(2) A foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény 7. §..." />

T/9634. számú törvényjavaslat indokolással - Egyes migrációs tárgyú és ezekkel összefüggésben más törvények módosításáról

Kiválasztott időállapot: Mi ez?
  • Jogterület(ek):
  • Tipus:
  • Érvényesség kezdete: 
  • Érvényesség vége: 
  • Jogszabály indoklása: 2016. évi XXXIX. törvény

MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?

(1) A foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény 7. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(2) Az engedélyezési kötelezettség alá tartozó foglalkoztatásra irányuló jogviszony létesítéséhez szükséges szerződés - a (10) bekezdésben foglalt kivétellel - csak az (1) bekezdésben meghatározott engedély beszerzését követően köthető meg."
(2) A foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény 7. §...

T/9634. számú törvényjavaslat indokolással - Egyes migrációs tárgyú és ezekkel összefüggésben más törvények módosításáról
2016. évi XXXIX. törvény egyes migrációs tárgyú és ezekkel összefüggésben más törvények módosításáról
1. A foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény módosítása
1. §
(1) A foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény 7. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(2) Az engedélyezési kötelezettség alá tartozó foglalkoztatásra irányuló jogviszony létesítéséhez szükséges szerződés - a (10) bekezdésben foglalt kivétellel - csak az (1) bekezdésben meghatározott engedély beszerzését követően köthető meg."
(2) A foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény 7. § (4) bekezdése a következő c) ponttal egészül ki:
(Felhatalmazást kap a Kormány, hogy)
"c) azokat a foglalkoztatási ágazatokat, amelyekben végzett tevékenységet szezonális munkának kell tekinteni - a Nemzeti Gazdasági és Társadalmi Tanácsban folytatott konzultációt követően -"
(rendeletben állapítsa meg.)
(3) A foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény 7. § (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(7) A foglalkoztató és a harmadik országbeli munkavállaló az (1) bekezdés a) pontjában meghatározott engedély alapján történő munkavállalás céljából - a (8a) bekezdésben foglaltak kivételével - előzetes megállapodást köt foglalkoztatásra irányuló jogviszony létesítésére. A megállapodás - a (7a) bekezdésben foglalt kivétellel - legfeljebb kétéves, határozott időtartamú foglalkoztatásra irányuló jogviszony létesítésére szólhat. A megállapodás kötelező érvényű állásajánlatnak minősül. Ha az engedély kiállításra kerül a harmadik országbeli állampolgár részére, a foglalkoztatásra irányuló jogviszonyt - a (9) bekezdésben foglalt kivétellel - az előzetes megállapodásban foglalt feltételeknek megfelelően, valamint az (1) bekezdés a) pontjában meghatározott engedély időtartamának megfelelő időtartammal kell létrehozniuk. A felek ettől eltérő megállapodása érvénytelen."
(4) A foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény 7. § (7a) bekezdése a következő f) ponttal egészül ki:
(A megállapodás)
"f) az 58. § (7) bekezdésében meghatározott szezonális munka esetében tizenkét hónapon belül legfeljebb hat hónapos"
(határozott időtartamú foglalkoztatásra irányuló jogviszony létesítésére szólhat.)
(5) A foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény 7. §-a a következő (8a) bekezdéssel egészül ki:
"(8a) A foglalkoztató és a harmadik országbeli állampolgár nem köt előzetes megállapodást, ha harmadik országbeli állampolgár magyarországi foglalkoztatására
a) a harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló törvényben meghatározott vállalaton belüli áthelyezés, vagy
b) belföldi foglalkoztatóval kötött megállapodás teljesítése érdekében külföldi munkáltatóval fennálló munkaviszonya
alapján kerül sor."
(6) A foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény 7. §-a a következő (10) bekezdéssel egészül ki:
"(10) A foglalkoztató és a harmadik országbeli állampolgár munkavállaló - ha az ugyanazon foglalkoztatóval korábban létesített foglalkoztatásra irányuló jogviszony feltételei (munkakör, munkavégzés helye) az (1) bekezdés b) pontjában meghatározott, korábban kiadott engedélyben foglaltakhoz képest nem változtak, előzetes megállapodás és az idegenrendészeti hatóság által a harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló törvényben meghatározott ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolás birtokában megállapodhat a harmadik országbeli állampolgárnak az (1) bekezdés b) pontjában meghatározott engedély lejártát követő, az (1) bekezdés a) pontja szerinti tartózkodási engedély kiadására irányuló, összevont kérelmezési eljárás idejére szóló továbbfoglalkoztatásában."
2. §
A foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény 58. § -a a következő (7) bekezdéssel egészül ki:
"(7) E törvény alkalmazásában szezonális munka olyan tevékenység, amely a naptári év bizonyos szakaszához kötődik, az adott évszak feltételeihez kapcsolódó, ismétlődő esemény, vagy események sorozata miatt, amikor az általában zajló műveletek esetében jóval több munkaerőre van szükség."
3. §
A foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény 60. § (1) bekezdése a következő g) és h) ponttal egészül ki:
(Ez a törvény)
"g) a harmadik országbeli állampolgárok idénymunkásként való munkavállalás céljából való belépésének és tartózkodásának feltételeiről szóló 2014. február 26-ai 2014/36/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv 2. cikk (2) bekezdésének,
h) a harmadik országbeli állampolgárok vállalaton belüli áthelyezés keretében történő belépésének és tartózkodásának feltételeiről szóló 2014. május 15-ei 2014/66/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvnek"
(való megfelelést szolgálja.)
2. A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény módosítása
4. §
Hatályát veszti a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 64. § (4) bekezdés g) pontja.
3. A munkaügyi ellenőrzésről szóló 1996. évi LXXV. törvény módosítása
5. §
A munkaügyi ellenőrzésről szóló 1996. évi LXXV. törvény 1. §-a a következő (8) bekezdéssel egészül ki:
"(8) A munkaügyi hatóság a fővállalkozó vagy a vele jogviszonyban álló köztes alvállalkozó helytállási kötelezettségét állapíthatja meg, ha az alvállalkozó olyan munkáltató, aki a külön jogszabály szerinti szezonális munka keretében harmadik országbeli állampolgárt foglalkoztat, és a részére járó munkabért a foglakoztatás megszűnéséig nem fizette meg."
6. §
A munkaügyi ellenőrzésről szóló 1996. évi LXXV. törvény 3. § (1) bekezdés s) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A munkaügyi ellenőrzés kiterjed:)
"s) a harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2007. évi II. törvény (a továbbiakban: Harm.tv.) 71. § (1), (2), és (8) bekezdése szerinti kötelezettségek foglalkoztató általi,"
(megtartására.)
7. §
A munkaügyi ellenőrzésről szóló 1996. évi LXXVI. törvény 6. § (1) bekezdése a következő i) ponttal egészül ki:
(A munkaügyi hatóság az ellenőrzés során tapasztalt szabálytalanságok miatt eljárása során a következő intézkedésekkel élhet:)
"i) kötelezi az 1. § (8) bekezdés szerint felelős fővállalkozót vagy a köztes alvállalkozót az elmaradt munkabérnek a munkáltató helyett történő megfizetésére."
8. §
(1) A munkaügyi ellenőrzésről szóló 1996. évi LXXV. törvény 7/A. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(1) Ha a 3. § (1) bekezdés i) pontjában foglaltak megtartásának ellenőrzése során a munkaügyi hatóság azt állapítja meg, hogy a foglalkoztató harmadik országbeli állampolgárt a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény (a továbbiakban: Flt.) 7. § (1) bekezdés a) pontja szerinti összevont kérelmezési eljárás alapján kiadott tartózkodási engedély, az Flt. 7. § (1) bekezdés b) pontja szerinti munkavállalási engedély, illetve az Flt. 7. § (10) bekezdésében meghatározottak nélkül foglalkoztat, kötelezi a központi költségvetésbe történő befizetésre a (2)-(5) bekezdésben foglaltak szerint."
(2) A munkaügyi ellenőrzésről szóló 1996. évi LXXV. törvény 7/A. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(4) A (2) bekezdés a) pontjában foglaltaktól eltérően, a foglalkoztatót a kifizetett munkabér (munkadíj), de legalább a minimálbér kétszeresének megfelelő összeg központi költségvetésbe történő megfizetésére kell kötelezni akkor, ha a foglalkoztató harmadik országbeli állampolgárt - az Flt. 7. § (10) bekezdésében foglaltak kivételével - úgy foglalkoztat tovább, hogy az engedély érvényességének lejártát megelőzően a harmadik országbeli állampolgár számára - ha ezt az engedélyre vonatkozó jogszabály lehetővé teszi - új engedély iránti kérelmet az illetékes hatósághoz benyújtott, azonban a hatóság az ügyben nem hozott határozatot."
(3) A munkaügyi ellenőrzésről szóló 1996. évi LXXV. törvény 7/A. §-a a következő (4a) bekezdéssel egészül ki:
"(4a) Nem tekinthető a (4) bekezdés szerinti továbbfoglalkoztatásnak és az (1) bekezdés szerinti jogkövetkezmény nem alkalmazható, ha a harmadik országbeli állampolgár továbbfoglalkoztatása az Flt. 7. § (10) bekezdése alapján történik."
9. §
A munkaügyi ellenőrzésről szóló 1996. évi LXXV. törvény 10. §-a a következő p) és q) ponttal egészül ki:
(E törvény a következő uniós jogi aktusoknak való megfelelést szolgálja:)
"p) a harmadik országbeli állampolgárok idénymunkásként való munkavállalás céljából való belépésének és tartózkodásának feltételeiről szóló 2014. február 26-ai 2014/36/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv;
q) a harmadik országbeli állampolgárok vállalaton belüli áthelyezés keretében történő belépésének és tartózkodásának feltételeiről szóló 2014. május 15-ei 2014/66/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv."
4. A fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról szóló 1998. évi XXVI. törvény módosítása
10. §
A fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról szóló 1998. évi XXVI. törvény 31. §-a a következő e) és f) ponttal egészül ki:
(Ez a törvény a következő uniós jogi aktusoknak való részleges megfelelést szolgálja:)
"e) a harmadik országbeli állampolgárok idénymunkásként való munkavállalás céljából való belépésének és tartózkodásának feltételeiről szóló 2014. február 26-ai 2014/36/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv;
f) a harmadik országbeli állampolgárok vállalaton belüli áthelyezés keretében történő belépésének és tartózkodásának feltételeiről szóló 2014. május 15-ei 2014/66/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv."
5. A családok támogatásáról szóló 1998. évi LXXXIV. törvény módosítása
11. §
A családok támogatásáról szóló 1998. évi LXXXIV. törvény 2. § f) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(E törvény hatálya kiterjed - amennyiben nemzetközi szerződés eltérően nem rendelkezik - a Magyarország területén élő)
"f) összevont engedéllyel rendelkező harmadik országbeli állampolgárra, feltéve, hogy a munkavállalást számára hat hónapot meghaladó időtartamra, de a vállalaton belül áthelyezett személy esetén legalább kilenc hónapra engedélyezték."
12. §
A családok támogatásáról szóló 1998. évi LXXXIV. törvény 53. §-a a következő e) és f) ponttal egészül ki:
(Ez a törvény a következő uniós jogi aktusoknak való részleges megfelelést szolgálja:)
"e) a harmadik országbeli állampolgárok idénymunkásként való munkavállalás céljából való belépésének és tartózkodásának feltételeiről szóló 2014. február 26-ai 2014/36/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv,
f) a harmadik országbeli állampolgárok vállalaton belüli áthelyezés keretében történő belépésének és tartózkodásának feltételeiről szóló 2014. május 15-ei 2014/66/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv."
6. A külföldi bizonyítványok és oklevelek elismeréséről szóló 2001. évi C. törvény módosítása
13. §
A külföldi bizonyítványok és oklevelek elismeréséről szóló 2001. évi C. törvény 69. §-a a következő j) és k) ponttal egészül ki:
(Ez a törvény a következő uniós jogi aktusoknak való megfelelést szolgálja:)
"j) a harmadik országbeli állampolgárok idénymunkásként való munkavállalás céljából való belépésének és tartózkodásának feltételeiről szóló 2014. február 26-ai 2014/36/EU európai parlamenti és tanácsi irányelve,
k) a harmadik országbeli állampolgárok vállalaton belüli áthelyezés keretében történő belépésének és tartózkodásának feltételeiről szóló 2014. május 15-i 2014/66/EU parlamenti és tanácsi irányelve."
7. A szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyek beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2007. évi I. törvény módosítása
14. §
A szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyek beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2007. évi I. törvény 2. § b) pont bi) és bj) alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(E törvény alkalmazásában b) családtag)
"bi) az EGT-állampolgár élettársa, amennyiben magyar hatóság vagy az Európai Unió más tagállamának hatósága előtt regisztrált élettársi kapcsolatot létesített,
bj) a magyar állampolgár élettársa, amennyiben magyar hatóság vagy az Európai Unió más tagállamának hatósága előtt regisztrált élettársi kapcsolatot létesített;"
15. §
A szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyek beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2007. évi I. törvény 10. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(3) Az EGT állampolgár családtag tartózkodási joga az (1) bekezdés szerint fennmarad, ha a házasságot a bíróság felbontotta vagy érvénytelenítette."
16. §
A szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyek beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2007. évi I. törvény 12. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
"12. § Ha az EGT állampolgár meghal, tartózkodási joga megszűnik, vagy tartózkodási jogának gyakorlásával felhagy, gyermeke tartózkodási joga - életkorától függetlenül - a tanulmányainak befejezéséig fennmarad, ha tanulmányait már megkezdte és megszakítás nélkül folytatja. A gyermek felett szülői felügyeleti jogot gyakorló másik szülő tartózkodási joga a gyermek tanulmányainak befejezéséig marad fenn."
17. §
A szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyek beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2007. évi I. törvény 13. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:
"(3) Az eljáró hatóság a tartózkodási joggal felhagyás tényét megállapító határozatban az EGT-állampolgár vagy a családtag részére kiállított, tartózkodási jogot igazoló okmány érvénytelenségét megállapítja és az okmányt visszavonja."
18. §
A szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyek beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2007. évi I. törvény 15. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:
"(5) Az eljáró hatóság a tartózkodási jog megszűnésének tényét megállapító határozatban az EGT-állampolgár vagy a családtag részére kiállított, tartózkodási jogot igazoló okmány érvénytelenségét megállapítja és az okmányt visszavonja."
19. §
A szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyek beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2007. évi I. törvény 16. § (2) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Állandó tartózkodásra jogosult)
"a) a magyar állampolgár családtagja - a házastárs, valamint a 8. § (1) bekezdés a) pontja alapján tartózkodásra jogosult személy kivételével -, ha megszakítás nélkül legalább egy éve magyar állampolgárral családi életközösségben él,"
20. §
A szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyek beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2007. évi I. törvény 19. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:
"(3) Az eljáró hatóság az állandó tartózkodási jog megszűnésének tényét megállapító határozatban az EGT-állampolgár vagy a családtag részére kiállított állandó tartózkodási jogot igazoló okmány érvénytelenségét megállapítja és az okmányt visszavonja."
21. §
A szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyek beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2007. évi I. törvény 40. § (2) bekezdés c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Az eljáró hatóság kiutasíthatja azt az EGT-állampolgárt vagy azt a családtagot)
"c) akinek beutazása vagy tartózkodása valódi, közvetlen és súlyos veszélyt jelent Magyarország közrendjére, köz- vagy nemzetbiztonságára."
22. §
A szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyek beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2007. évi I. törvény 50. § (1a) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(1a) A bírósági és az idegenrendészeti kiutasítás - a 34. §-ban meghatározott tilalom figyelembevételével - kitoloncolással hajtható végre, ha
a) a kiutasított személy szándékosan elkövetett bűncselekmény miatt kiszabott szabadságvesztés büntetésből szabadult,
b) a kiutasított személy olyan bűncselekmény elkövetése miatt került kiutasításra, amely ötévi vagy azt meghaladó tartamú szabadságvesztéssel büntetendő, vagy
c) a kiutasított személlyel szemben a 40. § (2) bekezdés a)-c) pontja alapján rendeltek el idegenrendészeti kiutasítást és a 61/A. §-ban foglaltaknak nem tett eleget."
23. §
A szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyek beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2007. évi I. törvény 67. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(1) A munkáltató az EGT-állampolgár vagy a családtag magyarországi munkavállalásának meghiúsulását, valamint foglalkoztatásának megszüntetését a következő adatok közlésével három munkanapon belül köteles bejelenteni az eljáró hatóságnak:
a) munkáltató adatai (név, cím, székhely, telephely, gazdálkodási forma, cégjegyzékszám),
b) az EGT-állampolgár vagy a harmadik ország állampolgárságával rendelkező családtag munkavállaló természetes személyazonosító adatai,
c) az EGT-állampolgár vagy a harmadik ország állampolgárságával rendelkező családtag munkavállaló tartózkodásra jogosító okmányának száma,
d) munkakör,
e) a munkavégzés megszűnésének, vagy meghiúsulásának időpontja."
24. §
A szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyek beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2007. évi I. törvény 71. § (4) és (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:
"(4) Ha az ügyfél ismeretlen helyen tartózkodik, a határozat és a végzés közlése hirdetményi úton történik. Kézbesítési ügygondnok kirendelésének nincs helye. A hirdetményt kizárólag a döntést hozó hatóság hirdetőtábláján kell kifüggeszteni és a jogszabályban meghatározott honlapon kell közzétenni.
(5) Ha az ügyfél ismeretlen helyen tartózkodik és a beutazási és tartózkodási tilalmat a 38. § (1) bekezdése alapján vagy a 40. § (2) bekezdés c) pontja alapján elrendelt kiutasításhoz kapcsolódóan rendelték el, a (4) bekezdéstől eltérően a hirdetményi úton történő közlés a határozat rendelkező részének a jogszabályban meghatározott honlapon való közzétételével történik és e közzététel napján a határozatot közöltnek kell tekinteni."
25. §
A szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyek beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2007. évi I. törvény 129. § (2) bekezdés h) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Ez a törvény)
"h) a személyek határátlépésére irányadó szabályok közösségi kódexének (továbbiakban: Schengeni határ-ellenőrzési kódex) létrehozásáról szóló 562/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet, a Schengeni Megállapodás végrehajtásáról szóló egyezmény, a 810/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet, az 1683/95/EK tanácsi rendelet, az 539/2001/EK tanácsi rendelet és az azt módosító 509/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet, valamint a 767/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet módosításáról szóló, 2013. június 26-i 610/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet"
(végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapít meg.)
26. §
Hatályát veszti a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyek beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2007. évi I. törvény
a) 3. § (6) bekezdése, valamint
b) 86. § (6) bekezdés a) pontja.
8. A harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2007. évi II. törvény módosítása
27. §
A harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2007. évi II. törvény 2. § f) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(E törvény alkalmazásában)
"f) befogadott: aki a menedékjogról szóló 2007. évi LXXX. törvényben meghatározottak szerinti védelemben részesül;"
28. §
A harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2007. évi II. törvény a következő 2/A. §-sal egészül ki:
"2/A. § E törvény alkalmazásában
a) vállalaton belüli áthelyezés: a vállalaton belül áthelyezett személy számára szóló tartózkodásra jogosító engedély iránti kérelem benyújtásakor az Európai Unió tagállamai területén kívül lakóhellyel rendelkező harmadik országbeli állampolgárok foglalkoztatási vagy képzési célú ideiglenes kiküldetése az Európai Unió tagállamai területén kívül letelepedett olyan vállalkozástól, amelyhez a harmadik országbeli állampolgárt az ugyanahhoz a vállalkozáshoz vagy vállalkozáscsoporthoz tartozó, az adott tagállamban letelepedett szervezethez történő áthelyezést megelőzően és annak idejére munkaszerződés köti, illetve adott esetben az egy vagy több második tagállamban letelepedett fogadó szervezetek közötti mobilitása;
b) vállalaton belül áthelyezett személy: olyan harmadik országbeli állampolgár, aki a vállalaton belül áthelyezett személy számára szóló tartózkodási engedély iránti kérelem benyújtásakor az Európai Unió tagállamai területén kívül rendelkezik lakóhellyel, és akit vállalaton belül áthelyeztek;
c) fogadó szervezet: az a szervezet, amelyhez a vállalaton belül áthelyezett személyt áthelyezik, és amely jogi formájától függetlenül, jogszabályban meghatározottak szerint létrehozott jogi személy;
d) vállalaton belül áthelyezett személy számára szóló engedély: olyan tartózkodási engedély, amelyen az "ICT" mozaikszó (jelentése: vállalaton belül áthelyezett személy) szerepel, és amely a tulajdonosát feljogosítja az első tagállam és adott esetben a második tagállam területén való tartózkodásra és munkavállalásra a törvényben meghatározott feltételek szerint;
e) hosszú távú mobilitási engedély: olyan tartózkodási engedély, amelyen a "mobile ICT" megjelölés szerepel, és amely a vállalaton belül áthelyezett személy számára szóló tartózkodási engedély tulajdonosát feljogosítja a második tagállam területén való tartózkodásra és munkavállalásra törvényben meghatározott feltételek szerint;
f) vállalkozáscsoport: két vagy több, a következő módokon összekapcsoltként elismert vállalkozás: valamely vállalkozás egy másik tekintetében közvetlenül vagy közvetve birtokolja ez utóbbi vállalkozás jegyzett tőkéjének a többségét; ellenőrzést gyakorol a vállalkozás kibocsátott részvénytőkéjéhez kapcsolódó szavazati jogok többsége felett; kinevezheti a szóban forgó vállalkozás igazgatási, irányító, illetve felügyelő testületei tagjainak több mint a felét; vagy a vállalkozást egységes alapon az anyavállalat irányítja;
g) első tagállam: az Európai Unió azon tagállama, amely elsőként állít ki valamely vállalaton belül áthelyezett személy számára szóló engedélyt az adott harmadik országbeli állampolgár részére;
h) második tagállam: az első tagállamtól eltérő minden olyan tagállam, amelyben a vállalaton belül áthelyezett személy gyakorolni kívánja vagy gyakorolja a törvény szerinti mobilitáshoz való jogot."
