adozona.hu
T/11923. számú törvényjavaslat indokolással - a közélet átláthatóságáról
T/11923. számú törvényjavaslat indokolással - a közélet átláthatóságáról
Kiválasztott időállapot:
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
[1] Magyarország szuverenitását súlyosan sértő visszaélések kerültek nyilvánosságra az elmúlt években. Az ellenzéki pártszövetség kampányát dollármilliókból törvényellenesen külföldről finanszírozták. Bebizonyosodott, hogy egyes hazai civil és gazdálkodó szervezetek a részükre más állam, külföldi szervezet vagy személy által nyújtott finanszírozáson keresztül a hazai közélet befolyásolásának, külföldi érdekek mentén való alakításának eszközévé váltak.
[2] Az államnak minden lehetséges eszköz...
T/11923. számú törvényjavaslat indokolással - a közélet átláthatóságáról
2025. évi ... törvény a közélet átláthatóságáról
[1] Magyarország szuverenitását súlyosan sértő visszaélések kerültek nyilvánosságra az elmúlt években. Az ellenzéki pártszövetség kampányát dollármilliókból törvényellenesen külföldről finanszírozták. Bebizonyosodott, hogy egyes hazai civil és gazdálkodó szervezetek a részükre más állam, külföldi szervezet vagy személy által nyújtott finanszírozáson keresztül a hazai közélet befolyásolásának, külföldi érdekek mentén való alakításának eszközévé váltak.[2] Az államnak minden lehetséges eszközzel meg kell védenie a nemzeti szuverenitást. A jelenlegi szabályozás megközelítésén változtatni kell. Az állam kötelessége biztosítani, hogy az állampolgárok, valamint az állami és társadalmi döntéshozatali folyamatokban részt vevő személyek, intézmények, szervezetek döntéseiket külföldi hatalom, szervezet vagy személy befolyásától mentesen hozhassák meg.
[3] Az elmúlt évtizedekben fokozatosan kiépült egy szabályozatlan politikai szürkezóna, amelyben legtöbbször idegen érdekből és külföldi finanszírozásból fenntartott aktivista hálózatok működnek. Ezek a szervezetek az egyesülési jog vagy a vállalkozás szabadságának álcája mögé bújva fejtenek ki politikai tevékenységet anélkül, hogy a politikai pártokra vonatkozó finanszírozási korlátok és tilalmak rájuk vonatkoznának. Ez a tevékenység súlyosan veszélyezteti a nemzeti szuverenitást, amellyel szemben az állam köteles fellépni.
[4] A törvény tevékenység-alapú szabályozása a szervezeti formától és a képviselt, közvetített álláspont irányultságától függetlenül egységes fellépést biztosít. Egyértelművé teszi, hogy a közéleti tevékenységre szigorúbb szabályozásnak kell vonatkoznia.
[5] A szuverenitásunk védelméről szóló nemzeti konzultáció eredményeinek összesítése alapján világosan látszik, hogy a magyar emberek kiálltak hazánk szuverenitása mellett, és elsöprő többségük mondott nemet arra, hogy az életünket alapvetően befolyásoló kérdésekben mások döntsenek helyettünk. A polgárok 98,82%-a szerint továbbra is fenn kell tartani a rezsitámogatást; 97,89%-a szerint fenn kell tartani az extraprofitadót; 99,33%-a szerint nem szabad engedni, hogy migránsgettók jöjjenek létre hazánkban; 97,72%-a szerint a terrorfenyegetettség miatt Brüsszelnek be kell fejeznie a palesztin szervezetek támogatását; 99,32%-a szerint fegyverszállítás helyett tűzszünetre és békére van szükség; 99,06%-a szerint ne fizessünk többet Ukrajna támogatására, amíg a nekünk járó pénzt nem kaptuk meg; 99,02%-a szerint még nem adottak a feltételek Ukrajna teljes jogú európai uniós tagságához; 99,22%-a szerint minden lehetséges módon ki kell állni a magyar gazdákért, és biztosítani kell a magyar mezőgazdaság GMO-mentességét; 98,64%-a szerint a gyermekek LMBTQ-propagandától való védelme érdekében tovább kell szigorítani a gyermekvédelmi szabályozást; 98,15%-a szerint szigorú törvényi szabályozással fel kell lépni az ellen, hogy külföldről támogatott magyar politikai szereplők és aktivistacsoportok Magyarország álláspontjának megváltoztatását kikényszerítsék.
[6] E célok megvalósulása érdekében a szabályozás a külföldről támogatott, Magyarország szuverenitását veszélyeztető szervezetek jegyzékre vételének lehetőségét teremti meg.
[7] A jegyzékre vett szervezetek külföldi támogatást a jövőben engedély nélkül nem fogadhatnak el, nem részesülhetnek a személyi jövedelemadó kedvezményből, a szervezetek irányítói vagyonnyilatkozatot tesznek és kiemelt közszereplőnek minősülnek.
[8] Az előbbiekre, illetve Magyarország polgárainak a szuverenitásunk védelméről szóló nemzeti konzultáción kimondott akaratára figyelemmel az Országgyűlés a következő törvényt alkotja:
I. Fejezet
Általános rendelkezések
1. A törvény alkalmazási köre
1. §
E törvény alkalmazása során a Polgári Törvénykönyvről szóló törvény (a továbbiakban: Ptk.), az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló törvény, a civil szervezetek bírósági nyilvántartásáról és az ezzel összefüggő eljárási szabályokról szóló törvény, valamint a cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló törvény szabályait az e törvényben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.2. Értelmező rendelkezések
2. §
E törvény alkalmazásábana) külföldi:
aa) a külföldi természetes személy, ideértve az olyan magyar állampolgárt is, aki egyidejűleg más államnak is állampolgára,
ab) a más állam, valamint
ac) olyan jogi személy, jogi személyiséggel nem rendelkező, illetve egyéb szervezet, amely nyilvántartásba vételének, központi ügyintézésének helye külföldön van,
b) külföldi támogatás: külfölditől közvetlenül vagy közvetett módon származó vagyoni hozzájárulás, ideértve a vagyontárgyat - különösen: pénz, dolog, jog és követelés -, a szolgáltatást, a vagyoni előnyt, a vagyoni értékű jogot, az adományt, a támogatást, a pályázati úton elnyert támogatást, az egyedi kérelem vagy támogatási szerződés alapján kapott támogatást, a juttatást, az ajándékot, a kölcsönt, illetve bármilyen jogviszonyból származó bevételt függetlenül attól, hogy azt visszafizetés terhe mellett juttatták-e.
c) támogató: a külföldi, aki vagy amely a külföldi támogatást nyújtja.
II. Fejezet
A külföldi támogatásból közéletet befolyásoló szervezetekre vonatkozó rendelkezések
3. A külföldi támogatásból közéletet befolyásoló szervezetekre vonatkozó általános rendelkezések
3. §
(1) E törvény hatálya kiterjed minden olyan jogi személyre, valamint jogi személyiséggel nem rendelkező egyéb szervezetre, amely Magyarország szuverenitását azáltal veszélyezteti, hogy külföldi támogatásból a közélet befolyásolására irányuló tevékenységet végez.(2) Magyarország szuverenitását veszélyezteti a külföldi támogatásból finanszírozott, a közélet befolyásolására irányuló minden olyan tevékenység, valamint törekvés, amely az Alaptörvény B) cikk (1) bekezdésében, D) cikkében, L) cikk (1) bekezdésében, Q) cikk (1) bekezdésében, valamint R) cikk (4) bekezdésében meghatározott értékeket sérti, negatív színben tünteti fel, vagy azok elleni fellépést támogatja.
