adozona.hu
T/4243. számú törvényjavaslat indokolással - a légitársaságok hozzájárulásáról és egyes adótörvények módosításáról
T/4243. számú törvényjavaslat indokolással - a légitársaságok hozzájárulásáról és egyes adótörvények módosításáról
Kiválasztott időállapot:
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
Az Országgyűlés
figyelemmel a légi járművek által kibocsátott káros anyagok környezetszennyező hatásának mértékére,
annak érdekében, hogy a légiközlekedés is hozzájáruljon a környezetszennyezés megelőzéséhez és csökkentéséhez,
valamint figyelemmel az államháztartás feladatainak ellátásához szükséges adóbevételek biztosítására
a következő törvényt alkotja:
(1) Hozzájárulás-köteles a légiközlekedésről szóló 1995. évi XCVII. törvény (a továbbiakban: Lt.) szerinti légi személyszállítási tevé...
T/4243. számú törvényjavaslat indokolással - a légitársaságok hozzájárulásáról és egyes adótörvények módosításáról
2023. évi LIX. törvény a légitársaságok hozzájárulásáról és egyes adótörvények módosításáról
Az Országgyűlésfigyelemmel a légi járművek által kibocsátott káros anyagok környezetszennyező hatásának mértékére,
annak érdekében, hogy a légiközlekedés is hozzájáruljon a környezetszennyezés megelőzéséhez és csökkentéséhez,
valamint figyelemmel az államháztartás feladatainak ellátásához szükséges adóbevételek biztosítására
a következő törvényt alkotja:
I. Fejezet
A LÉGITÁRSASÁGOK HOZZÁJÁRULÁSÁRÓL
1. Általános rendelkezések
1. §
(1) Hozzájárulás-köteles a légiközlekedésről szóló 1995. évi XCVII. törvény (a továbbiakban: Lt.) szerinti légi személyszállítási tevékenység.(2) A hozzájárulással kapcsolatos hatósági feladatokat az állami adó- és vámhatóság látja el.
(3) Az e törvényben nem szabályozott eljárási kérdésekben az adóigazgatási rendtartásról szóló törvény és az adózás rendjéről szóló törvény rendelkezéseit kell alkalmazni.
(4) A hozzájárulásból származó bevétel az államháztartás központi alrendszerének bevétele.
2. A hozzájárulás alanya, alapja, mértéke
2. §
(1) A hozzájárulás fizetésére kötelezett az az Lt. szerinti földi kiszolgálást végző gazdálkodó szervezet, amely az utas- és poggyászkezelési tevékenységet látja el.(2) A hozzájárulás alapja az 1. § (1) bekezdés szerinti légi személyszállítási tevékenység keretében, az (1) bekezdés szerinti földi kiszolgálást végző gazdálkodó szervezet által kiszolgált légi jármű belföldről induló utasainak száma, a tranzit utasokat kivéve.
(3) A hozzájárulás mértéke
a) ha az utas végső úti célja az Albán Köztársaság, az Andorrai Fejedelemség, Bosznia-Hercegovina, az Észak-macedón Köztársaság, az Izlandi Köztársaság, a Koszovói Köztársaság, a Liechtensteini Fejedelemség, a Moldovai Köztársaság, a Monacói Hercegség, Montenegró, Nagy-Britannia és Észak-Írország Egyesült Királysága, a Norvég Királyság, San Marino Köztársaság, a Svájci Államszövetség, Szerbia Köztársaság, Ukrajna és az Európai Unió területén található,
aa) 10,50 kilogrammnál alacsonyabb 3. § (1) bekezdés szerinti egy ülésre jutó kibocsátási értékkel rendelkező légi jármű esetén utasonként 1 600 forint,
ab) 10,50 kilogramm vagy annál magasabb és 17,50 kilogrammnál alacsonyabb 3. § (1) bekezdés szerinti egy ülésre jutó kibocsátási értékkel rendelkező légi jármű esetén utasonként 3 900 forint,
ac) 17,50 kilogramm vagy annál magasabb 3. § (1) bekezdés szerinti egy ülésre jutó kibocsátási értékkel rendelkező légi jármű esetén utasonként 6 200 forint;
b) az a) pontban meghatározottakon kívüli országokba végső úti céllal repülő utasonként
ba) 10,50 kilogrammnál alacsonyabb 3. § (1) bekezdés szerinti egy ülésre jutó kibocsátási értékkel rendelkező légi jármű esetén 3 900 forint,
bb) 10,50 kilogramm vagy annál magasabb és 17,50 kilogrammnál alacsonyabb 3. § (1) bekezdés szerinti egy ülésre jutó kibocsátási értékkel rendelkező légi jármű esetén 9 750 forint,
bc) 17,50 kilogramm vagy annál magasabb 3. § (1) bekezdés szerinti egy ülésre jutó kibocsátási értékkel rendelkező légi jármű esetén 15 600 forint.
3. Adatszolgáltatás
3. §
(1) A 2. § (2) bekezdés szerinti légi járművet üzemeltető légitársaság a tárgyhót követő hónap 5. napjáig elkülöníthető és beazonosítható módon megküldi a 2. § (1) bekezdés szerinti földi kiszolgálást végző gazdálkodó szervezetnek az adott hónapban üzemeltetett valamennyi érintett légi járműve vonatkozásában a Nemzetközi Polgári Repülési Szervezet (a továbbiakban: ICAO) hajtómű kibocsátási adatbázisában (ICAO Engine Emissions Databank) meghatározott fel- és leszállási ciklusban átlagosan elégetett üzemanyag mértékének, a hajtóművek számának és a kibocsátási érték (3,16) szorzatának egy ülésre jutó értékét.(2) Ha a 2. § (2) bekezdés szerinti légi járművet üzemeltető légitársaság a 3. § (1) bekezdés szerinti adatszolgáltatási kötelezettségét nem teljesíti, akkor a hozzájárulást az utas végső úti céljától függően a 2. § (3) bekezdés a) pont ac) alpontja vagy a 2. § (3) bekezdés b) pont bc) alpontja szerinti mértékkel kell megállapítani.
4. A hozzájárulás megállapítása, bevallása
4. §
(1) A hozzájárulást azon induló utasok száma után kell az önadózás szabályai szerint megállapítani és a (3) bekezdés szerint bevallani, akik esetében az indulás időpontja a (3) bekezdés szerinti bevallási időszakra esik.(2) A hozzájárulás fizetésére kötelezett a hozzájárulás alapjának megállapítására alkalmas nyilvántartást vezet.
(3) A hozzájárulás fizetésére kötelezett bevallási kötelezettségét a tárgyhót követő hónap 20. napjáig teljesíti az állami adó- és vámhatóság e célra rendszeresített elektronikus nyomtatványán.
(4) A hozzájárulás fizetésére kötelezett a hozzájárulást a bevallás benyújtására előírt határnapig fizeti meg.
II. Fejezet
A JÖVEDELEMADÓZÁST ÉRINTŐ TÖRVÉNYEK MÓDOSÍTÁSA
5. A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény módosítása
5. §
A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (a továbbiakban: Szja tv.) 3. § 47. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:(E törvény alkalmazásában az egyes fogalmak jelentése a következő:)
"47. Lízing: a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló törvény szerinti pénzügyi lízingszerződés."
6. §
Az Szja tv. 28. §-a a következő (9) bekezdéssel egészül ki:"(9) Egyéb jövedelem a társas vállalkozás jogutód nélküli törlését követően lefolytatott vagyonrendezési eljárás során a volt tagnak a társaság vagyonából a vagyonfelosztási javaslat alapján pénzben vagy nem pénzben juttatott bevétel."
7. §
(1) Az Szja tv. 29/A. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:"(2) A családi kedvezmény - az eltartottak lélekszámától függően - kedvezményezett eltartottanként és jogosultsági hónaponként
a) egy eltartott esetén 66 670 forint,
b) kettő eltartott esetén 133 330 forint,
c) három és minden további eltartott esetén 220 000 forint."
(2) Az Szja tv. 29/A. §-a a következő (2a) bekezdéssel egészül ki:
"(2a) A (2) bekezdés szerinti családi kedvezmény minden olyan kedvezményezett eltartott után, aki a családok támogatásáról szóló törvény szerint tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos személynek minősül, jogosultsági hónaponként és kedvezményezett eltartottanként 66 670 forinttal növelt összegben vehető igénybe."
8. §
(1) Az Szja tv. 29/B. § (1c) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:"(1c) A családi kedvezmény közös igénybevétele, megosztása az adóbevallásban független attól, hogy az adóelőleg megállapításánál mely jogosultnál történt annak figyelembevétele."
(2) Az Szja tv. 29/B. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(2) A családi kedvezmény érvényesítésének feltétele a magánszemély adóbevalláshoz tett írásbeli nyilatkozata
a) a jogosultság 29/A. § (3) bekezdés szerinti jogcíméről,
b) a 29/A. § (2a) bekezdése szerinti növelt összegű kedvezmény szempontjából figyelembe vehető kedvezményezett eltartottról, és
c) a családi kedvezmény megosztása, közös érvényesítése esetén erről a tényről,
amelyen fel kell tüntetnie - a magzat kivételével - minden eltartott (kedvezményezett eltartott) adóazonosító jelét, továbbá azt, hogy e személyek - ideértve a magzatot is - az adóév mely hónapjaiban minősültek eltartottnak, kedvezményezett eltartottnak. A családi kedvezmény megosztása, közös érvényesítése esetén a másik fél adóazonosító jelét is fel kell tüntetni."
9. §
Az Szja tv. VI. Fejezete a 29/F. §-át követően a következő alcímmel egészül ki:"A 30 év alatti anyák kedvezménye
29/G. §
(1) A 30. életévét be nem töltött, gyermeket vállaló nő (a továbbiakban: fiatal anya) a 29. § szerint meghatározott összevont adóalapját a 30 év alatti anyák kedvezményével csökkenti. A 30 év alatti anyák kedvezménye a négy vagy több gyermeket nevelő anyák kedvezményét és a 25 év alatti fiatalok kedvezményét követően, de a személyi kedvezményt, az első házasok kedvezményét és a családi kedvezményt megelőző sorrendben érvényesíthető. E § és a 48. § alkalmazásában fiatal anya az, akinek családi kedvezményre való jogosultsága magzatára, vér szerinti vagy örökbe fogadott gyermekére tekintettel a 30. életéve betöltését megelőző napig megnyílik.
(2) A 30 év alatti anyák kedvezményére jogosult az a fiatal anya, aki
a) a 29/A. § (3) bekezdés a) pontja szerint a vér szerinti vagy örökbe fogadott gyermekére tekintettel, vagy
b) a 29/A. § (3) bekezdés b) pontja szerinti magzatra tekintettel
családi kedvezmény érvényesítésére jogosult.
(3) A 30 év alatti anyák kedvezménye a fiatal anya által a jogosultsági hónapokban megszerzett (munkaviszonyból származó jövedelem esetében a jogosultsági hónapokra elszámolt), összevont adóalapba tartozó,
a) a 3. § 21. pontja szerint bérnek minősülő jövedelme,
b) az a) pontban nem említett nem önálló tevékenységből származó jövedelmeinek összege, ide nem értve a munkaviszony megszüntetésére tekintettel kapott végkielégítés törvényben előírt mértéket meghaladó összegét,
c) önálló tevékenységből származó jövedelmei közül
ca) a vállalkozói jövedelem szerinti adózást alkalmazó egyéni vállalkozó vállalkozói kivétje, átalányadózás esetén az átalányban megállapított jövedelme;
cb) a mezőgazdasági őstermelő e tevékenységéből származó jövedelme;
cc) az európai parlamenti képviselő e tevékenységéből származó jövedelme;
cd) a helyi önkormányzati képviselő e tevékenységéből származó jövedelme;
ce) a választott könyvvizsgáló e tevékenységéből származó jövedelme;
cf) a magánszemély által nem egyéni vállalkozóként kötött, díjazás ellenében történő munkavégzésre irányuló más szerződés alapján folytatott tevékenységéből származó jövedelme,
de adóévenként legfeljebb a jogosultsági hónapok számának és a teljes munkaidőben alkalmazásban állók Központi Statisztikai Hivatal által hivatalosan közzétett, a tárgyévet megelőző év július hónapjára vonatkozó nemzetgazdasági szintű bruttó átlagkeresetének szorzata.
(4) Jogosultsági hónapként az a hónap vehető figyelembe, amelyben a fiatal anya családi kedvezményre való jogosultsága a (2) bekezdés szerint fennáll, de legkorábban a 25. életéve betöltésének hónapját követő hónap. A kedvezmény legfeljebb annak az évnek az utolsó jogosultsági hónapjáig érvényesíthető, amely évben a fiatal anya betölti a 30. életévét.
(5) Amennyiben a 30 év alatti anyák kedvezményére való jogosultság az adóév egészében nem áll fenn, és a jogosultsági hónapokban megszerzett, összevont adóalapba tartozó önálló tevékenységből származó jövedelem másként nem állapítható meg, azt az ilyen címen megszerzett adóévi jövedelemnek a jogosultsági hónapokkal arányos részeként kell figyelembe venni."
10. §
Az Szja tv. 44/F. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:"(1a) Ha a magánszemély több önkéntes kölcsönös pénztár tagja, akkor az adóbevallási tervezetben az állami adó- és vámhatóság a tárgyévet megelőző évi személyijövedelemadó-bevallásának a 44/A. § (1) bekezdése szerinti rendelkező nyilatkozatában szereplő pénztár adatait tünteti fel, feltéve hogy az adóévben történt a rendelkezési jogosultságot megalapozó befizetés."
11. §
Az Szja tv. 46. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:"(5) Az adóelőleg-megállapításra kötelezett kifizető a levont adóelőlegről igazolást ad a magánszemélynek, amelyen feltünteti az adóelőleg alapját és az abban figyelembe vett
a) négy vagy több gyermeket nevelő anyák kedvezményét,
b) 25 év alatti fiatalok kedvezményét,
c) 30 év alatti anyák kedvezményét,
d) személyi kedvezményt,
e) első házasok kedvezményét,
f) családi kedvezményt."
12. §
(1) Az Szja tv. 48. § (2) bekezdése a következő f) alponttal egészül ki:(Az adóelőleg-nyilatkozatban a magánszemély az adott esettől függően nyilatkozik)
"f) a 30 év alatti anyák kedvezményének érvényesítéséről."
(2) Az Szja tv. 48. §-a a következő (3f)-(3h) bekezdéssel egészük ki:
"(3f) A magánszemély a (3) bekezdés szerinti adóelőleg-nyilatkozatban feltüntetheti, ha a kedvezményezett eltartott a 29/A. § (2a) bekezdése szerinti növelt összegű kedvezmény szempontjából figyelembe vehető kedvezményezett eltartottnak minősül.
(3g) A fiatal anya elsőként a 25. életéve betöltése hónapját követő hónapra vonatkozóan tehet a 30 év alatti anyák kedvezményének érvényesítése érdekében adóelőleg-nyilatkozatot. Az adóelőleg-nyilatkozat tartalmazza a nyilatkozó magánszemély nevét és adóazonosító jelét, a nyilatkozó magánszemély részére bevételt juttató kifizető, munkáltató nevét (elnevezését) és adószámát, a gyermek nevét és adóazonosító jelét, magzat (ikermagzat) esetében a várandósság tényére vonatkozó kijelentést.
(3h) A 30 év alatti anyák kedvezményét érvényesítő fiatal anya a családi kedvezményről abban az esetben is tehet adóelőleg-nyilatkozatot a munkáltató, az összevont adóalapba tartozó rendszeres bevételt juttató kifizető részére, ha a 30 év alatti anyák kedvezményének érvényesítése miatt az adóelőleg-alapja nullára csökken. A családi kedvezményről tett adóelőleg-nyilatkozat szerinti családi kedvezmény adóelőleg-alap terhére nem érvényesíthető értékének az adó mértékével (8. §) meghatározott összege a Tbj. szerinti szabályok alkalmazásával családi járulékkedvezményként vehető igénybe."
(3) Az Szja tv. 48. §-a a következő (4b) bekezdéssel egészük ki:
"(4b) A fiatal anya a (3g) bekezdés szerinti nyilatkozatát visszavonja, ha a visszavonás hiányában az adóév egészére vonatkozóan keletkező befizetési különbözet a 10 ezer forintot meghaladná. Ha a fiatal anya nem tesz visszavonó nyilatkozatot, és a visszavonás hiányában keletkező befizetési különbözet az adóévben a 10 ezer forintot meghaladja, a befizetési különbözet után a fiatal anya az adóévre vonatkozó bevallásában külön feltüntetve 12 százalék különbözeti bírságot állapít meg, amelyet a személyi jövedelemadó-fizetési kötelezettségre vonatkozó rendelkezések szerint fizet meg."
13. §
Az Szja tv. 53. § (2) bekezdése a következő l) ponttal egészül ki:[Az (1) bekezdés b) pontja szerinti tevékenységek a következők:]
"l) személygépjármű-vezető képzés tevékenység (TESZOR'08 85.53.11)."
14. §
Az Szja tv. 57. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:"(5) A szünetelés kezdő napjától az addig végzett egyéni vállalkozói tevékenységre tekintettel
a) befolyt ellenérték (bevétel) a szünetelés megkezdését megelőző napon megszerzett vállalkozói bevételnek,
b) igazoltan felmerült kiadás a szünetelés megkezdését megelőző napon elszámolható vállalkozói költségnek
minősül."
15. §
Az Szja tv. 58. §-a a következő (12) és (13) bekezdéssel egészül ki:"(12) Ingó vagyontárgy átruházásából származó bevételnek minősül az őstermelői tevékenység keretében hasznosított kizárólag üzemi célt szolgáló tárgyi eszköz értékesítéséből származó bevétel is, azzal, hogy a magánszemély a (3) bekezdés szerinti igazolt költségeket abban az esetben vonhatja le a bevételéből, ha azokat az őstermelői tevékenységéből származó bevételével szemben költségként nem számolta el (ideértve az értékcsökkenési leírást is).
(13) A magánszemély az őstermelői tevékenység keretében hasznosított kizárólag üzemi célt szolgáló tárgyi eszköz értékesítéséből származó bevételt az igazolt költségeken túl csökkentheti az őstermelői tevékenység keretében hasznosított kizárólag üzemi célt szolgáló azon tárgyi eszköz értékcsökkenésként még el nem számolt beruházási költségével, amelyet a tárgyévben, illetve a tárgyévet követő évben az adóbevallás benyújtásáig, de legfeljebb a bevallás benyújtására nyitva álló határidőig szerez meg. A beruházási költségnek az átruházásból származó bevételt meghaladó része a Szja tv. 11. számú melléklet szerint értékcsökkenési leírásként elszámolható. Az őstermelő a tárgyi eszköz nyilvántartását úgy vezeti, hogy abból megállapítható legyen, hogy a tárgyi eszköz értékesítéséből származó bevételét mely tárgyi eszköz beruházási költségével csökkenti."
16. §
Az Szja tv. a 65/B. §-át követően a következő alcímmel egészül ki:"A bizalmi vagyonkezelési jogviszony alapján kezelt vagyon és a magánalapítványi vagyon adókötelezettségével összefüggő rendelkezések
65/C. §
(1) E törvény alkalmazásában értékesítésnek kell tekinteni, ha bizalmi vagyonkezelési jogviszony alapján a vagyonrendelő, magánalapítvány esetében az alapító, csatlakozó magánszemély tulajdonában álló vagyoni értéket vagyonkezelésbe ad, a magánalapítvány részére tulajdonba ad (ezek együtt: vagyonátadás). Az értékesítésből származó bevételnek az átadott, tulajdonba adott vagyoni értéknek azon értékét kell tekinteni, melyen azt az átvevő (kezelt vagyon, alapítvány) számviteli nyilvántartásba vette. Az értékesítésből származó jövedelem után az adót a magánszemélynek adóbevallásában kell megállapítania és az adóbevallás benyújtására előírt határidőig kell megfizetnie.
(2) A vagyoni érték kiadásakor a nem pénzben (ideértve a külföldi pénzt, devizát is) juttatott vagyoni érték szerzési értékeként a juttatásban részesülő magánszemély
a) - az osztalékként megszerzett vagyoni érték kivételével - azt az értéket veheti figyelembe, amelyen a vagyoni érték a kezelt vagyon, magánalapítványi vagyon számviteli nyilvántartásában a vagyoni érték kiadásakor értékhelyesbítés nélkül szerepel;
b) a bizalmi vagyonkezelési jogviszony alapján kezelt vagyon vagy a magánalapítványi vagyon nem pénzben juttatott osztalékaként megszerzett vagyoni érték megszerzése időpontjára megállapított szokásos piaci értékét veheti figyelembe.
(3) A kedvezményezett által a (2) bekezdés szerint figyelembe vehető szerzési értékről a vagyonkezelő, a magánalapítvány a vagyonelem kiadását követő 30 napon belül tájékoztatja a kedvezményezettet és egyidejűleg adatot szolgáltat az állami adó- és vámhatóság részére az állami adó- és vámhatóság által közzétett módon.
(4) A vagyonelem tulajdonba adását nem eredményező vagyoni érték magánszemély részére történő juttatása (ideértve különösen az ingyenes vagy kedvezményes használat biztosítását) esetén adóköteles az e juttatással összefüggő a kezelt vagyont, a magánalapítványi vagyont terhelő költség, ráfordítás. Az adót a bizalmi vagyonkezelési jogviszony alapján kezelt vagyon vagy az alapítványi vagyon terhére kell elszámolni, és a költség, ráfordítás elszámolása időpontja hónapja kötelezettségeként kell a kifizetésekkel, juttatásokkal összefüggő adó és járulékok bevallására, megfizetésére az adózás rendjéről szóló törvényben előírt módon és határidőre bevallani és megfizetni."
17. §
(1) Az Szja tv. 66. § (1) bekezdés a) pont ae) alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:[A magánszemély osztalékból, osztalékelőlegből származó bevételének egésze jövedelem. E törvény alkalmazásában (azzal, hogy nem minősül osztaléknak az a)-b) pontban említett jogcímen szerzett bevétel, ha azt a törvény előírásai szerint más jövedelem megállapításánál kell figyelembe venni)
a) osztalék]
"ae) a bizalmi vagyonkezelési jogviszony alapján a vagyonkezelő által a kedvezményezett vagy a vagyonrendelő magánszemély részére a számviteli szabályok szerinti tartalék terhére juttatott vagyoni érték;"
(2) Az Szja tv. 66. § (1) bekezdés a) pont ag) alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[A magánszemély osztalékból, osztalékelőlegből származó bevételének egésze jövedelem. E törvény alkalmazásában (azzal, hogy nem minősül osztaléknak az a)-b) pontban említett jogcímen szerzett bevétel, ha azt a törvény előírásai szerint más jövedelem megállapításánál kell figyelembe venni)
a) osztalék]
"aq) a magánalapítvány által a kedvezményezett magánszemély részére a számviteli szabályok szerinti felhalmozott adózott eredmény értékét meg nem haladó összegben juttatott vagyoni érték azzal, hogy a vagyoni érték juttatásakor azt kell feltételezni, hogy először az osztalék kifizetése történik;"
(3) Az Szja tv. 66. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(5) Nem kell jövedelemként figyelembe venni az (1) bekezdés a) pont ae) és ag) alpontja szerinti osztalékból azt a részt, amelynek forrása a 67/B. § (14) bekezdés szerinti tartós befektetési szerződésből származó hozam. A jövedelemként figyelembe nem veendő osztalék forrásáról a vagyonkezelő és az alapítvány nyilvántartást vezet."
18. §
(1) Az Szja tv. 67/C. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:"(2) E törvény alkalmazásában kriptoeszközzel végrehajtott ügyletnek minősül az az ügylet, amelyben a magánszemély bárki számára megköthető, elérhető ügyletben kriptoeszközök átruházása, átengedése révén (ideértve a kriptoeszköz biztosította jog gyakorlását is) nem kriptoeszköz formájában vagyoni értéket szerez. Ügyleti nyereséget kell megállapítani (a meghaladó rész tekintetében) akkor, ha a tárgyévi ügyletek révén megszerzett bevételek összege meghaladja a kriptoeszközök megszerzésére és az ügyletekhez kapcsolódó díjakra, jutalékokra (ideértve a konkrét ügylethez nem kapcsolódó, de a kriptoeszközök tartásával összefüggő tárgyévi igazolt kiadásokat is) fordított tárgyévi igazolt kiadásokat. Ügyleti veszteséget kell megállapítani (a meghaladó rész tekintetében) akkor, ha az említett tárgyévi kiadások összege meghaladja a tárgyévi bevételek összegét (abban az esetben is, ha a tárgyévben ügyleti bevétel szerzése nem történt). Ügyleti bevételt nem kell megállapítani, ha az ügyletből származó bevétel a minimálbér 10 százalékát nem haladja meg, feltéve, hogy a bevétel megszerzésének napjára más, azonos tárgyú ügyletből a magánszemély nem szerez bevételt, továbbá az adóévben e bevételek összege a minimálbért nem haladja meg."
(2) Az Szja tv. 67/C. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(4) Az ügyleti eredmény megállapítása során kriptoeszköz megszerzésére fordított kiadásként vehető figyelembe - ha azt a magánszemély a tárgyévben
a) vásárolta -, a megszerzésre fordított igazolt kiadás,
b) a kriptoeszköz előállítására (ún. bányászatára) vagy az ahhoz kapcsolódó rendszer működtetésében való közreműködésre ("validálás" és hasonló tevékenységek) tekintettel szerezte -, a megszerzés alapjául szolgáló tevékenység érdekében felmerült, igazolt kiadás,
c) nem kriptoeszköz formájában létező vagyoni érték átruházására, átengedésére tekintettel szerezte -, e más vagyoni érték megszerzésére fordított igazolt kiadás, de legfeljebb e más vagyoni értéknek az átruházása, átengedése időpontjára meghatározott szokásos piaci értéke,
d) olyan kriptoeszközként szerezte, amelynek alapján megállapított összeg a kriptoeszköz megszerzésekor e törvény szerint jövedelemnek minősül -, a jövedelem összege,
e) tevékenység, szolgáltatás nyújtás ellenértékeként vagy azzal összefüggésben szerezte -, a megszerzett kriptoeszköz bevételszerzés időpontjára megállapított szokásos piaci értéke azzal, hogy a b) pont szerinti esetekben a megszerzés alapjául szolgáló tevékenység tekintetében bevételt megállapítani nem kell."
19. §
Az Szja tv. 69. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:"(5) A közterheket a kifizetőnek - eltérő rendelkezés hiányában -
a) a juttatás hónapja kötelezettségeként;
b) a 70. § (5) bekezdése szerint adókötelezettség alá eső érték után az adóévre elszámolt éves összes bevétel megállapítására előírt időpontot követően az elszámolt éves összes bevétel megállapítása hónapjának kötelezettségeként;
c) a 70. § (7) bekezdése szerinti esetben az ott említett meghaladó rész után a juttatás hónapja kötelezettségeként;
d) az a) ponttól eltérően, ha a magánszemély béren kívüli juttatásra jogosító jogviszonya úgy szűnik meg, hogy a megszűnéskor a munkáltatótól az adóévben szerzett béren kívüli juttatások együttes értéke az éves rekreációs keretösszeget meghaladja, a meghaladó rész után a jogviszony megszűnésekor, a megszűnés hónapja kötelezettségeként, a meghaladó rész után béren kívüli juttatásként már teljesített közteher beszámításával
kell megállapítania és a kifizetésekkel, juttatásokkal összefüggő adó és járulékok bevallására, megfizetésére az adózás rendjéről szóló törvényben előírt módon és határidőre kell bevallania és megfizetnie."
20. §
Az Szja tv. 70. § (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:"(7) Egyes meghatározott juttatásnak minősül a 71. § (1) bekezdés szerinti juttatásnak a rekreációs keretösszeget meghaladó része."
21. §
Az Szja tv. 71. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:"(1) Béren kívüli juttatásnak minősül - ha a juttató a munkáltató - a munkavállalónak az adóévben a Széchenyi Pihenő Kártya juttatás céljából nyitott korlátozott rendeltetésű fizetési számlájára utalt, a Széchenyi Pihenő Kártya kibocsátásának és felhasználásának szabályairól szóló kormányrendeletben meghatározott
a) szálláshely-szolgáltatásra,
b) melegkonyhás vendéglátóhelyeken (ideértve a munkahelyi étkeztetést is) étkezési szolgáltatásra,
c) a szabadidő-eltöltést, a rekreációt, az egészségmegőrzést szolgáló szolgáltatásra
felhasználható, a 70. § (8) bekezdése szerinti éves rekreációs keretösszeget - több juttatótól származóan együttvéve sem - meg nem haladó mértékű támogatás."
22. §
Az Szja tv. a következő 104. §-sal egészül ki:"104. §
(1) A 29/G. § szerinti kedvezmény - a családi kedvezmény megnyílta hónapjától - abban az esetben illeti meg a fiatal anyát, ha magzatára, vér szerinti vagy örökbe fogadott gyermekére tekintettel a családi kedvezményre való jogosultsága 2022. december 31-ét követően nyílik meg. Ha azonban a fiatal anya 2023. január 1-jén magzatára tekintettel már jogosult családi kedvezményre, a 29/G. § szerinti kedvezmény 2023. január 1-jétől érvényesíthető azokra a hónapokra is, amelyekben a fiatal anya e magzatára tekintettel családi kedvezményre jogosult.
(2) A légitársaságok hozzájárulásáról és egyes adótörvények módosításáról szóló 2023. évi ..... törvénnyel megállapított 57. § (5) bekezdését a 2023. december 31-ét követően megkezdett szünetelés esetében kell alkalmazni. A 2024. január 1-jén folyamatban lévő szünetelés esetén a 2023. december 31-én hatályos szabályokat kell alkalmazni.
(3) A légitársaságok hozzájárulásáról és egyes adótörvények módosításáról szóló 2023. évi ..... törvénnyel megállapított 58. § (13) bekezdése az őstermelői tevékenység keretében hasznosított kizárólag üzemi célt szolgáló tárgyi eszköz 2022-ben megvalósuló értékesítése esetén is alkalmazható."
23. §
Az Szja tv. a következő 105. §-sal egészül ki:"105. §
(1) A légitársaságok hozzájárulásáról és egyes adótörvények módosításáról szóló 2023. évi ..... törvénnyel megállapított 66. § (1) bekezdés a) pont ae) és ag) alpontját, 65/C. § -át és 1. számú melléklet 7.26. pontja a) alpontját a hatálybalépéstől létrejött bizalmi vagyonkezelési jogviszony, bejegyzett magánalapítvány esetében kell alkalmazni.
(2) A légitársaságok hozzájárulásáról és egyes adótörvények módosításáról szóló 2023. évi ..... törvénnyel megállapított 65/C. § (1) bekezdés rendelkezését annak hatálybalépésétől alkalmazni kell a már létrejött bizalmi vagyonkezelési jogviszony keretében, vagy a már bejegyzett magánalapítvány részére történő, a hatálybalépést követő vagyonátadás esetében is.
(3) A légitársaságok hozzájárulásáról és egyes adótörvények módosításáról szóló 2023. évi ..... törvénnyel megállapított 65/C. § (4) bekezdés rendelkezését annak hatálybalépésétől alkalmazni kell a már létrejött bizalmi vagyonkezelési jogviszony keretében kezelt vagyon, vagy a már bejegyzett magánalapítványi vagyon terhére történő, a hatálybalépést követő juttatás esetében is.
(4) A légitársaságok hozzájárulásáról és egyes adótörvények módosításáról szóló 2023. évi ..... törvénnyel megállapított 65/C. § (2) bekezdés a) pontját és (3) bekezdését a már létrejött bizalmi vagyonkezelési jogviszony keretében kezelt vagyon, vagy a már bejegyzett magánalapítvány kedvezményezettje és a juttató abban az esetben alkalmazza, ha a juttatás a 65/C. § hatálybalépésétől bizalmi vagyonkezelésbe, magánalapítvány részére átadott vagyon terhére történik.
(5) A légitársaságok hozzájárulásáról és egyes adótörvények módosításáról szóló 2023. évi ..... törvénnyel megállapított 1. számú melléklet 7.26. pontja hatálybalépése előtt létrejött bizalmi vagyonkezelési jogviszony, bejegyzett magánalapítvány kedvezményezettje a b) pont rendelkezését annak hatálybalépésétől alkalmazhatja.
(6) A légitársaságok hozzájárulásáról és egyes adótörvények módosításáról szóló 2023. évi ..... törvénnyel megállapított 66. § (1) bekezdés a) pont ae) és ag) alpontjának, 65/C. § -ának és 1. számú melléklet 7.26. pontjának hatálybalépését megelőzően létrejött bizalmi vagyonkezelési jogviszony, bejegyzett magánalapítvány esetében a bizalmi vagyonkezelési jogviszony alapján kezelt vagyon vagy a magánalapítványi vagyon nem pénzben juttatott osztalékaként megszerzett vagyoni érték szerzési értékeként a juttatásban részesülő magánszemély a vagyoni érték megszerzése időpontjára megállapított szokásos piaci értékét veheti figyelembe."
24. §
Az Szja tv.a) 1. számú melléklete az 1. melléklet
b) 6. számú melléklete a 2. melléklet
szerint módosul.
25. §
Az Szja tv.a) 3. § 31. pontjában a "földhasználat" szövegrész helyébe a "földhasználat, építményi jog" szöveg,
b) 25. § (2) bekezdés záró szövegrészében a "15 forint" szövegrész helyébe a "legfeljebb 30 forint" szöveg,
c) 44/A. § (2) bekezdésében, 44/B. § (2) bekezdésében és 44/C. § (7) bekezdésében az "adótartozása, és az adóbevallása alapján fizetendő adóját megfizette, az adózás rendjéről szóló törvénynek a visszatérítendő jövedelemadóra vonatkozó rendelkezései szerint, egyébként az adótartozás vagy az adóbevallás szerinti adó megfizetését követő 30 napon belül" szövegrész helyébe az "adótartozása, ideértve az adóbevallása alapján fizetendő adóját is, az adózás rendjéről szóló törvénynek a visszatérítendő jövedelemadóra vonatkozó rendelkezései szerint, egyébként az adótartozás megfizetését követő 30 napon belül" szöveg;
d) 53. § (2) bekezdésében a "TESZOR" szövegrészek helyébe a "TESZOR'08" szöveg;
e) 11. számú melléklet II. Az értékcsökkenési leírás szabályai fejezet 2. pont h) alpontjában az "Az 1995. december 31-e után üzembe helyezett, korábban" szövegrész helyébe az "A korábban" szöveg
lép.
26. §
(1) Hatályát veszti az Szja tv.a) 57. § (2) bekezdés d) pontja,
b) 66. § (1) bekezdés a) pont af) alpontja,
c) "A privatizációs lízingből származó jövedelem" című alcíme,
d) 1. számú melléklet 7. pont 7.13. alpontja, 7.25. alpontja,
e) 9. számú melléklete,
f) 11. számú melléklet II. Az értékcsökkenési leírás szabályai fejezet 2. pont q) alpontja.
(2) Hatályát veszti az Szja tv.
a) 49/A. § (3) bekezdés a) pontjában az ", a nyilvántartott adókülönbözetre" szövegrész, (6) bekezdés a) pontjában az "a nyilvántartott adókülönbözettel," szövegrész;
b) 49/B. § (16) bekezdés nyitó szövegrészében az "[ide nem értve az olyan beruházási, felújítási kiadást, amelyre a (22) bekezdés rendelkezéseit alkalmazza]" szövegrész;
c) 54. § (3) bekezdésében a "nyilvántartott adókülönbözetre," szövegrész;
d) 57. § (3) bekezdésében a "nem tüntethet fel nyilvántartott adókülönbözetet," szövegrész;
e) 58. § (2) bekezdésében az ", a mezőgazdasági őstermelőként" szövegrész,
f) 75. § (3) bekezdésében az "és (6)" szövegrész,
g) 11. számú melléklet I. Jellemzően előforduló költségek fejezet 6. pontjában az ", egészségügyi szolgáltatási járulék" szövegrész, II. Az értékcsökkenési leírás szabályai fejezet 2. pont j) alpontjában az "1996. december 31-ét követő" szövegrész.
6. A társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény módosítása
27. §
A társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény (a továbbiakban: Tao. törvény) 4. § 18/b. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:(E törvény alkalmazásában)
"18/b. termőföldből átminősített ingatlanvagyont tulajdonában tartó társaság: az adózó, amennyiben az adózóban fennálló részesedésének tag általi értékesítését, kivezetését megelőző utolsó mérlegfordulónapra vonatkozó beszámolóban az eszközök mérlegforduló-napi értékének a követelések, értékpapírok és pénzeszközök összegének figyelembe vétele nélkül számított összegéből a belföldön fekvő, termőföldből átminősített ingatlan értéke több mint 75 százalék azzal, hogy amennyiben az adózó a belföldön fekvő, termőföldből átminősített ingatlant az utolsó mérlegfordulónapot követően szerzi meg, akkor a beszámoló helyett a részesedés tag általi értékesítését, kivezetését megelőző napra vonatkozó főkönyvi nyilvántartás adatait kell figyelembe vennie;"
28. §
A Tao. törvény 17. § (13) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:"(13) A (2) bekezdéstől eltérően, a korábbi adóévek elhatárolt vesztesége legfeljebb a felhasználása (az adózás előtti eredmény csökkentéseként történő elszámolása) nélkül számított adóévi adóalap 50 százalékának az egyezségre, a reorganizációs tervre, illetve a szerkezetátalakítási tervre tekintettel elengedett (az adózás előtti eredmény javára elszámolt, időbelileg el nem határolt) kötelezettség felével növelt összegben számolható el az adózás előtti eredmény csökkentéseként, amennyiben
a) az adózóval szemben kezdeményezett csődeljárás vagy felszámolási eljárás jogerős bírósági végzéssel jóváhagyott egyezséggel szűnik meg, vagy
b) a kötelezettség elengedésére reorganizációs eljárás vagy szerkezetátalakítási eljárás során jogerős bírósági végzésben jóváhagyott reorganizációs terv, illetve szerkezetátalakítási terv alapján kerül sor."
29. §
A Tao. törvény 29/A. §-a a következő (115) bekezdéssel egészül ki:"(115) E törvénynek a légitársaságok hozzájárulásáról és egyes adótörvények módosításáról szóló 2023. évi ... törvénnyel megállapított 4. § 18/b. pontját a hatálybalépését követően értékesített, kivezetett részesedésre kell alkalmazni."
30. §
A Tao.törvény1. 16. § (12) bekezdésében az "elszámolt bevételnek az átadott eszközök könyv szerinti értékét meghaladó részével" szövegrész helyébe az "átadott eszközök és átvállalt kötelezettségek (ideértve a céltartalékokat és az időbeli elhatárolásokat is) könyv szerinti értéke közötti különbözetnek, valamint a kapott (járó) vagy fizetett (fizetendő) összegnek a nyereségjellegű különbözetével" szöveg, az "átadott eszközök könyv szerinti értékének az elszámolt bevételt meghaladó részével" szövegrész helyébe az "átadott eszközök és átvállalt kötelezettségek (ideértve a céltartalékokat és az időbeli elhatárolásokat is) könyv szerinti értéke közötti különbözetnek, valamint a kapott (járó) vagy fizetett (fizetendő) összegnek a veszteségjellegű különbözetével" szöveg,
2. 16. § (12a) bekezdésében az "elszámolt bevételnek az átadott eszközök könyv szerinti értékét meghaladó összeg" szövegrész helyébe az "átadott eszközök és átvállalt kötelezettségek (ideértve a céltartalékokat és az időbeli elhatárolásokat is) könyv szerinti értéke közötti különbözetének, valamint a kapott (járó) vagy fizetett (fizetendő) összeg nyereségjellegű különbözetének" szöveg,
3. 22/B. § (1) bekezdés j) pontjában a "zóna területén megvalósított beruházás," szövegrész helyébe a "zóna területén megvalósított beruházás" szöveg;
4. 29/A. § (109) bekezdésében az "az "Állami támogatási intézkedésekre vonatkozó ideiglenes válságkezelési keret a gazdaságnak Oroszország Ukrajna elleni agresszióját követő támogatása céljából" című, 2022/C 131 1/01 számú európai bizottsági közlemény (a továbbiakban: Válságközlemény)" szövegrész helyébe az "az "Állami támogatási intézkedésekre vonatkozó ideiglenes válságkezelési keret a gazdaságnak Oroszország Ukrajna elleni agresszióját követő támogatása céljából" című, 2022/C 131 1/01 számú európai bizottsági közlemény és az azt módosító, vagy annak helyébe lépő európai bizottsági közlemény (a továbbiakban: Válságközlemény)" szöveg,
5. 30/A. §-ában a "22/B. §-a, 1. számú" szövegrész helyébe a "22/B. §-a és az 1. számú" szöveg;
6. 3. számú melléklet B) rész 17. pontjában a "támogatott célt" szövegrész helyébe a "támogatott célt, azzal, hogy a Nemzeti Összefogás Számlaszáma javára adomány jogcímen visszafizetési kötelezettség nélkül adott támogatás, juttatás tekintetében az adózónak nem kell az adóalap megállapítása céljából kiállított - a kiállító és az adózó megnevezését, székhelyét, adószámát, az adomány összegét és a támogatott célt tartalmazó - igazolással rendelkeznie" szöveg,
7. 4. számú melléklet 3. pontjában a "Válságközlemény 9-14. pontjában" szövegrész helyébe a "Válságközlemény 1.1. szakaszában" szöveg
lép.
31. §
Hatályát veszti a Tao. törvény1. 29/A. § (6) bekezdésében az "azzal, hogy az elhatárolt veszteséget legkésőbb 2030. december 31. napját magában foglaló adóévben lehet az adózás előtti eredmény csökkentéseként érvényesíteni" szövegrész,
2. 29/A. § (83) bekezdése,
3. 3. számú melléklet A) rész 16. pontja.
7. Az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulásról szóló 2005. évi CXX. törvény módosítása
32. §
Hatályát veszti az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulásról szóló 2005. évi CXX. törvény 4. § (3) és (6) bekezdése.8. Az államháztartás egyensúlyát javító különadóról és járadékról szóló 2006. évi LIX. törvény módosítása
33. §
Az államháztartás egyensúlyát javító különadóról és járadékról szóló 2006. évi LIX. törvény 4/A. §-a a következő (40) és (41) bekezdéssel egészül ki:"(40) Nem kell a különadót megfizetnie a pénzügyi szervezetnek, ha
a) a szolgáltatásait határon átnyúló szolgáltatásként Magyarországon bejegyzett székhelyéről nyújtotta az adóévet megelőző két adóévben, és
b) az adóévet megelőző második adóévi éves nettó díj- és jutalékbevétele, valamint nettó kamatbevétele legalább kétharmad részben devizakülföldi ügyfelektől származik.
(41) A (40) bekezdés szerinti pénzügyi szervezet az adóév március 10. napjáig adóbevallás helyett bevallást helyettesítő nyomtatványon nyilatkozatot tesz arról, hogy az (40) bekezdés szerinti feltételek együttesen fennállnak. A 2009. december 31. napját követően jogelőd nélkül létrejött pénzügyi szervezet, valamint a naptári évtől eltérő üzleti évet alkalmazó adózó e nyilatkozatot az adóév szeptember 10. napjáig teljesíti."
9. A távhőszolgáltatás versenyképesebbé tételéről szóló 2008. évi LXVII. törvény módosítása
34. §
(1) A távhőszolgáltatás versenyképesebbé tételéről szóló 2008. évi LXVII. törvény (a továbbiakban: Távhő törvény) 6. § (11) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:"(11) A több engedéllyel rendelkező, illetve a jövedelemadó-köteles tevékenységen kívüli tevékenységet végző adóalanynál az adóalap az e § alapján meghatározott összegnek az arányos része figyelemmel a (11a)-(11b) bekezdésben foglaltakra. Az arányt a jövedelemadó-köteles tevékenységek beszámolóban kimutatott vagy a könyvviteli zárlat alapján megállapított árbevételének az adóalany összes árbevételének százalékában (két tizedesjegyre) számítva kell meghatározni."
(2) A Távhő törvény 6. §-a a következő (11a) és (11b) bekezdéssel egészül ki:
"(11a) Az a kőolajterméket értékesítő kereskedő, amely általa külföldről beszerzett kőolajterméket értékesít Magyarországon, a vásárolt kőolajtermék értékesítésének árbevételét a (11) bekezdés alkalmazásában olyan arányban osztja meg a belföldről és a külföldről beszerzett kőolajtermék értékesítéséből származó árbevételre, amilyen arányt az összes, áruként beszerzett kőolajtermék beszerzési értékén belül a belföldről és a külföldről áruként beszerzett, és Magyarországon értékesített kőolajtermék értéke képvisel.
(11b) Az adóalany a (11a) bekezdés szerinti arányos megosztásról külön nyilvántartást vezet, amelyben feltünteti
a) a (11a) bekezdés szerinti arányszámot,
b) az áruként beszerzett összes kőolajtermék beszerzési értékét,
c) a belföldről áruként beszerzett kőolajtermékek beszerzési értékét és
d) a külföldről áruként beszerzett kőolajtermékek beszerzési értékét."
35. §
A Távhő törvény 10. § 1. pont 1.2. alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:(energiaellátó:)
"1.2. a kőolajtermék-előállító, a kőolajtermékkel a kereskedelemről szóló törvény szerinti nagykereskedelmi tevékenységet végző kereskedő és az a kőolajterméket értékesítő kereskedő, amely az általa külföldről beszerzett kőolajterméket Magyarországon értékesíti,"
36. §
A Távhő törvény 18. § (16) bekezdésében az "az "Állami támogatási intézkedésekre vonatkozó ideiglenes válságkezelési keret a gazdaságnak Oroszország Ukrajna elleni agresszióját követő támogatása céljából" című, 2022/C 131 I/01 számú európai bizottsági közlemény (a továbbiakban: Válságközlemény)" szövegrész helyébe az "az "Állami támogatási intézkedésekre vonatkozó ideiglenes válságkezelési keret a gazdaságnak Oroszország Ukrajna elleni agresszióját követő támogatása céljából" című, 2022/C 131 1/01 számú európai bizottsági közlemény és az azt módosító, vagy annak helyébe lépő európai bizottsági közlemény (a továbbiakban: Válságközlemény)" szöveg lép.10. Az egyszerűsített foglalkoztatásról szóló 2010. évi LXXV. törvény módosítása
37. §
Az egyszerűsített foglalkoztatásról szóló 2010. évi LXXV. törvény (a továbbiakban: Efo tv.) 4. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:"(2) A filmipari statiszta alkalmi munkából származó napi nettó jövedelme nem haladhatja meg a hónap első napján érvényes minimálbér 12 százalékát, amely összeget száz forintra kerekítve kell meghatározni."
38. §
Az Efo tv. 7. § (1) és (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:"(1) Az egyszerűsített foglalkoztatás keretében alkalmazott személy utáni személyi jövedelemadó-, szociális hozzájárulási adó- és járulékfizetési kötelezettségekre - a (2) bekezdésben meghatározott kivételekkel - a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (a továbbiakban: Szja tv.), a szociális hozzájárulási adóról szóló 2018. évi LII. törvény (a továbbiakban: Szocho tv.) és a társadalombiztosítás ellátásaira jogosultakról, valamint ezen ellátások fedezetéről szóló 2019. évi CXXII. törvény (a továbbiakban: Tbj.) rendelkezéseit kell alkalmazni.
(2) A személyi jövedelemadó-, szociális hozzájárulási adó- és járulékfizetési kötelezettségekre az egyszerűsített foglalkoztatás esetén
a) a 2. § 1. és 2. pontjában meghatározott mezőgazdasági és turisztikai idénymunka esetén,
b) a 2. § 3. pontjában meghatározott alkalmi munka eseteiben
az Szja tv., a Szocho tv. és a Tbj. rendelkezéseit a 8-9. §-ban foglalt eltérésekkel kell alkalmazni."
39. §
(1) Az Efo tv. 8. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:"(2) Egyszerűsített foglalkoztatásban foglalkoztatott munkavállaló esetében a munkáltató által fizetendő közteher mértéke a munkaviszony minden naptári napjára munkavállalónként
a) a 7. § (2) bekezdés a) pontja esetén a tárgyhónap első napján érvényes minimálbér 0,5 százaléka,
b) a 7. § (2) bekezdés b) pontja esetén a tárgyhónap első napján érvényes minimálbér 1 százaléka,
c) a 2. § 8. pontjában meghatározott filmipari statiszta alkalmi munkára irányuló egyszerűsített foglakoztatása esetén a tárgyhónap első napján érvényes minimálbér 3 százaléka,
azzal, hogy a mértéket száz forintra kerekítve kell meghatározni."
(2) Az Efo tv. 8. §-a a következő (6) bekezdéssel egészül ki:
"(6) Az állami adó- és vámhatóság a minimálbér változásának napját magában foglaló hónap 10. napjáig honlapján közzéteszi a 8. § (2) bekezdése szerinti közterhek mértékét, valamint a 4. § (2) bekezdése szerinti összeget és a nyugellátás 10. § (2) bekezdés szerint meghatározott alapját."
40. §
Az Efo tv. 10. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: "(2) A nyugellátás számítási alapjaa) a 8. § (2) bekezdés a) pontja szerinti közteher fizetése esetén naponta a tárgyhónap első napján érvényes minimálbér 1,4 százaléka,
b) a 8. § (2) bekezdés b) és c) pontja szerinti közteher fizetése esetén naponta a tárgyhónap első napján érvényes minimálbér 2,8 százaléka,
azzal, hogy az ellátási alapot száz forintra kerekítve kell meghatározni."
11. A tudományos kutatásról, fejlesztésről és innovációról szóló 2014. évi LXXVI. törvény módosítása
41. §
(1) A tudományos kutatásról, fejlesztésről és innovációról szóló 2014. évi LXXVI. törvény (a továbbiakban: KFI törvény) 16. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:"(1) A járulék alapja
a) a Htv. 39. § (1) bekezdése alapján - a Htv. 39. § (11) és (12) bekezdésére figyelemmel -meghatározott adóalap, csökkentve a Htv. szerint kimutatott, külföldön létesített telephelyre jutó iparűzési adóalaprész összegével,
b) az a) ponttól eltérően, ha a járulékfizetésre kötelezett a kisvállalati adó alanya és a helyi iparűzési adó alapját a Htv. 39/B. § (1) bekezdése szerint állapítja meg, akkor választása szerint a Htv. 39/B. § (1) bekezdése alapján meghatározott adóalap, figyelemmel a Htv. 39/B. § (3) bekezdésére is."
