Végső előterjesztői indokolás az egyes foglalkoztatási tárgyú törvények módosításáról szóló 2022. évi LXXIV. törvényhez - Indokolások Tára 2023/9.

Kiválasztott időállapot: Mi ez?
  • Jogterület(ek):
  • Tipus:
  • Érvényesség kezdete: 
  • Érvényesség vége: 
  • Jogszabály indoklása: 2022. évi LXXIV. törvény

MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?

Az egyes foglalkoztatási tárgyú törvények módosításáról szóló törvény indokolását az Indokolások Tárában - a jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény 18. § (3) bekezdése, valamint a Magyar Közlöny kiadásáról, valamint a jogszabály kihirdetése során történő és a közjogi szervezetszabályozó eszköz közzététele során történő megjelöléséről szóló 5/2019. (III. 13.) IM rendelet 20. § (2) bekezdés a) pontja alapján - szükséges közzétenni.
A módosítások az egységes és koherens jogalkalm...

Végső előterjesztői indokolás az egyes foglalkoztatási tárgyú törvények módosításáról szóló 2022. évi LXXIV. törvényhez - Indokolások Tára 2023/9.
ÁLTALÁNOS INDOKOLÁS
Az egyes foglalkoztatási tárgyú törvények módosításáról szóló törvény indokolását az Indokolások Tárában - a jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény 18. § (3) bekezdése, valamint a Magyar Közlöny kiadásáról, valamint a jogszabály kihirdetése során történő és a közjogi szervezetszabályozó eszköz közzététele során történő megjelöléséről szóló 5/2019. (III. 13.) IM rendelet 20. § (2) bekezdés a) pontja alapján - szükséges közzétenni.
A módosítások az egységes és koherens jogalkalmazás megvalósulását, valamint az európai uniós jognak és jogharmonizációs kötelezettségeknek való megfelelést szolgálják.
A módosítás fő célja a jogharmonizációs kötelezettségek teljesítése:
Az Európai Unióban alkalmazandó átlátható és kiszámítható munkafeltételekről szóló, 2019. június 20-i (EU) 2019/1152 európai parlamenti és tanács irányelv (a továbbiakban: 2019/1152 irányelv) átültetése.
A szülők és a gondozók vonatkozásában a munka és a magánélet közötti egyensúlyról és a 2010/18/EU tanácsi irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló, 2019. június 20-i, (EU) 2019/1158 európai parlamenti és tanácsi irányelv (a továbbiakban: 2019/1158 irányelv) átültetése.
Az egyéni védőeszközökről és a 89/686/EGK tanácsi irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló, 2016. március 9-i (EU) 2016/425 európai parlamenti és tanácsi rendelet (a továbbiakban: 2016/425 rendelet) előírásainak való teljes körű megfelelés biztosítása.
A munkájuk során rákkeltő anyagokkal és mutagénekkel kapcsolatos kockázatoknak kitett munkavállalók védelméről szóló 2004/37/EK irányelv módosításáról szóló, 2022. március 9-i (EU) 2022/431 európai parlamenti és tanácsi irányelv (a továbbiakban: 2022/431 irányelv) átültetése.
Egyéb jogharmonizációs kötelezettségeknek való megfelelés:
A munkavállalók szolgáltatások nyújtása keretében történő kiküldetéséről szóló, 1996. december 16-i 96/71/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek (a továbbiakban: 96/71/EK irányelv) való teljes körű megfelelést szolgálja.
A természetes személyeknek a személyes adatok kezelése tekintetében történő védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról, valamint a 95/46/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről (általános adatvédelmi rendelet) szóló (EU) 2016/679 európai parlamenti és tanácsi rendelettel (a továbbiakban: GDPR rendelet) való még teljesebb összhang megteremtése.
A munkavállalók szolgáltatások nyújtása keretében történő kiküldetéséről szóló 96/71/EK irányelv módosításáról szóló 2018. június 28-i (EU) 2018/957 európai parlamenti és tanácsi irányelvnek (a továbbiakban: 2018/957 irányelv) való teljes körű megfelelést szolgálja.