(3) Közélet befolyásolására irányuló tevékenység különösen:
a) a demokratikus vita, valamint az állami és társadalmi döntéshozatali folyamatok befolyásolására irányuló tevékenység - ideértve az állam közhatalmi feladatait gyakorló személyek döntéshozatali eljárását befolyásoló tevékenységet -,
b) a választói akarat befolyásolására irányuló tevékenység, illetve az olyan tevékenység, amely befolyást gyakorolhat a választások kimenetelére.
4. A külföldi támogatásból közéletet befolyásoló szervezetek jegyzéke
4. §
A Szuverenitásvédelmi Hivatal a nemzeti szuverenitás védelméről szóló 2023. évi LXXXVIII. törvény 3. §-a szerinti vizsgálati tevékenysége alapján javaslatot tesz a Kormány részére azon szervezetek jegyzékre vételére, amelyek 3. § (2) és (3) bekezdése szerinti tevékenysége Magyarország szuverenitását veszélyezteti.5. §
A Kormány a Szuverenitásvédelmi Hivatal javaslatára rendeletben dönt azon szervezetek jegyzékéről, amelyek közélet befolyásolására irányuló tevékenysége Magyarország szuverenitását veszélyezteti.6. §
A pénzmosás elleni szerv az 5. § alapján jegyzékre vett szervezetek (a továbbiakban: jegyzékre vett szervezet) esetében hivatalból vagy bejelentés alapján ellenőrizheti, hogy a szervezet tevékenysége továbbra is megfelel-e a jegyzékre vétel feltételeinek. A pénzmosás elleni szerv az ellenőrzés eredményeként javaslatot tehet a jegyzékre vétel megszüntetésére.5. A jegyzékre vett szervezetek működésére vonatkozó különös szabályok
7. §
(1) A jegyzékre vett szervezeta) vezető tisztségviselői, alapítói, valamint felügyelő- vagy ellenőrző bizottságának tagjai kötelesek vagyonnyilatkozatot tenni,
b) külföldi támogatást a pénzmosás elleni szerv engedélyével fogadhat el,
c) a személyi jövedelemadó meghatározott részének az adózó rendelkezése szerinti közcélú felhasználásáról szóló törvény szerinti befizetett adó egy százalékának megfelelő támogatásban nem részesülhet.
(2) Az (1) bekezdés a) pontja szerinti személy a pénzmosás és terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló 2017. évi LIII. törvény szerinti kiemelt közszereplőnek minősül.
(3) A jegyzékre vett szervezet a részére támogatást nyújtó természetes személytől, jogi személytől vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezettől a pénzbeli, illetve természetbeni támogatás nyújtásakor teljes bizonyító erejű magánokiratba foglalt nyilatkozatot kér arról, hogy a részére nyújtott támogatást sem közvetlenül, sem közvetett módon nem külfölditől kapta.
8. §
A pénzmosás elleni szerv tájékoztatja a jegyzékre vett szervezetet és a jegyzékre vett szervezet fizetési számláit vezető, a hitelintézetekről és pénzügyi vállalkozásokról szóló törvény szerinti, jogszabályoknak történő megfelelésért felelős szervezeti egységét (a továbbiakban: jogszabályoknak történő megfelelésért felelős szervezeti egység)a) a jegyzékre vétel tényéről,
b) a jegyzékre vétel e törvény szerinti következményeiről és
c) e törvény rendelkezéseinek megsértésének jogkövetkezményeiről.
III. Fejezet
A jegyzékre vett szervezetek ellenőrzése
6. A pénzmosás elleni szerv eljárásának általános szabályai
9. §
(1) A pénzmosás elleni szerv e törvény alapján lefolytatott ellenőrzéseire és eljárásaira az általános közigazgatási rendtartásról szóló törvény rendelkezéseit kell alkalmazni, az e törvényben meghatározott eltérésekkel.(2) A pénzmosás elleni szerv határozata elleni közigazgatási perben azonnali jogvédelem nem vehető igénybe.
(3) A pénzmosás elleni szerv határozatával szemben, a véglegessé válásától számított 30 napon belül keresetlevelet nyújthat be, akivel szemben a határozat rendelkezést tartalmaz, valamint akinek a határozat jogát vagy jogos érdekét sérti. A pénzmosás elleni szerv a keresetlevelet 15 napon belül továbbítja a Kúriának. A keresetindítási határidő elmulasztása esetén igazolási kérelemnek nincs helye.
(4) A keresetlevelet a Kúria öt hivatásos bíróból álló tanácsban, közigazgatási perben bírálja el. A Kúria 45 napon belül határoz. A Kúria a pénzmosás elleni szerv döntését nem változtathatja meg.
7. A támogatások nyomon követése
10. §
(1) A hitelintézet a külföldről érkező támogatások (ezen alcím alkalmazásában a továbbiakban: engedélyköteles fizetési művelet) azonosítása érdekében folyamatosan figyelemmel kíséri a jegyzékre vett szervezet fizetési számláit érintő fizetési műveleteket.(2) Ha a hitelintézet engedélyköteles fizetési műveletet észlel,
a) arról - a jogszabályoknak történő megfelelésért felelős szervezeti egység, mint kijelölt kapcsolattartó útján - haladéktalanul értesíti a pénzmosás elleni szervet, valamint
b) az a) pont szerinti értesítéssel egyidejűleg a pénzmosás elleni szerv (3) bekezdésben meghatározott döntéséig - legfeljebb öt napra - felfüggeszti a jegyzékre vett szervezet engedélyköteles fizetési művelettel érintett pénzeszközhöz történő hozzáférését.
(3) A pénzmosás elleni szerv a (2) bekezdés a) pontja szerinti értesítést követő öt napon belül határozatban elrendeli
a) az engedélyköteles fizetési művelet teljesítésének felfüggesztését, vagy
b) az értesítésben megjelölt fizetési művelet teljesítését.
(4) A hitelintézet a pénzmosás elleni szerv (3) bekezdés a) pontja szerinti tájékoztatását követően
a) nem teljesítheti a felfüggesztéssel érintett fizetési műveletet, valamint
b) értesíti a pénzügyi közvetítőrendszer felügyeletével kapcsolatos feladatkörében eljáró Magyar Nemzeti Bankot.
(5) A pénzmosás elleni szerv megvizsgálja a felfüggesztéssel érintett fizetési műveletet, és ha megállapítja, hogy
a) a fizetési művelet szerinti támogatás - a támogatott szervezet eddigi tevékenységére, céljaira, közéleti megnyilvánulásaira, sajtóban, illetve közösségi médiumokban való megjelenéseire figyelemmel - a közélet befolyásolására szolgál különösen azáltal, hogy
aa) a külföldi támogató kéréseinek teljesítését vagy
ab) a külföldi támogató céljainak előmozdítását
szolgálja, határozattal elrendeli a támogatás visszautalását a támogató részére,
b) a fizetési művelet nem az a) pont szerinti célok teljesítését vagy előmozdítását szolgálja, erről a határozat megküldésével tájékoztatja a hitelintézetet azzal, hogy a fizetési művelet a határozat kézhezvételét követően teljesíthető.
(6) A pénzmosás elleni szerv az (5) bekezdés szerinti vizsgálatát az engedélyköteles fizetési művelet (3) bekezdés a) pontja szerinti felfüggesztését követő 90 napon belül folytatja le, a vizsgálat határideje egy alkalommal 90 nappal meghosszabbítható.
(7) A hitelintézet a (3)-(5) bekezdés szerinti értesítés kézhezvételét követően haladéktalanul teljesíti az abban foglaltakat.
