Végső előterjesztői indokolás a kriptoeszközök piacáról szóló 2024. évi VII. törvényhez - Indokolások Tára 2024/37.

Kiválasztott időállapot: Mi ez?
  • Jogterület(ek):
  • Tipus:
  • Érvényesség kezdete: 
  • Érvényesség vége: 

MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?

Ezen indokolás a jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény 18. § (3) bekezdése, valamint a Magyar Közlöny kiadásáról, valamint a jogszabály kihirdetése során történő és a közjogi szervezetszabályozó eszköz közzététele során történő megjelölésről szóló 5/2019. (III. 13.) IM rendelet 20. § (2) bekezdés a) pontja alapján a Magyar Közlöny mellékleteként megjelenő Indokolások Tárában közzétételre kerül.
A törvényjavaslat elsődleges célja a kriptoeszközök piacairól, valamint az 1093/20...

Végső előterjesztői indokolás a kriptoeszközök piacáról szóló 2024. évi VII. törvényhez - Indokolások Tára 2024/37.
ÁLTALÁNOS INDOKOLÁS
Ezen indokolás a jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény 18. § (3) bekezdése, valamint a Magyar Közlöny kiadásáról, valamint a jogszabály kihirdetése során történő és a közjogi szervezetszabályozó eszköz közzététele során történő megjelölésről szóló 5/2019. (III. 13.) IM rendelet 20. § (2) bekezdés a) pontja alapján a Magyar Közlöny mellékleteként megjelenő Indokolások Tárában közzétételre kerül.
A törvényjavaslat elsődleges célja a kriptoeszközök piacairól, valamint az 1093/2010/EU és az 1095/2010/EU rendelet, továbbá a 2013/36/EU és az (EU) 2019/1937 irányelv módosításáról szóló az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2023/1114 (2023. május 31.) rendeletének a magyar jogba történő megjelenítő átültetése.
A kriptoeszközök kínálta lehetőségekből és az általuk jelentett veszélyekből kifolyólag, a kialakítandó jogszabályoknak egyidejűleg kell támogatni az innovációt, az új technológiák alkalmazását, valamint biztosítani a fogyasztó- és befektető-védelem megfelelő szintjét, a kriptoeszközökkel kapcsolatos jogbiztonságot, a pénzügyi stabilitást és a monetáris szuverenitást. Az átültetett rendelet egy keretrendszer felállítását valósítja meg a kriptoeszközök vonatkozásában. Háromféle kriptoeszköz jelenik meg:
1) A szabályozás e-pénz tokennek definiálja azon kriptoeszközöket, amelyek a stabil értéküket egy törvényes fizetőeszközre történő hivatkozás által kívánják fenntartani.
2) A rendelet eszközalapú tokenként határozza meg azon kriptoeszközöket, amelyek nem e-tokenek, és amelyeknek célja a stabil érték fenntartása azáltal, hogy bármely más értékre vagy jogra, vagy ezek kombinációjára hivatkozik, beleértve egy ország egy vagy több hivatalos pénznemét.
3) Harmadik kategóriába az e-pénz tokennek és eszközalapú tokennek nem minősülők esnek. Ezekre enyhébb szabályozás került kialakításra. A rendelet a kriptoeszközök kibocsátóit, illetve kriptoeszközökkel kapcsolatos szolgáltatásokat nyújtó feleket is szabályozza (példaként az engedélyezési eljárásra vonatkozóan).
A törvényjavaslat a pénzügyi szektorhoz kapcsolódó szolgáltatást jelenít meg, a felügyeletet a pénzügyi szektor felügyeletéért felelős hatóság látja el, valamint vélelmezhetően a legszélesebb körben a pénzügyi szektor intézményei jelennek majd meg a szolgáltatás keretében, ugyanakkor a szabályozás a lehetséges szolgáltatás nyújtók körét jelentősen tágítja.
RÉSZLETES INDOKOLÁS
1. §
A Javaslat meghatározza a hatályt a kriptoeszközök kibocsátása és az ezekre vonatkozó nyilvános ajánlattétel esetében. A kriptoeszközökre vonatkozó szolgáltatás szintén a szabályozás tárgykörébe tartozik. A kriptoeszközök szabályozását az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2023/1114 (2023. május 31.) rendelete tartalmazza, azonban a tagállami diszkréciók okán, valamint a széles körű lehetséges szolgáltatói kör megjelölése okán a törvényi megjelenítés szükségszerű.
2. §
A Javaslat a vonatkozó fogalmakat tartalmazza, jeleníti meg.
3. §
A kriptoeszközök piaca tekintetében a szolgáltatók és a szolgáltatás vonatkozásában a Magyar Nemzeti Bank kerül kijelölésre felügyeleti hatósági jogkörében.
4-8. §