(2) A KFI törvény 16. §-a a következő (10) bekezdéssel egészül ki:
"(10) A járulék alapjának az (1) bekezdés b) pontja szerinti megállapítása - a jogosultság fennállása esetén - adóévre választható. A választás bejelentését az adóévről szóló bevallásban legkésőbb az annak benyújtására előírt határidőig kell megtenni az állami adóhatóságnál."
42. §
A KFI törvény 51. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:"(3) E törvénynek a légitársaságok hozzájárulásáról és egyes adótörvények módosításáról szóló 2023. évi ... törvénnyel megállapított 16. § (1) bekezdés b) pontját első alkalommal azon 2023. adóévi járulékkötelezettség vonatkozásában lehet alkalmazni, amelynek bevallási határideje e törvény 16. § (1) bekezdése módosításának hatálybalépésekor még nem járt le."
12. A kisadózó vállalkozók tételes adójáról szóló 2022. évi XIII. törvény módosítása
43. §
(1) A kisadózó vállalkozók tételes adójáról szóló 2022. évi XIII. törvény (a továbbiakban: Kata tv.) 5. § (1) bekezdés g) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:(A kisadózói adóalanyiság megszűnik)
"g) a bevétel megszerzését megelőző nappal, ha a kisadózó az Art. szerinti kifizetőtől (ideértve a külföldi kifizetőt is) szerez termékértékesítés, szolgáltatásnyújtás ellenértékeként bevételt, ide nem értve a TESZOR'15 49.32.11 szerinti taxis személyszállításból származó bevételt;"
(2) A Kata tv. 5. § (1) bekezdése a következő h) ponttal egészül ki:
(A kisadózói adóalanyiság megszűnik)
"h) annak a hónapnak az utolsó napjával, amelyben a kisadózó a 2. § 2. pont a)-j) alpontjának bármelyike szerint nem minősül főfoglalkozású kisadózónak."
(3) A Kata tv. 5. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(3) A kisadózó a bevétel megszerzését követő 15 napon belül bejelenti az állami adó- és vámhatósághoz, ha az Art. szerinti kifizetőtől (ideértve a külföldi kifizetőt is) szerez termékértékesítés, szolgáltatásnyújtás ellenértékeként bevételt, kivéve, ha a bevétel TESZOR'15 49.32.11 szerinti taxis személyszállításból származik."
(4) A Kata tv. 5. §-a a következő (3a) bekezdéssel egészül ki:
"(3a) A kisadózó az (1) bekezdés h) pontja szerinti tényt a tárgyhónapot követő 15 napon belül bejelenti az állami adó- és vámhatósághoz."
(5) A Kata tv. 5. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:
"(5) Az állami adó- és vámhatóság határozattal állapítja meg a kisadózói adóalanyiság megszűnését abban az esetben is, ha a kisadózó a (3a) bekezdés szerinti bejelentési kötelezettségét nem teljesíti, vagy bejelentésében az adóalanyiság megszűnésének időpontját helytelenül jelöli meg."
III. Fejezet
A KÖZVETETT ADÓZÁST ÉRINTŐ TÖRVÉNYEK MÓDOSÍTÁSA
13. A regisztrációs adóról szóló 2003. évi CX. törvény módosítása
44. §
A regisztrációs adóról szóló 2003. évi CX. törvény (a továbbiakban: Rega tv.) 2. §-a a következő 16. ponttal egészül ki:"16. vámhatóság által biztosított informatikai rendszer: a vámhatóság által regisztrációhoz kötött, meghatározott technikai előírásoknak megfelelő elektronikus séma adózó általi kitöltését, vámhatósághoz történő elektronikus azonosítással egybekötött benyújtását biztosító szolgáltatás."
45. §
A Rega tv. a 9. §-át követően a következő alcímmel egészül ki:"Az elektronikus kapcsolattartás szabályai
9/A. §
Az elektronikus adóigazgatási eljárás során az információcsere és adattárolás a vámhatóság által biztosított informatikai rendszeren vagy az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló 2015. évi CCXXII. törvényben meghatározott módon történik."
46. §
Hatályát veszti a Rega. tv.1. 19. § (3) bekezdése,
2. 21/A. §-a.
14. Az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény módosítása
47. §
Az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény (a továbbiakban: Áfa tv.) 17. § (3) bekezdés f) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:[A (2) bekezdésben említett jogutódlással történő megszűnésnek kell tekinteni e törvény alkalmazásában:]
"f) a 8. § (5), (9), (10) és (12) bekezdése szerinti eseteket;"
48. §
Az Áfa tv. 17. §-a következő (6) bekezdéssel egészül ki:"(6) Szintén nem áll be a termék értékesítéséhez, szolgáltatás nyújtásához fűződő joghatás, ha az adóalany jogszabályban meghatározott feladat ellátását az ahhoz kapcsolódó vagyonnal átadja a -jogszabály által a feladat ellátására jogutódként kijelölt - szerző részére, feltéve, hogy az a 18. § (1) és (2) bekezdésében meghatározott feltételek szerint történik."
49. §
Az Áfa tv. 18. § (2) bekezdése a következő i) ponttal egészül ki:(Az elévülési időn belül a szerzővel együtt egyetemleges felelősség terheli)
"i) a jogszabályban meghatározott feladat ellátását átadó adóalanyt a 17. § (6) bekezdése szerinti esetben,"
[azon e törvényben szabályozott kötelezettségek teljesítéséért, amelyek az (1) bekezdés b) pontjában említett vagyonhoz fűződően a szerzésig bezárólag keletkeztek.]
50. §
Az Áfa tv. 71. § (1) bekezdése a következő d) ponttal egészül ki:(Termék értékesítése, szolgáltatás nyújtása esetében az adó alapjába nem tartozik bele:)
"d) a XVII/A. fejezet szerinti visszaváltási díj."
51. §
Az Áfa tv. 77. § (2) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:(Az adó alapja utólag csökken abban az esetben is, ha)
"b) betétdíjas termék visszaváltásakor a betétdíjat - ide nem értve a XVII/A. fejezet szerinti visszaváltási díjat - visszatérítik;"
52. §
Az Áfa tv. 135. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:"(4) Abban az esetben, ha a tárgyi eszközt a 17. § szerinti apport, jogutódlás, üzletág-átruházás vagy jogszabályban meghatározott feladat ellátásának átadása keretében naptári év közben szerzi meg az apportot fogadó, a jogutód, az üzletágat megszerző vagy a jogszabály által a feladat ellátására jogutódként kijelölt adóalany oly módon, hogy a terméket változatlanul tárgyi eszközként használja, a (2) bekezdés alkalmazásában úgy kell tekinteni, hogy a tárgyi eszközt a szerzés évében mind az apportáló, a jogelőd, az üzletágat átruházó vagy a jogszabályban meghatározott feladat ellátását átadó adóalany, mind az apportot fogadó, a jogutód, az üzletágat megszerző vagy a jogszabály által a feladat ellátására jogutódként kijelölt adóalany a naptári év teljes időtartamában használta azzal, hogy a számítást időarányosan kell elvégezni."
53. §
Az Áfa tv. 183/C. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:"(2) A pénzforgalmi szolgáltató az (1) bekezdés szerinti nyilvántartásából a tárgynegyedévet követő hónap végéig adatot szolgáltat az állami adó- és vámhatóság részére az adott naptári negyedév adatairól, feltéve, hogy az adott naptári negyedév során teljesített pénzforgalmi szolgáltatása keretében huszonötnél több, határon átnyúló fizetést nyújtott ugyanazon kedvezményezett számára. A pénzforgalmi szolgáltató adatszolgáltatását elektronikus úton teljesíti."
54. §
Az Áfa tv. a következő XVII/A. Fejezettel egészül ki:"XVII/A. Fejezet
A kötelezően visszaváltási díjas, nem újrahasználható termékek visszaváltási díjával összefüggő különös szabályok
243/A. §
A kötelezően visszaváltási díjas, nem újrahasználható termékek visszaváltási díjával összefüggésben a törvény rendelkezéseit az e fejezetben meghatározott eltérésekkel kell alkalmazni.
Fogalommeghatározások
243/B. §
E fejezet alkalmazásában:
a) a kötelező visszaváltási díjas rendszert működtető adóalany: a hulladékról szóló törvény felhatalmazása alapján a kötelező visszaváltási díjas rendszert működtető adóalany;
b) forgalomba hozott termék: az a termék, amely a kiterjesztett gyártói felelősségi rendszer működésének részletes szabályairól szóló kormányrendelet alapján a kiterjesztett gyártói felelősségi díj megfizetése szempontjából forgalomba hozottnak minősül;
c) kötelezően visszaváltási díjas, nem újrahasználható termék: a visszaváltási díj megállapításának és alkalmazásának, valamint a visszaváltási díjas termék forgalmazásának részletes szabályairól szóló kormányrendelet szerinti kötelezően visszaváltási díjas, nem újrahasználható termék, amelyet így is hoztak forgalomba;
d) kötelező visszaváltási díjas rendszer: a hulladékról szóló törvény szerinti kötelező visszaváltási díjas rendszer;
e) vissza nem váltott termék: a kötelezően visszaváltási díjas, nem újrahasználható termékek adott naptári évben a teljesítés napjáig forgalomba hozott mennyiségének és az adott naptári évben a teljesítés napjáig visszaváltott mennyiségének a különbözete;
f) visszaváltási díj: a kötelezően visszaváltási díjas, nem újrahasználható termékek visszaváltási díja.
Adófizetési kötelezettség keletkezése, fizetendő adó megállapítása
243/C. §
(1) Termék értékesítésének minősül a vissza nem váltott termék.
(2) Az (1) bekezdés szerinti termékértékesítés esetén a teljesítés és a fizetendő adó megállapításának időpontja a naptári év utolsó napja.
(3) Ha a (2) bekezdés szerinti teljesítést megelőzően a terméket értékesítő adóalany jogutód nélkül szűnik meg, a (2) bekezdéstől eltérően a teljesítés és a fizetendő adó megállapításának időpontja a jogutód nélküli megszűnést megelőző nap.
Adó alapja, adó mértéke
243/D. §
(1) A 243/C. § (1) bekezdése szerinti termékértékesítés esetében az adó alapja a teljesítés napján vissza nem váltott termékekre jutó visszaváltási díj.
(2) A vissza nem váltott termékekre jutó visszaváltási díjat úgy kell tekinteni, mint amely a fizetendő adó arányos összegét is tartalmazza.
(3) A 243/C. § (1) bekezdése szerinti termékértékesítés esetében a fizetendő adót a 83. § a) pontja szerint kell megállapítani.
(4) Abban az esetben, ha a vissza nem váltott termékekre vonatkozó számítás eredményeként a különbözet nem pozitív előjelű, adóalapként nulla érték veendő figyelembe.
Adófizetésre kötelezett
243/E. §
A 243/C. § (1) bekezdése szerinti termékértékesítés esetében az adót a kötelező visszaváltási díjas rendszert működtető adóalany fizeti."
55. §
Az Áfa tv. 246. § c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:(A belföldön nem letelepedett adóalany - az egyéb feltételek teljesülésétől függetlenül - nem alapíthat adó-visszatéríttetési jogot arra az előzetesen felszámított adóra,)
"c) amely ingatlan beszerzését terheli, kivéve, ha az ingatlant a Közösség más tagállamában letelepedett adóalany szerzi be."
56. §
Az Áfa tv. 253/J. §-a a következő (8) bekezdéssel egészül ki:"(8) Ha az adóalany felhagy ezen különös szabályozás alkalmazásával, vagy az állami adó- és vámhatóság ezen különös szabályozás alkalmazásából kizárja (a továbbiakban együtt: különös szabályozás alkalmazása megszűnik), és a 49/A. § (5) bekezdése szerint gyakorolta a választási jogát, nyilatkozik az állami adó- és vámhatóság részére, hogy ezen különös szabályozás választásakor megfelelt-e a 49/A. § (1) bekezdésében foglalt feltételeknek. Nem kell nyilatkoznia az adóalanynak, ha a különös szabályozás választása évét követő évtől számítva a különös szabályozás alkalmazásának megszűnéséig legalább két naptári év telt el."
57. §
(1) Az Áfa tv. 259. §-a a következő 6/B. és 6/C. ponttal egészül ki:(E törvény alkalmazásában:)
"6/B. e-nyugta: e-pénztárgéppel kiállított nyugta;
6/C. e-pénztárgép: elektronikus nyugta és egyszerűsített adattartalmú számla kibocsátására alkalmas, pénztárgéptől eltérő, engedélyezett műszaki megoldás;"
(2) Az Áfa tv. 259. §-a a következő 13/B. és 13/C. ponttal egészül ki:
(E törvény alkalmazásában:)
"13/B. nyugtatár: az e-pénztárgéppel kiállított nyugtának, nyugtával egy tekintet alá eső okiratnak, számlának, számlával egy tekintet alá eső okiratnak a terméket beszerző, szolgáltatást igénybevevő részére történő rendelkezésre bocsátására, megőrzésére szolgáló rendszer;
13/C. nyugtatár szolgáltató: a nyugtatárat üzemeltető szerv;"
(3) Az Áfa tv. 259. §-a a következő 17. ponttal egészül ki:
(E törvény alkalmazásában:)
"17. pénztárgép: papír alapú gépi nyugta és papír alapú egyszerűsített adattartalmú számla kibocsátására alkalmas, engedélyezett műszaki megoldás;"
(4) Az Áfa tv. 259. §-a a következő 26. ponttal egészül ki:
(E törvény alkalmazásában:)
"26. vevői alkalmazás: olyan engedélyezett műszaki megoldás, amelynek kizárólagos célja, hogy a terméket beszerző, szolgáltatást igénybevevő számára olvashatóan elérhetővé tegye az e-pénztárgéppel kibocsátott nyugtát és számlát, és számára biztosítsa az adatok megismerésének és feldolgozásának a lehetőségét."
58. §
Az Áfa tv. 260. § (1) bekezdés e)-h) pontjai helyébe a következő rendelkezés lép:(Az adópolitikáért felelős miniszter felhatalmazást kap arra, hogy rendeletben állapítsa meg:)
"e) a pénztárgéppel rögzített adatok állami adó- és vámhatóság felé történő adatszolgáltatásának és az állami adó- és vámhatóság által a pénztárgépek működése felett gyakorolt felügyeletnek a szabályait, a közvetlen adatlekérdezéssel megvalósított adatszolgáltatás teljesítése alóli egyedi mentesítés szabályait;
f) a pénztárgép, taxaméter forgalmazása engedélyezésének szabályait - ideértve az engedélyezésre hatáskörrel rendelkező szerv kijelölését is -, a forgalmazási engedély kiadásának műszaki és személyi követelményeit, a forgalmazási engedély kiadásáért, módosításáért, kiterjesztéséért fizetendő igazgatási szolgáltatási díj mértékét, valamint a díj beszedésével, kezelésével, nyilvántartásával és visszatérítésével kapcsolatos részletes szabályokat;
g) a pénztárgép, taxaméter forgalmazásának, szervizelésének és üzemeltetésének szabályait, a szervizek nyilvántartására és a nyilvántartásba vételére, nyilvántartásból való törlésére, a műszerészi igazolványra, annak kiadására, érvényességére és visszavonására vonatkozó szabályokat;
h) a pénztárgép forgalmazásával, üzemeltetésével, szervizelésével kapcsolatos kötelezettségek ellenőrzésére vonatkozó szabályokat;"
59. §
Az Áfa tv. 260. § (1) bekezdése a következő k) és l) ponttal egészül ki:(Az adópolitikáért felelős miniszter felhatalmazást kap arra, hogy rendeletben állapítsa meg:)
"k) a nyugtatár működésére vonatkozó szabályokat;
l) a vevői alkalmazás követelményeire, engedélyezésére vonatkozó szabályokat."
60. §
Az Áfa tv. a következő 359. §-sal egészül ki:"359. §
E törvénynek a légitársaságok hozzájárulásáról és egyes adótörvények módosításáról szóló 2023. évi ... törvénnyel módosított 246. § c) pontja azon előzetesen felszámított adó összegére alkalmazandó először, amelyet fizetendő adóként 2021. december 31-ét követően kellett megállapítani, azzal, hogy azon előzetesen felszámított adó összegének a XVIII. fejezet szerinti visszatéríttetésére az adóalany nem jogosult, amelyet levonható adóként a légitársaságok hozzájárulásáról és egyes adótörvények módosításáról szóló 2023. évi . törvény kihirdetését követő napot megelőzően már érvényesített."
61. §
Az Áfa tv.1. 18. § (1) bekezdésében az "üzletág-átruházás [17. § (4) bekezdés], továbbá" szövegrész helyébe az "üzletág-átruházás [17. § (4) bekezdés], a jogszabályban meghatározott feladat ellátásának átadása [17. § (6) bekezdés], továbbá",
2. 18. § (2) bekezdés e) pontjában a "természetes személy részére átadja, valamint" szövegrész helyébe a "természetes személy részére átadja," ,
3. 18. § (2) bekezdés h) pontjában a "17. § (3) bekezdés k) pontja szerinti esetben," szövegrész helyébe a "17. § (3) bekezdés k) pontja szerinti esetben, valamint",
4. 18. § (3) bekezdésében az "üzletág-átruházásra, valamint" szövegrész helyébe az "üzletágátruházásra, a jogszabályban meghatározott feladat ellátásának átadására, valamint" ,
5. 71. § (1) bekezdés a) pontjában az "ellenérték előrehozott megtérítésére tekintettel a teljesítésig adnak; illetőleg" szövegrész helyébe az "ellenérték előrehozott megtérítésére tekintettel a teljesítésig adnak;",
6. 71. § (1) bekezdés c) pontjában az "elszámolási kötelezettségként tartja nyilván." szövegrész helyébe az "elszámolási kötelezettségként tartja nyilván; valamint" ,
7. 163. § (2) bekezdés b) pontjában az "- ideértve az előleget is - készpénzzel vagy készpénzhelyettesítő fizetési eszközzel térítik meg," szövegrész helyébe az "a 163. § (1) bekezdés a) pontjában, illetve a 164. § (1) bekezdés a) pontjában említett időpontig, előleg fizetés esetén a fizetendő adó megállapításáig megtérítik,"
szöveg lép.
15. A jövedéki adóról szóló 2016. évi LXVIII. törvény módosítása
62. §
(1) A jövedéki adóról szóló 2016. évi LXVIII. törvény (a továbbiakban: Jöt.) 3. § (3) bekezdés 1. pontja helyébe a következő rendelkezés lép és a bekezdés a következő 1a. ponttal egészül ki:(E törvény alkalmazásában a sör, a csendes és habzóbor, az egyéb csendes és habzó erjesztett ital, a köztes alkoholtermék és az alkoholtermék adóztatására vonatkozóan)
"1. alkoholmentesítés: a mezőgazdasági termékpiacok közös szervezésének létrehozásáról és a 922/72/EGK, a 234/79/EGK, az 1037/2001/EK és az 1234/2007/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2013. december 17-i 1308/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet VIII. Melléklet I. rész E pontjában meghatározott eljárás;
1a. alkoholtermék:
a) a 2204 10 11-2206 00 89 KN-kód szerinti olyan termék, amelynek tényleges alkoholtartalma meghaladja a 22 térfogatszázalékot,
b) a 2207 10 00-2208 90 99 KN-kód szerinti olyan termék, amelynek tényleges alkoholtartalma meghaladja az 1,2 térfogatszázalékot,
c) a 2207 10 00-2208 90 99 KN-kód szerinti terméket oldott vagy oldatlan állapotban tartalmazó olyan termék, amely nem tartozik az a) és b) pontban meghatározott KN-kódok alá és tényleges alkoholtartalma meghaladja az 1,2 térfogatszázalékot;"
(2) A Jöt 3. § (3) bekezdés 16. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(E törvény alkalmazásában a sör, a csendes és habzóbor, az egyéb csendes és habzó erjesztett ital, a köztes alkoholtermék és az alkoholtermék adóztatására vonatkozóan)
"16. kisüzemi bortermelő: az a borászatiüzem-engedéllyel rendelkező, más borászati üzemtől jogilag és gazdaságilag független személy, aki az utolsó három borpiaci év átlagában kevesebb mint évi 1000 hl csendes bort állít elő, továbbá az a más borászati üzemtől jogilag és gazdaságilag nem független, borászatiüzem-engedéllyel rendelkező személy, aki a kapcsolatban lévő másik borászati üzemmel együttesen kevesebb mint évi 1000 hl csendes bort állít elő, mindkét esetben feltéve, hogy nem kíván adóraktári engedéllyel működni;"
63. §
A Jöt. 7. § (1) bekezdés f)-i) pontja helyébe a következő rendelkezés lép: (Adófizetési kötelezettség keletkezik)"f) ha az adóraktár engedélyese az 5 liternél vagy 5 kilogrammnál nagyobb kiszerelésű egyéb ellenőrzött ásványolajat vagy megfigyelt terméket nem másik adóraktár engedélyesének, felhasználói engedélyesnek, nyilvántartásba vett felhasználónak, másik tagállamba vagy harmadik országba értékesíti vagy szállítja,
g) ha a bejegyzett kereskedő az 5 liternél vagy 5 kilogrammnál nagyobb kiszerelésű egyéb ellenőrzött ásványolajat nem felhasználói engedélyesnek vagy nyilvántartásba vett felhasználónak értékesíti vagy szállítja, vagy másik tagállamból saját felhasználás céljára felhasználói engedély nélkül vagy nem nyilvántartásba vett felhasználóként hoz be,
h) ha az importáló az 5 liternél vagy 5 kilogrammnál nagyobb kiszerelésű egyéb ellenőrzött ásványolajat vagy megfigyelt terméket nem felhasználói engedélyesnek vagy nyilvántartásba vett felhasználónak értékesíti vagy szállítja, vagy harmadik országból saját felhasználás céljára felhasználói engedély nélkül vagy nem nyilvántartásba vett felhasználóként hoz be,
i) ha a felhasználói engedélyes az 5 liternél vagy 5 kilogrammnál nagyobb kiszerelésű egyéb ellenőrzött ásványolajat nem másik tagállamba vagy harmadik országba értékesíti vagy szállítja, valamint a megfigyelt terméket nem felhasználói engedélyesnek, nyilvántartásba vett felhasználónak, másik tagállamba vagy harmadik országba értékesíti vagy szállítja,"
64. §
A Jöt. 22. §-a a következő (10) bekezdéssel egészül ki:"(10) Az adóraktárban alkoholmentesítéssel előállított csendes bor adóraktárból induló belföldi szállításakor az 54. § (1) bekezdésétől és a 64. §-tól eltérően borkísérő okmány alkalmazandó, vagy a szállítmány a Btv. végrehajtására kiadott jogszabályban meghatározott esetben mentesül a borkísérő okmány alkalmazása alól."
65. §
(1) A Jöt. 67. § (1a) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:"(1a) A Magyar Honvédségnek nem szükséges az (1) bekezdés szerinti engedéllyel rendelkeznie a tulajdonában álló, adózott üzemanyagnak
a) az Észak-atlanti Szerződésben részes állam fegyveres erejének, polgári állományának,
b) a törvényben kihirdetett nemzetközi szerződés alapján a szerződésben részes, az adó alól mentesített állam fegyveres erejének, polgári állományának, vagy
c) a rendvédelmi feladatokat ellátó szervek és az Országos Mentőszolgálat
járművei részére történő kiszolgálásához."
(2) A Jöt. 67. §-a a következő (1b) bekezdéssel egészül ki:
"(1b) Az adóraktár engedélyesének nem szükséges az (1) bekezdés szerinti engedéllyel rendelkeznie az általa belföldön szabadforgalomba bocsátott jövedéki terméknek az adóraktárába kereskedelmi céllal történő visszaszállításához, tárolásához, birtoklásához és továbbforgalmazásához."
66. §
A Jöt. 74. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:"(1a) Az (1) bekezdéstől eltérően az importáló a zárjegy alkoholtermékre történő felhelyezését az állami adó- és vámhatóságnak tett bejelentést követően a telephelyén is végezheti."
67. §
A Jöt. 77. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:"(1a) Az (1) bekezdéstől eltérően nem szükséges az állami adó- és vámhatóság képviselőjének jelenléte, ha a jogosult az alkoholtermékről a zárjegy eltávolításának és megsemmisítésének vagy felülragasztással érvénytelenítésének időpontját a tevékenység megkezdését megelőzően legalább 3 munkanappal bejelenti az állami adó- és vámhatósághoz. Az eltávolított és megsemmisített vagy felülragasztással érvénytelenített zárjegyek sorszámát a jogosult nyilvántartásában feltünteti és adatszolgáltatásában az állami adó- és vámhatóság felé bejelenti."
68. §
A Jöt. 82. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:"(1a) Az (1) bekezdéstől eltérően a 67. § (1b) bekezdés szerinti adó-visszaigénylés esetén visszaigényelhető adóként a jövedéki termék szabadforgalomba bocsátásakor hatályos adómértékkel számított adó vehető figyelembe."
69. §
A Jöt. 86. §-a a következő (5) és (6) bekezdéssel egészül ki:"(5) A kötelező érvényű KN-kód besorolásról szóló határozat jogosultja haladéktalanul bejelenti az állami adó- és vámhatóságnak, ha a határozat véglegessé válását követően a határozatban megállapított KN-kódot vagy adójogi besorolást befolyásoló változásról szerez tudomást.
(6) Az állami adó- és vámhatóság visszavonja a kötelező érvényű KN-kód besorolásról szóló határozatot, ha a határozatban szereplő jövedéki termék összetételének változása, jogszabályi változás, bírósági ítélet miatt, vagy más okból a határozatban megállapított adójogi besorolás vagy KN-kód megállapítás nem felel meg a megváltozott körülményeknek. Az e tárgyban hozott határozat a közlés napján végleges és végrehajtható."
70. §
A Jöt. 95. §-a a következő (13) bekezdéssel egészül ki:"(13) A 112. § (1) bekezdés b) pontja és a 113. § (1) bekezdése szerinti támogatások nem nyújthatók olyan vállalkozás részére, amely nem tett eleget az Európai Bizottság valamely korábbi támogatást jogellenesnek és a belső piaccal összeegyeztethetetlennek nyilvánító, és annak visszatérítését elrendelő határozatának."
71. §
A Jöt. 103. § (1) bekezdés d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:(El kell kobozni)
"d) a 97. § megsértésével birtokolt, lefoglalt jövedéki terméket, ha a jövedéki ügyben a 100. § (6) bekezdése szerinti bírság kerül kiszabásra vagy a jövedéki bírság kiszabását a 101. § alapján az állami adó- és vámhatóság mellőzte."
72. §
(1) A Jöt. 110. § (1) bekezdés a)-c) pontja helyébe a következő rendelkezések lépnek:(Az adó mértéke)
"a) a benzinre
aa) ha a kőolaj (3) bekezdés szerinti világpiaci ára az 50 amerikai dollár (a továbbiakban: USD)/hordó értéket meghaladja, 152 550 Ft/ezer liter,
ab) ha a kőolaj (3) bekezdés szerinti világpiaci ára nem haladja meg az 50 USD/hordó értéket, 157 550 Ft/ezer liter,
b) a petróleumra
ba) ha a kőolaj (3) bekezdés szerinti világpiaci ára meghaladja az 50 USD/hordó értéket, 152 550 Ft/ezer liter,
bb) ha a kőolaj (3) bekezdés szerinti világpiaci ára nem haladja meg az 50 USD/hordó értéket, 157 550 Ft/ezer liter,
c) a gázolajra üzemanyagkénti vagy tüzelő-, fűtőanyagkénti kínálás, értékesítés vagy felhasználás esetén
ca) ha a kőolaj (3) bekezdés szerinti világpiaci ára meghaladja az 50 USD/hordó értéket, 142 900 Ft/ezer liter,
cb) ha a kőolaj (3) bekezdés szerinti világpiaci ára nem haladja meg az 50 USD/hordó értéket, 152 900 Ft/ezer liter,"
(2) A Jöt. 110. § (1) bekezdés d)-h) pontja helyébe a következő rendelkezések lépnek:
(Az adó mértéke)
"d) a fűtőolajra tüzelő-, fűtőanyagkénti kínálás, értékesítés vagy felhasználás esetén 5375 Ft/ezer kilogramm, üzemanyagkénti kínálás, értékesítés vagy felhasználás esetén 116 000 Ft/ezer kilogramm,
e) az LPG-re közúti járművek üzemanyagaként! kínálás, értékesítés vagy felhasználás esetén 95 800 Ft/ezer kilogramm, egyéb motorikus célú kínálás, értékesítés vagy felhasználás esetén 14 685 Ft/ezer kilogramm, tüzelő-, fűtőanyagkénti kínálás, értékesítés vagy felhasználás esetén 0 Ft/ezer kilogramm,
f) földgázra közúti járművek üzemanyagkénti kínálás, értékesítés vagy felhasználás esetén 32 Ft/nm3, egyébként 0,3492 Ft/kWh,
g) a villamos energiára 358,50 Ft/megawattóra,
h) a szénre 2905 Ft/ezer kilogramm,"
(3) A Jöt. 110. § (1) bekezdés k) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Az adó mértéke)
"k) a tiszta növényi olajat előállító által a 117. § (1) bekezdésben meghatározott mennyiségben és célra felhasznált tiszta növényi olaj esetében a c) pont ca) alpontja szerinti adómérték alkalmazása esetén az adómérték 14%-a, a c) pont cb) alpontja szerinti adómérték alkalmazása esetén az adómérték 13%-a, egyébként a c) pont szerinti adómérték."
73. §
A Jöt. 113. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:"(5) A 3. § (2) bekezdés 21. pontja szerinti jármű üzembentartója vagy - bérelt jármű esetében -bérlője jogosult
a) az üzemanyagtöltő-állomáson üzemanyagkártyával megvásárolt, vagy
b) belföldi telephelyén üzemanyag-tárolásra rendszeresített üzemanyag-tankoló automatával ellátott tartályból elektronikus mérőeszközön keresztül betöltött
kereskedelmi gázolaj után a 110. § (1) bekezdés c) pont ca) alpontja szerinti adómérték alkalmazása esetén literenként 2,5 Ft, a 110. § (1) bekezdés c) pont cb) alpontja szerinti adómérték alkalmazása esetén literenként 12,5 Ft visszaigénylésére."
74. §
A Jöt. 117. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:"(1) A mezőgazdasági termelő az igazoltan használatában lévő
a) olyan szántó, kert, gyümölcsös, szőlő és gyep (rét, legelő) művelési ágú földterület után, amelyen mezőgazdasági termelőtevékenységet folytat, a mezőgazdasági termelési célú földművelési munkákhoz, valamint a betakarításhoz kapcsolódó közvetlen szállításhoz,
b) olyan erdő után, amelyben erdőgazdálkodási tevékenységet folytat, az erdőfelújítási célú munkákhoz,
c) olyan vízjogi üzemeltetési engedély szerinti halastó után, amelyben halgazdálkodási tevékenységet folytat, - a tóterület nettó üzemelő vízfelületét figyelembe véve - közvetlenül a halgazdálkodáshoz
felhasznált, évente hektáronként legfeljebb 97 liter gázolaj megfizetett adója a 110. § (1) bekezdés c) pont ca) alpontja szerinti adómérték alkalmazása esetén 86 százalékának, a 110. § (1) bekezdés c) pont cb) alpontja szerinti adómérték alkalmazása esetén 87 százalékának visszaigénylésére jogosult."
75. §
A Jöt. 125. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:"(2) Az adó mértéke hektoliterenként és tényleges alkoholtartalom fokonként
a) a kisüzemi sörfőzdében előállított sör esetében 900 forint,
b) más sör esetében 1 800 forint."
76. §
A Jöt. 128. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: "(2) Az adó mértéke hektoliterenként 18 100 forint."77. §
A Jöt. 129. § (2) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:(Az adó mértéke hektoliterenként)
"b) más egyéb csendes erjesztett ital esetében 10 900 forint."
78. §
A Jöt. 130. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:"(2) Az adó mértéke hektoliterenként 18 100 forint."
79. §
A Jöt. 131. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:"(2) Az adó mértéke hektoliterenként 28 100 forint."
80. §
A Jöt. 132. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:"(2) Az adó mértéke - a (4) bekezdés szerinti eltéréssel -
a) a bérfőzött párlat esetében
aa) egy bérfőzető részére évente legfeljebb 50 liter mennyiségig - abban az esetben is, ha a bérfőzető adóraktárnak kívánja értékesíteni - hektoliterenként 0 forint,
ab) egy bérfőzető részére évente az 50 litert meghaladó vagy a nem adóraktárnak értékesítésre szánt mennyiségre hektoliterenként 565 840 forint,
b) az a) pontban meg nem határozott esetben hektoliterenként 565 840 forint."
81. §
(1) A Jöt. 134. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:"(1) A csendes bor adóraktárban történő előállítása - a palackozási tevékenység és az alkoholmentesítés kivételével - egyszerűsített adóraktári engedéllyel folytatható."
(2) A Jöt. 134. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(3) Egyszerűsített adóraktárban a 129. § (2) bekezdés a) pontja szerinti adómértékkel adózó egyéb csendes erjesztett ital, valamint a saját szőlőből vagy saját előállítású csendes borból előállított, évente legfeljebb 50 000 liter palackos erjesztésű habzóbor is előállítható, átvehető, tárolható, utóbbi termékből az egyszerűsített adóraktár készlete nem haladhatja meg az 50 000 litert. Egyszerűsített adóraktárból nem adható fel palackos erjesztésű habzóbor másik egyszerűsített adóraktárnak és kisüzemi bortermelőnek."
82. §
A Jöt 137. §-a a következő (4a)-(4d) bekezdéssel egészül ki és a § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:"(4a) A kisüzemi bortermelő szőlőt, valamint sűrített szőlőmust és finomított szőlőmustsűrítmény kivételével a mezőgazdasági termékpiacok közös szervezésének létrehozásáról, és a 922/72/EGK, a 234/79/EK, az 1037/2001/EK és az 1234/2007/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2013. december 17-i 1308/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet VII. melléklet II. részében felsorolt terméket másik tagállamból vagy harmadik országból nem vesz át, a (4b) és (4c) bekezdés szerinti esetekben sem.
(4b) A kisüzemi bortermelő csendes bort a (4c) bekezdés szerinti kivételekkel nem vesz át, és csendes boron kívül, valamint a saját szőlőből vagy saját előállítású csendes borból előállított, évente legfeljebb 50 000 liter palackos erjesztésű habzóbor előállításán, átvételén, tárolásán, forgalmazásán kívül, ha utóbbi termékből a kisüzemi bortermelő készlete nem haladja meg az 50 000 litert, más jövedéki terméket nem állít elő, továbbá a (4d) bekezdésben foglaltak kivételével nem vesz át, nem tárol és nem hoz forgalomba. Kisüzemi bortermelő nem adhat fel palackos erjesztésű habzóbort másik kisüzemi bortermelőnek és egyszerűsített adóraktárnak.
(4c) Kisüzemi bortermelő csendes bort a következő esetekben vesz át:
a) a jogilag és gazdaságilag nem független kisüzemi bortermelő által a vele egy borgazdasági egységbe tartozó borászati üzemtől történő csendes bor átvétele,
b) a kisüzemi bortermelő vagy a vele egy borgazdasági egységbe tartozó borászati üzem által bérpalackozásra, alkoholmentesítésre átadott csendes bor átvétele a művelet elvégzését követően,
c) a kisüzemi bortermelő vagy a vele egy borgazdasági egységbe tartozó borászati üzem saját szőlőjéből egyszerűsített adóraktárban előállított csendes bor átvétele, vagy
d) az utolsó három lezárt borpiaci év átlagos előállításának legfeljebb 10%-át elérő mennyiségű csendes bor átvétele tárgy borpiaci évben.
(4d) A kisüzemi bortermelő a fogyasztó számára történő közvetlen értékesítés céljából egy borpiaci évben az általa vagy vele egy borgazdasági egységbe tartozó személy által az elmúlt három borpiaci évben művelt szőlőterület után hektáronként legfeljebb 0,7 hektoliter tiszta szesz, de összesen legfeljebb 1,5 hektoliter tiszta szesz mennyiségű kedvezményes párlatot vesz át, amelynek készleten lévő mennyisége az általa vagy vele egy borgazdasági egységbe tartozó személy által az elmúlt három borpiaci évben művelt szőlőterület után hektáronkénti 0,7 hektoliter tiszta szesz, de legfeljebb összesen 1,5 hektoliter tiszta szesz mennyiséget nem haladja meg.
(4e) Ha a kisüzemi bortermelő a 3. § (3) bekezdés 16. pontja szerinti feltételt nem teljesíti vagy a (4a)-(4d) bekezdésben foglalt szabályt megsérti, kisüzemi bortermelőként tevékenységét legfeljebb a feltétel nem teljesülésének bekövetkezését vagy a szabály megsértését követő hónap 15. napjáig előterjesztett egyszerűsített adóraktári engedély iránti kérelemről hozott hatósági döntésig folytathatja."
83. §
A Jöt. 138. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:"(1) A 60 liternél nagyobb névleges térfogatú tárolóeszközben elhelyezett csendes bor és egyéb csendes erjesztett ital belföldön hivatalos zár alkalmazásával szállítható, értékesíthető."
84. §
A Jöt. 145. § (1) bekezdés a)-g) pontja helyébe a következő rendelkezések lépnek:(A jövedéki adó mértéke)
"a) a cigarettára 29 500 forint/ezer darab és a kiskereskedelmi eladási ár 24 százaléka, de legalább 41 800 forint/ezer darab,
b) a szivarra, a szivarkára a kiskereskedelmi eladási ár 14 százaléka, de legalább 4 840 forint/ezer darab,
c) a finomra vágott fogyasztási dohányra és az egyéb fogyasztási dohányra 25 960 forint/kilogramm,
d) a töltőfolyadékra 33 forint/milliliter,
e) az új dohánytermék-kategóriák dohányt tartalmazó, vagy dohánnyal együtt fogyasztott
ea) egyszer használatos termékeire 35 forint/darab (szál),
eb) folyadékára 70 forint/milliliter,
f) a füst nélküli dohánytermékre 25 960 forint/kilogramm,
g) a dohányzást helyettesítő nikotintartalmú termékre 25 960 forint/kilogramm,"
85. §
A Jöt. 150. §-a a következő (37) és (38) bekezdéssel egészül ki:"(37) A légitársaságok hozzájárulásáról és egyes adótörvények módosításáról szóló 2023. évi ... törvénnyel megállapított 67. § (1a) bekezdés c) pontját a hatálybalépésekor folyamatban lévő adóigazgatási eljárásokban is alkalmazni kell.
(38) A légitársaságok hozzájárulásáról és egyes adótörvények módosításáról szóló 2023. évi . törvénnyel megállapított 86. § (5) és (6) bekezdés rendelkezéseit a kötelező érvényű vámtarifabesorolásra is alkalmazni kell, azzal az eltéréssel, hogy kötelező érvényű KN-kód besorolás alatt kötelező érvényű vámtarifabesorolást kell érteni, továbbá KN-kód alatt a vizsgált határozatban megállapított vámtarifaszámot is kell érteni."
IV. Fejezet
EGYES ÁGAZATI ADÓK
16. A népegészségügyi termékadóról szóló 2011. évi CIII. törvény módosítása
86. §
(1) A népegészségügyi termékadóról szóló 2011. évi CIII. törvény (a továbbiakban: Neta tv.) 1. § 7. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:(E törvény alkalmazásában:)
"7. VTSZ szám: a vám- és a statisztikai nómenklatúráról, valamint a Közös Vámtarifáról szóló 1987. július 23-i 2658/87/EGK tanácsi rendelet I. mellékletében meghatározott Kombinált Nómenklatúra 2022. május 15-én hatályos szövege szerinti vámtarifaszám;"
(2) A Neta tv. 1. § 14. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(E törvény alkalmazásában:)
"14. szörp: a Magyar Élelmiszerkönyv szerinti gyümölcsszörp, valamint a Magyar Élelmiszerkönyv szerinti víz- és kivonat alapú szörp, valamint a 2106 VTSZ szám alá tartozó, ital előállítására használatos, a megnevezésére jellemző ízű és illatú készítmény, amelyet cukorból, cukorszirupból vagy édesítőszerből, ízesítőanyagok, adalékanyagok vagy ezek kombinációjának hozzáadásával állítottak elő;"
87. §
A Neta tv. 2. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:"2. §
Adóköteles az 1. mellékletben meghatározott, előrecsomagolt termék."
88. §
A Neta tv. 6. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:"6. §
Az adó mértékét az 1. melléklet szerinti táblázat tartalmazza."
89. §
A Neta tv. 7. § (3)-(4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép és a § a következő (5)-(7) bekezdéssel egészül ki:"(3) Mentes az adó alól annak az adóköteles terméknek a 3. § (1) bekezdés szerinti értékesítése, amelyet vevője
a) az Áfa törvény 89. § (1) bekezdése vagy az Áfa törvény 98. §-a szerinti feltételeknek megfelelően továbbértékesít,
b) olyan saját termék előállításához használ fel, melyet az Áfa törvény 89. § (1) bekezdése vagy az Áfa törvény 98. §-a szerinti feltételeknek megfelelően értékesít, vagy
c) olyan saját, adóköteles termék előállításához használ fel, mely után a népegészségügyi termékadót megfizeti.
(4) A (3) bekezdés szerinti mentesség feltétele, hogy a (3) bekezdés a)-c) pontja szerinti értékesítés, felhasználás szándékáról a vevő az adóalany felé az értékesítéskor nyilatkozik, valamint a (3) bekezdés a) vagy b) pontja szerinti értékesítés vagy (3) bekezdés c) pontja szerinti adófizetés tényét és
a) a (3) bekezdés a) pontja szerint továbbértékesített adóköteles termék mennyiségét,
b) a (3) bekezdés b) pontja szerint értékesített saját termék előállításához felhasznált, az adóalanytól beszerzett adóköteles termék mennyiségét,
c) a (3) bekezdés c) pontja szerinti adóköteles termék előállításához felhasznált, az adóalanytól beszerzett adóköteles termék mennyiségét
az adóalany számára - a nyilatkozattétel napjától számított 366 napon belül - hitelt érdemlően igazolja.
(5) Ha a vevő a (4) bekezdés szerinti nyilatkozatában foglaltak ellenére az általa beszerzett adóköteles terméket
a) a (3) bekezdés a) vagy b) pont szerinti termék esetében belföldön értékesíti, vagy
b) a (3) bekezdés c) pont szerinti termék esetében olyan saját termék előállításához használta fel, amelynek értékesítése esetén népegészségügyi termékadót nem fizetett,
akkor erről a tényről - a belföldön továbbértékesített adóköteles termék, vagy értékesített saját termék előállításához felhasznált adóköteles termék mennyiségének megjelölésével - az adó alanyát a továbbértékesítés vagy a saját termék értékesítése teljesítési időpontját követő 8 napon belül köteles értesíteni. Az adó alanya a vevő által belföldön továbbértékesített adóköteles termék vagy az értékesített saját termék előállításához felhasznált adóköteles termék utáni adót - az eredeti esedékességtől számított késedelmi pótlékkal növelten - a vevő által megküldött értesítés kézhezvételének napját magában foglaló adómegállapítási időszakban köteles megállapítani és esedékességkor megfizetni.
(6) Amennyiben a vevő a (4) bekezdés szerinti igazolási vagy a belföldi értékesítésről szóló, (5) bekezdés szerinti értesítési kötelezettségének határidőben nem tesz eleget, akkor a számára értékesített adóköteles termék után az adóalany által meg nem fizetett adót, a (4) bekezdés szerinti nyilatkozattétel esedékességétől számított késedelmi pótlékot, illetve - ha a mulasztást az állami adó- és vámhatóság tárja fel - a meg nem fizetett adóval összefüggő adóbírságot és késedelmi pótlékot a vevő köteles megfizetni.
(7) Mentes az adó alól annak az adóköteles terméknek a beszerzése, amelyet az adóalany belföldön saját adóköteles termék előállításához használ fel anélkül, hogy a beszerzett termék előrecsomagolt jellegét megváltoztatná."
90. §
A Neta tv. a 3. melléklet szerinti 1. melléklettel egészül ki.91. §
Hatályát veszti a Neta tv. 10/A. § (5) és (6) bekezdése.V. Fejezet
HELYI ADÓK, GÉPJÁRMŰADÓ
17. A helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény módosítása
92. §
A helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény (a továbbiakban: Htv.) 35. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:"(2) Az adó alanya a vállalkozó, azzal, hogy az egyéni vállalkozót az egyéni vállalkozói tevékenység szünetelése időszakában is vállalkozónak kell tekinteni, feltéve, ha a szünetelés időszaka az adóéven belül egybefüggően nem éri el a 181 napot."
93. §
A Htv. 39/A. § (10) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:"(10) Abban az adóévben, amelyikben a kisvállalkozó a (2) bekezdés szerinti adóalap-megállapítási mód alkalmazására áttér,
a) az adóév harmadik hónapjának 15. napján esedékes, az adóévre korábban bevallott adóelőleget annak eredeti esedékességekor köteles megfizetni. Az így megfizetett adóelőleg összege a (9) bekezdés, a b) pont vagy a c) pont szerint - az adóév ötödik hónapjának utolsó napjáig - fizetendő adóelőleg összegébe beszámít,
b) ha a kisvállalkozó előző adóévi bevétele nem több, mint az (1) bekezdés szerinti bevétel, a (9) bekezdésben foglaltaktól eltérően az adóelőleg összege az előző adóév bevétele alapján a (2) bekezdés szerint megállapított adóalap és az önkormányzat rendelete szerinti adómérték szorzata,
c) ha a kisvállalkozó előző adóévi bevétele az (1) bekezdés szerinti bevételt meghaladja és az önkormányzat illetékességi területén az adóévben kezdi meg adóköteles tevékenységét, akkor a (9) bekezdésben foglaltaktól eltérően az adóelőleg összege a (2) bekezdés c) pontja szerinti adóalapnak az adóéven belüli adóköteles időszakra időarányosan számított része és az önkormányzat rendelete szerinti adómérték szorzata."
94. §
A Htv. 40/D. § (2) bekezdése a következő g) ponttal egészül ki:[Az (1) bekezdés szerinti bevételt növelni kell:]
"g) emissziós jogok értékesítéséből származó bevétellel"
[feltéve, ha az az IFRS-ek alkalmazásával az (1) bekezdés szerint bevételnek vagy a (2) bekezdés szerint bevételt növelő tételnek minősül.]
95. §
(1) A Htv. 52. § 22. pontja e) alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:(E törvény alkalmazásában:) (22. nettó árbevétel:)
"e) a külföldi székhelyű vállalkozás magyarországi fióktelepénél, valamint a külföldi székhelyű európai részvénytársaság és európai szövetkezet magyarországi telephelyénél, továbbá egyéb más külföldi székhelyű vállalkozás magyarországi telephelyénél: a fióktelep (telephely) számviteli beszámolója (ha a telephelynek számviteli beszámolókészítési kötelezettsége nincs, akkor nyilvántartásai, bizonylatai) alapján kimutatott, az a) pont - illetve, ha a külföldi székhelyű vállalkozás a b), c) és d) alpontok valamelyikében említett szervezet, akkor az ott meghatározottak - szerinti nettó árbevétel, ideértve a légi személyszállítást végző vállalkozó esetében a Magyarországról induló repülőjáratain nyújtott légi személyszállítási szolgáltatás és az azzal együtt nyújtott szolgáltatás ellenértékét is,"
(2) A Htv. 52. § 31. pontja a következő f)-g) ponttal egészül ki:
(E törvény alkalmazásában:) (31. telephely:)
"f) légi személyszállítást végző vállalkozó esetén azon önkormányzat illetékességi területe, ahol olyan, a légiközlekedésről szóló törvény szerinti repülőtér van, ahonnan e vállalkozó járatai indulnak;
g) a Munka Törvénykönyve szerinti munkaerő-kölcsönzést végző vállalkozó esetén annak az önkormányzatnak az illetékességi területe, ahol a vállalkozó által kölcsönzött munkavállalók az adóéven belül összesen legalább 1440 óra időtartamban munkát végeznek;"
(3) A Htv. 52. §-a a következő 59. ponttal egészül ki:
(E törvény alkalmazásában:)
"59. légi személyszállítást végző vállalkozó: az a vállalkozó, amely nettó árbevételének legalább 75%-a az adóévben légi személyszállítási szolgáltatásból és azzal együtt nyújtott szolgáltatásokból származik."
96. §
A Htv. melléklete a 4. melléklet szerint módosul.97. §
A Htv 52. § 61. pontjában a "2.3 pontja" szövegrészek helyébe a "2.3 vagy 2.5. pontja" szöveg lép.98. §
Hatályát veszti a Htv.a) 40/D. § (2) bekezdés záró szövegrészében a "feltéve, ha az az IFRS-ek alkalmazásával az (1) bekezdés szerint bevételnek vagy a (2) bekezdés szerint bevételt növelő tételnek minősül" szövegrész;
b) 41/B. § (2) bekezdése.
18. A gépjárműadóról szóló 1991. évi LXXXII. törvény módosítása
99. §
(1) A gépjárműadóról szóló 1991. évi LXXXII. törvény (a továbbiakban: Gjt.) 5. § b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:(Mentes az adó alól:)
"b) az egyesület, az alapítvány, a köztestület a tulajdonában álló gépjármű után, feltéve, ha a tárgyévet megelőző évben társasági adófizetési kötelezettsége nem keletkezett,"
(2) A Gjt. 5. §-a a következő h) ponttal egészül ki: (Mentes az adó alól:)
"h) az egyesület, az alapítvány, a köztestület az a) vagy b) pont szerinti szervezet tulajdonában álló gépjármű után, feltéve, ha a tárgyévet megelőző évben társasági adófizetési kötelezettsége nem keletkezett,"
100. §
Hatályát veszti a Gjt. 1. § (2) bekezdésében az "és Z" szövegrész.VI. Fejezet
ILLETÉKEK
19. Az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény módosítása
101. §
Az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény (a továbbiakban: Itv.) 57. § (1) bekezdése a következő i) ponttal egészül ki:(Illetékmentes a polgári és közigazgatási ügyekben:)
"i) a kisajátítási eljárással, valamint a közérdekű használati jog alapításával összefüggő kártalanítási összeg letétbe helyezése;"
102. §
Az Itv. 62. §-a a következő (2) bekezdéssel egészül ki."(2) Illetékfeljegyzési jog illeti meg a reorganizációs és a szerkezetátalakítási eljárás alatt állót a reorganizációs és a szerkezetátalakítási eljárás alatt indított bírósági eljárásokban."