29. §
A harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2007. évi II. törvény 6. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:
"(3) Az a harmadik országbeli állampolgár, aki vállalaton belüli áthelyezés céljából az Európai Unió tagállama által kiadott érvényes tartózkodási engedéllyel és érvényes úti okmánnyal rendelkezik és amennyiben a beutazása vagy tartózkodása Magyarország közrendjét, közbiztonságát vagy nemzetbiztonságát, illetve közegészségügyi érdekét nem sérti vagy veszélyezteti, jogosult
a) az Európai Unió tagállamai területén szabadon mozogni, kilencven napot meg nem haladó, tervezett időtartamig Magyarországra beutazni és ott tartózkodni,
b) külön engedély nélkül a vállalaton belüli áthelyezés keretében a magyarországi fogadó szervezetnél munkát végezni."
30. §
A harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2007. évi II. törvény 7/A. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
"7/A. § A kilencven napot meg nem haladó tervezett tartózkodásra jogosító vízummal rendelkező harmadik országbeli állampolgár, valamint az 539/2001/EK tanácsi rendelet II. mellékletében szereplő harmadik ország állampolgáraként Magyarország területén jogszerűen tartózkodó személy - ha e törvény eltérően nem rendelkezik - a 20. § (1) és (2) bekezdése szerinti keresőtevékenységet folytathat."
31. §
A harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2007. évi II. törvény 9. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(1) Az idegenrendészetért és menekültügyért felelős miniszter, a külpolitikáért felelős miniszter, a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok irányításáért felelős miniszter, valamint a polgári hírszerzési tevékenység irányításáért felelős miniszter által - a közbiztonság és a nemzetbiztonság védelme, valamint a Vízumkódexben meghatározottak szerint a migrációs kockázatértékelés, a visszaélések és csalások megelőzése és kiszűrése érdekében -meghatározott esetekben a kilencven napot meg nem haladó, tervezett tartózkodásra jogosító vízum csak a központi vízumhatóság hozzájárulásával adható ki."
32. §
(1) A harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2007. évi II. törvény 13. § (1) bekezdés b) pont bf) és bg) alpontja helyébe a következő rendelkezések lépnek:
(Száznyolcvan napon belül kilencven napot meghaladó tartózkodás céljából az a harmadik országbeli állampolgár utazhat be, illetve száznyolcvan napon belül kilencven napot meghaladó időtartamig az a harmadik országbeli állampolgár tartózkodhat Magyarország területén aki)
(rendelkezik)
"bf) nemzeti letelepedési engedéllyel, vagy bg) EK letelepedési engedéllyel;"
(2) A harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2007. évi II. törvény 13. § (1) bekezdés h) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Száznyolcvan napon belül kilencven napot meghaladó tartózkodás céljából az a harmadik országbeli állampolgár utazhat be, illetve száznyolcvan napon belül kilencven napot meghaladó időtartamig az a harmadik országbeli állampolgár tartózkodhat Magyarország területén aki)
"h) nem áll kiutasítás vagy beutazási és tartózkodási tilalom hatálya alatt, illetve beutazása vagy tartózkodása nem veszélyezteti Magyarország közrendjét, közbiztonságát, nemzetbiztonságát vagy közegészségügyi érdekét."
33. §
A harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2007. évi II. törvény 14. § (2) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A száznyolcvan napon belül kilencven napot meghaladó tartózkodásra jogosító vízum érvényességi ideje:)
"a) az (1) bekezdés a) pontjában meghatározott vízum esetén legfeljebb egy év,"
34. §
A harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2007. évi II. törvény 15. § (3)-(5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(3) Nemzeti vízumot az a harmadik országbeli állampolgár kaphat, aki eleget tesz a 13. § (1) bekezdés a), valamint c)-i) pontjaiban foglalt feltételeknek.
(4) A nemzeti vízum kiadását meg kell tagadni, illetve a kiadott nemzeti vízumot vissza kell vonni, ha a harmadik országbeli állampolgár
a) nem felel meg a 13. § (1) bekezdés a), valamint c)-i) pontjaiban foglalt valamely feltételnek;
b) a tartózkodási jogosultság megszerzése érdekében az eljáró hatósággal hamis adatot, valótlan tényt közölt.
(5) A nemzeti vízum iránti kérelem, illetve a nemzeti vízum visszavonása tárgyában hozott határozat ellen fellebbezésnek nincs helye."
35. §
A harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2007. évi II. törvény 16. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(2) Ha e törvény eltérően nem rendelkezik, a tartózkodási engedély száznyolcvan napon belül kilencven napot meghaladó, de legfeljebb kettő év határozott időtartamú tartózkodásra jogosít Magyarország területén."
36. §
(1) A harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2007. évi II. törvény a következő 17/A. §-sal egészül ki:
"17/A. § (1) A Magyarország területén tartózkodó harmadik országbeli állampolgár kérelme -ha a törvény másként nem rendelkezik - abban az esetben engedélyezhető, ha eleget tesz a 13. § (1) bekezdés a) pontjában, valamint c)-i) pontjában foglalt feltételeknek és
a) a kivételes méltánylást érdemlő körülményt igazolta,
b) a kilencven napot meghaladó tartózkodás célja kutatás, vagy
c) az 539/2001/EK rendelet II. mellékletében szereplő állam állampolgáraként vagy ilyen harmadik országbeli állampolgárral együtt, családtagként tartózkodik jogszerűen Magyarország területén.
(2) Az (1) bekezdés a) pontjában meghatározott kivételesen méltányolható körülmény különösen a gyógykezeléssel, a családegyesítéssel vagy a keresőtevékenységgel összefüggő olyan tény, amely a harmadik országbeli állampolgárnak nem felróható okból következett be és akadályozza a jogszabályban meghatározott általános feltételeknek megfelelő helyen történő kérelmezést.
(3) Az idegenrendészeti hatóság az (1) bekezdésben foglaltak szerint előterjesztett tartózkodási engedély kiadása iránti kérelmet nyolc napon belül érdemi vizsgálat nélkül végzéssel elutasítja, ha megállapítja, hogy
a) az (1) bekezdés a) pontjában foglalt feltétel nem igazolt, vagy
b) a harmadik országbeli állampolgár az (1) bekezdés a) pontja alapján előterjesztett ismételt tartózkodási engedély kiadása iránti kérelme azonos jogi és ténybeli alapon került előterjesztésre és az önkéntes távozási vagy ország elhagyására vonatkozó kötelezettség végrehajtásának elkerülését célozza, vagy
c) a harmadik országbeli állampolgár az (1) bekezdés a) pontja alapján előterjesztett tartózkodási engedély kiadása iránti kérelmét megelőzően elrendelt kiutasításnak nem tett eleget."
(2) A harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2007. évi II. törvény 17/A. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki.
"(1a) A Magyarország területén tartózkodó, az Európai Unió tagállama által vállalaton belüli áthelyezés céljából kiadott tartózkodási engedéllyel rendelkező harmadik országbeli állampolgár vállalaton belüli áthelyezés céljából tartózkodási engedély (hosszú távú mobilitási engedély) kiadása iránti kérelmét, valamint az ilyen engedéllyel rendelkező harmadik országbeli állampolgárral együtt Magyarországon jogszerűen tartózkodó családtag tartózkodási engedély iránti kérelmét Magyarországon terjesztheti elő, amennyiben az első tagállam által kiadott tartózkodási engedélye érvényes."
37. §
A harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2007. évi II. törvény 18. §-a a következő (1c)-(1i) bekezdéssel egészül ki:
"(1c) Szezonális munkavállalás céljából a tartózkodási engedély kiadását meg kell tagadni az (1) bekezdés a)-c) pontjában meghatározott eseteken túl akkor is, ha a harmadik országbeli állampolgár
a) a rendelkezésre álló adatok és tények alapján a tartózkodási engedély lejártakor az Európai Unió tagállamainak területét valószínűsíthetően nem hagyja el, vagy
b) tizenkét hónapon belül hat hónapig már rendelkezett szezonális munkavállalás céljából kiadott tartózkodási engedéllyel.
(1d) Szezonális munkavállalás céljából a tartózkodási engedély meghosszabbítását meg kell tagadni, illetve a kiadott szezonális munkavállalás célú tartózkodási engedélyt vissza kell vonni az (1) bekezdés a)-c) pontjában meghatározott eseteken túl akkor is, ha a harmadik országbeli állampolgár a kérelem előterjesztését megelőző tizenkét hónapon belül hat hónapig már rendelkezett szezonális munkavállalás céljából kiadott tartózkodási engedéllyel.
(1e) Szezonális munkavállalás céljából a tartózkodási engedély meghosszabbítását az idegenrendészeti hatóság megtagadhatja, illetve a kiadott szezonális munkavállalási célú tartózkodási engedélyt visszavonhatja az (1d) bekezdésben meghatározott eseteken túl akkor is, ha a harmadik országbeli állampolgár a menekültügyi hatóságtól menekültkénti elismerését kérte, vagy a menekültügyi hatóságtól ideiglenes vagy kiegészítő védelmet kért.
(1f) Vállalaton belüli áthelyezés céljából a tartózkodási engedély kiadását, illetve a meghosszabbítását meg kell tagadni az (1) bekezdés b)-c) pontjában meghatározott eseteken túl akkor is, ha a harmadik országbeli állampolgár
a) nem teljesíti a 13. § (1) bekezdés a), c)-d), f)-i) pontjában foglalt feltételeket,
b) a fogadószervezetet kizárólag abból a célból hozták létre, hogy a vállalaton belüli áthelyezéseket elősegítse,
c) jogszabályban meghatározott vezető állású munkavállalók és szakértők esetében három évig, gyakornok-munkavállalók esetében pedig egy évig már rendelkezett vállalaton belüli áthelyezés céljából kiadott tartózkodási engedéllyel.
(1g) A vállalaton belüli áthelyezés céljából kiadott tartózkodási engedélyt vissza kell vonni az (1f) bekezdés a)-b) pontjában meghatározott esetekben.
(1h) Vállalaton belüli áthelyezés céljából a tartózkodási engedély meghosszabbítását az idegenrendészeti hatóság megtagadhatja, illetve a vállalaton belüli áthelyezés céljából kiadott tartózkodási engedélyt visszavonhatja az (1f) bekezdés a) és b) pontjában meghatározott eseteken túl akkor is, ha a harmadik országbeli állampolgár nem tartotta be az Európai Unión belüli mobilitásra vonatkozó kötelezettségeit.
(1i) Az Európai Unió tagállama által vállalaton belüli áthelyezés céljából kiadott tartózkodási engedéllyel rendelkező harmadik országbeli állampolgár vállalaton belüli áthelyezés céljából tartózkodási engedély (hosszú távú mobilitási engedély) kiadását az idegenrendészeti hatóság elutasíthatja, ha a harmadik országbeli állampolgár
a) nem felel meg az (1f) bekezdésben vagy a 20/F. §-ban foglalt feltételeknek,
b) esetében az (1) bekezdés b) pontjában foglaltak megvalósulnak, vagy
c) részére az Európai Unió tagállama által vállalaton belüli áthelyezés céljából kiadott tartózkodási engedély érvényességi ideje lejárt."
38. §
(1) A harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2007. évi II. törvény 20. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
"20. § (1) Jövedelemszerzés céljából tartózkodási engedélyt az a harmadik országbeli állampolgár kaphat, akinek tartózkodási célja, hogy
a) jogszabály szerint önállóan, ellenérték fejében végezhető tevékenységet folytasson, vagy
b) az a) pont hatálya alá nem tartozó esetben, gazdasági társaság, szövetkezet vagy egyéb - jövedelemszerzési céllal létrejött - jogi személy tulajdonosaként, vezető tisztségviselőjeként, vezetői, képviseleti vagy felügyeleti szerve tagjaként végezze tevékenységét.
(2) Munkavállalás céljából tartózkodási engedélyt az a harmadik országbeli állampolgár kaphat,
a) akinek tartózkodási célja, hogy a foglalkoztatásra irányuló jogviszonya alapján, ellenérték fejében, más részére, illetve irányítása alatt tényleges munkát végezzen, vagy
b) aki gazdasági társaság, szövetkezet vagy egyéb - jövedelemszerzési céllal létrejött - jogi személy tulajdonosaként, vezető tisztségviselőjeként, e tevékenységi körbe tartozó tevékenységén túl tényleges munkát végez.
(3) Az (1) és a (2) bekezdésben meghatározott tevékenység keresőtevékenység folytatásának minősül.
(4) Az (1) és a (2) bekezdés szerinti keresőtevékenységet - ha e törvény eltérően nem rendelkezik - az a harmadik országbeli állampolgár folytathat, aki
a) szezonális munkavállalási vízummal,
b) humanitárius célból kiadott tartózkodási engedéllyel,
c) keresőtevékenység folytatása céljából, jövedelemszerzés vagy munkavállalás céljából, családi együttélés biztosítása céljából, kutatás céljából vagy tanulmányi célból kiadott tartózkodási engedéllyel, vagy
d) EU Kék Kártyával rendelkezik.
(5) A tanulmányi célú tartózkodási engedéllyel rendelkező harmadik országbeli állampolgár keresőtevékenységet a szorgalmi időszakban hetente legfeljebb huszonnégy órában, szorgalmi időszakon kívül évente legfeljebb kilencven napon vagy hatvanhat munkanapon végezhet teljes munkaidőben.
(6) A jövedelemszerzés céljából kiadott tartózkodási engedély érvényességi ideje legfeljebb három év, amely alkalmanként legfeljebb három évvel meghosszabbítható."
(2) A harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2007. évi II. törvény 20. § (4) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Az (1) és a (2) bekezdés szerinti keresőtevékenységet - ha e törvény eltérően nem rendelkezik
- az a harmadik országbeli állampolgár folytathat, aki)
"a) szezonális munkavállalás célú tartózkodási engedéllyel," (rendelkezik.)
(3) A harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2007. évi II. törvény 20. § (4) bekezdése a következő e) ponttal egészül ki:
(Az (1) és a (2) bekezdés szerinti keresőtevékenységet - ha e törvény eltérően nem rendelkezik
- az a harmadik országbeli állampolgár folytathat, aki)
"e) vállalaton belüli áthelyezés céljából kiadott tartózkodási engedéllyel" (rendelkezik.)
39. §
A harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2007. évi II. törvény 20/A. § (2) bekezdés h) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Nem kaphat EU Kék Kártyát:)
"h) az a harmadik országbeli állampolgár, aki Magyarország területén szezonális munkavállalás céljából kiadott tartózkodási engedéllyel tartózkodik, illetve az Európai Unió más tagállamában szezonális munkát végez,"
40. §
A harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2007. évi II. törvény a következő 20/D-20/F. §-sal egészül ki:
"20/D. § (1) Szezonális munkavállalás céljából tartózkodási engedélyt az a harmadik országbeli állampolgár kaphat, akinek tartózkodási célja, hogy külön jogszabályban meghatározott szezonális munkát végezzen.
(2) A szezonális munkavállalás céljából kiadott tartózkodási engedély érvényességi ideje legfeljebb hat hónap, amely tizenkét hónapon belül hat hónapot meg nem haladó időtartamig meghosszabbítható. A szezonális munkavállalás céljából kiállított tartózkodási engedély tizenkét hónapon belül hat hónapot meghaladó időtartamra nem adható ki és hat hónapot követően e célból nem hosszabbítható meg.
(3) Nem kaphat szezonális munkavállalás céljából tartózkodási engedélyt az a harmadik országbeli állampolgár, aki
a) a munkavállalók szolgáltatások nyújtása keretében történő kiküldetéséről szóló, 1996. december 16-i 96/71/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv hatálya alá tartozó harmadik országbeli állampolgár, aki Magyarország területén kiküldetésben tartózkodik, vagy
b) külön jogszabályban foglaltak alapján szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkezik. 20/E. § (1) Vállalaton belüli áthelyezés céljából tartózkodási engedélyt az a harmadik országbeli állampolgár kap, aki
ba) igazolja, hogy a fogadó szervezet és a harmadik országban letelepedett vállalkozás ugyanahhoz a vállalkozáshoz vagy vállalkozáscsoporthoz tartozik;
bb) a 13. § (1) bekezdés a), d), valamint h) és i) pontjában foglalt feltételeknek megfelel, és vele szemben nem állnak fenn a (2) bekezdésben, valamint a 18. § (1f)-(1i) bekezdésben foglalt kizáró okok;
c) igazolja, hogy a vállalaton belüli áthelyezés időpontját jogszabályban meghatározott vezető állású munkavállaló és szakértő esetében legalább három, legfeljebb tizenkét hónapos, gyakornok-munkavállaló esetében pedig legalább három, legfeljebb hathónapos folyamatos munkaviszony előzte meg közvetlenül ugyanazon a vállalkozáson vagy vállalkozáscsoporton belül;
d) igazolja, hogy az Európai Unió tagállamai területén történő tartózkodás tekintetében Magyarországon a leghosszabb a vállalaton belüli áthelyezés időtartama;
e) rendelkezik az abban a fogadó szervezetben szükséges szakmai képesítéssel és tapasztalattal, amelyhez vezető állású munkavállalóként vagy szakértőként áthelyezik, vagy gyakornok-munkavállalók esetében a szükséges egyetemi oklevéllel;
f) foglalkoztatása jogszabályban meghatározott szempontok alapján, valamint hazai foglalkoztatáspolitikai érdekből támogatott;
g) az egészségügyi ellátások teljes körére biztosítottnak minősül, vagy kérelmezte azt minden olyan időszakra vonatkozóan, amikor a foglalkoztatásra irányuló jogviszonyból eredően nem minősül biztosítottnak;
h) a tartózkodás teljes időtartamára elegendő forrással rendelkezik önmaga és családtagjai számára ahhoz, hogy tartózkodásuk ne jelentsen indokolatlan terhet Magyarország szociális ellátórendszerére; és
i) Magyarország területén valós lakcímadatot szálláshelyként bejelentett.
(2) Nem kaphat vállalaton belül áthelyezés céljából tartózkodási engedélyt:
a) az a harmadik országbeli állampolgár, aki kutatás céljából kiállított tartózkodási engedéllyel rendelkezik;
b) azon harmadik országbeli állampolgár, aki egyrészt az Európai Unió és tagállamai, másrészt harmadik országok közötti megállapodások alapján a szabad mozgás tekintetében az Unió polgáraival egyenértékű jogokat élvez, vagy akit ilyen harmadik országokban letelepedett vállalkozás foglalkoztat;
c) a munkavállalók szolgáltatások nyújtása keretében történő kiküldetéséről szóló, 1996. december 16-i 96/71/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv hatálya alá tartozó harmadik országbeli állampolgár, aki Magyarország területén kiküldetésben tartózkodik;
d) az egyéni vállalkozó;
e) a munkaerő-közvetítő, munkaerő-kölcsönző vagy egyéb olyan vállalkozás megbízása alapján keresőtevékenységet folytató harmadik országbeli állampolgár, amelynek tevékenysége abból áll, hogy munkaerőt bocsát rendelkezésre egy másik vállalkozás felügyelete és irányítása alatti munkavégzés céljából;
f) aki tanulmányok folytatása célú tartózkodási engedéllyel rendelkezik, vagy aki tanulmányai részeként rövid távú, felügyelt szakmai gyakorlaton vesz részt.
(3) Vállalaton belüli áthelyezés céljából kiállított tartózkodási engedély érvényességi ideje legalább egy év vagy az áthelyezés időtartamához igazodik. A két időtartam közül azt kell a tartózkodási engedély érvényességi idejeként meghatározni, amelyik rövidebb.
(4) Vállalaton belüli áthelyezés céljából kiállított tartózkodási engedély érvényességi ideje vezető állású munkavállalók és szakértők esetében legfeljebb három év, gyakornok munkavállalók esetében pedig legfeljebb egy év.
(5) A vállalaton belüli áthelyezés céljából kiállított tartózkodási engedély a (4) bekezdésben meghatározott időtartamon belül és a (4) bekezdésben meghatározott időtartamig meghosszabbítható vállalaton belüli áthelyezés céljából.
(6) Nem kaphat a 20. § (1) és (2) bekezdése alapján tartózkodási engedélyt az a harmadik országbeli állampolgár, aki 2/A. § a)-b) pontjában, valamint a 20/E. § (1) bekezdésében foglalt feltételeknek megfelel.
20/F. § Az Európai Unió tagállama által vállalaton belüli áthelyezés céljából kiadott tartózkodási engedéllyel rendelkező harmadik országbeli állampolgár vállalaton belüli áthelyezés céljából tartózkodási engedélyt (hosszú távú mobilitási engedély) kap, ha rendelkezik a 13. § (1) bekezdés a) és d) pontjában, valamint 20/E. § (1) bekezdés a)-b) és f)-i) pontjában meghatározott feltételekkel."
41. §
A harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2007. évi II. törvény 21. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(1) Tanulmányi célból tartózkodási engedélyt az a harmadik országbeli állampolgár kaphat, aki Magyarországon a köznevelés információs rendszerében működőként regisztrált köznevelési intézménnyel nappali rendszerű iskolai oktatás, vagy nappali oktatás munkarendje szerint létesít vagy létesített tanulói jogviszonyt, vagy államilag elismert felsőoktatási intézmény vagy Magyarország területén engedéllyel működő külföldi felsőoktatási intézmény teljes idejű nappali képzése keretében tanulmányok folytatása, illetve a felsőoktatási intézmény által szervezett, a tanulmányok folytatását előkészítő képzésben való részvétel érdekében kíván Magyarország területén tartózkodni, és igazolja, hogy a tanulmányok folytatásához megfelelő nyelvismerettel rendelkezik."