(8) Ha a jegyzékre vett szervezet az (1)-(7) bekezdés szerinti ellenőrzési, nyomon követési és beavatkozási kötelezettségek elmulasztása vagy figyelmen kívül hagyása miatt a pénzmosás elleni szerv
a) (3) bekezdés b) pontja vagy
b) (5) bekezdés b) pontja
szerinti döntése nélkül engedélyköteles fizetési művelet alapján támogatáshoz jutott, a pénzmosás elleni szerv kötelezi az érintett hitelintézetet a jegyzékre vett szervezet részére engedélyköteles fizetési művelet alapján támogatásként nyújtott összeg tizenöt napon belül történő megfizetésére a Nemzeti Együttműködési Alap javára. Mentesül a hitelintézet a felelősség alól, ha bizonyítja, hogy az ügylet teljesítése során kellő körültekintéssel és gondossággal járt el.
8. A jegyzékre vett szervezetek hatósági ellenőrzése
11. §
(1) Ha adat merül fel arra, hogy a jegyzékre vett szervezet a pénzmosás elleni szerv engedélye nélkül bármilyen formában külföldi támogatást fogadott el, a pénzmosás elleni szerv a jegyzékre vett szervezettel szemben hatósági ellenőrzést folytat.(2) Ha a hatósági ellenőrzés alapján megállapítást nyert, hogy a jegyzékre vett szervezet a pénzmosás elleni szerv engedélye nélkül külföldi támogatást fogadott el, a pénzmosás elleni szerv közigazgatási bírságot szab ki, amelynek összege megegyezik az engedély nélkül elfogadott támogatás összegének huszonötszörösével, egyben a pénzmosás elleni szerv felszólítja a jegyzékre vett szervezetet, hogy az elfogadott támogatásnak megfelelő összeget a Nemzeti Együttműködési Alap részére tizenöt napon belül fizesse meg.
12. §
(1) Ha a jegyzékre vett szervezeta) a 11. § (2) bekezdése szerinti közigazgatási bírságot határidőre nem fizette meg,
b) az engedély nélkül elfogadott támogatásnak megfelelő összeget a Nemzeti Együttműködési Alap részére tizenöt napon belül nem fizette meg, vagy
c) második alkalommal is engedély nélkül fogadott el külföldi támogatást,
a pénzmosás elleni szerv a jegyzékre vett szervezetet a közéletet befolyásoló tevékenység további folytatásától eltiltja.
(2) A pénzmosás elleni szerv az (1) bekezdés c) pontja esetén
a) a határozat megküldésével értesíti a szervezeti formának megfelelő közhiteles nyilvántartást vezető szervet, amely az eltiltást törvényességi felügyeleti jogkörében, külön eljárás lefolytatása nélkül a nyilvántartásba bejegyzi,
b) a jegyzékre vett szervezetet - az eltiltás mellett - kötelezi, hogy az elfogadott támogatásnak megfelelő összeget a Nemzeti Együttműködési Alap részére tizenöt napon belül fizesse meg.
IV. Fejezet
A jegyzékre vett szervezetek irányítóira vonatkozó rendelkezések
9. A jegyzékre vett szervezetek irányítóira vonatkozó egyes kötelezettségek
13. §
A pénzmosás elleni szerv a jegyzékre vételt, vagy annak módosításának kihirdetését követő nyolc napon belül azonosítja a jegyzékre vett szervezeta) vezető tisztségviselőjét,
b) alapítóját, valamint
c) felügyelő- vagy ellenőrző bizottságának tagját
[az a)-c) pont együtt a továbbiakban: irányító].
14. §
A jegyzékre vett szervezetek irányítójaa) évente vagyonnyilatkozatot köteles tenni, valamint
b) a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló törvény szerinti fokozott ügyfél-átvilágítás alá esik.
15. §
(1) A jegyzékre vett szervezet irányítója a 8. § szerinti tájékoztatást követő tizenöt napon belül, majd azt követően minden évben január 31-ig az előző év december 31. napján fennálló állapot szerint, valamint a megbízatásának megszűnését követő harminc napon belül vagyonnyilatkozatot tesz az Országgyűlésről szóló törvény szerint az országgyűlési képviselők számára előírt tartalommal és formában. A vagyonnyilatkozat teljesítését az igazságügyért felelős miniszter (a továbbiakban: miniszter) ellenőrzi.(2) A vagyonnyilatkozatot a miniszter részére kell megküldeni postai úton.
(3) A vagyonnyilatkozatot a miniszter a kormányzati honlapon közzéteszi.
16. §
A miniszter az irányító vagyonnyilatkozatát a vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettség megszűnését követő egy év után a kormányzati honlapról törli.17. §
(1) Ha a miniszter megállapítja, hogy az irányító nem tett eleget vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségének, e tényt döntésében megállapítja és döntését a kormányzati honlapon közhírré teszi.(2) A vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettség elmulasztása esetén - a vagyonnyilatkozat miniszternek történő megküldéséig - a közhírré tétel napjától az irányítónak a jegyzékre vett szervezet kapcsán fennálló képviseleti joga szünetel.
(3) A záró vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettség elmulasztása esetén a miniszter az irányítóval szemben közigazgatási bírságot szab ki.
(4) A (2) bekezdés szerinti képviseleti jog szünetelése ellen jogorvoslatnak nincs helye.
18. §
(1) A 17. § (3) bekezdése szerinti közigazgatási bírság összege ötszázezer forinttól kétmillió forintig terjedhet. A közigazgatási bírság ismételten kiszabható.(2) A miniszter (1) bekezdés szerinti határozata ellen fellebbezésnek nincs helye, a jogorvoslatra a 9. § rendelkezéseit kell alkalmazni.
19. §
(1) Ha az irányító a miniszter jogkövetkezményt megállapító döntésének közhírré tételét követő 30 napon belül továbbra sem tesz eleget az e törvény szerinti kötelezettségeinek, a miniszter a jegyzékre vett szervezetet a tevékenysége további folytatásától eltiltja.(2) A miniszter az (1) bekezdés esetén a határozat megküldésével értesíti a szervezeti formának megfelelő közhiteles nyilvántartást vezető szervet, amely az eltiltást törvényességi felügyeleti jogkörében, külön eljárás lefolytatása nélkül a nyilvántartásba bejegyzi.
20. §
A pénzmosás elleni szerv hatósági ellenőrzés során tisztázza a jegyzékre vett szervezet irányítójának valamennyi, a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló törvény szerinti, Magyarországon székhellyel vagy fiókteleppel rendelkező pénzügyi intézménnyel fennálló, a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló törvény hatálya alá tartozó kapcsolatát és az érintett pénzügyi intézményeket értesíti, hogy a jegyzékre vett szervezet irányítója kiemelt közszereplő.V. Fejezet
A pénzmosás elleni szerv
10. A pénzmosás elleni szerv feladatai
21. §
A pénzmosás elleni szerv ellátja az e törvényben meghatározott feladatokat.22. §
A pénzmosás elleni szerv feladatai ellátása során együttműködika) a Szuverenitásvédelmi Hivatallal, annak a nemzeti szuverenitás védelméről szóló törvény szerinti elemző, értékelő és javaslattevő tevékenységében, valamint vizsgálati eljárásában,
b) az általános rendőrségi feladatok ellátására létrehozott szervvel a Rendőrségről szóló 1994. évi XXXIV. törvény 1. § (2) bekezdés 1. és 1a. pontjában meghatározott feladatai végrehajtásában,
c) a Pénzmosás Elleni Koordinációs Tanáccsal a pénzmosás, a terrorizmus és a proliferáció finanszírozása elleni küzdelemmel kapcsolatos feladatai végrehajtásában,
d) a Magyarországon székhellyel vagy fiókteleppel rendelkező hitelintézetekkel a nemzeti szuverenitás védelmének megerősítéséről szóló törvény szerinti támogatások nyomon követésében,
e) a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló törvény szerinti, Magyarországon székhellyel vagy fiókteleppel rendelkező pénzügyi intézményekkel és
f) a Magyar Nemzeti Bankkal.