Ahol az uniós jognak megfelelő a hazai szabályozás, de elmaradt a jogharmonizációs klauzula kihirdetése, ott ezek pótlása is szükséges az alábbi irányelvek tekintetében:
az Európai Unió Mezőgazdasági Szövetkezeteinek Általános Szövetsége (COGECA), az Európai Közlekedési és Szállítási Dolgozók Szövetsége (ETF) és az Európai Uniós Halászati Vállalkozások Nemzeti Szervezeteinek Szövetsége (Européche) között 2012. május 21-én megkötött, a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet 2007. évi, a halászati ágazat munkafeltételeiről szóló egyezményének végrehajtásáról szóló megállapodás végrehajtásáról szóló, 2016. december 19-i (EU) 2017/159 tanácsi irányelv (a továbbiakban: 2017/159 irányelv);
az Európai Közösség Hajótulajdonosainak Szövetsége (ECSA) és az Európai Közlekedési és Szállítási Dolgozók Szövetsége (ETF) között a 2009/13/EK irányelvnek a 2006-os Tengerészeti Munkaügyi Egyezmény 2014. évi, a Nemzetközi Munkaügyi Konferencia által 2014. június 11-én jóváhagyott módosításával összhangban történő módosítása céljából létrejött megállapodás uniós jogba való átültetéséről szóló, 2018. január 23-i (EU) 2018/131 tanácsi irányelv (a továbbiakban: 2018/131 irányelv).
A jogharmonizációs kötelezettségek teljesítése érdekében szükséges főbb módosítások:
a) A munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény (a továbbiakban: Mvt.) módosítása
A rákkeltő anyagokhoz és mutagénekhez hasonlóan a reprodukciót károsító anyagok különös aggodalomra okot adó anyagok, amelyek súlyos és visszafordíthatatlan hatást gyakorolhatnak a munkavállalók egészségére.
A 2022/431. irányelvnek való megfelelés céljából bővül a munkáltató bejelentési és nyilvántartási kötelezettsége a reprodukciót károsító anyagokkal. A nyilvántartás célja, hogy a munkavállalók egészségének védelme, a foglalkozási eredetű egészségkárosodások megelőzése, és a foglalkozási megbetegedés foglalkozási eredetének tisztázása érdekében a reprodukciót károsító anyagok okozta kockázatok utólag azonosíthatóak, ellenőrizhetőek és dokumentáltak legyenek. Tekintettel arra, hogy a bejelentések és nyilvántartások személyes adatokat is tartalmaznak, a GDPR rendeletnek való megfelelés érdekében törvényi szinten, az Mvt.-ben került szabályozásra a reprodukciót károsító anyagok vonatkozásában a munkaegészségügyi nyilvántartások és bejelentések kötelező adattartalma, az adatkezelés célja, az adatok őrzésének ideje.
A 2022/431. irányelv a reprodukciót károsító anyagokkal és egyes rákkeltő vagy mutagén anyagokkal (pl. benzol, nikkelvegyületek) kapcsolatban további munkavédelmi követelményeket határoz meg. Ezek átültetéséhez az alábbi munkavédelmi tárgyú miniszteri rendeletek módosítása is szükséges 2024. április 05-ig:
- a kémiai kóroki tényezők hatásának kitett munkavállalók egészségének és biztonságának védelméről szóló 5/2020. (II. 6.) ITM rendelet;
- a foglalkozási eredetű rákkeltő anyagok elleni védekezésről és az általuk okozott egészségkárosodások megelőzéséről szóló 26/2000. (IX. 30.) EüM rendelet.
A GDPR rendeletnek való megfelelés érdekében szükséges az Mvt. módosítása a munkáltató bejelentési és nyilvántartási, valamint a munkavédelmi hatóság nyilvántartás vezetési kötelezettségei tekintetében. Sorra véve a munkáltató és a munkavédelmi hatóság bejelentési és nyilvántartási kötelezettségeit a hatályos végrehajtási rendeletekben szereplő részletes előírások alapján kerül szabályozásra a bejelentések és nyilvántartások célja, a kezelendő személyes adatok, az ezekre vonatkozó átadási kötelezettség, betekintési jogosultság, az adatok megőrzésének ideje.