42. §
(1) A harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2007. évi II. törvény 29. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(2) A humanitárius célból kiadott tartózkodási engedély érvényességi ideje
a) az (1) bekezdés a) pontjában foglalt esetben három év, amely alkalmanként legfeljebb egy évvel meghosszabbítható;
b) az (1) bekezdés b) és d) pontjában foglalt esetekben egy év, amely alkalmanként legfeljebb egy évvel meghosszabbítható;
c) az (1) bekezdés c) pontjában foglalt esetben legfeljebb hat hónap, amely alkalmanként legfeljebb hat hónappal meghosszabbítható;
d) az (1) bekezdés e) pontjában foglalt esetben - az emberkereskedelem áldozatává vált harmadik országbeli állampolgárok kivételével - legfeljebb hat hónap, amely alkalmanként legfeljebb hat hónappal meghosszabbítható;
e) az (1) bekezdés e) pontjában foglalt esetben - amennyiben a harmadik országbeli állampolgár emberkereskedelem áldozata, - hat hónap, amely alkalmanként hat hónappal meghosszabbítható;
f) az (1) bekezdés f) pontjában foglalt esetben legfeljebb hat hónap, amely alkalmanként legfeljebb hat hónappal meghosszabbítható, a harmadik országbeli állampolgár által a munkáltatójával szemben az elmaradt járandóságának kifizetése érdekében indított eljárás jogerős befejezéséig;
g) az (1a) bekezdés szerinti esetben egy év, amely alkalmanként egy évvel meghosszabbítható."
(2) A harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2007. évi II. törvény 29. § (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(7) Az (1) bekezdés e) pontja alapján tartózkodási engedéllyel ellátott harmadik országbeli állampolgár, aki emberkereskedelem áldozata, a jogszabályban meghatározott ellátásra és támogatásra jogosult."
43. §
(1) A harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2007. évi II. törvény 29/A. § (1) és (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:
"(1) A tartózkodási engedély kiadása vagy meghosszabbítása - a (4) bekezdésben foglalt esetek kivételével - összevont kérelmezési eljárás keretében történik, ha a harmadik országbeli állampolgár munkavállalás céljából terjeszt elő tartózkodási engedély kiadása vagy meghosszabbítása iránti kérelmet.
(2) Összevont kérelmezési eljárás keretében történik a tartózkodási engedély kiadása vagy meghosszabbítása akkor is, ha a harmadik országbeli állampolgár foglalkoztatásra irányuló jogviszonyt kíván létesíteni és
a) családi együttélés biztosítása céljából tartózkodási engedély,
b) EU Kék Kártya, vagy
c) kutatás célú tartózkodási engedély iránti kérelmet terjeszt elő."
(2) A harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2007. évi II. törvény 29/A. § (2) bekezdése a következő d)-f) ponttal egészül ki:
(Összevont kérelmezési eljárás keretében történik a tartózkodási engedély kiadása vagy meghosszabbítása akkor is, ha a harmadik országbeli állampolgár foglalkoztatásra irányuló jogviszonyt kíván létesíteni és)
"d) szezonális munkavállalási célú tartózkodási engedély,
e) vállalaton belüli áthelyezés célú tartózkodási engedély, vagy
f) hosszú távú mobilitási engedély"
(iránti kérelmet terjeszt elő.)
(3) A harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2007. évi II. törvény 29/A. § (3) bekezdés c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Összevont kérelmezési eljárás keretében történik a tartózkodási engedély kiadása vagy meghosszabbítása akkor is, ha a harmadik országbeli állampolgár foglalkoztatásra irányuló jogviszonyt kíván létesíteni és)
"c) a 20. § (1) bekezdése alapján jövedelemszerzés céljából kiadott tartózkodási engedéllyel,"
(rendelkezik. )
(4) A harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2007. évi II. törvény 29/A. § (3) bekezdése a következő e) ponttal egészül ki:
(Összevont kérelmezési eljárás keretében történik a tartózkodási engedély kiadása vagy meghosszabbítása akkor is, ha a harmadik országbeli állampolgár foglalkoztatásra irányuló jogviszonyt kíván létesíteni és)
"e) kutatás céljából kiadott tartózkodási engedéllyel;"
(rendelkezik.)
(5) A harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2007. évi II. törvény 29/A. § (3) bekezdése a következő f)-h) ponttal egészül ki:
(Összevont kérelmezési eljárás keretében történik a tartózkodási engedély kiadása vagy meghosszabbítása akkor is, ha a harmadik országbeli állampolgár foglalkoztatásra irányuló jogviszonyt kíván létesíteni és)
"f) szezonális munkavállalási célú tartózkodási engedéllyel,
g) vállalaton belüli áthelyezés célú tartózkodási engedéllyel, vagy
h) hosszú távú mobilitási engedéllyel"
(rendelkezik. )
(6) A harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2007. évi II. törvény 29/A. §-a a következő (3 a) bekezdéssel egészül ki:
"(3a) A (3) bekezdés c) pontjában meghatározott esetben összevont kérelmezési eljárás keretében a harmadik országbeli állampolgár tartózkodási engedélye akkor hosszabbítható meg, ha a harmadik országbeli állampolgár a tartózkodási engedély meghosszabbítását munkavállalás céljából kérelmezi."
(7) A harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2007. évi II. törvény 29/A. § (4) bekezdés d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Nem alkalmazható az összevont kérelmezési eljárás)
"d) au pairként vagy tengerészként Magyarország területén tartózkodni szándékozó, illetve tartózkodó harmadik országbeli állampolgárra,"
(8) A harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2007. évi II. törvény 29/A. § (4) bekezdés k) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Nem alkalmazható az összevont kérelmezési eljárás)
"k) arra a harmadik országbeli állampolgárra, aki száznyolcvan napon belül kilencven napot meg nem haladó időtartamra kíván beutazni és Magyarország területén tartózkodni."
(9) A harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2007. évi II. törvény 29/A. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(5) Ha a tartózkodási engedély kiadása és meghosszabbítása összevont kérelmezési eljárás keretében történik, az eljáró hatóság az érdemi döntést - az (5a) bekezdésben foglalt kivétellel - a kérelem benyújtásától számított hetven napon belül hozza meg."
(10) A harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2007. évi II. törvény 29/A. §-a a következő (5a) bekezdéssel egészül ki:
"(5a) Ha a harmadik országbeli állampolgár foglalkoztatója külön jogszabályban meghatározott foglalkoztató és a tartózkodási engedély kiadása és meghosszabbítása összevont kérelmezési eljárás keretében történik, az eljáró hatóság az érdemi döntést a kérelem benyújtásától számított hatvan napon belül hozza meg."
(11) A harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2007. évi II. törvény 29/A. § (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(7) Az idegenrendészeti hatóság összevont engedélyezési eljárás keretében összevont engedélyt akkor adhat ki, ha a harmadik országbeli állampolgár
a) foglalkoztatása jogszabályban meghatározott szempontok alapján, valamint hazai foglalkoztatáspolitikai érdekből támogatott, vagy külön jogszabály alapján ezen vizsgálat alól mentes és
b) a törvényben meghatározott tartózkodási feltételeket teljesíti."
(12) A harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2007. évi II. törvény 29/A. § (8) és (9) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:
"(8) Ha a tartózkodási engedély összevont engedélyként kerül kiállításra, a tartózkodási engedély érvényességi ideje - a családi együttélés biztosítása céljából kiadott tartózkodási engedély, a kutatás céljából kiadott tartózkodási engedély, az EU Kék Kártya, valamint a 29. § (1) bekezdés a), illetve e)-f) pontja vagy (1a) bekezdése alapján kiadott humanitárius tartózkodási engedély kivételével - legfeljebb a jogszabályban meghatározott szakhatósági állásfoglalásban szereplő időtartamig terjedhet, amely alkalmanként legfeljebb az új eljárásban adott szakhatósági állásfoglalásban szereplő időpontig meghosszabbítható.
(9) A harmadik országbeli állampolgár a meghatározott foglalkoztatóval történő foglalkoztatási jogviszony létesítésére irányuló szándékát köteles az idegenrendészeti hatóságnál bejelenteni, ha
a) a foglalkoztatására a korábbitól eltérő foglalkoztatónál vagy eltérő feltételekkel kerül sor, a korábbi munkaviszonya megszűnését vagy a munkavégzési feltételek megváltozását követően haladéktalanul, de legkésőbb öt napon belül, vagy
b) a (3) bekezdésben meghatározott engedélyekkel rendelkezik, jogszabályban meghatározott előzetes megállapodás megkötését követően haladéktalanul, de legkésőbb öt napon belül."
(13) A harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2007. évi II. törvény 29/A. § (8) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(8) Ha a tartózkodási engedély összevont engedélyként kerül kiállításra, a tartózkodási engedély érvényességi ideje - a családi együttélés biztosítása céljából, a szezonális munkavállalás céljából, vállalaton belüli áthelyezés céljából kiadott tartózkodási engedély, a hosszú távú mobilitási engedély, a kutatás céljából kiadott tartózkodási engedély, az EU Kék Kártya, valamint a 29. § (1) bekezdés a), illetve e)-f) pontja vagy (1a) bekezdése alapján kiadott humanitárius tartózkodási engedély kivételével - legfeljebb a jogszabályban meghatározott szakhatósági állásfoglalásban szereplő időtartamig terjedhet, amely alkalmanként legfeljebb az új eljárásban adott szakhatósági állásfoglalásban szereplő időpontig meghosszabbítható."
44. §
(1) A harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2007. évi II. törvény 30. § (1) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolással kell ellátni azt a harmadik országbeli állampolgárt)
"a) aki tartózkodási engedély iránti kérelmet nyújtott be és az engedély kiadásáig nemzeti vízumának vagy korábbi tartózkodási engedélyének érvényességi ideje lejárt, vagy e törvény szerint tartózkodási engedéllyel kell ellátni, továbbá akkor is, ha az 1. § (5) bekezdése alapján terjeszt elő tartózkodási engedély-kérelmet, kivéve, ha a tartózkodási engedély kiadása iránti kérelem előterjesztését megelőzően elrendelt kiutasításnak nem tett eleget;"
(2) A harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2007. évi II. törvény 30. § (2) bekezdés d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Az ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolás érvényességi ideje)
"d) az (1) bekezdés i) és j) pontjában foglalt esetben legfeljebb hat hónap, amely alkalmanként legfeljebb hat hónappal meghosszabbítható;"
(3) A harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2007. évi II. törvény 30. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(3) Az (1) bekezdés a) pontja alapján ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolással ellátott harmadik országbeli állampolgár keresőtevékenységet akkor folytathat, ha
a) keresőtevékenység folytatására jogosító tartózkodási engedély birtokában jövedelemszerzési vagy munkavállalási célú tartózkodási engedély iránti kérelmet nyújtott be,
b) jövedelemszerzési vagy munkavállalási célú tartózkodási engedély birtokában jövedelemszerzési vagy munkavállalási célú tartózkodási engedély iránti kérelmet nyújtott be, vagy
c) a 29/A. § (2) vagy (3) bekezdése alapján tartózkodási engedély iránti kérelmet nyújtott be."
(4) A harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2007. évi II. törvény 30. § (3) bekezdése a következő d)-g) ponttal egészül ki:
(Az (1) bekezdés a) pontja alapján ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolással ellátott harmadik országbeli állampolgár keresőtevékenységet akkor folytathat, ha)
"d) szezonális munkavállalásra jogosító, kilencven napot meg nem haladó, tervezett tartózkodásra jogosító vízuma meghosszabbítása iránti kérelmet nyújtott be szezonális munkavállalás céljából,
e) szezonális munkavállalásra jogosító, kilencven napot meg nem haladó, tervezett tartózkodásra jogosító vízuma birtokában szezonális munkavállalás célú tartózkodási engedély kiadása iránti kérelmet nyújtott be;
f) szezonális munkavállalásra jogosító tartózkodási engedélye meghosszabbítása iránti kérelmet nyújtott be szezonális munkavállalás céljából;
g) az Európai Unió tagállama által vállalaton belüli áthelyezés céljából kiadott tartózkodási engedéllyel rendelkező harmadik országbeli állampolgár vállalaton belüli áthelyezés céljából tartózkodási engedély (hosszú távú mobilitási engedély) kiadása iránti kérelmet nyújtott be, feltéve, hogy az első tagállam által kiadott tartózkodási engedélye érvényes, és a kérelmét a rövid távú mobilitási időszak lejárta előtt legalább 20 nappal nyújtotta be."
45. §
(1) A harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2007. évi II. törvény 32. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(5) Az eljáró hatóság - a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992. évi LXVI. törvény hatálya alá tartozó esetben - értesíti a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartását kezelő központi szervet
a) a meglévő jogállás mellett az újabb jogállás nyilvántartásba vétele céljából a menekültként vagy oltalmazottként nyilvántartott harmadik országbeli állampolgár részére kiadott letelepedési engedélyről,
b) a letelepedési, az ideiglenes, a nemzeti és az EK letelepedési engedély visszavonásáról, valamint
c) a bevándorlási engedély visszavonásáról."
(2) A harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2007. évi II. törvény 32. §-a a következő (6) bekezdéssel egészül ki:
"(6) Az idegenrendészeti hatóság a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartását kezelő központi szerv értesítését mellőzi, amennyiben a 35/A. § (1) bekezdése alapján nemzeti letelepedési engedélyt állít ki."
46. §
A harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2007. évi II. törvény 34. § (1) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Az Európai Unió tagállama által a harmadik országok huzamos tartózkodási engedéllyel rendelkező állampolgárainak jogállásáról szóló, 2003. november 25-ei 2003/109/EK irányelv alapján kiállított huzamos tartózkodói jogállást igazoló EK tartózkodási engedéllyel rendelkező harmadik országbeli állampolgár ideiglenes letelepedési engedélyt kap, ha)
"a) jövedelemszerzés vagy munkavállalás - kivéve a szezonális munkavállalás esetét - céljából,"
(kíván Magyarország területén tartózkodni, és amennyiben a jogszabályban meghatározott egyéb feltételeket teljesíti.)
47. §
(1) A harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2007. évi II. törvény 35. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(1) Magyarországon történő letelepedés céljából nemzeti letelepedési engedélyt - a (4) bekezdésben foglalt kivétellel - az a harmadik országbeli állampolgár kaphat, aki tartózkodási engedéllyel vagy ideiglenes letelepedési engedéllyel rendelkezik, és
a) a kérelem benyújtását közvetlenül megelőzően legalább három éven át jogszerűen és megszakítás nélkül Magyarország területén tartózkodott;
b) a kérelem benyújtását közvetlenül megelőzően legalább egy éve eltartott felmenőként családi életközösségben él bevándorolt, letelepedett, illetve menekültként elismert harmadik országbeli állampolgárral;
c) bevándorolt, letelepedett, illetve menekültként elismert harmadik országbeli állampolgár házastársa, feltéve, hogy a házasságot már a kérelem benyújtását megelőzően legalább két éve megkötötték;
d) magyar állampolgár volt, de állampolgársága megszűnt, illetve akinek felmenője magyar állampolgár vagy magyar állampolgár volt;
e) bevándorolt, letelepedett, illetve menekültként elismert harmadik országbeli állampolgár kiskorú gyermeke."
(2) A harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2007. évi II. törvény 35. § (6) és (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:
"(6) A nemzeti letelepedési engedély iránti kérelmet - a 35/C. § (1) bekezdésben foglalt kivétellel -
a) az első fokon eljáró hatóság hetven,
b) a másodfokon eljáró hatóság harminc napon belül bírálja el.
(7) A nemzeti letelepedési engedély kiadása iránti eljárásban a külön jogszabályban meghatározott hatóság azon szakkérdésben, hogy a harmadik országbeli állampolgár letelepedése veszélyezteti-e Magyarország nemzetbiztonságát vagy közbiztonságát, az állásfoglalását - a 35/C. § (2) bekezdésében foglalt kivétellel -
a) az elsőfokú eljárásban harminc,
b) a másodfokú eljárásban húsz
napon belül adja meg az eljáró idegenrendészeti hatóságnak, amely időtartam az ügyintézési határidőbe beleszámít."
48. §
A harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2007. évi II. törvény a következő 35/A-35/C. §-sal egészül ki:
"35/A. § (1) Magyarországon történő letelepedés céljából nemzeti letelepedési engedélyt kaphat az a harmadik országbeli állampolgár is, akinek beutazásához és tartózkodásához magyarországi befektetéseire tekintettel nemzetgazdasági érdek fűződik, valamint a harmadik országbeli állampolgár házastársa, vagy eltartott leszármazója, vagy eltartott szülője, amennyiben nem áll fenn velük szemben a 33. § (1) bekezdés c) pontjában, a 33. § (2) bekezdésben, valamint a 35. § (5) bekezdésében foglalt kizáró ok és teljesítik a 33. § (1) bekezdés a) pontjának megélhetésre vonatkozó és a b) pontban foglalt feltételeket.
(2) Az (1) bekezdésben foglaltak alkalmazásában nemzetgazdasági érdeknek kell tekinteni különösen, ha
a) a harmadik országbeli állampolgár kérelmező igazolja, hogy ő, vagy a többségi tulajdonában álló gazdasági társaság legalább 300 000 euró össznévértékben rendelkezik olyan vállalkozás által kibocsátott, legalább ötéves futamidejű értékpapírral, amely vállalkozás megfelel az alábbi feltételek mindegyikének:
aa) kizárólag az államháztartásért felelős miniszter által rendeletben meghatározott feltételekkel 50 000 euró névértékű, erre a célra kibocsátott, legalább ötéves futamidejű, kamatszelvény nélküli olyan magyar államkötvénybe fektet be a b) pontban meghatározott össznévértékben, amely államkötvény vonatkozásában a kibocsátó azt vállalja, hogy a futamidő végén a névértéket fizeti vissza, és a kötvény kamattal csökkentett, diszkont árfolyamon kerül kibocsátásra, ahol a diszkont kamatláb a kötvény kibocsátásakor az öt évhez legközelebb álló hátralévő futamidejű, euróban denominált, magyar állam által kibocsátott kötvény másodpiaci hozamánál 1,5 százalékponttal alacsonyabb, de legalább 2 százalék,
ab) szerződéses jogviszonyban áll az aa) alpontban meghatározott tevékenység vonatkozásában az Államadósság Kezelő Központ Zrt.-vel,
ac) kizárólag névre szóló értékpapírt bocsát ki, és
ad) az adott ország joga szerint rendelkezik a tevékenység végzéséhez szükséges valamennyi engedéllyel, és
b) a kérelmező csatolja az a) pont szerinti vállalkozás arra vonatkozó - végleges és visszavonhatatlan - nyilatkozatát, hogy a kérelmező nemzeti letelepedési engedélye - kiadásától számított 45 napon belül a kérelmező befizetéséből lejegyzi az a) pont aa) alpontja szerinti államkötvényt, legalább 300 000 euró össznévértékben.
(3) A (2) bekezdés a) pont ab) alpontjában meghatározott szerződés megkötésére az Országgyűlés gazdasági ügyekért felelős állandó bizottsága által jóváhagyott vállalkozás jogosult.
(4) Az Országgyűlés gazdasági ügyekért felelős állandó bizottsága országonként csak egy vállalkozást hagyhat jóvá.
(5) A (3) bekezdés szerinti jóváhagyást vissza kell vonni különösen, ha a vállalkozás szándékosan valótlan adatot szolgáltat, vagy a lejegyzési kötelezettségét megszegi. A (3) bekezdés szerinti jóváhagyást úgyszintén vissza kell vonni, ha a vállalkozás a (4) bekezdéstől eltérő ország területén bizonyítottan, közvetlenül vagy közvetett közreműködő útján értékpapír-értékesítési tevékenységet fejt ki, illetve ha magyarországi kérelmezés esetén a vállalkozás a (4) bekezdésben írt jóváhagyásban foglaltaktól eltér.
(6) Az Országgyűlés gazdasági ügyekért felelős állandó bizottsága a jóváhagyás visszavonásáról értesíti az idegenrendészeti hatóságot és az Államadósság Kezelő Központ Zrt.-t. A jóváhagyás visszavonása esetén az Államadósság Kezelő Központ Zrt. a (2) bekezdés a) pont ab) alpontja szerinti szerződést felmondja.
(7) A tartózkodási, illetve letelepedési jogosultság ellenőrzése céljából a vállalkozás minden hónap tizedik napjáig összesített adatszolgáltatást nyújt az idegenrendészeti hatóság részére, amely adatszolgáltatás tartalmazza a tárgyhónapban kibocsátott értékpapírok számát, az értékpapírok tulajdonosainak, valamint gazdasági társaság esetén annak többségi tulajdonosa természetes személyazonosító adatait, továbbá a vállalkozás által lejegyzett államkötvények számát, valamint azt, hogy a lejegyzés mely kérelmezők befizetéseiből történt. Az idegenrendészeti hatóság a vállalkozás által szolgáltatott adatokat 6 évig kezeli.
(8) A (2) bekezdés a) pont aa) alpontja szerinti államkötvény lejegyzésére jogosult vállalkozás a harmadik országbeli állampolgártól, vagy a harmadik országbeli állampolgár többségi tulajdonában álló gazdasági társaságtól az államkötvény lejegyzése céljából átvett pénzösszeget elkülönítetten kezeli, amennyiben azt Magyarország területén tevékenységet folytató hitelintézetnél, a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 2013. évi CCXXXVII. törvény 3. § (1) bekezdés j) pontja szerinti letéti szolgáltatás keretében, a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény 6:360. § szerinti letéti szerződés alapján helyezi el.