11. A pénzmosás elleni szerv feladatellátása
23. §
(1) A pénzmosás elleni szerv számára feladatot törvény határozhat meg, feladatait törvény rendelkezései alapján látja el.(2) A pénzmosás elleni szerv a feladatainak ellátása érdekében hivatalból vagy bejelentés, panasz alapján jár el. Panasz a panaszokról, a közérdekű bejelentésekről, valamint a visszaélések bejelentésével összefüggő szabályokról szóló törvény (a továbbiakban: Pkbtv.) rendelkezéseitől eltérően akkor is benyújtható, ha elintézése más eljárás hatálya alá tartozik. A pénzmosás elleni szerv a feladatkörében bármilyen rendelkezésére álló információ alapján eljárhat.
(3) A pénzmosás elleni szerv feladatkörét érintő jogsértés vagy szabálytalanság észlelése esetén a pénzmosás elleni szervhez bárki tehet bejelentést, panaszt. Bejelentés, panasz a Pkbtv. rendelkezéseitől eltérően közvetlenül a pénzmosás elleni szervhez is benyújtható függetlenül attól, hogy mely szerv jogosult az eljárásra.
(4) A pénzmosás elleni szerv a bejelentések, panaszok fogadása érdekében a bejelentők, panaszt tevők névtelenségét biztosító bejelentő felületet működtet, amely bizalmas kapcsolattartásra nyújt lehetőséget. A bejelentést vagy panaszt tevő személyeknek lehetőségük van a pénzmosás elleni szervvel a bejelentő felülettől eltérő módon is kapcsolatot tartani.
12. A pénzmosás elleni szerv hatósági ellenőrzése
24. §
A pénzmosás elleni szerv törvényben meghatározott esetben hatósági ellenőrzést tart.25. §
(1) Az ellenőrzés során a tényállás tisztázása érdekében a pénzmosás elleni szerva) a szükséges információk beszerzése érdekében az e törvény alapján együttműködésre kötelezett szervezetek vagy személyek számára rendszeres vagy rendkívüli adatszolgáltatási kötelezettséget írhat elő;
b) felhívására az e törvény alapján együttműködésre kötelezett szervezetek vagy személyek kötelesek a pénzmosás elleni szerv feladatellátásához kért, a tevékenységére vonatkozó tájékoztatást megadni, a hatósági eljárás tárgyával összefüggő adatot, beszámolót, bizonylatot, vizsgálati anyagot, a számviteli nyilvántartásait, szabályzatait, az egyes ügyletekhez kapcsolódó dokumentációit, a legfőbb szerve, az ügyvezető és ellenőrző szerve előterjesztéseit, e szervek ülésének jegyzőkönyveit, a könyvvizsgáló írásos észrevételeit, a könyvvizsgálói jelentést, a belső ellenőrzés jelentéseit, jegyzőkönyveit, továbbá az előbbiekben fel nem sorolt egyéb kimutatást a pénzmosás elleni szerv által meghatározott formában elkészíteni és rendelkezésére bocsátani, az így rendelkezésre bocsátott iratokról a pénzmosás elleni szerv kivonatot, illetve másolatot készíthet;
c) felhívására az ellenőrzött, az eljárás egyéb résztvevője és a tényállás tisztázása során közreműködésre kötelezett személy adatszolgáltatás keretében köteles közölni az érdemi döntéshez szükséges adatokat, ideértve a személyes és a védett adatokat is, az ellenőrzött a rá nézve terhelő bizonyíték rendelkezésre bocsátását, adatok, iratok szolgáltatását sem tagadhatja meg, kivéve ha saját magát vagy hozzátartozóját bűncselekmény elkövetésével vádolná;
d) felhívására az ellenőrzött, az eljárás egyéb résztvevője és a tényállás tisztázása során közreműködésre kötelezett személy - különösen egyéb adatok szolgáltatásával vagy iratok csatolásával - köteles igazolni a nyilatkozata, vallomása vagy adatszolgáltatása részét képező tényállítás valóságát;
e) felhívására az ellenőrzött, az eljárás egyéb résztvevője és a tényállás tisztázása során közreműködésre kötelezett személy a személyes és védett adatról is meghallgatható, illetve köteles azt a pénzmosás elleni szerv rendelkezésére bocsátani, ha az érintett adat védelmét szabályozó törvény azt nem zárja ki.
(2) A tényállás tisztázása érdekében bármely személy vagy szervezet köteles a szükséges felvilágosítást írásban is megadni, illetve az ellenőrzés tárgyával összefüggő iratokat a pénzmosás elleni szervnek megküldeni.
(3) Az ellenőrzés alá vont személyt, szervezetet a pénzmosás elleni szerv az ellenőrzés lefolytatásáról - annak megkezdése előtt legalább tizenöt nappal - írásban értesíti, kivéve ha az előzetes értesítés az ellenőrzés, illetve az eljárás eredményességét veszélyezteti.
26. §
(1) A helyszíni ellenőrzés tartására vonatkozó értesítésre a 25. § (3) bekezdését kell alkalmazni.(2) A pénzmosás elleni szerv a helyszíni ellenőrzést végző személyt megbízólevéllel látja el, aki e feladatkörében eljárva hivatalos személynek minősül.
(3) A helyszíni ellenőrzést végző személy köteles a helyszíni ellenőrzés megkezdésekor megbízólevelét bemutatni, és személyazonosságát hitelt érdemlően igazolni.
(4) Helyszíni ellenőrzés bármely olyan helyen foganatosítható, ahol a tényállás tisztázásához szükséges bizonyíték lelhető fel. Az ellenőrzést végző személy hatásköre gyakorlásának keretei között az ellenőrzés lefolytatásához szükséges helyiségekbe beléphet, az ellenőrzés tárgyával összefüggő iratot, adathordozót, tárgyat, munkafolyamatot figyelemmel kísérhet, megvizsgálhat, az ügyféltől, annak képviselőjétől, továbbá az ellenőrzés helyszínén tartózkodó bármely más személytől felvilágosítást, nyilatkozatot kérhet vagy készíthet.
(5) A helyszíni ellenőrzés során a pénzmosás elleni szerv jogosult bármilyen adathordozóról -ideértve valamely tárhelyszolgáltató által tárolt adatokat is - fizikai tükörmásolatot vagy hiteles másolatot készíteni és a másolat felhasználásával az adathordozón tárolt adatokat átvizsgálni.
(6) Ha a helyszíni ellenőrzést a pénzmosás elleni szerv informatikai eszköz útján végzi, annak elvégzésére való jogosultság igazolását követően - szükség szerint az informatikai rendszerhez történő hozzáférés technikai és jogosultsági feltételeinek biztosításával - a pénzmosás elleni szerv számára hozzáférést kell biztosítani az adatokhoz.
(7) A helyszíni ellenőrzés eredményes és biztonságos lefolytatása érdekében, ha annak jellege indokolttá teszi, a pénzmosás elleni szerv a rendőrség közreműködését kérheti.
(8) A helyszíni ellenőrzésről és annak megállapításairól a pénzmosás elleni szerv jegyzőkönyvet vagy feljegyzést készít.