A 2016/425 rendelet 47. cikke alapján, miszerint a 89/686/EGK irányelv alapján kiadott EK-típusvizsgálati tanúsítványok és jóváhagyó döntések 2023. április 21-ig továbbra is érvényesek, 2023. április 21-e után az EK-típusvizsgálati tanúsítványok már nem érvényesek, ezért a vonatkozó rendelkezést az Mvt.-ből is törölni szükséges.
b) A 2019/1152 és 2019/1158 irányelv átültetése:
A 2019/1152 irányelv a munkaadónak a munkavállalóval szembeni, a szerződés, illetve a munkaviszony feltételeire vonatkozó tájékoztatási kötelezettségéről szóló 91/533/EGK (1991. október 14.) tanácsi irányelvet váltja fel, számos új minimumkövetelmény bevezetésével. A 2019/1152 irányelv reagál a demográfiai fejlemények, a digitalizáció és az új foglalkoztatási formák által előidézett munkaerőpiaci kihívásokra, átlátható és kiszámítható munkafeltételek biztosításával az Unió egész területén. Az irányelv új munkavállalói minimumjogokat hoz létre, új szabályokat vezet be a munkavállalók számára a munkafeltételeikről nyújtandó információk tartalmára, formájára és ütemezésére vonatkozóan. A törvényjavaslat (a továbbiakban: javaslat) tartalmazza az információnyújtási kötelezettség új szabályaira, a próbaidő kikötésére, a munkaidő-beosztás módosításával kapcsolatos garanciákra, a kiszámíthatóbb és biztonságosabb foglalkoztatási formára való áttérésre, továbbá a munkáltató által ingyenesen biztosítandó kötelező képzések igénybevételére vonatkozó új szabályokat.
A 2019/1158 irányelv célkitűzése a nők munkaerőpiaci részvételének növelése, alulreprezentáltságuk szociális és szociális biztonsági következményeinek kiküszöbölése, valamint a család, mint a társadalom legfontosabb egységének a terhek egyenlőbb megosztásával történő megszilárdítása.
Az irányelv magyar érdekek szempontjából legfontosabb jogharmonizációt igénylő rendelkezései:
- apasági szabadság, szülői szabadság,
- gondozói szabadság, és
- rugalmas munkafeltételek.
A 2019/1152 és 2019/1158 irányelvek átültetése érdekében módosuló jogszabályok különösen:
a) a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény,
b) az igazságügyi alkalmazottak szolgálati jogviszonyáról szóló 1997. évi LXVIII. törvény,
c) a bírák jogállásáról és javadalmazásáról szóló 2011. évi CLXII. törvény,
d) a legfőbb ügyész, az ügyészek és más ügyészségi alkalmazottak jogállásáról és az ügyészi életpályáról szóló 2011. évi CLXIV. törvény,
e) nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény,
f) a közszolgálati tisztviselőkről szóló 2011. évi CXCIX. törvény,
g) a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény,
h) a honvédek jogállásáról szóló 2012. évi CCV. törvény,
i) a rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló 2015. évi XLII. törvény,
j) a honvédelmi alkalmazottak jogállásáról szóló 2018. évi CXIV. törvény,
k) a kormányzati igazgatásról szóló 2018. évi CXXV. törvény,
l) a különleges jogállású szervekről és az általuk foglalkoztatottak jogállásáról szóló 2019. évi CVII. törvény,
m) az egészségügyi szolgálati jogviszonyról szóló 2020. évi C. törvény,
n) a Nemzeti Adó- és Vámhivatal személyi állományának jogállásáról szóló 2020. évi CXXX. törvény.
A jogharmonizációs kötelezettségek teljesítésén túl a további módosítások a jogalkalmazás segítését, a jogszabály-módosítások miatt szükségessé váló módosítások, terminológiai változások átvezetését, valamint az egyes törvények közötti koherencia megteremtését szolgálják.
RÉSZLETES INDOKOLÁS
1. §
A korábbi szabályozás alapján a nyugdíj előtti álláskeresési segély megállapításakor a gyakorlatban bizonytalanságot okozott a jogosultság feltételeinek megállapítása, így például annak az értelmezése, hogy az álláskeresési járadék vonatkozásában milyen időintervallumban kellett 45 napnyi időnek összegyűlnie. A foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény (a továbbiakban: Flt.) 30. § (1) bekezdés b)-c) pontjának módosítása egyértelművé teszi, hogy a nyugdíj előtti álláskeresési segély annak az álláskeresőnek állapítható meg, aki a rá irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt öt éven belül betölti és a kérelem benyújtását megelőző három évben összesen legalább 45 nap - tehát nem feltétlenül egybefüggő idejű - álláskeresési járadékban részesült.