35/B. § (1) A 35/A. § alapján nemzetgazdasági célból nemzeti letelepedési engedélyt kérelmező és vele együtt kérelmező családtagja, az állandó vagy szokásos tartózkodási helytől, illetve állampolgárság szerinti országtól eltérő országban történő kérelmezése - a (4)-(6) bekezdésében foglaltakat kivéve - egy évet meghaladó, az adott országban történő tartózkodásra jogosító engedéllyel minősül jogszerűnek.
(2) A nemzeti letelepedési engedély iránti kérelem előterjesztésekor a kérelmezőnek be kell mutatnia érvényes úti okmányát, illetve az (1) bekezdés alkalmazásában egy évet meghaladó tartózkodásra jogosító engedélyét is.
(3) A kérelem előterjesztésekor a konzul, a tartózkodási engedély iránti kérelem átvételére felhatalmazott más hely, illetve az illetékes idegenrendészeti hatóság az (1) bekezdés szerinti jogszerű tartózkodást, illetve a kérelmező állampolgárságát a vállalkozás 35/A. § (4) bekezdés szerinti jóváhagyása terjedelmének ellenőrzése céljából megvizsgálja, és az e § -ban foglalt rendelkezések megsértésének észlelése esetén a kérelem befogadását megtagadja. A konzul, a tartózkodási engedély iránti kérelem átvételére felhatalmazott más hely, illetve az illetékes idegenrendészeti hatóság a 35/A. § (5) bekezdése megsértése esetén az Országgyűlés gazdasági ügyekért felelős állandó bizottságát haladéktalanul értesíti.
(4) Amennyiben a kérelmező állandó vagy szokásos tartózkodási helye szerinti országban nem működik konzuli tisztviselő vagy tartózkodási engedély iránti kérelem átvételére felhatalmazott más hely, úgy a kérelmező kérelmét az állampolgársága szerinti országban, illetve magyarországi kérelmezése esetén az állampolgársága vonatkozásában jóváhagyással rendelkező vállalkozásnak a 35/A. § (2) bekezdés a) pontja szerinti igazolásával és b) pontja szerinti nyilatkozatával jogosult benyújtani. Amennyiben a kérelmező állampolgársága szerinti ország vonatkozásában még nincs a 35/A. § (4) bekezdése szerinti jóváhagyással rendelkező vállalkozás, úgy a kérelmező jogszerűen benyújthatja kérelmét bármelyik, a 35/A. § (4) bekezdés szerint jóváhagyott vállalkozás útján, a vállalkozás jóváhagyó határozatában meghatározott bármely ország területén.
(5) Jogszerűnek akkor minősül a kérelmező Magyarországon benyújtott kérelme, amennyiben azt a kérelmező a 35/A. § (4) bekezdése alapján a kérelmező állampolgársága szerinti állampolgárok magyarországi kérelmezése vonatkozásában jóváhagyással rendelkező vállalkozásnak a 35/A. § (2) bekezdés a) pontja szerinti igazolásával és b) pontja szerinti nyilatkozatával nyújtja be.
(6) Jogszerűnek minősül továbbá a kérelmező állandó vagy szokásos tartózkodási helyétől, illetve állampolgársága szerinti országtól eltérő országban történő kérelmezése, amennyiben a kérelmet jogszerű magyarországi tartózkodása alatt Magyarországon nyújtja be, valamint kérelmét a 35/A. § (4) bekezdése szerint jóváhagyott és magyarországi székhellyel rendelkező vállalkozásnak a 35/A. § (2) bekezdés a) pontja szerinti igazolásával és b) pontja szerinti nyilatkozatával nyújtja be.
35/C. § (1) A 35/A. § alapján előterjesztett nemzeti letelepedési engedély iránti kérelmet
a) az első fokon eljáró hatóság harminc,
b) a másodfokon eljáró hatóság tizenöt
napon belül bírálja el.
(2) A 35/A. § alapján előterjesztett nemzeti letelepedési engedély kiadása iránti eljárásban a külön jogszabályban meghatározott hatóság azon szakkérdésben, hogy a harmadik országbeli állampolgár letelepedése veszélyezteti-e Magyarország nemzetbiztonságát vagy közbiztonságát, az állásfoglalását
a) az elsőfokú eljárásban húsz,
b) a másodfokú eljárásban tíz
napon belül adja meg az eljáró idegenrendészeti hatóságnak, amely időtartam az ügyintézési határidőbe beleszámít.
(3) A 35/A. §-ban meghatározott eljárásban - a törvényben meghatározott személyes megjelenési kötelezettség kivételével - a jogi képviselet kötelező.
(4) Amennyiben a nemzetgazdasági érdekből nemzeti letelepedési engedéllyel rendelkező harmadik országbeli állampolgár vagy családtagja nem él Magyarországon, kézbesítési meghatalmazottként a jogi képviselő jár el."
49. §
(1) A harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2007. évi II. törvény 37. § (1) bekezdés c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A letelepedési, nemzeti letelepedési vagy a bevándorlási engedélyt az idegenrendészeti hatóság visszavonhatja, ha)
"c) a harmadik országbeli állampolgár Magyarország területét hat hónapnál hosszabb ideig elhagyta, kivéve, ha a nemzeti letelepedési engedélye a 35/A. § (1) bekezdése alapján került engedélyezésre."
(2) A harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2007. évi II. törvény 37. § (2) bekezdés e) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Az idegenrendészeti hatóság az engedélyt visszavonja, ha)
"e) az engedélyezéshez szükséges állampapír lejegyzése a 35/A. § (2) bekezdés b) pontjában előírt határidőn belül nem történt meg."
50. §
(1) A harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2007. évi II. törvény 45. §-a következő (6a) bekezdéssel egészül ki:
"(6a) A (6) bekezdésben foglaltak nem alkalmazhatóak, ha a harmadik országbeli állampolgár tartózkodási engedély kiadására irányuló kérelmet azt követően terjeszt elő ismételten, hogy korábbi méltányossági és tartózkodási engedély kiadására irányuló kérelmét az idegenrendészeti hatóság elutasította."
(2) A harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2007. évi II. törvény 45. §-a következő (7a) bekezdéssel egészül ki:
"(7a) A harmadik országbeli állampolgár ugyanazon jogsértés elkövetése miatt azonos jogi és ténybeli alapon nem utasítható ki, amennyiben korábban elrendelt kiutasítás hatálya alatt áll, de a kiutasítás végrehajtására még nem került sor. Ez esetben a törvényben foglaltak szerint a kiutasítás végrehajtására intézkedni kell."
(3) A harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2007. évi II. törvény 45. § (8b) és (8c) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:
"(8b) Az Európai Unió valamely tagállama által kiállított EU Kék Kártyával vagy vállalaton belüli áthelyezés céljából kiadott tartózkodási engedéllyel rendelkező harmadik országbeli állampolgárt és családtagját azon tagállamba kell kiutasítani, amely az EU Kék Kártyát vagy a vállalaton belüli áthelyezés célú, illetve családi együttélés biztosítása célú tartózkodási engedélyt kiadta, még abban az esetben is, ha az EU Kék Kártya vagy a vállalaton belüli áthelyezés, vagy családi együttélés biztosítása célú tartózkodási engedély érvényességi ideje a magyarországi tartózkodás alatt lejárt.
(8c) Amennyiben az EU Kék Kártyával vagy vállalaton belüli áthelyezés célú tartózkodási engedéllyel rendelkező harmadik országbeli állampolgárt vagy családtagját az Európai Unió valamely tagállama kiutasítja, abban az esetben is lehetővé kell tenni a visszatérését Magyarország területére, ha az EU Kék Kártya vagy a vállalaton belüli áthelyezés célú vagy a családi együttélés biztosítása céljából kiadott tartózkodási engedély érvényességi ideje lejárt. A visszafogadást követően a harmadik országbeli állampolgárra, valamint a családtagjára a 18. § (1) bekezdésben, az (1b) bekezdésben, illetve (1f)-(1i) bekezdésében foglalt rendelkezéseket kell alkalmazni."
51. §
A harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2007. évi II. törvény 52. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(4) A büntetés-végrehajtási bíró eljárásának a kiutasítás végrehajtására halasztó hatálya van. A büntetés-végrehajtási bíró a kérelemről nyolc napon belül dönt."
52. §
A harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2007. évi II. törvény 52/A. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
"52/A. § Ha nincs olyan biztonságos ország, amely az érintett harmadik országbeli állampolgárt befogadja, a visszairányítás végrehajtásának vagy a kiutasítás végrehajtásának tilalma esetén a menekültügyi hatóság a harmadik országbeli állampolgárt befogadottként ismeri el, és a 29. § (1) bekezdés b) pontja alapján intézkedik a humanitárius tartózkodási engedély kiadásáról."
53. §
A harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2007. évi II. törvény 53. § (1) és (1a) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:
"(1) A többszöri eljárás megakadályozása, valamint a személyazonosság megállapítása céljából a kiutasítást előkészítő őrizetet, a visszafogadási egyezmény alapján történő visszaadást elrendelő, az idegenrendészeti kiutasítást, a kijelölt helyen való tartózkodást, valamint az idegenrendészeti őrizetet elrendelő, illetve a bírósági kiutasítást végrehajtó hatóság rögzíti a harmadik országbeli állampolgár arcképmását, valamint ujjnyomatát. (1a) A kishatárforgalmi engedély, a tartózkodási engedély, az ideiglenes letelepedési engedély, a nemzeti letelepedési engedély és az EK letelepedési engedély kérelmezésekor, a 29. § (1) bekezdés a)-b) és d)-f) pontja, valamint a 29. § (1a) bekezdése szerinti humanitárius tartózkodási engedély kiadásakor, valamint a bevándorlási és letelepedési engedély okmány cseréje és pótlása esetén az idegenrendészeti hatóság a harmadik országok állampolgárai tartózkodási engedélye egységes formátumának megállapításáról szóló 2002. június 13-i 1030/2002/EK tanácsi rendelet, valamint a harmadik országok állampolgárai tartózkodási engedélye egységes formátumának megállapításáról szóló 1030/2002/EK rendelet módosításáról szóló, 2008. április 18-i, 380/2008/EK tanácsi rendelet alapján jár el."
54. §
A harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2007. évi II. törvény 62. § (9) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(9) A kijelölt helyen történő tartózkodást megszüntető határozat ellen a harmadik országbeli állampolgár a (6) és a (7) bekezdésben foglaltak szerint élhet jogorvoslattal, azzal az eltéréssel, hogy a kifogást a megszüntető határozat közlését követő 8 napon belül lehet előterjeszteni."
55. §
A harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2007. évi II. törvény 65. §-a következő (3a) bekezdéssel egészül ki:
"(3a) A kitoloncolást elrendelő határozatot vagy végzést az idegenrendészeti hatóság módosítja a kitoloncolás végrehajtásának módja tekintetében, amennyiben azt a kitoloncolás végrehajtása során bekövetkezetett változások, így különösen a harmadik országbeli állampolgár magatartása, vagy egyéb, a kitoloncolás végrehajtásának módját befolyásoló tények indokolják. A módosító határozat vagy végzés ellen jogorvoslatnak nincs helye."
56. §
(1) A harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2007. évi II. törvény 68. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(2) A körözést elrendelő határozattal szemben jogorvoslatnak nincs helye."
(2) A harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2007. évi II. törvény 68. §-a a következő (3)-(4) bekezdéssel egészül ki:
"(3) A körözést kilencven nap elteltével felül kell vizsgálni, és vissza kell vonni, ha a körözés fenntartásától eredmény nem várható.
(4) A körözést vissza kell vonni, ha elrendelésének oka megszűnt."
57. §
(1) A harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2007. évi II. törvény 71. §-a a következő (4a) bekezdéssel egészül ki:
"(4a) A munkáltató a (3) és (4) bekezdésben meghatározott bejelentést a következő adatok közlésével köteles teljesíteni:
a) munkáltató adatai (név, cím, székhely, telephely, gazdálkodási forma, cégjegyzékszám),
b) harmadik országbeli állampolgár munkavállaló természetes személyazonosító adatai,
c) harmadik országbeli állampolgár munkavállaló tartózkodásra jogosító engedélyének száma,
d) munkakör,
e) a tényleges munkavégzés megkezdésének, meg nem kezdésének vagy a munkavállalási engedély, vagy az összevont engedély érvényességi idején belül történő megszűnésének időpontja."
(2) A harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2007. évi II. törvény 71. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
"71. § (1) A munkáltató vagy a fogadó szervezet legkésőbb a harmadik országbeli állampolgár munkába lépésének napján köteles meggyőződni arról, hogy a harmadik országbeli állampolgár érvényes tartózkodási engedéllyel vagy más tartózkodásra jogosító engedéllyel, valamint az e törvény alapján keresőtevékenység folytatására jogosító engedéllyel rendelkezik-e.
(2) A munkáltató vagy a fogadó szervezet a harmadik országbeli állampolgár által bemutatott érvényes tartózkodási engedély vagy más, tartózkodásra jogosító engedély másolatát a foglalkoztatás időtartama alatt köteles megőrizni.
(3) A munkáltató vagy a fogadó szervezet öt napon belül köteles bejelenteni az idegenrendészeti hatóságnak a harmadik országbeli állampolgár foglalkoztatásának megkezdését.
(4) A munkáltató vagy a fogadó szervezet öt napon belül köteles az idegenrendészeti hatóságnak, ha a harmadik országbeli állampolgár az engedélyezett munkáját nem kezdi meg, illetve ha a munkavégzés a munkavállalási engedély, vagy az összevont engedély érvényességi idején belül megszűnik.
(5) A munkáltató vagy a fogadó szervezet a (3)-(4) bekezdésben meghatározott bejelentést a következő adatok közlésével köteles teljesíteni:
a) munkáltató vagy fogadó szervezet adatai (név, cím, székhely, telephely, gazdálkodási forma, cégjegyzékszám),
b) harmadik országbeli állampolgár munkavállaló vagy vállalaton belül áthelyezett természetes személyazonosító adatai,
c) harmadik országbeli állampolgár munkavállaló vagy vállalaton belül áthelyezett tartózkodásra jogosító engedélyének száma,
d) munkakör,
e) a tényleges munkavégzés vagy vállalaton belül áthelyezés megkezdésének vagy meg nem kezdésének, vagy a munkavállalási engedély, vagy az összevont engedély érvényességi idején belül történő megszűnésének időpontja.
(6) Az idegenrendészeti hatóság az (1)-(4) bekezdésekben meghatározott kötelezettséget elmulasztó munkáltatót vagy fogadó szervezetet a foglalkoztatott harmadik országbeli állampolgárok számával arányos mértékű - jogszabályban meghatározott - közrendvédelmi bírsággal sújtja.
(7) A közrendvédelmi bírság megfizetésének kötelezettsége alól a munkáltató vagy a fogadó szervezet akkor mentesül, ha bizonyítja, hogy az (1)-(4) bekezdésben foglalt ellenőrzési és bejelentési kötelezettségének eleget tett, kivéve, ha tudott, vagy kellő gondosság mellett tudhatott volna arról, hogy az érvényes tartózkodási engedélyként vagy más, tartózkodásra jogosító engedélyként bemutatott okmány hamis volt.
(8) A fővállalkozó és valamennyi közbenső alvállalkozó az alvállalkozó munkáltatóval vagy a fogadó szervezettel egyetemlegesen felel a közrendvédelmi bírság megfizetéséért akkor, ha tudott, vagy kellő gondosság mellett tudhatott volna arról, hogy az alvállalkozó munkáltató harmadik országbeli állampolgárt az e törvény szerinti tartózkodásra jogosító engedély nélkül foglalkoztat.
(9) A fogadó szervezet legkésőbb a munkába állást követő öt napon belül köteles bejelenteni, ha az Európai Unió tagállama által, vállalaton belüli áthelyezés céljából kiállított tartózkodási engedéllyel rendelkező harmadik országbeli állampolgár vállalaton belüli áthelyezés céljából, kilencven napot meg nem haladó, tervezett időtartamig Magyarországon a fogadó szervezetnél végez munkát. A bejelentésnek tartalmaznia kell a harmadik országbeli állampolgár természetes személyazonosító adatait, a vállalaton belüli áthelyezés tervezett időtartamát és a fogadó szervezet vállalkozáscsoporthoz való tartozását."
58. §
A harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2007. évi II. törvény 74/A. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
"74/A. § Az e törvényben meghatározott eljárások lefolytatása céljából az oktatási intézmény azokról a külföldi hallgatókról, akik a tanulmányaikat megkezdték, befejezték vagy megszakították, illetve akik a beiratkozási kötelezettségüknek nem tettek eleget, vagy akiknek a hallgatói jogviszonya megszűnt, e tények bekövetkeztétől számított nyolc munkanapon belül a következő adatok közlésével köteles tájékoztatni az oktatási intézmény székhelye szerint illetékes idegenrendészeti hatóságot:
a) oktatási intézmény adatai (név, cím),
b) harmadik országbeli állampolgár természetes személyazonosító adatai, tartózkodásra jogosító okmányának száma,
c) a hallgatói jogviszony típusa, keletkezésének, szünetelésének és megszűnésének időpontja és módja,
d) a hallgató által folytatott képzés megnevezése, finanszírozásának módja és munkarendje, megkezdett félévek, a hallgatói jogviszony szünetelésének ideje, a képzés befejezésének várható időpontja."
59. §
(1) A harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2007. évi II. törvény 88. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
"88. § (1) Az e törvényben szabályozott kérelemre indult eljárásokban kérelme előterjesztésekor az ügyfélnek - a (2) bekezdésben meghatározott kivétellel - az eljáró hatóság előtt személyesen meg kell jelennie. A személyes megjelenési kötelezettség teljesítésétől az eljáró hatóság eltekinthet, ha a kérelmező a megjelenésre egészségi állapota miatt képtelen.
(2) A 29/A. § (1) bekezdésében, a 29/A. § (2) bekezdés b) pontjában, valamint a 29/A. § (3) bekezdés b) pontjában meghatározott esetekben, valamint a harmadik országbeli állampolgárral együtt kérelmező családtag esetén a tartózkodási engedély kiadására és meghosszabbítására irányuló kérelem külön jogszabályban meghatározott foglalkoztató útján is előterjeszthető, ha ehhez az ügyfél írásban hozzájárul.
(3) A (2) bekezdésben meghatározott esetben az eljáró hatóság az eljárás során a foglalkoztatóval is kapcsolatot tarthat, de minden eljárási cselekményről értesíteni kell az ügyfelet.
(4) Jogszabályban meghatározott feltételek teljesítése céljából a (2) bekezdésben meghatározott esetben is köteles az ügyfél az eljáró hatóság előtt a hatóság felhívására személyesen megjelenni.
(5) Az (1) és a (2) bekezdésben meghatározott eljárásokban - a vízumeljárás kivételével - a kérelem hiányosan történő benyújtása esetén a hiánypótlási felhívást az ügyfél vagy az ügyfél egyidejű értesítése mellett a foglalkoztató részére az eljáró hatóság azonnal átadja.
(6) Azokban az eljárási cselekményekben, ahol az ügyfél személyes megjelenése kötelező, az ügyfél nem jogosult elektronikus kapcsolatot tartani a hatósággal.
(7) Az e törvény alapján lefolytatott eljárásokban a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló törvény szerinti függő hatályú döntésben nem kell rendelkezni a kérelmezett jog gyakorlásáról.
(8) Az e törvény alapján lefolytatott eljárásokban a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló törvény szerinti sommás eljárás szabályait nem kell alkalmazni és függő hatályú döntést nem kell hozni, ha az eljárásban szakhatóság vesz részt, vagy az idegenrendészeti hatóság a közbiztonság vagy nemzetbiztonság védelme érdekében a külön jogszabályban meghatározott hatóság véleményét kéri.
(9) Ha az ügy érdemi eldöntése olyan, a harmadik országbeli állampolgár magyarországi tartózkodási jogosultsága vonatkozásában felmerülő kérdés előzetes elbírálásától függ, amely eljárás más szerv hatáskörébe tartozik, vagy ugyanannak a hatóságnak az adott üggyel szorosan összefüggő más hatósági döntése nélkül magalapozottan nem dönthető el, az eljáró idegenrendészeti hatóság az eljárást felfüggesztheti.
(10) Ha az eljáró hatóság döntésével szemben e törvény alapján fellebbezésnek van helye és a másodfokú döntés meghozatalához nincs elég adat, vagy az első fokú döntés meghozatalát követően új tény merül fel, vagy egyébként a tényállás további tisztázása szükséges, a másodfokú döntést hozó hatóság a döntés megsemmisítése mellett az ügyben első fokú döntést hozó hatóságot végzésben új eljárásra utasíthatja, vagy a kiegészítő bizonyítási eljárás lefolytatását maga végzi el, és ennek alapján dönt."
(2) A harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2007. évi II. törvény 88. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(2) A 29/A. § (1) bekezdésében, a 29/A. § (2) bekezdés b) és e) pontjában, valamint a 29/A. § (3) bekezdés b) és g) pontjában meghatározott esetekben, valamint a harmadik országbeli állampolgárral együtt kérelmező családtag esetén a tartózkodási engedély kiadására és meghosszabbítására irányuló kérelem külön jogszabályban meghatározott foglalkoztató vagy fogadó szervezet útján is előterjeszthető, ha ehhez az ügyfél írásban hozzájárul."
60. §
A harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2007. évi II. törvény 99. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:
"(1a) Az (1) bekezdés h)-j) pontjában meghatározott adatokat az idegenrendészeti hatóság kizárólag a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992. évi LXVI. törvény hatálya alá tartozó esetben kezeli."