A Javaslat a különböző tokenek esetében tisztázza azon szabályokat, amelyek a tokenek esetében felmerülő szolgáltatások szabályrendszerét, nyújtásának feltételét és az egyéb elvárásokat jeleníti meg. A rendelet lefekteti a szabályokat, amely a hazai jogrendszerben felhívás jelleggel jelenik meg annak okán, hogy a szolgáltatást nyújtók köre egyértelműsítésre kerül.
9. §
A javaslat az (EU) 2022/2554 európai parlamenti és tanácsi rendelet 19. cikkének (4) bekezdése alapján él azzal a lehetőséggel, hogy előírja a kriptoeszköz-szolgáltató számára, hogy a jelentős IKT-vonatkozású eseményt - a Magyar Nemzeti Banknak, mint felügyeleti hatóságnak való bejelentésével egyidejűleg - a nemzeti kiberbiztonsági incidenskezelő központnak (CSIRT) is bejelentse. Emellett előírásra kerül, hogy amennyiben a kriptoeszköz-szolgáltatóönkéntesen bejelenti a Magyar Nemzeti Banknak, mint felügyeleti hatóságnak a jelentős kiberfenyegetést, akkor azt egyidejűleg a nemzeti kiberbiztonsági incidenskezelő szervnek (CSIRT) is bejelenti.
10. §
A Javaslat meghatároz egy a kriptoeszköz-szolgáltatókra vonatkozó minimum követelményrendszert a fogyasztóvédelem megfelelő fokának biztosítása érdekében.
11. §
A Javaslat biztosítja, hogy a Magyar Nemzeti Bank, mint felügyeleti hatóság jogszabálysértések vagy azok közvetlenül fennálló veszélye esetén megfelelő intézkedési jogosultsággal rendelkezzen. E jogosultságok egyenként vagy együttesen is alkalmazhatóak és arányosak kell, hogy legyenek a jogsértéssel. Alkalmazására vonatkozó iránymutatást a Magyar Nemzeti Bankról szóló törvényben meghatározottak irányadóak.
12. §
A Javaslat a kriptoeszköz szolgáltatók által fizetendő felügyeleti díjat határoz meg, tekintettel az újonnan megjelenő felügyeleti feladatokra. A javaslat arányos felügyeleti díjfizetést rögzít, valamint, abban az esetben, ha a kriptoeszköz-szolgáltatást nyújtó már meghatározott felügyelet alatt álló intézményi körbe tartozik, mentesíti e kört a párhuzamos díjfizetés terhe alól.
13. §
Felhatalmazó rendelkezések. A Kormány felhatalmazást kap arra, hogy a 8. § szerinti szakmai követelmények értékelésének kritériumrendszerét rendeletben állapítsa meg, annak érdekében, hogy a szabályozás rugalmasan nyomon tudja követni a kriptoeszközök piacával kapcsolatos változásokat. A Magyar Nemzeti Bank elnöke pedig felhatalmazást kap arra, hogy az ügyféltájékoztatás és a panaszkezelés egyes kérdéseit rendeletben határozza meg, amely a fogyasztóvédelem magas fokát, és a rossz piaci gyakorlatok megszüntetését hivatott biztosítani.
14. §
Hatálybaléptető rendelkezések.
15. §
Sarkalatosságra utaló rendelkezés.
16. §
A Javaslat a törvény hatálybalépésekor már működő eszközalapú tokenektől vagy elektronikuspénz-tokenektől eltérő kriptoeszköz szolgáltatók számára egy türelmi időszakot illeszt be 2025. január 1-ig, annak érdekében, hogy e szolgáltatói kör átállása és a felügyeleti struktúra zavartalan kiépülése biztosított legyen.
17. §
Jogharmonizációs záradék.
18. §, 21-24. §
A hitelintézet, a befektetési vállalkozás és az alapkezelők esetében a végezhető tevékenységek között megjeleníti a kriptoeszközökre vonatkozó szolgáltatás nyújtására vonatkozó lehetőséget.
19. §
A javaslat kiegészíti a fogyasztókkal szembeni tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmáról szóló törvényben szereplő azon pénzügyi ágazati szolgáltatásokat, ahol a fogyasztó tájékoztatására részletesebb, illetve szigorúbb szabályok lehetnek irányadóak.
20. §
A Javaslat tisztázza, hogy a Kincstár nem lehet elektronikuspénz-token kibocsátó.
25. §
A Javaslat kiegészíti a pénzügyi szolgáltatások listáját a kriptoeszköz szolgáltatással.
A folytatáshoz előfizetés szükséges.
A jogszabály aktuális szövegét és időállapotait előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink érhetik el!
{{ item.ArticleTitle }}

{{ item.ArticleLead }}

A folytatáshoz előfizetés szükséges!
A jogi tudástár előfizetői funkcióit csak előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink használhatják: az aktuális időállapottól eltérő jogszabály tartalma (korábban vagy később hatályos), nyomtatás, másolás, letöltés PDF formátumban, hirdetés nélküli nézet.

A folytatáshoz lépjen be, vagy rendelje meg előfizetését.