A nyugdíj előtti álláskeresési segély megállapításának további, az Flt. 30. § (1) bekezdés c) pontjában megállapított feltétele, hogy a kérelem benyújtásakor az álláskereső nem részesülhet már álláskeresési ellátásban, mivel az álláskeresési járadék folyósítási időtartamát kimerítette, vagy a folyósítási időtartam kimerítését megelőzően az álláskeresési járadék folyósítását az állami foglalkoztatási szerv - kereső tevékenység miatt - megszüntette, és emellett az álláskeresési járadék kimerítését vagy a folyósítás megszüntetését követően álláskeresési járadékra ismételten nem szerzett jogosultságot. [Flt. 30. § (1) bekezdés b)-c) pontja]
2. §
A jogalkalmazás egységesítése érdekében pontosításra kerülnek az álláskeresőkkel összefüggő költségtérítési szabályok. A módosítással az álláskeresőként való nyilvántartásba vételről, valamint a nyilvántartásból való törlésről szóló 2/2011. (I. 14.) NGM rendelet (a továbbiakban: 2/2011. NGM rendelet) vonatkozó rendelkezései kerülnek törvényi szinten kihirdetésre, egységesítve a költségtérítési szabályokat. [Flt. 34. §]
3. §
A jogalkalmazás megkönnyítése és egyszerűsítése, valamint a duplikált szabályozás kiküszöbölése érdekében az álláskeresési járadék és álláskeresési segély megállapításához szükséges igazolólap (a továbbiakban: álláskeresési igazolólap) szabályai újraszabályozásra kerülnek. A módosítás alapján az álláskeresési járadék és álláskeresési segély megállapításához szükséges igazolólapról szóló 34/2009. (XII. 30.) SZMM rendelet (a továbbiakban: 34/2009. SZMM rendelet) szabályainak további hatályban tartása feleslegessé válik. [Flt. 36/A. §-a]
4. §
Technikai jellegű pontosítás, a munkanélküli ellátások helyett az álláskeresési ellátások szövegrész kerül rögzítésre. [Flt. 39. §-át megelőző VI. Fejezet címe]
5. §
Az (1) bekezdéshez:
A módosítás célja, hogy a fizetési kedvezményről szóló ügyekben is biztosított legyen a jogorvoslat lehetősége, tekintettel arra, hogy a fizetési kedvezmények kapcsán a 41/A. § (4) bekezdés b) pontja alapján az állami foglalkoztatási szerv végzést hoz, melynek megtámadására csak érdemi döntés keretében lenne lehetőség, ugyanakkor az érdemi döntés keretében történő fellebbezés a fizetési halasztás vagy részletekben történő teljesítés tekintetében már késő az ügyfél számára. [Flt. 41/A. § (4a) bekezdése]
A (2) bekezdéshez:
Foglalkoztatást elősegítő támogatás esetén a munkaadói jogutódlás szabályait pontosító rendelkezés. A hatósági szerződés kétoldalú kötelem a közigazgatásban. Az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény (a továbbiakban: Ákr.) a felek részére a szerződéskötési kötelezettség lehetőségét teremti meg. A kötelezettségek önkéntes teljesítésére épül. Ha jogutódlás történik, akkor csak külön nyilatkozattal tudja önkéntesen vállalni a feltételek teljesítését a jogutód. A támogatások esetében ez különösen a fenntartási kötelezettség időszakában szükséges. [Flt. 41/A. § (7a) bekezdése]
6. §
Az (1) bekezdéshez:
Az álláskeresők együttműködési kötelezettségéhez kapcsolódó feltételrendszer pontosítása, az Flt. 58. § (5) bekezdés x) pontjában foglalt értelmező rendelkezéssel összhangban. [Flt. 54. § (9) bekezdés d) pontja]
A (2) bekezdéshez:
Minden álláskereső - tekintet nélkül arra, hogy részesül-e álláskeresési ellátásban vagy sem, - az Flt. 58. § (5) bekezdés d) pont 5. pontja alapján köteles az állami foglalkoztatási szervvel együttműködni. Az Flt. alapján ellátásban részesülő személyek az együttműködési kötelezettség részét képező változás-bejelentési kötelezettségüknek az Flt. 36. § (1) bekezdés alapján az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló 2015. évi CCXXII. törvényben (a továbbiakban: e-ügyintézési törvény) foglaltak szerint is eleget tehetnek. A módosítást követően az Flt. alapján az álláskeresők - így az ellátásban nem részesülő személyek is -az e-ügyintézési törvényben foglaltak szerint eleget tehetnek az 54. § (9) bekezdés c) pontjában foglalt bejelentési kötelezettségüknek. A módosítás alapján könnyebbé válik az együttműködési kötelezettség teljesítése, különösen akkor, ha az ellátásban nem részesülő személy munkaviszonyt létesít, melynek bejelentését gyakran egyszerűbb elektronikus úton megtenni. [Flt. 54. § (9d) bekezdése]
A (3) és (4) bekezdéshez:
Az álláskeresők nyilvántartásból való törléséhez kapcsolódó feltételrendszer pontosítása.