103. §
Az Itv. 23/B. § (1) bekezdésében a "felszámolási" szövegrész helyébe a "felszámolási, reorganizációs, szerkezetátalakítási" szöveg lép.104. §
Hatályát veszti az Itv. 24. § (6) bekezdésében a "Z betűjelű" szövegrész.20. A pénzügyi tranzakciós illetékről szóló 2012. évi CXVI. törvény módosítása
105. §
A pénzügyi tranzakciós illetékről szóló 2012. évi CXVI. törvény (a továbbiakban: Pti. törvény) 1. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:"(1) E törvény hatálya - a (2) bekezdésben meghatározott kivétellel -
a) a Magyarországon székhellyel vagy fiókteleppel rendelkező pénzforgalmi szolgáltatóra, a pénzforgalmi szolgáltatónak nem minősülő, hitelt és pénzkölcsönt nyújtó pénzügyi intézményre, a pénzváltási tevékenység végzésére jogosult hitelintézetre, valamint a pénzváltás közvetítésére jogosult kiemelt közvetítőre,
b) a pénzforgalmi szolgáltatási, hitel- és pénzkölcsönnyújtási, pénzváltási, pénzváltás-közvetítési tevékenységeket végző, külföldi székhellyel, fiókteleppel rendelkező személyre, ha a szolgáltatást igénybe vevő ügyfél illetősége Magyarországon van,
c) a Magyarországon székhellyel vagy fiókteleppel rendelkező befektetési szolgáltatási tevékenység végzésére jogosult befektetési vállalkozásra és hitelintézetre,
d) a befektetési szolgáltatási tevékenységet végző, külföldi székhellyel, fiókteleppel rendelkező személyre, ha a szolgáltatást közvetlenül igénybe vevő ügyfél illetősége Magyarországon van,
terjed ki."
106. §
A Pti. törvény 2. §-a a következő 23. ponttal egészül ki:(E törvény alkalmazásában)
"23. ügyfél illetőségének helye: az az állam, ahol
a) a természetes személynek a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény 7. számú melléklet 6. pontjában foglaltak szerint meghatározott illetőségi helye található,
b) b) a jogi személynek vagy egyéb jogi megállapodásnak a székhelye található, azzal, hogy az olyan jogi személyt és az olyan egyéb jogi megállapodást, amely nem rendelkezik adóügyi illetőséggel vagy adóügyi illetőségeként a tényleges üzletvezetési helyét jelölte meg, a tényleges üzletvezetési helye szerinti joghatóságban kell illetőséggel rendelkezőnek tekinteni."
107. §
A Pti. törvény 8. §-a a következő (2a) és (2b) bekezdéssel egészül ki:"(2a) Az (1) és (2) bekezdés rendelkezéseit az 1. § (1) bekezdés b) pontja szerinti személy is alkalmazza.
(2b) Az 1. § (1) bekezdés b) pontja szerinti személy az állami adóhatósági nyilvántartásba vétele érdekében az állami adóhatóság által rendszeresített külön nyomtatványon köteles az állami adóhatósághoz bejelentkezni az alannyá válás napját követő hónap 1. napjáig. Az állami adóhatóság a bejelentkezés alapján nyilvántartásba veszi az 1. § (1) bekezdés b) pontja szerinti személyt."
108. §
A Pti. törvény a következő 8/A. alcímmel egészül ki:"8/A. Értékpapír tranzakciós illeték
8/A. §
(1) Az 1. § (1) bekezdés c) és d) pontja szerinti személy a Bszt. 6. § a)-c) pontjában meghatározott, a KELER Központi Értéktár Zrt. által kibocsátott ISIN azonosítóval rendelkező pénzügyi eszköz ügyfélszámla vagy saját számla javára történő vétele után a (2)-(7) bekezdésben foglaltak szerinti tranzakciós illeték önadózás útján történő megállapítására, bevallására és megfizetésére kötelezett.
(2) Az e § szerinti tranzakciós illeték alapja a pénzügyi eszköz ügyfélszámlán (értékpapírszámlán) jóváírt értéke (vételára), azzal hogy amennyiben ezen érték külföldi pénznemben denominált, akkor a Magyar Nemzeti Bank által közzétett, a teljesítési napon érvényes hivatalos devizaárfolyamon kell forintra átszámítani.
(3) Az e § szerinti tranzakciós illeték mértéke az illeték alapjának 0,3 százaléka, de vételenként legfeljebb 10 ezer forint.
(4) Az e § szerinti tranzakciós illetékfizetési kötelezettség a pénzügyi eszköz vétele teljesítésének napján keletkezik.
(5) Mentesül az e § szerinti kötelezettség alól a pénzügyi eszköz vétele, ha
a) a befektetési szolgáltatást a Magyar Államkincstár vagy a Posta Elszámoló Központot működtető intézmény nyújtja,
b) magánszemély (kivéve egyéni vállalkozói minőségében) javára vételenként 20 ezer forintot meg nem haladó értékben történik,
c) az ügyfélszámla (értékpapírszámla) tulajdonosa kizárólag olyan természetes személy, jogi személy vagy egyéb jogi megállapodás (különösen a gazdasági társaság, a polgári jogi társasági szerződés, a bizalmi vagyonkezelési szerződés vagy az alapítvány), aki (amely) az Európai Unió más tagállama vagy más állam adójogszabályai értelmében más tagállambeli vagy más állambeli illetőségű, illetve olyan elhunyt hagyatéka, aki más tagállambeli vagy más állambeli illetőségű volt.
(6) Az 1. § (1) bekezdés c) és d) pontja szerinti személy az e § szerinti tranzakciós illetékfizetési kötelezettséget havonta, a teljesítési napot követő hónap 20. napjáig állapítja meg, és az állami adóhatóság által rendszeresített nyomtatványon ezer forintra kerekítve vallja be és fizeti meg.
(7) Az 1. § (1) bekezdés d) pontja szerinti személy az állami adóhatósági nyilvántartásba vétele érdekében az állami adóhatóság által rendszeresített külön nyomtatványon köteles az állami adóhatósághoz bejelentkezni az alannyá válás napját követő hónap 1. napjáig. Az állami adóhatóság a bejelentkezés alapján nyilvántartásba veszi az 1. § (1) bekezdés d) pontja szerinti személyt."
109. §
A Pti. törvénya) 7. § (1) bekezdés a) és h) pontjában a "6 ezer" szövegrész helyébe a "10 ezer" szöveg,
b) 9. § (1) és (2) bekezdésében a "pénzügyi" szövegrész helyébe a "pénzügyi és az értékpapír" szöveg
lép.
110. §
Hatályát veszti a Pti. törvény 3. § (5) bekezdése.VII. Fejezet
A TÁRSADALOMBIZTOSÍTÁS PÉNZÜGYI ALAPJAIT MEGILLETŐ EGYES BEFIZETÉSEKET ÉRINTŐ MÓDOSÍTÁSOK
21. A szociális hozzájárulási adóról szóló 2018. évi LII. törvény módosítása
111. §
A szociális hozzájárulási adóról szóló 2018. évi LII. törvény (a továbbiakban: Szocho tv.) 9. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:"(4) Az egyéni vállalkozóról és az egyéni cégről szóló törvény szerint vezetett nyilvántartásban szereplő egyéni vállalkozó az őt saját maga után terhelő adó alapjának megállapításakor az adóalap megállapításának különös szabályai hatálya alá tartozó esetben - az (1)-(2) bekezdésben meghatározottakon túlmenően - nem veszi számításba azt a hónapot, amelynek egészében egyéni vállalkozói tevékenységét szünetelteti."
112. §
A Szocho tv. 11. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:"(2) E § alkalmazásában munkaerőpiacra lépő az, aki az állami adó- és vámhatóság rendelkezésére álló adatok szerint a kedvezményezett foglalkoztatás kezdetének hónapját megelőző 275 napon belül legfeljebb 92 napig rendelkezett a Tbj. szerint biztosítási kötelezettséggel járó munkaviszonnyal, egyéni-, társas vállalkozói jogviszonnyal. E szabály alkalmazása szempontjából a biztosítási kötelezettséggel járó munkaviszonyba, egyéni-, társas vállalkozói jogviszonyba a csecsemőgondozási díj, örökbefogadói díj, a gyermekgondozási díj, a gyermekgondozást segítő ellátás vagy a gyermeknevelési támogatás (e § alkalmazásában a továbbiakban együtt: anyasági ellátás) folyósításának időszakát, valamint a közfoglalkoztatásban történő részvétel időtartamát nem kell beszámítani. A kedvezményezett foglalkoztatás kezdetének minősül az anyasági ellátásban részesült, illetve részesülő természetes személynek a korábbi kifizetőjénél történő ismételt munkába állásának kezdete is. Nem tekinthető munkaerőpiacra lépőnek a vendégmunkások magyarországi foglalkoztatásáról szóló törvény alapján foglalkoztatott vendégmunkás."
113. §
(1) A Szocho tv. 13. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:"(3) E § értelmében megváltozott munkaképességű személynek minősül az,
a) akinek az egészségi állapota a rehabilitációs hatóság komplex minősítése alapján 60 százalékos vagy kisebb mértékű, vagy
b) aki 2011. december 31-én - a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló törvény alapján megállapított - I., II., vagy III. csoportos rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíjra volt jogosult és a megváltozott munkaképességű személyek ellátásairól és egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXCI. törvény 32-33. §-a, vagy a 19. § (1a) bekezdése, vagy a 38/C. §-a alapján rokkantsági ellátásban vagy rehabilitációs ellátásban részesül, vagy
c) fogyatékossági támogatásban, vagy vakok személyi járadékában részesül."
(2) A Szocho tv. 13. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(5) A kedvezményt az arra jogosult a komplex minősítésről szóló érvényes dokumentum, vagy a (3) bekezdés szerinti megváltozott munkaképességű személyek ellátásainak, illetve fogyatékossági támogatás, vagy vakok személyi járadékának folyósítását igazoló határozat birtokában érvényesítheti."
114. §
A Szocho tv. 18. §-a a következő (2a) bekezdéssel egészül ki:"(2a) Ha az Szja tv. szerint egyéb jövedelemnek minősülő jövedelem kifizetőtől származik, az adót a kifizető az Art. rendelkezései szerint havonta állapítja meg és a tárgyhónapot követő hónap 12-éig vallja be és fizeti meg, kivéve, ha a jövedelem adóelőlegét a kifizető nem köteles megállapítani."
115. §
A Szocho tv. a következő 36/G. §-sal egészül ki:"36/G. § A légitársaságok hozzájárulásáról és egyes adótörvények módosításáról szóló 2023. évi .. ...törvénnyel megállapított 9. § (4) bekezdését a 2023. december 31-ét követően megkezdett szünetelés esetében kell alkalmazni. A 2024. január 1-jén folyamatban lévő szünetelés esetén a 2023. december 31-én hatályos szabályokat kell alkalmazni."
116. §
A Szocho tv.a) 5. § (6) bekezdésének nyitó szövegrészében a "személy által" szövegrész helyébe a "személy - ide nem értve a vendégmunkások magyarországi foglalkoztatásáról szóló törvény alapján foglalkoztatott vendégmunkást - által" szöveg,
b) 13. § (6) bekezdésében az "a) vagy b)" szövegrész helyébe az "a)-c)" szöveg,
c) 17/A. § (1) bekezdés a) pont záró szövegrészében az "- a szakképző intézményben, illetve a szakiskolában teljesített oktatási nap és" szövegrész helyébe az "a tárgyhónap duális képzőhelyen folytatott szakirányú oktatással érintett napjai számának szorzataként a szakirányú oktatásnak az általános teljes napi munkaidőhöz, fiatalkorú munkavállaló esetén napi hét órához viszonyított arányában számított összege azzal, hogy nem vehető figyelembe" szöveg, a "kivételével, amire tekintettel" szövegrész helyébe az ", amire" szöveg, a "munkabérre" szövegrész helyébe a "személy munkabérre vagy távolléti díjra" szöveg és az "- a tárgyhónap munkanapjai számának szorzataként számított összege" szövegrész helyébe a " , vagy az Szkt. 84. § (5) bekezdése szerint mentesül a rendelkezésre állási és munkavégzési kötelezettségének teljesítése alól (ide nem értve a betegszabadság olyan munkanapjait, amely a duális képzőhelyen folytatott szakirányú oktatásra esik)" szöveg,
d) 17/A. § (1) bekezdés b) pontjában a "hónapos időtartamban" szövegrész helyébe a "hónapos egybefüggő időtartamban" szöveg,
e) 29. § (4) bekezdésében az "adóévről" szövegrész helyébe az "adóévre vonatkozóan" szöveg,
f) 34. § 14. pontjában az "a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről" szövegrész helyébe az "a társadalombiztosítás ellátásaira jogosultakról, valamint ezen ellátások fedezetéről" szöveg
lép.
117. §
Hatályát veszti a Szocho tv. 17/A. § (2) bekezdése.22. A társadalombiztosítás ellátásaira jogosultakról, valamint ezen ellátások fedezetéről szóló 2019. évi CXXII. törvény módosítása
118. §
A társadalombiztosítás ellátásaira jogosultakról, valamint ezen ellátások fedezetéről szóló 2019. évi CXXII. törvény (a továbbiakban: Tbj.) 27. § (3) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:[A (2) bekezdés szerinti járulékfizetési alsó határra vonatkozó rendelkezést nem kell alkalmazni a munkaviszonyban álló és]
"b) a köznevelési intézményben nappali rendszerű iskolai oktatás keretében vagy nappali oktatás munkarendje szerint folyó oktatásban tanulmányokat folytató tanuló, a szakképző intézmény által szervezett szakmai oktatásban jogszabály alapján ingyenesen részt vevő tanuló, illetve képzésben részt vevő személy, továbbá a felsőoktatási intézményben nappali rendszerű oktatás keretében tanulmányokat folytató hallgató esetében."
119. §
A Tbj. 31. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:"31. § A biztosítás szünetelése alatt a szünetelést megelőzően fennálló biztosítással járó jogviszony alapján kifizetett (juttatott), megszerzett járulékalapot képező jövedelmet (ideértve az olyan bevételt, amelyből jövedelmet kell megállapítani) úgy kell figyelembe venni, mintha annak kifizetésére, megszerzésére a szünetelés kezdő napját megelőző napon került volna sor."
120. §
A Tbj. a következő 105/D. §-sal egészül ki:"105/D. § A légitársaságok hozzájárulásáról és egyes adótörvények módosításáról szóló 2023. évi ...törvénnyel megállapított 40. § (4) bekezdés f) pontját és (5) bekezdését a 2023. december 31-ét követően megkezdett szünetelés esetében kell alkalmazni. A 2024. január 1-jén folyamatban lévő szünetelés esetén a 2023. december 31-én hatályos szabályokat kell alkalmazni."
121. §
A Tbj.a) 4. § 4. pont 4.10. alpontjában a "foglakoztatott" szövegrész helyébe a "foglalkoztatott" szöveg,
b) 34. § (6) bekezdésében az "az átalányban megállapított jövedelmet" szövegrész helyébe az "a Tbj. 40. § (2) bekezdése szerint megállapított járulékalapot" szöveg,
c) 40. § (4) bekezdés f) pontjában a "szünetelteti" szövegrész helyébe az "a tárgyhó egészében szünetelteti" szöveg,
d) 40. § (5) bekezdésében a "(4) bekezdésben" szövegrész helyébe a "(4) bekezdés a)-e) pontjában" szöveg,
e) 41. § (6) bekezdésében a "(2) és (3) bekezdésében" szövegrész helyébe a "(4) és (5) bekezdésében" szöveg,
f) 42. § (2) bekezdésében az "az átalányban megállapított jövedelem (ide nem értve az átalányadózást alkalmazó egyéni vállalkozó e tevékenységéből származó jövedelmének adómentes részét)" szövegrész helyébe "a Tbj. 40. § (2) bekezdése szerint megállapított járulékalap" szöveg,
g) 80. § (2) bekezdésében az "az átalányban megállapított havi jövedelemre [ideértve a 42. § (2) bekezdés a)-b) pontjában nem említett biztosított egyéni vállalkozó átalányban megállapított havi jövedelmének adómentes részét is] jutó járulékalap" szövegrész helyébe az "a Tbj. 40. § (2) bekezdése szerint megállapított járulékalap" szöveg
lép.
VIII. Fejezet
ELJÁRÁSRENDET ÉRINTŐ TÖRVÉNYEK
23. Az adózás rendjéről szóló 2017. évi CL. törvény módosítása
122. §
(1) Az adózás rendjéről szóló 2017. évi CL. törvény (a továbbiakban: Art.) 7. §-a a következő 17a. és 17b. ponttal egészül ki:(E törvény és - ha törvény másként nem rendelkezik - az adóról és az adóigazgatási eljárásról szóló jogszabályok alkalmazásában)
"17a. e-nyugta: az Áfa tv. szerinti e-nyugta,
17b. e-pénztárgép: az Áfa tv. szerinti e-pénztárgép,"
(2) Az Art. 7. §-a a következő 39a. és 39b. ponttal egészül ki:
(E törvény és - ha törvény másként nem rendelkezik - az adóról és az adóigazgatási eljárásról szóló jogszabályok alkalmazásában)
"39a. nyugtatár: az Áfa tv. szerinti nyugtatár,
39b. nyugtatár szolgáltató: az Áfa tv. szerinti nyugtatár szolgáltató,"
(3) Az Art. 7. §-a a következő 49a. ponttal egészül ki:
(E törvény és - ha törvény másként nem rendelkezik - az adóról és az adóigazgatási eljárásról szóló jogszabályok alkalmazásában)
"49a. típusszerződés: az adózó és előre meg nem határozható számú, vagy előre meghatározható számú, de nem azonosítható személy vagy személyek közötti ügylet (szerződés),"
123. §
Az Art. 20. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:"(3) Az állami adó- és vámhatóság az adószám megállapításának megtagadása tárgyában hozott határozatot visszavonja, és az adószámot megállapítja akkor is, ha az adószám megállapítását a 19. § (2) bekezdés a) pont ac) alpontja alapján tagadta meg, és az a vezető tisztségviselő, cégvezető, tag vagy részvényes, akire tekintettel az állami adó- és vámhatóság az adózó adószámát megtagadta, bizonyítja, hogy vezető tisztségviselőként vagy cégvezetőként a törölt adózó jogszerű működésének helyreállítása érdekében úgy járt el, ahogy az az adott helyzetben általában elvárható."
124. §
(1) Az Art. 50. § (2) bekezdés 6. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:[Az (1)-(1a) bekezdés szerinti bevallás tartalmazza:]
"6. a természetes személy esetében az Szja tv. 29/A. § és 29/B. § szerinti kedvezmény érvényesítéséhez szükséges következő adatokat:
a) a kedvezmény közös érvényesítésének tényét, annak arányát,
b) a magzat kivételével minden eltartott, kedvezményezett eltartott nevét, adóazonosító jelét,
c) az arra vonatkozó adatot, hogy e személyek - ideértve a magzatot is - a tárgyhónapban eltartottnak, kedvezményezett eltartottnak, vagy felváltva gondozott gyermeknek minősülnek-e,
d) arra vonatkozó adatot, hogy a kedvezményezett eltartott a tárgyhónapban a családok támogatásáról szóló törvény szerint tartósan beteg, vagy súlyosan fogyatékos személynek minősül-e,
e) az Szja tv. 29/A. § (3) bekezdése szerinti jogcímét,
f) a családi kedvezmény közös érvényesítése esetén a másik fél adóazonosító jelét,"
(2) Az Art. 50. § (2) bekezdése a következő 7c. ponttal egészül ki:
[Az (1)-(1a) bekezdés szerinti bevallás tartalmazza:]
"7c. a természetes személy esetében az Szja tv. 29/G. § szerinti kedvezmény érvényesítéséhez szükséges következő adatokat:
a) a születési idejét,
b) a természetes személy családi kedvezményre való jogosultságának az Szja tv. 29/A. § (3) bekezdés a) pontja vagy b) pontja szerinti jogcímét,
c) - a magzat kivételével - a gyermek nevét, adóazonosító jelét,
d) várandósság esetén ennek tényét, valamint
e) az Szja tv. 29/G. § (3) bekezdése szerint a kedvezmény alapját képező jövedelmeket jogcímenként,"
125. §
Az Art. 52. §-a a következő (6) bekezdéssel egészül ki:"(6) Ha az alkalmazandó bevallási gyakoriság - a 2. melléklet B. 3.4. pontjának figyelembevételével - az adómegállapítási időszak közben megváltozik, az általános forgalmi adó bevallás benyújtására kötelezett adózó az általános forgalmi adóról az áttérést megelőző naptól számított harminc napon belül soron kívüli bevallást nyújt be a bevallással még le nem fedett időszakról."
126. §
Az Art. a következő 66/A. - 66/B. §-sal egészül ki:"66/A. § [Társasági adó megfizetése devizában]
(1) Az adózó az állami adó- és vámhatóságnál bejelentheti, hogy a 66. § (1) bekezdésében foglaltaktól eltérően, társasági adó fizetési kötelezettségét USA dollárban vagy euróban teljesíti.
(2) Az (1) bekezdés szerinti bejelentést az adózó az állami adó- és vámhatóság által rendszeresített formanyomtatványon az adóév első napját megelőző hónap első napjáig az adóév egészére nézve tehet. Tevékenységét az év közben megkezdő adózó az (1) bekezdés szerinti bejelentését az állami adó- és vámhatósághoz való bejelentkezéssel egyidejűleg teheti meg.
(3) Ha az adózó az (1) bekezdés szerinti bejelentésben szereplő devizáról a másik választható devizára akar áttérni, bejelentését az adóév utolsó napjáig módosíthatja. A bejelentés módosítása a következő adóév első napjától hatályos.
(4) Az az adózó, aki az (1) bekezdésben meghatározott bejelentést tett, az adóév utolsó napjáig az állami adó- és vámhatóság felé bejelentheti, hogy az adó devizában történő megfizetésének lehetőségével nem kíván élni. A bejelentés a következő adóév első napjától hatályos.
(5) Az állami adó- és vámhatóság az adózó e § szerinti bejelentéseiről nyilvántartást vezet.
(6) Az e §-ban foglalt határidők jogvesztőek.
(7) Az (5) bekezdése szerint nyilvántartásba vett bejelentés alapján az adózó társasági adóelőleg, társasági adó fizetési kötelezettségének a kincstár által e célból vezetett, deviza adófizetésre nyitott számlára történő átutalással, a bejelentésének megfelelő devizában tesz eleget.
(8) A bejelentéstől eltérő devizanemben vezetett számláról érkező átutalás esetén az átváltás költsége az adózót terheli.
(9) A (7) bekezdés szerint utalt euró- vagy amerikaidollár-összeg az utalással érintett bankszámla megterhelésének napja szerinti, a Magyar Nemzeti Bank által e napra közzétett árfolyammal számított forintösszegben kerül jóváírásra az adózó adószámláján. Amennyiben a terhelés napján nincs a Magyar Nemzeti Bank által e napra közzétett árfolyam, akkor az ezen a napon érvényes legutolsó közzétett árfolyammal számított forintösszeg kerül jóváírásra az adózó adószámláján.
(10) A (9) bekezdés szerinti forintösszeget az állami adó- és vámhatóság átvezeti a társasági adó befizetése céljából vezetett államháztartási számlára.
(11) Az állami adó- és vámhatóság az adószámlán nyilvántartott adatokról előállított kivonaton, valamint az adószámla tételes adatainak elektronikus lekérdezése során feltünteti a (7) bekezdés alapján euróban vagy amerikai dollárban teljesített befizetés euró- vagy amerikaidollár-összegét és devizanemét, az alkalmazott átváltási árfolyamot, valamint az elszámolt forintösszeget.
66/B. § [Helyi iparűzési adó megfizetése devizában]
(1) Az adózó az esedékessé váló helyi iparűzési adóelőleg és helyi iparűzési adó fizetési kötelezettségét a kincstár által a helyi iparűzési adót bevezető illetékes önkormányzat, illetve - a különleges gazdasági övezetbe tartozó adózó esetén - az állami adó- és vámhatóság részére e célból euró vagy USA dollár devizanemben történő adófizetésre nyitott számlára történő átutalással is teljesítheti.
(2) A kincstár a fizetési kötelezettség teljesítésére az (1) bekezdés szerinti számlára utalt euró- vagy amerikaidollár-összegnek a Magyar Nemzeti Bankhoz mint a kincstár számlavezető bankjához történő beérkezésekor érvényes árfolyamon számított és a Magyar Nemzeti Bank mindenkor hatályos Általános Üzleti Feltételeiben foglaltak szerint a kincstár számláján jóváírt forintösszegét haladéktalanul átutalja az illetékes önkormányzat, illetve az állami adó- és vámhatóság helyi iparűzési adóbeszedési számlájára. Az átutalt összegekre vonatkozó, feldolgozáshoz szükséges információkat a kincstár az önkormányzati ASP rendszer útján biztosítja az önkormányzatok számára.
(3) Az illetékes adóhatóság az adózó adószámláján a kincstár által a (2) bekezdés szerint az illetékes önkormányzat, illetve az állami adó- és vámhatóság helyi iparűzési adóbeszedési számlájára átutalt összeget tünteti fel befizetésként.
(4) Az adó megfizetésének napja az illetékes önkormányzat, illetve az állami adó- és vámhatóság helyi iparűzési adó befizetésére szolgáló beszedési számláján való jóváírás napja.
(5) Az illetékes adóhatóság az adószámlán nyilvántartott adatokról előállított kivonaton feltünteti, valamint az adószámla tételes adatainak elektronikus lekérdezése során elérhetővé teszi az (1) bekezdés alapján euróban vagy amerikai dollárban teljesített befizetés összegét, devizanemét, valamint a (2) bekezdés szerinti árfolyamot és az elszámolt forintösszeget."
127. §
(1) Az Art. 83. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:"(1) A földmérési és térinformatikai államigazgatási szerv a számítógépes ingatlan-nyilvántartási rendszerből történő szolgáltatással elektronikus úton az ingatlan-nyilvántartási eljárás befejezését, illetve az ingatlan tulajdonjogának a futamidő végén tulajdonjog átszállását eredményező pénzügyi lízing alapján a pénzügyi lízingbeadás tényének feljegyzését követően haladéktalanul, de legkésőbb 8 munkanapon belül adatot szolgáltat az állami adó- és vámhatóságnak:
a) a jogügylet szerinti, az illetékkiszabáshoz szükséges, birtokában lévő, az ingatlannyilvántartásról szóló 2021. évi C. törvény végrehajtásáról szóló 179/2023. (V.15.) Korm. rendelet 23. § 1-10., 12., 14. és 16. pontjai szerinti, a 24. § (1) bekezdés 1-14. és a (2) bekezdés szerinti, a 25. § (1) bekezdés 1-20. pontjai szerinti és a (2) bekezdés 4-7. 9., 17., 19., 22. a) c), 23. a), 33., 35., 37-41., 45. és 49-51. pontjai szerinti, továbbá a (3) bekezdés 2-9. pontjai és a (4) bekezdés szerinti adatokról,
b) az eljárásban feltöltött iratokról, és
c) ingatlanértékesítés esetén az ingatlan értékesítőjéről és az ingatlan szerződés szerinti értékéről, továbbá föld átruházása esetén a földértékesítés tényéről, az ingatlanhoz kapcsolódó vagyoni értékű jogról való lemondás, ilyen jog visszterhes alapítása, átruházása (átengedése), megszüntetése esetén az átruházó (átengedő), e jogot alapító, illetve megszüntető természetes személyről és e jog szerződés szerinti értékéről."
(2) Az Art. 83. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:
"(1a) Az ingatlanügyi hatóság az adózó személyi adatait tartalmazó megkeresésre tájékoztatja az állami adó- és vámhatóságot:
a) az adózó tulajdonát képező - nyilvántartásában szereplő - valamennyi ingatlan adatáról,
b) az adózó földművesként való nyilvántartásba vételéről, és
c) a földhasználati nyilvántartás részletes szabályairól szóló 356/2007. (XII. 23.) Korm. rendelet 4-5. §-ában meghatározott adatokról."
128. §
Az Art. 87. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:"(1) A közúti közlekedési nyilvántartási szerv a járműnyilvántartásából a január 1-jei állapotnak megfelelő adatokat - ideértve a tárgyév január 1-je és 15-e között tett bejelentések szerinti adatokat is - január 20. napjáig közli az állami adó- és vámhatósággal a következő tartalommal:
a) a gépjármű rendszáma, alvázszáma, személygépjármű saját tömege, tehergépjármű saját tömege és megengedett együttes tömege,
b) a gépjármű üzembentartójának, annak hiányában tulajdonosának, amennyiben pedig e tulajdonos új tulajdonszerzőt jelentett be, úgy a tulajdonszerző neve, valamint lakcíme, székhelye, továbbá természetes személy adózó esetén természetes azonosító adatai, nem természetes személy adózó esetén cégjegyzékszáma,
c) a gépjármű forgalomba helyezésének, forgalomból való kivonásának időpontja, valamint a kivonás oka,
d) az üzembentartó személyében bekövetkezett változás, a tulajdonváltozás időpontja,
e) a gépjármű környezetvédelmi osztályba sorolása,
f) a gépjármű hajtóanyaga,
g) a gépjárműadóról szóló törvény szerinti személygépkocsi, motorkerékpár teljesítménye (kilowattban, ennek hiányában lóerőben meghatározva), gyártási éve,
h) a gépjármű "környezetkímélő motorkerékpár" kategóriába történő sorolásának ténye, és
i) a tehergépjármű, az autóbusz légrugós vagy azzal egyenértékű rugózási rendszerének (útkímélő tengely) ténye,
j) a tulajdonos által a tulajdonosváltozásról tett változásbejelentés időpontja, és k) ha az üzembentartó és a tulajdonos személye eltér, akkor az üzembentartó adóalany adatain túl a nem természetes személy tulajdonos b) pont szerinti adatait. "
129. §
Az Art. a következő 106/A. §-sal egészül ki:"106/A. § [ [Adatszolgáltatás pénztárgéppel]]
Az e-pénztárgép jogszabályban meghatározottak szerint, informatikai kapcsolat útján automatikusan valós idejű adatot szolgáltat az állami adó- és vámhatóság és a nyugtatár szolgáltató részére."
130. §
Az Art. 112/A. § (1) bekezdése a következő h) ponttal egészül ki:(A kincstár elektronikus úton adatot szolgáltat az állami adó- és vámhatóság részére havonta, a tárgyhónapot követő hónap 5. napjáig azoknak a magánszemélyeknek az adatairól, akiknek a tárgyhónapban családi pótlékot folyósított. Az adatszolgáltatás tartalmazza)
"h) a családi pótlékra való jogosultság jogcímét."
131. §
(1) Az Art. 124. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:"(3) A (2) bekezdés alkalmazása során a személyiadat- és lakcímnyilvántartás, a cégnyilvántartás, az ingatlan-nyilvántartás, a közúti közlekedési nyilvántartás, az építésfelügyeleti nyilvántartás, illetve valamennyi más jogszabály alapján közhiteles nyilvántartás térítés nélkül felhasználható."
(2) Az Art. 124. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(5) Az állami adó- és vámhatóság a telefonos ügyféltájékoztató és ügyintéző rendszerben folytatott beszélgetést elektronikusan adathordozóra rögzíti, és a rögzített beszélgetést az adó megállapításához való jog, illetve ha az hosszabb, akkor az adó végrehajtásához való jog elévüléséig, illetve a folyamatban levő bírósági eljárás befejezéséig megőrzi. Az állami adó- és vámhatóság
a) az egyedi ügyintézés és tájékoztatás során rögzített telefonbeszélgetés visszahallgatását - a telefonos ügyféltájékoztató és ügyintéző rendszer használatával kilencven napig - biztosítja,
b) az egyedi ügyintézés és tájékoztatás, valamint az általános tájékoztatás során rögzített telefonbeszélgetésről kérelemre másolatot ad ki."
132. §
Az Art. 127. §-a a következő (9) bekezdéssel egészül ki:"(9) A Kincstár és a Magyar Nemzeti Bank az adókötelezettség euró vagy amerikai dollár devizanemben történő teljesítése során tudomására jutott adótitkot e törvény által meghatározott feladatellátása céljából az adótitok tudomására jutása évének utolsó napjától számított 5 évig kezeli."
133. §
Az Art. 131. §-a a következő (30) bekezdéssel egészül ki:"(30) Az állami adó- és vámhatóság hivatalból - a számla kiállítója, önszámlázás esetén a vevő egyidejű értesítése mellett - elektronikus úton tájékoztatja az online számlaadat-szolgáltatásra használt számlázó programnak az adatszolgáltatásban rögzített adószám alapján beazonosítható fejlesztőjét a hibás adatszolgáltatások okainak feltárásához és javításához szükséges, üzleti adatokat nem tartalmazó műszaki-informatikai információkról, valamint a számla kiállítójának nevéről és adószámáról, önszámlázás esetén a vevő nevéről és adószámáról."
134. §
Az Art. 133. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:"(1) Az adóhatóság negyedévenként, a tárgynegyedévet követő hó 15. napjáig - a támogatás ellenőrzésének és nyilvántartásának céljából - tájékoztatja az agrárpolitikáért felelős minisztert, a mezőgazdasági igazgatási szervet, valamint a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szervet a kiutalt, valamint a visszatartási jog gyakorlása keretében visszatartott, illetve az Szja tv. 3. § 41. pontjában és az Szja tv. 3. § 50. pontjában meghatározott, továbbá az Szja tv. 39. § (1) bekezdése alapján igénybe vett támogatás összegéről. Az adóhatóság a tájékoztatást adózónként, az adózók azonosítására alkalmas módon teljesíti."
135. §
Az Art. 145. § (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:"(7) Ha a végelszámolás alatt álló adózó a végelszámolás megszüntetéséről határoz, vagy a cégbíróság az eljárás megszüntetéséről dönt, akkor a változás bejegyzését követően az általános eljárási szabályok alkalmazandók, feltéve, hogy az ellenőrzés megállapításait tartalmazó jegyzőkönyv átadására még nem került sor."
136. §
(1) Az Art. 153. § (1) bekezdés c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:(Az állami adó- és vámhatóság megbízható adózónak minősíti azt a cégjegyzékbe bejegyzett adózót, csoportos adóalanyt, vagy áfa-regisztrált adóalanyt, amely az alábbi, együttes feltételeknek megfelel:)
"c) a tárgyévben és az azt megelőző négy évben az állami adó- és vámhatóság nem indított ellene adótartozás behajtására irányuló végrehajtási eljárást, továbbá az adóhatóság által foganatosítandó végrehajtási eljárásokról szóló 2017. évi CLIII. törvény 29. § (1) bekezdés 621. pontjain alapuló, megkeresésenként százezer forintot meghaladó összegre irányuló végrehajtást."
(2) Az Art. 153. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:
"(1a) A csoportos adóalany tagjának és volt tagjának minősítése során, ha a tag vagy a volt tag a tárgyévre vonatkozó pozitív adóteljesítménnyel - a csoportos adóalanyiságban fennálló tagságára tekintettel - nem rendelkezik, az állami adó- és vámhatóság kizárólag az (1) bekezdés a)-h) pontjaiban foglalt feltételek teljesülését vizsgálja."
137. §
Az Art. 164. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:"(1) Az adópolitikáért felelős miniszter az adózó kérelmére - az általa közölt, jövőbeni ügyletre, vagy jövőbeni ügyletnek nem minősülő ügyletre, vagy típusszerződésre vonatkozó részletes tényállás alapján - a kérelemben megjelölt adókötelezettségre vagy annak hiányára vonatkozó konkrét kérdés(ek) vonatkozásában megállapítja az adózó adókötelezettségét vagy annak hiányát."
138. §
Az Art. 165. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:"(1) A feltételes adómegállapításra irányuló kérelem díjköteles, a díj mértéke:
a) típusszerződés esetén tízmillió forint,
b) egyéb esetben nyolcmillió forint, a kérelem sürgősségi eljárásban történő elbírálása esetén tizenkettőmillió forint."
139. §
(1) Az Art. 199. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:"(1a) A természetes személy adózó - ideértve a vállalkozási tevékenységet folytató és az általános forgalmi adó fizetésére kötelezett természetes személyt is - a tárgyév június 30. napjáig benyújtott kérelmére az adóhatóság a tárgyévben előírt éves gépjárműadó-fizetési kötelezettségre öthavi részletfizetést engedélyez. A kérelem benyújtására előírt határidő jogvesztő."
(2) Az Art. 199. §-a a következő (2a) bekezdéssel egészül ki:
"(2a) A nem természetes személy adózó kérelmére az adóhatóság az általa nyilvántartott, legfeljebb egymillió forint összegű adótartozásra évente egy alkalommal legfeljebb hathavi pótlékmentes részletfizetést engedélyez."
(3) Az Art. 199. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:
"(4) Az (1)-(2a) bekezdés szerint engedélyezett részletfizetésről szóló határozat ellen fellebbezésnek helye nincs."
140. §
Az Art. 221. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:"(1) Az adóhatóság a bejelentkezési kötelezettség, a foglalkoztatotti bejelentés, a gépjármű, pótkocsi tulajdonjogának, vagyoni értékű jogának megszerzésével kapcsolatos bejelentési, valamint az EKAER bejelentési kötelezettség kivételével
a) a bejelentési, változásbejelentési, a bevallási, adatbejelentési, adatszolgáltatási, pénzforgalmi számlanyitási kötelezettségének, regisztrációs kötelezettségének nem teljesítése,
b) a bejelentési, változásbejelentési, a bevallási, adatbejelentési, adatszolgáltatási kötelezettségének hiányos, a bevallási hiba kivételével hibás teljesítése,
c) a bejelentési, változásbejelentési, adatszolgáltatási kötelezettségének valótlan adattartalommal történő teljesítése
esetén - a mulasztás jogkövetkezményeire történő figyelmeztetés mellett - tizenöt napos határidő tűzésével felhívja az adózót az adókötelezettség jogszerű teljesítésére."
141. §
Az Art. a következő 229/A. §-sal egészül ki:"229/A. § [A pénzforgalmi szolgáltatók Áfa tv. szerinti általános kötelezettségeinek nem előírásszerű teljesítése]
(1) Az Áfa tv. 183/C. § (1) bekezdése szerinti nyilvántartás-vezetési kötelezettség elmulasztása, hibás vagy hiányos teljesítése, az Áfa tv. 183/C. § (2) bekezdése szerinti adatszolgáltatási kötelezettség elmulasztása, késedelmes, hibás vagy hiányos teljesítése, valamint az Áfa tv. 183/C. § (7) bekezdése szerinti nyilvántartás-megőrzési kötelezettség elmulasztása esetén az állami adó- és vámhatóság a nyilvántartás-vezetésre, adatszolgáltatásra és nyilvántartás megőrzésre kötelezettet ötmillió forintig terjedő mulasztási bírsággal sújthatja.
(2) Az (1) bekezdés alapján nincs helye mulasztási bírság kiszabásának, ha a nyilvántartás vezetésre, adatszolgáltatásra és nyilvántartás-megőrzésre kötelezett mulasztását, késedelmét, hibás vagy hiányos teljesítését annak igazolásával menti ki, hogy úgy járt el, ahogy az az adott helyzetben általában elvárható."
142. §
Az Art. 246. § (1) bekezdés a következő i) ponttal egészül ki:[Az állami adó- és vámhatóság az adószámot törli, ha]
"i) az Eüsztv. alapján elektronikus ügyintézésre köteles adózó az Eüsztv. szerinti hivatalos elérhetőséggel nem rendelkezik."
143. §
Az Art. a következő 251/A. §-sal egészül ki:"251/A. § [Adótanácsadói és okleveles adószakértői hatósági képesítés]
(1) A 251. § (1) bekezdés c) pontja szerinti hatósági képesítés megszerzésére irányuló hatósági képzési és hatósági vizsgáztatási tevékenységet a nyilvántartásba vételt végző szervezet által akkreditált képző, illetve vizsgaközpont végezheti. Az akkreditációs eljárásért igazgatási szolgáltatási díjat kell fizetni.
(2) A 251. § (1) bekezdés c) pontja szerinti hatósági képesítés szakmai és vizsgakövetelményeit, továbbá a képzés és hatósági vizsgáztatás részletes szabályait a Kormány rendeletben állapítja meg.
(3) Az (1) bekezdés szerinti akkreditált képzőt, illetve vizsgaközpontot a nyilvántartásba vételt végző szervezet nyilvántartásba veszi. Az akkreditált képzők, illetve vizsgaközpontok nyilvántartása tartalmazza a szervezet
a) nevét, adószámát,
b) cégnyilvántartási vagy bírósági nyilvántartási számát és felnőttképzési engedélyszámát,
c) képviselőjének nevét,
d) székhelyét, levelezési címét,
e) telefonszámát, elektronikus elérhetőségét,
f) nyilvántartásba vételi sorszámát (akkreditációs sorszámát),
g) nyilvántartásba vételének (akkreditációjának) időpontját,
h) az akkreditált tevékenységét (hatósági képző és/vagy hatósági vizsgaközpont),
i) tevékenységével összefüggésben a nyilvántartásba vételt végző szervezet által lefolytatott ellenőrzések eredményét, valamint
j) nyilvántartásból való törlésének (akkreditáció visszavonásának) időpontját és indokát.
(4) A nyilvántartásba vételt végző szervezet az akkreditált képzők, illetve vizsgaközpontok nyilvántartásában szereplő adatokat a képzésen és a vizsgákon résztvevők ellenőrzése, valamint egyéb hatósági és bírósági eljárásban történő felhasználás céljából az akkreditált képző, illetve vizsgaközpont nyilvántartásból való törlését követően 6 évig megőrzi.
(5) A megvalósított hatósági képzésekről és a képzéseken résztvevőkről az (1) bekezdés szerinti akkreditált képző köteles nyilvántartást vezetni és a képzési tevékenységével összefüggő dokumentumokat 6 évig megőrizni. A nyilvántartás tartalmazza
a) a képzés megnevezését, a képzés megkezdésének időpontját, valamint
b) a résztvevők adatait:
ba) családi és utónevét,
bb) születési családi és utónevét,
bc) születési helyét, idejét,
bd) anyja születési családi és utónevét,
be) lakcímét (irányítószám, helység, utca, házszám),
bf) a hatósági képzés megkezdéséhez és a képzés alóli felmentések megállapításához benyújtott dokumentumok egyszerű másolatát, továbbá
bg) a hatósági képzés teljesítéséről szóló igazolás sorszámát és a kiállítás dátumát.
(6) A megvalósított hatósági vizsgákról és a vizsgákon résztvevőkről az (1) bekezdés szerinti hatósági vizsgaközpontként akkreditált szervezet köteles nyilvántartást vezetni és a vizsgáztatás dokumentumait (jegyzőkönyveket, határozatokat, nyilvántartásokat) 6 évig megőrizni. A nyilvántartás tartalmazza
a) a vizsgával megszerezhető hatósági képesítés megnevezését,
b) vizsgahelyszínenként a hatósági vizsga pontos helyszínét, időpontját, a vizsgabizottság tagjainak családi és utónevét, valamint a vizsgabizottságban betöltött szerepét, valamint
c) a résztvevők adatait:
ca) családi és utónevét,
cb) születési családi és utónevét,
cc) születési helyét, idejét,
cd) a vizsga eredményét %-os formában, továbbá
ce) a képesítés megszerzését igazoló hatósági tanúsítvány vagy a sikeres vizsgarészek teljesítéséről szóló igazolás sorszámát és kiállításának dátumát.
(7) A megvalósított hatósági vizsgákon hatósági képesítést szerzett résztvevőkről az (1) bekezdés szerinti hatósági vizsgaközpontként akkreditált szervezet a (6) bekezdés szerinti adatokat megküldi a nyilvántartásba vételt végző szervezetnek a (2) bekezdés szerinti kormányrendeletben meghatározott módon.
(8) A hatósági vizsgán foglalkoztatható vizsgaelnökök és szakmai szervezetet képviselő vizsgabiztosok nyilvántartását a nyilvántartásba vételt végző szervezet vezeti.
(9) A vizsgaelnökök és vizsgabiztosok nyilvántartása a következő adatokat tartalmazza:
a) természetes személyazonosító adatok,
b) lakcím, levelezési cím,
c) telefonszám, elektronikus elérhetőség,
d) a felsőfokú képzettséget igazoló oklevél száma, a kiállító intézmény neve, a kiállítás kelte,
e) adótanácsadói vagy okleveles adószakértői képesítést igazoló oklevél, bizonyítvány száma, a kiállító intézmény neve, a kiállítás kelte,
f) szakmai gyakorlat jellege, helye és időtartama, valamint
g) szakmai szervezeti tagságot igazoló szervezet megnevezése.
(10) A nyilvántartásból törölt vizsgaelnökök és vizsgabiztosok adatait a nyilvántartásba vételt végző szervezet a törlést követő 10 évig köteles megőrizni."
144. §
Az Art. 255. § (1) bekezdés e) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:(A nyilvántartás - a Szolg. törvényben meghatározott adatokon túl - a természetes személy következő adatait tartalmazza:)
"e) a szakképesítés, hatósági képesítés megnevezése, a szakképesítést, hatósági képesítést igazoló bizonyítvány vagy tanúsítvány száma, a kiállító intézmény neve, a kiállítás kelte,"
145. §
Az Art. 256. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:"256. § [Az állami adó- és vámhatóság által nyújtott szolgáltatások]
(1) Az állami adó- és vámhatóság
1. támogatja a kezdő vállalkozásokat adókötelezettségeik teljesítésében,
2. jogszabályban meghatározott ügykörben ügyfélszolgálatain országos illetékességgel intézi az adóügyeket,
3. törvényben meghatározott módon közreműködik a természetes személyek személyi jövedelemadó bevallási kötelezettségének teljesítésében,
4. jogszabályban meghatározott telefonos ügyféltájékoztató és ügyintéző rendszert működtet,
5. erre kijelölt ügyfélszolgálatain az egyéb szolgáltatásokon kívül a jogszabályban meghatározott adófizetési kötelezettség bankkártyával történő teljesítését biztosítja,
6. az adókötelezettségek, valamint adótörvényben vagy adótörvény felhatalmazása alapján kiadott rendeletben meghatározott más kötelezettség teljesítéshez, illetve kérelem benyújtásához nyomtatványt, elektronikus űrlapot rendszeresít,
7. a honlapján személyes adónaptárat, kalkulátorokat, késedelmi pótlék prognózist, ügyfélszolgálat kereső felületet működtet,
8. lekérdezési lehetőséget biztosít az adózók számára az e törvényben, illetve jogszabályban meghatározott, általa nyilvántartott adatokhoz,
9. köztartozásmentes adózói adatbázist működtet és tesz közzé,
10. a bejelentési, változásbejelentési kötelezettség teljesítéséhez online felületet biztosít,
11. elektronikus úton tájékoztatja az elektronikus bevallásra kötelezett adózókat az általános forgalmi adó bevallási kötelezettségük gyakoriságáról, mely tájékoztatás mellőzését az adózó elektronikus úton kérheti,
12. az adózó kérelmére szerkeszthető formátumú adószámla-kivonatot készít,
13. mobilalkalmazás használatot biztosít,
14. honlapján adónem szerinti csoportosításban az adózással összefüggő általános és összefoglaló, valamint egyedi jellegű tájékoztatókat tesz közzé,
15. honlapján az adózó az ügyfélszolgálat és az ügyintézés honlapon meghatározott típusa megjelölésével előzetesen időpontot foglalhat, az időpontot lemondhatja, a foglalás adatairól elektronikus visszajelzést kérhet,
16. honlapján az adókötelezettségek jogszerű teljesítésének, valamint az adózói jogosultságok érvényesítésének elősegítése, illetve az adózó gazdasági érdekeinek védelme érdekében teljesíti e törvényben és egyéb jogszabályokban meghatározott közzétételi kötelezettségét.
(2) A nyugtatárat az állami adó- és vámhatóság üzemelteti."
146. §
Az Art. 258. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:"258. § [Telefonos ügyféltájékoztató és ügyintéző rendszer működtetése]
Az állami adó- és vámhatóság egységes telefonos ügyféltájékoztató és ügyintéző rendszer keretében a Kormány rendeletében meghatározott egyedi ügyintézést és tájékoztatást, továbbá általános tájékoztatást nyújt. Az állami adó- és vámhatóság vezetője a Kormány rendeletében meghatározottak mellett további egyedi ügyintézés és tájékoztatás biztosításáról dönthet. Az egyedi ügyintézés és tájékoztatás igénybevételéhez az adózónak vagy képviselőjének ügyfél-azonosító számmal vagy az Eüsztv. szerinti részleges kódú telefonos azonosításhoz szükséges felhasználó névvel és jelszóval kell rendelkeznie."