61. §
A harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2007. évi II. törvény 106. § (1) bekezdése a következő r) ponttal egészül ki:
(Az idegenrendészeti hatóság az idegenrendészeti résznyilvántartásokból jogszabályban meghatározott feladataik ellátása céljából - törvényben meghatározott adatkörben -)
"r) az Európai Parlament és a Tanács 514/2014/EU Rendelete 25. cikk (1) bekezdés a) pontjában meghatározott egyéni szintű nyomonkövetés, valamint a támogatások felhasználása ellenőrizhetőségének biztosítása érdekében, a Menekültügyi, Migrációs és Integrációs Alap által finanszírozott intézkedésekben résztvevőkről, a 2014-2020 közötti programozási időszakban a Belső Biztonsági Alapból és a Menekültügyi, Migrációs és Integrációs Alapból származó támogatások felhasználásáról szóló kormányrendeletben meghatározott Felelős Hatóság,"
(részére továbbíthat adatot.)
62. §
A harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2007. évi II. törvény "Idegenrendészeti résznyilvántartások" alcíme a következő 108/A. §-sal egészül ki:
"108/A. § (1) A Menekültügyi, Migrációs és Integrációs Alap (továbbiakban: Alap) által finanszírozott intézkedésekben résztvevőkről az Európai Parlament és a Tanács 514/2014/EU Rendelete 25. cikk (1) bekezdés a) pontjában meghatározott, a Felelős Hatóság feladatait ellátó szerv az egyéni szintű nyomonkövetés, valamint a támogatások felhasználása ellenőrizhetőségének biztosítása érdekében nyilvántartást vezet.
(2) A nyilvántartás tartalmazza az Alap célcsoportjába tartozó személyek alábbi adatait, amelyet az Alap által finanszírozott kedvezményezettjei szolgáltatnak:
a) családi és utóneve,
b) születési helye,
c) születési ideje,
d) neme,
e) állampolgársága,
f) Magyarországon való tartózkodás jogcíme,
g) a célcsoportba tartozó személy különleges bánásmódot igényel, ennek tényét, amennyiben ezen belül a célcsoportba tartozó személy kísérő nélküli kiskorú, ennek tényét is,
h) a célcsoportba tartozó személy Magyarországon kiállított okmányszáma,
(3) A (2) bekezdés alapján nyilvántartásba vett adatokba az uniós támogatások felhasználásának ellenőrzését végző szerv tekinthet be.
(4) A nyilvántartásban rögzített adatok statisztikai célra felhasználhatók és statisztikai célú felhasználásra - személyazonosításra alkalmatlan módon - átadhatók.
(5) A (2) bekezdés szerinti adatok az Alapnak a 2014-2020 közötti európai uniós költségvetési időszakban rendelkezésre álló forrásaira vonatkozó elszámolhatósági időszak végét követő tíz évig kezeli."
63. §
A harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2007. évi II. törvény 110. §-a a következő (13)-(17) bekezdéssel egészül ki:
"(13) A 2016. július 1. napja előtt nemzetgazdasági érdekre hivatkozással kiállított egyéb célú tartózkodási engedéllyel rendelkező harmadik országbeli állampolgár, valamint a tartózkodási engedéllyel rendelkező családtagja nemzeti letelepedést kérelmezhet e törvényben meghatározottak szerint.
(14) A 2016. július 1. napját megelőzően előterjesztett, jogerősen el nem bírált, nemzetgazdasági érdekre hivatkozással benyújtott egyéb célú tartózkodási engedély kérelemmel kapcsolatos eljárásban e törvény rendelkezéseit kell alkalmazni azzal, hogy a tartózkodási engedélyt kérelmező harmadik országbeli állampolgár nyilatkozata alapján kérelmét a 35/A. § szerinti nemzeti letelepedési engedély iránti kérelemnek kell tekinteni.
(15) A 2016. július 1. napját megelőzően kiadott nemzetgazdasági érdekre hivatkozással benyújtott egyéb célú tartózkodási engedélyek esetén, amennyiben az államkötvény lejegyzése 2016. július 1. napjáig nem történt meg, a jóváhagyással rendelkező vállalkozás a tartózkodási engedély kiadásától számított 45 napon belül a harmadik országbeli állampolgár befizetéséből teljesíti az államkötvény lejegyzését.
(16) Az idegenrendészeti hatóság a 2016. július 1. előtt nemzetgazdasági érdekre hivatkozással kiállított egyéb célú tartózkodási engedélyt visszavonja, ha a jóváhagyással rendelkező vállalkozás a tartózkodási engedély kiadásától számított 45 napon belül a harmadik országbeli állampolgár befizetéséből nem teljesíti az államkötvény lejegyzését.
(17) A 37. § (1) bekezdés c) pontjában meghatározott visszavonási ok nem alkalmazható a 2016. július 1. napja előtt nemzetgazdasági érdekre hivatkozással kiadott nemzeti letelepedési engedélyekre és az ezen az alapon kiadott nemzeti letelepedési engedéllyel rendelkező harmadik országbeli állampolgár családtagja részére kiadott nemzeti letelepedési engedélyekre."
64. §
(1) A harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2007. évi II. törvény 111. § (1) bekezdés l) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben szabályozza:)
"l) a közösségi szálláson, illetve befogadó állomáson tartózkodók és az emberkereskedelem áldozatává vált harmadik országbeli állampolgárok ellátásának, támogatásának szabályait;"
(2) A harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2007. évi II. törvény 111. § (1) bekezdése a következő t) ponttal egészül ki:
(Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben szabályozza:)
"t) a tartózkodási engedély kiadására és meghosszabbítására irányuló kérelem előterjesztésére jogosult foglalkoztatók körét."
(3) A harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2007. évi II. törvény 111. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(4) Felhatalmazást kap az idegenrendészetért és menekültügyért felelős miniszter, hogy az igazságügyért felelős miniszterrel egyetértésben az idegenrendészeti őrizet és a kitoloncolás végrehajtásának szabályait rendeletben állapítsa meg."
(4) A harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2007. évi II. törvény 111. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(6) Felhatalmazást kap az idegenrendészetért és menekültügyért felelős miniszter, hogy a külpolitikáért felelős miniszterrel, a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok irányításáért felelős miniszterrel, valamint a polgári hírszerzési tevékenység irányításáért felelős miniszterrel egyetértésben rendeletben állapítsa meg azokat az eseteket, amikor - a közbiztonság és a nemzetbiztonság védelme, valamint a Vízumkódexben meghatározottak szerint a migrációs kockázatértékelés, a visszaélések és csalások megelőzése és kiszűrése érdekében -
a) a kilencven napot meg nem haladó, tervezett tartózkodásra jogosító vízum csak a központi vízumhatóság hozzájárulásával adható ki, és
b) más schengeni állam vízumkiadó hatósága a kilencven napot meg nem haladó, tervezett tartózkodásra jogosító vízum kiadását megelőzően a központi vízumhatósággal egyeztet."
65. §
(1) A harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2007. évi II. törvény 120. § (2) bekezdésének k) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(E törvény)
"k) a személyek határátlépésére irányadó szabályok közösségi kódexének (továbbiakban: Schengeni határ-ellenőrzési kódex) létrehozásáról szóló 562/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet, a Schengeni Megállapodás végrehajtásáról szóló egyezmény, a 810/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet, az 1683/95/EK tanácsi rendelet, az 539/2001/EK tanácsi rendelet és az azt módosító 509/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet, valamint a 767/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet módosításáról szóló, 2013. június 26-i 610/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet"
(végrehajtásához szükséges intézkedéseket állapít meg.)
(2) A harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2007. évi II. törvény 120. §-a a következő (2a) bekezdéssel egészül ki:
"(2a) E törvény
a) a harmadik országbeli állampolgárok idénymunkásként való munkavállalás céljából való belépésének és tartózkodásának feltételeiről szóló, 2014. február 26-i 2014/36/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvnek;
b) a harmadik országbeli állampolgárok vállalaton belüli áthelyezés keretében történő belépésének és tartózkodásának feltételeiről szóló, 2014. május 15-i 2014/66/ európai parlamenti és tanácsi irányelvnek
való megfelelést szolgálja."
66. §
A harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2007. évi II. törvény 6. § (1) bekezdésében az "az első beutazástól számított" szövegrész helyébe a "bármely" szöveg lép.
67. §
(1 ) Hatályát veszti a harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2007. évi II. törvény 29. § (6) bekezdése.
(2) Hatályát veszti a harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2007. évi II. törvény
a) 16. § (4) bekezdése,
b) 28. § (3)-(12) bekezdései,
c) 35. § (1a) bekezdése, valamint
d) 62. § (8) bekezdés c) pontja.
(3) Hatályát veszti a harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2007. évi II. törvény
a) 14. § (1) bekezdés b) pontja, valamint
b) 29/A. § (4) bekezdés c) pontja.
9. A menedékjogról szóló 2007. évi LXXX. törvény módosítása
68. §
A menedékjogról szóló 2007. évi LXXX. törvény "Menekültkénti elismerés feltételei" alcíme a következő 7/A. §-sal egészül ki:
"7/A. § (1) A menekültügyi hatóság a menekültkénti elismerés feltételeinek fennállását az elismerést követően legalább háromévente felülvizsgálja.
(2) A menekültügyi hatóság a menekültkénti elismerés feltételeinek fennállását felülvizsgálja, ha a menekült kiadatását kérték."
69. §
(1) A menedékjogról szóló 2007. évi LXXX. törvény 10. § (4) bekezdése a következő d) ponttal egészül ki:
(A menekült köteles)
"d) úti okmányának, valamint személyazonosító igazolványának elvesztését, eltulajdonítását vagy megsemmisülését a menekültügyi hatóságnál haladéktalanul bejelenteni."
(2) A menedékjogról szóló 2007. évi LXXX. törvény 10. §-a a következő (5)-(8) bekezdéssel egészül ki:
"(5) A menekült kétnyelvű úti okmányának kiállítását elutasító határozattal szemben bírósági felülvizsgálatnak van helye.
(6) A felülvizsgálati kérelmet a döntés közlésétől számított három napon belül a menekültügyi hatóságnál kell benyújtani. A menekültügyi hatóság a felülvizsgálati kérelmet az ügy irataival és ellenkérelmével együtt haladéktalanul megküldi a bíróságnak.
(7) A felülvizsgálati kérelemről a bíróság - a felülvizsgálati kérelem beérkezésétől számított nyolc napon belül - nemperes eljárásban, a rendelkezésre álló iratok alapján dönt.
(8) A bíróság a menekültügyi hatóság döntését megváltoztathatja. A bíróság eljárást befejező döntésével szemben jogorvoslatnak nincs helye."
70. §
A menedékjogról szóló 2007. évi LXXX. törvény 14. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
"14. § (1) A menekültügyi hatóság az oltalmazottkénti elismerés feltételeinek fennállását az elismerést követően legalább háromévente felülvizsgálja.
(2) A menekültügyi hatóság az oltalmazottkénti elismerés feltételeinek fennállását felülvizsgálja, ha az oltalmazott kiadatását kérték."
71. §
A menedékjogról szóló 2007. évi LXXX. törvény 17. §-a a következő (2a) bekezdéssel egészül ki:
"(2a) Az oltalmazott úti okmányának kiállítását elutasító határozattal szemben - a 10. § (6)-(8) bekezdésben foglaltaknak megfelelően - bírósági felülvizsgálatnak van helye."
72. §
A menedékjogról szóló 2007. évi LXXX. törvény 22. § (2) bekezdése a következő e) ponttal egészül ki:
(A menedékes köteles)
"e) úti okmányának, személyazonosságát, magyarországi tartózkodásának jogszerűségét igazoló okmányának elvesztését, eltulajdonítását vagy megsemmisülését a menekültügyi hatóságnál haladéktalanul bejelenteni."
73. §
A menedékjogról szóló 2007. évi LXXX. törvény a következő V/A. Fejezettel egészül ki:
"V/A. Fejezet A BEFOGADOTT
25/A. § Magyarország befogadottként védelemben részesíti azt a külföldit, aki nem felel meg a menekültként vagy oltalmazottként való elismerés feltételeinek, de fennáll annak a veszélye, hogy származási országába történő visszatérése esetén faji, illetve vallási okok, nemzeti hovatartozása, meghatározott társadalmi csoporthoz tartozása, vagy politikai meggyőződése miatt üldöztetés veszélyének vagy az Alaptörvény XIV. cikk (2) bekezdésében meghatározott magatartásnak lenne kitéve, és nincs olyan biztonságos harmadik ország, amely befogadja.
25/B. § (1) A menekültügyi hatóság befogadottként ismeri el azt a személyt, akinek esetében a menekültügyi hatóság
a) idegenrendészeti eljárás során a visszaküldés tilalmát állapította meg, vagy
b) a menedékjog iránti kérelmét elutasította, a visszaküldés tilalmának egyidejű megállapításával.
(2) A befogadottkénti elismerés feltételeinek fennállását a menekültügyi hatóság évente felülvizsgálja.
A befogadott jogállása
25/C. § A befogadottat megilletik a tartózkodási engedéllyel rendelkezőknek, illetve a befogadottaknak törvényben biztosított jogok. A befogadott köteles személyazonosságának megállapítását elősegíteni, de a személyazonosság tisztázottságának hiánya miatt a tartózkodási engedély kiadása nem tagadható meg. A befogadott a jogszabályban meghatározott ellátásra és szállásra jogosult.
A befogadotti jogállás megszűnése
25/D. § (1) A befogadotti jogállás megszűnik, ha
a) a befogadott más jogcímen tartózkodási jogosultságot szerzett, vagy
b) a befogadottkénti elismerést a menekültügyi hatóság visszavonja.
(2) A befogadottkénti elismerést vissza kell vonni, ha a befogadott
a) új állampolgárságot szerzett, és élvezi az új állampolgársága szerinti ország védelmét,
b) önkéntesen visszatelepült abba az országba, amelyet elhagyott, vagy amelyen kívül tartózkodott,
c) befogadottkénti elismerésének alapjául szolgáló körülmények megszűntek,
d) elismerésének feltételei már az elismerő határozat meghozatalakor sem álltak fenn, vagy
e) a befogadott státusz felülvizsgálatára folytatott eljárás során az eljáró menekültügyi hatóság felhívására - a felhívástól számított - három hónapon belül nem jelenik meg az eljáró hatóság előtt.
(3) A (2) bekezdés c) pontja nem alkalmazható arra a befogadottra, aki alapos okot tud felhozni származási országa védelmének elutasítására."
74. §
A menedékjogról szóló 2007. évi LXXX. törvény 26. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:
"(5) Az e törvény alapján jogtalanul felvett ellátások és szolgáltatások összege adók módjára behajtható köztartozásnak minősül. Az e törvény alapján biztosított, jogtalanul felvett ellátások és szolgáltatások összegének visszafizetése érdekében, az önkéntes visszafizetés elmaradása esetén a menekültügyi hatóság elrendeli a visszafizetendő összeg behajtását."
75. §
A menedékjogról szóló 2007. évi LXXX. törvény "A befogadási feltételek" alcíme a következő 29/A. §-sal egészül ki:
"29/A. § Az elismerését kérő az egészségügyi alapellátásról szóló törvény szerinti alapellátásra, a külön jogszabály szerinti egészségügyi ellátásra pedig az e törvényben, valamint a Kormány rendeletében meghatározott szabályok szerint jogosult."
76. §
A menedékjogról szóló 2007. évi LXXX. törvény 31/A. § (1) bekezdés f) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A menekültügyi hatóság a menekültügyi eljárás lefolytatása, illetve a dublini átadás biztosítása céljából - a 31/B. §-ban meghatározott korlátozások figyelembevétele mellett -menekültügyi őrizetbe veheti azt az elismerését kérőt, akinek tartózkodási jogcíme kizárólag az elismerés iránti kérelem benyújtásán alapul, ha)
"f) a dublini átadási eljárások biztosítása érdekében szükséges, és komoly veszély áll fenn a szökésre."
77. §
(1) A menedékjogról szóló 2007. évi LXXX. törvény 32. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(1) A menekült és az oltalmazott - rászorultsága esetén - az elismerésről szóló határozat közlésétől számított legfeljebb 30 napig jogosult a befogadás anyagi feltételeinek igénybevételére, valamint - ha jogszabály ettől eltérően nem rendelkezik - a jogszabályban meghatározott ellátásra és támogatásra. A befogadott az elismerésről szóló határozat közlésétől számított 30 napig jogosult befogadó állomáson vagy annak megfelelő más szálláshelyen történő elhelyezésre és ellátásra."
(2) A menedékjogról szóló 2007. évi LXXX. törvény 32. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:
"(1a) Amennyiben a menekült és az oltalmazott nem áll társadalombiztosítási jogviszonyban, elismerésétől számított 6 hónapig a 29/A. § szerint jogosult egészségügyi alapellátásra és külön jogszabály szerinti egészségügyi ellátásra."
78. §
A menedékjogról szóló 2007. évi LXXX. törvény "A bizonyítás szabályai" alcíme a következő 44/A. §-sal egészül ki:
"44/A. § Ha az ezen törvény alapján indult eljárásban az ügy érdemi eldöntése olyan kérdés előzetes elbírálásától függ, amely eljárás más szerv hatáskörébe tartozik, vagy ugyanannak a hatóságnak az adott üggyel szorosan összefüggő más hatósági döntése nélkül magalapozottan nem dönthető el, a menekültügyi hatóság az eljárást felfüggesztheti."
79. §
(1) A menedékjogról szóló 2007. évi LXXX. törvény 45. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(4) Az (1) vagy a (2) bekezdés szerinti tilalom fennállása esetén a menekültügyi hatóság a külföldit befogadottként ismeri el."
(2) A menedékjogról szóló 2007. évi LXXX. törvény 45. §-a a következő (9) bekezdéssel egészül ki:
"(9) Az (5) és (6) bekezdésben foglaltaktól eltérően a menekültügyi hatóság nem dönt a kiutasításról, ha az elismerést kérővel szemben jogerős kiutasítás elrendelésére korábban már sor került."
80. §
A menedékjogról szóló 2007. évi LXXX. törvény "Kizárt eljárások" alcíme a következő 46/A. §-sal egészül ki:
"46/A. § (1) Az e törvény alapján lefolytatott eljárásokban a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló törvény szerinti függő hatályú döntésben nem kell rendelkezni a kérelmezett jog gyakorlásáról.
(2) Az e törvény alapján lefolytatott eljárásokban a menekültügyi hatóság az eljárási határidőt egy alkalommal legfeljebb 21 nappal meghosszabbíthatja."
81. §
A menedékjogról szóló 2007. évi LXXX. törvény 81. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
"81. § A menekültügyi hatóság a menekült, az oltalmazott, a befogadott, a menedékes, valamint az elismerését kérő és a dublini eljárás hatálya alatt álló (a továbbiakban együtt: e törvény hatálya alá tartozó személy) személyes adatait, a tartózkodásukkal és az őket megillető ellátással és támogatással összefüggő adatokat, továbbá az azokban bekövetkezett változásokat
a) a menekült, az oltalmazott, a menedékes, illetve a befogadott jogállás fennállásának megállapítása és az ahhoz fűződő jogosultságok biztosítása,
b) az e törvényben és jogszabályban meghatározott ellátásra és támogatásra való jogosultság megállapítása,
c) személyazonosítás,
d) a párhuzamos eljárások megakadályozása, valamint
e) a kérelem többszöri benyújtásának megállapítása céljából a menekültügyi nyilvántartásban kezeli."
82. §
(1) A menedékjogról szóló 2007. évi LXXX. törvény 83. § (1) bekezdés g) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A menekültügyi nyilvántartás az e törvény hatálya alá tartozó személy következő adatait tartalmazza:)
"g) a menekültkénti, oltalmazottkénti, befogadottkénti vagy menedékeskénti elismerés tényét és időpontját, a határozatot hozó hatóság vagy bíróság megnevezését, továbbá azt, hogy a határozat hatálya hány személyre terjed ki;"
(2) A menedékjogról szóló 2007. évi LXXX. törvény 83. §-a a következő (7a) és (7b) bekezdéssel egészül ki:
"(7a) A menekültügyi hatóság kezeli:
a) az e törvény alapján kiadott, elveszettként, eltulajdonítottként vagy megsemmisültként bejelentett okmány típusát, azonosító adatait, valamint a Schengeni Információs Rendszerbe elhelyezett figyelmeztető jelzés tényét;
b) a bejelentés időpontját; valamint
c) a bejelentést felvevő szerv megnevezését.
(7b) A menekültügyi hatóság a (7a) bekezdésben meghatározott adatokat az e törvény alapján kiadott okmány megtalálásáig, ennek hiányában a bejelentéstől számított 10 évig kezeli."
83. §
A menedékjogról szóló 2007. évi LXXX. törvény 87. § (1) bekezdése a következőp) ponttal egészül ki:
(Az e fejezetben meghatározott nyilvántartásokból jogszabályban meghatározott feladataik ellátása céljából - törvényben meghatározott adatkörben-)
"p) a 2014-2020 közötti programozási időszakban a Belső Biztonsági Alapból és a Menekültügyi, Migrációs és Integrációs Alapból származó támogatások felhasználásáról szóló kormányrendeletben meghatározott Felelős Hatóság a Menekültügyi, Migrációs és Integrációs Alap által finanszírozott intézkedésekben résztvevőkről az Európai Parlament és a Tanács 514/2014/EU Rendelete 25. cikk (1) bekezdés a) pontjában meghatározott egyéni szintű nyomonkövetés, valamint a támogatások felhasználása ellenőrizhetőségének biztosítása érdekében,"
(igényelhetnek adatot.)
84. §
A menedékjogról szóló 2007. évi LXXX. törvény X. Fejezete a következő 89/A. §-sal egészül ki:
"89/A. § (1) A Menekültügyi, Migrációs és Integrációs Alap (továbbiakban: Alap) által finanszírozott intézkedésekben résztvevőkről az Európai Parlament és a Tanács 514/2014/EU Rendelete 25. cikk (1) bekezdés a) pontjában meghatározott, a Felelős Hatóság feladatait ellátó szerv az egyéni szintű nyomonkövetés, valamint a támogatások felhasználása ellenőrizhetőségének biztosítása érdekében nyilvántartást vezet.