13. A pénzmosás elleni szerv adatkezelése
27. §
A pénzmosás elleni szerv feladatai ellátása során más állami szervtől, valamint az adattal rendelkező más szervtől, a felhasználás céljának és jogalapjának megjelölésével adatokat vehet át. Az adatátvétel tényét mind az adatátadó, mind az adatátvevő szervnél dokumentálni kell.28. §
A pénzmosás elleni szerv kezeli azokat az adatokat, amelyek az e törvény szerinti feladatai ellátásához szükségesek.29. §
A pénzmosás elleni szerv feladatai teljesítése érdekében térítés nélkül adatot kérhet, illetve vehet át az alábbi nyilvántartásokból, illetve adatkezelésekből:a) személyi adat- és lakcímnyilvántartás,
b) az adóhatóság által kezelt adatok,
c) ingatlannyilvántartás,
d) a bíróságok által vezetett nyilvántartások - így különösen a cégnyilvántartás, civil szervezetek és alapítványok nyilvántartása -,
e) az egyéni vállalkozók nyilvántartása,
f) tényleges tulajdonosi nyilvántartás,
g) központi bankszámla- és széfnyilvántartás,
h) a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló törvény szerinti Magyarországon a székhellyel vagy fiókteleppel rendelkező pénzügyi intézmények,
i) a közúti közlekedési nyilvántartás, valamint
j) hitelbiztosítéki nyilvántartás.
30. §
A pénzmosás elleni szerv által történő adatátvétel, valamint adatfelhasználás jogszerűségéért az átvevő szerv vezetője tartozik felelősséggel. Az adattovábbítás tényét mind az adatátadó, mind az adatátvevő szervnél dokumentálni kell.31. §
(1) Ha a pénzmosás elleni szerv kezelésében álló adat megismerése bűnmegelőzési, bűnüldözési vagy nemzetbiztonsági érdeket veszélyeztetne, az ezen adat megismerésére irányuló igény teljesítését a megtagadás alapjául szolgáló érdek fennállásáig, de legfeljebb az adat keletkezésétől számított harminc évig meg kell tagadni.(2) A (1) bekezdés szerinti igény teljesíthetőségéről - a bűnmegelőzési, bűnüldözési vagy nemzetbiztonsági érdeket mérlegelve - a pénzmosás elleni szerv vezetője dönt.
32. §
A pénzmosás elleni szerv a 27. § alapján átvett adatot a hatósági tevékenység befejezését követő napig kezelheti.VI. Fejezet
Záró rendelkezések
14. Felhatalmazó rendelkezések
33. §
Felhatalmazást kap a Kormány, hogya) a 3. § szerinti - külföldről támogatott, a közélet befolyásolásával Magyarország szuverenitását veszélyeztető - szervezeteket rendeletben kijelölje,
b) rendeletben meghatározza a pénzmosás elleni szerv eljárásának, valamint az e törvény szerinti közigazgatási bírság megfizetésének a részletes szabályait.
15. Hatályba léptető rendelkezések
34. §
Ez a törvény a kihirdetését követő harmadik napon lép hatályba.16. Átmeneti rendelkezések
35. §
(1) A jegyzékre vett szervezet által a jegyzékre vételt megelőzően megkötött külföldi támogatás nyújtására irányuló szerződés teljesítése a szervezet nyilvántartásba vételének napján lehetetlenné válik a Ptk. 6:179. § (1) bekezdése alapján, annak tekintetében a Ptk. 6:180 § (1) bekezdése alapján kell eljárni.(2) A 7. § (1) bekezdés c) pontja szerinti korlátozást az e törvény hatálybalépését követő adóévtől kell alkalmazni.
17. Az Alaptörvény sarkalatosságra vonatkozó követelményének való megfelelés
36. §
A 31. alcím az Alaptörvény R) cikk (4) bekezdése alapján sarkalatosnak minősül.18. A polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992. évi LXVI. törvény módosítása
37. §
A polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992. évi LXVI. törvénya) 24. § (1) bekezdésében az "a büntetőeljárásban" szövegrész helyébe az "a pénzmosás elleni szerv a közélet átláthatóságáról szóló törvény szerinti feladatai ellátásához, a büntetőeljárásban" szöveg,
b) 28/B. § (2) bekezdésében a "kockázatelemzése céljából" szövegrész helyébe a "kockázatelemzése, a pénzmosás elleni szerv a közélet átláthatóságáról szóló törvény szerinti feladatai ellátása céljából" szöveg
lép.
19. A személyi jövedelemadó meghatározott részének az adózó rendelkezése szerinti közcélú felhasználásáról szóló 1996. évi CXXVI. törvény módosítása
38. §
A személyi jövedelemadó meghatározott részének az adózó rendelkezése szerinti közcélú felhasználásáról szóló 1996. évi CXXVI. törvény 4. § (1) bekezdés a) pont aa) alpontjában a "szervezetet)" szövegrész helyébe a "szervezetet, a közélet átláthatóságáról szóló törvény szerint jegyzékre vett szervezetet)" szöveg lép.20. A közúti közlekedési nyilvántartásról szóló 1999. évi LXXXIV. törvény módosítása
39. §
A közúti közlekedési nyilvántartásról szóló 1999. évi LXXXIV. törvény 19. §-a a következő (1b) bekezdéssel egészül ki:"(1b) A nyilvántartásból igényelhet a pénzmosás elleni szerv a törvényben meghatározott feladatai ellátásához szükséges adatokat, iratokat."
21. A cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló 2006. évi V. törvény módosítása
40. §
A cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló 2006. évi V. törvény 9/B. §-a a következő (6) és (7) bekezdéssel egészül ki:"(6) A cégbíróság öt évre eltiltja a gazdasági társaság ügyvezetőjét, valamint vezető tisztségviselőjét attól, hogy gazdasági társaság ügyvezetője, vagy vezető tisztségviselője legyen vagy öt éven belül gazdasági társaságot alapítson, ha a gazdasági társaság megszűntnek nyilvánítására a közélet átláthatóságáról szóló törvényben meghatározott valamely kötelezettség megsértésén alapuló törvénysértő működés miatt került sor.
(7) A (6) bekezdés szerinti személy nem szerezhet gazdasági társaságban többségi befolyást, nem válhat gazdasági társaság korlátlanul felelős tagjává, egyéni cég tagjává, továbbá nem lehet cég vezető tisztségviselője (képviselője)."
41. §
A cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló 2006. évi V. törvény 84. §-a a következő (2a) bekezdéssel egészül ki:"(2a) A (2) bekezdés alkalmazásának van helye, ha a törvényességi felügyeleti eljárás a közélet átláthatóságáról szóló törvényben meghatározott valamely kötelezettség megsértésén alapuló törvénysértő működéssel összefüggésben indult."
22. Az egyéni vállalkozóról és az egyéni cégről szóló 2009. évi CXV. törvény módosítása
42. §
Az egyéni vállalkozóról és az egyéni cégről szóló 2009. évi CXV. törvény 13. § (2) bekezdése a következő f) ponttal egészül ki:[Adatigényléssel jogosult átvenni az egyéni vállalkozó 12. § (2) bekezdésében meghatározott nyilvános nyilvántartásban (a továbbiakban: nyilvános nyilvántartás) nem szereplő valamennyi adatát]
"f) a pénzmosás elleni szerv a közélet átláthatóságáról szóló törvény szerinti feladatai ellátása céljából."
23. A Nemzeti Adó- és Vámhivatalról szóló 2010. évi CXXII. törvény módosítása
43. §
A Nemzeti Adó- és Vámhivatalról szóló 2010. évi CXXII. törvény 13. § (2) bekezdése a következő n) ponttal egészül ki:(A NAV)
"n) gyakorolja a közélet átláthatóságáról szóló 2025. évi ... törvény szerinti pénzmosás elleni szerv hatásköreit és ellátja a feladatkörébe utalt hatósági ellenőrzési, nyilvántartási és törvényben meghatározott hatósági feladatait."
24. Az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. törvény módosítása
44. §
Az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. törvény 11. §-a a következő (1)-(3) bekezdéssel egészül ki:"(1) Az ügyész azt a civil szervezetet, amely a közélet átláthatóságáról szóló törvényben vagy más jogszabályban meghatározott kötelezettségét nem teljesíti, a törvényes működés helyreállítására szólítja fel.