147. §
Az Art. 260. § (1) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:(A köztartozásmentes adózói adatbázis az állami adó- és vámhatóság honlapján közzétett, az adózó nevét, elnevezését, adóazonosító számát tartalmazó nyilvántartás, amely azokat az adózókat tartalmazza, akik vagy amelyek a közzétételt megelőző hónap utolsó napján az alábbi együttes feltételeknek megfelelnek)
"a) nincs az állami adó- és vámhatóságnál nyilvántartott harmincezer forintot meghaladó köztartozása, valamint nettó ötezer forintot meghaladó adótartozása;"
148. §
Az Art. 265. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:"265. § [Be nem jelentett foglalkoztatottat foglalkoztatók közzététele]
(1) Az állami adó- és vámhatóság a honlapján a be nem jelentett foglalkoztatottat foglalkoztató adózók közzétételi listáján folyamatosan nyilvánosságra hozza azoknak az adózóknak a nevét, székhelyét, adószámát (adószámmal nem rendelkező természetes személy foglalkoztató nevét, lakcímét, adóazonosító jelét), akik vagy amelyek tekintetében végleges közigazgatási vagy jogerős bírósági határozat megállapította, hogy nem tettek eleget a munkaviszony létesítésével összefüggő bejelentési kötelezettségüknek. Az e bekezdés szerinti adatok mellett az állami adó- és vámhatóság a honlapján a jogsértést megállapító határozat keltét, véglegessé válásának napját, közigazgatási per esetén a bírósági határozat jogerőssé válásának napját is nyilvánosságra hozza. Ha az adóhatóság határozata ellen a közigazgatási bíróság előtt pert indítottak, az adatok közzétételére a bíróság jogerős és végrehajtható határozata alapján kerül sor. Az adóhatóság a honlapján közzétett adózók adatait - feltéve, hogy a közzététel alapjául szolgáló jogsértést az adózó ismételten nem követte el - a közzétételtől számított két év elteltével törli. E bekezdés nem alkalmazható azon adózók esetében, amelyek vonatkozásában az állami adó- és vámhatóság a mulasztási bírság kiszabását a 225. § (4) bekezdése alapján mellőzte.
(2) Az állami adó- és vámhatóság a munkaügyi kapcsolatok rendezettsége törvényi feltételeinek más szervek eljárásában történő felhasználása céljából az (1) bekezdés szerinti közzététellel egyidejűleg nyilvánosságra hozza, hogy a be nem jelentett foglalkoztatottat foglalkoztató adózók közzétételi listáján szereplő adózók közül a foglalkoztatás-felügyeleti hatóság tevékenységéről szóló 115/2021 (III. 10.) Korm. rendelet szerint mely adózók nem felelnek meg a rendezett munkaügyi kapcsolatok követelményének.
(3) Az állami adó- és vámhatóság (1) bekezdés szerinti közzétételi kötelezettségét nem érinti, ha az adózó a végleges közigazgatási határozatban vagy jogerős bírósági határozattal elbírált közigazgatási határozatban foglalt kötelezettségét az előírt határidőben vagy határnapon teljesíti."
149. §
(1) Az Art. 268. § (1) bekezdése a következő 17a. ponttal egészül ki:(Felhatalmazást kap a Kormány, hogy)
"17a. az adótanácsadói és okleveles adószakértői hatósági képesítés szakmai és vizsgakövetelményeit, a hatósági képzés és a hatósági vizsgáztatás megvalósításának részletszabályait, a hatósági képzés eredményes elvégzésének, illetve a hatósági vizsga teljesítésének követelményeit és igazolási módját, a hatósági képzés és a hatósági vizsgáztatás szakmai ellenőrzésének szabályait, a hatósági képzés és a hatósági vizsgáztatás szervezésére és lebonyolítására jelentkező szervezetek akkreditációs eljárásának, továbbá a vizsgaelnöki és a vizsgabiztosi névjegyzékbe történő felvételi eljárásnak a részletes szabályait,"
(rendeletben állapítsa meg.)
(2) Az Art. 268. § (1) bekezdése a következő 19. ponttal egészül ki:
(Felhatalmazást kap a Kormány, hogy)
"19. az egységes telefonos ügyféltájékoztató és ügyintéző rendszeren keresztül nyújtott egyedi ügyintézés és tájékoztatás, továbbá általános tájékoztatás részletes szabályait"
(rendeletben állapítsa meg.)
150. §
(1) Az Art. 269. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:"(6) Felhatalmazást kap az adópolitikáért felelős miniszter, hogy az üzemeltető részére nyújtott, az Áfa tv. szerinti, a nyugtaadási kötelezettség pénztárgéppel, e-pénztárgéppel történő megvalósítása esetén kötelező, közvetlen adatlekérdezéssel megvalósított adatszolgáltatást biztosító valamennyi szolgáltatás hatósági árát és a hatósági árszabályozás részletes szabályait rendeletben állapítsa meg."
(2) Az Art. 269. §-a a következő (12) bekezdéssel egészül ki:
"(12) Felhatalmazást kap az adópolitikáért felelős miniszter, hogy rendeletben állapítsa meg az adótanácsadói és okleveles adószakértői hatósági képzés és hatósági vizsgáztatás szervezésére és lebonyolítására jelentkező szervezetek akkreditációs eljárásáért fizetendő igazgatási szolgáltatási díj mértékét és a díj megfizetésének részletes szabályait."
(3) Az Art. 269. §-a a következő (13) bekezdéssel egészül ki:
"(13) Felhatalmazást kap az adópolitikáért felelős miniszter, hogy rendeletben állapítsa meg az e-pénztárgép forgalmazására, szervizelésére, engedélyezésére, üzemeltetésére, felügyeletére vonatkozó szabályokat."
151. §
Az Art. 274/O. §-a a következő (4) és (5) bekezdéssel egészül ki:"(4) Az Art. 1. melléklet 3.2. pontja alapján az állami adó- és vámhatóság - a rendelkezésre álló havi adó- és járulékbevallás adatai alapján - hivatalból pótolhatja azon biztosítási jogviszonyok megszűnésére vonatkozó bejelentéseket is, amelyek a munkáltató által benyújtott havi adó- és járulékbevallásban feltüntetett adatok szerint 2023. január 1-jét megelőzően szűntek meg, de a jogviszony megszűnését a munkáltató, kifizető nem jelentette be.
(5) Az Art. 1. melléklet 3.4. pontja és 3. 7. pontja alapján az állami adó- és vámhatóság - a rendelkezésére álló adatok alapján - hivatalból pótolhatja azokat a bejelentéseket is, amelyek esetén a munkáltató, kifizető 2023. január 1-jét megelőzően hunyt el, szűnt meg jogutód nélkül."
152. §
(1) Az Art. a következő 274/P. §-sal egészül ki:"274/P. § [Átmeneti rendelkezés a légitársaságok hozzájárulásáról és egyes adótörvények módosításáról szóló 2023. évi.....törvényhez]
(1) E törvénynek a légitársaságok hozzájárulásáról és egyes adótörvények módosításáról szóló
2023. évi ....... törvény (a továbbiakban: Módtv.11.) által megállapított 20. § (3) bekezdését a hatálybalépést követően indult eljárásokban kell alkalmazni.
(2) E törvénynek a Módtv.11. által megállapított 153. § (1) bekezdés c) pontját, valamint a 153. § (1a) bekezdését első alkalommal a hatálybalépését követő negyedév minősítése során kell alkalmazni."
(2) Az Art. 274/P. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:
"(3) E törvénynek a Módtv.11. által megállapított 145. § (7) bekezdését a hatálybalépését követően indult ellenőrzések során kell alkalmazni."
(3) Az Art. 274/P. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:
"(4) E törvénynek a Módtv.11. által megállapított 221. § (1) bekezdését a hatálybalépését követően indult eljárásokban kell alkalmazni."
(4) Az Art. 274/P. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:
"(5) A Módtv.11. által megállapított 83. § (1) bekezdésének a)-c) pontjai alapján a földmérési és térinformatikai államigazgatási szerv a számítógépes ingatlan-nyilvántartási rendszerből történő szolgáltatással elektronikus úton első alkalommal 2024. február 15. napjáig szolgáltat adatot."
153. §
Az Art. 1. melléklete az 5. melléklet szerint módosul.154. §
Az Art. 3. melléklete a 6. melléklet szerint módosul.155. §
Az Art.1. 50. § (2) bekezdés nyitó szövegrészében az "(1)-(1a) bekezdés" szövegrész helyébe az "(1)-(1b) bekezdés" szöveg,
2. 50. § (4) bekezdésében a "kötelezett az (1)-(1a) bekezdés" szövegrész helyébe a "kötelezett az (1b) bekezdés" szöveg,
3. 145. § (7) bekezdésében az "akkor a változás bejelentését követően" szövegrész helyébe az "akkor a változás bejegyzését követően" szöveg,
4. 175. § (1) bekezdésében az "ötmillió forint" szövegrész helyébe a "nyolcmillió forint" szöveg, a "nyolcmillió forint" szövegrész helyébe a "tizenkettőmillió forint" szöveg,
5. 246. § (1) bekezdés g) pontjában a "háromszázhatvanöt napon" szövegrész helyébe a "száznyolcvan napon" szöveg,
6. 251. § (1) bekezdés c) pontjában a "szakmai képesítéssel, szakképzettséggel" szövegrész helyébe a "szakmai képesítéssel, szakképzettséggel, hatósági képesítéssel" szöveg,
7. 255. § (1) bekezdés g) pontjában a "szakképesítés megszerzését követően" szövegrész helyébe a "szakképesítés, hatósági képesítés megszerzését követően" szöveg,
8. 274/O. § (2) bekezdésében az "50. §" szövegrész helyébe az "52. §" szöveg
lép.
156. §
Hatályát veszti az Art.1. 52. § (1) bekezdés e) pontjában a "szünetel, valamint az ügyvéd, a szabadalmi ügyvivő tevékenységét, illetve a közjegyző közjegyzői szolgálatát szünetelteti," szövegrész,
2. 87. § (2) bekezdés b) pontja.
24. Az adóigazgatási rendtartásról szóló 2017. évi CLI. törvény módosítása
157. §
Az adóigazgatási rendtartásról szóló 2017. évi CLI. törvény (a továbbiakban: Air.) 9. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:"9. § [Az adóigazgatási eljárás]
(1) Adóigazgatási eljárás mindazon eljárás, amelyben az adóhatóság megállapítja az adózó jogait, kötelezettségeit, ellenőrzi az adókötelezettségek teljesítését, a joggyakorlás törvényességét, nyilvántartást vezet az adózást érintő tényekről, adatokról, körülményekről, és adatot igazol, valamint az ezeket érintő döntését érvényesíti.
(2) Adóigazgatási eljárás az adókötelezettség teljesítésére szolgáló technikai eszköz állami adó- és vámhatóság által végzett tanúsítási és engedélyezési eljárása."
158. §
(1) Az Air. 15. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:"(1) A meghatalmazott a képviseleti jogosultságát - ha a meghatalmazást az adózó nem a (3) bekezdés b) vagy c) pontja szerint adta - köteles igazolni. A meghatalmazást közokiratba vagy teljes bizonyító erejű magánokiratba kell foglalni vagy jegyzőkönyvbe kell mondani."
(2) Az Air. 15. § (3)-(4) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek: "(3) Meghatalmazást elektronikusan
a) az önkormányzati adóhatóság hatáskörébe tartozó ügyben az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló 2015. évi CCXXII. törvény (a továbbiakban: Eüsztv.) szerinti elektronikus ügyintézést biztosító információs rendszeren keresztül,
b) az állami adó- és vámhatóság hatáskörébe tartozó ügyben a (2) bekezdés szerinti elektronikus felületen,
c) az állami adó- és vámhatóság hatáskörébe tartozó ügyben a meghatalmazó által benyújtott, az állandó meghatalmazások bejelentésére rendszeresített elektronikus űrlapon, ha az állandó meghatalmazott nem kamarai jogtanácsos, ügyvéd, ügyvédi iroda vagy európai közösségi jogász, vagy
d) a polgári perrendtartásról szóló törvény alapján elektronikusan hitelesített közokiratba vagy teljes bizonyító erejű magánokiratba foglalva lehet tenni.
(4) Az állami adó- és vámhatóság által működtetett elektronikus felületen, továbbá a meghatalmazó által benyújtott, az állandó meghatalmazások bejelentésére rendszeresített elektronikus űrlapon tett képviseletre vonatkozó jognyilatkozat megfelel az (1) bekezdésben meghatározott alaki követelményeknek."
159. §
Az Air. 129. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:"(6) Az adóhatóság a felettes szerv vagy a bíróság által elrendelt új eljárást a döntés közlésétől számított hatvan napon belül kezdi meg. Ha a közigazgatási bíróság kötelezi az adóhatóságot új eljárásra, és ezzel a bírósági döntéssel szemben perújítási vagy felülvizsgálati kérelmet terjesztettek elő, az adóhatóság az eljárást a perújítási vagy felülvizsgálati kérelem alapján indult eljárásban hozott döntés jogerőre emelkedéséig nem kezdi meg"
160. §
Az Air. 136. §-a a következő h) ponttal egészül ki:(Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben állapítsa meg)
"h) az Eüsztv. szerinti automatikus döntéshozatallal kapcsolatos részletes szabályokat."
161. §
Az Air. 56. alcíme a következő 139/F. §-sal egészül ki:"139/F. § [Átmeneti rendelkezés a légitársaságok hozzájárulásáról és egyes adótörvények módosításáról szóló 2023. évi.....törvényhez]
E törvénynek a légitársaságok hozzájárulásáról és egyes adótörvények módosításáról szóló 2023. évi ....... törvény (a továbbiakban: Módtv.5.) által megállapított 20. § (2) bekezdésében foglalt jegyzett tőkére vonatkozó feltételeknek a rendelkezés hatálybalépésekor az állami adó- és vámhatóság által már nyilvántartásba vett pénzügyi képviselőknek 2025. január 1-jével kell megfelelnie."
162. §
Az Air. 20. § (2) bekezdésében a "tőkéje az ötvenmillió forintot" szövegrész helyébe a "tőkéje a százötvenmillió forintot" szöveg lép.163. §
Hatályát veszti az Air.
1. 87. § (1) bekezdésének ad) pontja,
2. 92. § a) pontja.
25. Az adóhatóság által foganatosítandó végrehajtási eljárásokról szóló 2017. évi CLIII. törvény módosítása
164. §
Az adóhatóság által foganatosítandó végrehajtási eljárásokról szóló 2017. évi CLIII. törvény (a továbbiakban: Avt.) 1. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:"(4) E törvény rendelkezéseit kell alkalmazni az állami adó- és vámhatóság javára fizetési kötelezettséget megállapító jogerős bírósági határozaton, bíróság által jogerősen jóváhagyott egyezségen, továbbá a bírósági eljárási illetéket megállapító bírósági határozaton, illetve a csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló törvény 33/A. §-a szerinti, az állami adó- és vámhatóság kérelmére meghozott biztosíték nyújtásra kötelező jogerős végzésen alapuló kötelezettségek, valamint azon egyéb kötelezettségek végrehajtása során is, amelyek tekintetében az állami adó- és vámhatósághoz érkezett okiratok e törvény alapján végrehajtható okiratnak minősülnek."
165. §
Az Avt. 11. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:"11. §
(1) Az adós - jogszabályban meghatározottak szerint - köteles a végrehajtással kapcsolatban felmerült valamennyi költség, így a készkiadás, a költségminimum és a végrehajtási költségátalány megfizetésére.
(2) Költségminimumként ingó- és ingatlanfoglalás esetén 10 ezer forint fizetendő.
(3) Az adóhatóságot a pénzkövetelés végrehajtásának foganatosításáért - a (4) és (5) bekezdésben meghatározott kivételekkel - 10 ezer forint költségátalány illeti meg, minden más jogszabály alapján felszámítható költségtől és költségátalánytól függetlenül.
(4) Nem illeti meg az adóhatóságot a (3) bekezdés szerinti költségátalány, amennyiben a végrehajtási eljárásban kizárólag túlfizetés átvezetésére került sor.
(5) Nem illeti meg az adóhatóságot a (3) bekezdés szerinti költségátalány, amennyiben az adós általános közigazgatási rendtartás alapján behajtandó tartozása a behajtást kérő hatóság megkeresésének időpontjában nem éri el a 10 ezer forintot, és az adóssal szemben az állami adó- és vámhatóság az általános közigazgatási rendtartás alapján behajtandó tartozásán felül további tartozás behajtására végrehajtási eljárást nem foganatosít.
(6) Az adóhatóságot a meghatározott cselekmények végrehajtására irányuló végrehajtási eljárásban - az önkéntes teljesítésre történő előzetes felszólítást követően - helyszíni eljárásonként 10 ezer forint végrehajtási költségátalány illeti meg. Amennyiben a meghatározott cselekmény végrehajtása a 122. § (6) bekezdés b) pontja alapján nem tűr halasztást, és emiatt az önkéntes teljesítésre történő előzetes felszólítás mellőzendő, e költségátalány a helyszíni eljárásért önkéntes teljesítésre történő előzetes felszólítás hiányában is felszámítandó.
(7) Az adóhatóság a költségekről - a végrehajtási költségátalány, illetve költségminimum kivételével - végzést hoz.
(8) Az adóhatóság a költségátalány, illetve költségminimum felszámításától számított 8 napon belül az adóst értesíti. A költségátalány, illetve költségminimum felszámítását az adós az azok alapjául szolgáló végrehajtási cselekménnyel szemben benyújtható végrehajtási kifogásban sérelmezheti."
166. §
Az Avt. 12. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:"(3) Az (1) és a (2) bekezdés szerinti számlákra devizában fizetni nem lehet."
167. §
Az Avt. 29. § (1) bekezdése a következő 25. ponttal egészül ki:(A végrehajtási eljárásban végrehajtható okirat:)
"25. a csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló törvény 33/A. §-a szerinti, az állami adó- és vámhatóság kérelmére meghozott, biztosíték nyújtásra kötelező jogerős végzés."
168. §
Az Avt. a következő 43/A. §-sal egészül ki:"43/A. §
(1) Ha az adós székhelye székhelyszolgáltatóhoz van bejegyezve, az adóhatóság - eljárási bírság kilátásba helyezése mellett - a székhelyszolgáltatót nyilatkozatra hívja fel arra vonatkozóan, hogy a székhelyszolgáltatónál az adós lefoglalható vagyontárgya fellelhető-e.
(2) Ha a székhelyszolgáltató az eljárási bírságot kiszabó végzésben megállapított határidő alatt sem teljesítette a kötelezettségét, az eljárási bírság egy alkalommal ismételten kiszabható.
(3) Ha a székhelyszolgáltató nyilatkozata alapján megállapítható, hogy az adós székhelyén nincs az adósnak lefoglalható vagyontárgya, mellőzhető az adós székhelyén az ingófoglalás foganatosítása.
(4) Az adóhatóság a székhelyszolgáltatót helyszíni eljárás keretében nyilatkoztatja az adós vagyontárgyairól, ha
a) a székhelyszolgáltató az eljárási bírságot kiszabó végzésben megállapított határidő alatt sem teljesítette nyilatkozattételi kötelezettségét, vagy
b) az ügy körülményeire tekintettel az állami adó- és vámhatóság szerint indokolt."
169. §
Az Avt. 122. §-a a következő (9) bekezdéssel egészül ki:"(9) Ha a döntés ingatlant érintő meghatározott cselekmény végrehajtására irányul, az állami adó-és vámhatóság az ingatlan tulajdonosának kezdeményezésére a végrehajtási eljárást felfüggeszti, amennyiben az ingatlan tulajdonosa vállalja, hogy a behajtást kérő hatóság döntésében foglaltakat soron kívül önként teljesíti. A felfüggesztés az ingatlan tulajdonosának kérelmére egy ízben, legfeljebb 6 hónapra rendelhető el."
170. §
Az Avt. XII. Fejezete a következő 57/D. alcímmel egészül ki:"57/D. A 29. § (1) bekezdés 25. pontja szerinti pénzkövetelés végrehajtásának szabályai
125/I. §
(1) A 29. § (1) bekezdés 25. pontja szerinti pénzkövetelés végrehajtását az állami adó- és vámhatóság az 57/C. alcím rendelkezései szerint, a jelen alcímben meghatározott eltérésekkel foganatosítja azzal, hogy e kötelezettségek végrehajtása során 125/H. § (2)-(6) bekezdés alkalmazásának nincs helye.
(2) Az állami adó- és vámhatóság a csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló törvény 33/A. §-a szerinti biztosíték nyújtásra kötelező jogerős végzés végrehajtása során behajtott összeget átutalja a biztosíték tárgyában végzést hozó bíróság gazdasági hivatalának letéti számlájára. Ha a behajtott összeg a fizetésre kötelezettet terhelő tartozások mindegyikére nem nyújt fedezetet, az állami adó-és vámhatóság a bevételt a 13. §-ban és a 14. §-ban foglalt felosztási szabály alapján számolja el, és utalja át."
171. §
Az Avt. 60. alcíme a következő 131/H. §-sal egészül ki:"131/H. §
(1) E törvénynek a légitársaságok hozzájárulásáról és egyes adótörvények módosításáról szóló 2023. évi .... törvénnyel (a továbbiakban: Módtv.6.) által megállapított 1. § (4) bekezdését, a 29. § (1) bekezdés 25. pontját és 125/I. §-át a Módtv.6. hatálybalépésekor a folyamatban lévő a csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló törvény 33/A. §-a szerinti perekben is alkalmazni kell.
(2) E törvénynek a Módtv.6. által módosított 11. § (2) bekezdését a Módtv.6. hatálybalépését követően foganatosított ingó- és ingatlanfoglalás esetén is alkalmazni kell.
(3) E törvénynek a Módtv.6. által megállapított 43/A. §-a a hatálybalépését követően indult eljárásokban alkalmazható."
IX. Fejezet
VÁMIGAZGATÁS
26. Az uniós vámjog végrehajtásáról szóló 2017. évi CLII. törvény módosítása
172. §
Az uniós vámjog végrehajtásáról szóló 2017. évi CLII. törvény (a továbbiakban: Vtv.) 16. § (3) bekezdésének helyébe a következő rendelkezés lép:"(3) Harmadik személy akkor tekinthet be a személyes adatot vagy védett adatot tartalmazó iratba, ha igazolja, hogy az adat megismerése joga érvényesítéséhez, illetve jogszabályon vagy hatósági határozaton alapuló kötelezettsége teljesítéséhez szükséges, valamint ha a védett adat megismerésének törvényi feltételei fennállnak."
173. §
A Vtv. 85. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:"(3) A (4) bekezdésben foglaltak kivételével nem lehet vámigazgatási bírságot megállapítani árunyilatkozat-adással, árunyilatkozat adatainak helytállóságával összefüggésben, ha a nyilatkozattevő a Vámkódex 173. cikk (3) bekezdése szerint a közölt vámokat és egyéb terheket is érintő információ alapján kérelmezi a vám-árunyilatkozat módosítását, vagy a 174. cikk szerint kérelmezi a vám-árunyilatkozat érvénytelenítését a kiviteli vámeljárásokra vonatkozóan."
174. §
A Vtv. 114. § (2) bekezdés j) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:(A vámellenőrzésről készült jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell)
"j) az ellenőrzést végző személy nevét és aláírását, az ellenőrzést lefolytató vámszerv bélyegzőlenyomatát és a keltezést. Elektronikus hitelesítés esetén az ellenőrzést végző személy nevét és az elektronikus hitelesítésre szolgáló bélyegzőt."
175. §
A Vtv.1. 2. § 6. pontjában a "vámtartozás" szövegrész helyébe a "vám és egyéb terhek összege" szöveg,
2. 193. § (1) bekezdésében és 195. § (1) bekezdésében az "1306/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet V." szövegrész helyébe az "(EU) 2021/2116 európai parlamenti és tanácsi rendelet IV." szöveg,
3. 193. § (2) bekezdés c) pontjában az "1306/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 85. cikk (1) bekezdése szerinti" szövegrész helyébe az "(EU) 2021/2116 európai parlamenti és tanácsi rendelet IV. cím III. fejezetében foglalt feladatok végrehajtásáért felelős" szöveg,
4. 194. §-ában az "1306/2013/EU" szövegrész helyébe az "(EU) 2021/2116" szöveg,
5. XXXII. fejezete címében az "1306/2013/EU EURÓPAI PARLAMENTI ÉS TANÁCSI RENDELET V." szövegrész helyébe az "(EU) 2021/2116 EURÓPAI PARLAMENTI ÉS TANÁCSI RENDELETIV." szöveg,
6. 75. alcímének címében az "1306/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 80. és 81." szövegrész helyébe az "(EU) 2021/2116 európai parlamenti és tanácsi rendelet 77. és 78" szöveg,
7. 195. § címében az "1306/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 80. és 81." szövegrész helyébe az "(EU) 2021/2116 európai parlamenti és tanácsi rendelet 77. és 78." szöveg,
8. 84. alcímének címében az "1306/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 83." szövegrész helyébe az "(EU) 2021/2116 európai parlamenti és tanácsi rendelet 79." szöveg,
9. 205. §-ának címében az "1306/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 83." szövegrész helyébe az "(EU) 2021/2116 európai parlamenti és tanácsi rendelet 79." szöveg,
10. 205. § (3) bekezdésében az "az ellenőrzési határidőn" szövegrész helyébe a "180 napon" szöveg,
11. 215. § (15) bekezdésében az "E törvénynek" szövegrész helyébe "Az e törvénynek" szöveg,
12. 216. § (1) bekezdés 6. pontjában az "és a 78/352/EGK, a 94/165/EK, a 98/2799/EK, a 2000/814/EK, az 2005/1290/EK és a 2008/485/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2013. december 17-i 2013/1306/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet V." szövegrész helyébe a ", valamint az 1306/2013/EU rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2021. december 2-ai (EU) 2021/2116 európai parlamenti és tanácsi rendelet IV." szöveg
lép.
X. Fejezet
A NEMZETI ADÓ- ÉS VÁMHIVATAL SZERVEZETÉT ÉS SZEMÉLYI ÁLLOMÁNYÁT ÉRINTŐ MÓDOSÍTÁSOK
27. A Nemzeti Adó-és Vámhivatalról szóló 2010. CXXII. törvény módosítása
176. §
A Nemzeti Adó- és Vámhivatalról szóló 2010. évi CXXII. törvény (a továbbiakban: NAV tv.) a 37/B. §-át követően a következő alcímmel egészül ki:"Az Europol által javasolt információs figyelmeztető jelzés elhelyezése
37/C. §
(1) Az Europol által javasolt információs figyelmeztető jelzés elhelyezését a NAV Bűnügyi Főigazgatóság főigazgatója hagyja jóvá.
(2) A jóváhagyást követően a Nemzetközi Bűnügyi Együttműködési Központ információs figyelmeztető jelzést helyez el a Schengeni Információs Rendszerben olyan harmadik országbeli állampolgárral szemben, aki vonatkozásában az Europol erre javaslatot tett harmadik országoktól vagy nemzetközi szervezetektől kapott információ alapján terrorista vagy súlyos bűncselekménynek minősülő bűncselekményben való érintettség miatt.
(3) Ha a pénzügyőr az e fejezetben meghatározott intézkedése során megállapítja, hogy az intézkedéssel érintett személy azonos a Schengeni Információs Rendszerben elhelyezett információs figyelmeztető jelzés szerinti harmadik országbeli állampolgárral, rögzíti az intézkedés megtörténtének tényét és az (EU) 2018/1862 európai parlamenti és tanácsi rendelet 37. cikk (1) bekezdése szerinti adatokat, valamint az e fejezetben meghatározott intézkedéseket foganatosíthatja."
177. §
A NAV tv. 105. §-a a következő e) ponttal egészül ki:(E törvény a következő uniós jogi aktusoknak való megfelelést szolgálja:)
"e) az (EU) 2016/794 rendeletnek az Europol magánfelekkel folytatott együttműködése, a személyes adatoknak az Europol által a bűnügyi nyomozások támogatása érdekében végzett kezelése, valamint az Europol kutatásban és innovációban betöltött szerepe tekintetében történő módosításáról szóló, 2022. június 8-i (EU) 2022/991 európai parlamenti és tanácsi rendelet [37/C. §]"
178. §
A NAV tv. 56. § (3) bekezdésében a "Köztársasági Elnök Hivatalánál" szövegrész helyébe a "Sándor-palotánál" szöveg lép.28. A Nemzeti Adó-és Vámhivatal személyi állományának jogállásáról szóló 2020. évi CXXX. törvény módosítása
179. §
A Nemzeti Adó-és Vámhivatal személyi állományának jogállásáról szóló 2020. évi CXXX. törvény (a továbbiakban NAV Szj. tv.) 5. melléklete helyébe a 7. melléklet lép.180. §
A NAV Szj. tv. 6. melléklete helyébe a 8. melléklet lép.181. §
A NAV Szj. tv.1. 47. § (2) bekezdés f) pontjában az "illetve" szövegrész helyébe a "vagy" szöveg,
2. 53. § (5) bekezdésében az "és" szövegrész helyébe a "továbbá" szöveg,
3. 70. § (1) bekezdés a) pontjában a "nincs lehetőség" szövegrész helyébe a "nem lehetséges" szöveg
lép.
XI. Fejezet
SZÁMVITELT ÉS KÖNYVVIZSGÁLATOT ÉRINTŐ MÓDOSÍTÁSOK
29. A számvitelről szóló 2000. évi C. törvény módosítása
182. §
A számvitelről szóló 2000. évi C. törvény (a továbbiakban: Szt.) 2/A. § (4a) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:"(4a) Az egyéni vállalkozóról és az egyéni cégről szóló törvény szerint alapított egyéni cégnek és korlátolt felelősségű társaságnak az alapítása időpontjával - tételes leltározással alátámasztott -leltár alapján nyitó mérleget kell készítenie. A nyitó mérlegbe az eszközöket piaci értéken, a kötelezettségeket a ténylegesen fizetendő, a céltartalékokat a számított, a törvény előírásainak megfelelő összegben, a saját tőkét az eszközök és a kötelezettségek (ideértve a céltartalékokat is) különbözetének összegében kell figyelembe venni. A nyitó mérlegbe felvett eszközök és források értékének valódiságát könyvvizsgálóval nem kell ellenőriztetni."
183. §
Az Szt. 134/G. §-a a következő (3a) bekezdéssel egészül ki:"(3a) A (3) bekezdés szerinti közzététel során a közzétett adatok folyamatos megtekinthetőségét legalább 5 egymást követő évig kell biztosítani."
184. §
Az Szt. VII. Fejezete a 141. §-át követően a következő alcímmel egészül ki:"Határokon átnyúló átalakulás
142. §
Határokon átnyúló átalakulás során a 136-141. § rendelkezéseit a tőkeegyesítő társaságok határokon átnyúló átalakulásáról, egyesüléséről, szétválásáról és egyéb jogharmonizációs célú törvénymódosításról szóló törvény előírásait is figyelembe véve kell alkalmazni."
185. §
Az Szt. VIII. Fejezete a következő 152/C. §-sal egészül ki:"152/C. §
(1) A 151. § (12) bekezdése szerinti hatósági képesítés megszerzésére irányuló hatósági képzési és hatósági vizsgáztatási tevékenységet a nyilvántartásba vételt végző szervezet által akkreditált képző, illetve vizsgaközpont végezheti. Az akkreditációs eljárásért igazgatási szolgáltatási díjat kell fizetni.
(2) A 151. § (12) bekezdése szerinti hatósági képesítés szakmai és vizsgakövetelményeit, továbbá a hatósági képzés és vizsgáztatás részletes szabályait a Kormány rendeletben állapítja meg.
(3) Az (1) bekezdés szerinti akkreditált képzőt, illetve vizsgaközpontot a nyilvántartásba vételt végző szervezet nyilvántartásba veszi. Az akkreditált képzők, illetve vizsgaközpontok nyilvántartása tartalmazza a szervezet
a) nevét, adószámát,
b) cégnyilvántartási vagy bírósági nyilvántartási számát és felnőttképzési engedélyszámát,
c) képviselőjének nevét,
d) székhelyét, levelezési címét,
e) telefonszámát, elektronikus elérhetőségét,
f) nyilvántartásba vételi sorszámát (akkreditációs sorszámát),
g) nyilvántartásba vételének (akkreditációjának) időpontját,
h) az akkreditált tevékenységét (hatósági képző és/vagy hatósági vizsgaközpont),
i) tevékenységével összefüggésben a nyilvántartásba vételt végző szervezet által lefolytatott ellenőrzések eredményét, valamint
j) nyilvántartásból való törlésének (akkreditáció visszavonásának) időpontját és indokát.
(4) A nyilvántartásba vételt végző szervezet az akkreditált képzők, illetve vizsgaközpontok nyilvántartásában szereplő adatokat a képzésen és a vizsgákon résztvevők ellenőrzése, valamint egyéb hatósági és bírósági eljárásban történő felhasználás céljából az akkreditált képző, illetve vizsgaközpont nyilvántartásból való törlését követően 6 évig megőrzi.
(5) A megvalósított hatósági képzésekről és a képzéseken résztvevőkről az (1) bekezdés szerinti akkreditált képző köteles nyilvántartást vezetni és a képzési tevékenységével összefüggő dokumentumokat 6 évig megőrizni. A nyilvántartás tartalmazza
a) a képzés megnevezését, a képzés megkezdésének időpontját, valamint
b) a résztvevők adatait:
ba) családi és utónevét,
bb) születési családi és utónevét,
bc) születési helyét, idejét,
bd) anyja születési családi és utónevét,
be) lakcímét (irányítószám, helység, utca, házszám),
bf) a hatósági képzés megkezdéséhez és a képzés alóli felmentések megállapításához benyújtott dokumentumok egyszerű másolatát, továbbá
bg) a hatósági képzés teljesítéséről szóló igazolás sorszámát és a kiállítás dátumát.
(6) A megvalósított hatósági vizsgákról és a vizsgákon résztvevőkről az (1) bekezdés szerinti hatósági vizsgaközpontként akkreditált szervezet köteles nyilvántartást vezetni és a vizsgáztatás dokumentumait (jegyzőkönyveket, határozatokat, nyilvántartásokat) 6 évig megőrizni. A nyilvántartás tartalmazza
a) a vizsgával megszerezhető hatósági képesítés megnevezését,
b) vizsgahelyszínenként a hatósági vizsga pontos helyszínét, időpontját, a vizsgabizottság tagjainak családi és utónevét, valamint a vizsgabizottságban betöltött szerepét, valamint
c) a résztvevők adatait:
ca) családi és utónevét,
cb) születési családi és utónevét,
cc) születési helyét, idejét,
cd) a vizsga eredményét %-os formában, továbbá
ce) a képesítés megszerzését igazoló hatósági tanúsítvány vagy a sikeres vizsgarészek teljesítéséről szóló igazolás sorszámát és kiállításának dátumát.
(7) A megvalósított hatósági vizsgákon hatósági képesítést szerzett résztvevőkről az (1) bekezdés szerinti hatósági vizsgaközpontként akkreditált szervezet a (6) bekezdés szerinti adatokat megküldi a nyilvántartásba vételt végző szervezetnek a (2) bekezdése szerinti kormányrendeletben meghatározott módon.
(8) A hatósági vizsgán foglalkoztatható vizsgaelnökök és szakmai szervezetet képviselő vizsgabiztosok nyilvántartását a nyilvántartásba vételt végző szervezet vezeti.
(9) A vizsgaelnökök és vizsgabiztosok nyilvántartása a következő adatokat tartalmazza:
a) természetes személyazonosító adatok,
b) lakcím, levelezési cím,
c) telefonszám, elektronikus elérhetőség,
d) a felsőfokú képzettséget igazoló oklevél száma, a kiállító intézmény neve, a kiállítás kelte,
e) mérlegképes könyvelői vagy okleveles könyvvizsgálói képesítést igazoló oklevél, bizonyítvány száma, a kiállító intézmény neve, a kiállítás kelte,
f) szakmai gyakorlat jellege, helye és időtartama, valamint
g) szakmai szervezeti tagságot igazoló szervezet megnevezése.
(10) A nyilvántartásból törölt vizsgaelnökök és vizsgabiztosok adatait a nyilvántartásba vételt végző szervezet a törlést követő 10 évig köteles megőrizni."
186. §
Az Szt. 177. §-a a következő (89)-(91) bekezdéssel egészül ki:"(89) E törvénynek a légitársaságok hozzájárulásáról és egyes adótörvények módosításáról szóló 2023. évi (...) törvénnyel megállapított 11. § (10) bekezdését, 142. §-át, 151. § (2) bekezdését először a 2024. évben induló üzleti évről készített beszámolóra kell alkalmazni.
(90) E törvénynek a légitársaságok hozzájárulásáról és egyes adótörvények módosításáról szóló 2023. évi (...) törvénnyel megállapított 11. § (10) bekezdését, 142. §-át, 151. § (2) bekezdését a 2023. évben induló üzleti évről készített beszámolóra is alkalmazni lehet.
(91) E törvénynek a légitársaságok hozzájárulásáról és egyes adótörvények módosításáról szóló 2023. évi (...) törvénnyel megállapított 134/G. § (3a) bekezdését először a 2024. június 22-én vagy azt követően induló üzleti évről készített beszámolóra kell alkalmazni."
187. §
Az Szt. 178. § (1) bekezdése a következő i) ponttal egészül ki:[(1) Felhatalmazást kap a Kormány arra, hogy rendeletben szabályozza:]
"i) a mérlegképes könyvelői hatósági képesítés szakmai és vizsgakövetelményeit, a hatósági képzés és a hatósági vizsgáztatás megvalósításának részletszabályait, a hatósági képzés eredményes elvégzésének, illetve a hatósági vizsga teljesítésének követelményeit és igazolási módját, a hatósági képzés és a hatósági vizsgáztatás szakmai ellenőrzésének szabályait, a hatósági képzés és a hatósági vizsgáztatás szervezésére és lebonyolítására jelentkező szervezetek akkreditációs eljárásának, továbbá a vizsgaelnöki és a vizsgabiztosi névjegyzékbe történő felvételi eljárásnak a részletes szabályait."
188. §
Az Szt. 178. §-a a következő (7) bekezdéssel egészül ki:"(7) Felhatalmazást kap a miniszter, hogy rendeletben állapítsa meg a mérlegképes könyvelői hatósági képzés és hatósági vizsgáztatás szervezésére és lebonyolítására jelentkező szervezetek akkreditációs eljárásáért fizetendő igazgatási szolgáltatási díj mértékét és a díj megfizetésének részletes szabályait."
189. §
Az Szt.1. 11. § (10) bekezdésében a "végelszámolás úgy fejeződik be" szövegrész helyébe a "végelszámolás, illetve a kényszertörlési eljárás úgy fejeződik be" szöveg és a "végelszámolási eljárás befejezésének" szövegrész helyébe a "végelszámolási, illetve a kényszertörlési eljárás befejezésének" szöveg,
2. 151. § (2) bekezdésében a "10 millió forintot" szövegrész helyébe a "20 millió forintot" szöveg,
3. 151. § (5) bekezdés ba) pontjában a "könyvelői" szöveg helyébe a "könyvelői szakképesítéssel, illetve hatósági képesítéssel" szöveg,
4. 151. § (12) bekezdésében a "programkövetelményét" szövegrész helyébe a "programkövetelményét, és a mérlegképes könyvelői hatósági képesítés szakmai és vizsgakövetelményét" szöveg
lép.
190. §
Hatályát veszti az Szt.1. 2/A. § (1)-(4) és (5) bekezdése,
2. 11. § (14) és (15) bekezdése,
3. 151. § (4) bekezdésében, valamint a 178. § (1) bekezdés d) pontjában és (5) bekezdésében az "és szakmai kiadványok" szövegrész.
30. A Magyar Könyvvizsgálói Kamaráról, a könyvvizsgálói tevékenységről, valamint a könyvvizsgálói közfelügyeletről szóló 2007. évi LXXV. törvény módosítása
191. §
A Magyar Könyvvizsgálói Kamaráról, a könyvvizsgálói tevékenységről, valamint a könyvvizsgálói közfelügyeletről szóló 2007. évi LXXV. törvény (a továbbiakban: Kkt.) a következő 23/A. §-sal egészül ki:"23/A. §
(1) A kamarai tag könyvvizsgáló köteles a jogszabályi kötelezettségen alapuló könyvvizsgálói tevékenység ellátása során kiadott független könyvvizsgálói jelentését elektronikus okiratban kiállítani és azt elektronikusan aláírni, valamint időbélyegzővel ellátni, amelyhez a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló 2015. évi CCXXII. törvény (a továbbiakban: Eüsztv.) szerinti minősített elektronikus aláírást vagy minősített tanúsítványon alapuló fokozott biztonságú elektronikus aláírást kell használni (a továbbiakban: elektronikus aláírás).
(2) A kamara a kamarai tag könyvvizsgáló elektronikus aláírásáról nyilvántartást vezet, és köteles azt naprakészen tartani.
(3) Az Eüsztv. szerinti bizalmi szolgáltató a kamarai tag könyvvizsgáló elektronikus aláírásának kibocsátásáról, valamint annak visszavonásáról haladéktalanul adatot szolgáltat a kamarának.
(4) A kamarai tag könyvvizsgáló az elektronikus aláírással kapcsolatos változásokat haladéktalanul bejelenti a kamara részére.
(5) A kamarai tag könyvvizsgáló kizárólag jogszabályi kötelezettségen alapuló könyvvizsgálói tevékenysége, vagy az azon kívüli egyéb szakmai szolgáltatások nyújtása során használhatja az elektronikus aláírást. A kamarai tag könyvvizsgáló nem használhatja az elektronikus aláírást és haladéktalanul köteles gondoskodni annak megszüntetéséről, ha:
a) kamarai tagsága megszűnt, illetve a kamarai nyilvántartásból törölték,
b) a Kkt. 26. §-a alapján a könyvvizsgálói tevékenységét szünetelteti,
c) jogszabályi kötelezettségen alapuló könyvvizsgálói tevékenység gyakorlásától történő eltiltás alatt áll,
d) az elektronikus aláírás létrehozásához használható adat elvesztéséről, vagy arról szerzett tudomást, hogy az elektronikus aláírás létrehozására illetéktelen személy vált képessé.
(6) A kamara az elektronikus aláírásra vonatkozó további részletes szabályokat a független könyvvizsgálói jelentés elektronikus okiratban történő kiállításáról és az ahhoz szükséges elektronikus aláírás alkalmazásáról szóló szabályzatában határozza meg."
192. §
A Kkt. 33. § (1) bekezdése a következő t) ponttal egészül ki:[(1) A kamarai tag könyvvizsgálók nyilvántartása - az egyes kamarai tagokra vonatkozóan - a következő adatokat tartalmazza:]
"t) az elektronikus aláírás azonosító száma és annak érvényességének kezdő és lejárati dátuma."
193. §
A Kkt. 37. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:"37. §
A könyvvizsgáló cég jogosult tanácskozási joggal részt venni a székhelye, illetve fióktelepe szerinti illetékes kamarai területi szervezet taggyűlésén."
194. §
A Kkt. A könyvvizsgáló cég kötelességei alcíme a következő 40/C. §-sal egészül ki:"40/C. §
(1) A könyvvizsgáló cég képviseletére jogosult személy köteles a kamarai tag könyvvizsgáló által jogszabályi kötelezettségen alapuló könyvvizsgálói tevékenység ellátása során kibocsátott és a 23/A. §-a szerint elektronikusan aláírt független könyvvizsgálói jelentést elektronikusan aláírni, valamint időbélyegzővel ellátni.
(2) A könyvvizsgáló cég képviseletében eljáró személy elektronikus aláírásával összefüggésben a 23/A. §-a szerinti kamarai tag könyvvizsgálóra vonatkozó elektronikus aláírással kapcsolatos előírásokat kell alkalmazni."
195. §
A Kkt. 44. § (1) bekezdése a következő s) ponttal egészül ki:[(1) A könyvvizsgáló cégek nyilvántartása - az egyes könyvvizsgáló cégekre vonatkozóan - a következő adatokat tartalmazza:]
"s) az elektronikus aláírás azonosító száma és annak érvényességének kezdő és lejárati dátuma."
196. §
A Kkt. Általános szabályok alcíme a következő 48/A. §-sal egészül ki:"48/A. §
(1) A kamarai tag könyvvizsgáló, illetve könyvvizsgáló cég, a könyvvizsgálat során keletkezett könyvvizsgálati dokumentációt köteles elektronikusan archiválni és a dokumentumokat az archiválást követően legalább 8 évig köteles megőrizni.
(2) Az (1) bekezdés szerinti kötelezettség teljesítése során a kamarai tag könyvvizsgáló, illetve könyvvizsgáló cég
a) a digitális archiválás szabályairól szóló jogszabály és
b) a papíralapú dokumentumokról elektronikus úton történő másolat készítésének szabályairól szóló jogszabály
előírásai szerint jár el."
197. §
A Kkt. 172. §-a a következő (8) bekezdéssel egészül ki:"(8) Az (1) bekezdésben meghatározott intézkedések közül egyidejűleg több is alkalmazható."
198. §
A Kkt. 173/C. §-a a következő (7d) bekezdéssel egészül ki:"(7d) A (7) bekezdésben meghatározott intézkedések közül egyidejűleg több is alkalmazható."
199. §
A Kkt. 196. §-a a következő (6) és (7) bekezdéssel egészül ki:"(6) Az (1) bekezdésben meghatározott intézkedések közül egyidejűleg több is alkalmazható.
(7) Az (1) bekezdés d) pontja szerinti intézkedés esetén a könyvvizsgálattal érintett gazdálkodó kérelmére a közfelügyeleti hatóság a 195. § (1) bekezdése szerinti eljárással összefüggésben hozott határozatról kivonatot készít annak érdekében, hogy a gazdálkodó megfeleljen a beszámoló letétbe helyezéséről és közzétételéről szóló jogszabályokban előírtaknak. A határozatkivonat csak az abban meghatározott célra használható fel."
200. §
A Kkt. Átmeneti rendelkezések alcíme a következő 208/P. és 208/Q. §-sal egészül ki:"208/P. §
E törvénynek a légitársaságok hozzájárulásáról és egyes adótörvények módosításáról szóló 2023. évi (...) törvénnyel megállapított 23/A. §-át, valamint 40/C. §-át a 2025. üzleti évi beszámolókra vonatkozó könyvvizsgálói jelentések elkészítése során kell először alkalmazni.
208/Q. §
E törvénynek a légitársaságok hozzájárulásáról és egyes adótörvények módosításáról szóló 2023. évi (.) törvénnyel megállapított 48/A. §-t a 2025. üzleti évi beszámolók könyvvizsgálati dokumentációinak archiválása és megőrzése során kell először alkalmazni."
201. §
A Kkt.1. 33. § (1) bekezdés f) pontjában a "telefon-, telefaxszám" szövegrész helyébe a "telefonszám" szöveg,
2. 33. § (4) bekezdésében az "és q) pontjában" szövegrész helyébe a ", q) és t) pontjában" szöveg,
3. 44. § (1) bekezdés d) pontjában a "telefon-, telefaxszáma" szövegrész helyébe a "telefonszáma" szöveg,
4. 91. § (2) bekezdés a) pontjában az "a felsőoktatásról szóló törvény szerint Magyarországon államilag elismert felsőoktatási intézményben szerzett oklevéllel" szövegrész helyébe a "felsőfokú végzettséggel" szöveg,
5. 92. § (3) bekezdésében a "főiskolai vagy egyetemi" szövegrész helyébe a "felsőfokú" szöveg
lép.
202. §
Hatályát veszti a Kkt.1. 2. § 3. és 12. pontja,
2. 4. § (6) bekezdés i) pontja,
3. 9/I. § (1) bekezdésében a ", vagy kéri, hogy e tények fennállására vonatkozó adatokat a bűnügyi nyilvántartó szerv a közfelügyeleti hatóság részére - annak a 9/G. § (1) bekezdés szerinti igazolás megadása iránti kérelem elbírálása céljából benyújtott adatigénylése alapján - továbbítsa. Az adatigénylés során a közfelügyeleti hatóság a (2) bekezdésben meghatározott adatokat igényelheti a bűnügyi nyilvántartó szervtől" szövegrész,
4. 21/A. §-a,
5. 92. § (1) bekezdés a) pontjában a "szakirányú" szövegrész,
6. 101/A. § (1) bekezdésében a ", vagy kéri, hogy e tények fennállására vonatkozó adatokat a bűnügyi nyilvántartó szerv a kamara részére - annak a könyvvizsgáló jelöltek névjegyzékébe történő felvétel iránti kérelem elbírálása céljából benyújtott adatigénylése alapján - továbbítsa. Az adatigénylés során a kamara a (2) bekezdésben meghatározott adatokat igényelheti a bűnügyi nyilvántartó szervtől" szövegrész,
7. 142. § (4) bekezdésében az "a számvitel és elemzés, valamint" szövegrész.
XII. Fejezet
EGYÉB TÖRVÉNYEK MÓDOSÍTÁSA
31. Magyarország 2023. évi központi költségvetésének megalapozásáról szóló 2022. évi XXIV. törvény módosítása
203. §
Nem lép hatályba a Magyarország 2023. évi központi költségvetésének megalapozásáról szóló 2022. évi XXIV. törvény 148. § (2) és (3) bekezdése.XIII. Fejezet
VESZÉLYHELYZETI KORMÁNYRENDELETEK MÓDOSÍTÁSA
32. Az Ukrajna területén fennálló fegyveres konfliktusra, illetve humanitárius katasztrófára tekintettel, valamint ezek magyarországi következményeinek az elhárítása és kezelése érdekében kihirdetett veszélyhelyzet idején kiadott egyes kormányrendeletek hatályon kívül helyezése
204. §
Hatályát vesztia) a veszélyhelyzetre tekintettel a távhőszolgáltatás versenyképesebbé tételéről szóló 2008. évi LXVII. törvény szabályaitól való eltérésről szóló 816/2021. (XII. 28.) Korm. rendelet,
b) az egyes egyszerűsített közteherviselést lehetővé tévő rendelkezések alkalmazásáról szóló 297/2022. (VIII. 9.) Korm. rendelet,
c) a társasági adó devizában történő megfizetéséről szóló 298/2022. (VIII. 9.) Korm. rendelet,
d) a helyi iparűzési adó devizában történő megfizetéséről szóló 366/2022. (IX. 26.) Korm. rendelet,
e) az egyéni vállalkozók közteherviselését érintő egyes szabályokról, valamint az extraprofit adókról szóló 197/2022. (VI. 4.) Korm. rendelet népegészségügyi termékadóval összefüggő módosításáról szóló 441/2022. (XI. 7.) Korm. rendelet,
f) az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény, valamint a társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény veszélyhelyzet ideje alatt történő eltérő alkalmazásáról szóló 586/2022. (XII. 28.) Korm. rendelet,
g) a Széchenyi Pihenő Kártya alszámláinak megszüntetésével összefüggő adószabályok módosításáról szóló 593/2022. (XII. 28.) Korm. rendelet,
h) a 30 év alatti anyák kedvezményéről szóló 596/2022. (XII. 28.) Korm. rendelet,
i) a tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos gyermeket nevelő családokat megillető családi kedvezményről szóló 597/2022. (XII. 28.) Korm. rendelet,
j) a munkába járás címén adható költségtérítés egyes szabályainak veszélyhelyzetben történő alkalmazásáról szóló 16/2023. (I. 27.) Korm. rendelet.