(2) A nyilvántartás tartalmazza az Alap célcsoportjába tartozó személyek alábbi adatait, amelyet az Alap által finanszírozott kedvezményezettek szolgáltatnak:
a) családi és utóneve,
b) születési helye,
c) születési ideje,
d) neme,
e) állampolgárság,
f) menekült, oltalmazott, menedékes, befogadott vagy menedékkérő jogállása,
g) ha a célcsoportba tartozó személy különleges bánásmódot igényel, ennek tényét, amennyiben ezen célcsoportba tartozó személy kísérő nélküli kiskorú, ennek tényét is
h) a célcsoportba tartozó személy Magyarországon kiállított okmányszáma,
i) ha a célcsoportba tartozó személy áttelepítés vagy áthelyezés keretében került átvételre, ennek tényét.
(3) A (2) bekezdés alapján nyilvántartásba vett adatokba az uniós támogatások felhasználásának ellenőrzését végző szerv tekinthet be.
(4) A nyilvántartásban rögzített adatok statisztikai célra felhasználhatók és statisztikai célú felhasználásra - személyazonosításra alkalmatlan módon - átadhatók.
(5) A (2) bekezdés szerinti adatok az Alapnak a 2014-2020 közötti európai uniós költségvetési időszakban rendelkezésre álló forrásaira vonatkozó elszámolhatósági időszak végét követő tíz évig kezeli."
85. §
A menedékjogról szóló 2007. évi LXXX. törvény "Átmeneti rendelkezések" alcíme a következő 92/B. §-sal egészül ki:
"92/B. § (1) E törvénynek az egyes migrációs tárgyú és ezekkel összefüggésben más törvények módosításáról szóló 2016. évi ... törvénnyel (a továbbiakban: Módtv.) megállapított rendelkezéseit a Módtv. hatálybalépését követően előterjesztett menedékjog iránti kérelmek elbírálása során kell alkalmazni.
(2) A Módtv. hatálybalépését követően benyújtott kérelmek esetében, ha e törvény a kérelem ismételt benyújtásához jogkövetkezményt fűz, a megelőző kérelmek számának megállapításakor a Módtv. hatálybalépése előtt benyújtott kérelmeket is figyelembe kell venni.
(3) A 7/A. § (1) bekezdésében, valamint a 14. § (1) bekezdésében foglaltakat a Módtv. hatálybalépését követően benyújtott kérelmek során elismertek esetében kell alkalmazni.
(4) A Módtv. 74. § rendelkezéseit a Módtv. hatálybalépését megelőzően folyósított támogatások esetében is alkalmazni kell.
(5) A Módtv. hatálybalépését megelőzően az e törvény vagy a végrehajtására kiadott kormányrendelet alapján biztosított támogatásokat a támogatás megítélése idején hatályos jogszabályok szerint kell továbbfolyósítani, e törvénynek a Módtv-vel megállapított rendelkezései azokat nem érintik."
86. §
(1) A menedékjogról szóló 2007. évi LXXX. törvény VI. Fejezetének címében az " OLTALMAZOTT, VALAMINT" szövegrész helyébe az "OLTALMAZOTT, A BEFOGADOTT, VALAMINT" szöveg lép.
(2) A menedékjogról szóló 2007. évi LXXX. törvény 32/A. § (1) bekezdésében az "a menekült, az oltalmazott, továbbá a menedékes" szövegrészek helyébe "a menedékes" szöveg lép.
87. §
Hatályát veszti a menedékjogról szóló 2007. évi LXXX. törvény
a) 2. § n) pontja
b) 10. § (3) bekezdés c) pontja
c) VI/A. fejezete,
d) 47. § (4) bekezdése,
e) 92. § (1)-(2) bekezdése, valamint
f) 94. §-a és az azt megelőző alcím címe.
10. A nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény módosítása
88. §
A nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény 118. §-a a következő f) ponttal egészül ki:
(Ez a törvény a következő uniós jogi aktusoknak való részleges megfelelést szolgálja:)
"f) a harmadik országbeli állampolgárok idénymunkásként való munkavállalás céljából való belépésének és tartózkodásának feltételeiről szóló 2014. február 26-ai 2014/36/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv."
11. Záró rendelkezések
89. §
(1) Ez a törvény - a (2)-(3) bekezdésben meghatározott kivétellel - 2016. június 1 -jén lép hatályba.
(2) E törvény 1. § (1), (3) és (6) bekezdése, 8. §-a, 14-26. §-a, 30-32. §-a, 35. §-a, 36. § (1) bekezdése, 38. § (1) bekezdése, 41. §-a, 42. § (1) bekezdése, 43. § (1), (3), (4), (6), és (8)-(12) bekezdése, 44. § Q)-(3) bekezdése, 45-49. §-a, 50. § (1) és (2) bekezdése, 51. §-a, 53-56. §-a, 57. § (1) bekezdése, 58. §-a, 59. § (1) bekezdése, 60. §-a, 63. §-a, 64. § (2)-(4) bekezdése, 65. § (1) bekezdése, 66. §-a, valamint 67. § (2) bekezdése 2016. július 1-jén lép hatályba.
(3) E törvény 1. § (2), (4) és (5) bekezdése, 2-3. §-a, 5-7. §-a, 9-13. §-a, 28-29. §-a, 33-34. §-a, 36. § (2) bekezdése, 37. §-a, 38. § (2)-(3) bekezdése, 39-40. §-a, 43. § (2), (5), (7) és (13) bekezdése, 44. § (4) bekezdése, 50. § (3) bekezdése, 57. § (2) bekezdése, 59. § (2) bekezdése, 65. § (2) bekezdése, 67. § (3) bekezdése, és a 88. §-a 2016. szeptember 30-án lép hatályba.
(4) E törvény rendelkezéseit az e törvény hatálybalépése után indult ügyekben kell alkalmazni.
90. §
(1) Ez a törvény
a) az Unió polgárainak és családtagjaiknak a tagállamok területén történő szabad mozgáshoz és tartózkodáshoz való jogáról, valamint az 1612/68/EGK rendelet módosításáról, továbbá a 64/221/EGK, a 68/360/EGK, a 72/194/EGK, a 73/148/EGK, a 75/34/EGK, a 75/35/EGK, a 90/364/EGK, a 90/365/EGK és a 93/96/EGK irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló, 2004. április 29-i, 2004/38/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek,
b) harmadik országok emberkereskedelem áldozatává vált vagy az illegális bevándorlás megkönnyítésére irányuló cselekményekkel érintett, a hatáskörrel rendelkező hatóságokkal együttműködő állampolgárai részére kiállított tartózkodási engedélyről szóló, 2004. április 29-i 2004/81/EK tanácsi irányelvnek,
c) a harmadik országok illegálisan tartózkodó állampolgárainak visszatérésével kapcsolatban a tagállamokban használt közös normákról és eljárásokról szóló, 2008. december 16-i, 2008/115/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek,
d) az illegálisan tartózkodó harmadik országbeli állampolgárokat foglalkoztató munkáltatókkal szembeni szankciókra és intézkedésekre vonatkozó minimumszabályokról szóló, 2009. június 18-i, 2009/52/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek,
e) a harmadik országbeli állampolgárok valamely tagállam területén való tartózkodására és munkavállalására vonatkozó összevont engedélyre irányuló összevont kérelmezési eljárásról, valamint a harmadik országból származó, valamely tagállam területén jogszerűen tartózkodó munkavállalók közös jogairól szóló, 2011. december 13-i, 2011/98/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvnek,
f) a harmadik országbeli állampolgárok idénymunkásként való munkavállalás céljából való belépésének és tartózkodásának feltételeiről szóló 2014. február 26-i 2014/36/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvnek,
g) a harmadik országbeli állampolgárok vállalaton belüli áthelyezés keretében történő belépésének és tartózkodásának feltételeiről szóló 2014. május 15-i 2014/66/EU parlamenti és tanácsi irányelvnek
való megfelelést szolgálja.
INDOKOLÁS
ÁLTALÁNOS INDOKOLÁS
Az idegenrendészeti jogszabályok módosítását részben a jogalkalmazói gyakorlati tapasztalatok indokolják, részben a gazdasági érdekek hatékonyabb érvényesítését célozza, emellett csökkenti a bürokráciát, és egyszerűsíti az eljárásokat. A törvényjavaslat emellett az egyes uniós jogi aktusok átültetéséből adódó pontosításokat tartalmaz és felszámolja a nem teljeskörű átültetésből fakadó hiányosságokat, tükrözve ezzel a tagállami gyakorlathoz való közeledést. Továbbá két uniós irányelv (a Szezonális irányelv és az ICT irányelv) jogharmonizációja is megvalósul, melyek átültetési határideje 2016. szeptember 30. napja és a 2016. november 29. napja.
1. Az Összevont engedély irányelv hazai jogba való átültetése 2014. január 1-jén megvalósult. A módosítás révén egy átláthatóbb eljárásrend kerül kialakításra a két új tartózkodási cél (munkavállalás és jövedelemszerzés) bevezetésével, amely segítené a jogalkalmazó szervek munkáját, a pontosabb statisztikai adatszolgáltatást, és az ügyfelek számára is érthetőbb és egyszerűbb eljárásrendet eredményezne. A visszaélések is hatékonyabban kiszűrhetőek, mivel a munkaügyi ellenőrzést végző szervek és a foglalkoztatók részére is egyértelművé válnak a jogszabályban foglalt követelmények.
Hatékonyabb, gyorsabb ügyintézés valósul meg a külön jogszabályban meghatározott kiemelt foglalkoztatói kör (kormányzati stratégiai partnerek, és a kiemelt kormányzati beruházásokat megvalósító foglalkoztatók) számára biztosított kérelembenyújtási lehetőség biztosításával, és ezen eljárásokban az ügyintézési határidő csökkentésével. Az Összevont engedély irányelv lehetőséget biztosít arra, hogy az összevont engedély iránti kérelmet a harmadik országbeli állampolgár helyett a munkáltató is benyújthassa. A törvényjavaslat ennek a lehetőségét teremti meg, ugyanakkor az eljárásban a harmadik országbeli állampolgár ügyféli jogai és kötelezettségei továbbra is fennmaradnak (értesítési kötelezettség, és a hatóság felhívására személyes megjelenési kötelezettség).
A fentieken túl a törvényjavaslat alapján a külön jogszabályban meghatározott esetekben az összevont kérelmezési eljárás során az összevont engedély olyan módon kerül majd kiállításra, hogy nem kell vizsgálni a foglalkoztatás jogszabályban meghatározott szempontjait és azt, hogy az hazai foglalkoztatáspolitikai érdekből támogatott-e (pl. személyes körülmények alapján fennálló mentesség eseteinél). Ezen módosítás következtében a szakhatósági eljárás elhagyásával nagymértékben csökkenni fog a tényleges ügyintézési határidő.
Az összevont engedélyezési eljárás szabályainak módosításával összhangban, a foglalkoztatással összefüggő eljárások ésszerűsítése érdekében szükséges egyes kapcsolódó jogszabályok - a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény, valamint a munkaügyi ellenőrzésről szóló 1996. évi LXXV. törvény - megfelelő módosítása.
2. A nemzetgazdasági érdekre történő hivatkozással kérelmezett tartózkodási jogosultság jogintézményének bevezetése óta hatályba lépett jogszabály-módosításokra figyelemmel indokolt tovább egyszerűsíteni a nemzetgazdasági érdekből kiadásra kerülő tartózkodási és letelepedési engedély megszerzésének a lehetőségét oly módon, hogy közvetlenül nemzeti letelepedési engedély kérelmezésére kerülhessen sor. A gyakorlati tapasztalatok szerint a befektetők és családtagjaik letelepedési engedélyhez kívánnak jutni, és a jelenlegi kétszintű kérelmezés, azaz a tartózkodási és letelepedési eljárás az ügyfelek és a hatóság adminisztratív terheit indokolatlanul megkettőzi. A módosítások az eljárásrend jelentős egyszerűsítését és a bürokrácia csökkentését célozzák.
3. A jogszabály módosításának eredményeként szigorításra kerül továbbá a tartózkodási engedély belföldi kérelmezésének szabályrendszere, arra tekintettel, hogy nagyszámú harmadik országbeli állampolgár használja fel visszaélésszerűen a tartózkodási engedély belföldi kérelmezését és az ahhoz kapcsolódó méltányossági eljárást arra, hogy a kiutasító döntés elrendelését, vagy a korábban elrendelt kiutasítás végrehajtását akadályozza. A módosítás korlátozza azon tartózkodási engedély kérelmezések számát, melyet a harmadik országbeli állampolgárok kizárólag csak az egyéb hatósági, bírósági kiutasító döntések végrehajtásának elkerülése végett terjesztenek elő a harmadik országbeli állampolgárok, és ezáltal hatékonyabb fellépést teszt lehetővé a hatóság számára. A tervezett módosítás révén szintén csökkennek a hatóság adminisztrációs terhei, valamint az esetleges bírósági eljárások számának csökkenése révén a fővárosi és megyei bíróságok és a Kúria terhei is csökkennek.
4. Az Európai Parlament és Tanács 2014. február 26-án fogadta el a harmadik országbeli állampolgárok idénymunkásként való munkavállalás céljából való belépésének és tartózkodásának feltételeiről szóló 2014/36/EU irányelvet (a továbbiakban: Szezonális irányelv). A Szezonális irányelv célja a harmadik országbeli állampolgároknak az EU területére idényjellegű (szezonális) munkavállalás céljából történő beutazásának megkönnyítése, illetve a tagállamok eljárási szabályainak harmonizálása. Az irányelv további célja, hogy elősegítse a szezonális munkavállalók kizsákmányolásának megakadályozását, evégből a szezonális munkavállalókat megillető alapvető (minimális) jogokat fektet le. A Szezonális irányelv átültetésének határideje 2016. szeptember 30-án jár le. Szükséges ezért a benne foglalt szabályoknak történő teljes körű megfelelés érdekében a vonatkozó hazai jogszabályok megfelelő módosítása.
5. Az Európai Parlament és Tanács 2014. május 15-én fogadta el a harmadik országbeli állampolgárok vállalaton belüli áthelyezés keretében történő belépésének és tartózkodásának feltételeiről szóló 2014/66/EU irányelvet (a továbbiakban: ICT irányelv). Az irányelv célja elsősorban, hogy megkönnyítse a vállalkozásokon belüli szakértelemtranszfert mind az Unióba irányulóan, mind az Unión belül. Az irányelv egységes fogalom-meghatározások és összehangolt feltételek alapján átlátható és egyszerűsített eljárást hoz létre a vállalaton belül áthelyezett személyek befogadása tekintetében: az áthelyezett személynek a GATS-megállapodásokban foglalt európai uniós kötelezettségvállalásoknak megfelelően vezetőként, szakértőként vagy diplomás gyakornokként kell pozíciót betöltenie, illetve meghatározott feltételeket kell igazolnia. A vállalaton belül áthelyezett személyek speciális tartózkodási engedélyt kapnak, amely lehetővé teszi számukra, hogy munkát vállaljanak egyazon transznacionális vállalat különböző szervezeti egységeiben, bizonyos feltételek mellett a mobilitási jog gyakorlásával a más tagállamokban lévő szervezeti egységeket is beleértve. Meghatározott területeken a vállalaton belül áthelyezettek számára egyenlő bánásmódot biztosítanak az irányelvtervezet szabályai. Az ICT irányelv átültetésének határideje 2016. november 29-én jár le. Szükséges ezért a benne foglalt szabályoknak történő teljes körű megfelelés érdekében a vonatkozó hazai jogszabályok megfelelő módosítása.
6. Szintén jogharmonizációs kötelezettségnek tesz eleget a törvényjavaslat a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyek beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2007. évi I. törvény módosításával, tekintettel arra, hogy az Európai Bizottság EU Pilot program keretében 2015. március 16-án megkeresést intézett a magyar hatóságokhoz az Unió polgárainak és családtagjaiknak a tagállamok területén történő szabad mozgáshoz és tartózkodáshoz való jogáról szóló 2004/38/EK irányelv magyarországi átültetése tárgyában. A Bizottság úgy véli, hogy számos, korábban jelzett kérdéskör sikeresen megoldódott, ugyanakkor több kérdés tekintetében a vonatkozó hazai szabályozás továbbra sincs összhangban az irányelv rendelkezéseivel. A tervezett módosítás az EU Pilot eljárás során hazánk által vállalt pontosításokra tesz javaslatot.
7. A törvényjavaslatban javasolt törvénymódosítások az uniós jognak való megfelelés mellett javítják a magyar migrációs joganyag koherenciáját, növelve ezzel a jogbiztonságot, erősítik a gazdasági és a társadalmi kohéziót, valamint a visszaélések elleni hatékonyabb fellépéssel hozzájárulnak az állampolgárok biztonságérzetének növeléséhez.
8. A menedékjogi törvény módosítását a menedékjog intézményével tömegesen visszaélőkkel szembeni hatékony fellépés indokolta.
A szigorítás elsődleges iránya a menedékkérőket és a nemzetközi védelemben részesítetteket megillető szociális ellátások csökkentése, mely intézkedés révén elkerülhető, hogy ún. gazdasági migránsok kizárólag a jobb élet reményében Magyarországon terjesszenek elő menedékjog iránti kérelmet. Ennek érdekében megszüntetésre kerül az integrációs szerződés intézménye, valamint minden olyan támogatás, melynek eredményeként a nemzetközi védelemben részesítettek (menekültek, oltalmazottak) nem lesznek jogosultak olyan juttatásokra, melyek a magyar állampolgárt sem illetik meg.
Emellett az elismerést követően a menekültek, oltalmazottak a jelenlegi két hónap helyett csak egy hónapig lesznek jogosultak a befogadó állomáson tartózkodni, mely idő alatt kell a magyarországi tartózkodásuk feltételeit megteremteniük.
9. A menekültügyi őrizet elrendelésére eddig csak a dublini eljárás szerinti átvétel esetén volt lehetőség, a módosítással minden a dublini eljárás biztosítása érdekében, visszaadás esetén is őrizetbe lehet venni a külföldit.
Ezáltal biztosított, hogy a dublini eljárás keretében átvett, az átadó tagállamban menedékkérő, Magyarországon azonban nem menedékkérő ügyében is őrizet elrendelése révén lehessen biztosítani az idegenrendészeti eljárásban történő jelenlétet.
RÉSZLETES INDOKOLÁS
Az 1-3. § és 5-9. §-hoz
Amennyiben az összevont engedély alapján foglalkoztatott harmadik országbeli munkavállaló továbbra is ugyanazon foglalkoztatónál kíván változatlan feltételek mellett dolgozni, indokolt annak biztosítása, hogy a tartózkodási engedély meghosszabbítása iránti eljárás esetleges elhúzódása miatt ez idő alatt is folyamatos maradjon a munkavégzése. Ezen rendelkezés révén elkerülhető az, hogy az összevont engedély alapján foglalkoztatott harmadik országbeli munkavállaló foglalkoztatása a tartózkodási engedély hosszabbítására irányuló eljárásra megszűnjön. A munkából való kiléptetés számos hátránnyal is járhat pl. TB, nyugdíj és SZJA oldalról is. A módosítással a jogviszony folyamatossága fenntartható lenne a már több éve Magyarországon munkát vállalók esetén. A nem összevont engedélyezési eljárás alapján foglalkoztatottak esetén az eltérő eljárás miatt nem indokolt a módosítás. A Szezonális és az ICT Irányelvnek történő megfelelés érdekében szükséges a munkaügyi tárgyú jogszabályok pontosítása és jogharmonizációs záradékának a kiegészítése.
A 4. §-hoz
Megszüntetésre kerül az integrációs szerződés intézménye, melynek révén jelenleg a nemzetközi védelemben részesítettek (menekültek, oltalmazottak) folyamatosan csökkenő összegben ugyan, de a magyar állampolgárokat megillető szociális juttatásoknál magasabb összegű, magyarországi beilleszkedésük elősegítését célzó ún. integrációs támogatást kaphatnak. Tekintettel arra, hogy sem a Genfi Egyezmény, sem az uniós irányelvek nem írják elő a nemzetközi védelemben részesítettek számára kötelező jelleggel pénzügyi támogatás biztosítását, az - egyébként sikertelennek tekinthető - integrációs szerződés jogintézményének megszüntetése nem jelenti nemzetközi kötelezettség megsértését.
A 10. §-hoz
A Szezonális és az ICT Irányelvnek történő megfelelés érdekében a fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról szóló törvény jogharmonizációs záradékának a kiegészítése.
A 11-12. §-hoz
A Szezonális és az ICT Irányelvnek történő megfelelés érdekében a családok támogatásáról szóló törvény hatályának pontosítása és jogharmonizációs záradékának a kiegészítése.
A 13. §-hoz
A Szezonális és az ICT irányelvnek történő megfelelés érdekében a külföldi bizonyítványok és oklevelek elismeréséről szóló törvény jogharmonizációs záradékának a kiegészítése.
A 14. §-hoz
A nemzeti jogszabályok szerinti családtag fogalma jelenleg csak olyan élettársakat foglal magában, akik az uniós polgár harmadik országbeli állampolgár családtagjai, és nem teszi lehetővé, hogy az uniós polgár élettársakat is családtagnak tekintsék. Bár az Szmtv. az EGT-állampolgár élettársakat sem zárja ki a hatálya alól, ugyanakkor az irányelv egyértelműbb és az Szmtv. 2. § b) pont többi alpontjával összeegyeztetve koherensebb átültetés érdekében az Szmtv. 2. § b) pont bi) és bj) alpontjai esetében a "harmadik országbeli állampolgár" kifejezés törlése indokolt.