(2) Ha az (1) bekezdés szerinti szervezet a felszólításnak nem tesz eleget, a bíróság az ügyész keresete alapján feloszlatja az egyesületet.
(3) A (2) bekezdés alapján jogutód nélkül megszűnt civil szervezet fennmaradt pénzbeli vagyona a Nemzeti Együttműködési Alapot illeti meg."
25. A civil szervezetek bírósági nyilvántartásáról és az ezzel összefüggő eljárási szabályokról szóló 2011. évi CLXXXI. törvény módosítása
45. §
(1) A civil szervezetek bírósági nyilvántartásáról és az ezzel összefüggő eljárási szabályokról szóló 2011. évi CLXXXI. törvény 71/G. §-a a következő (2a) bekezdéssel egészül ki:"(2a) Ha a bíróság a (2) bekezdés e) pontja szerinti intézkedést a közélet átláthatóságáról szóló törvényben meghatározott valamely kötelezettség megsértésén alapuló törvénysértő működés miatt alkalmazza, a megszüntetésről szóló határozatban a vezető tisztségviselőit öt évre eltiltja attól, hogy civil szervezet vezető tisztségviselője legyen vagy öt éven belül civil szervezetet alapítson."
(2) A civil szervezetek bírósági nyilvántartásáról és az ezzel összefüggő eljárási szabályokról szóló 2011. évi CLXXXI. törvény 71/G. §-a a következő (4a) bekezdéssel egészül ki:
"(4a) A (4) bekezdés alkalmazásának van helye, ha a törvényességi felügyeleti eljárás a közélet átláthatóságáról szóló törvényben meghatározott valamely kötelezettség megsértésén alapuló törvénysértő működéssel összefüggésben indult."
26. A hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 2013. évi CCXXXVII. törvény módosítása
46. §
A hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 2013. évi CCXXXVII. törvény 153/A. § (1) bekezdése a következő e) ponttal egészül ki:[A hitelintézet a pénzügyi és befektetési szolgáltatási, illetve kiegészítő szolgáltatási tevékenységével kapcsolatos feladatokat ellátó szervezeti egységétől független szervezeti egységet (a továbbiakban: jogszabályoknak történő megfelelésért felelős szervezeti egység) alakít ki és működtet, amelynek feladata különösen az irányítási jogkörrel rendelkező vezető testület által a feladat- és hatáskörébe utalt területeken:]
"e) annak biztosítása, hogy a hitelintézet betartja a közélet átláthatóságáról szóló törvény szerint jegyzékre vett szervezetekre vonatkozó támogatások nyomonkövetési szabályait."
47. §
A hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 2013. évi CCXXXVII. törvény 161. § (2) bekezdése a következő u) ponttal egészül ki:[Az (1) bekezdés b) pontjában foglaltak alapján a banktitok megtartásának kötelezettsége nem áll fenn]
"u) a közélet átláthatóságáról szóló törvény szerinti feladatkörében eljáró pénzmosás elleni szervvel"
(szemben e szerveknek a pénzügyi intézményhez intézett adatkérése, illetve írásbeli megkeresése esetén.)
27. A pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló 2017. évi LIII. törvény módosítása
48. §
A pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló 2017. évi LIII. törvény a következő 4/A. §-sal egészül ki:"4/A. §
A kiemelt közszereplőre vonatkozó szabályokat megfelelően alkalmazni kell a közélet átláthatóságáról szóló törvény szerinti jegyzékre vett szervezetre, valamint a jegyzékre vett szervezet irányítójára."
28. Az adózás rendjéről szóló 2017. évi CL. törvény módosítása
49. §
Az adózás rendjéről szóló 2017. évi CL. törvény 131. § (14) bekezdése a következő r) ponttal egészül ki:(Az adóhatóság megkeresésre vagy adatkérésre tájékoztatja az adótitokról)
"r) a közélet átláthatóságáról szóló törvény szerinti feladatkörében eljáró pénzmosás elleni szervet."
29. A pénzügyi és egyéb szolgáltatók azonosítási feladatához kapcsolódó adatszolgáltatási háttér megteremtéséről és működtetéséről szóló 2021. évi XLIII. törvény módosítása
50. §
A pénzügyi és egyéb szolgáltatók azonosítási feladatához kapcsolódó adatszolgáltatási háttér megteremtéséről és működtetéséről szóló 2021. évi XLIII. törvény 3. § 5. pontjában a "szerve, továbbá" szövegrész helyébe a "szerve, a pénzmosás elleni szerv, továbbá" szöveg lép.30. Az ingatlan-nyilvántartásról szóló 2021. évi C. törvény módosítása
51. §
Az ingatlan-nyilvántartásról szóló 2021. évi C. törvény 73. § (5) bekezdése a következő k) ponttal egészül ki:[A (4) bekezdés nem vonatkozik arra az esetre, ha az adatszolgáltatást vagy lekérdezést a tulajdonos valamennyi ingatlanáról]
"k) a pénzmosás elleni szerv a közélet átláthatóságáról szóló törvény szerinti tevékenysége céljából"
(kéri.)
52. §
Az ingatlan-nyilvántartásról szóló 2021. évi C. törvény 90. § (5) bekezdése a következő 12. ponttal egészül ki:(Tárgyánál fogva díjmentes az elektronikus szemle és teljes tulajdonilap-másolat lekérdezése, ha azt)
"12. a pénzmosás elleni szerv a közélet átláthatóságáról szóló törvény szerinti tevékenysége céljából kéri."
31. A nemzeti szuverenitás védelméről szóló 2023. évi LXXXVIII. törvény módosítása
53. §
A nemzeti szuverenitás védelméről szóló 2023. évi LXXXVIII. törvény 3. §-a a következő d) ponttal egészül ki:(A Hivatal vizsgálati tevékenységével összefüggésben)
"d) a közélet átláthatóságáról szóló 2025. évi ... törvény (a továbbiakban: 2025. évi ... törvény) 4. §-a alapján javaslatot az igazságügyért felelős miniszteren keresztül a Kormány részére a 2025. évi . törvény 3. § szerinti - külföldről támogatott, a közélet befolyásolásával Magyarország szuverenitását veszélyeztető - szervezet kijelölésére."
Általános indokolás
A törvény a nemzeti szuverenitás megerősítése érdekében a közéleti tevékenység átláthatóságának jogi, intézményi garanciáit teremti meg. Szabályozza a külföldi támogatásból közéleti tevékenységet kifejtő és olyan tevékenységet végző szervezetek azonosításának eljárásrendjét, amelyek a közélet befolyásolásával Magyarország szuverenitását veszélyeztetik, továbbá szabályozza ezen szervezetek jegyzékre vételének szabályait és a jegyzékre vételből fakadó kötelezettségeket. Annak érdekében, hogy az új szabályozásnak az állam képes legyen érvényt szerezni, megteremti a kikényszeríthetőség lehetőségét minden olyan esetre, amikor a nemzeti szuverenitást veszélyezteti a közéleti tevékenység. A törvény kialakítja a nemzeti szuverenitás védelméhez szükséges együttműködés intézményes kereteit az állami és nem állami szervek között.Ezen indokolás a jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény 18. § (3) bekezdése, valamint a Magyar Közlöny kiadásáról, valamint a jogszabály kihirdetése során történő és a közjogi jogi személyszabályozó eszköz közzététele során történő megjelöléséről szóló 5/2019. (III. 13.) IM rendelet 20. §-a alapján a Magyar Közlöny mellékleteként megjelenő Indokolások Tárában közzétételre kerül.