33. Az extraprofit adókról szóló 197/2022. (VI. 4.) Korm. rendelet módosítása
205. §
Hatályát veszti az extraprofit adókról szóló 197/2022. (VI. 4.) Korm. rendeleta) 1/A. §-a,
b) 4. §-a,
c) 2. alcíme,
d) 3. alcíme,
e) 6. alcíme,
f) 7. alcíme,
g) 9. alcíme,
h) 11. alcíme,
i) 27. § (7) és (8) bekezdése,
j) 1. és 2. melléklete.
XIV. Fejezet
MINISZTERI RENDELET MÓDOSÍTÁSA
34. Az adóhatóság által foganatosítandó végrehajtási eljárás során felmerült végrehajtási költségek és a végrehajtási költségátalány megállapításának és megfizetésének részletes szabályairól szóló 8/2018. (III. 19.) NGM rendelet módosítása
206. §
Hatályát veszti az adóhatóság által foganatosítandó végrehajtási eljárás során felmerült végrehajtási költségek és a végrehajtási költségátalány megállapításának és megfizetésének részletes szabályairól szóló 8/2018. (III. 19.) NGM rendelet 3. címe.XV. Fejezet
ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK
35. Hatályba léptető rendelkezések
207. §
(1) Ez a törvény - a (2)-(14) bekezdésben meghatározott kivétellel - a kihirdetését követő napon lép hatályba.(2) Az 1. § - 4. §, 7. § - 9. §, 11. § - 13. §, 19. § - 21. §, 25. § b) pontja, 32. §, 33. § - 35. §, 37. §, 39. §, 40. §, 43. §, 62. §, 64. §, 72. § (2) bekezdése, 75. § - 84. §, 86. § - 91. §, 101. § - 110. §, 113. §, 114. §, 116. § b)-d) pontjai, 117. §, 118. §, 124. §, 126. §, 153. §, 166. §, 203. § - 205. § és 3. melléklete 2023. augusztus 1-jén lép hatályba.
(3) A 175. § 1. pontja a törvény kihirdetését követő 15. napon lép hatályba.
(4) A 16. §, 17. §, 23. §, 27. §, 29. §, 41. §, 42. §, 44. § - 46. §, 69. § - 71. §, 122. § (3) bekezdése, 135. §, 137. §, 138. §, 152. § (2) bekezdése, 155. § 4. pontja, 159. §, 165. §, 206. § és 1. melléklet 1. pontja a törvény kihirdetését követő 30. napon lép hatályba.
(5) Az 56. § a törvény kihirdetését követő 45. napon lép hatályba.
(6) A 123. §, 125. §, 130. §, 134. §, 140. § . 148. §, 152. § (3), 155. § 5. pontja a törvény kihirdetését követő 60. napon lép hatályba.
(7) A 63. §, 65. § (2) bekezdése, 66. § - 68. § 2023. október 1-jén lép hatályba.
(8) A 139. § (2) és (3) bekezdése, 142. §, 147. § és 162. § a törvény kihirdetését követő 90. napon lép hatályba.
(9) A 112. § és 116. § a) pontja 2023. november 1-jén lép hatályba.
(10) Az 5. §, 6. §, 10. §, 14. §, 18. §, 50. §, 51. §, 54. §, 61. § 5. és 6. pontja, 72. § (1) és (3) bekezdése, 73. §, 74. §, 92. § - 100. §, 111. §, 115. §, 120. §, 121. § c)-d) pontja, 128. §, 139. § (1) bekezdése, 141. §, 143. §, 144. §, 154. §, 155. § 6. és 7. pontja, 156. § 2 . pontja, 183. § - 185. §, 189. §, 190. § 3. pontja, 4. és 5. melléklete 2024. január 1-jén lép hatályba.
(11) Az 53. § 2024. január 2-án lép hatályba.
(12) A 127. § és 152. § (4) bekezdése 2024. február 1-jén lép hatályba.
(13) A 129. §, 145. § 2024. július 1-jén lép hatályba.
(14) A 191. §, 192. §, 194. § -196. §, 200. §, 201. § 2. pontja, 202. § 4. pontja 2025. január 1-jén lép hatályba.
36. Az Európai Unió jogának való megfelelés
208. §
(1) E törvény 55. §-a és 60. §-a a 2006/112/EK irányelvnek és a 2009/132/EK irányelvnek a szolgáltatásnyújtásra és a termékek távértékesítésére vonatkozó bizonyos hozzáadottértékadó-kötelezettségek tekintetében történő módosításáról szóló, 2017. december 5-i (EU) 2017/2455 tanácsi irányelvnek való megfelelést szolgálja.(2) E törvény 62. § (2) bekezdése a jövedéki adóra vonatkozó általános rendelkezések megállapításáról szóló, 2019. december 19-i (EU) 2020/262 tanácsi irányelvnek való megfelelést szolgálja.
(3) E törvény 72. §-74. §-a az energiatermékek és a villamos energia közösségi adóztatási keretének átszervezéséről szóló, 2003. október 27-i 2003/96/EK tanácsi irányelvnek való megfelelést szolgálja.
(4) E törvény 75. §-80. §-a az alkohol és az alkoholtartalmú italok jövedékiadó-mértékének közelítéséről szóló, 1992. október 19-i 92/84/EGK tanácsi irányelvnek való megfelelést szolgálja.
(5) E törvény 84. §-a a dohánygyártmányokra alkalmazott jövedéki adó szerkezetéről és adókulcsáról szóló, 2011. június 21-i 2011/64/EU tanácsi irányelvnek való megfelelést szolgálja.
(6) E törvény 174. §-a az (EU) 2016/794 rendeletnek az Europol magánfelekkel folytatott együttműködése, a személyes adatoknak az Europol által a bűnügyi nyomozások támogatása érdekében végzett kezelése, valamint az Europol kutatásban és innovációban betöltött szerepe tekintetében történő módosításáról szóló, 2022. június 8-i (EU) 2022/991 európai parlamenti és tanácsi rendelet végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapít meg.
(7) E törvény 183. §-a a 2013/34/EU irányelvnek a társaságiadó-információk egyes vállalkozások és fióktelepek általi közzététele tekintetében történő módosításáról szóló, 2021. november 24-i (EU) 2021/2101 európai parlamenti és tanácsi irányelvnek való megfelelést szolgálja.
1. melléklet a 2023. évi.....törvényhez
1. Az Szja tv. 1. számú melléklet 7. pont 7.26. alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:(Egyéb indokkal adómentes:)
"7.26. a bizalmi vagyonkezelési szerződés alapján a vagyonkezelő által a kezelt vagyon, valamint a magánalapítvány vagyona terhére
a) - ide nem értve az említett vagyonok osztaléknak minősülő hozamait - a kedvezményezett magánszemély részére juttatott vagyoni érték,
b) a vagyonelem tulajdonjogát nem eredményező vagyoni érték szerzés (ideértve különösen az ingyenes vagy kedvezményes használatot),
azzal hogy nem alkalmazható ez a rendelkezés, ha a kedvezményezett magánszemély e jogállását valamely tevékenység, dolog átruházása vagy szolgáltatás nyújtása ellenértékeként, vagy azzal összefüggésben szerezte,"
2. melléklet a 2023. évi.....törvényhez
1. Az Szja tv. 6. számú melléklete a következő 7. ponttal egészül ki:"7. Ha az őstermelők családi gazdasága év közben megszűnik, akkor az őstermelők családi gazdasága tagjainak jövedelmét úgy kell meghatározni, hogy az őstermelők családi gazdaságának az őstermelői nyilvántartásból való törlése időpontjáig megszerzett bevételt és - tételes költségelszámolás esetén - a költségeket fel kell osztani 2. pontban meghatározottak szerint a törlés napján közös tevékenységeket folytató tagok között."
3. melléklet a 2023. évi.....törvényhez
1. A népegészségügyi termékadóról szóló 2011. évi CIII. törvény a következő 1. melléklettel egészül ki:"1. melléklet a 2011. évi CIII. törvényhez
A népegészségügyi termékadó-köteles termékek meghatározása és az adó mértéke
"
4. melléklet a 2023. évi.....törvényhez
1. A Htv. Melléklete a 2.4.2. pontot követően a következő 2.5 ponttal egészül ki:"2.5. A légi személyszállítást végző vállalkozó - az 1. és 2.1. ponttól eltérően - a helyi iparűzési adóalapját a székhelye, telephelye szerinti települések között a következők szerint köteles megosztani:
A vállalkozónak az adóalap 20%-át a székhelye és az 52. § 31. pont a) alpontja szerinti telephely(ek) szerinti települések között az 1. vagy a 2.1. pont szerinti megosztási módszer alkalmazásával kell megosztani. Az adóalap 80%-át a vállalkozónak a székhelye és az 52. § 31. pont f) alpontja szerinti telephelye szerinti települések között a székhely, telephely szerinti településről az adóévben induló járatok utasai számának a vállalkozó összes, székhely, telephely szerinti településről induló járata utasai számában képviselt aránya szerint kell megosztania. Amennyiben a székhelynek vagy az 52. § 31. pont f) alpont szerinti telephelynek minősülő repülőtér több önkormányzat illetékességi területén helyezkedik el, akkor a repülőtérre jutó adóalapot a repülőtér alapterületének az egyes önkormányzatok illetékességi területére eső részeinek arányában kell megosztani."
2. A Htv. Mellékletének 3. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
"3. Az egyes településekre eső adóalapok együttes összege egyenlő a vállalkozó adóalapjának összegével, azzal, hogy e szabályt nem kell alkalmazni, ha kizárólag a kerekítési szabályok alkalmazásának kötelezettségéből eredően keletkezik eltérés."
5. melléklet a 2023. évi.....törvényhez
Az Art. 1. melléklete az alábbi 30. ponttal egészül ki:(Az állami adó- és vámhatósághoz bejelentendő adatok)
"30. A társasági adó alanya az állami adó- és vámhatósághoz bejelenti, ha a társasági adó fizetési kötelezettségének devizában tesz eleget."
6. melléklet a 2023. évi.....törvényhez
1. Az Art. 3. melléklet I. 1. pontja az alábbiak szerint módosul:"1. Az adókat e melléklet szerinti határidőig kell megfizetni, illetve a költségvetési támogatásokat e melléklet szerinti időponttól lehet kiutalni. Az 52. § (1) bekezdés a)-c) és e) pontjában és az 52. § (5) bekezdésében meghatározott esetben az adózónak az adóbevallás benyújtásával egyidejűleg az adót is meg kell fizetnie."
2. Az Art. 3. melléklet I. 8. pontja az alábbiak szerint módosul:
"8. Belföldi gépjárművek adója
Az adózó - az évközi adókötelezettség keletkezésének (változásának) kivételével - az adót a naptári évben egy alkalommal - végrehajtható okirat alapján - április hónap tizenötödik napjáig fizeti meg."
7. melléklet a 2023. évi.....törvényhez
1. A Nemzeti Adó- és Vámhivatal személyi állományának jogállásáról szóló 2020. évi CXXX. törvény 5. melléklete helyébe a következő melléklet lép:"5. melléklet a 2020. évi CXXX. törvényhez:
I. Alapilletmény az I. besorolási osztályba tartozó munkakörökhöz
1. Területi szerv
2. Központi szerv
II. Alapilletmény a II. besorolási osztályba tartozó munkakörökhöz
1. Területi szerv
2. Központi szerv
"
8. melléklet a 2023. évi ... törvényhez
1. A Nemzeti Adó- és Vámhivatal személyi állományának jogállásáról szóló 2020. évi CXXX. törvény 5. melléklete helyébe a következő melléklet lép:üres cím"6. melléklet a 2020. évi CXXX. törvényhez
Vezetői munkakörök alapilletménye
"
Általános indokolás
LÉGITÁRSASÁGOK HOZZÁJÁRULÁSA
A költségvetési egyensúly megőrzése érdekében 2022. július 1-jén lépett hatályba a légitársaságok hozzájárulása az extraprofitadókról szóló rendelet keretében.Az adóztatás szükségességének elsődleges oka, hogy a légi közlekedés kötelező jövedékiadómentessége miatt [az energiatermékek és a villamos energia közösségi adóztatási keretének átszervezéséről szóló 2003/96/EK tanácsi irányelv (a továbbiakban: 2003/96/EK tanácsi irányelv) 14. cikk (1) bekezdés b) pont] a légitársaságok által okozott szennyezőanyag-kibocsátást gyakorlatilag nem terhelte semmilyen árazási eszköz. Jól mutatja az ezzel kapcsolatos uniós irányt, hogy az energiaadó-irányelv felülvizsgálata során az Európai Bizottság is javasolja az Unión belüli repülés mentességének eltörlését. Ezenkívül megjegyzendő, hogy számos más európai uniós tagállamban (Ausztria, Franciaország, Németország, Olaszország, Hollandia, Portugália, Svédország) is létezik már hasonló közteher.
Magyarországon a légitársaságok hozzájárulása eredetileg nem elsődlegesen zöld adóként került bevezetésre, hanem az extraprofit adókról szóló rendeletben jelent meg. Kiemelendő azonban, hogy ennek ellenére nem egy tipikus extraprofit adóról van szó: a légitársaságok hozzájárulása nem jövedelemadó, hanem tételes adó, amely kapcsán az extraprofit jelleg a légitársaságok agresszív, a keresletet rendkívüli módon felduzzasztó árpolitikájának fényében értendő, amelyhez ráadásul eddig a légiközlekedés közteherviselésének rendkívül alacsony szintje párosult. Ezen túlmenően azért sem beszélhetünk tipikus extraprofit adóról, mert a többi ilyen adóval ellentétben a légitársaságok hozzájárulásának nincs lejárati ideje, hanem a jövőben - hasonlóan a többi uniós országhoz - zöld adóként Magyarországon is fennmarad.
A fent írtakra tekintettel tehát szükségessé vált a légitársaságok hozzájárulásának a veszélyhelyzeti rendeletből törvénybe való átültetése.
JÖVEDELEMADÓK
Személyi jövedelemadóA javaslat változatlan tartalommal törvényi szintre emeli a korábban veszélyhelyzeti kormányrendeletben kihirdetett alábbi intézkedéseket:
30 év alatti anyák kedvezménye;
a tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos gyermeket nevelő családok többlet családi kedvezménye;
a Széchenyi Pihenő Kártya alszámláinak megszüntetésével összefüggő adószabályok módosítása;
a munkába járás címén a jövedelem megállapításánál figyelmen kívül hagyható költségtérítés mértékének emelése 15 Ft/km-ről 30 Ft/km-re;
azon tevékenységek kiegészítése a TESZOR'15 85.53.11 Személygépjármű-vezető képzéssel,
amely tevékenységet végző, átalányadózást választó egyéni vállalkozók a 80 százalékos költséghányad elszámolását alkalmazhatják.
A javaslat új szabályokat fogalmaz meg a bizalmi vagyonkezelési jogviszony alapján kezelt és a magánalapítványi vagyon adókötelezettségével összefüggésben.
Egyszerűsített foglalkoztatás
A javaslat változatlan tartalommal törvényi szintre emeli a korábban veszélyhelyzeti kormányrendeletben kihirdetett intézkedéseket, amelyek alapján az egyszerűsített foglalkoztatás keretében végzett foglalkoztatás után fizetendő közterhek, illetve az ezzel összefüggő nyugellátás számítási alapja a minimálbérhez igazodva kerül megállapításra.
Egyszerűsített közteherviselési hozzájárulás
A javaslat törvényi szintre emeli azt az intézkedést, amelynek értelmében a kifizetőt nem terheli egyszerűsített közteherviselési hozzájárulás fizetési kötelezettség.
Társasági adó
A termőföldből átminősített ingatlanvagyont tulajdonában tartó társaság esetén, ha a társaság termőföldből átminősített ingatlant a mérlegfordulónapot követően szerzi meg, majd a tag a részesedést ebben az évben értékesíti, kivezeti, akkor az alkalmazandó arányszámot a tag általi értékesítést, kivezetést megelőző napra vonatkozóan az ingatlant tartó társaságnál rendelkezésre álló főkönyvi nyilvántartásból kell kiszámítani. A szabályt a hatálybalépését követően értékesített, kivezetett részesedésre kell alkalmazni.
Kedvezményezett eszközátruházás esetén a jogszabály jogtechnikai pontosításra tesz javaslatot a számviteli törvénnyel való összhang megteremtése érdekében.
A javaslat alapján törlésre kerül a reklámköltség levonhatóságának tilalma és a hozzá kapcsolódó átmeneti szabály.
Bankadó
A jelenleg veszélyhelyzeti kormányrendelet szintjén szabályozott, a jogszabályba hosszú távon is beépítendő rendelkezések átvételére tesz javaslatot a törvényjavaslat.
Tranzakciós illeték
A jelenleg veszélyhelyzeti kormányrendelet szintjén szabályozott, a jogszabályba hosszú távon is beépítendő rendelkezések átvételére és pontosítására tesz javaslatot a törvényjavaslat.
Energiaellátók jövedelemadója
A jelenleg veszélyhelyzeti kormányrendelet szintjén szabályozott, a jogszabályba hosszú távon is beépítendő rendelkezések átvételére és pontosítására tesz javaslatot a törvényjavaslat. Emellett a javaslat tisztázza, hogy a belföldről és a külföldről beszerzett kőolajtermék magyarországi értékesítéséből származó bevételi arányszámról külön nyilvántartást kell vezetni, amelyre az adóalap megállapításához van szükség.
Innovációs járulék
A javaslat révén az innovációs járulékalap meghatározása transzferár szempontból összhangba kerül a helyi iparűzési adóalappal. A járulékalap szempontjából figyelembe veendő szokásos piaci árat a jövőben a társasági adózásban előírt transzferár módszertan szerint kell meghatározni, amely többek között a mediánra történő kiigazítási kötelezettséget is magában foglalja.
A javaslat alapján a kisvállalati adó alanya, amennyiben innovációs járulék fizetésére kötelezett, egyszerűsített módon meghatározott helyi iparűzési adóalapja alapján is meghatározhatja az innovációs járulékalapját. A választás adóévre szól és bejelentést kell tenni róla az adóhatóságnak.
FORGALMI ADÓK
Általános forgalmi adóAz általános forgalmi adózást érintő módosítások célja egyrészt az, hogy lehetővé tegyék a gazdasági élet egyes területein felmerülő gyakorlati kérdések minél egyszerűbb áfa kezelését, másrészt jogharmonizációs célúak, harmadrészt pedig gazdaságfehérítési célt szolgálnak. Az első célrendszerbe tartozik többek között a göngyölegek kötelező visszaváltási díjas rendszerére vonatkozó különös szabályok kialakítása, a csoportos adóalanyiságból történő kiválás és az állami feladatátszervezés jogutódlásként történő kezelése. Jogharmonizációs célú módosítás keretében lehetővé válik a belföldön nem letelepedett, de az Európai Unió tagállamában letelepedett adóalanyok számára, hogy a belföldi ingatlan beszerzését terhelő előzetesen felszámított áfát a különös áfa visszatéríttetési eljárás keretében kaphassák vissza. A gazdaság további fehérítése érdekében az eNyugta koncepció részletszabályait miniszteri szintű rendelet fogja tartalmazni, amelyhez a szükséges felhatalmazó rendelkezések és alapdefiníciók kerülnek most meghatározásra.
Jövedéki adó
Az uniós adóminimumoknak történő megfelelés érdekében 2024. január 1-től emelni kell az üzemanyagok adómértékét. A gázolaj adómértékének emelésével párhuzamosan a kereskedelmi gázolaj és a mezőgazdasági gázolaj adómértékét, adókedvezményét is hozzá kell igazítani az adóminimumhoz .
Az adóraktár által szabadforgalomba bocsátott adózott jövedéki termék kereskedelmi céllal is visszaszállíthatóvá válik az adóraktárba (eddig csak termékelőállításhoz felhasználás vagy megsemmisítés céljából lehetett visszaszállítani).
A honvédség adózott üzemanyagkészletéből a rendvédelmi szervek és az Országos Mentőszolgálat járművei kiszolgálásának egyszerűsítése a jövedéki engedély alóli mentesítéssel.
A kisüzemi bortermelői és az egyszerűsített adóraktári tevékenység bővítése (saját szőlőből palackozott pezsgő bérelőállítás lehetővé tétele, a kisüzemi bortermelőknél ezen túl választékbővítési és váratlan helyzetek esetére szóló csendes bor beszerzés lehetővé tétele éves korlátozott mennyiségben).
A csendes bornál és az egyéb csendes erjesztett italnál alkalmazott hivatalos zár alkalmazási körének szűkítése, észszerűsítése.
A kötelező érvényű KN-kód besorolások, valamint a korábbi kötelező érvényű vámtarifabesorolások változó körülményekhez igazítását lehetővé tévő módosítás.
Az alkoholoknál alkalmazott zárjegyek felhelyezési és eltávolítási szabályainak észszerűsítése.
Az elkobzási szabályok kiegészítése a 0 adómértékű, igazolatlan eredetű, jogellenesen birtokolt jövedéki termékekkel.
Az extraprofitadókról szóló kormányrendeletben megállapított jövedéki adómértékek technikailag beépülnek a jövedéki törvénybe.
Regisztrációs adó
Az elektronikus ügyintézési lehetőségek észszerűsítése, bővítése a regisztrációs adó eljárásokban. Régi, már szükségtelen rendelkezések hatályon kívül helyezése.
HELYI ADÓK
A Javaslat kiegészíti az iparűzési egyszerűsített adóalap-megállapítás választására jogosultakra vonatkozó előlegfizetési szabályt az ezen adóalap-megállapításra áttérők teljes személyi körére, továbbá a légi személyszállítást végző vállalkozók számára a Javaslat új iparűzési adókötelezettségi rendelkezéseket fogalmaz meg, a munkaerő-kölcsönzők esetén pedig iparűzési adókötelezettséget kiváltó telephellyé teszi a kölcsönözött munkaerő munkavégzésének helyét.NÉPEGÉSZSÉGÜGYI TERMÉKADÓ
A Javaslat - változatlan tartalommal - törvényi szintre emeli a népegészségügyi termékadóra vonatkozó hatályos, veszélyhelyzeti kormányrendeleti szintű szabályozást.ILLETÉKEK
A Javaslat - változatlan tartalommal - törvényi szintre emeli az illetékekre vonatkozó hatályos, veszélyhelyzeti kormányrendeleti szintű szabályozást.GÉPJÁRMŰADÓ, CÉGAUTÓADÓ
A Javaslat szélesebb körben teszi alkalmazhatóvá az egyesületre, alapítványra vonatkozó hatályos gépjárműadó mentességi szabályt.ADÓIGAZGATÁS
Adózás rendje
Gépjárműadóra vonatkozó rendelkezések újraszabályozásaA gépjárműadóra vonatkozó szabályozás terén a javaslat mind az adózók adminisztrációját, mind az adóhatóság adminisztrációját csökkenti azzal a módosítással, hogy módosul az előterjesztésben a fizetési határidő, így két alkalom helyett egyszeri alkalommal történik a fizetési kötelezettség előírása. Azon adózók, akik nem tudják egy összegben megfizetni az adót, a javaslat szerint öthavi részletben tehetik meg ezt.
A családi pótlékról, házasságról, élettársi kapcsolatról, várandósságról történő adatszolgáltatás szabályainak kiegészítése
Jogalkalmazást segítő módosítás, hogy a javaslat megteremti a Magyar Államkincstár adatszolgáltatási kötelezettségét az emelt összegű családi pótlékra való jogosultság jogcímét érintően, így az adóhatóság pontosabb SZJA-bevallás tervezetet tud készíteni, amely az adózók számára adminisztráció csökkentéssel jár.
Soron kívüli bevallási kötelezettség általános forgalmi adó alanyoknál
A bevallási időszak gyakoriságának megváltozásával járhat, ha az általános forgalmi adó alanyának gazdasági tevékenysége év közben úgy változik, hogy a korábbiaktól eltérően a továbbiakban kizárólag adólevonásra nem jogosító tevékenységet folytató adóalanynak vagy kizárólag mezőgazdasági tevékenységet folytató különleges jogállású adóalanynak minősül. A javaslat soron kívüli bevallási kötelezettséget ír elő annak elkerülése érdekében, hogy az adóalanynak egymást átfedő időszakokról kelljen bevallást benyújtania.
A NAV telefonos ügyféltájékoztató rendszere
A NAV egységes telefonos ügyféltájékoztató és ügyintéző rendszert (a továbbiakban: NAV Infóvonal) hozott létre. Az Art. módosítása a NAV Infóvonal egységes működése és a két szolgáltatástípus elkülönítése érdekében szükséges.
Szabályozott szakmákat megalapozó hatósági képzések létrehozása
Az adótanácsadó, adószakértői szakmák ún. szabályozott szakmák, amelyek gyakorlása jogszabályban előírt feltételekhez kötött. Előbbi szakmák gyakorlásának feltétele az adótanácsadói vagy okleveles adószakértői szakképesítés megszerzése. A képzések és az azokat lezáró vizsgák minőségének, egyenszilárdságának megtartásához indokolt a hatósági képzés bevezetése, a jelenlegi programkövetelmények helyett jogszabályban előírni a képzés és a vizsgáztatás feltételeit.
De minimis támogatásokra vonatkozó adatszolgáltatási rendelkezés kiegészítése
A jogharmonizáció elérése érdekében a de minimis támogatásokra vonatkozó adatszolgáltatási rendelkezés kiegészítése szükséges, mivel a támogatások elszámolása kapcsán jelenleg csak a mezőgazdasági de minimis támogatásokról ad a NAV tájékoztatást a támogatási szerv részére. A javaslat kiegészíti a halászati csekély összegű de minimis támogatásra vonatkozó adatokkal a hatályos szabályozást.
Az automatikus részletfizetési kedvezmény kiterjesztése a jogi személyekre
A vállalkozások számára jelent egyszerűsítést, illetve anyagi könnyebbséget, hogy a javaslat kiterjeszti az automatikus részletfizetési kedvezmény lehetőségét a jogi személyekre is.
A bevallásmulasztás figyelési idejének rövidítése
Az adókikerülés lehetőségét csökkenti és gazdaságfehérítő hatással bír, hogy a bevallásmulasztás figyelési ideje háromszázhatvanöt napról száznyolcvan napra csökken. A javaslat szerint a jövőben az adóhatóság törli az adószámot, amennyiben az adózó az állami adó- és vámhatósághoz az általános forgalmi adóról teljesítendő összesítő nyilatkozat benyújtására vonatkozó, vagy a havi adó- és járulékbevallási kötelezettségének a törvényi határidőtől számított száznyolcvan napon belül az állami adó- és vámhatóság felszólítása ellenére sem tesz eleget.
Feltételes adómegállapítás szabályainak változása
A módosítás következtében típus szerződések esetén is lehetőség lesz feltételes adómegállapítási kérelem benyújtására. Mindemellett változik a feltételes adómegállapítási kérelem díja is.
Adóregisztrációs eljárás kapcsán a kimentési kérelem feltételeinek pontosítása
A jelenlegi szabályozás szerint a kimentési kérelem feltétele, hogy a kérelmező korábban adószám törléssel érintett cégben tagi, részvényesi jogviszonnyal ne rendelkezzen. Ugyanakkor az Art. lehetőséget biztosít arra, hogy az adózó az adószám törlését elrendelő határozat véglegessé válását követően ismételten kérje az adószám megállapítását. Tekintettel arra, hogy ha a cég az adószám törlést eredményező törvénysértő működését megszüntette és tovább működik, ekkor már nem indokolt a kimentési kérelem szabályai között törölt adószámra utaló feltételt szerepeltetni.
A hiánypótlásra kötelező felhívás eseteinek bővítése
Jelenleg a változásbejelentési kötelezettség elmulasztása esetén nem biztosított a hiánypótlásra történő felhívás kiküldése, az adóhatóságnak rögtön bírságot kell kiszabnia. A javaslat alapján az adóhatóság abban az esetben is felhívná az adózót hiánypótlásra, ha változásbejelentési kötelezettségének nem, vagy nem szabályszerűen tett eleget. A módosítással a szankciók aránytalansága kiküszöbölhető és a szabályozás hozzájárul az adózók önkéntes jogkövetésének elősegítéséhez bírság alkalmazása nélkül.
Köztartozásmentes marad az adózó a 30.000 Ft-ot el nem érő tartozás fennállása esetén
Elsősorban a családtámogatásokhoz kötődő igazolásoknál, a különböző támogatások igénybevétele esetén jelent könnyebbséget az adózók számára, hogy a köztartozásmentesség helyett már elegendő, ha az adózónak nincs 30.000 Ft-ot meghaladó köztartozása, valamint nettó 5.000 Ft-ot meghaladó adótartozása. A módosítás az ügyfelek számára kedvező és a NAV számára egyszerűsíti a tartozásvizsgálatok és igazoláskiadás folyamatát.
Adószám törlés esetkörének bővítése
A javaslat kiszélesíti a szankciós adószám törlés lehetőségének körét az adóhatóság számára.
A megbízható adózó meghatározására vonatkozó feltételrendszer pontosítása
A javaslat szerint az állami adó- és vámhatóság a minősítés során nem veszi figyelembe azokat a
végrehajtásra irányuló megkereséseket, amelyek a 100 ezer forintot nem haladják meg. A módosítás továbbá rendezi azt az esetet, amikor az áfa- , illetve tao-csoport egyes tagjai, illetve maga a csoport nem kaphat megbízható adózói minősítést, pedig erre csoportalakítás nélkül valamennyi tag jogosult lehetett volna. A javaslat kiküszöböli a holding tevékenységet végző adózók esetében az anomáliákat.
Technikai pontosítások
A javaslat tartalmaz több, végrehajtást segítő jogtechnikai módosítást és pontosítást.
Adóigazgatási rendtartás
Az adóigazgatási eljárás fogalmi körének bővüléseAz adóigazgatási eljárás meghatározása kibővül, adóigazgatási eljárásnak minősül minden olyan eljárás, amely az adókötelezettség teljesítésére szolgáló technikai eszköz külön jogszabályban meghatározott tanúsítására és engedélyezésére irányul.
A meghatalmazás csatolásának mellőzése, ügyféli bejelentés esetén
A hatályos szabályozás a meghatalmazás bejelentése mellett előírja, hogy a meghatalmazásról szóló külön okiratot is csatolni kell a bejelentéshez. A tervezet az adózók és az adóhatóság adminisztrációjának csökkentése elősegítése érdekében a külön okirat csatolásának mellőzését írja elő.
Új eljárásra kötelezés szabályainak módosítása
A módosítás célja, hogy az adóhatóság által lefolytatandó új eljárás a perújítási vagy felülvizsgálati kérelem alapján született bírósági ítélet eredményének ismeretében induljon meg.
Utóellenőrzés jogintézményének eltörlése
Az utóellenőrzésre vonatkozó szabályok 2004. január 1-jei bevezetésük óta nem változtak, holott az ellenőrzés fajtáira vonatkozó részletszabályok sok módosításon estek át. Az utóellenőrzés ellenőrzéssel lezárt időszakot érint, és az alapeljárás során előírt kötelezettségek teljesítésének elmulasztása esetén legfeljebb mulasztási bírság kiszabására van csak mód, eltérő adókötelezettség megállapítására nincs. Az egyes ellenőrzés fajtákra jellemző elemek összemosódása bonyolulttá teszi az adóhatósági szakrendszerekben való kezelését is. Az elmúlt évek tapasztalatai azt mutatják, hogy az adóhatóság nem alkalmazza ezen jogintézményt, így célszerű annak kivezetése.
Kötelező adóellenőrzés esetkörének szűkítése
A hatályos szabályozás szerint kötelező ellenőrzést lefolytatni annál a gazdasági társaságnál, amelynek két egymást követő üzleti évben elért nettó árbevétele mindkét üzleti évben külön-külön eléri a 60 milliárd forintot, és az adózott eredménye mindkét üzleti évben nulla vagy negatív. Mivel az érintett adózói kör átfedést mutat a kiemelt, legnagyobb adóteljesítményű adózókkal, akik -valamennyi adónemre kiterjedő - adóellenőrzését az adóhatóság visszatérően, rendszeresen végzi, ezért indokolt ezen esetkör hatályon kívül helyezése.
Az adóhatóság által foganatosítandó végrehajtási eljárások
Végrehajtás felfüggesztése a tulajdonos kérelmére ingatlant érintő meghatározott cselekmények végrehajtása eseténA javaslat bevezeti, hogy a kötelezéssel érintett ingatlan tulajdonosa is kérheti a végrehajtás felfüggesztését, ha a meghatározott cselekmény elvégzésére kötelezett és az ingatlan tulajdonosa nem azonos személy és a kötelezettség elvégzését a tulajdonos reális határidőn belül önként vállalja. A tulajdonos kérelmére a végrehajtás felfüggesztésére egy ízben és legfeljebb 6 hónapra van lehetőség.
A NAV mint hitelező által kért, biztosíték nyújtására kötelező döntés NAV általi végrehajtása
A csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló 1991. évi XLIX. törvény 33/A. § (9) bekezdése alapján a gazdálkodó szervezet vezetői felelősségének megállapítása iránti perben az állami adó- és vámhatóság, mint hitelező és felperes kérheti az alperes, azaz az adós korábbi vezető tisztségviselőjének biztosíték nyújtására kötelezését a hitelezők későbbi követelésének kielégítése céljából. Az erről döntő jogerős végzés végrehajtása eddig önálló bírósági végrehajtói hatáskörbe tartozott, azonban szabályozási cél, hogy a biztosíték-nyújtásra kötelezés behajtása az állami adó- és vámhatóság hatáskörébe kerüljön, amennyiben annak elrendelését az állami adó- és vámhatóság kérte, ugyanis ezáltal - ahogy eddig is - biztosított lenne a végrehajtás, azonban nem kellene feleslegesen előlegezni az önálló bírósági végrehajtó költségét az állami adó- és vámhatóságnak. Ezen új követelések végrehajtása érdekében szabályozásra kerülnek ezen végrehajtható okiratokhoz kapcsolódó speciális végrehajtási szabályok.
SZÁMVITEL
Mérlegképes könyvelő kötelező megbízásának értékhatáraA vállalkozó a könyvviteli szolgáltatás körébe tartozó feladatok irányításával, vezetésével, a beszámoló elkészítésével regisztrált mérlegképes könyvelőt köteles megbízni, ha az éves nettó árbevétele az üzleti évet megelőző két üzleti év átlagában - ennek hiányában a tárgyévben várhatóan - a 10 millió forintot meghaladja. A megnövekedett költségekre és az időközben bekövetkezett inflációs hatásokra tekintettel indokolt a 10 millió forintos jelenlegi értékhatárt 20 millió forintra növelni.
Kiadványok kreditpont-minősítése
A számviteli törvényben a mérlegképes könyvelőkre előírt továbbképzési kötelezettség 16 kreditpontjából jelenleg legfeljebb 2 kreditpont szakmai kiadvány megvásárlásával is teljesíthető. Több éves gyakorlati tapasztalat azt mutatja, hogy a kiadványokért járó kreditpontok igénylése, beszámítása nem számottevő, ugyanakkor e lehetőség igen jelentős többlet-adminisztrációs terhet jelent mind a továbbképzésre kötelezetteknek, mind a kiadóknak, mind a nyilvántartást végző hatóság számára, ezért azt indokolt megszüntetni. A javasolt módosítással a könyvelőkre vonatkozó szabályozás összhangban lesz az adós szakemberekre vonatkozó szabályozással is, tekintettel arra, hogy náluk jelenleg sincs lehetőség szakmai kiadványokkal kreditpontot szerezni.
Szabályozott szakmákat megalapozó hatósági képzések létrehozása
A mérlegképes könyvelői szakma ún. szabályozott szakma, amely gyakorlása jogszabályban előírt feltételekhez kötött. A szakma gyakorlásának feltétele a mérlegképes könyvelői szakképesítés megszerzése. A képzések és az azokat lezáró vizsgák minőségének, egyenszilárdságának megtartásához indokolt a hatósági képzés bevezetése, a jelenlegi programkövetelmények helyett jogszabályban előírni a képzés és a vizsgáztatás feltételeit.
Átalakulási szabályok kiegészítése
A tőkeegyesítő társaságok határokon átnyúló átalakulásáról, egyesüléséről, szétválásáról és egyéb jogharmonizációs célú törvénymódosításról szóló 2021. évi CXXIV. törvény tartalmaz több olyan speciális - a kizárólag belföldi átalakulásoktól, egyesülésektől, szétválásoktól eltérő - előírást, amelyekre a határokon átnyúló átalakulások, egyesülésék, szétválások számviteli feladatainak végrehajtásakor is figyelemmel kell lenni. A javaslat az erre való kifejezett utalást tartalmazza.
Társaságiadó-információkat tartalmazó jelentés és nyilatkozat honlapon tartása
A számviteli törvény előírásai szerint a társaságiadó-információkat tartalmazó jelentést és adott esetben a jelentés teljes körűségének hiányára vonatkozó nyilatkozatot a vállalkozó internetes honlapján is közzé kell tenni. Ezen előírást az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2021/2101 irányelve alapján - az egységes joggyakorlat kialakítása érdekében - indokolt azzal kiegészíteni, hogy a jelentésnek, illetve a nyilatkozatnak legalább öt egymást követő évig hozzáférhetőnek kell maradnia a releváns honlapon.
Az üzleti évre vonatkozó előírás kiegészítése a kényszertörlési eljárással összefüggésben
A jelenleg hatályos cégjogi eljárás szerint a kényszertörlési eljárás befejeződhet úgy is, hogy a vállalkozó nem szűnik meg, hanem visszatér a normál üzletmenetre (hasonlóan, mint ahogy arra lehetőség van felszámolás, illetve végelszámolás esetén is). Emiatt, a cégjogi eljárással összhangban szükséges rendelkezni a számviteli törvényben a kényszertörlési eljárás megszüntetését követő üzleti évre, annak időtartamára vonatkozóan.
A kisadózó vállalkozások tételes adójának megszűnésével kapcsolatos módosítás
A számviteli törvény előírásai alapján a törvény hatálya nem terjed ki arra a közkereseti társaságra, betéti társaságra, egyéni cégre és ügyvédi irodára, amely az üzleti évben (az adóévben) nyilvántartásait a kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a kisvállalati adóról szóló törvény előírásai szerint vezeti. Tekintettel arra, hogy a kisadózó vállalkozások tételes adója 2022-ben megszűnt, a helyébe lépő kisadózó vállalkozók tételes adóját (és az ahhoz rendelt könyvvezetési szabályokat) pedig csak egyéni vállalkozók alkalmazhatják, a korábbi, a törvény hatálya alóli mentesítésre, illetve az áttérésre vonatkozó rendelkezéseket törölni szükséges a számviteli törvényből.
KÖNYVVIZSGÁLAT
A könyvvizsgálati dokumentáció elektronikus archiválási és megőrzési kötelezettségének kiterjesztéseA Kkt. jelenleg hatályos előírása a közérdeklődésre számot tartó gazdálkodók jogszabályi kötelezettségen alapuló könyvvizsgálatát ellátó kamarai tag könyvvizsgálót, illetve könyvvizsgáló céget kötelezi arra, hogy könyvvizsgálatuk során összeállított könyvvizsgálati dokumentációt elektronikusan archiválják, valamint őrizzék meg. Minőségbiztosítási szempontok indokolják az utólagos módosítás lehetőségét kizáró, elektronikus archiválási és megőrzési kötelezettségének kiterjesztését valamennyi, jogszabályi kötelezettségen alapuló könyvvizsgálati tevékenységet ellátó kamarai tag könyvvizsgálóra, illetve könyvvizsgáló cégre, a megfelelő felkészülési idő biztosítása mellett.
A könyvvizsgálati dokumentáció elektronikus archiválásának és megőrzésének szabályai
A könyvvizsgálati dokumentáció már bevezetett, illetve bevezetni javasolt elektronikus archiválási és megőrzési szabályai szükségessé teszik - az egyértelmű gyakorlati végrehajtás érdekében - annak rögzítését, hogy az elektronikus archiválásra és megőrzésre a digitális archiválásra, illetve a papíralapú dokumentumokról elektronikus úton történő másolat készítésére vonatkozó külön jogszabályok előírásait kell alkalmazni.
A független könyvvizsgálói jelentés elektronikus aláírásának kötelezővé tétele
A Kkt. jelenleg hatályos előírása lehetőséget biztosít arra, hogy a kamarai tag könyvvizsgáló a jogszabályi kötelezettségen alapuló könyvvizsgálói tevékenység ellátása során kibocsátott független könyvvizsgálói jelentését elektronikusan írja alá. A javaslat a jövőre vonatkozóan minden kamarai tag könyvvizsgáló, illetve könyvvizsgáló cég számára kötelezően előírja a független könyvvizsgálói jelentés elektronikus aláírását, a megfelelő felkészülési idő biztosítása mellett.
A könyvvizsgáló cégeket képviselő elnökségi tag intézményének megszüntetése
A rendelkezések hatályon kívül helyezését a Kamara szervezeti struktúrájának felülvizsgálata indokolja, amelynek nyomán megállapításra került, hogy az adott tisztségre nincs szükség, annak megszüntetése indokolt.
A hatósági ellenőrzések során megállapított intézkedések egyidejű alkalmazásának pontosítása
A Kkt. jelenleg külön nem rendelkezik a kamarai minőségellenőrzések, valamint a közfelügyeleti hatóság által lefolytatott minőségellenőrzések és ellenőrzések során alkalmazható intézkedések közül több intézkedésnek az egyidejű alkalmazásáról. A javaslat - összhangban az intézkedések tartalmával, az intézkedések közötti összefüggésekkel és a kialakult gyakorlattal - külön is rendelkezik az intézkedések párhuzamos alkalmazásának a lehetőségéről.
Kkt. 195. § (1) bekezdése szerinti eljárással összefüggésben hozott határozatról kivonat készítése harmadik fél kérelmére
A javasolt kiegészítéssel a Kkt. 196. § (1) bekezdés d) pontja szerinti intézkedés esetén kivonat készítésére kerülhet sor a könyvvizsgálattal érintett gazdálkodó kérelmére annak érdekében, hogy a gazdálkodó meg tudjon felelni a számviteli törvény szerinti beszámoló elektronikus úton történő letétbe helyezéséről és közzétételéről szóló 11/2009. (IV. 28.) IRM-MeHVM-PM együttes rendelet 3. § (8) bekezdésben foglaltaknak.
Az egyeztető testület és a jogsegélyszolgálat megszüntetése
A Kkt. előírásai szerint a Kamara a tagok képviseletében - többek között - működteti az egyeztető testületet és a jogsegélyszolgálatot. A Kamara elnöksége a Kkt. hatályba lépése (2007) óta minden választási ciklusban megválasztja az egyeztető testület tagjait, mely szervezetet a jogintézmény bevezetése óta egyetlen esetben sem vették igénybe az arra jogosultak, a testület érdemi tevékenységet soha nem folytatott. A Kamara törekszik arra, hogy a tagság részére jogi támogatást nyújtson, amelyre részben a konzultációs szolgálat keretében, részben egyéb konkrét jogi megkeresések megválaszolásával kerül sor, a formális jogsegélyszolgálat fenntartására külön nincs szükség.
Technikai pontosítások
A javaslat tartalmaz több, gyakorlati végrehajtást segítő pontosító, kiegészítő rendelkezést.
Ilyen javaslat többek között a bűnügyi nyilvántartó szerv adat-továbbításáról szóló szövegrészek hatálytalanítása, az okleveles könyvvizsgálói képzés szabályainak pontosítása a felsőoktatási törvény előírásaival összefüggésben, valamint az ügyintézés során a telefax megszüntetése.
Ezen indokolás a jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény 18. § (3) bekezdése, továbbá a Magyar Közlöny kiadásáról, valamint a jogszabály kihirdetése során történő és a közjogi szervezetszabályozó eszköz közzététele során történő megjelöléséről szóló 5/2019. (III. 13.) IM rendelet 20. §-a alapján a Magyar Közlöny mellékleteként megjelenő Indokolások Tárában közzétételre kerül.
Részletes indokolás
1. §
Az általános rendelkezések értelmében a hozzájárulás fizetésére köteles tevékenység a légiközlekedésről szóló 1995. évi XCVII. törvény (a továbbiakban: Lt.) szerinti légi személyszállítási tevékenység. Az adóval kapcsolatban a hatósági feladatokat a Nemzeti Adó- és Vámhivatal látja el. A törvényben nem szabályozott eljárási kérdésekben az adóigazgatási rendtartásról szóló 2017. évi CLI. törvény, valamint az adózás rendjéről szóló 2017. évi CL. törvény rendelkezéseit kell alkalmazni. A hozzájárulásból származó bevétel az államháztartás kiadásainak fedezésére szolgál.2. §
A hozzájárulás alanya az Lt. szerinti földi kiszolgálást végző gazdálkodó szervezet, amely az utas-és poggyászkezelési tevékenységet látja el.A légitársaságok hozzájárulását az Lt. szerinti légi személyszállítási tevékenységet végző járatok induló, nem tranzit utasai után kell megfizetni.
Ha az utas végső úti célja a törvényben megjelölt országok és az Európai Unió területén található, akkor a 10,50 kilogrammnál alacsonyabb egy ülésre jutó kibocsátási értékkel rendelkező légi jármű esetén utasonként 1600 forint, a 10,50 kilogramm vagy annál magasabb és 17,50 kilogrammnál alacsonyabb egy ülésre jutó kibocsátási értékkel rendelkező légi jármű esetén utasonként 3900 forint, a 17,50 kilogramm vagy annál magasabb egy ülésre jutó kibocsátási értékkel rendelkező légi jármű esetén utasonként 6200 forint a hozzájárulás mértéke. Amennyiben az utas a fent meghatározottakon kívüli végső úti célnak számító országba repül, a fizetendő hozzájárulás mértéke a 10,50 kilogrammnál alacsonyabb egy ülésre jutó kibocsátási értékkel rendelkező légi jármű esetén 3900 forint, a 10,50 kilogramm vagy annál magasabb és 17,50 kilogrammnál alacsonyabb egy ülésre jutó kibocsátási értékkel rendelkező légi jármű esetén 9750 forint, a 17,50 kilogramm vagy annál magasabb egy ülésre jutó kibocsátási értékkel rendelkező légi jármű esetén pedig 15 600 forint.
3. §
Az egy ülésre jutó kibocsátási értéket a légitársaságoknak kell a tárgyhót követő hónap 5. napjáig megküldeni az adóalanyoknak, azaz az utas- és poggyászkezelési tevékenységet ellátó földi kiszolgálást végző gazdálkodó szervezeteknek.Ha egy légitársaság az adatszolgáltatási kötelezettségének nem tesz eleget, akkor az érintett légi jármű utasai után a hozzájárulást az utas végső úti céljától függő legmagasabb mértékkel kell megfizetni.
4. §
A földi kiszolgáló szervezeteket terheli az adó megállapításának, bevallásának és befizetésének kötelezettsége, amelyet a Nemzeti Adó- és Vámhivatal felé kell teljesíteniük, továbbá a hozzájárulás alapjának megállapítására alkalmas nyilvántartást kell vezetniük. A hozzájárulást az önadózás szabályai szerint kell bevallani és a tárgyhót követő hónap 20. napjáig megfizetni, az adott időszak szerinti induló utasok száma alapján.5. §
A rendelkezés pontosítja a lízing fogalmát a Polgári Törvénykönyvvel való összhang megteremtése érdekében.6. §
A rendelkezés az egyéb jövedelmek között nevesíti a társas vállalkozás jogutód nélküli törlését követően lefolytatott vagyonrendezési eljárás során a volt tagnak a társaság vagyonából a vagyonfelosztási javaslat alapján pénzben vagy nem pénzben juttatott bevételt. A vagyonrendezési eljárás lefolytatására azt követően kerül sor, hogy a társaság már jogutód nélkül megszűnt. Ezért a magánszemélynek ilyen esetben nem vállalkozásból kivont jövedelme, hanem egyéb jövedelme keletkezik a vagyontárgy, illetve az értékesítéskor kapott ellenérték megszerzésére tekintettel.7. §
Az (1) bekezdéshez: A rendelkezés a családi kedvezmény mértékét meghatározó szabályt fogalmazza újra, elhagyva abból a 2016-2019. évekre évente növekvő mértékben megállapító rendelkezéseket, mivel azok már nem aktuálisak.A (2) bekezdéshez: A rendelkezés átülteti a törvénybe a korábban veszélyhelyzeti kormányrendelet alapján már alkalmazható szabályt, amely alapján a családi kedvezményt jogosultsági hónaponként és kedvezményezett eltartottanként 66 670 forinttal növelt összegben veheti igénybe a magánszemély, ha a családok támogatásáról szóló törvény szerint tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos személynek minősülő kedvezményezett eltartottról gondoskodik.
8. §
Az (1) bekezdéshez: Az Szja tv. hatályos rendelkezései szerint a családi pótlékra saját jogán jogosult gyermek (személy), illetve a rokkantsági járadékban részesülő magánszemély és a vele közös háztartásban élő hozzátartozói közül egy személy jogosult a családi kedvezményre, az említett magánszemélyek döntése alapján. Más jogosultaktól eltérően jelenleg nincs arra jogszabályi lehetőség, hogy ezek a jogosultak az adóbevallásban megváltoztassák döntésüket. A javaslat a szóban forgó személyi kör számára is megteremti az adóévet követő módosítás lehetőségét.A (2) bekezdéshez: A rendelkezés kiegészíti a családi kedvezmény érvényesítéséhez szükséges nyilatkozat adattartalmát, azzal, hogy abban nyilatkozni kell a tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos gyermeket nevelő családokat megillető többletkedvezmény szempontjából figyelembe vehető kedvezményezett eltartottakról is.