A jogalkalmazás egységesítése és egyszerűsítése érdekében az Flt.-ben kerülnek rögzítésre az álláskeresők nyilvántartásba vételével és a nyilvántartásból törlésével kapcsolatos szabályok. A módosítás alapján a 2/2011. NGM rendelet szabályainak további hatályban tartása feleslegessé válik. [Flt. 54. § (14) bekezdése, 54. § (15) bekezdése]
Az (5) bekezdéshez:
Pontosításra kerülnek a felsorolás elemei a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény és a nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény vonatkozásában.
Ezen túl a módosítás az Ifjúsági Garancia program (IGP) esetében a nyomon követéshez szükséges szakrendszeri hozzáférést biztosítja, ugyanis a jelenlegi jogszabályi felhatalmazás nem ad lehetőséget a valós feltérképezésre, elérésre és utánkövetésre, az jóval passzívabb. Továbbá a módosítás proaktívan szolgálja a korai jelzőrendszer által beazonosított, már lemorzsolódott fiatalok segítését a velük kapcsolatos alapinformációk - név, elérhetőség - automatikus továbbítása révén az adatgazdától az állami foglalkoztatási szervhez. [Flt. 54. § (19) bekezdése]
7. §
Az Flt. és a foglalkoztatást elősegítő szolgáltatásokról és támogatásokról, valamint a foglalkoztatás felügyeletéről szóló 2020. évi CXXXV. törvény (a továbbiakban: Fftv.) és annak végrehajtási rendelete közti koherencia megteremtését szolgáló szabály.
Az Fftv. vagy végrehajtási rendeleteinek eltérő rendelkezései hiányában az Flt. Nemzeti Foglalkoztatási Alapra vonatkozó szabályokat, az általános közigazgatási rendtartásról szóló törvény alkalmazásával kapcsolatos szabályokat és az eljárási szabályokat megfelelően, külön rendelkezés nélkül megfelelően alkalmazni kell. [Flt. 57. §]
8. §
Az (1) bekezdéshez:
Az Flt. 54. § (9) bekezdés d) pontjának módosításával összefüggő pontosítás. A törvény fogalomhasználatát pontosítja a rendelkezés, meghatározva az aktív munkahelykereső fogalmát. Az Flt. már nem használja a munkanélküli háztartás fogalmát, ezért elhagyható, helyébe kerül az új értelmező rendelkezés. [Flt. 58. § (5) bekezdése x) pontja]
A (2) bekezdéshez:
A módosítás az Flt. 58. § (6) bekezdés a)-c) pontjai tekintetében a rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló 2015. évi XLII. törvénnyel, a honvédelemről és a Magyar Honvédségről, valamint a különleges jogrendben bevezethető intézkedésekről szóló 2011. évi CXIII. törvénnyel, a Honvédelmi Minisztérium feladat- és hatáskörébe tartozó, a honvédek jogállásáról szóló 2012. évi CCV. törvénnyel, valamint a honvéd alkalmazottak jogállásáról szóló 2018. évi CXIV. törvénnyel, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal személyi állományának jogállásáról szóló 2020. évi CXXX. törvénnyel, az egészségügyi szolgálati jogviszonyról szóló 2020. évi C. törvénnyel való összhang megteremtését szolgálja.