Részletes indokolás
1-2. §
A törvény alkalmazása során- a Polgári Törvénykönyvről szóló törvény,
- az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint - a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló törvény,
- a civil szervezetek bírósági nyilvántartásáról és az ezzel összefüggő eljárási szabályokról szóló törvény, valamint
- a cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló törvény eltérő alkalmazását írja elő.
Meghatározza továbbá az értelmező rendelkezéseket, ezen belül a külföldi és a külföldi támogatás fogalmát.
3. §
A közéleti tevékenység a demokráciában minden magyar állampolgár alapvető joga, amelyet meg kell védeni az idegen érdekek és külföldi pénzügyi erőforrások befolyásától. A külföldi befolyásolás ugyanis súlyosan torzítja a demokratikus vitát, valamint a társadalmi és politikai akaratképzést.Közéleti tevékenységet - azaz az állampolgárok szabad véleményének befolyásolására irányuló tevékenységet - a politikai pártok is kifejtenek demokratikus keretek között, azonban a politikai pártok gazdálkodására mind hazánkban, mind az Európai Unióban szigorú szabályok vonatkoznak, különösen abban a tekintetben, hogy külföldi forrásból nem finanszírozhatóak, azaz semmilyen külföldi támogatásban sem részesülhetnek.
Mindezért a törvény hatálya - szervezeti formától függetlenül - kiterjed minden jogi személyre, valamint jogi személyiséggel nem rendelkező egyéb szervezetre, vagyis az egyesülési jog alapján létrehozott civil szervezetekre és a gazdálkodó szervezetekre egyaránt, amelyek által ténylegesen kifejtett tevékenység a nemzeti szuverenitást érintő közéleti tevékenység. Az értékelés szempontjából nincs jelentősége annak, hogy a közéleti tevékenység a külvilág felé milyen közvetítő vagy megjelenítő felületen keresztül valósul meg.
A törvény rendelkezései szerint Magyarország szuverenitását veszélyezteti a külföldi támogatásból finanszírozott, a közélet befolyásolására irányuló minden olyan tevékenység, valamint törekvés, amely
a) Magyarország független, demokratikus, jogállami jellegét;
b) a magyar nemzet egységét és összetartozását, a határainkon kívül élő magyarok sorsáért való felelősséget;
c) a házasság, a család és a biológiai nemek elsődlegességét;
d) a béke, a biztonság és a más országokkal való együttműködést;
e) Magyarország alkotmányos önazonosságát, keresztény kultúráját sérti, negatív színben tünteti fel, vagy azok elleni fellépést támogatja.
A törvény megfogalmazásában a közélet befolyásolására irányuló tevékenység különösen:
- a demokratikus vita, valamint az állami és társadalmi döntéshozatali folyamatok befolyásolására irányuló tevékenység,
- a választói akarat befolyásolására irányuló tevékenység, illetve az olyan tevékenység, amely befolyást gyakorolhat a választások kimenetelére.
4-12. §
A külföldi támogatásból közéletet befolyásoló szervezeteket a Kormány rendeletben kihirdetett jegyzékre veszi.A Szuverenitásvédelmi Hivatal a nemzeti szuverenitás védelméről szóló 2023. évi LXXXVIII. törvény 3. §-a szerinti vizsgálati tevékenysége alapján javaslatot tesz a Kormány részére azon szervezetek jegyzékre vételére, amelyek Magyarország szuverenitását veszélyeztetik. A törvény meghatározza a jegyzékre vett szervezetek működésére vonatkozó különös szabályokat. Ide tartozik
- hogy a külföldi támogatásokat a pénzmosás elleni szerv engedélye alapján fogadhat el,
- a vezető tisztségviselők, alapítók, valamint felügyelő- vagy ellenőrző bizottság tagjainak vagyonnyilatkozati kötelezettsége,
- hogy nem részesülhet a személyi jövedelemadó meghatározott részének az adózó rendelkezése szerinti felhasználásáról szóló törvény szerinti egy százalékos támogatásban, valamint
- a szervezet és annak irányítói esetében a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló 2017. évi LIII. törvény szerinti kiemelt közszereplői minőség.
A jegyzékre vett szervezetek támogatásainak nyomon követése kapcsán a törvény a számlavezető hitelintézet részére a folyamatos nyomonkövetési tevékenység mellett beavatkozási kötelezettséget is előír. Az engedélyhez kötött támogatás esetén a hitelintézet legfeljebb öt napra felfüggeszti a fizetési művelettel érintett pénzeszközhöz történő hozzáférést. Ezzel egyidejűleg megindul a pénzmosás elleni szerv eljárása, amelynek keretében megvizsgálja a műveletet.
A fizetési műveletet a pénzmosás ellen szerv a vizsgálat időtartamára, de legfeljebb összesen 180 napra felfüggeszti.
Ha a fizetési művelet szerinti támogatás - a támogatott szervezet eddigi tevékenységére, céljaira, közéleti megnyilvánulásaira, sajtóban, illetve közösségi médiumokban való megjelenéseire figyelemmel - a közélet befolyásolására szolgál különösen azáltal, hogy
a) a külföldi támogató kéréseinek teljesítését vagy
b) a külföldi támogató céljainak előmozdítását
szolgálja, a pénzmosás elleni szerv határozattal elrendeli a támogatás visszautalását a támogató részére.
A hitelintézet kellő körültekintéssel és gondossággal történő eljárását hivatott biztosítani az a rendelkezés, amely alapján a hitelintézet a pénzmosás elleni szerv kötelezése alapján a jegyzékre vett szervezet részére engedélyhez kötött támogatás engedély nélkül nyújtott összegét a Nemzeti Együttműködési Alap javára köteles megfizetni.
A jegyzékre vett szervezet hatósági ellenőrzését a pénzmosás elleni szerv végzi. A törvény nem hoz létre új, önálló eljárást, hanem a szükséges eltérő rendelkezések meghatározásával az általános közigazgatási rendtartást rendeli alkalmazni.
A hatósági ellenőrzés célja a jogsértés megállapítása vagy kizárása, így annak tisztázása, hogy a jegyzékre vett szervezet elfogadott-e engedély nélkül engedélyhez kötött támogatást. Ha a pénzmosás elleni szerv jogsértést tár fel, hatósági eljárást indít.
A pénzmosás elleni szerv a hatósági eljárásban a fokozatosság elvére is figyelemmel közigazgatási szankciót alkalmaz. A hatósági eljárásban a pénzmosás elleni szerv határidő tűzésével kötelezi a szervezetet, hogy a támogatás összegét fizesse meg a Nemzeti Együttműködési Alap javára, ezzel együtt közigazgatási bírságot szab ki (tiltott támogatás huszonötszöröse), ha a felhívásnak nem tesz eleget. Ha a bírság is eredménytelen a tevékenységtől eltiltás a következő szankció, amely a szervezet tevékenységének a megszűnését eredményezi.
13-20. §
A jegyzékre vett szervezet vezető tisztségviselői, alapítója, valamint felügyelő- vagy ellenőrző bizottságának tagjai (a továbbiakban együtt: irányítók).- évente vagyonnyilatkozatot kötelesek tenni az országgyűlési képviselőkre vonatkozó tartalommal és formában
- a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló törvény szerinti kiemelt közszerepelőnek minősülnek.
A kötelezettségek betartását a pénzmosás elleni szerv, illetve a vagyonnyilatkozatok tekintetében az Igazságügyi Minisztérium (a továbbiakban: minisztérium) ellenőrzi, az ellenőrzésre és a bírságolásra a közéleti szervezet ellenőrzésére és bírságolására vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.
A vagyonnyilatkozat nyilvános, azt a minisztérium a kormányzati honlapon közzéteszi. A minisztérium az irányító vagyonnyilatkozatát a vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettség megszűnését követő egy év után a kormányzati honlapról törli.