9. §
A veszélyhelyzeti rendelkezések átültetéseként új, az összevont adóalapot csökkentő kedvezménnyel egészül ki az Szja tv-t, amely alapján a 30 év alatti anyák - meghatározott jövedelmeik tekintetében - mentesülnek a személyi jövedelemadó fizetési kötelezettség alól.A 30 év alatti anyák kedvezményére az a fiatal anya jogosult, aki a vér szerinti vagy örökbe fogadott gyermekére tekintettel, vagy magzatra tekintettel az Szja tv. szerinti családi kedvezményre jogosult. A fiatal anya a jogosultsági hónapokban mentesül a személyi jövedelemadó megfizetése alól a törvényben tételesen felsorolt, az összevont adóalapba tartozó jövedelmei tekintetében. A kedvezmény legfeljebb a tárgyévet megelőző év július hónapjára a Központi Statisztikai Hivatal által a teljes munkaidőben alkalmazásban állók tekintetében közzétett nemzetgazdasági szintű bruttó átlagkereset mértékéig érvényesíthető. Ez azt jelenti, hogy a kedvezményre jogosult fiatal anyák 2023-ban havi 499 952 forint, éves szinten pedig akár 5 999 424 forint adómentes jövedelmet realizálhatnak. A jogosultak ugyanakkor nem mentesülnek a 18,5 százalékos társadalombiztosítási járulék fizetési kötelezettség alól. Jogosultsági hónapként az a hónap vehető figyelembe, amelyben a fiatal anya családi kedvezményre való jogosultsága fennáll, de legkorábban a 25. életéve betöltésének hónapját követő hónap. A kedvezmény legfeljebb annak az évnek az utolsó jogosultsági hónapjáig érvényesíthető, amely évben a fiatal anya betölti a 30. életévét.
10. §
Ha egy magánszemély több önkéntes kölcsönös pénztárnak is tagja, akkor a személyijövedelemadó-bevallásban csak egy pénztárat jelölhet meg a rendelkező nyilatkozatban. Adóhatósági tapasztalatok szerint a több önkéntes pénztárban is tagsággal rendelkező adózók esetében gyakran előfordul, hogy az adóbevallásban nem választanak a pénztárak között, ezért ezen ok miatt nagyon sok a hibás bevallás. A rendelkezés rögzíti, hogy abban az esetben, ha a magánszemély nem jelöli meg azt a pénztárat, ahová a rendelkező nyilatkozata szerinti állami támogatás kiutalását kéri, az állami adó-és vámhatóság automatikusan az előző évi rendelkező nyilatkozatban megjelölt pénztárt veszi figyelembe.11. §
A rendelkezés a kifizető által a levont adóelőlegről kiállítandó igazolás kötelező tartalmát egészíti ki a 30 év alatti anyák kedvezményével.12. §
A rendelkezés a 30 év alatti anyák kedvezményének évközi érvényesítését lehetővé tevő adóelőlegnyilatkozat tartalmára vonatkozó szabályokat, illetve az eljárással kapcsolatos rendelkezéseket egészíti ki az új kedvezménnyel összefüggésben.13. §
A rendelkezés a személygépjármű-vezető képzéssel egészíti azon tevékenységek felsorolását, amelyek végzése esetén az átalányadózást alkalmazó egyéni vállalkozó 80 százalékos költséghányad levonásával állapíthatja meg jövedelmét.14. §
A jelenlegi szabályok alapján a tevékenységét szüneteltető egyéni vállalkozó a szünetelés ideje alatt befolyt bevételét, illetve felmerült kiadását a szünetelés megkezdése adóévéről szóló adóbevallásában veszi figyelembe. Az ilyen módon befolyt vállalkozói bevételből a jövedelmet csak a bevallásban kell megállapítani és az adót is csak a bevallásban kell megfizetni. Tekintettel arra, hogy elterjedt az a gyakorlat, hogy az egyéni vállalkozók egy adóéven belül többször rövidebb időszakokra szüneteltetik a tevékenységüket, így szükségessé vált a szünetelésre vonatkozó szabály oly módon történő módosítása, amely lehetővé teszi a szünetelés(ek) ideje alatt befolyt bevételeknek és felmerült kiadásoknak az év közbeni, általános szabályok szerinti figyelembevételét.A módosítás alapján a szünetelés kezdő napjától az addig végzett egyéni vállalkozói tevékenységre tekintettel befolyt ellenérték (bevétel), illetve igazoltan felmerült kiadás a szünetelés megkezdését megelőző napon megszerzett vállalkozói bevételnek, illetve vállalkozói költségnek minősül.
15. §
2022. január 1-jétől a mezőgazdasági üzemhez tartozó termelési tényezők hasznosítása, értékesítése elnevezésű tevékenység - a családi gazdaságokról szóló törvény fogalom-meghatározásának módosulása miatt - már nem része a kiegészítő őstermelői tevékenységnek, így az ezen tevékenységből származó bevétel 2022-től nem minősül őstermelői bevételnek. Ekkor a jövedelmet az Szja tv-nek az ingatlan, illetve az ingó vagyontárgy átruházásából származó jövedelemre vonatkozó szabályai szerint kell megállapítani. Az új rendelkezés az ingó vagyontárgy átruházásából származó jövedelmek között külön nevesíti az őstermelői tevékenység keretében hasznosított kizárólag üzemi célt szolgáló tárgyi eszköz értékesítéséből származó bevételt. A jövedelem megállapítása során a bevétel abban az esetben csökkenthető igazolt költségként (pl.: megszerzésre fordított összeggel és az értéknövelő beruházásokkal), ha azokat az őstermelő az őstermelői tevékenységéből származó bevételével szemben költségként nem számolta már el (ideértve az értékcsökkenési leírást is).A módosítás az őstermelők beruházásainak támogatása érdekében megteremti annak a lehetőségét, hogy az őstermelő által beszerzett új tárgyi eszköz értéke elszámolható legyen az értékesített eszköz bevételével szemben. Az újonnan vásárolt tárgyi eszköz beszerzésére vonatkozó időbeli korlát, hogy a beruházásnak a tárgyévben, illetve a tárgyévet követő évben az adóbevallás benyújtásáig, de legfeljebb a bevallás benyújtására nyitva álló határidőig meg kell valósulnia. A beruházási költségnek az értékesítés bevételével szemben költségként el nem számolt része értékcsökkenési leírásként a beszerzést követően elszámolható. Az új, kedvezményes rendelkezés csak az őstermelő által kizárólagosan az őstermelői tevékenysége keretében hasznosított tárgyi eszközök esetén alkalmazható, a nem kizárólag a tevékenységhez használt termelési eszközök után a kedvezményes költség-elszámolási lehetőség nem vehető igénybe. A kedvezmény igénybevételének a további feltétele, hogy az őstermelő olyan részletezettségű tárgyi eszköz nyilvántartást vezessen, amelyből megállapítható legyen, hogy a tárgyi eszköz értékesítéséből származó bevételét mely tárgyi eszköz beruházási költségével csökkenti.
16. §
Az Szja tv. hatályos szabályozása alapján a bizalmi vagyonkezelés (BVK) vagy magánalapítvány részére vagyont átengedő magánszemélyt a vagyon átengedésekor adófizetési kötelezettség nem terheli, és amennyiben a BVK vagy magánalapítvány kedvezményezettje a kezelt vagyon vagy a magánalapítványi vagyon terhére (vagyis a tőkerészből és nem a vagyon hozamából) részesül pénzbeli vagy természetbeni formában juttatásban, akkor az általa ily módon megszerzett vagyoni érték adómentes. Az adómentesség jelenleg akkor is fennáll, ha pl. bizalmi vagyonkezelés esetén a kezelt vagyon részét képező vagyonelemet (pl.: kft-üzletrészt) értékesítik és az üzletrészért kapott, a BVK-ba befolyt pénzösszeget (ellenértéket) fizetik ki a kedvezményezettnek. A kezelt vagyonon/alapítványi vagyonon képződő hozam terhére juttatott vagyoni érték az Szja tv. alkalmazásában osztalékként adóköteles. A BVK-ba bevitt, magánalapítvány részére rendelkezésre bocsátott különböző vagyonelemek (pl. értékpapír, ingatlan, ingóság) szerzési értékére vonatkozóan az Szja tv. általános szabályai (pl. értékpapír esetében a 67. §) alkalmazandók.A Javaslat a szabályozás nem rendeltetésszerű alkalmazásának lehetőségét kívánja kizárni. A javasolt szabályozás lényege: értékesítésnek kell tekinteni, ha bizalmi vagyonkezelési jogviszony alapján a vagyonrendelő, magánalapítvány esetében az alapító, csatlakozó magánszemély tulajdonában álló vagyoni értéket vagyonkezelésbe ad, a magánalapítvány részére tulajdonba ad. A Javaslat rendelkezik arról, hogy mi minősül értékesítésből származó bevételnek. Értékesítésből származó bevételnek az átadott, tulajdonba adott vagyoni értéknek azt az értékét kell figyelembe venni, melyen azt az átvevő (kezelt vagyon vagy alapítvány) számviteli nyilvántartásba vette. Az értékesítésből származó bevételt a vagyonrendelő vagy alapító/csatlakozó magánszemély szerzi meg. Egy adott vagyonelem értékesítésére tekintettel megszerzett (előzőek szerint megállapítandó) bevételből - a jövedelem számítása során - az Szja tv. általános szabályai szerint levonható a vagyonelem szerzési értéke. A vagyonelem átengedésekor a számviteli jogszabályok alapján történhet felértékelés, de az nem kötelező jellegű. Ha egy adott vagyonelem átengedésekor felértékelés történik (vagyis a vagyonelem számviteli nyilvántartás szerinti értéke meghaladja a vagyonelem historikus szerzési értékét), akkor az értékesítésre tekintettel adóköteles jövedelem keletkezik. Amennyiben vagyonátengedéskor nem történik felértékelés, úgy a vagyon átengedésének időpontjában nem keletkezik adóköteles jövedelem. Az értékesítésből származó jövedelem (ami az átengedett vagyonelemtől függően lehet pl. ingatlanértékesítésből származó jövedelem, ingó vagyontárgy átruházásából származó jövedelem, árfolyamnyereségből származó jövedelem) utáni adót - a Javaslat szerint - a jövedelmet szerző magánszemély (vagyonrendelő, alapító, csatlakozó) az értékesítés adóévéről szóló adóbevallásban köteles bevallani és a megállapított adót az adóbevallás benyújtására rendelkezésre álló határidőig köteles megfizetni.
A Javaslat rendelkezik a BVK-ból, magánalapítványból nem pénzbeli formában kiadott (juttatott) vagyoni értékek szerzési értékéről is. A juttatásban részesülő magánszemély ezt az értéket veheti figyelembe a vagyoni érték későbbi időpontban történő értékesítése esetén.
A Javaslat szerint ez az az érték (ide nem értve a nem pénzbeli formában osztalékként megszerzett vagyoni értéket), amely értéken a vagyoni érték - a kezelt vagyon, a magánalapítványi vagyon számviteli nyilvántartásában - a vagyoni érték kiadásakor értékhelyesbítés nélkül szerepel. A Javaslat tehát nem kiadáskori szokásos piaci értéket (ami az Szja tv. szerinti szokásos piaci értéket jelentené), hanem számviteli nyilvántartás szerinti értéket említ, mely értékben az adott eszköz értékhelyesbítése nem jelenhet meg. Például, ha a BVK számviteli nyilvántartásában a kft-üzletrész 100 millió forintos értéken szerepel a vagyoni érték kiadásakor (értékhelyesbítés nélkül), akkor az azt megszerző kedvezményezett magánszemély 100 millió forint szerzési értéket érvényesíthet (a vagyontárgy későbbi időpontban történő értékesítése esetén). Ha a kft-üzletrész számviteli nyilvántartás szerinti értéke értékhelyesbítés nélkül 3 millió forint (a vagyoni érték kiadásakor), akkor a kedvezményezett magánszemély 3 millió forint szerzési értéket vehet figyelembe egy későbbi értékesítés során.
A nem pénzbeli formában juttatott osztalék esetén a juttatásban részesülő magánszemély az adott vagyoni érték megszerzése időpontjára megállapított szokásos piaci értékét veheti figyelembe szerzési értékként.
A kedvezményezett által az előzőek szerint figyelembe vehető szerzési értékről a vagyonkezelő, a magánalapítvány a vagyonelem kiadását követő 30 napon belül köteles tájékoztatni a kedvezményezettet és ezzel egyidejűleg adatszolgáltatási kötelezettség is terheli az állami adó- és vámhatóság felé az állami adó- és vámhatóság által közzétett módon.
Az új szabályozás alapján a vagyonelem tulajdonba adását nem eredményező vagyoni érték magánszemély részére történő juttatása (ideértve különösen az ingyenes vagy kedvezményes használat biztosítását, pl. egy BVK-ba bevitt ingatlan magánszemély általi ingyenes használatát) a juttatásban részesülő magánszemély adómentes bevétele (lásd az 1. számú melléklet 1. pontjához fűzött indokolást), ugyanakkor személyi jövedelemadó-köteles az e juttatással összefüggő - a kezelt vagyont, a magánalapítványi vagyont terhelő - költség, ráfordítás. Ha pl. egy bizalmi vagyonkezelésbe adott ingatlant a vagyonkezelés időszaka alatt a kedvezményezett magánszemély ingyenesen használhat, akkor az ingatlannal összefüggő rezsiköltség és értékcsökkenési leírás (ha ezen költség és ráfordítás nem a kedvezményezettet, hanem a vagyont terheli) személyi jövedelemadó-köteles. A jövedelem utáni adót a bizalmi vagyonkezelési jogviszony alapján kezelt vagyon vagy az alapítványi vagyon terhére kell elszámolni, és a költség, ráfordítás elszámolása időpontja hónapja kötelezettségeként kell a kifizetésekkel, juttatásokkal összefüggő adó és járulékok bevallására, megfizetésére az adózás rendjéről szóló törvényben előírt módon és határidőre bevallani és megfizetni.
17. §
A Javaslat a számviteli előírásokkal (szabályokkal) való összhang megteremtése érdekében pontosítja, hogy az Szja tv. alkalmazásában mi tekinthető osztaléknak a BVK és a magánalapítvány által juttatott vagyoni értékek közül, ugyanis a vagyon kiadása adómentes, míg a vagyon hozama osztalékként adóköteles.Bizalmi vagyonkezelési jogviszony esetén a vagyonkezelő által a kedvezményezett vagy a vagyonrendelő magánszemély részére a számviteli szabályok szerinti tartalék terhére juttatott vagyoni érték minősül osztaléknak.
Magánalapítvány esetében a kedvezményezett magánszemély részére a számviteli szabályok szerinti felhalmozott adózott eredmény értékét meg nem haladó összegben juttatott vagyoni értéket kell osztaléknak tekinteni. Ekkor azzal a feltételezéssel kell élni, hogy a vagyoni érték juttatása során először az osztalék kifizetése történik meg.
18. §
Az (1) bekezdéshez: A rendelkezés megerősíti, hogy az ügyleti veszteség akkor is elszámolható, ha a magánszemélynek a tárgyévben kriptoeszközzel végrehajtott ügyletből bevétele nem származott.A (2) bekezdéshez: A rendelkezés kiegészíti a kriptoeszköz megszerzésére fordított kiadások meghatározásának felsorolását azzal az esettel, amikor a magánszemély a kriptoeszközt magát jövedelemként szerezte meg (pl. ilyen formában kapott osztalékot.)
19. §
A rendelkezés a Széchenyi Pihenő Kártya alszámláinak megszűnésével összefüggésben módosítja az egyes meghatározott juttatások, illetve a béren kívüli juttatások után a kifizető által fizetendő közterhek megállapításának, bevallásának és megfizetésének szabályait.20. §
A rendelkezés - a SZÉP Kártya alszámláinak megszűnésével összefüggésben - pontosítja a Széchenyi Pihenő Kártyára adott munkáltató juttatás egyes meghatározott juttatásként adóköteles részének meghatározását. Eszerint egyes meghatározott juttatásnak minősül a Széchenyi Pihenő Kártyára adott munkáltatói juttatás rekreációs keretösszeget (450 ezer forint, illetve annak arányos része) meghaladó része.21. §
A rendelkezés a Széchenyi Pihenő Kártya alszámláinak megszüntetésével összefüggésben újrafogalmazza a béren kívüli juttatásnak minősülő juttatást.22. §
Az (1) bekezdéshez: A fiatal anyát - a főszabály szerint - akkor illeti meg a 30 év alatti anyák kedvezménye, ha magzatára, vér szerinti vagy örökbe fogadott gyermekére tekintettel a családi kedvezményre való jogosultsága 2022. december 31-ét követően nyílik (nyílt) meg. Az átmeneti rendelkezés értelmében azonban akkor, ha a fiatal anya magzatára tekintettel 2023. január 1-jén már jogosult a családi kedvezményre, a 30 év alatti anyák kedvezményét visszamenőleg azokra a hónapokra is érvényesítheti, amelyekben a magzatra tekintettel a családi kedvezményre jogosult volt.A (2) bekezdéshez: Átmeneti rendelkezés, amelynek értelmében az egyéni vállalkozói tevékenység szünetelésére vonatkozó új szabályokat a 2023. december 31-ét követően megkezdett szünetelések esetében kell alkalmazni.
A (3) bekezdéshez: Átmeneti rendelkezés, amely lehetővé teszi, hogy a mezőgazdasági őstermelő az őstermelői tevékenység keretében hasznosított kizárólag üzemi célt szolgáló tárgyi eszköz értékesítéséből származó bevétel megállapításánál már 2022-ben alkalmazhassa az új szabályokat.
23. §
A Javaslat a bizalmi vagyonkezelési jogviszony alapján kezelt, valamint a magánalapítványi vagyon adókötelezettségével, továbbá az említett jogintézményekből származó vagyoni értékekre vonatkozó szabályokkal összefüggő átmeneti rendelkezéseket tartalmaz.A már 2023-ban hatályba lépő új szabályokat [az Szja tv. 65/C. §-át, a 66. § (1) bekezdés a) pont ae) és ag) alpontját, továbbá az 1. számú melléklet 7.26. alpontját] - főszabály szerint - a szabályok hatálybalépését követően létrejött bizalmi vagyonkezelési jogviszonyok, illetve az ezt követően bejegyzett magánalapítványok esetében kell alkalmazni.
A Javaslat az új szabályok alkalmazását lehetővé teszi az új szabályok hatálybalépését megelőzően létrejött BVK-k és magánalapítványok számára is, az átmeneti rendelkezésekben rögzített feltételek teljesülése esetén. Ezen feltételek a következők.
A 65/C. § (1) bekezdésében szereplő rendelkezést (mely szerint a vagyonátadás értékesítésnek minősül, amelyből adóköteles jövedelem keletkezhet) a szabály hatálybalépésétől alkalmazni kell a már létező BVK-kra és magánalapítványokra is, feltéve, hogy a vagyonátadás a hatálybalépést követően történik.
A 65/C. § (4) bekezdésében szereplő rendelkezést (mely szerint a vagyonelem tulajdonba adását nem eredményező vagyoni érték magánszemély részére történő juttatása esetén adóköteles az e juttatással összefüggő, a kezelt vagyont, a magánalapítványi vagyont terhelő költség, ráfordítás) a szabály hatálybalépésétől alkalmazni kell a már létrejött bizalmi vagyonkezelési jogviszony keretében kezelt vagyon, vagy a már bejegyzett magánalapítványi vagyon terhére történő, a hatálybalépést követő juttatás esetében is.
A 65/C. § (2) bekezdésének a) pontjában és (3) bekezdésében szereplő rendelkezéseket (a nem pénzben kiadott vagyoni érték szerzési értéke, továbbá a vagyonkezelő, magánalapítvány tájékoztatási és adatszolgáltatási kötelezettsége a szerzési értékre vonatkozóan) a már létrejött bizalmi vagyonkezelési jogviszony keretében kezelt vagyon, vagy a már bejegyzett magánalapítvány kedvezményezettje és a juttató abban az esetben alkalmazza, ha a juttatás a 65/C. § hatályba lépésétől bizalmi vagyonkezelésbe, magánalapítvány részére átadott vagyon terhére történik.
Az 1. számú melléklet 7.26. alpontjának új b) pontját (mely szerint adómentes a vagyonelem tulajdonba adását nem eredményező vagyoni érték juttatása) a korábban létrejött bizalmi vagyonkezelési jogviszony, bejegyzett magánalapítvány kedvezményezettje a szabály hatálybalépésétől kezdődően alkalmazhatja.
Az új szabályok hatálybalépését megelőzően létrejött bizalmi vagyonkezelési jogviszony, bejegyzett magánalapítvány esetén a vagyon nem pénzben juttatott osztalékaként megszerzett vagyoni érték szerzési értékeként a juttatásban részesülő magánszemély a vagyoni érték megszerzése időpontjára megállapított szokásos piaci értékét veheti figyelembe.
24. §
Az Szja tv. mellékleteit módosító rendelkezés.25. §
Szövegcserés módosítások:Az a) ponthoz: Az építményi jog új jogintézményként várhatóan bekerül a Polgári Törvénykönyvbe. Ezzel összefüggésben szükséges az Szja tv. vagyoni értékű jog fogalmának kiegészítése.
A b) ponthoz: a munkába járás címén a jövedelem megállapításánál figyelmen kívül hagyható köétségtérítés mértékének emelése kilométerenként 15 forintról legfeljebb 30 forintra.
A c) ponthoz: Az adózás rendjéről szóló törvény 3. számú melléklet I. fejezet 4. pontjának harmadik mondata szerint a Tbj. és az Efo tv. alapján fizetendő közterhek kivételével az adózónak az ezer forintot el nem érő adóját nem kell megfizetnie, és az adóhatóság az ezer forintot el nem érő adóvisszatérítést, adó-visszaigénylést nem utalja ki és nem tartja nyilván. Az Szja tv. hatályos szövege alapján ugyanakkor egy minimális összegű (akár néhány forintos) hátralék miatt nem utalható át az önkéntes pénztári rendelkező nyilatkozat szerinti összeg. A rendelkezés ezért pontosítja az önkéntes kölcsönös pénztári, nyugdíj-előtakarékossági, nyugdíjbiztosítási rendelkező nyilatkozatokkal kapcsolatos (azonos megszövegezésű) szabályokat úgy, hogy az már nem zárja ki az adó feletti rendelkezés lehetőségét, ha a magánszemélynek az adóbevallása alapján 1000 forint alatti, egyébként meg nem fizetendő adófizetési kötelezettsége keletkezik.
A d) ponthoz: A rendelkezés az évszám feltüntetésével pontosítja az átalányadózás választása esetén 80 százalékos költséghányad elszámolására jogosító tevékenységeket meghatározó TESZOR megnevezését.
Az e) ponthoz: idejétmúlt szövegrész módosítása.
26. §
Hatályon kívül helyező rendelkezések: Az (1) bekezdésa) pontjához: felesleges alpont törlése, tekintettel arra, hogy az Szja tv. 49/B. § (22) bekezdése 2021. augusztus 16-tól hatálytalan és az ezen időponttól számított, a nyilvántartott adókülönbözet kivezetésére vonatkozó három, illetve négy adóéves időszak már több éve eltelt;
b) pontjához: felesleges alpont törlése, tekintettel arra, hogy a kisadózó vállalkozók tételes adójának alanya már nem lehet társas vállalkozás, így ezen időponttól kezdve a kisadózóként be nem jelentett tagként osztalék címén már nem szerezhet jövedelmet a magánszemély.
c) és e) pontjához: idejétmúlt rendelkezések, a magánszemély privatizációs lízing címén 2008. január 1-jétől nem szerezhet jövedelmet, tekintettel arra hogy az állam tulajdonában lévő vállalkozói vagyon értékesítéséről szóló 1995. évi XXXIX. törvény 2008. január 1-jétől hatálytalan, az ezen törvényt hatályon kívül helyező, az állami vagyonról szóló 2007. évi CVI. törvény az állami vagyon elidegenítésének az intézményes privatizáció lezárása utáni új szabályait tartalmazza;
d) és f) pontjához: idejétmúlt rendelkezés törlése. A (2) bekezdés a)-d) pontjához: felesleges szövegrészek törlése tekintettel arra, hogy az Szja tv. 49/B. § (22) bekezdése 2021. augusztus 16-tól hatálytalan és az ezen időponttól számított, a nyilvántartott adókülönbözet kivezetésére vonatkozó három, illetve négy adóéves időszak már több éve eltelt;
e) pontjához: a mezőgazdasági őstermelői tevékenységhez használt kizárólag üzemi célú tárgyi eszközök értékesítéséből származó bevétel 2022. január 1-je óta nem minősül őstermelői bevételnek, így az eladásra tekintettel megszerzett jövedelmet az Szja tv. ingatlan, illetve ingó vagyontárgy átruházásából származó jövedelemre vonatkozó szabályai szerint kell megállapítani. A módosítás miatt a rendelkezés törli az őstermelőkre vonatkozó kivétel-szabályt;
f) pontjához: belső hivatkozás javítása;
g) pontjához: idejétmúlt szövegrész törlése.
27. §
A termőföldből átminősített ingatlanvagyont tulajdonában tartó társaság fogalma bővül azzal az esettel, ha a termőföldből átminősített ingatlant a társaság a mérlegfordulónapot követően szerzi meg, majd a társaság tagja a részesedést ebben az évben értékesíti, kivezeti. Az arányszámot ez esetben az értékesítést, kivezetést megelőző napra vonatkozó főkönyvi nyilvántartásból kell kiszámítani.28. §
Veszélyhelyzeti kormányrendelet fogalmazza meg jelenleg azt, hogy csődeljárás vagy felszámolási eljárási egyezségben elengedett kötelezettséggel összefüggő veszteségelhatárolási szabályt kell alkalmazni akkor is, ha olyan kötelezettségről van szó, amelynek elengedésére reorganizációs eljárás vagy szerkezetátalakítási eljárás során jogerős bírósági végzésben jóváhagyott reorganizációs terv, illetve szerkezetátalakítási terv alapján kerül sor. A módosítási javaslat ezen szabályt javasolja törvényi szintre emelni.29. §
A termőföldből átminősített ingatlanvagyont tulajdonában tartó társaság fogalmának szigorítását a hatálybalépését követően értékesített, kivezetett részesedésre kell alkalmazni a normál és az eltérő üzleti éves adózóknál is.30. §
1-2. A javaslat célja az átruházó társaság által kedvezményezett eszközátruházás esetén alkalmazható és a kötelező tartás nem teljesítése esetén alkalmazandó adóalap-módosító tételek pontosítása. A módosítások elősegítik a jogalkalmazást azáltal, hogy átveszik a számviteli törvény 77. § (3) bekezdés p) pontja, illetve 81. § (2) bekezdés q) pontja által használt szófordulatokat, de tartalmi változást nem jelentenek, továbbra is a kedvezményezett eszközátruházás eredményét kell figyelembe venni.3. Jogtechnikai jellegű pontosítás.
4. A javaslat általános jelleggel jelöli meg az érintett kedvezmények uniós jogalapját, így a hivatkozás összhangba kerül a mindenkor hatályos Válságközlemény 2.1. fejezetével.
5. Jogtechnikai jellegű pontosítás.
6. A Nemzeti Összefogás Számlaszáma javára adomány jogcímen visszafizetési kötelezettség nélkül adott támogatás, juttatás összege a társasági adó alapjában külön igazolás nélkül elismert ráfordításnak minősül.
7. A javaslat a törvény 4. számú mellékletében pontosítja a szankciókra történő hivatkozást a mindenkor hatályos Válságközlemény 1.1. fejezetére.
31. §
A javaslat alapján törlésre kerül a reklámköltség levonhatósága tilalma és a hozzá kapcsolódó átmeneti szabály.A javaslat alapján a 2014-ben kezdődő adóév utolsó napjáig keletkezett, elhatárolt, még fel nem használt veszteség felhasználásra vonatkozó időbeli korlát megszűnik.
32. §
A rendelkezés értelmében 2023. július 1-jétől a kifizetőnek nem kell kifizetői ekhot fizetnie, ezzel törvényi szintre emelkedik a veszélyhelyzeti kormányrendelet alapján már 2022. szeptember 1. óta alkalmazható szabály.33. §
A (40) bekezdéshez: Jelenleg veszélyhelyzeti kormányrendelet fogalmazza meg azt, hogy adómentes a pénzügyi szervezetek különadójában az a pénzügyi szervezet, amely együttesen teljesíti, hogy magyar székhelyéről határon átnyúló szolgáltatásokat nyújtott külföldre a megelőző két adóévben és a megelőző második évi meghatározott bevételei legalább kétharmada devizakülföldi ügyfelektől származik. Az adott adóévben a feltételeket teljesítő pénzügyi szervezet továbbra is a pénzügyi szervezetek különadójának az alanya, de erre az adóévére mentességben részesül. A mentesség teljes, devizakülföldi és devizabelföldi kötődés szerint nem kell arányosítani. A javaslat a rendelkezések törvényi szintre emelését szolgálja.A (41) bekezdéshez: Adómentesség esetén a pénzügyi szervezetnek nem kell bevallást benyújtania, hanem helyette nyilatkozatot kell tennie az adómentesség fennállásáról. A nyilatkozat benyújtásának határideje az adóbevallási határidőhöz igazodik, március 10-e, illetve szeptember 10-e.
34. §
A (11) bekezdéshez: Az adóalap arányosítására vonatkozó módosítás a jogalkalmazást segíti annak egyértelműsítésével, hogy a jövedelemadó-köteles tevékenységen kívüli tevékenységet is végző adóalanynál a jövedelemadó-köteles tevékenységek árbevételének az összes árbevételhez viszonyított aránya szerint kell megosztani az adóalapot.A (11a) bekezdéshez: Az a kőolajterméket értékesítő kereskedő, amely általa külföldről beszerzett kőolajterméket Magyarországon értékesíti, az adóalapját a belföldről és a külföldről beszerzett kőolajtermék arányában osztja meg.
A (11b) bekezdéshez: A belföldről és a külföldről beszerzett kőolajtermékekről külön nyilvántartást kell vezetni.
35. §
Az energiaellátók jövedelemadójának alanyának minősül - többek között - a kőolajtermékelőállító, a kőolajtermék nagykereskedő és az a kőolajterméket értékesítő kereskedő, amely az általa külföldről beszerzett kőolajterméket Magyarországon értékesíti.36. §
A javaslat általános jelleggel jelöli meg az érintett kedvezmények uniós jogalapját, így a hivatkozás összhangba kerül a mindenkor hatályos Válságközlemény 2.1. fejezetével.37. §
A rendelkezés a hónap első napján érvényes minimálbér 12 százalékában határozza meg azt az összeget, amelyet a filmipari statiszta alkalmi munkából származó napi nettó jövedelme nem haladhat meg.38. §
A módosítás - az eddigi joggyakorlatnak megfelelően - kiegészíti a normaszöveget a szociális hozzájárulási adóra való hivatkozással.39. §
Az (1) bekezdéshez: A rendelkezés az eddigi fix napi összeg helyett - valorizálódó módon - a hónap első napján érvényes minimálbér százalékában határozza meg az egyszerűsített foglalkoztatás esetén fizetendő közteher mértékét: mezőgazdasági és turisztikai idénymunka esetén a munkaviszony minden naptári napjára munkavállalónként a hónap első napján érvényes minimálbér 0,5 százalékát, alkalmi munka esetén a minimálbér 1 százalékát, a filmipari statiszta alkalmi munkája esetén pedig a minimálbér 3 százalékát kell közteherként megfizetni száz forintra kerekítve.A (2) bekezdéshez: Új rendelkezés kötelezi az állami adó- és vámhatóságot arra, hogy a minimálbér változásának napját magában foglaló hónap 10. napjáig honlapján közzétegye a közterhek mértékét, a filmipari statiszta alkalmi munkája után kifizethető nettó jövedelem maximumát, valamint a nyugellátás alapját.
40. §
A rendelkezés az eddigi fix napi összeg helyett - valorizálódó módon - a hónap első napján érvényes minimálbér százalékában határozza meg az egyszerűsített foglalkoztatás alapján járó nyugellátás számítási alapját: mezőgazdasági és turisztikai idénymunka esetén naponta a hónap első napján érvényes minimálbér 1,4 százalékát, alkalmi munka és a filmipari statiszta alkalmi munkája esetén pedig a minimálbér 2,8 százalékát kell száz forintra kerekítve számításba venni.41. §
A KFI tv. 16. § (1) bekezdés a) pontjához: A módosítással az innovációs járulékalap transzferár szempontból összhangba kerül a helyi iparűzési adóalappal. A járulékalap szempontjából figyelembe veendő szokásos piaci árat a jövőben a társasági adózásban előírt transzferár módszertan szerint kell meghatározni, amely többek között a mediánra történő kiigazítási kötelezettséget is magában foglalja.A KFI tv. 16. § (1) bekezdés b) pontjához: A kisvállalati adó alanya, amennyiben innovációs járulék fizetésére kötelezett, egyszerűsített módon meghatározott helyi iparűzési adóalapja alapján is meghatározhatja az innovációs járulékalapját.
A KFI tv. 16. § (10) bekezdéshez: A kisvállalati adóalany egyszerűsített járulékalap-megállapításra vonatkozó választása adóévre szólhat. A választásról bejelentést kell tenni az adóhatóság felé a járulékbevalláson, legkésőbb a járulékbevallás benyújtására előírt határidőig.
42. §
A kisvállalati adóalany az új járulékalap meghatározást első alkalommal a 2023. adóévére alkalmazhatja feltéve, hogy vonatkozó bevallási határidő még nem járt le.43. §
Az (1) bekezdéshez: A rendelkezés pontosítja a kisadózói adóalanyiság megszűnésének azt az esetét, amikor az adóalanyiság kifizetőtől történő bevételszerzés miatt szűnik meg. A pontosított szabály szerint az adóalanyiság akkor szűnik meg a bevétel megszerzését megelőző nappal, ha a kisadózó az Art. szerinti kifizetőtől (ideértve a külföldi kifizetőt is) szerez termékértékesítés, szolgáltatásnyújtás ellenértékeként bevételt. Változatlan, hogy nem szűnik meg az adóalanyiság, ha a bevétel a TESZOR'15 49.32.11 szerinti taxis személyszállításból származik, vagy kamat címén történik jóváírás a vállalkozó fizetési számláján.A (2) bekezdéshez: A rendelkezés új esettel egészíti ki az adóalanyiság megszűnését eredményező okok felsorolását. Eszerint megszűnik az adóalanyiság annak a hónapnak az utolsó napjával, amelyben a kisadózó bármely okból már nem minősül főfoglalkozású kisadózónak.
A (3) bekezdéshez: A rendelkezések értelmében abban az esetben, ha a kisadózó kifizetőtől szerez termékértékesítés, szolgáltatásnyújtás ellenértékeként bevételt, ezt a tényt a bevétel megszerzését követő 15 napon be kell jelentenie az állami adó- és vámhatóságnak.
A (4) bekezdéshez: A rendelkezések értelmében a kisadózó a tárgyhónapot követő 15 napon belül köteles bejelenteni az állami adóhatósághoz, ha kisadózói adóalanyisága azért szűnik meg, mert már nem minősül főfoglalkozású kisadózónak.
Az (5) bekezdéshez: A hatályos szabályok szerint a kisadózói adóalanyiság megszűnéséről az állami adó- és vámhatóság határozatot ad ki, kivéve ha az adóalanyiság azért szűnik, mert az egyéni vállalkozó nem kívánja tovább alkalmazni az adózási módot, vagy pedig azért, mert a kisadózó egyéni vállalkozói tevékenység folytatására való jogosultsága megszűnik. Az új szabály szerint az állami adó- és vámhatóság akkor is határozattal állapítja meg a kisadózói adóalanyiság megszűnését, ha a kisadózó a bejelentési kötelezettségét nem teljesíti, vagy bejelentésében az adóalanyiság megszűnésének időpontját helytelenül jelöli meg.
44. §
A vámhatóság által biztosított informatikai rendszer fogalmának meghatározása az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló 2015. évi CCXXII. törvényben meghatározott módtól eltérő kapcsolattartási mód választhatósága érdekében a regisztrációs adóeljárás során.45. §
A módosítás lehetőséget ad az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló 2015. évi CCXXII. törvényben meghatározott módtól eltérő kapcsolattartási mód választására a regisztrációs adóeljárás során.46. §
A 2004. február 1. napja előtt forgalomba helyezett, de 2004. február 1. napját követően átalakított gépjármű pozitív vagy negatív adó-különbözetének megállapítására vonatkozó, a gépjármű átalakítása előtti forgalomba helyezéskor hatályos adókülönbözet számítására vonatkozó szabályok hatályon kívül helyezése, figyelemmel arra, hogy az egyes ügyekhez tartozó iratok (például adásvételi szerződések, vámkezelés iratai) jellemzően már nem állnak rendelkezésre.47. §
A csoportos adóalanyiság áfa tekintetében egy egységes adóalanyiságot eredményez a tagok önálló jogalanyiságának megtartása mellett. Abban az esetben, ha a csoportos adóalanyból kiválik egy vagy több tag, és a csoportos adóalany is fennmarad, rendezni szükséges, hogy melyik áfa alany kötelezett, illetve jogosult eljárni az áfa vonatkozásában, tekintettel arra, hogy a tagok jogalanyiságában nem történik változás. A Javaslat egyértelművé teszi, hogy a csoportos adóalanyiságból történő kiválást az áfát érintő jogok és kötelezettségek szempontjából úgy kell kezelni, mintha jogutódlással történő megszűnés történt volna.48. §
A Javaslat célja annak biztosítása, hogy jogszabályban meghatározott feladatátszervezések során, ha a jogszabály alapján feladatot ellátó egyik adóalanytól a feladat ellátása más adóalanyhoz kerül, és jogszabály kimondja, hogy a feladatot átvevő adóalany jogutód, akkor az átadást áfa szempontból is jogutódlásnak kell tekinteni. Ebből következően, ha a szerző megfelel az Áfa tv. 18. § (1) és (2) bekezdésében foglalt feltételeknek, akkor az átadás kapcsán nem keletkezik áfafizetési kötelezettség.49. §
A Javaslat értelmében jogszabályban meghatározott feladat ellátásának átadása esetén a feladatot átadó adóalanyt a szerzővel együtt egyetemleges felelősség terheli a szerzett vagyonhoz kötődő azon általános forgalmi adó kötelezettségek tekintetében, amelyek a szerzésig bezárólag keletkeztek.50. §
A Javaslat részét képezi a kötelező visszaváltási díjas rendszer bevezetésére tekintettel megváltozó áfa szabályrendszernek. A Javaslat értelmében a kötelezően visszaváltási díjas, nem újrahasználható termékek visszaváltási díja nem része a termékértékesítés adóalapjának, termékértékesítéskor a kötelezően visszaváltási díjas, nem újrahasználható termékek visszaváltási díja tekintetében áfafizetési kötelezettség nem keletkezik.51. §
A Javaslat részét képezi a kötelező visszaváltási díjas rendszer bevezetésére tekintettel megváltozó áfa szabályrendszernek.Az áfa rendszere a betétdíjas termék fogalmát a köznapi értelemben alkalmazza, amely fogalomba beletartozik minden eset, amikor értékesítéskor a göngyöleg tekintetében díjat számítanak fel, amit a göngyöleg visszaváltásakor visszatérítenek. Nem változik, hogy a betétdíjas termék betétdíja részét képezi az értékesítés adóalapjának, és amikor a betétdíjas termék visszaváltásakor a betétdíjat visszatérítik, az adó alapja utólag csökken.
Ez alól a szabály alól - a javaslat értelmében - kivételt képeznek a kötelező visszaváltási díjas, nem újrahasználható termékek. Ha a kötelező visszaváltási díjas, nem újrahasználható termékek visszaváltásakor a visszaváltási díjat visszatérítik, az adóalap utólag nem csökkenthető, amit az indokol, hogy ezen termékek visszaváltási díja tekintetében termékértékesítéskor nem keletkezik áfafizetési kötelezettség.
52. §
A Javaslat rendezi, hogy hogyan kell alkalmazni a tárgyi eszköz korrekciós szabályokat, ha a tárgyi eszköz jogszabályban meghatározott feladat ellátásának átadása keretében kerül át az egyik adóalanytól a másikhoz, és a tárgyi eszközt naptári év közben szerzi meg a jogszabály által a feladat ellátására jogutódként kijelölt adóalany.53. §
A Javaslat pontosítja, hogy a pénzforgalmi szolgáltatóknak milyen formában kell az adatszolgáltatást az állami adó- és vámhatóság részére teljesíteni.54. §
A Javaslat meghatározza a kötelezően visszaváltási díjas, nem újrahasználható termékekkel összefüggő különös szabályokat.A Javaslat kimondja, hogy adóztatandó tényállásnak minősül, és ezáltal adófizetési kötelezettséget eredményez, ha a kötelezően visszaváltási díjas, nem újrahasználható terméket nem váltják vissza. Az adófizetési kötelezettség a kötelező visszaváltási díjas rendszert működtető adóalanyt terheli. Az adót a naptári év utolsó napján kell megállapítani, az adott naptári évben vissza nem váltott, nem újrahasználható termékek mennyiségét alapul véve (ettől eltérő szabály alkalmazandó, ha az adófizetésre kötelezett adóalany jogutód nélkül megszűnik). Az adóalap meghatározásakor a visszaváltási díjat úgy kell tekinteni, mint amely a fizetendő adó arányos összegét is tartalmazza.
55. §
A Javaslat lehetővé teszi, hogy a belföldön nem letelepedett, de a Közösség más tagállamában letelepedett adóalany a belföldi ingatlan beszerzése utáni előzetesen felszámított áfát a belföldön nem letelepedett adóalanyokra vonatkozó különös áfa-visszatéríttetési eljárás keretében érvényesítse (az egyéb feltételek teljesülése esetén).56. §
A kis- és közepes vállalkozásoknak biztosított egyszerűsítés keretében az uniós szabályozással összhangban az Áfa tv. biztosítja, hogy egyes, a Közösség más tagállambeli vevői részére teljesített ügyletek után a meghatározott feltételeket teljesítő adóalanyok a főszabálytól eltérően a letelepedési helyük szerinti tagállamban teljesítsék ezen ügyletek utáni adófizetési kötelezettséget. Ugyanakkor a szabályozás lehetőséget biztosít ezen adóalanyok részére, hogy a kivételes szabályok helyett a főszabály szerinti adózást válasszák. Ezen választásuk azonban 2 évig köti az adóalanyokat. Ilyen választásnak minősül az is, ha az adóalany az uniós egyablakos rendszerbe regisztrál. Annak nyomon követhetősége érdekében, hogy a 2 éves választáshoz kötöttség fennáll-e az uniós egyablakos rendszerbe regisztrált adóalany esetében, a Javaslat előírja, hogy amennyiben az adóalany bármilyen okból kifolyólag nem alkalmazza a továbbiakban az uniós egyablakos rendszert és az uniós rendszerbe történő regisztráció évét követő évtől kezdve még nem telt el 2 év, úgy nyilatkoznia kell arról, hogy olyan adóalany, aki az uniós egyablakos rendszerbe történő regisztrációkor egyébként jogosult volt a kivételes szabályok alkalmazására.57. §
A Javaslat meghatározza az e-nyugta szabályozásához szükséges fogalmakat.58. §
A pénztárgépekre vonatkozó szabályozáshoz kapcsolódó felhatalmazó rendelkezések technikai pontosítása.59. §
Felhatalmazó rendelkezés az adópolitikáért felelős miniszter számára az e-nyugta szabályozására vonatkozó rendelet megalkotására.60. §
A belföldön nem, de a Közösség más tagállamában letelepedett adóalany általi belföldi ingatlan beszerzésre jutó input áfa a Javaslat értelmében az Áfa tv. XVIII. fejezete szerinti különös eljárás keretében téríttethető vissza, korábban erre - a szükséges feltételek fennállása esetén - a nemzeti áfa bevallás keretében volt lehetőség. A változás az olyan belföldi ingatlan beszerzésekre jutó input áfát érinti, amelyet 2021. december 31-ét követően kellett megállapítani, a visszatérítés azonban csak abban az esetben kérelmezhető, ha az érintett adóalany a vonatkozó levonható áfát a korábbiakban (a módosítás hatályba lépése előtt) még nem érvényesítette (bevallásában vagy különös visszatéríttetési eljárásban).61. §
A Javaslat rendezi, hogy azok a feltételek, amelyek mellett a jogutódlásnak minősülő esetek tekintetében nem keletkezik adófizetési kötelezettség, valamint az előbbi feltételek nem teljesítésére előírt jogkövetkezmény a jogszabályban meghatározott feladat ellátásának átadása esetére is vonatkoznak.Továbbá, a Javaslat a fizetés módjától függetlenül haladéktalan számla-kibocsátási kötelezettséget ír elő, amennyiben az ellenérték megfizetésére a teljesítésig (illetve gyűjtőszámla esetében a teljesítés napján) sor kerül.
62. §
A csendes bor részleges és teljes alkoholmentesítésére új alkoholmentesítés fogalom alkotása a jövedéki törvényben.A kisüzemi bortermelő fogalom egyszerűsítése, egyértelműsítése, áttekinthetőbbé tétele. A tevékenységi korlátozások önálló szabályokként a kisüzemi bortermelő alcímbe kerülnek.
63. §
Technikai pontosítás az 5 liternél vagy 5 kilogrammnál nagyobb kiszerelésű egyéb ellenőrzött ásványolaj és megfigyelt termék bérgyártásának megkönnyítése céljából. A módosítás alapján egyértelművé válik, hogy amennyiben a kiszállított/értékesített 5 liternél vagy 5 kilogrammnál nagyobb kiszerelésű egyéb ellenőrzött ásványolaj vagy megfigyelt termék tulajdonjogával nem az adóraktár engedélyese vagy a felhasználói engedélyes rendelkezik, akkor is csak abban az esetben keletkezik adófizetési kötelezettség, ha az értékesítés/kiszállítás nem másik adóraktár engedélyesének, felhasználói engedélyesnek, nyilvántartásba vett felhasználónak, másik tagállamba vagy harmadik országba történik.64. §
Az adóraktárban alkoholmentesítéssel előállított csendes bor adóraktárból induló belföldi szállításakor más borászati termékekhez hasonlóan borkísérő okmány alkalmazandó.65. §
A honvédség adózott üzemanyagkészletéből a rendvédelmi szervek és az Országos Mentőszolgálat járművei kiszolgálásának egyszerűsítése a tevékenység jövedéki engedély alóli mentesítésével.A módosítás által az adóraktár az általa szabadforgalomba bocsátott adózott jövedéki terméket kereskedelmi céllal is visszafogadhatja az adóraktárba (például ha az adóraktár által bizományi értékesítésre átadott termék kapcsán a bizományi értékesítés meghiúsult vagy ha a vevő kérésére visszavásárolja). Az adózott jövedéki terméket ilyenkor az adófelfüggesztés alatt álló jövedéki termékektől elkülönítetten kell tárolni és nyilvántartani, az adózott jövedéki terméket olyan, a végrehajtási rendeletben meghatározott adattartalmú szállítólevéllel kell feladni, amely alapján az egyértelműen elkülöníthető az adófizetési kötelezettséget keletkeztető termékfeladásoktól. Adóraktári engedély birtokában a visszaszállított adózott jövedéki termékekkel folytatott kereskedelmi tevékenység esetén nem kell az adózott termék után jövedéki biztosítékot nyújtani, viszont az adózott készletváltozásokat a napi elektronikus adatszolgáltatásban szerepeltetni kell (kivéve 5 milliárd forintos biztosíték nyújtása esetén).
66. §
A módosítás lehetőséget biztosít arra, hogy az importőr jövedéki engedélyes kereskedő a vámjogi szabadforgalomba helyezést követően a jövedéki engedélyes raktárában belföldön is felhelyezhesse a zárjegyet.67. §
A javaslat lehetőséget biztosít az adózó részére adó-visszaigényléskor arra, hogy az alkoholtermékről a zárjegyet az állami adó- és vámhatóság kötelező jelenléte nélkül eltávolítsa és megsemmisítse, felülragasztással érvénytelenítse, ha az időpontot esetileg legalább három munkanappal előre bejelenti, valamint nyilvántartási és adatszolgáltatási többletkötelezettséget teljesít.68. §
Az adóraktár az általa szabadforgalomba bocsátott adózott jövedéki terméket kereskedelmi céllal történő visszafogadása esetén visszaigényelhető adómértékének meghatározása.69. §
A kötelező érvényű KN-kód besorolás változó körülményekhez igazítását lehetővé tévő módosítás, amely biztosítja, hogy a határozat tartalma a változó jogszabályi környezettel és a termék KN-kódját vagy adójogi besorolását érintő változásokkal összhangban maradjon. A megváltozott feltételek miatti visszavonás esetén, ha szükséges, akár hivatalból, akár kérelemre új, a megváltozott körülményekkel összhangban álló kötelező érvényű KN-kód besorolás adható ki.70. §
Az állami támogatási szabályokkal való összhang biztosítása érdekében szükséges rendelkezés.71. §
Az elkobzási szabályok kiegészítése a 0 adómértékű, igazolatlan eredetű, jogellenesen birtokolt jövedéki termékekkel, ilyen termék ugyanis nem csak csendes bor lehet.72. §
Az üzemanyagok adómértékének uniós adóminimum teljesítéséhez szükséges korrekciója.Az extraprofitadókról szóló kormányrendeletben megállapított jövedéki adómértékek technikailag beépülnek a jövedéki törvénybe.
73. §
A kereskedelmi gázolaj adó-visszaigénylésének uniós adóminimum teljesítéséhez szükséges korrekciója.74. §
A gázolaj adómérték-korrekciójához kapcsolódó kiigazítás, a mezőgazdasági termelők adóterhének változatlan szinten tartása érdekében.75. §
Az extraprofitadókról szóló kormányrendeletben megállapított jövedéki adómértékek technikailag beépülnek a jövedéki törvénybe.76-80. §
Az extraprofitadókról szóló kormányrendeletben megállapított jövedéki adómértékek technikailag beépülnek a jövedéki törvénybe.81. §
A csendes bor alkoholmentesítése csak normál adóraktárban végezhető tevékenység, tekintettel a melléktermékként keletkező alkoholra, amelynek megfelelő nyilvántartása és szabályos felhasználása csak normál adóraktárban biztosított.Az egyszerűsített adóraktár nem csak a saját borát, hanem a saját szőlőjét is átadhatja palackos pezsgősítésre bérgyártásra és a bérgyártásban előállított pezsgő az egyszerűsített adóraktárba visszaszállítható.