A 15. §-hoz
A Szabad Mozgás Irányelv 13. cikke (1) bekezdésének az átültetése, amely az uniós polgár családtagok tartózkodási jogának megtartásáról rendelkezik az uniós polgárral kötött házasság felbontása, stb. esetén. Az Szmtv. 10. § (3) bekezdése csak a házastárs tartózkodási jogáról rendelkezik, nem pedig a családtagokéról, így indokolt a "házastárs" helyett a "családtag" szó használata.
A 16. §-hoz
A nemzeti jogszabály úgy rendelkezik, hogy gyermek felett szülői felügyeleti jogot gyakorló másik szülő tartózkodási joga a kiskorú gyermek tanulmányainak befejezéséig marad fenn, míg az irányelvben nem szerepel ilyen életkori korlátozás. A Ptk.-nak a szülő nagykorú gyermekével szembeni tartási kötelezettségére vonatkozó rendelkezéseivel összhangban indokolt a "kiskorú" jelző törlése az Szmtv. 12. § második mondatában.
A 17-18. § és 20. §-hoz
A szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyek beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2007. évi I. törvény (a továbbiakban: Szmtv.) és a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyek beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2007. évi I. törvény végrehajtásáról szóló 113/2007. (V. 24.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Szmvhr.) meghatározza, hogy határozati formában kell rendelkezni a tartózkodási joggal való felhagyásról, vagy a tartózkodási jog, illetve az állandó tartózkodási jog megszűnéséről és a tartózkodási jogot igazoló okmány érvénytelenítéséről és visszavonásáról. A hatályos rendelkezések szerint ez két külön döntést igényel az eljáró hatóság részéről. A tartózkodási joggal való felhagyást, vagy tartózkodási jog, illetve az állandó tartózkodási jog megszűnését megállapító határozat jogerőre emelkedését és végrehajthatóvá válását követően a tartózkodási jogot, illetve az állandó tartózkodási jogot igazoló okmány érvénytelenségének megállapításáról és visszavonásáról szóló határozat elleni jogorvoslat tartalmilag értelmét veszti, mivel az ügyfelet a tartózkodási jog, illetve állandó tartózkodási jog hiányában nem illeti meg a tartózkodási jogot, illetve állandó tartózkodási jogot igazoló okmány sem.
Ezen okokból indokolt, hogy a tartózkodási joggal felhagyás vagy a tartózkodási jog, illetve az állandó tartózkodási jog megszűnés megállapításával egyidejűleg, egy határozatban kerüljön érvénytelenítésre és visszavonásra a tartózkodási jogot, illetve az állandó tartózkodási jogot igazoló okmány. A módosítás következtében az ügyfél jogorvoslathoz való joga nem sérül, mivel a tartózkodási jog felhagyását vagy megszűnését, illetve az állandó tartózkodási jog megszűnését megállapító határozat elleni jogorvoslati kérelemmel mindkét részdöntést támadhatja.
A 19. §-hoz
A jelenleg hatályos szabályozás alapján a jogszabály által főszabályként családtagi kategóriába nem sorolt, de a hatóság mérlegelési jogkörben hozott döntése alapján családtagnak minősített személy ("kvázi családtag") előnyösebb helyzetben van pl. egy házastárssal szemben az állandó tartózkodásra való jogosultság esetén, mivel egy kvázi családtag (pl. élettárs, vagy eltartott személy) már egy év után kérheti az állandó tartózkodási kártya kiállítását, amíg egy házastárs csak két év után. A módosítás révén az Szmtv. 8. § (1) bekezdés a) pontjában foglalt rendelkezés alapján tartózkodási jogot szerző harmadik országbeli állampolgár csupán öt év megszakítás nélküli, jogszerű Magyarországon történő tartózkodás után lenne jogosult az állandó tartózkodásra.
A 21. §-hoz
Az Európai Parlament és a Tanács az Unió polgárainak és családtagjaiknak a tagállamok területén történő szabad mozgáshoz és tartózkodáshoz való jogáról, valamint az 1612/68/EGK rendelet módosításáról, továbbá a 64/221/EGK, a 68/360/EGK, a 72/194/EGK, a 73/148/EGK, a 75/34/EGK, a 75/35/EGK, a 90/364/EGK, a 90/365/EGK és a 93/96/EGK irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló 2004/38/EK irányelv (16) és (22)-(24) preambulum-bekezdése, valamint a 27-28. cikke és 30-32. cikke megengedi a tagállamok számára a szabad mozgáshoz és tartózkodáshoz való jog korlátozását, valamint az uniós polgárok és családtagjaik kiutasítását közrendi, közbiztonsági vagy közegészségügyi okokból. Ennek megfelelően az Szmtv. 33.§-ában is megjelenik a tartózkodási jog korlátozására vonatkozó generál klauzula, mely a nemzetbiztonsági és a közegészségügyi veszélyen túl jelenleg is tartalmazza a közrendre és közbiztonságra jelentett veszélyt. Tekintettel azonban arra, hogy a hatályos jogszabály kiutasítási okként az Szmtv. 33 . §-ban megjelenített korlátozó okok közül csak a nemzetbiztonsági és közegészségi okot nevesíti, a jogszabályon belüli összhang biztosítása érdekében indokolt a kiutasítási jogalapok a közrendi és közbiztonsági okból történő kiegészítése. A közrendi és közbiztonsági okból - az uniós irányelv és az Szmtv. 33.§-ban megfogalmazottak szerint - a kiutasítás csak abban az esetben rendelhető el, ha az érintett külföldi személyes magatartása valódi, közvetlen és súlyos veszélyt jelent az ország kiemelt érdekeire és a korlátozás arányos intézkedésnek minősül. E rendelkezések garantálják, hogy a szabad mozgás és tartózkodás jogának korlátozására csak kivételes esetben kerülhessen sor. A gyakorlati tapasztalatok meghatározott esetekben azonban indokolják, hogy a nemzetbiztonságra ugyan nem, de a közbiztonságra veszélyt jelentő személyekkel szemben is hatékony hatósági fellépés legyen biztosított, ezáltal az állampolgárok biztonságérzete növelhető legyen.
A 22. §-hoz
A Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény 59. § (3) bekezdésében foglaltakkal összhangban, a kiutasítás végrehajtásának biztosítása érdekében indokolt annak meghatározása, hogy az ötévi vagy azt meghaladó tartamú szabadságvesztéssel büntetendő bűncselekmény elkövetése esetén elrendelt bírósági kiutasítás kitoloncolással hajtható végre.
A 23. §-hoz és az 57. § (1) bekezdéséhez
Tekintettel arra, hogy 2014. január 1-jétől jogszabályban meghatározott esetekben a munkavállalás és a kilencven napot meghaladó tartózkodás engedélyezése egy eljárásban, az összevont kérelmezési eljárásban történik, melynek eredményeként összevont engedély kerül kiállításra, szükséges a munkáltató érintő bejelentési kötelezettség kiegészítése. A bejelentési kötelezettség teljeskörű teljesítése érdekében indokolt azon adatok körének meghatározása mind az Szmtv., mind a Harmtv. vonatkozásában, amelyre a munkáltatókat terhelő bejelentésnek ki kell terjednie.
A 24. §-hoz
A közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény rendelkezéseitől való eltérés érdekében pontosítani szükséges az Szmtv. szerinti döntések hirdetményi úton történő közlésének szabályait, tekintettel arra, hogy az EU tanácsi és nemzetközi kötelezettségvállalásból adódó korlátozó döntések esetében kiemelt jelentőséggel bír az, hogy a döntés a közzététel napján közöltnek tekintendő legyen. Tekintettel arra, hogy a döntés a közléssel végrehajthatóvá is válik, a nemzetbiztonságra veszélyt jelentő pl. terrorizmussal kapcsolatba hozható személyekkel szembeni korlátozó intézkedéseknek azonnal érvényt lehet szerezni. Álláspontunk szerint az ismeretlen helyen lévő külföldieket érintő döntések közzétételére az önkormányzatok hirdetőtábláján és a helyi lapokban nincs szükség, elegendő a döntést hozó hatóság hivatali honlapján, a http://hirdetmeny.magyarorszag.hu -n és a döntést hozó hatóság hirdetőtáblán való közzététel. Az önálló beutazási és tartózkodási tilalmak esetén, mivel az ügyfél biztosan ismeretlen helyen tartózkodik, álláspontunk szerint elegendő a honlapokon való közzététel.
A 25. § és 65. §-okhoz
A külső határok átlépésekor vízumkötelezettség alá eső, illetve az e kötelezettség alól mentes harmadik országbeli állampolgárok országainak felsorolásáról szóló 539/2001/EK tanácsi rendeletet 2014-ben újabb rendelet: a külső határok átlépésekor vízumkötelezettség alá eső, illetve az e kötelezettség alól mentes harmadik országbeli állampolgárok országainak felsorolásáról szóló 539/2001/EK tanácsi rendelet módosításáról szóló 509/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet módosította. A rendelet miatt nem szükséges a törvény rendelkezéseinek tartalmi módosítása, azonban mivel a törvényben szereplő rendelkezések a rendelet végrehajtását szolgálják, a jogszabályszerkesztésről szóló IRM rendelet 88. § (1) bekezdése alapján (amely szerint ha a jogszabály tervezete vagy annak valamely rendelkezése uniós jogi aktusnak való megfelelést valósít meg, ezt az uniós jogi aktusokra való hivatkozást tartalmazó jogharmonizációs záradékban meg kell állapítani) szükséges a jogharmonizációs záradékban feltüntetni ezt.
Szükséges továbbá a Szezonális irányelvnek és az ICT irányelvnek történő megfelelés érdekében is a jogharmonizációs záradék kiegészítése.
A 26. §-hoz
Hatályon kívül helyező rendelkezések.
A 27. §-hoz
A befogadott, mint nemzeti védelmi kategória a Met-ben kerül elhelyezésre ezért annak érdekében, hogy a jogszabályokban a fogalmak ismétlődésére ne kerüljön sor, szükséges a befogadott fogalma keretében a Met-re történő utalás elhelyezése.
A 28. §-hoz
A fogalmak kiegészítése a harmadik országbeli állampolgárok vállalaton belüli áthelyezés keretében történő belépésének és tartózkodásának feltételeiről szóló 2014/66/EU (2014. május 15.) európai parlamenti és tanácsi irányelvnek (a továbbiakban: ICT irányelv) történő megfelelést szolgálja.
A 29. §-hoz
A módosítás az ICT irányelvnek megfelelően biztosítja, hogy azon harmadik országbeli állampolgárok aki, az Európai Unió más tagállama által vállalaton belüli áthelyezés céljából kiállított tartózkodási engedéllyel rendelkeznek, a rövid távú mobilitási jogukat gyakorolhassák. A rövid távú mobilitás keretében a harmadik országbeli állampolgárok szabadon mozoghatnak az Európai Unió tagállamain belül - akkor is ha adott esetben schengeni külső határt kell átlépniük - és a bármely tagállamban, így Magyarországon is külön engedély nélkül kilencven napot meg nem haladó időtartamban munkát végezhetnek.
A 30. §-hoz, a 38. § (1) bekezdéséhez, a 43. § (1), (3)-(4), (6) és (8)-(12) bekezdéseihez, a 44. § (2)-(3) bekezdéseihez, a 46. §-hoz
Az összevont kérelmezési eljárás 2014. január 1 -i bevezetését követően, a jogalkalmazói tapasztalatok alapján, az eljárásnak az ügyfelek és a résztvevő hatóságok számára történő átláthatóbbá tétele érdekében szükséges a keresőtevékenység folytatása cél helyett - a 2007. július 1. előtti szabályozásnak megfelelően - két különálló új céltípus, a jövedelemszerzési és a munkavállalási cél bevezetése. Az új célok bevezetése mellett azonban indokolt a keresőtevékenység folytatása fogalmának is a fenntartása, hiszen más tartózkodási célokkal is lehet keresőtevékenységet folytatni. Jövedelemszerzés céljából az önállóan, ellenérték fejében végezhető tevékenységet folytató személyek, valamint a gazdasági társaságok, szövetkezetek, vagy egyéb jogi személyek tulajdonosai, vezető tisztségviselői, vezetői, képviseleti vagy felügyeleti szerve tagjai terjeszthetnek elő tartózkodási engedély iránti kérelmet. Munkavállalás céljából a klasszikus értelemben vett foglalkoztatásra irányuló jogviszonyt létesíteni szándékozó harmadik országbeli állampolgárok nyújthatnak be elő tartózkodási engedély iránti kérelmet. Az új célok bevezetésével kizárólag a munkavállalás célú tartózkodási engedély kerülne összevont kérelmezési eljárás keretében kiadásra. A munkavállalás céljából kiadható tartózkodási engedélyek esetén a visszaélések is hatékonyabban kiszűrhetőek, mivel a munkaügyi ellenőrzést végző szervek, és a foglalkoztatók részére is egyértelművé válnak a jogszabályban foglalt követelmények. Az Összevont engedély irányelvnek való teljeskörű megfelelés érdekében indokolt az összevont kérelmezési eljárás kiterjesztése a kutatási célú tartózkodási engedély kiadása és meghosszabbítása iránti kérelmekre is, szükséges az összevont engedélyezési eljárás alá nem tartozó esetkörök pontosítása az elhatárolás megkönnyítése érdekében. A fentiek mellett indokolt az összevont kérelmezési eljárás objektív határidejének (70 nap) 60 napra történő csökkentése a külön jogszabályban meghatározott foglalkoztatók által alkalmazott külföldiek eljárásai vonatkozásában. Így gyorsabbá válik a kormányzati stratégiai partnerekhez, vagy a külön jogszabályban meghatározott szempontok szerint kiemelt foglalkoztatókhoz érkező alkalmazottak beutazásának és munkavállalásának engedélyezése. A jogalkalmazói tapasztalatok azt mutatják, hogy indokolt annak biztosítása is, hogy külön jogszabályban meghatározott esetekben az összevont kérelmezési eljárás során az összevont engedély olyan módon kerüljön kiállításra, hogy nem kerül sor annak vizsgálatára, hogy a foglalkoztatás jogszabályban meghatározott szempontok alapján, valamint hazai foglalkoztatáspolitikai érdekből támogatott-e. Így a szakhatósági eljárás lefolytatása nélkül az eljárás gyorsabbá válik azon egyes speciális esetekben, ahol jelenleg is munkavállalási engedély-mentesség, vagy munkaerő-piaci vizsgálat alóli mentesség van. A szakhatósági eljárás alóli kivételeket külön jogszabály határozza meg.
Továbbá a harmadik országbeli állampolgárt terhelő bejelentési kötelezettség jelenlegi határidejét (haladéktalanul) indokolt a jogbiztonság megteremtése érdekében pontosan meghatározni.
A tartózkodási célok elnevezésének pontosítása, valamint az összevont kérelmezési eljárás jogalkalmazási tapasztalatai az ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolás szabályainak pontosítását is indokolják, tekintettel arra, hogy a korábbi évek gyakorlatának megfelelően indokolt a tartózkodási engedély hosszabbítás idejére a folyamatos munkavégzés biztosítása azon esetekben, amikor a munkavégzés tekintetében nem történik változás. A kötelező tartózkodási helyként közösségi szállás vagy befogadó állomás legfeljebb két hónap időtartamban kerülhet kijelölésre, ezért az ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolás érvényességének időtartamának pontosítása indokolt a közösségi szálláson tartózkodó idegenrendészeti eljárás alatt állók részére.
A 31. §-hoz
Egyértelműsíteni és pontosítani szükséges a központi vízumhatóság feladat-, és hatáskörét a jogalkalmazó és az igazságszolgáltatási szervek általi egységes értelmezés érdekében.
A 32. §-hoz
A Harmtv. 13. § (1) bekezdés b) pont bh) alpontjának korábbi hatályon kívül helyezésével szükségessé vált a felsorolás előző elemei közötti vagylagos viszonynak a megfelelő, azaz a felsorolási elem utolsó előtti pontjánál történő feltüntetése.
A kizáró okok meghatározása vonatkozásában indokolt azok bővítése a közrendi okkal, tekintettel arra, hogy az minden harmonizált irányelv előírja.
A 33-34. §-hoz
A módosítás a harmadik országbeli állampolgárok idénymunkásként való munkavállalás céljából való belépésének és tartózkodásának feltételeiről szóló 2014/36/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvnek való (a továbbiakban: Szezonális Irányelv) megfelelést szolgálja. Az Szezonális Irányelv értelmében a három hónapot meghaladó tartózkodásra jogosító szezonális munkavállalásra jogosító vízum helyett szezonális munkavállalás célú tartózkodási engedély, összevont kérelmezési eljárás keretében kerül majd kiállításra, ezért a szezonális munkavállalási vízum megszüntetése indokolt.
A 35. §-hoz
Tekintettel a hosszabb időtartamú tartózkodást lehetővé tevő tartózkodási célokra (különösen családi együttélés biztosítása, jövedelemszerzés, EU Kék Kártya, kutatás, hivatalos cél, egyéb), melyek esetében a törvény az engedélyezhető tartózkodás időtartama tekintetében a főszabálytól eltérést állapít meg, indokolt a rendelkezés pontosítása.
A 36. § (1) bekezdéséhez, a 44. § (1) bekezdéshez, az 50. § (1) bekezdéséhez
Indokolt a belföldi kérelmezés szabályainak pontosítása, illetve törvényi szintre emelése. A jogszabály módosítását a jelenlegi jogalkalmazási tapasztalatok és a Kúria joggyakorlat elemző csoportjának e tárgyban adott véleménye is indokolja. Jelenleg nagy számban élnek vissza harmadik országbeli állampolgárok a belföldi kérelmezés lehetőségével, és méltányolható körülményre történő hivatkozással kérik a tartózkodási engedély kiállítását olyan személyek, akik a kérelem előterjesztésével csupán a kiutasításukat akarják elkerülni. A módosítással egyértelművé válik, hogy mely esetek alapozzák meg különösen a méltányosság fennállását. A módosítás jelentősen csökkenti a fennálló adminisztratív terhet is és egyszerűsíti az eljárást, tekintettel arra, hogy a méltányossági kérelem az előterjesztésre kerülő tartózkodási engedély kérelem melléklete lenne, így arról - a jelenlegi eljárástól eltérően - külön döntést nem kell hoznia az idegenrendészeti hatóságnak. Amennyiben méltányolható körülmény - illetve az egyéb feltételek teljesülnek pl. kutatás cél, vagy vízummentesen tartózkodó külföldi - áll fenn, akkor a hatóság a tartózkodási engedély iránti kérelmet érdemben elbírálja. Ha a hatóság nem látja megalapozottnak a méltányossági kérelemben felhozott okokat, akkor érdemi vizsgálat nélkül 8 napon belül végzéssel elutasítja a tartózkodási engedély kiadása iránti kérelmet. Ennek eredményeként csupán egy eljárás kerül lefolytatásra a jelenlegi két párhuzamos eljárással szemben. Ezen módosításhoz kapcsolódóan az ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolás kiadásának szabályai is módosulnak oly módon, hogy azon harmadik országbeli állampolgárok részére, akik a tartózkodási engedély belföldi kérelmezésével visszaélnek, a korábban velük szemben elrendelt kiutasító döntésnek nem tesznek eleget, ne kapjanak a Harmtv. 30.§ (1) bekezdés a) pontja alapján ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást. Részükre, amennyiben az indokolt, idegenrendészeti eljárásra tekintettel, a Harmtv. 30.§ (1) bekezdés h) pontja alapján kiadható ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolás.
Indokolt továbbá a visszaélések megakadályozása érdekében a kiutasítástól eltekintés alkalmazását szigorítani, hogy azon személyek esetében, akik a tartózkodási engedély kiadására és méltányosságra vonatkozó kérelmüket ismételten, visszaélésszerűen, kizárólag a tartózkodás legalizálása és a kiutasítás elkerülése érdekében terjesztik elő. Ezen személyi kör esetében a kiutasítást el kell rendelni, attól eltekinteni az ismételt tartózkodási engedély iránti kérelmekre tekintettel nem lehet.
A 36. § (2) bekezdéséhez, a 37. §-hoz, a 38. § (2)-(3) bekezdéseihez, a 39-40. §-okhoz, a 43. § (2), (5), (7) és (13) bekezdéseihez, a 44. § (4) bekezdéséhez, az 57. § (2) bekezdéséhez, az 59. § (2) bekezdéséhez
A Szezonális irányelvvel történő jogharmonizáció érdekében indokolt a kilencven napot meghaladó tartózkodás körében egy új tartózkodási cél bevezetése, a szezonális munkavállalásra tekintettel, és indokolt a tartózkodási engedély érvényességi idejének és meghosszabbítására vonatkozó szabályoknak a megalkotása. A szezonális munkavállalás céljából kiadott tartózkodási engedély hosszabbítására kizárólag a maximális hat hónapos érvényességi időtartamon belül van lehetőség. Szezonális munkavállalás céljából hat hónapot követően a tartózkodási engedély meghosszabbítására és újabb tartózkodási engedély kiadására nincsen lehetőség.
Az ICT irányelvnek megfelelően indokolt új tartózkodási célként a vállalaton belüli áthelyezést bevezetni, és a tartózkodási engedély érvényességi ideje, a kiadásra és a meghosszabbításra vonatkozó speciális szabályoknak a megalkotása. Amennyiben a harmadik országbeli állampolgár a vállalaton belüli áthelyezés feltételeit igazolja, részére kizárólag vállalaton belüli áthelyezés céljából kerülhet sor tartózkodási engedély kiadására. Indokolt továbbá a hosszú távú mobilitás feltételeinek a megalkotása is. Az ICT irányelvnek történő megfelelés érdekében a hosszú távú mobilitási engedély kiadását, valamint az ilyen engedélyt kérelmező harmadik országbeli állampolgár családtagjának a tartózkodási engedély kiadását belföldön lehet kérelmezni.