A vagyonnyilatkozattételi kötelezettség elmulasztásához kapcsolódó eljárási szabály akként rendelkezik, hogy ha a minisztérium megállapítja, hogy az irányító nem tett eleget vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségének, e tényt döntésében megállapítja és döntését a kormányzati honlapon közhírré teszi. Ebben az esetben a közhírré tétel napjától a vagyonnyilatkozat minisztériumnak történő megküldéséig az irányítónak a jegyzékre vett szervezet kapcsán fennálló képviseleti joga szünetel.
A záró vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettség elmulasztása esetén a minisztérium a vezető tisztségviselővel szemben közigazgatási bírságot szab ki. A közigazgatási bírság összege ötszázezer forinttól kétmillió forintig terjedhet. A közigazgatási bírság ismételten kiszabható.
A vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettség elmulasztása esetén - a vagyonnyilatkozat miniszternek történő megküldéséig - a közhírré tétel napjától az irányítónak a jegyzékre vett szervezet kapcsán fennálló képviseleti joga szünetel.
A pénzmosás elleni szerv hatósági ellenőrzés során tisztázza a jegyzékre vett szervezet irányítójának valamennyi, a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló törvény szerinti, Magyarországon székhellyel vagy fiókteleppel rendelkező pénzügyi intézménnyel fennálló, a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló törvény hatálya alá tartozó kapcsolatát és az érintett pénzügyi intézményeket értesíti, hogy a jegyzékre vett szervezet irányítója kiemelt közszereplő.
21-22. §
A pénzmosás elleni szerv ellátja az e törvényben meghatározott feladatokat. Feladatai ellátása során együttműködika) a Szuverenitásvédelmi Hivatallal, annak a nemzeti szuverenitás védelméről szóló törvény szerinti elemző, értékelő és javaslattevő tevékenységében, valamint vizsgálati eljárásában,
b) az általános rendőrségi feladatok ellátására létrehozott szervvel,
c) a Pénzmosás Elleni Koordinációs Tanáccsal a pénzmosás, a terrorizmus és a proliferáció finanszírozása elleni küzdelemmel kapcsolatos feladatai végrehajtásában,
d) a Magyarországon székhellyel vagy fiókteleppel rendelkező hitelintézetekkel,
e) a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló törvény szerinti, Magyarországon székhellyel vagy fiókteleppel rendelkező pénzügyi intézményekkel és
f) a Magyar Nemzeti Bankkal.
23. §
A pénzmosás elleni szerv a feladatainak ellátása érdekében hivatalból vagy bejelentés, panasz alapján jár el. Panasz a panaszokról, a közérdekű bejelentésekről, valamint a visszaélések bejelentésével összefüggő szabályokról szóló törvény rendelkezéseitől eltérően akkor is benyújtható, ha elintézése más eljárás hatálya alá tartozik. A pénzmosás elleni szerv a feladatkörében bármilyen rendelkezésére álló információ alapján eljárhat.A pénzmosás elleni szerv feladatkörét érintő jogsértés vagy szabálytalanság észlelése esetén a pénzmosás elleni szervhez bárki tehet bejelentést, panaszt.
24-26. §
A pénzmosás elleni szerv hatósági ellenőrzése során az általános közigazgatási eljárás szabályait alkalmazza, azonban különleges feladataira tekintettel az ellenőrzést céljából különös jogosítványokat gyakorolhat.27-32. §
A pénzmosás elleni szerv adatkezelésének a szabályait határozza meg.33. §
Felhatalmazó rendelkezések.34. §
Hatályba léptető rendelkezés.35. §
Átmeneti rendelkezések.36. §
Sarkalatossági záradék.37. §, 39. §, 42. §, 49-52. §
A pénzmosás elleni szerv adatkezelésére, adatmegismerésére vonatkozó szabályait állapítja meg, az ágazati törvények módosításával, megteremtve ezzel a célhoz kötött (feladat- és hatásköre gyakorlása érdekében) adatigénylés végrehajtásához szükséges törvényi felhatalmazást.38. §
A közélet átláthatóságáról szóló törvény alapján jegyzékre vett szervezet nem lehet kedvezményezettje a magánszemély által befizetett személyi jövedelemadó egy százalékának.40-41. §
A törvény az eltiltás - cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló törvény szerinti - esetköreit bővíti azzal az esettel, ha a gazdálkodó szervezet megszűntnek nyilvánítására kijelölt tevékenység törvénysértő kifejtése miatt került sor. A cégbíróság a gazdálkodó szervezet ügyvezetőjét, valamint vezető tisztségviselőjét ebben az esetben öt évre eltiltja attól, hogy gazdálkodó szervezet ügyvezetője, vezető tisztségviselője legyen vagy öt éven belül gazdálkodó szervezetet alapítson. Az eltiltott személy nem szerezhet gazdálkodó szervezetben többségi befolyást, nem válhat gazdasági társaság korlátlanul felelős tagjává, egyéni cég tagjává, továbbá nem lehet cég vezető tisztségviselője, képviselője).43. §
A pénzmosás elleni szerv feladatainak ellátása a Nemzeti Adó- és Vámhivatal feladata.44. §
Az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. törvény (Civiltv.) módosításai különböző megoldásokkal ugyan, de szintén az átláthatóság, a nemzeti szuverenitás intézményes védelme irányába hatnak.A módosítás egyrészt rögzíti az egyes civil szervezetek felett a hatályos szabályozás alapján törvényességi felügyeletet ellátó ügyész hatáskörét a közéleti szervezetek működése törvényesség helyreállítása érdekében történő felszólításra. A felszólítás eredménytelensége esetén az ügyész keresete alapján a bíróság feloszlatja a civil szervezetet. Ennek érdekében a civil szervezet bíróság általi megszüntetését megalapozó esetkörök, okok körét is kiegészíti a törvény, amelyek egyúttal az egyesülési jog korlátjai is.
45. §
A civil szervezetek bírósági nyilvántartásáról és az ezzel összefüggő eljárási szabályokról szóló. törvény módosításával bővülnek az eltiltás esetkörei azzal, ha a civil szervezet feloszlatására kijelölt tevékenység törvénysértő kifejtése miatt került sor. A bíróság a civil szervezet vezető tisztségviselőjét öt évre eltiltja attól, hogy civil szervezet ügyvezetője, vezető tisztségviselője legyen vagy öt éven belül civil szervezetet alapítson.46-47. §
A törvény a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló törvény módosításával megjeleníti a hitelintézet fokozott felelősségének biztosítékaként, hogy a hitelintézeti törvény szerinti, jogszabályoknak történő megfelelésért felelős szervezeti egység gondoskodik annak biztosításáról, hogy a hitelintézet betartja a jegyzékre vett szervezetekre vonatkozó támogatások nyomonkövetési szabályait.A törvény a pénzmosás elleni szerv hatósági ellenőrzése és eljárása hatékonysága érdekében feloldja a banktitok megtartásának kötelezettségét a nemzeti szuverenitás védelmének megerősítéséről szóló törvény szerinti feladatkörében eljáró pénzmosás elleni szerv vonatkozásában. Így a hitelintézet nem tagadhatja meg a pénzmosás elleni szerv megkeresésének teljesítését banktitokra hivatkozással.
48. §
A pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló törvény módosításával kiemelt közszereplőre vonatkozó szabályokat megfelelően alkalmazni kell a közélet átláthatóságáról szóló törvény szerinti jegyzékre vett szervezetre, valamint a jegyzékre vett szervezet irányítójára.53. §
A Szuverenitásvédelmi Hivatal részére feladatot határoz meg a külföldről támogatott, a közélet befolyásolásával Magyarország szuverenitását veszélyeztető szervezetek kijelölésével kapcsolatos javaslattételre.