82. §
A kisüzemi bortermelői tevékenység kibővül a saját szőlő palackos erjesztésű pezsgő vagy csendes bor bérgyártásra történő átadással és a kisüzemi bortermelőhöz történő visszaszállítással. Továbbá a kisüzemi bortermelői tevékenység jellegére tekintettel ezen túl is bővül azon esetek köre, amikor a kisüzemi bortermelő csendes bort vehet át (az egymással jogi és/vagy gazdasági függőségben álló kisüzemi bortermelők közötti csendes borszállítás egyértelmű lehetővé tétele, továbbá korlátozott mennyiségben választékbővítési célú és váratlan helyzetek kiküszöbölésére szolgáló csendes bor beszerzés lehetővé tétele).83. §
A hivatalos zár alkalmazása megszűnik a 60 literes vagy kisebb tárolóeszközökön, az ilyen kiszereléseknél ugyanis jelenleg is a hivatalos zár alól mentes forgalmazási megoldások a jellemzőek.84. §
Az extraprofitadókról szóló kormányrendeletben megállapított jövedéki adómértékek technikailag beépülnek a jövedéki törvénybe.85. §
A kedvezményes szabály folyamatban lévő hatósági eljárásokban történő alkalmazását előíró átmeneti rendelkezés.A jövedéki törvény hatályba lépését megelőzően megszületett kötelező érvényű vámtarifabesorolások megváltozott szabályozási környezethez igazítását lehetővé tevő átmeneti rendelkezés.
86. §
A népegészségügyi termékadó-szabályozás módosítása nem fogalmaz meg új előírásokat a hatályos szabályozáshoz képest, csupán beépíti a népegészségügyi termékadóról szóló 2011. évi CIII. törvénybe (Neta tv.) a már hatályos, az extraprofitadókról szóló 197/2022. (VI. 4.) kormányrendeletben (a továbbiakban e § alkalmazásában: Kormányrendelet) szereplő népegészségügyi termékadóra (Neta) vonatkozó jogszabályi rendelkezéseket.Állapotrögzítő rendelkezés
Az értelmező rendelkezések körében (a kormányrendeletbeli szabályozással összhangban) módosul az adótárgyi meghatározás szempontjából irányadó VTSZ szám törvényi definíciója. Az adóköteles termékek körének a meghatározása a Neta tv. szabályozási koncepciója szerint ugyanis a termékek vámtarifaszáma szerint történik. Az adókötelezettség egyértelmű meghatározása érdekében a törvény állapotrögzítő rendelkezésben határozza meg, hogy egy adott termék VTSZ besorolása a vám- és a statisztikai nómenklatúráról, valamint a Közös Vámtarifáról szóló 1987. július 23-i 2658/87/EGK tanácsi rendelet I. mellékletében meghatározott Kombinált Nómenklatúra mely időállapotban hatályos szövege alapján valósul meg. Figyelemmel arra, hogy a jelenlegi törvényi szabályban rögzített 2018. január 1-jei időállapot óta több mint négy év eltelt, így indokolt az állapotrögzítő rendelkezésnek a kormányrendeletbeli szabályozással összhangban megvalósuló aktualizálása, frissítése. Erre figyelemmel a Javaslat 2022. május 15-ében határozza meg az adókötelezettség meghatározásához szükséges VTSZ besorolásnak való megfelelés kívánalmát.
A szörp (szirup) fogalma
A hatályos szabályok szerint adóköteles üdítőitalnak (szörpnek) minősülnek azok a 2106 VTSZ szám alá tartozó készítmények (szirupok, sűrítmények) is, melyeket más italok előállításához használnak.
A Javaslat ezen készítmények Neta tv-beli fogalmát pontosító jelleggel és a hatályos kormányrendeleti szabállyal összhangban úgy módosítja, hogy elhagyja a "víz- és kivonatalapú" fordulatot, tekintettel arra, hogy e kritérium szükségtelen a tarifális besorolás során (a 2106 VTSZ számhoz osztályozandó termék vagy víz alapú vagy kivonatalapú). Emellett a Javaslat szintén a Kormányrendelet hatályos előírásait a Neta tv-be implikálva - az adóelkerülés kizárása érdekében -egyrészt az édesítőszerből készített szirupokat is beemeli a szörp-fogalom hatálya alá, másrészt vagylagossá teszi az eddigi konjunktív feltételeket, melynek eredményeként szörpnek minősülnek mindazon készítmények, melyek - a többi fogalmi feltétel teljesülése mellett - ízesítőanyag vagy adalékanyag hozzáadásával készülnek vagy ezek kombinációját tartalmazzák.
87. §
A Javaslat a hatályos, kormányrendeleti szabályokkal összhangban - figyelemmel a normavilágosság és az áttekinthetőség követelményére - táblázatos formában tartalmazza az adóköteles termékkört és az adott adóköteles termék adótételét (az adómértéket). E táblázat a módosítás szerint a Neta tv. mellékletében kap helyet. Mindezek alapján a Neta tv. 2. §-a és 6. §-a úgy módosul, hogy a jogszabályhely az adóköteles termékek körének részletes megjelölése helyett mindössze arra utal, hogy a Neta tv. mellékletében meghatározott termékek viselnek Neta-terhet.88. §
Lásd az előző §-hoz fűzött indokolást.89. §
A Neta tv-ben rögzített szabályok szerint NETA-mentesség vonatkozik a gyártó közvetlenül exportra vonatkozó értékesítésére, valamint az olyan értékesítésre, amelynek során a gyártó egy belföldi kereskedőnek értékesíti termékét, ha a kereskedő nyilatkozik arról, hogy a terméket külföldön értékesíti tovább (közvetett export).A fenti törvényi szabályt a jelenleg hatályos (veszélyhelyzeti) kormányrendelet felülírta, mégpedig oly módon, hogy erre törvényi szabályra felfűzve, analóg módon 2022. november 8-ától adómentessé tette azon gyártó egyébként NETA-köteles termékének értékesítését, melyet a vevő saját, exportra szánt termékének alapanyagául (összetevőül) használ fel, 2023. március 1-jétől pedig azon, NETA-köteles termékek értékesítését, amelyet a terméket megvásárló gyártó szintén NETA-köteles terméke előállításához használ fel.
A mentesség feltétele, hogy a vevő az értékesítéskor nyilatkozzék arról, hogy a beszerzett terméket külföldi eladásra gyártott termékéhez vagy olyan saját Neta-köteles termékéhez kívánja felhasználni, ami után Netát megfizeti. Emellett közölnie és igazolnia kell az export-értékesítés és a - Neta-köteles alapanyagból saját adóköteles termék előállítása esetén - az adófizetés tényét, valamint azt, hogy az exportra gyártott termékhez, illetve a Neta-köteles saját termékhez mennyi, a gyártótól beszerzett, a NETA hatálya alá tartozó terméket (alapanyagot, összetevőt) használt fel.
Amennyiben az export-értékesítés meghiúsul vagy a vevő az általa előállított saját termék után a Netát nem fizette meg, akkor a vevőnek erről 8 napon belül tájékoztatnia kell az összetevőt szállító gyártót, s a tájékoztatás alapján a gyártónak - késedelmi pótlékkal növelten - be kell vallania a korábban adómentesnek tekintett értékesítés utáni (meg nem fizetett) adót. Amennyiben az export vagy a Neta-fizetés meghiúsulásáról szóló vevői tájékoztatás elmarad és ezt az adóhatóság tárja fel, akkor a meg nem fizetett NETÁ-t, az arra vetülő késedelmi pótlékot és adóbírságot az adóhatóság a vevő terhére állapítja meg.
90. §
A Javaslat kiegészíti a Neta tv-t egy, az adóköteles termékek körét definiáló és az adómértékeket tartalmazó melléklettel.91. §
A hatályos (veszélyhelyzeti) kormányrendeleti szabályozás törvényi szintre emelése eredményeként meghatározott Neta-köteles termékkör az alkoholtermékeket már nem tartalmazza (mely változtatás indoka, hogy ezen termékek adóztatása csak a jövedéki adó keretében valósul meg, miáltal egyszerűsödött az adóadminisztráció és nincs szükség kétféle adónemben teljesíteni ugyanazon termékköre a lényegileg ugyanazon adókötelezettséget). Erre figyelemmel a Javaslat megfogalmazza az ezen termékkör adókötelezettsége kapcsán eljárási szabályokat tartalmazó Neta tv. 10/A. § (5) és (6) bekezdésének a hatályon kívül helyezését.92. §
A hatályos helyi adótörvénybeli szabályok szerint az egyéni vállalkozónak a tevékenysége szünetelése esetén megszűnik iparűzési adóalanyisága, tekintve hogy annak feltétele a vállalkozási tevékenység tényleges végzése, márpedig az egyéni vállalkozás szünetelése alatt a vállalkozási tevékenység nem folytatható. Ezért az iparűzési adóban az egyéni vállalkozói tevékenység szünetelését úgy kell tekinteni, mintha az egyéni vállalkozó helyi iparűzési adóalanyisága (a norma személyi hatálya) megszűnt volna. Ennek következményeképp az egyéni vállalkozás szüneteltetését követő 30 napon belül záró bevallást kell benyújtani.Mindezen adóadminisztráció ugyanakkor nem áll arányban az adóösszeggel, különösen, ha az adóéven belüli szünetelés viszonylag rövid idejű, vagy adóéven belül az (szezonális tevékenységvégzés esetén) több ízben is megtörténik. Ezért a Javaslat azt fogalmazza meg, hogy ha az egyéni vállalkozói tevékenység szünetelése adóéven belül, egybefüggően 181 napnál rövidebb ideig tart, akkor az ne eredményezze az adóalanyiság, és ennélfogva az adókötelezettség megszűntét, ne kelljen adott esetben éven belül többször bevallást benyújtani.
93. §
2023. január 1-jétől a helyi iparűzési adóban egy új, egyszerűsített adóalap-megállapítási módszer lépett hatályba. Az egyszerűsített adóalap-megállapításra valamennyi olyan vállalkozó jogosulttá vált, amelynek az adóévi bevétele - éves szinten számítva, azaz 12 hónapnál rövidebb adóév esetén a működés naptári napjai alapján évesítve - a 25 millió (a személyi jövedelem-adótörvény szerinti átalányadót választó kereskedők esetén a 120 millió) forintot nem haladja meg. Az egyszerűsített iparűzési adóalap-megállapításra jogosult kisvállalkozók iparűzési adóalapja az adóévi bevételük nagyságától függően sávosan differenciált, (a székhelyük és a telephelyeik fekvése szerinti) önkormányzatonként azonos nagyságú, tételes összeg lehet.Az új modellben a kisvállalkozónak adóelőleget évente csak egyszer kell fizetnie, amelynek összege - főszabály szerint - azonos az előző adóév adójának összegével. Ehhez képest speciális szabály vonatkozik arra az adózói körre, amely az adóévben tér át az egyszerűsített adóalapmegállapítási módszerre, feltéve, hogy az adózó előző adóévi bevétele a 25 (120) millió forintot nem haladja meg, mert esetükben az előleg összege nem más, mint az előző adóévi bevételre vetített - a 2023-tól hatályos szabály szerint differenciált sávos - adóalap és az önkormányzati adómérték szorzata.
Ugyanakkor a versenyegyenlőség és a méltányos teherviselés érdekében indokolt adóelőlegszabályt alkotni arra a sajátos esetre is, ha a kisvállalkozó előző adóévi bevétele 25 M Ft (120 M Ft) feletti és az adóévben nyit telephelyet az önkormányzat illetékességi területén, mert ennek az adózói körnek a hatályos szabályok szerint nincs adóelőleg-fizetési kötelezettsége az új telephely fekvése szerinti önkormányzat felé. Ezt a kodifikációs hiányt pótolja a Javaslat. E szerint a telephelyet nyitó, székhelyét áthelyező (az előző adóévben 25 M Ft, illetve 120 M Ft feletti bevételt elérő) kisvállalkozó esetén a települési adóelőleg összegét a következőképp kell megállapítani. Az adóelőleg vetítési alapjának számítása során az egyszerűsített adóalap-megállapítás során alkalmazható legmagasabb adóalap (azaz 8,5 millió forint) összegéből kell kiindulni és azt korrigálni kell az adókötelezettség keletkezésétől számítva az adóévből még hátralévő napok és az adóévi napok számával (például, ha az adókötelezettség november 1-jén keletkezett, akkor 61nap/365 nappal hányadossal szorozni). Ezt a vetítési alapot kell az önkormányzat rendelete szerinti adómértékkel szorozni annak érdekében, hogy az adóelőleg előálljon.
94. §
Légi személyszállítás iparűzési adókötelezettségének átalakításaA hatályos szabályok szerint a légi személyszállítást végző vállalkozásokat - hasonlóan más vállalkozókhoz - magyarországi székhely, illetve magyarországi telephely (iroda, képviselet) létesítése esetén terheli iparűzési adókötelezettség. A légitársaságok gazdasági tevékenysége, s ekként iparűzési adókötelezettsége ugyanakkor elsősorban a légi járatok üzemeltetésében, az utasok szállításában ölt testet, s kevéssé abban, hogy egy-egy légitársaság tart-e fenn Magyarországon képviseletet, irodát.
Ezért a Javaslat az iparűzési adóköteles tevékenység jellegadó ismérvéhez jobban igazodóvá teszi az iparűzési adószabályozást.
A Javaslat egyfelől - a Htv. telephely-fogalmának kiegészítésével - rögzíti, hogy a légitársaságok esetén telephelynek számít nemcsak például a képviselet, iroda, hanem a légijárataik indításának helyszíne, a repülőtér is. Másfelől definiálja azt, hogy mely vállalkozás tekinthető légi személyszállítást végzőnek. E szerint a sajátos szabályozás csak azokra vonatkozik, melyek árbevétele döntő többsége légi személyszállításból (jegyárbevétel) és ahhoz kapcsolódó egyes szolgáltatásokból (pl.: helybiztosítás díja, poggyászdíj, pótdíj) áll.
Emellett - összhangban az új telephely-fogalom bevezetésével - a külföldi székhelyű légitársaságok esetében a rájuk vonatkozó nettó árbevétel fogalom is pontosabbá válik. A módosítás eredményeként e fogalom expressis verbis rögzíti, hogy esetükben a nettó árbevétel részének kell tekinteni a Magyarországról induló személyszállító járatok igénybe vételéért és az ehhez kapcsolódó szolgáltatásokért (pl. poggyász-szállítás, elsőbbségi elhelyezés, VIP váró igénybevétele) fizetendő ellenértéket is.
A Javaslat az új telephely-fogalommal összefüggésben a Htv. melléklete kiegészítésével sajátos adóalap-megosztási módot is rendel a légi személyszállítást végzőkhöz.
Munkaerő-kölcsönzők adókötelezettsége
Szintén a Htv. szerinti telephely fogalmát érinti a munkaerő-kölcsönző vállalkozásokra vonatkozó, Javaslat szerinti rendelkezés. A hatályos szabályok szerint a munkaerő-kölcsönzéssel foglalkozó vállalkozót - hasonlóan más iparűzési adóalanyhoz - a székhelye, telephelye (irodája, képviselete) helye szerinti településen terheli iparűzési adókötelezettség.
Egyes munkaerő-kölcsönző társaságok ugyanakkor olyan konstrukciót dolgoztak ki, amellyel kikerülik az iparűzési adókötelezettséget. Bár ezen konstrukciót - azok kizárólag adómegkerülő jellegük miatt - az adóhatóság ellenőrzés keretében figyelmen kívül hagyhatja az adókötelezettség megállapítása során, azonban ez jelentős hatósági időráfordítást igényel. Emellett a kölcsönözött munkaerő munkavégzésének helye szerinti település tipikusan nem részesül adóalapból, noha a munkaerő-kölcsönzés miatti többlet-munkavégzés (a magasabb gazdasági aktivitás, a kölcsönbeadott munkavállalók településen való mozgása) a település infrastruktúráját terheli.
Mindezekre figyelemmel a Javaslat értelmében a munkaerő-kölcsönző esetében szintén egy speciális telephelyfogalom lép életbe. Eszerint a munkaerő-kölcsönző vállalkozás telephelyének minősül valamennyi olyan önkormányzat illetékességi területe is (a munkaerő-kölcsönző irodája, képviselete mellett), ahol a kölcsönzött munkavállalók által teljesített összes (több munkavállaló által együttesen teljesített) munkaórák száma az adóéven belül legalább 1440.
Ennek révén azon önkormányzatokra is jut a munkaerő-kölcsönzőktől iparűzési adóalap, ahol a kölcsönzött munkaerő tevékenysége érdemi, azzal, hogy ezáltal megszűnik az adókikerülés is. Ugyanakkor a Javaslat nem eredményezi az adóadminisztrációs teher (a telephely miatti bejelentkezési, adóelőelg-fizetési, adóbevallási, adófizetési kötelezettség) adóösszeghez képeset aránytalan növekedését sem, tekintve, hogy nem válik telephellyé az a település, ahol a munkaerőkölcsönző az adóévben kevés munkaerőt ad kölcsön vagy a kölcsönzés rövid ideig tart.
95. §
A hatályos szabályozás szerint, ha a befektetési vállalkozás főtevékenységként végzi CO2-kvóták értékesítését és az IFRS-ek alapján mutatja ki az adóalapját, akkor az e tevékenységből származó bevétel nem része az adóalapnak, míg az e tevékenységből származó bevétel minden más esetben (ha a magyar számvitelét alkalmazó befektetési vállalkozó értékesít CO2-kvótát, vagy az IFRS-ek szerint elszámoló befektetési vállalkozás nem szokásos tevékenységként értékesít CO2-kvótát) adóalapot képez. Ezt a versenyszempontból nem kívánt helyzetet a Javaslat úgy küszöböli ki, hogy rögzíti, az emissziós jogok értékesítéséből származó bevétellel az IFRS-eket alkalmazó befektetési vállalkozónak is növelnie kell az adóalapot képező bevételét.96. §
A Javaslat a Htv. mellékletét kiegészíti a légi személyszállítókra vonatkozó adóalap-megosztási móddal.97. §
A Javaslat a légi személyszállítókra vonatkozó új megosztási szabály miatt kiegészíti a belső hivatkozást a külföldre jutó adóalap kiszámítására vonatkozó rendelkezés esetén.98. §
Az a) ponthoz
Technikai módosítás. A Htv. 40/D. § (2) bekezdésének hatályos talpszövege több utalást is tartalmaz, melyek nehezen alkalmazhatóvá teszik a bekezdést, értelmezési nehézséget okoznak. E szövegrész elhagyása összhangban van a normavilágosság elvével, ugyanakkor a normatartalmat nem csorbítja.A b) ponthoz:
A Htv. 2023. január 1-jétől hatályos 39/A. § szerinti egyszerűsített iparűzési adóalap-megállapítási módszer hatályba lépése okán indokolttá válik a Htv. 41/B. § (2) bekezdésének a hatályon kívül helyezése, figyelemmel arra, hogy e jogszabályhely 2023. január 1-jétől már nem hatályos Htv-beli jogszabályhelyekre és normatartalomra hivatkozik, illetve fogalmaz meg ezekkel kapcsolatos bevallási, adminisztrációs határidőket. A normavilágosság érdekében szükséges a kiüresedett jogszabályhely hatályon kívül helyezése.99. §
A hatályos szabályozás szerint az egyesület, illetve alapítvány a tulajdonában lévő gépjárműve után abban az évben mentes a gépjárműadó alól, amely év előtti évben nem volt társaságiadó-fizetési kötelezettsége. E mentességi szabály nem alkalmazható, ha egyesület, alapítvány a gépjármű üzembentartója, vagy ha a gépjármű tulajdonosa köztestület.Ez a szabályozási modell ugyanakkor nem illeszkedik teljeskörűen a mentesség jogalkotói szándék szerinti rendeltetéséhez, hiszen például gépjárműadót kell fizetni azon gépkocsi után, amelyet egy költségvetési szerv enged át használatra egy egyesület (az üzembentartó) számára vagy éppenséggel egy köztestület a gépjármű tulajdonosa vagy üzembentartója.
Ezért a Javaslat a mentességet kiterjeszti egyfelől azon esetekre vonatkozóan is, amikor egyesület, alapítvány vagy köztestület a gépjármű üzembentartója. E mentességnek mindazonáltal két feltételét is megfogalmazza. Az egyik feltétel az, hogy a gépkocsi tulajdonosa olyan költségvetési szerv vagy más olyan egyesület vagy alapítvány, vagy köztestület legyen, amelynek a tárgyévet megelőző évben társasági adófizetési kötelezettsége nem állt fenn. A Javaslat szerinti másik feltétel - a hatályos szabályozáshoz hasonlóan - az, hogy az üzembentartó egyesületnek, alapítványnak, köztestületnek se keletkezzék a tárgyévet megelőző évben társasági adófizetési kötelezettsége.
A Javaslat másfelől az egyesület, alapítvány tulajdonában álló gépjárműre vonatkozó hatályos mentességi tényállást bővíti a köztestület (például az önkormányzati tűzoltóság) tulajdonában álló gépjárművel is.
100. §
A hatályos szabályozás szerint nem terjed ki a gépjárműadótörvény hatálya a külföldi kivitel céljából "Z" betűjelű ideiglenes rendszámút gépkocsira. Tekintettel arra, hogy a rendszámok képzésének megváltozása miatt már nem egy önálló, "Z" betűjelű rendszámtípus kapcsolódik a külföldi kivitelhez, a Javaslat kiemeli a "Z" betűjelre való utalást a gépjárműadótörvény szövegéből.101. §
A kisajátításról szóló 2007. évi CXXIII. törvény értelmében kisajátítással ingatlan tulajdonjoga csak kivételesen vonható el, a törvényben meghatározott közérdekű célból, feltételekkel és módon, teljes, azonnali és feltétlen kártalanítás mellett. Ugyanakkor ennek ellentmondva a kialakult joggyakorlat a bíróságon kezelt letétekről szóló IM rendelet szabályaiból kiindulva lehetővé teszi a kisajátítást kérő számára, hogy a kártalanítási összeg kisajátítási eljárás megindításakor történő letétbe helyezésével felmerült költségeit - azaz a letétbe helyezési eljárás illetékét - felszámítsa a kártalanításra jogosult fél felé. Ugyanilyen megítélés alá esik a közérdekű használati jog alapításával összefüggő kártalanítási összeg letétbe helyezése is.Tekintettel arra, hogy ez a gyakorlat méltánytalan a kisajátítással vagy közérdekű használati jog alapításával összefüggésben kártalanításra jogosultak számára, a Javaslat tárgyi illetékmentességet állapít meg a részükre járó kártalanítási összeg letétbe helyezésére.
102. §
A tárgyi illeték-feljegyzési jog jogintézménye mentesíti a per kezdeményezőjét a főszabály szerint az eljárás kezdeményezésekor fizetendő illeték megelőlegezése alól. Ez azonban nem jelenti azt, hogy az adott eljárás illetékmentessé válik: a bíróság az eljárást lezáró döntésében dönt arról, hogy melyik fél (jellemzően a pervesztes) viseli az illetéket.A Javaslat - törvényi szintre emelve az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény, valamint a társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény veszélyhelyzet ideje alatt történő eltérő alkalmazásáról szóló 586/2022. (XII.28.) Korm. rendeletben megfogalmazott rendelkezéseket - a hatályos szabályozás szerinti tárgyi illetékmentes eljárások körét változatlanul hagyva egy speciális személyes illeték-feljegyzési jogot biztosít a reorganizációs és a szerkezetátalakítási eljárás alatt állók számára. Így e felek a reorganizációs és a szerkezetátalakítási eljárás időszaka alatt kezdeményezett bármely perben élhetnek az illetékfeljegyzés lehetőségével.
103. §
A hatályos szabályozás kedvezményes, 2 %-os illetékmérték alkalmazását teszi lehetővé hitelintézet számára, ha legkésőbb a fizetési meghagyás véglegessé válásáig nyilatkozik, hogy az ingatlant - az illetékkötelezettség keletkezésétől számított legfeljebb hároméves időtartamra - a pénzügyi veszteség mérséklése, illetve elhárítása érdekében hitel-ingatlan csereügylettel, az adósával szembeni felszámolási vagy végrehajtási eljárás útján szerezte.A Javaslat - törvényi szintre emelve az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény, valamint a társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény veszélyhelyzet ideje alatt történő eltérő alkalmazásáról szóló 586/2022. (XII.28.) Korm. rendeletben megfogalmazott rendelkezéseket - kiterjeszti e kedvezményes kulcs alkalmazásának lehetőségét arra az esetre, ha a hitelintézet reorganizációs vagy szerkezetátalakítási eljárás álló adósától hitelezőként szerez ingatlant. A jogintézmény szabályai egyebekben változatlanok. A reorganizációs vagy szerkezetátalakítási eljárás keretében szerzett ingatlanra is vonatkozik a hitelintézet 3 éven belüli továbbértékesítési kötelezettsége. Ha pedig ennek nem tesz eleget, továbbra is a főszabály szerint fizetendő és az Itv 23/B. § (1) bekezdés szerint megállapított illeték különbözetének kétszeresét kell megfizetnie.
104. §
A hatályos szabályozás szerint nem kell a gépjárműszerzést terhelő visszterhes vagyonátruházási illetéket megfizetni, ha a vagyonszerző a tulajdonszerzés bejelentésével egyidejűleg külföldi kivitel céljából "Z" betűjelű ideiglenes rendszám kiadását kéri, mindaddig, míg a gépjármű tartós belföldi használatához szükséges forgalmi engedély kiadását nem kéri vagy a gépjárművet belföldön nem értékesíti. Tekintettel arra, hogy a rendszámok képzésének megváltozása miatt már nem egy önálló, "Z" betűjelű rendszámtípus kapcsolódik a külföldi kivitelhez, a Javaslat kiemeli a "Z" betűjelre való utalást az Itv. szövegéből. Az illetékfizetés alól mentesítő szabály tartalmát tekintve nem változik, a külföldi kivitelre szánt járművek után - ha a vagyonszerző erre hivatkozással ideiglenes rendszám kiadását kéri - nem kell visszterhes vagyonátruházási illetéket fizetni, ha kivitel megvalósul. Ha azonban a vagyonszerző utóbb belföldi forgalmi engedély kiadását kéri vagy a járművet belföldön értékesíti, meg kell fizetni a járó illetékösszeget.105-110. §
Veszélyhelyzeti szintű rendeleti szabályok törvényi szintre emelése.111. §
Az egyéni, illetve társas vállalkozók adminisztrációs kötelezettségének egyszerűsítése érdekében, a módosítás kezdeményezi, hogy a Tbj. szerinti egyéni vállalkozói tevékenység (az Evectv. szerinti egyéni vállalkozói nyilvántartásban szereplő személyek tevékenységén kívül ideértve az ügyvédek, az egyéni szabadalmi ügyvivők, az önállóan tevékenykedő közjegyzők és önálló bírósági végrehajtók tevékenységét) szünetelése járulékszabályozási szempontból csak teljes naptári hónapra legyen értelmezhető. Összhangban a járulékszabályozással a szociális hozzájárulási adót is a teljes hónapra meg kell fizetni azokban a hónapokban is, amelyekben az egyéni vállalkozó a tevékenységét nem a hónap egészében szünetelteti, vagyis a továbbiakban nincs szükség arányosításra (harmincadolásra).112. §
A rendelkezés rögzíti, hogy a munkaerőpiacra lépők kedvezményének érvényesítése szempontjából nem minősül munkaerőpiacra lépőnek a vendégmunkások magyarországi foglalkoztatásáról szóló törvény alapján foglalkoztatott vendégmunkás.113. §
A Szocho tv. hatályos szabályai szerint a megváltozott munkaképességű személyek után érvényesíthető adókedvezményt nem vehetik igénybe azok a foglalkoztatók, amelyek olyan, súlyosan fogyatékos munkavállalókat foglalkoztatnak, akik nem rendelkeznek a megváltozott munkaképesség fennállását igazoló komplex minősítéssel és nem a megváltozott munkaképességűek ellátásaiban, hanem fogyatékossági támogatásban vagy vakok személyi járadékában részesülnek. Az esélyegyenlőség biztosítása érdekében a rendelkezés kiegészíti ezzel a személyi körrel azt a felsorolást, akiknek a foglalkoztatása esetén a szociális hozzájárulási adóból részkedvezmény vehető igénybe.114. §
A Szocho tv. 3. § (3) bekezdése alapján, amennyiben az Szja tv. szerint egyéb jövedelemnek minősülő jövedelem kifizetőtől származik, akkor az adófizetésre kötelezett a kifizető, kivéve, ha az adóelőleget a kifizető nem köteles megállapítani. A kifizető eljárási jellegű kötelezettségeit a Szocho tv. 18. § (1) bekezdése határozza meg, azonban azt nem tartalmazza az egyéb jövedelem juttatása esetén követendő eljárást. Erre tekintettel indokolt egy új rendelkezés beiktatása a 18. §-ba, mely alapján a kifizetőtől származó egyéb jövedelem esetén a kifizetőnek kell a szociális hozzájárulási adót havonta megállapítania, bevallania és megfizetnie azzal, hogy a magánszemély köteles megfizetni a szociális hozzájárulási adót, ha a személyijövedelemadó-előleg megállapítása nem a kifizető kötelezettsége.115. §
Átmeneti rendelkezés, amelynek értelmében az egyéni vállalkozói tevékenység szüneteltetésére vonatkozó új szabályokat a 2023. december 31-ét követően megkezdett szünetelések esetében kell alkalmazni.116. §
Az a) ponthoz: A hatályos szabályok szerint nem terheli szocho fizetési kötelezettség a Tbj. szerint külföldinek minősülő személy által béren kívüli juttatás vagy egyes meghatározott juttatás címén megszerzett jövedelmet. A vendégmunkások társadalombiztosítási helyzete azonban eltérő lesz, tekintettel arra, hogy ők a magyarországi munkaviszonyra tekintettel itt lesznek biztosítottak, azzal együtt, hogy a Tbj. külföldi státuszuk megmarad. Esetükben indokolatlan biztosítani ezt a kedvezményt, a módosítás ezért kivételként nevesíti ezeket a személyeket.A b) ponthoz A módosítás alapján - hasonlóan a megváltozott munkaképességű személy részére a kifizető felé előírt tájékoztatási kötelezettséghez - a fogyatékossági támogatásban vagy vakok személyi járadékában részesülő magánszemélynek is tájékoztatnia kell a kedvezményt érvényesítő kifizetőt a kedvezményt megalapozó ellátásra való jogosultsága megszűnéséről.
A c) és d) ponthoz: A módosítás egységesíti a szakirányú oktatásban való részvételhez kapcsolódóan igénybe vehető szakirányú oktatás és duális képzés szakképzési hozzájárulás alóli adókedvezmény szabályait és összekapcsolja a ténylegesen végzett ilyen tevékenységgel.
A módosítás alapján az adókedvezmény arányosítva vehető igénybe. Az adókedvezmény megállapításához az arányosított önköltség egy munkanapra vetített mértékét kell a tárgyhónap munkanapjainak számával (a törvényben meghatározott munkanapok kivételével) és az azokon a szakirányú oktatásnak a teljes napi munkaidőhöz (vagy fiatalkorú munkavállaló esetén napi 7 órához) viszonyított arányszámával megszorozni. Ekként az adókedvezmény nem általánosan munkanapra járó marad, hanem 8 (illetve 7) órás munkanaphoz viszonyítottan lesz igénybe vehető, így elkerülhetővé válik, hogy az adókedvezmény a maximális összegben legyen igénybe vehető akkor is, ha a szakirányú oktatás munkanapon belüli mértéke csupán töredéke a teljes napi munkaidőnek (illetve a 7 órának).
A módosítás következménye továbbá, hogy azáltal nincs szabályozásbeli különbség a saját és a nem saját foglalkoztatott, illetve az olyan képzésben részt vevő személy tekintetében, akinek egyáltalán nincs foglalkoztatásra irányuló másik jogviszonya.
Az e) ponthoz: Nyelvhelyességi pontosítás.
Az f) ponthoz: Jogtechnikai pontosítás, a Tbj. törvény címének helyesbítése.
117. §
A szakirányú oktatásban és duális képzésben való részvételhez kapcsolódóan igénybe vehető szociális hozzájárulási adókedvezmény szabályainak módosulása miatt a Szocho tv. 17/A § (2) bekezdése szerinti 50 százalékos szabály további fenntartása indokolatlan, mivel az adókedvezmény összegét eleve a munkaórához kell igazítani.118. §
A módosítás a járulékfizetési alsó határra vonatkozó rendelkezés alóli kivételt kiterjeszti a felnőttképzési jogviszonyban folyó szakképzésre is, ha az a szakképzésben való ingyenes részvételhez kapcsolódik.119. §
A módosítás egyértelműsíti, hogy az egyéni vállalkozói tevékenység szünetelése ideje alatt a szünetelést megelőzően végzett vállalkozói tevékenységre tekintettel befolyt bevételre is alkalmazni kell a Tbj. 31. §-ának azon általános szabályát, amely kimondja, hogy a biztosítás szünetelése alatt a szünetelést megelőzően fennálló biztosítással járó jogviszony alapján megszerzett járulékalapot képező jövedelmet úgy kell figyelembe venni, mintha annak megszerzésére a szünetelés kezdő napját megelőző napon került volna sor. A Tbj. ezirányú módosításával párhuzamosan az Szja törvény is a szünetelés kezdő napját megelőző napot tekinti a szünetelés előtt végzett vállalkozói tevékenységre tekintettel befolyt bevétel szerzési időpontjának, így a szünetelés ideje alatt alkalmazandó adózási és társadalombiztosítási szabályok összhangba kerülnek.120. §
Átmeneti rendelkezés, amelynek értelmében az egyéni vállalkozói tevékenység szüneteltetésére vonatkozó új szabályokat a 2023. december 31-ét követően megkezdett szünetelések esetében kell alkalmazni.121. §
Az a) ponthoz: Nyelvhelyességi javítás.A b), f) és g) ponthoz: Az átalányadózó egyéni vállalkozóknál 2023-ban bevezetett göngyölítéses járulék- és szociális hozzájárulási adóalap megállapítási módszer miatt szükségessé vált pontosítani a családi járulékkedvezménynél figyelembe vehető járulékalapot. A módosítás egyértelművé teszi, hogy a biztosított átalányadózó egyéni vállalkozó által érvényesíthető családi járulékkedvezmény havi összege a családi kedvezmény havi összege és az átalányban megállapított jövedelem havi összege különbözetének - ha az pozitív - 15 százaléka, de legfeljebb a göngyölítéses módszerrel megállapított havi járulékalap után fizetendő járulék.
A c), d): A járulékalap meghatározásának egyszerűsítése érdekében új elemként kerül be a Tbj.-be az a szabály, amely kimondja, hogy járulékszabályozási szempontból a Tbj. szerinti egyéni vállalkozók (az Evectv. szerinti egyéni vállalkozói nyilvántartásban szereplő személyeken kívül ideértve az ügyvédeket, az egyéni szabadalmi ügyvivőket, az önállóan tevékenykedő közjegyzőket és önálló bírósági végrehajtókat), tevékenységének szünetelése csak teljes naptári hónapra értelmezhető. Azokban a hónapokban amelyekben az egyéni vállalkozó tevékenysége, illetve az ügyvéd, szabadalmi ügyvivő, közjegyző kamarai tagsága nem a hónap egészében szünetel nincs szükség arányosításra, a járulékkötelezettséget a teljes hónapra meg kell fizetni.
A e) ponthoz: Belső hivatkozás javítása.
122. §
Az online pénztárgéprendszer megújításának előkészületeiről a Kormány a 1056/2023. (II. 27.) Korm. határozatban rendelkezett. A szabályozási cél szerint az online pénztárgépeket fokozatosan az elektronikus nyugta kiadására is alkalmas egyéb technikai eszköz/megoldás (a továbbiakban: e-pénztárgép) váltja fel. Ehhez kapcsolódóan vezeti be az új fogalmakat a törvény, így az e-pénztárgép, e-nyugta, nyugtatár és a nyugtatár szolgáltató fogalmát.A törvény célja, hogy a jövőben típus szerződésre is kiterjessze a feltételes adómegállapítás lehetőségét, amelyre tekintettel a törvény defínicíói között meghatározásra kerül a típus szerződés fogalma.
123. §
Az adóhatóság az adózónak az Art. 246. § (7) bekezdése szerinti kérelme alapján az adószámot ismételten megállapítja, ha a cég az adószám törlést eredményező törvénysértő működést megszüntette. Az adózónak tehát ezen esetekben lehetősége van tovább működni, részt venni a gazdasági életben. Erre figyelemmel a módosítás megteremti a lehetőséget arra, hogy a vezető tisztségviselői vagy cégvezetői jogviszony mellett a tagi, részvényesi jogviszonnyal is rendelkező személy is élhessen kimentéssel, ha olyan társaságban rendelkezett tagi jogviszonnyal, amely adószám törléssel érintett volt.124. §
A rendelkezés kiegészíti a havi adó- és járulékbevallás tartalmát azzal, hogy abban a természetes személy tekintetében fel kell tüntetni azt a körülményt is, ha a családi kedvezmény érvényestése szempontjából kedvezményezett eltartottnak minősülő személy a tárgyhónapban a családok támogatásáról szóló törvény szerint tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos személynek minősül.A rendelkezés továbbá új alponttal egészíti ki a havi adó- és járulékbevallás tartalmát, amely alapján meg kell adni a 30 év alatti anyák kedvezményének érvényesítéséhez szükséges adatokat is.
125. §
Ha az általános forgalmi adó alanyának gazdasági tevékenysége év közben úgy változik, hogy a korábbiaktól eltérően a továbbiakban kizárólag adólevonásra nem jogosító tevékenységet folytató adóalanynak vagy kizárólag mezőgazdasági tevékenységet folytató különleges jogállású adóalanynak minősül, és ezáltal a bevallási gyakorisága megváltozik [éves vagy negyedéves helyett havi lesz az Art. 2. melléklet B) rész 3.4. alpontja alapján], úgy a jelenleg hatályos szabályok alapján nem köteles soron kívül bevallást benyújtani azon időszakáról, amelyben még az általános szabályok köteles az adókötelezettségét megállapítani. Ez viszont azt eredményezheti, hogy azon negyedéves vagy éves adómegállapítási időszak, amelynek egy részében az adóalany még az általános szabályok szerint adózott, átfed egy olyan időszakot is, amelyben az adóalanyt már havi bevallási kötelezettség terheli az Art. 2. melléklet B) rész 3.4. pontja alapján.Annak elkerülése érdekében, hogy az adóalanynak egymást átfedő időszakokról kelljen bevallást benyújtania, soron kívüli bevallási kötelezettség előírása vált indokolttá.
126. §
A veszélyhelyzeti kormányrendeletek közül a társasági adó devizában történő megfizetéséről szóló 298/2022. (VIII. 9.) Korm. rendelet, valamint a helyi iparűzési adó devizában történő megfizetéséről szóló 366/2022. (IX. 26.) Korm. rendelet szabályainak a törvényi szabályozásba történő átültetése.127. §
2024. február 1-jétől az ingatlanokkal kapcsolatos illetékkiszabás alapokiratai már csak elektronikus formában állnak majd az állami adó- és vámhatóság rendelkezésére. A törvényben meghatározásra kerülnek azon adatok, amely adatokat az illetékes szervnek továbbítania szükséges.128. §
A Gjt. 2. § (4) bekezdése lehetővé teszi, hogy a gépjármű tulajdonjogában bekövetkezett változást az átruházás évének utolsó napjától számított 15 napon belül bejelenthesse a bejegyzett tulajdonos, (mint eladó) és ezáltal az adófizetés alól mentesüljön.A javaslat egyértelművé teszi, hogy a járműnyilvántartás január 1-jei állapotának megfelelő adatok tartalmazzák a tárgyév január 1-je és 15-e között tett bejelentések szerinti adatokat is, köztük a tulajdonos által bejelentett tulajdonszerző adatait is, így az Art. 87. § (2) bekezdés b) pontja szerinti adatszolgáltatás a hatálybalépést követően szükségtelenné válik.
A Gjt. módosítása alapján az egyesület, alapítvány, köztestület mentesül a gépjárműadó megfizetése alól, ha a jármű költségvetési szerv, egyesület vagy alapítvány tulajdonában van és nem keletkezett a tárgyévet megelőző évben társasági adófizetési kötelezettsége. Ezen adófizetésre nem kötelezett adóalanyok körének meghatározása érdekében a nem természetes személy tulajdonos Art. 87. § (1) bekezdés b) pont szerinti adatainak megismerése abban az esetben is szükséges, ha a gépjárműnek van üzembentartója.
129. §
Az e-pénztárgéphez kapcsolódóan vezet be adatszolgáltatási kötelezettséget a törvény az állami adó- és vámhatóság, valamint a nyugtatár szolgáltató részére.130. §
A tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos gyermeket nevelő családokat megillető családi kedvezményről szóló 597/2022. (XII. 28.) Korm. rendelet (a továbbiakban: "597/2022. (XII. 28.) Korm. rendelet") értelmében az Szja tv. 29/A. § (2) bekezdése szerinti családi kedvezmény emelt összegben vehető igénybe minden olyan kedvezményezett eltartott után, aki a családok támogatásáról szóló 1998. évi LXXXIV. törvény szerint tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos személynek minősül. Azáltal, hogy a kincstár adatszolgáltatást biztosít az állami adó- és vámhatóság részére a tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos személy részére történő családi pótlék folyósításáról, a NAV az adóbevallás tervezetében már fel tudja tüntetni az 597/2022. (XII. 28.) Korm. rendelet szerinti emelt összegű családi kedvezményt.131. §
Az egységes telefonos ügyféltájékoztató és ügyintéző rendszer (a továbbiakban: NAV Infóvonal) két külön típusú telefonos szolgáltatás, amely azonos felülten és hívószámon érhető el. Az Art. módosítása a NAV Infóvonal egységes működése és a két szolgáltatástípus (az egyedi ügyintézés és tájékoztatás, valamint az általános tájékoztatás) elkülönítése érdekében szükséges.A kétféle szolgáltatás között az ügyfélazonosítás jelenti a fő különbséget: az egyedi ügyekben történő (adótitkot érintő) tájékoztatáshoz és ügyintézéshez szükséges az ügyfél azonosítása, az általános tájékoztatás azonban ügyfél-azonosító nélkül kérhető. A fejlesztés további eleme, hogy már nem csak az egyedi tájékoztatás és ügyintézés, hanem az általános tájékoztatás során folytatott beszélgetések is rögzítésre kerülnek.
132. §
A rendelkezés meghatározza a Magyar Államkincstár, illetve a Magyar Nemzeti Bank feladatellátása során tudomására jutott adótitokkal kapcsolatos adatkezelés időtartamát.133. §
Az Áfa tv. 10. számú mellékletében meghatározott online számlaadat-szolgáltatási kötelezettség sikeres és a műszaki-informatikai előírásoknak megfelelő teljesítésének elősegítése érdekében indokolt a hibás adatszolgáltatásokban érintett számlázó programok által küldött adatokban a számlázó program fejlesztőjeként megjelölt adózók tájékoztatása az Online Számla rendszer által generált visszajelzésekről, valamint az érintett adózók adószámáról. Az adatátadás lehetőségének biztosítása annak érdekében kerül rögzítésre, hogy a fejlesztő a hibajavítás érdekében beazonosíthassa a partnereit.134. §
A mezőgazdasági csekély összegű támogatások mellett lehetőség van halászati csekély összegű támogatások igénybe vételére is (pl. az őstermelői adókedvezmény a halászati csekély összegű támogatási keret terhére is elszámolható), ezért fontos, hogy az erre vonatkozó támogatási adatokat is megküldje a NAV a kifizető ügynökség részére.135. §
Technikai pontosítás. A hatályos törvényszöveg pontosítása szükséges a cégbírósági eljárásokkal való összhang megteremtése céljából.136. §
A módosítás a megbízható minősítést nem befolyásoló tényezőket bővíti a kis összegű - 100 ezer forintot nem meghaladó - végrehajtási eljárásra irányuló megkeresés alapján indult végrehajtásokkal. A bővítés elkerülhetővé teszi a megbízható státusz elvesztésével járó, aránytalanul nagy hátrányokat (például a rövidebb ÁFA kiutalási határidő elvesztését), amit okozhat akár egy közjegyzői eljárásban kiszabott rendbírság meg nem fizetése miatti végrehajtás is.A gyakorlatban előfordult olyan eset, amikor sem az áfa- és egyben tao-csoport (a továbbiakban együttesen: csoport) egyes tagjai, sem maga a csoport nem kaphatott a hatályos jogszabályok alapján megbízható adózói minősítést, noha erre csoportalakítás nélkül, önállóan valamennyi tag jogosult lehetett volna. Ez a helyzet a tagoknak illetve a csoportnak fel nem róható okból, pusztán amiatt állhat elő, mert a kizárólag áfa- és tao-köteles tevékenységet folytató társaság a megalakulása óta (vagy legalább az adóévet megelőző 6 évben) áfa- és egyben tao-csoportban működik. A hatályos szabályozás alapján ez a körülmény önmagában kizárttá tette, hogy az ilyen tag megbízható adózói minősítéshez jusson, miközben csoportalakítás hiányában a tagnak lenne saját pozitív adóteljesítménye, és így lehetővé válna számára a megbízható minősítés. Ennek hiányában ugyanakkor maga a csoport sem válhat megbízhatóvá. A módosítás a fentiekben ismertetett helyzetet rendezi.
137-138. §
A jövőben típus szerződésekre is kezdeményezhető feltételes adómegállapítás, az erre vonatkozó lehetőséget teremti meg a jogszabály módosítása. A jogszabály megállapítja továbbá a feltételes adómegállapítás kezdeményezésének adíját.139. §
A rendelkezés a természetes személy adózó kérelmére a tárgyévben előírt éves gépjárműadó-fizetési kötelezettségre öthavi részletfizetést engedélyez.Az automatikus részletfizetési kedvezménnyel jelenleg csak a természetes személyek élhetnek, a javaslat kiterjeszti az automatikus részletfizetési kedvezmény lehetőségét a jogi személyekre is.
Az ügyfelek érdekében a fellebbezés lehetőségét az Art. 199. §-a alapján hozott - kérelemnek helyt adó - döntésekkel szemben kizárja.
140. §
Bővül a hiánypótlásra felhívás tényállása. Az adóhatóság a bejelentés és a változásbejelentés elmulasztása esetén először hiánypótlásra szólítja fel az adózót.141. §
A héa-csalás elleni küzdelmet elősegítő fizetési információk központi elektronikus rendszerének (CESOP) létrehozása kapcsán 2024. január 1-jén hatályba lépő, pénzforgalmi szolgáltatókat érintő előírásokkal kapcsolatban felmerült a szükségessége az új kötelezettségek elmulasztása esetére egy speciális szankció előírásának.142. §
A módosítás megteremti a lehetőségét annak, hogy az adóhatóság az elektronikus kapcsolattartás biztosításának hiánya esetén a mulasztóval szemben közvetlenül is felléphessen, és intézkedésként adószám-törlést foganatosíthasson.143. §
Az adótanácsadói, okleveles adószakértői hatósági képzések és a vizsgáztatás szervezésére olyan akkreditált képzők, illetve vizsgaközpontok lesznek jogosultak, amelyek megfelelnek a külön jogszabályban foglalt feltételeknek, tevékenységüket pedig az ágazati miniszter (nyilvántartásba vételt végző szervezet) ellenőrizheti. A tervezet megteremti az akkreditációval és az akkreditált képzők, illetve vizsgaközpontok tevékenységével érintett adatkezelés feltételeit, a kezelt adatok körét.144. §
A javaslat rögzíti, hogy az adótanácsadói és okleveles adószakértői hatósági képzés és vizsgáztatás bevezetésével a nyilvántartásba vételi eljárás során a szakképesítéseket igazoló bizonyítványok mellett elfogadható a hatósági képesítést igazoló tanúsítvány is.145. §
A nyugtatár üzemeltetésével kapcsolatos feladatokat az állami adó- és vámhatóság látja el.146. §
Az egységes telefonos ügyféltájékoztató és ügyintéző rendszer (a továbbiakban: NAV Infóvonal) két külön típusú telefonos szolgáltatás, amely azonos felületen és hívószámon érhető el. Az Art. módosítása a NAV Infóvonal egységes működése és a két szolgáltatástípus (az egyedi ügyintézés és tájékoztatás, valamint az általános tájékoztatás) elkülönítése érdekében szükséges.Technikailag a kétféle szolgáltatás között az ügyfélazonosítás jelenti a fő különbséget: az egyedi ügyekben történő (adótitkot érintő) tájékoztatáshoz és ügyintézéshez szükséges az ügyfél azonosítása, az általános tájékoztatás azonban ügyfél-azonosító nélkül kérhető. A fejlesztés további eleme, hogy már nem csak az egyedi tájékoztatás és ügyintézés, hanem az általános tájékoztatás során folytatott beszélgetések is rögzítésre kerülnek.
147. §
Az adózóknak jelentős könnyítést hoz az, hogy változik a köztartozásmentesség fogalma. Így a köztartozásmentes adózói adatbázisból (KOMA) már nem kerülnek ki az adózók néhány forintos tartozás miatt, hiszen akinek nincs harmincezer forintot meghaladó köztartozása, valamint nettó ötezer forintot meghaladó adótartozása az az új fogalomrendszer szerint köztartozásmentesnek minősül.148. §
A módosítás a be nem jelentett foglalkoztatottat foglalkoztatók közzétételének alapjául szolgáló, mulasztásukat megállapító határozat végrehajthatósága helyett, a határozat véglegessé válását (közigazgatási per esetén a bírósági határozat jogerőssé válásának) írja elő. Míg a véglegessé (jogerőssé) válás időpontja a jogszabályi rendelkezések alapján egyértelműen megállapítható, addig a végrehajthatóvá válás napja nem, a gyakorlatban pedig sok esetben problémát okozott annak megállapítása. A módosítás továbbá törli az államháztartásról szóló törvény végrehajtásáról szóló kormányrendeletre utalást, mivel a rendezett munkaügyi kapcsolatok feltételrendszerét jelenleg nem ez, hanem a 115/2021. Korm. rend. tartalmazza.149. §
Felhatalmazó rendelkezések.Az adótanácsadói, okleveles adószakértői hatósági képzés és vizsgáztatás, továbbá az ezekhez kapcsolódó feladatok ellátásának módjához, feltételeihez és részletes szabályaihoz kapcsolódó felhatalmazó rendelkezést tartalmazza.