Az Flt. 58. § (6) bekezdés korábbi d) pontja alapján az a személy rendelkezett a munkaviszony létesítéséhez szükséges feltételekkel, aki a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (a továbbiakban: Mt.) alapján munkaviszonyt létesíthetett. Ez az Flt. tekintetében nem értelmezhető meghatározás, mivel az Flt. 58. § (5) bekezdés a) pontja meghatározza a munkaviszony fogalmát, amely jóval bővebb, mint az Mt.-ben meghatározott jogviszonyok köre. Emellett a munkaviszony létesítéséhez szükséges feltételekkel rendelkezésről az egyes jogállási törvények külön rendelkeznek a különböző foglalkoztatási jogviszonyok kapcsán. Nem volt indokolt ennek a rendelkezésnek a megtartása, mert koherencia zavarhoz vezetett, valamint nem az Flt. tárgykörébe tartozó feltételrendszert szabályozott. [Flt. 58. § (6) bekezdése]
9. §
Az elmúlt években a munkanélküli ellátás és munkanélküli járadék fogalom mellett az álláskeresők támogatása és az álláskeresési segély kifejezés is kikerült az Flt. fogalomhasználatából, ezért a terminológia pontosítása vált szükségessé. [Flt. 59/B. § (2) bekezdése]
10. §
A jogalkalmazás megkönnyítése és egyszerűsítése, valamint a duplikált szabályozás kiküszöbölése érdekében az álláskeresési igazolólap szabályai újraszabályozásra kerülnek. A módosítás alapján a 34/2009. SZMM rendelet korábbi szabályainak további hatályban tartása feleslegessé válik. [Flt. 59/G. §]
11. §
Az 1. ponthoz:
Az álláskeresők támogatása fogalom nem szerepel a törvényben. A törvény alapvetően az álláskeresők ellátását nevesíti. A fogalomhasználatot pontosítja a módosítás. [Flt. 2. § (1) bekezdése]
A 2. ponthoz:
A hatályos jogértelmezésnek megfelelő szövegpontosítás, amellyel egyértelművé válik, hogy azon megbízási jogviszonyok vehetőek figyelembe, amelyek biztosítási és járulékfizetési kötelezettséggel járnak. [Flt. 27. § (1) bekezdése]
A 3. és 14. pontokhoz:
Technikai jellegű pontosítás, az Flt. terminológiájának megfelelően a munkanélküli, valamint a munkanélküli ellátás helyett az álláskereső vagy az álláskeresési ellátás szövegrész kerül rögzítésre. [Flt. 27. § (6) bekezdése, 57/B. § (4) bekezdés 2. pontja]
A 4. ponthoz:
Technikai jellegű pontosítás, az Flt. terminológiájának megfelelően a munkanélküli, valamint a munkanélküli ellátás, valamint álláskeresési segély fogalmak helyett az álláskereső vagy az álláskeresési ellátás, valamint nyugdíj előtti álláskeresési segély szövegrész kerül rögzítésre. [Flt. 27. § (12) bekezdése]
Az 5. ponthoz:
Az Flt. 25. § (5) bekezdés szerint az álláskereső részére az Flt. 25. § (2) bekezdésben foglalt feltételeknek megfelelő, rövid időtartamú munkalehetőség felajánlható. Az Flt. 29. § (1) bekezdés c) pontja visszautal az Flt. 25. § (5) bekezdésében foglaltakra, viszont abban nincs utalás közfoglalkoztatásra.
Az Flt. 25. § (5) bekezdésében foglalt rövid időtartamú munkalehetőség a 120 napot meg nem haladó határozott idejű munkaviszonyt jelenti, ezért pontosítani szükséges az Flt. 29. § (1) bekezdés c) pontjában foglalt megfogalmazást annak érdekében, hogy egyértelmű legyen, hogy csak a rövid időtartamú munkalehetőség hosszának megfelelő időtartamú közfoglalkoztatás esetén szünetel az álláskeresési járadék folyósítása. [Flt. 29. § (1) bekezdés c) pontja]
A 6. ponthoz:
Hivatkozás pontosítása a 28. § (1) bekezdés f) pont hatályvesztése miatt. [30. § (5) bekezdése]
A 7. ponthoz
Nyelvhelyességi pontosítás, a névelő javítása szükséges. [Flt. 37. § (4) bekezdése]
A 8. ponthoz:
A közfoglalkoztatás, - mint fiatalok számára megfelelő munkahely - esetében a fiatal korosztály pontosítása összhangban az Ifjúsági Garancia kibővített célcsoportjával. [Flt. 54. § (10a) bekezdése]
A 9. ponthoz:
A módosítás alapján az örökbefogadói díjban és a gyermekgondozási díjban részesülők is kérhetik az álláskeresőként történő nyilvántartásba vételüket. [Flt. 54. § (12) bekezdése]
A 10. ponthoz:
A módosuló hivatkozás pontosítása az álláskeresők nyilvántartásból való törléséhez kapcsolódó feltételrendszer pontosításával összefüggésben.