A Szezonális irányelvnek, valamint az ICT irányelvnek történő megfelelés érdekében indokolt az e célú tartózkodási engedélyek kiadásának és meghosszabbításának elutasítási, valamint a tartózkodási engedély visszavonási okainak kiegészítése. Az ICT irányelvnek megfelelően szükséges továbbá a hosszú távú mobilitási engedély elutasítási okait is rögzíteni. A fentiek mellett a szezonális munkavállalás célú, valamint a vállalaton belüli áthelyezés célú tartózkodási engedély kiadására és meghosszabbítására összevont kérelmezési eljárás keretében kerül sor.
A munkáltatókat érintő bejelentési kötelezettség az ICT irányelvnek megfelelően kiegészítésre kerül a fogadószervezetet érintő bejelentési kötelezettségekkel is, különös tekintettel a rövid távú mobilitás érdekében szükséges bejelentésre.
A 41. §-hoz
A módosítás a tanulmányi célú tartózkodás eseteit bővíti azon külföldi felsőoktatási intézményekkel, melyek a nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény 76.§-a szerint Magyarországon engedéllyel működő külföldi felsőoktatási intézmények.
A 42. §-hoz
A harmadik országok emberkereskedelem áldozatává vált vagy az illegális bevándorlás megkönnyítésére irányuló cselekményekkel érintett, a hatáskörrel rendelkező hatóságokkal együttműködő állampolgárai részére kiállított tartózkodási engedélyről szóló, 2004. április 29-i 2004/81/EK tanácsi irányelv magyar jogba való átültetését az Európai Bizottság jelenleg is vizsgálja. Ezzel kapcsolatban jogalkotást igénylő, az irányelv előírásaival egyértelműen ellentétes törvényi rendelkezést is beazonosított a Bizottság az emberkereskedelem áldozatainak kiállított humanitárius célú tartózkodási engedélynek az Irányelv által megkövetelt érvényességi idejével - legalább 6 hónap - kapcsolatban [Irányelv 8. cikk (3) bekezdés]. Az átültető, jelenleg hatályos magyar jogszabályi rendelkezés ugyanis épp ellenkezőleg, 6 hónapban maximalizálja az így kiadható tartózkodási engedély érvényességi idejét. Az EU-joggal való konformitás megteremtése érdekében szükséges e személyi kör számára a legalább hat hónapos érvényességi idő törvényi rögzítése a humanitárius célú tartózkodási engedély érvényességi idejének meghatározásakor, amely hat hónappal meghosszabbítható.
A fentiek mellett tekintettel arra, hogy a befogadottakra vonatkozó szabályozás a menedékjogról szóló 2007. évi LXXX. törvényben (a továbbiakban: Met.) kerül elhelyezésre, szükséges a Harmtv. megfelelő pontosítása.
A 45. §-hoz
Az értesítési kötelezettség előírása csak azon harmadik országbeli állampolgár esetében indokolt, aki a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992. évi LXVI. törvény hatálya alá tartozik és ezáltal az adatai szerepelnek a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásában.
A 47-49. § és a 63. §-okhoz
A nemzetgazdasági érdekre történő hivatkozással kérelmezett tartózkodási jogosultság jogintézményének bevezetése óta hatályba lépett jogszabály-módosításokra figyelemmel indokolt tovább egyszerűsíteni a nemzetgazdasági érdekből kiadásra kerülő tartózkodási és letelepedési engedély megszerzésének a lehetőségét oly módon, hogy közvetlenül nemzeti letelepedési engedély kérelmezésére kerülhessen sor. A gyakorlati tapasztalatok szerint a befektetők és családtagjaik letelepedési engedélyhez kívánnak jutni, és a jelenlegi kétszintű kérelmezés, azaz a tartózkodási és letelepedési eljárás az ügyfelek és a hatóság adminisztratív terheit indokolatlanul megkettőzi. A módosítások az eljárásrend jelentősen egyszerűsítést célozzák, illetve megteremtik az összhangot a Harmtv. és az Nytv. rendelkezései között a lakóhely bejelentések kapcsán. A nemzeti letelepedési engedélyt a jövőben is lehetséges lesz belföldön és külföldön is előterjeszteni a befektetők és családtagjaik részére. A kérelmezők számára csökkennek az adminisztratív terhek (csökken a csatolandó okiratok köre), jelentősen 70 napról 30 napra csökkennek az eljárási határidők.
Az 50. § (2)-(3) bekezdéséhez
Indokolt törvényi szinten kizárni annak lehetőségét, hogy ugyanazon a jogalapon ugyanazon jogsértés kétszer kerüljön szankcionálásra kiutasítással - mely meghatározott esetben az önkéntesség hiánya miatt a beutazási és tartózkodási tilalom ismételt elrendelését is magával vonja - ehelyett elegendő a korábbi jogerős, de még végre nem hajtott kiutasítás végrehajtására intézkedni.
Az ICT irányelvnek történő megfelelés érdekében indokolt a vállalaton belül áthelyezett személyek kiutasítására, illetve visszafogadására vonatkozó szabályok kiegészítése.
Az 51. §-hoz
A bírói kiutasítás végrehajtása során a harmadik országbeli állampolgár egy alkalommal kérheti a büntetés-végrehajtási bírótól a kiutasítási akadály megállapítását. Indokolt a kérelem elbírálása vonatkozásában a bíróság eljárási határidejének megállapítása a jogszabályban, tekintettel arra, hogy több ügyben tapasztalható, hogy a bíróságok hónapokig nem hoznak a kérelem tárgyában döntést, mely a végrehajtási eljárás elhúzódásához vezet, és indokolatlanul növeli adott esetben a személyes szabadság korlátozásának az időtartamát is.
Az 52. §-hoz
Tekintettel arra, hogy a non-refoulement tilalom fennállásának vizsgálata jelenleg is a menekültügyi hatóság feladata, a gyakorlati tapasztalatok és a bírósági eljárásokban hozott ítéletek alapján indokolt az idegenrendészeti hatóság helyett a menekültügyi hatóság hatáskörébe helyezni a befogadottként történő elismerés és a befogadotti státusz felülvizsgálatára irányuló eljárást. Így az eljárás lefolytatásához szükséges információk és a döntéshozatal a megfelelő szakértelemmel rendelkező szervhez kerülne telepítésre. Erre tekintettel indokolt a Harmtv. szabályozásának pontosítása.
Az 53. §-hoz
Indokolt a kiutasítás elrendelése nélkül történő visszafogadási egyezmény alapján történő visszaadások végzéssel történő elrendelése kapcsán a harmadik országbeli állampolgár ujjnyomat vétele jogalapjának biztosítása a személyazonosság megállapítása és a többszöri eljárás megakadályozása érdekében az olyan esetekben is amikor kiutasítást előkészítő őrizet elrendelésére nem kerül sor.
Tekintettel arra, hogy az EU Kék Kártya a tartózkodási engedély egy speciális célból kiadott fajtájának minősül, az EU Kék Kártya külön felsorolási elemként történő megjelenítése nem indokolt. A törvény hatályba lépése előtt kiadott bevándorlási és letelepedési engedély okmányok cseréje és pótlása iránti eljárásban is biometrikus okmány kerül kiállításra, így indokolt a rendelkezés kiegészítése.
Az 54. §-hoz
Tekintettel arra, hogy a jelenlegi szabályozás értelmében a kijelölt helyen való tartózkodást megszüntető határozat ellen bármeddig előterjeszthető jogorvoslat, indokolt a jogorvoslati kérelem benyújtása határidejének meghatározása. A megszüntető határozathoz több esetben jogkövetkezmények is kapcsolódnak, ezért indokolt, hogy a döntés végrehajthatósága pontosan meghatározható legyen.
Az 55. §-hoz
Indokolt a kitoloncolás módjának (államhatárig vagy származási országig) az elrendelést követő módosíthatósága érdekében, a Ket-től eltérő szabályok megalkotása. A jogalkalmazás során erre nagyszámban kerül sor, tekintettel pl. arra, hogy a harmadik országbeli állampolgár magatartása a kiutasítás végrehajtási szakaszában jelentősen megváltozik, vagy csökken az együttműködési hajlandósága, vagy nagyszámú toloncolt esetén költséghatékonyabb megoldás a charterjáratok szervezése. A Ket. azonban a döntés módosítására csak egy éven belül és jogszabálysértésre hivatkozással ad lehetőséget, és a jogorvoslatot is a módosítani kívánt döntés jogorvoslati lehetőségéhez kell igazítani. Ez esetkörben azonban nincsen szó jogszabálysértésről, és nem indokolt újabb jogorvoslati lehetőség biztosítása sem, hiszen az alapdöntések a kiutasítás és a kitoloncolás már jogerős, jogorvoslattal nem támadható döntések e szakaszban. A módosítás csupán arra irányul, hogy a harmadik országbeli állampolgár jogerősen elrendelt kitoloncolása Magyarország államhatáráig vagy származási országig hatósági kísérettel valósulhasson meg.
Az 56. §-hoz
A jelenlegi szabályozás nem rendelkezik egyértelműen a körözést elrendelő határozat elleni jogorvoslatról, illetve a körözés felülvizsgálatáról és a visszavonás eseteiről sem. Erre tekintettel a jogalkalmazói tapasztalatok alapján indokolt a Harmtv. szabályozásának pontosítása. A körözés időtartamának meghatározása a Harmtv. speciális szabályai keretében a Körtv-ben az eltűnt személyek vonatkozásában meghatározott körözési időtartamhoz igazodik.
Az 58. §-hoz
Az oktatási intézményeket terhelő bejelentési kötelezettség teljeskörű teljesítése érdekében indokolt azok adatok körének meghatározása, amelyre a bejelentésnek ki kell terjednie.
Az 59. § (1) bekezdéséhez
A Harmtv. 29/A. § (1) bekezdésében, a 29/A. § (2) bekezdés b) pontjában és a 29/A. § (3) bekezdés b) pontjában meghatározott esetekben, az összevont kérelmezési eljárásban a harmadik országbeli állampolgár helyett a külön jogszabályban meghatározott foglalkoztató is előterjesztheti a tartózkodási engedély iránti kérelmet, ugyanakkor az eljárásban a harmadik országbeli állampolgár ügyféli jogai és kötelezettségei továbbra is fennmaradnak (értesítési kötelezettség, és a hatóság felhívására személyes megjelenési kötelezettség). Ezen megoldással egyszerűbbé válik a kormányzati stratégiai partnerekhez, vagy a külön jogszabályban meghatározott szempontok szerint kiemelt foglalkoztatókhoz érkező alkalmazottak beutazásának és munkavállalásának engedélyezése. A kérelem előterjesztését követően a foglalkoztatóval is tarthatja a hatóság a kapcsolatot, ami szintén könnyíti az eljárás gördülékeny lefolytatását.
Azon idegenrendészeti eljárásokban, ahol szakhatósági eljárás lefolytatására (keresőtevékenység célú tartózkodás, befektetői letelepedés, hontalanság megállapítására irányuló eljárás) is sor kerül a tényállás nem tekinthető a szakhatóság állásfoglalása nélkül tisztázottnak, és a szakhatóságoknak ezen eljárásokban több, mint 8 nap áll rendelkezésükre a véleményük megadására. Erre tekintettel a sommás eljárás szabályainak alkalmazására eleve nincsen lehetőség. Emellett vannak olyan idegenrendészeti eljárások (tartózkodási engedély kiadására vonatkozó eljárások) amelyekben, a nemzetbiztonság és a közbiztonság védelme érdekében az illetékes rendvédelmi szervek véleményezik (nem szakhatóságként) a külföldiek beutazásának engedélyezését. A fenti esetekben a gyakorlat szerint, tekintettel az ügyek magas számára, az érintett szervek (szakhatóságok és véleményező szervek) - a munkaügyi hatóságok kivételével - az eljárásaikban a számukra biztosított határidő elteltéig - amennyiben kifogás nem merül fel - hallgatnak, így az idegenrendészeti hatóságnak minden esetben meg kell várnia a szakhatósági véleményezési határidő végét. Erre tekintettel ezen eljárásokban a függő hatályú döntés is azonnal kiadásra kerül. Az eljáró hatóság adminisztrációs terheit nagymértékben növeli, hogy ezen végzések kiadása minden ügyben megvalósul, és speciális szabály alapján még a kérelmezett jogról sem rendelkezik a függő hatályú döntésben a hatóság, csupán a hatvan napon belüli döntéshozatalról és a díj visszatérítéséről. Az eljárási határidő számításra figyelemmel több eljárás típusban - a szakhatósági eljárásra és az esetleges hiánypótlási felhívásokra tekintettel - az eljárások jogszerű határidőben történő lezárása több, mint hatvan napot is igénybe vehetnek, mely azt eredményezi, hogy amennyiben függő hatályú döntés kerülne kiadásra és így a hatvanadik napon döntést kellene hozni a jogvesztő határidőre tekintettel, a döntés csak jogsértő lehet.
A 60. §-hoz
Az adatkezelés a Harmtv. 99. § (1) bekezdés h)-j) pontjában meghatározott adatok vonatkozásában csak azon harmadik országbeli állampolgárok esetében indokolt, akik a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992. évi LXVI. törvény hatálya alá tartoznak és ezáltal az adataik szerepelnek a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásában is.
A 61-62. § és 83-84. §-hoz
A Bizottság 1042/2014/EU felhatalmazáson alapuló rendeletének 4. cikk i) pontja szerint -az Európai Parlament és a Tanács 514/2014/EU Rendelete 25. cikk (1) a) pontjában meghatározott - Felelős Hatóság feladata, hogy nyomon kövesse a projekteket és ellenőrizze, hogy a projektekkel kapcsolatban elszámolt kiadások ténylegesen felmerültek-e és összhangban állnak-e az uniós és nemzeti szabályokkal.
E feladat ellátása érdekében ellenőriznie kell, hogy a projektek kedvezményezettjei olyan személyek érdekében használták-e fel a Menekültügyi, Migrációs és Integrációs Alapból nyújtott támogatást, akik az Európai Parlament és a Tanács 516/2014/EU rendeletében meghatározott célcsoportok valamelyikébe tartoznak. A személyes adatok kezelése ezen ellenőrzések végrehajtásához elengedhetetlenül szükséges.
Szintén a Felelős Hatóság feladatkörébe tartozik, hogy biztosítsa a Nemzeti Programnak, az Európai Parlament és a Tanács 514/2014/EU rendelet 56. cikkében és 57. cikkének (1) bekezdésében említett értékelésének megfelelő határidőn belül történő elvégzését (Bizottság 1042/2014/EU felhatalmazáson alapuló rendelet 4. cikk l) pont), illetve biztosítsa, hogy a
független értékelők megkapjanak a Nemzeti Program kezelésére vonatkozó minden olyan információt, amely az Európai Parlament és a Tanács 514/2014/EU rendelet 56. cikkében és 57. cikkének (1) bekezdésében említett értékelés elvégzéséhez és az értékelő vélemény kialakításához szükséges (Bizottság 1042/2014/EU felhatalmazáson alapuló rendelet 4. cikk m) pont).
A nyilvántartásban rögzített adatok statisztikai célú felhasználása, személyazonosításra alkalmatlan módon, e kötelezettségek teljesítéséhez - különös tekintettel a közös monitoring és értékelési keret mutatóival kapcsolatos adatok előállítására és összegyűjtésére - szükséges.
A 64. §-hoz
A felhatalmazó rendelkezések pontosítása.
A 66. §-hoz
Szövegcserés módosítás.
A 67. §-hoz
Hatályon kívül helyező rendelkezések.
A 68. § és 70. §-hoz
Indokolt a menekült és oltalmazotti jogállás rendszeres, nem eseti jellegű felülvizsgálata, amelynek révén a nemzetközi védelemre már nem szoruló személyek esetében a jogállás visszavonható. A módosítás lehetőséget biztosít a védelmi szükséglet idejének pontosabb felülvizsgálatára és akár az integráció mélységének nyomon követésére is alkalmas. A kiadatási kérelemmel érintett elismertek esetében a felülvizsgálat automatikus megkezdése a kiadatási eljárás elhúzódását akadályozza meg.
A 69. §, 71-72. § és 82. §-hoz
A szabályozás a menekült, az oltalmazott és a menedékes úti okmányával való visszaélések csökkentését célozza. Az átdolgozott kvalifikációs irányelv 25. cikke alapján nemzetbiztonsági és közrendi okból az úti okmányok kiadása megtagadható. Az ilyen döntésekkel szemben indokolatlan a peres bírósági eljárás lehetőségét biztosítani, elegendő a gyorsabb és hatékonyabb nemperes felülvizsgálati lehetőség garantálása.
A 73. § és 86. §-hoz
Az eljárások hatékonyságának növelése, valamint az azonos tárgyú előírások egy helyen történő szerepeltetése érdekében indokolt a befogadott jogállású személyek elismerésére és jogállására vonatkozó szabályok Met.-ben történő szerepeltetése.
A 74. §-hoz
A jogosulatlanul felvett támogatások visszakövetelésének gyors és hatékony végrehajtása érdekében indokolt a jogosulatlanul felvett támogatások adók módjára történő behajtásáról rendelkezni.
A 75. §-hoz
Az egészségügyi alapellátásról szóló 2015. évi CXXIII. törvény hatálybalépésével a korábbi jogértelmezési problémák kiküszöbölésére szükséges a menedékkérők alapellátáshoz való jogának pontosítása, a Met. és Metvhr. szabályaira az egyértelmű, magyar állampolgárokkal azonos jogalkalmazás miatt szükséges az utalás.
A 76. §-hoz
Az (1) bekezdés a Dublin III. rendelet 28. cikk (2) bekezdésének szófordulatát veszi át annak érdekében, hogy a dublini eljárás keretében átvett, az átadó tagállamban menedékkérő, Magyarországon azonban nem menedékkérő ügyében is őrizet elrendelése révén lehessen biztosítani az idegenrendészeti eljárásban történő jelenlétet.
A 77. §-hoz
Az elismert menekültek és oltalmazottak befogadó állomáson való tartózkodásának az időtartamát a javaslat lecsökkenti 1 hónapra.
A második bekezdés jogalkalmazást egyértelműsítő rendelkezés, mely arra irányul, hogy a nemzetközi védelemben részesítettek a magyar állampolgárokhoz hasonlóan legyenek jogosultak egészségügyi ellátásra, melyet a Met. alapján kizárólag csak addig vehetnek igénybe, míg az ágazati jogszabály alapján jogosulttá nem válnak. Így az erre irányuló ügyintézés ideje alatt is jogosultak lesznek, ez a nemzetközi védelemben részesítettek számára nem jelent előnyt a magyar állampolgárhoz képest.
A 78. §-hoz
A bürokráciacsökkentéssel kapcsolatos jogszabály módosítások értelmében 2016. január 1-től törvényi szintű ágazati jogszabály rendelkezhet csak az eljárás felfüggesztésének lehetőségéről. Az eljárás felfüggesztésének szükségessége több eljárás kapcsán is felmerült -legutóbb az Európai Unió Bírósága előtt folyó előzetes döntéshozatali ügy kapcsán, de emellett a tényállás teljes tisztázása érdekében is szükséges, különös tekintettel arra, hogy a Genfi Egyezmény értelmében kétség esetén a kérelmező javára kell dönteni - így indokolt a Met. ilyen irányú kiegészítése.
Az eljárás során a tényállás teljes tisztázása érdekében azért indokolt az eljárás felfüggesztése, mert ezáltal igazolhatóak vagy cáfolhatóak a kérelmező eljárás során tett állításai. Ehhez szükséges lehet akár külföldi szervezetek megkeresése is.
A 80. §-hoz és a 87. § d) pontjához
A függő hatályú döntésre vonatkozó jelenlegi szabályozás a függő hatályú döntés meghozatalát - tekintettel arra, hogy az a Met. VIII. fejezetében található - csak a menekülteljárásra korlátozza. Ugyanakkor a Met. alapján indult egyéb eljárásokban - pl. menekültkénti elismerés felülvizsgálata, befogadási feltételek korlátozása - szintén nincs értelme függő hatályú döntést hozni, így a rendelkezést jogtechnikai szempontokból át kell helyezni az általános előírásokat tartalmazó VII. fejezetbe.
A bürokráciacsökkentéssel kapcsolatos jogszabály-módosítások értelmében a Ket. szabályai közül kikerült az eljárás meghosszabbításának lehetősége. A menekültügyi eljárás meghosszabbításának szükségessége azonban több eljárás kapcsán is felmerült, a tényállás teljes tisztázása érdekében - különös tekintettel arra, hogy a Genfi Egyezmény értelmében kétség esetén a kérelmező javára kell dönteni - előfordul, hogy a külföldön történt események ellenőrzése, iratok beszerzése az általános eljárási határidőn belül nem megoldható, így indokolt a Met. ilyen irányú kiegészítése.
A 81. §-hoz
A befogadottakra vonatkozó szabályok módosításával szükséges az adatkezelésben érintettek körének bővítése.
A 85. §-hoz
Jogalkalmazást egyértelműsítő rendelkezés.
A 87. §-hoz
Hatályon kívül helyező rendelkezés.
A 88. §-hoz
A Szezonális Irányelvnek történő megfelelés érdekében a nemzeti felsőoktatásról szóló törvény jogharmonizációs záradékának a kiegészítése.
A 89. §-hoz
Hatályba léptető rendelkezések.
A 90. §-hoz
Jogharmonizációs záradék.
A folytatáshoz előfizetés szükséges.
A jogszabály aktuális szövegét és időállapotait előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink érhetik el!
{{ item.ArticleTitle }}

{{ item.ArticleLead }}

A folytatáshoz előfizetés szükséges!
A jogi tudástár előfizetői funkcióit csak előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink használhatják: az aktuális időállapottól eltérő jogszabály tartalma (korábban vagy később hatályos), nyomtatás, másolás, letöltés PDF formátumban, hirdetés nélküli nézet.

A folytatáshoz lépjen be, vagy rendelje meg előfizetését.