A NAV egységes telefonos ügyféltájékoztató és ügyintéző rendszerre vonatkozó részletszabályok rendeletben kerülnek meghatározásra.
150. §
Az adótanácsadói, okleveles adószakértői hatósági képzéssel és vizsgáztatással összefüggő akkreditációs ügyek kérelemre indulnak és igazgatási szolgáltatási díjkötelesek. A díjtételeket miniszteri rendeletben szükséges szabályozni. A javaslat az ehhez kapcsolódó felhatalmazó rendelkezést tartalmazza.Az online pénztárgéprendszer megújításának előkészületeiről a Kormány a 1056/2023. (II. 27.) Korm. határozatban rendelkezett. A szabályozási cél szerint az online pénztárgépeket fokozatosan az elektronikus nyugta kiadására is alkalmas egyéb technikai eszköz/megoldás: ePénztárgép váltja fel, amelyre vonatkozó szabályok 2024. július 1-jén lépnek hatályba, míg az online pénztárgépek fokozatosan kivezetésre kerülnek 2028. július 1-ig bezárólag. A rendszer megújításának hangsúlyos elemeként a pénztárgépek által eddig kiállított, papír alapú bizonylatok helyett az ePénztárgépek főszabály szerint elektronikus nyugtát fognak kibocsátani, azonban a vevő kérésére az elektronikus bizonylatról az eladó papír alapú másolatot köteles adni. Az e-pénztárgép forgalmazására, szervizelésére, engedélyezésére, üzemeltetésére, felügyeletére, nyilvántartására és a nyilvántartásba vételére, nyilvántartásból való törlésére vonatkozó szabályok rendeletben kerülnek meghatározásra.
151. §
Az átmeneti rendelkezés módosítása biztosítja annak lehetőségét, hogy a NAV a biztosítotti nyilvántartásban tévesen nyitva maradt, a gyakorlatban már nem élő biztosítotti jogviszonyok hivatalból történő zárását végrehajtsa.152. §
Átmeneti rendelkezések.153. §
Az Art. 1. számú mellékletének módosítása.154. §
Az Art. 3. számú mellékletének módosítása.155. §
Szövegcserés módosítások.156. §
Hatályukat vesztő rendelkezések.157. §
Ahhoz, hogy az e-pénztárgéphez kapcsolódó engedélyezési eljárásokat az adóigazgatási szabályok szerint lehessen lebonyolítani, indokolt az adóeljárás fogalmának kiegészítése.158. §
A meghatalmazás ügyfél általi bejelentése esetén maga a bejelentés is képes betölteni azt a funkciót, hogy kétségtelenül tartalmazza az ügyfél jognyilatkozatát és a meghatalmazás terjedelmét. Ez esetben szükségtelen tehát elvárni, hogy külön dokumentumként megfogalmazott meghatalmazást is csatoljon az ügyfél a bejelentő adatlaphoz. Mindezzel egyértelműbbé válik a meghatalmazás tartalma és terjedelme, mivel nem fordulhat elő olyan eset, hogy a bejelentés tartalma nincs összhangban a hozzá mellékelt meghatalmazásban foglaltakkal, ami egyszerűsíti a bejelentések feldolgozását is.159. §
Ha a közigazgatási bíróság az adóhatóságot új eljárásra kötelezi, de a bíróság döntésével szemben perújítást vagy felülvizsgálatot kezdeményeztek, akkor, az adóhatóság addig nem kezdi meg az új eljárást, amíg a bíróság perújítási vagy felülvizsgálati eljárásban hozott döntése nem válik jogerőssé.160. §
Felhatalmazó rendelkezés.161. §
Átmeneti rendelkezések.162. §
Szövegcserés módosítás - a pénzügyi képviselők jegyzett tőkéjére vonatkozó feltétel módosítása.163. §
Hatályukat veszítő rendelkezések.164. §
A Csődtv. 33/A. § (9) bekezdése alapján a NAV mint hitelező és felperes a vezető mögöttes felelősségének megállapítására irányuló perben (melyben még marasztalás nem kérhető) kérheti az alperes biztosíték nyújtására kötelezését. Az erről döntő jogerős végzés speciális végrehajtható okirat. Annak érdekében, hogy a biztosíték-nyújtásra kötelezés behajtása adóhatósági hatáskör legyen, amennyiben annak elrendelését az állami adó- és vámhatóság kérte, indokolt ezen követelések végrehajtására vonatozó hatásköri szabályokat az Avt-ben szabályozni, ezáltal nem kell feleslegesen előlegezni az önálló bírósági végrehajtó költségét. Ezen új követelések végrehajtása érdekében szabályozásra kerül az ezen követeléseket előíró végzés, mint végrehajtható okirat fajta.165. §
A költségátalány összegéről ezidáig az adóhatóság által foganatosítandó végrehajtási eljárás során felmerült végrehajtási költségek és a végrehajtási költségátalány megállapításának és megfizetésének részletes szabályairól szóló 8/2018. (III. 19.) NGM rendelet rendelkezett, azonban annak érekében, hogy egységes legyen a szabályozás, indokolt a költségfajták összegére vonatkozó rendelkezéseket egy jogszabályban elhelyezni, ezért kerül a költségátalányra vonatkozó szabály is törvényi szintre.A költségminimum és a költségátalány hosszú ideje változatlan összegűek (a költségminimum 2006. január 1-jétől, a költségátalány 2012. december 29. napjától kezdve), azok összege már nem áll arányban a végrehajtás megindításának, illetve az ingó- és ingatlan-végrehajtás foganatosításának költségével.
166. §
Az eddigi jogalkalmazói gyakorlatot megerősítve rögzíti a törvény, hogy a végrehajtói számlákra azonban az adósok devizában nem fizethetnek.167. §
A Csődtv. 33/A. § (9) bekezdése alapján a NAV mint hitelező és felperes a vezető mögöttes felelősségének megállapítására irányuló perben (melyben még marasztalás nem kérhető) kérheti az alperes biztosíték nyújtására kötelezését. Az erről döntő jogerős végzés speciális végrehajtható okirat. Annak érdekében, hogy a biztosíték-nyújtásra kötelezés behajtása adóhatósági hatáskör legyen, amennyiben annak elrendelését az állami adó- és vámhatóság kérte, indokolt ezen követelések végrehajtására vonatozó hatásköri szabályokat az Avt-ben szabályozni, ezáltal nem kell feleslegesen előlegezni az önálló bírósági végrehajtó költségét. Ezen új követelések végrehajtása érdekében szabályozásra kerül ezen követeléseket előíró végzés, mint végrehajtható okirat fajta.168. §
Speciális végrehajtási cselekményként, a székhelyszolgáltató felé lehetőség nyílik nyilatkozattételre felhívás kiadására. A székhelyszolgáltató nemleges nyilatkozata az adózó végrehajtási ügyében a székhelyen lefolytatott helyszíni eljárással egyenértékű. A nyilatkozattétel elmulasztása esetén a székhelyszolgáltató mulasztási bírsággal sújtható.169. §
Az ingatlant érintő meghatározott cselekmények végrehajtása esetén az aktuális tulajdonos kérelmére a végrehajtás felfüggesztésének lehetővé tétele indokolt abban az esetben, ha a kötelezettség elvégzését reális határidőn belül a tulajdonos önként vállalja.Különösen indokolt a végrehajtás felfüggesztése akkor, ha a meghatározott cselekmény elvégzésére kötelezett és az ingatlan tulajdonosa nem azonos személy.
170. §
A Csődtv. 33/A. § (9) bekezdése alapján a NAV mint hitelező és felperes a vezető mögöttes felelősségének megállapítására irányuló perben (melyben még marasztalás nem kérhető) kérheti az alperes biztosíték nyújtására kötelezését. Az erről döntő jogerős végzés speciális végrehajtható okirat. Annak érdekében, hogy a biztosíték-nyújtásra kötelezés behajtása adóhatósági hatáskör legyen, amennyiben annak elrendelését az állami adó- és vámhatóság kérte, indokolt ezen követelések végrehajtására vonatozó hatásköri és eljárási szabályokat az Avt-ben szabályozni.171. §
Átmeneti rendelkezések.172. §
2021. január 1-jétől az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény (Itv.) 28. § (1) bekezdése főszabályként arról rendelkezik, hogy az első fokú közigazgatási hatósági eljárások nem esnek illetékkötelezettség alá, eljárási illetéket kizárólag az Itv. 1. melléklete szerinti eljárásokért (úti okmányok, gépjárművezetői engedély, forgalmi engedély, törzskönyv, adó- és értékbizonyítvány kiállítása), illetve a közigazgatási hatósági jogorvoslati eljárásokért (fellebbezés, felügyeleti intézkedés, végrehajtási kifogás) kell fizetni, ide nem értve az Itv. 2. melléklete szerinti eljárásokat. Ezzel párhuzamosan az Itv. 2020. december 31-éig hatályos mellékletének másolatok és kivonatok kiállításának speciális illetéktételeit tartalmazó IV. címe 2021-től hatályát vesztette, így a másolatokért, kivonatokért 2021. január 1-jétől nem lehet illetéket szedni. Az így kialakult felemás helyzetet - miszerint a vámigazgatási eljárásokban jelenleg kizárólag az anonimizált iratok esetén áll fenn költségtérítés fizetési kötelezettség, míg az egyéb másolatok esetében e kötelezettség megszűnt - szünteti meg a módosítás.173. §
A Vtv. vámigazgatási bírságra vonatkozó indokolásában lefektetett alapelv - miszerint a törvény kedvezményt biztosít a jogkövető magatartást tanúsító nyilatkozattevők felé, amikor az önkéntes jogkövetést bírságkiszabás nélküli helyzetként értékeli - maradéktalan érvényesülése érdekében a módosítás megteremti annak a lehetőségét, hogy a kiviteli árunyilatkozatok érvénytelenítése mentesülhessen a vámigazgatási bírság alól. Ugyanis a jelenlegi informatikai környezetben az árunyilatkozat - az áruk kiléptetését megelőző - módosítására nincs technikai lehetőség, annak csak az érvénytelenítését lehet kérni.174. §
A jegyzőkönyv tartalmi elemei annak papíralapú elkészítését feltételezik. Az elektronikus folyamatok előnyben részesítésével azonban szükségessé vált a jegyzőkönyv elektronikus hitelesítéssel történő előállítása lehetőségének biztosítása. Ezt teszi lehetővé a módosítás.175. §
I. ponthoz: A "vámhiány" fogalmának értelmezésekor egyes esetekben kérdéses volt, hogy a 10 euró alatti vámtartozás alatt csak a kiviteli/behozatali vámok összegét kell-e érteni, vagy az azzal együtt megállapított egyéb terheket is. A módosítással egyértelművé válik, hogy a jogsértés miatt keletkezett vám és az egyéb terhek összegének kell kevesebbnek lennie, mint 10 euró, ahhoz, hogy az nem minősüljön vámhiánynak.2-10. és 12. pontokhoz: 2023. január 1-jétől hatályba lépett a közös agrárpolitika finanszírozásáról, irányításáról és monitoringjáról, valamint az 1306/2013/EU rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló (EU) 2021/2116 európai parlamenti és tanácsi rendelet. A módosítás a megváltozott hivatkozásokat vezeti át a jogszabály vonatkozó részein.
11. ponthoz: technikai módosítás.
176. §
Az Europol rendelet [(EU) 2016/794 rendelet] 4. cikk (1) bekezdésének új t) pontja értelmében az Europol támogatja a tagállamokat azon adatok kezelésében, amelyeket harmadik országok vagy nemzetközi szervezetek a terrorizmusban vagy súlyos bűnözésben érintett személyekre vonatkozóan szolgáltattak, valamint javaslatot tesz harmadik országbeli állampolgárokra vonatkozó, az Európai Unió érdekében álló információs figyelmeztető jelzéseknek a tagállamok által - saját mérlegelési jogkörükön belül, illetve az említett adatok ellenőrzése és elemzése alapján - történő lehetséges bevitelére a Schengeni Információs Rendszerbe (SIS). A Nemzeti Adó- és Vámhivatalról szóló 2010. évi CXXII. törvény tartalmazza a SIS-figyelmeztető jelzésekkel kapcsolatos pénzügyőri intézkedéseket, feladatokat. Ezek kiegészítése indokolt azzal, hogy az Europol által javasolt SIS-figyelmeztető jelzéssel kapcsolatos döntést a Bűnügyi Főigazgatóság főigazgatója hozza meg, amelyet követően a Nemzetközi Bűnügyi Együttműködési KözpontEBEK helyezi el a figyelmeztető jelzést a rendszerben177. §
Jogharmonizációs záradék.178. §
Az egyes törvényeknek a köztársasági elnök jogállásával összefüggő módosításáról szóló törvényjavaslatban foglaltak szerint a Köztársasági Elnök Hivatalának elnevezése Sándor-palotára változik.179. §
A NAV Szj. tv. 5. mellékletének módosítása.180. §
A NAV Szj. tv. 6. mellékletének módosítása.181. §
Technikai jellegű módosítások.182. §
A számviteli törvény előírásai alapján a törvény hatálya nem terjed ki arra a közkereseti társaságra, betéti társaságra, egyéni cégre és ügyvédi irodára, amely az üzleti évben (az adóévben) nyilvántartásait a kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a kisvállalati adóról szóló törvény előírásai szerint vezeti. Tekintettel arra, hogy a kisadózó vállalkozások tételes adója 2022-ben megszűnt, a helyébe lépő kisadózó vállalkozók tételes adóját (és az ahhoz rendelt könyvvezetési szabályokat) pedig csak egyéni vállalkozók alkalmazhatják, a korábbi, a törvény hatálya alóli mentesítésre, illetve az áttérésre vonatkozó rendelkezéseket törölni szükséges a számviteli törvényből.183. §
A számviteli törvény előírásai szerint a társaságiadó-információkat tartalmazó jelentést és adott esetben a jelentés teljes körűségének hiányára vonatkozó nyilatkozatot a vállalkozó internetes honlapján is közzé kell tenni. Ezen előírást az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2021/2101 irányelve alapján - az egységes joggyakorlat kialakítása érdekében - indokolt azzal kiegészíteni, hogy a jelentésnek, illetve a nyilatkozatnak legalább öt egymást követő évig hozzáférhetőnek kell maradnia a releváns honlapon.184. §
A tőkeegyesítő társaságok határokon átnyúló átalakulásáról, egyesüléséről, szétválásáról és egyéb jogharmonizációs célú törvénymódosításról szóló 2021. évi CXXIV. törvény tartalmaz több olyan speciális - a kizárólag belföldi átalakulásoktól, egyesülésektől, szétválásoktól eltérő - előírást, amelyekre a határokon átnyúló átalakulások, egyesülésék, szétválások számviteli feladatainak végrehajtásakor is figyelemmel kell lenni. A javaslat az erre való kifejezett utalást tartalmazza.185. §
A mérlegképes könyvelői hatósági képzések és a vizsgáztatás szervezésére olyan akkreditált képzők, illetve vizsgaközpontok lesznek jogosultak, amelyek megfelelnek a külön jogszabályban foglalt feltételeknek, tevékenységüket pedig az ágazati miniszter (nyilvántartásba vételt végző szervezet) ellenőrizheti. A tervezet megteremti az akkreditációval és az akkreditált képzők, illetve vizsgaközpontok tevékenységével érintett adatkezelés feltételeit, a kezelt adatok körét.186. §
A javaslat az átmeneti rendelkezéseket tartalmazza.187. §
A mérlegképes könyvelői hatósági képzés és vizsgáztatás, továbbá az ezekhez kapcsolódó feladatok ellátásának módját, feltételeit és részletes szabályait kormányrendeletben szükséges rögzíteni.188. §
A mérlegképes könyvelői hatósági képzéssel és vizsgáztatással összefüggő akkreditációs ügyek kérelemre indulnak és igazgatási szolgáltatási díjkötelesek. A díjtételeket miniszteri rendeletben szükséges szabályozni.189. §
A jelenleg hatályos cégjogi eljárás szerint a kényszertörlési eljárás befejeződhet úgy is, hogy a vállalkozás nem szűnik meg, hanem visszatér a normál üzletmenetre (hasonlóan, mint ahogy arra lehetőség van felszámolás, illetve végelszámolás esetén is). Emiatt, a cégjogi eljárással összhangban szükséges rendelkezni a számviteli törvényben a kényszertörlési eljárás megszüntetését követő üzleti évre, annak időtartamára vonatkozóan.A vállalkozó a könyvviteli szolgáltatás körébe tartozó feladatok irányításával, vezetésével, a beszámoló elkészítésével regisztrált mérlegképes könyvelőt köteles megbízni, ha az éves nettó árbevétele az üzleti évet megelőző két üzleti év átlagában - ennek hiányában a tárgyévben várhatóan - a 10 millió forintot meghaladja. A megnövekedett költségekre és az időközben bekövetkezett inflációs hatásokra tekintettel indokolt a 20 éve változatlan 10 millió forintos jelenlegi értékhatárt 20 millió forintra növelni.
190. §
A javaslat hatályon kívül helyezi a számviteli törvénynek a kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a kisvállalati adóról szóló törvény előírásaival kapcsolatos mentesítési, illetve áttérési szabályait, tekintettel arra, hogy a kisadózó vállalkozások tételes adója 2022-ben megszűnt, a helyébe lépő kisadózó vállalkozók tételes adóját (és az ahhoz rendelt könyvvezetési szabályokat) pedig csak egyéni vállalkozók alkalmazhatják, akikre a számviteli törvény hatálya nem terjed ki.A javaslat hatályon kívül helyezi a mérlegképes könyvelők továbbképzése során a szakmai kiadvány megvásárlásával teljesíthető kreditpont-szerzési szabályokat, összhangban az adós szakemberekre vonatkozó szabályozással.
191. §
A Kkt. már lehetőséget biztosít arra, hogy a kamarai tag könyvvizsgáló a jogszabályi kötelezettségen alapuló könyvvizsgálói tevékenység ellátása során kibocsátott független könyvvizsgálói jelentését elektronikusan írja alá. A javaslat minden kamarai tag könyvvizsgáló, valamint könyvvizsgáló cég számára kötelezően előírja a független könyvvizsgálói jelentés elektronikus aláírását. Az új rendelkezést megfelelő felkészülési idő biztosítása mellett, elsőként a 2025. üzleti évi beszámolókra vonatkozó könyvvizsgálói jelentések elkészítése során kell alkalmazni. A javaslat elősegíti, hogy a könyvvizsgálói jelentés valódiságáról az aláírás alapján egyértelműen meg lehessen győződni, valamint megszünteti a visszaélések azon lehetőségét, hogy valaki jogosulatlanul egy másik könyvvizsgáló nevében bocsásson ki könyvvizsgálói véleményt.192. §
Annak érdekében, hogy az elektronikus aláírással kibocsátott könyvvizsgálói jelentések valódisága, illetve a könyvvizsgálói tevékenység átláthatósága biztosítva legyen, szükséges megteremteni annak a lehetőségét, hogy a kamarai közhiteles nyilvántartásból bárki számára lekérdezhetővé váljon a kamarai tag, és könyvvizsgáló cég által használt elektronikus aláírás azonosító száma, illetve érvényességének ideje.193. §
A javaslat hatályon kívül helyezi a könyvvizsgáló cégeket képviselő elnökségi tagra vonatkozó rendelkezéseket. A rendelkezések hatályon kívül helyezését a Kamara szervezeti struktúrájának felülvizsgálata indokolja, amelynek nyomán megállapításra került, hogy az adott tisztségre nincs szükség, annak megszüntetése indokolt.194. §
Lásd a 191. §-hoz kapcsolódó indokolást.195. §
Lásd a 192. §-hoz kapcsolódó indokolást.196. §
A javaslat a könyvvizsgálati dokumentáció kötelező elektronikus archiválását és megőrzését írja elő. Az elektronikus archiválási és megőrzési szabályok szükségessé teszik - az egyértelmű gyakorlati végrehajtás érdekében - annak rögzítését, hogy az elektronikus archiválásra és megőrzésre a digitális archiválásra, illetve a papíralapú dokumentumokról elektronikus úton történő másolat készítésére vonatkozó külön jogszabályok előírásait kell alkalmazni.197. §
A javaslat a kamarai minőségellenőrzéssel, illetve a közfelügyeleti hatóság által lefolytatott minőségellenőrzésekkel és ellenőrzésekkel kapcsolatban - összhangban az intézkedések tartalmával, az intézkedések közötti összefüggésekkel és a kialakult gyakorlattal - külön is rendelkezik az intézkedések párhuzamos alkalmazásának a lehetőségéről.198. §
Lásd a 197. §-hoz kapcsolódó indokolást.199. §
Lásd a 197. §-hoz kapcsolódó indokolást.A Kkt. 196. §-át indokolt egy új (7) bekezdéssel kiegészíteni, amely lehetővé teszi, hogy a könyvvizsgálattal érintett gazdálkodó kérelmére a Kkt. 195. § (1) bekezdése szerinti eljárással összefüggésben hozott határozatról a közfelügyeleti hatóság kivonatot készítsen - hasonlóan a Kkt. 173/C. § (17) bekezdéséhez. A javasolt kiegészítéssel a Kkt. 196. § (1) bekezdés d) pontja szerinti intézkedés esetén kivonat készítésére kerülhet sor a könyvvizsgálattal érintett gazdálkodó kérelmére annak érdekében, hogy a gazdálkodó meg tudjon felelni a számviteli törvény szerinti beszámoló elektronikus úton történő letétbe helyezéséről és közzétételéről szóló 11/2009. (IV. 28.) IRM-MeHVM-PM együttes rendelet 3. § (8) bekezdésében foglaltaknak.
200. §
A javaslat az átmeneti rendelkezéseket tartalmazza.201. §
A javaslat hatályon kívül helyezi a telefaxra vonatkozó rendelkezéseket.A javaslat az okleveles könyvvizsgálói képzés szabályainak pontosítását tartalmazza a nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény (a továbbiakban: felsőoktatási törvény) előírásaival összefüggésben. A felsőoktatási törvény alapján a felsőfokú végzettség az alapképzésben, mesterképzésben vagy doktori képzésben szerzett végzettség, valamint a felsőoktatási törvény szerinti főiskolai szintű vagy egyetemi szintű végzettség.
202. §
A Kkt. előírásai szerint a Kamara a tagok képviseletében - többek között - működteti az egyeztető testületet és a jogsegélyszolgálatot. A Kamara elnöksége a Kkt. hatályba lépése (2007) óta minden választási ciklusban megválasztja az egyeztető testület tagjait, mely szervezetet a jogintézmény bevezetése óta egyetlen esetben sem vették igénybe az arra jogosultak, a testület érdemi tevékenységet soha nem folytatott. A Kamara törekszik arra, hogy a tagság részére jogi támogatást nyújtson, amelyre részben a konzultációs szolgálat keretében, részben egyéb konkrét jogi megkeresések megválaszolásával kerül sor. Előzőek mellett egyéb formális jogsegélyszolgálat működtetése nem indokolt. A fentiekre tekintettel javasolt az egyeztető testület és a jogsegélyszolgálat jogintézményének a megszüntetése.A közigazgatási bürokráciacsökkentéssel összefüggő törvénymódosításokról szóló 2015. évi CLXXXVI. törvény megszüntette annak lehetőségét, hogy a kérelmező valamely eljárásban az eljáró szerv adatigénylését kezdeményezve igazoljon valamely, a bűnügyi nyilvántartási rendszerben kezelt adatok alapján megállapítható, törvényben meghatározott tényt, mely következtében az eljáró szerv adatigénylésére a bűnügyi nyilvántartó szerv hatósági erkölcsi bizonyítványt állítson ki. A fentiekre tekintettel javasolt a bűnügyi nyilvántartó szerv adattovábbításáról szóló szövegrészek hatályon kívül helyezése.
Lásd a 191. §-hoz kapcsolódó indokolást.
A javaslat hatályon kívül helyezi az okleveles könyvvizsgálói képzés számvitel és elemzés moduljának vizsgája esetében annak előírását, hogy a vizsgabizottság vizsgáztató tagjává csak kamarai tag könyvvizsgáló nevezhető ki.
203. §
Hatályba nem lépést kimondó szabály. A kedvezményes párlatra vonatkozó szabályok és a kisüzemi bortermelői tevékenységi kör bővülése azonos időpontban, 2023. augusztus 1-jén lépnek hatályba. Ehhez kapcsolódóan a szabályozás koherenciájának biztosítása érdekében szükséges szabályozási megoldás.204. §
A felsorolt kormányrendeletekben szabályozott intézkedések változatlan tartalommal beépítésre kerültek vonatkozó törvényekbe.205. §
A kormányrendelet hatályon kívül helyezett rendelkezései beépítésre kerültek a vonatkozó törvényekbe.206. §
A költségátalány összegéről ezidáig az adóhatóság által foganatosítandó végrehajtási eljárás során felmerült végrehajtási költségek és a végrehajtási költségátalány megállapításának és megfizetésének részletes szabályairól szóló 8/2018. (III. 19.) NGM rendelet rendelkezett, azonban annak érekében, hogy egységes legyen a szabályozás, indokolt a költségfajták (költségminimum és költségátalány) összegére vonatkozó rendelkezéseket egy jogszabályban elhelyezni, ezért kerül a költségátalányra vonatkozó szabály is az adóhatóság által foganatosítandó végrehajtási eljárásokról szóló törvénybe elhelyezésre, mint ahogy a költségminimum.207. §
Hatályba léptető rendelkezések.208. §
A Javaslat a jogharmonizációs záradékot rögzíti.1. melléklet
A Javaslat az Szja tv. 1. számú mellékletének 7.26. alpontját módosítja. A hatályos szabályozás nevesítetten nem rendelkezik arról, amikor pl. a bizalmi vagyonkezelésben lévő vagyonelem nem kerül a kedvezményezett magánszemély tulajdonába, de a vagyonelem hasznaiból már részesedhet. Ennek tipikus példája, amikor egy BVK esetében a kedvezményezett magánszemély már a vagyonkezelés időszaka alatt haszonélvezőként használhatja (ingyenesen vagy kedvezményesen) a vagyonkezelésben lévő (a vagyonkezelő tulajdonában álló) ingatlant. Az ingyenes vagy kedvezményes használat ily módon egyéb jövedelemként adóköteles (adómentes szabály ugyanis nem alkalmazható a kedvezményes használattal összefüggésben). Az új szabályok hatálybalépését követően az Szja tv. az 1. számú melléklet 7.26. alpontjában rögzíti, hogy a kezelésben lévő vagyonelem ilyen típusú, tulajdonos-változással nem járó használata adómentes. E mentesség ugyanakkor nem alkalmazható, ha az ingyenes használatot ellenérték jelleggel kapja a magánszemély. A bizalmi vagyonkezelési szerződés alapján a vagyonkezelő által a kezelt vagyon, valamint a magánalapítvány vagyona terhére a kedvezményezett magánszemély részére juttatott vagyoni érték (ide nem értve az osztaléknak minősülő hozamot) változatlanul adómentes.2. melléklet
Kiegészül a törvény az őstermelők családi gazdaságának megszűnésekor az adókötelezettség megállapítására vonatkozó rendelkezésekkel tekintettel arra, hogy a jelenlegi szabályozás a tag halála, illetve a családi gazdaságból való kilépése esetére határoz meg szabályokat. Az új rendelkezés alapján, ha az őstermelők családi gazdasága év közben megszűnik, akkor a tagok jövedelmét úgy kell meghatározni, hogy a családi gazdaságnak az őstermelői nyilvántartásból való törlése időpontjáig megszerzett bevételt és - tételes költségelszámolás esetén - a költségeket fel kell osztani a törlés napján közös tevékenységet folytató tagok között.3. melléklet
A Javaslat a Neta-törvénybeli szabályoktól némiképp eltérő módon, de a hatályos kormányrendeleti szabályokkal azonos tartalommal és - figyelemmel a normavilágosság és az áttekinthetőség követelményére - táblázatos formában tartalmazza az adóköteles termékkört és az adott adóköteles termék adótételét (az adómértéket). A táblázat - a Javaslat szerint - a Neta tv. mellékleteként épül be a Neta tv-be.Az indokolás a következőkben témakörönként foglalja össze a Neta tv-be beiktatott mellékletben szereplő azon változásokat, amelyeket a Neta tv. szövege jelenleg nem tartalmaz. Fontos összefüggés ugyanakkor, hogy a Javaslat a hatályos (veszélyhelyzeti) Kormányrendelet tartalmához képest sem az adóköteles termékkört, sem pedig az adómértéket illetően nem fogalmaz meg változtatást.
Az édesítőszert tartalmazó, valamint a jelenlegi cukortartalom-határérték alatti termékek adóztatása
A cukor helyett édesítőszer felhasználásával előállított termékek fogyasztása a cukorfogyasztással azonos módon az édes ízre való rászokást segíti elő, azaz hosszú távon egészségügyi kockázatot rejt magában. Ezzel függ össze az Európai Unió azon ajánlása is, mely azt hangsúlyozza, hogy a cukor-reformuláció jó iránya nem a cukor édesítőszerekkel való kiváltása, hanem a cukortartalom fokozatos csökkentése. Emellett az édesítőszer felhasználásával előállított termékek adóztatását számos nemzetközi példa is alátámasztja.
Erre figyelemmel a melléklet nemcsak a hozzáadott cukrot, hanem az édesítőszert tartalmazó üdítőitalokat, előrecsomagolt cukrozott készítményeket, gyümölcsízeket, ízesített söröket és alkoholos frissítőket is adóköteles termékként nevesíti. Emellett az édesítőszerekkel készülő termékek neta hatálya alá vonása okán a hozzáadott cukrot tartalmazó termékek a cukor-tartalom határ-értéküktől függetlenül adókötelesek.
Abban az esetben ugyanakkor, ha csak édesítőszert tartalmaz a termék, hozzáadott cukrot nem, lényegesen kisebb adómérték vonatkozik a termékre, illetve kisebb adómérték él akkor is, ha a termék édesítőszert nem, csak hozzáadott cukrot tartalmaz és cukortartalma a korábbi adóköteles cukorhatár-értéket nem haladja meg.
Azon termékek esetében, melyek hozzáadott cukrot és édesítőszert egyaránt tartalmaznak, illetve, melyekben kizárólag hozzáadott cukor található, és a cukortartalmuk meghalad egy -táplálkozástudományi szempontból - meghatározott, a korábban hatályos (Neta tv-ben nevesített) határértéket, magasabb adómértéket ír elő a Javaslat (azonosmód a Kormányrendelettel).
Az üdítőitalok esetében a Neta tv-ben korábban nevesített 15 Ft/liter adómértékhez képest a hatályos kormányrendeleti szabállyal azonos módon 23 Ft/liter adómértéket rögzít a Javaslat, ha az ital hozzáadott cukrot és édesítőszert is tartalmaz, vagy ha a hozzáadott cukortartalom meghaladja a 8 gramm cukor/100 ml mennyiségű határértéket. Ha viszont az üdítőital kizárólag hozzáadott cukrot tartalmaz és a cukortartalom ezen határérték alatt marad, vagy, ha az italban kizárólag édesítőszer található (cukor nem), 8 Ft/liter az adó mértéke.
A Neta tv. szerinti szörpök (szirupok) esetében - a fenti logikát követve - az adó mértéke 310 forint/liter, ha a szörp 8 gramm cukor/100 ml mennyiséget meghaladó cukortartalommal rendelkezik, vagy ha édesítőszert és hozzáadott cukrot egyaránt tartalmaz. A 8 gramm cukor/100 ml mennyiségű határértéket el nem érő cukortartalommal rendelkező és a kizárólag édesítőszert tartalmazó szörpök esetében az adó mértékeként 105 forint/litert rendel a Javaslat a mellékletben rögzíteni.
Az üdítőitaloknál vázolt szabályozási elv érvényesül a többi cukrozott vagy édesítőszert tartalmazó adóköteles termék esetében is. A vonatkozó határérték feletti cukortartalommal rendelkező, vagy hozzáadott cukrot és édesítőszert egyaránt tartalmazó előrecsomagolt cukrozott készítmények esetében az adó mértéke 210 Ft/kilogrammban rögzül. Ha viszont e termékek kizárólag édesítőszert tartalmaznak vagy kizárólag hozzáadott cukrot tartalmaznak és a cukortartalmuk a vonatkozó határérték alatt marad, az adó mértéke 65 Ft/kilogramm.
Ez a szisztéma jelenik meg a többi cukrozott/édesített termék esetében is: a cukrozott kakaóporoknál 110 Ft/kg és 40 Ft/kg, az alkoholos frissítőknél, ízesített söröknél 33 Ft/liter és 10 Ft/liter, a gyümölcsízeknél pedig 780 Ft/kg és 260 Ft/kg szerint alakulnak az említett megosztás szerinti adómértékek.
A gyümölcs- és zöldséglevek adókötelezettsége
További, a Kormányrendelet tartalmának megfelelő változás a törvény szövegében, hogy szűkül az adókötelezettség alá nem tartozó üdítőitalok csoportja azáltal, hogy a szövegben korábban nevesített 25%-ról a cukros/édes üdítők, szörpök (sűrítmények) esetében 50%-ra emelkedik az a gyümölcsilletve zöldséghányad határérték, mely elérése esetén az ital (nektár, zöldség- vagy gyümölcslé, szörp) nem esik az adóköteles termékkörbe. A gyümölcs- és zöldséglevek cukor- és savtartalma ugyanis magas, cukortartalmuk sokszor meghaladja más cukros üdítőitalok cukortartalmát. Ezért hiába tartalmaznak akár nagyobb mennyiségben zöldséget vagy gyümölcsöt, hozzájárulnak az elhízáshoz és az édes ízhez való hozzászokáshoz (hasonlóan más cukrozott italokhoz).
A rendelkezés célja tehát az, hogy csak azok az italok legyenek privilegizált helyzetben az adóztatás során, melyek a jelenleginél nagyobb természetes gyümölcs- illetve zöldségalapanyag tartalmúak.
"Új" adóköteles termékek
Szorosan kapcsolódva az édesítőszer- vagy cukortartalmú termékek adózásához, a Melléklet - a korábbi törvényi szabályozáshoz képest új, de a Kormányrendelet normatartalmával azonos - adóköteles termékként nevesíti az un. "csemegéket" és az "előrecsomagolt édes, sós tésztát"
Ennek keretében adókötelesek a - magas cukortartalmú és alacsony rosttartalmú - 1904 VTSZ szám alá tartozó reggeliző pelyhek, gabonapelyhek, a cukrozott/édesített 2008 VTSZ szám alá tartozó magvak, valamint a 2006 VTSZ szám alá tartozó kandírozott/cukrozott zöldségek, gyümölcsök (a továbbiakban együtt: csemege) is. Fontos összefüggés azonban, hogy azok az élelmiszerek, melyek rosttartalma eléri vagy meghaladja a 8 gramm/100 grammot, nem minősülnek adóköteles terméknek, függetlenül azok cukortartalmától.
Az adóköteles termékkör bővülésének hátteréül szolgál a gabonapelyhek esetében, hogy az Európai Unió által - a tagállamok cukor-reformulációs törekvéseinek megvalósítása érdekében -szolgáltatott termékkör javaslat is figyelemmel van e termékekre. E javaslat elismeri, hogy habár e termékek fogyasztása talán nem olyan jelentős, mint egyéb, nagy cukortartalmú élelmiszereké (pl. üdítőitalok, édességek), azonban a termékkör elsődleges fogyasztói köre a (kis)gyermekek, ezért arra nagyobb figyelmet javasolt fordítani.
A 2008 VTSZ szám alá tartozó magvak tipikusan a snackek közé tartozhatnak, azonban sok esetben előfordul, hogy ezen termékeket cukorral vagy más édesítőanyag hozzáadásával édesítik, így elkerülhető a snackként való adózás. E termékek, illetve a 2006 VTSZ szám alá tartozó édesített gyümölcsök, zöldségek, diófélék és gyümölcshéjak esetében a magas cukor és/vagy édesítőszer tartalom miatti egészségkockázati tényezőre tekintettel indokolt az adóztatás. A Javaslat szerinti (Kormányrendelettel azonos) szabályozás értelmében azon csemegék esetében, melyek cukortartalma meghaladja a 15 gramm cukor/100 gramm mennyiséget, vagy hozzáadott cukrot és édesítőszert egyaránt tartalmaznak, az adó mértéke 210 forint/kilogramm, azon csemegéknél viszont, melyek hozzáadott cukortartalma e határérték alatti vagy kizárólag édesítőszert tartalmaznak, 65 forint/kilogramm.
A Kormányrendelet szabályozását átvéve a Neta tv. is rögzíti a 1901 20 VTSZ szám alá tartozó nyers, nem hőkezelt, pékáruk készítéséhez felhasznált, a 1902 VTSZ szám alá tartozó, főzött vagy (hússal vagy más anyaggal) töltött (vagy másképp elkészített) tésztafélék, továbbá azok a 1905 90 80 VTSZ szám alá tartozó tésztafélék adókötelezettségét, melyek nem minősülnek a Neta tv. szerinti, adóköteles cukrozott készítménynek vagy snacknek (például azért, mert hűtött/fagyasztott termékek, így azonnali fogyasztásra nem alkalmasak). Ezen sós vagy cukrozott/édesített tésztafélék adóztatásának indoka az, hogy a fogyasztási szokások alapján e termékek - egyszerű hőkezelés révén - alternatíváit jelentik a már jelenleg is adóköteles sós vagy cukrozott készítményeknek. A szabályozás szerint azon édes előrecsomagolt tészták esetében, melyek hozzáadott cukortartalma meghaladja a 25 gramm cukor/100 gramm mennyiséget, vagy hozzáadott cukrot és édesítőszert egyaránt tartalmaznak, az adó mértéke 210 forint/kilogramm, azon tésztafélék esetben pedig, melyek hozzáadott cukortartalma e határérték alatti vagy kizárólag édesítőszert tartalmaznak (és nem minősülnek adóztatott sós tésztafélének), 65 forint/kilogramm. Amennyiben az előrecsomagolt tészta sótartalma meghaladja az 1 gramm só/100 gramm mennyiséget, az adó mértéke 210 forint/kilogramm.
Fontos összefüggés, hogy a háztartásokban főtt tészta (pl. levestészta, tészta köret) készítésére alkalmas száraztésztákra az adókötelezettség továbbra sem vonatkozik, mert egyfelől azok hozzáadott cukrot nem tartalmaznak, másfelől sótartalmuk jóval alacsonyabb, mint 1%.
Az energiaitalok adókötelezettsége
A korábban, 2022. június 4-ét megelőzően hatályos szabályok szerint energiaitalnak azok az italok minősültek, melyek metil-xantin (koffein) tartalma meghaladta a 15 milligramm metil-xantin/100 milliliter mennyiséget. E termékek 50 Ft/l mértékkel adóztak. Emellett energiaitalnak tekintendő az az ital is, mely a metil-xantin mellett taurint is tartalmaz, feltéve, hogy vagy a metil-xantin-tartalom haladja meg az 1 milligramm metil-xantin/100 milliliter mennyiséget vagy a taurintartalom haladja meg a 100 milligramm taurin/100 milliliter mennyiséget. A taurin-tartalmú energiaitalok esetében a korábban hatályos adómérték 300 Ft/liter volt.
A korábban hatályos szabályozásra reagálva az energiaitalok nagy részéből a gyártók a taurint elhagyták, s azt valamely más - hasonló hatású - stimulánssal pótolták. Az energiaital fogyasztásához köthető tartós ébrenlét, alváshiány, vérnyomásra, szív-érrendszerre gyakorolt hatások azonban a megváltozott összetételű termékek esetén is fennállnak. Ez különösen azért aggasztó, mert hivatalos vizsgálatok eredményei szerint a 10-14 éves gyermekek egyötöde energiaitalt iszik reggelire. Az energiaital magas cukortartalma emellett elhízást is okozhat.
Ezzel együtt a módosult összetétellel az energiaitalok után a gyártók szinte kizárólag 50 Ft/liter adómértékű netát, fizettek, miközben e termékek egészségre gyakorolt hatása nem változott.
Mindezekre tekintettel a Kormányrendelet a fenti tartalmú szabályozást több szempontból is korrigálta, aktualizálta 2022. június 5-i hatállyal.
A módosítás eredményeként adóköteles energiaitalnak minősülnek továbbra is azok az italok, melyek metil-xantin tartalma meghaladja a 15 mg/100 ml-t, emellett viszont azok az italok is, melyek metil-xantin mellett egyéb hatóanyagokat (taurint, ginsenget, L-arginint vagy ezek kombinációját) tartalmaznak mennyiségi korlát nélkül (azaz a korábbi szabályokkal ellentétben nem lesz mennyiségi minimum előírás sem az egyéb hatóanyag-, sem a metil-xantin tartalom vonatkozásában). A változtatás ugyanakkor nem érintette azt a körülményt, hogy az adó mértéke az energiaitalok esetében a hatályos szabályokhoz hasonlóan kétféle maradt. Az első kategóriába tartózó, jelenleg 50 Ft/liter adómértékkel adózó italok esetén 65 Ft/liter, a második kategória szerinti energiaital esetében pedig 390 Ft/liter az adómérték. A Javaslat ezt a kormányrendeleti szabályt építi most be a Neta tv-be.
A ropogtatnivalók (snack-ek) adókötelezettsége
A Javaslattal beiktatandó melléklet a snackek adóztatása körében új, a kormányrendeleti szabályozással azonos tartalmú szabályozást ír elő. A módosítás egészségügyi- és táplálkozástudományi indoka ezen termékkör esetében az volt, hogy az egészségkockázatot a sótartalom mellett fokozza az elkészítés módja is, hiszen a sütésre használt zsírok rengeteg telített zsírsavat tartalmaznak. Erre figyelemmel a Melléklet adóköteles termékként nevesíti mind a több, mint 1 gramm só/100 gramm sótartalommal rendelkező termékeket, mind azokat a termékeket, melyek telített zsírsavtartalma meghaladja a 2 gramm/100 gramm mennyiséget. A sütött, extrudált vagy pörkölt termékek mellett a pirított vagy puffasztott termékeket is adóterhet viselnek, figyelemmel arra, hogy e termékkészítési módok esetén is előfordulhat, hogy a termék sótartalma vagy zsírsavtartalma meghaladja az említett határértéket. Mindezek mellett az adóköteles termékkörbe sorolandó egyrészt a 1904 VTSZ szám alá tartozó, gabonából vagy gabonatermékből készített, másrészt a 2005 99 VTSZ szám alá tartozó, zöldség felhasználásával készített snackek (pattogatott kukorica, zöldség-chips). A törvényi termékdefiníció további módosítása, hogy az a jövőben már nem tartalmazza az ízesítésre vonatkozó feltételt, összhangban a Kormányrendelet előírásaival. A snack esetében az adó mértéke háromféle, a termékek egészséghatásától függően. Alapesetben az adó mértéke 390 Ft/kg, a legalább 90%-ban olajos magvakat tartalmazó 2008 VTSZ szám alá tartozó, hozzáadott zsiradék nélkül készített termékek esetén ugyanakkor csak 90 Ft/kg. Továbbá 65 Ft/kg az adómértéke, ha a termék sótartalma kisebb, mint 1% és a hozzáadott cukortartalma legfeljebb 25% vagy hozzáadott cukrot nem, legfeljebb csak édesítőszert tartalmaz
Az alkoholos italok
A kormányrendeleti szabályozás szerint 2022. június 4-e óta a jövedéki adóról szóló törvény szerinti alkoholtermékek után - az ízesített sör és az alkoholos frissítő kivételével - nem kell netát fizetni. Ennek oka az, hogy ezen termékek adóztatása csak a jövedéki adó keretében valósul meg, miáltal egyszerűsödik az adóadminisztráció, nem lesz szükség kétféle adónemben teljesíteni ugyanazon termékköre a lényegileg ugyanazon adókötelezettséget.
Figyelemmel ugyanakkor arra, hogy az ízesített sör és az alkoholos frissítő népegészségügyi termékadóval terhelésének elsődleges oka az, hogy ezen termékek a cukortartalmuk, illetve az édes ízük miatt - az üdítőitalokhoz hasonlóan - kedveltek fiatalok körében, s ezáltal az alkoholra való rászokás lehetőségét erősítik, a melléklet továbbra is tartalmazza ezen két alkoholos ital-típus neta-kötelezettségét.
4. melléklet
A Htv. hatályos szabálya szerint a vállalkozás szintjén számított adóalapot meg kell osztani a vállalkozó székhelye, telephelye szerinti települések között. A Htv. melléklete rögzíti az alkalmazható adóalap-megosztási módszereket. A Javaslat - figyelemmel arra, hogy a légi személyszállítókra új telephely-fogalom is létrejött - sajátos adóalap-megosztási módszert is megfogalmaz.A módszer értelmében az adóalapot először két részre kell osztani. Az adóalap 20%-át illetően a vállalkozó székhelye és a főszabály szerinti telephelyei (iroda, képviselet stb.) között a személyi jellegű ráfordítások arányában vagy a komplex módszer szerint kell megosztani. E rendelkezés biztosítja azt, hogy a vállalkozó székhelye vagy telephelye (irodája, képviselete) szerinti településre abban az esetben is jusson adóalaprész, ha az adott településen nincs repülőtér. Az adóalap 80%-át az egyes repülőterekről induló járatok utasszáma és az összes utaztatott utasszám alapján kell megosztani a székhely és a repülőterek helye szerinti települések között, figyelemmel arra, hogy a légiszállítási tevékenység alapvetően az utasok légijáratokkal való szállítását jelenti.
A Javaslat külön rendelkezik arról, ha a repülőtér több település illetékességi területét érinti. Ebben az esetben a repülőtérre, mint telephelyre jutó adóalapot úgy kell megosztani a települések között, mint amilyen arányt a repülőtér teljes területéből az adott településre jutó területrész képvisel.
A Htv. 3. számú mellékletének hatályos 5. pontja rögzíti, hogy az adóalap-megosztásra vonatkozó számításokat - a kerekítés általános szabályai alapulvételével - hat tizedesjegy pontossággal kell elvégezni ugyanakkor a 3. pont szerint az egyes településekre eső adóalapok együttes összege egyenlő a vállalkozó adóalapjának összegével.
Ugyanakkor több esetben előfordul, hogy a megosztási arányszámok csak hatnál több tizedes jeggyel fejezhetőek ki pontosan. Az arányszám hat tizedes jegynél történő lefelé kerekítése legtöbb vállalkozás esetén nem gyakorol tényleges hatást az egyes településekre jutó adóalap összegére. A nagy adóalappal, sok telephellyel rendelkező vállalkozások esetén előfordulhat azonban, hogy ha az arányszámból kerekítéssel leválasztott töredék részt az adóalapra vetítjük, akár néhány ezer, tízezer forintos összeget is kaphatunk. Így előállhat olyan helyzet, miszerint a vállalkozó egyes telephelyeire számított adóalapjainak összege a kerekítési szabály alkalmazása miatt lesz kevesebb, mint a vállalkozási szintű adóalap. A tapasztalatok szerint a kialakult gyakorlat megosztott ebben a kérdésben. Elfogadható az a megoldás is, hogy a vállalkozó egyes telephelyire számított adóalapjainak összege és a vállalkozási szintű adóalap közötti különbséget a vállalkozó a megosztási arányszám ismételt alkalmazásával szétosztja a telephelyek között. Erre azonban -különösen, ha a két érték közötti különbözet elhanyagolható - nem kötelezhető egy vállalkozó sem, hiszen jogkövető magtartással, a kerekítés törvényi szabályainak alkalmazásával áll elő a különbözet.
Minderre tekintettel a Javaslat kizárólag a kerekítési szabályok alkalmazása miatt előálló különbség tekintetében felmentést ad azon előírás alól, hogy az egyes településekre eső adóalapok együttes összege egyenlő a vállalkozó adóalapjának összegével.
5. melléklet
A veszélyhelyzeti Kormányrendeletek közül a társasági adó devizában történő megfizetéséről szóló 298/2022. (VIII. 9.) Korm. rendelet, valamint a helyi iparűzési adó devizában történő megfizetéséről szóló 366/2022. (IX. 26.) Korm. rendelet szabályainak a törvényi szabályozásba történő átültetése az állami- adó és vámhatósághoz bejelentendő adatok tekintetében.6. melléklet
A melléklet módosítása nyomán lehetőség nyílik a gépjárműadónak a jelenlegi két részlet helyett egyösszegben, április 15-ével történő megfizetésére. A módosítás továbbá az őstermelő, valamint az átalányadózást alkalmazó biztosított egyéni vállalkozó soron kívüli bevallás benyújtási kötelezettségével összefüggésben egyértelművé teszi a befizetési határidőt is.7. melléklet
A NAV Szj. tv. 5. mellékletében megállapított illetménytáblák a törvény hatályba lépése óta nem változtak. Az infláció és a közigazgatás egyéb területein előirányzott illetményemelés elszívó hatásának ellensúlyozása, valamint a NAV szakmailag jól felkészült és elkötelezett állományának megtartása érdekében - a kormányzati igazgatásról szóló 2018. évi CXXV. törvényben meghatározottól eltérő illetménysávok megállapításáról szóló 180/2023. (V.15.) Korm. rendeletben foglaltakhoz hasonlóan - szükséges az illetménysávok felső határának megemelése, amely a NAV esetében sem eredményezi az illetmények automatikus megemelkedését, ugyanakkor annak lehetőségét - rendelkezésre álló források esetén - megteremti.8. melléklet
A NAV Szj. tv. 6. mellékletében megállapított illetménytábla a törvény hatályba lépése óta nem változott. Az infláció és a közigazgatás egyéb területein előirányzott illetményemelés elszívó hatásának ellensúlyozása, valamint a NAV szakmailag jól felkészült és elkötelezett állományának megtartása érdekében - a kormányzati igazgatásról szóló 2018. évi CXXV. törvényben meghatározottól eltérő illetménysávok megállapításáról szóló 180/2023. (V.15.) Korm. rendeletben foglaltakhoz hasonlóan - szükséges az illetménysávok felső határának megemelése, amely a NAV esetében sem eredményezi az illetmények automatikus megemelkedését, ugyanakkor annak lehetőségét - rendelkezésre álló források esetén - megteremti.