A jogalkalmazás egységesítése és egyszerűsítése érdekében az Flt.-ben kerülnek rögzítésre az álláskeresők nyilvántartásba vételével és a nyilvántartásból törlésével kapcsolatos szabályok. A módosítás alapján a 2/2011. NGM rendelet szabályainak további hatályban tartása feleslegessé válik. [Flt. 54. § (17) bekezdése]
A 11. ponthoz:
Szövegcserével pontosításra kerül az Flt. 36/A. § (4) bekezdésében bevezetett rövid fogalomra tekintettel a társadalombiztosítási azonosító jel megnevezése. [Flt. 57/A. § (1) bekezdés a) pontja]
A 12. ponthoz:
A nyilvántartásba vételi eljárás során a Tbj. szerinti egyéni vállalkozói tevékenységét szüneteltető ügyfél esetében a szünetelés tényének ellenőrzése kapcsán szükséges, hogy az állami foglalkoztatási szerv meggyőződjön ennek tényéről, és azt ellenőrizze a nyilvántartásokban. Erre tekintettel pontosítja a felsorolást a módosítás, kiegészítve a nyilvántartásba vétellel. [Flt. 57/A. § (1) bekezdés e) pontja]
A 13. ponthoz:
Adatkezelési szabályok pontosítása. [Flt. 57/A. § (2c) bekezdés a) pontja]
A 15., 16. és 17. pontokhoz:
Technikai jellegű pontosítás, az Flt. terminológiájának megfelelően pontosítja az adatbázis fogalmát, az 57/D. § (1) bekezdésének megfelelőn az ESZA adatbázis megnevezést alkalmazva. [Flt. 57/D. § (4) és (4a) bekezdése, 57/D. § (6) bekezdése]
A 18. ponthoz:
A duális szakképzés keretében kötött szakképzési munkaszerződés esetén munkaviszony keletkezik. Mivel a szakképzési munkaszerződéssel létesített munkaviszonyok esetében a társadalombiztosítási járulékfizetési kötelezettséget 18,5 százalék mértékben kell teljesíteni, ezért a szakképzési munkaszerződéssel létrejött munkaviszony az álláskeresési járadék megállapítása során, jogosító időként figyelembe vehetővé válik, ha a javaslat alapján a jogintézmény a munkaviszony fogalom meghatározásába beemelésre kerül.
Ezzel egyidejűleg az egészségügyi szolgálati jogviszony duplikációja is megszüntetésre kerül. [Flt. 58. § (5) bekezdés a) pontja]
A 19. ponthoz:
A módosítás oka, hogy a korábbi nyugdíjjárulékot, a természetbeni és a pénzbeli egészségbiztosítási járulékot, valamint a munkaerőpiaci járulékot 2020. július 1-jétől a társadalombiztosítási járulék váltotta fel. [Flt. 58. § (5) bekezdés u) pontja]
12. §
Az a) ponthoz:
Szövegpontosítás, tekintettel arra, hogy közfoglalkoztatási jogviszony nem létesíthető határozatlan időre, így elegendő a határozatlan időtartamú munkaviszonyra történő utalás. [Flt. 27. § (8) bekezdése]
A b) ponthoz:
Az Flt. 29. § (1) bekezdés e) pontjával összefüggő módosítás.
A módosítás célja, hogy ha az álláskereső olyan támogatást kap, melyben képzésben is részt vesz, az álláskeresési járadék folyósítása csak szüneteljen, és ne szűnjön meg.
