Alaptörvény sarkalatosságra vonatkozó követelményének való megfelelést szolgálja.

91. §

A § jogharmonizációs záradékot fogalmaz meg.

A folytatáshoz előfizetés szükséges.
A jogszabály aktuális szövegét és időállapotait előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink érhetik el!

Megbízható forrás, szakértő munkatárs

adozona.hu