Az Fftv. hatálybalépésével megváltozott a támogatások rendszere. A foglalkoztatást elősegítő szolgáltatásokról és támogatásokról szóló 100/2021. (II. 27.) Korm. rendelet (a továbbiakban: 100/2021. Korm. rendelet) 42. § alapján munkaerőpiaci alkalmazkodás támogatás keretében nyújthat támogatást az álláskeresőnek a kormányhivatal, ha képzésen vesz részt. Az állami foglalkoztatási szerv nem a képzési lehetőséget vagy a képző intézményt támogatja, hanem a képzésben résztvevő álláskeresőt. [Flt. 28. § (1) bekezdés f) pontja]
A c) ponthoz:
A hivatkozott 29. § (1) bekezdés e) pontját hatályon kívül helyezte az Fftv. 18. § e) pontja, ezért szükséges a belső hivatkozás hatályon kívül helyezése is. [Flt. 30. § (7) bekezdés a) pontja]
A d) ponthoz:
Technikai jellegű pontosítás, a munkanélküli járadékot és a nyugdíj előtti munkanélküli segélyt már felváltotta az álláskeresési járadék és nyugdíj előtti álláskeresési segély. Az Flt. 59/B. (2)-(5) bekezdései szerint munkanélküli járadék és a nyugdíj előtti munkanélküli segély már nem folyósítható. [Flt. 39. § (3) bekezdés a) pontja]
Az e) ponthoz:
Szövegpontosítás, mivel az álláskeresők ellátása kapcsán nem értelmezhető a kérelem tekintetében a székhely, telephely vagy fióktelep. [Flt. 41/A. § (9) bekezdése]
Az f) ponthoz:
Az álláskeresési igazolólap kiállítására és tartalmára vonatkozó rendelkezések a jogalkalmazás megkönnyítése érdekében egységesen kerülnek szabályozásra a törvényben. A felhatalmazó rendelkezés kiüresedésével a rendelkezés hatályon kívül helyezése indokolttá válik. A módosítás alapján a 34/2009. SZMM rendelet szabályainak további hatályban tartása feleslegessé válik. [Flt. 47. § (5) bekezdése]
A g) ponthoz:
Szövegpontosítás, tekintettel arra, hogy az Fftv. hatálybalépésével megváltozott a támogatások rendszere.
A 100/2021. Korm. rendelet 42. § alapján munkaerőpiaci alkalmazkodás támogatás keretében nyújthat támogatást az álláskeresőnek a kormányhivatal, ha képzésen vesz részt. Az állami foglalkoztatási szerv nem a képzési lehetőséget vagy a képző intézményt támogatja, hanem a képzésben résztvevő álláskeresőt. [Flt. 54. § (9) bekezdés e) pontja]
A h) ponthoz:
Szövegpontosítás, tekintettel arra, hogy az Fftv. hatálybalépésével megváltozott a támogatások rendszere. A 100/2021. Korm. rendelet 42. § alapján munkaerőpiaci alkalmazkodás támogatás keretében nyújthat támogatást az álláskeresőnek a kormányhivatal, ha képzésen vesz részt. Az állami foglalkoztatási szerv nem a képzési lehetőséget vagy a képző intézményt támogatja, hanem a képzésben résztvevő álláskeresőt. A támogatási rendszer megváltozására tekintettel nem értelmezhető a továbbiakban az álláskereső aktív munkahelykereső tevékenysége és álláskeresőként való nyilvántartása kapcsán az állami foglalkoztatási szerv által támogatott képzésben való részvétel, mint szünetelési ok. [54. § (14a) bekezdés a) pontja]
Az i) ponthoz:
A rendelet szabályai a jogalkalmazás megkönnyítése érdekében törvényi szinten egységesen szabályozásra kerülnek, a felhatalmazó rendelkezés kiüresedett, hatályon kívül helyezése indokolttá válik. A módosítás alapján a 2/2011. NGM rendelet szabályainak további hatályban tartása feleslegessé válik. [Flt. 58. § (8) bekezdés b) pontja]
A j) ponthoz:
Az átmeneti szabály már nem értelmezhető, mivel az abban rögzítettek szerint a kérelem benyújtási ideje 2005. október 31. volt. [Flt. 59/B. § (4) bekezdése]
13. §
A módosítás a 2019/1158 irányelvben foglaltak átültetését biztosítja, az Mt. vonatkozó szabályaival összhangban. Az irányelv értelmében az apának gyermek születése esetén legalább tíz munkanap apasági szabadságot kell biztosítani. Ezzel összhangban az apasági szabadság biztosítja, hogy az apa gyermeke születése esetén legkésőbb a születést követő, illetve örökbefogadás esetén az örökbefogadást engedélyező határozat véglegessé válását követő második hónap végéig tíz munkanap időtartamban jogosult a közalkalmazotti jogviszonyban az ún. apasági szabadságra. Az apasági szabadságra a közalkalmazott akkor is jogosult, ha a gyermeke halva születik, vagy meghal. [Kjt. 57/A. §-a]
14. §
A 2019/1158 irányelvhez kapcsolódó átmeneti rendelkezést tartalmazza. A javaslat előírja az apasági szabadság biztosítását, ha a közalkalmazottnak 2022. augusztus 2. és december 31. között született gyermeke vagy fogadott örökbe gyermeket. A közalkalmazott a Módtv1. hatálybalépésétől számított két hónapon belül jogosult az apasági szabadságot igénybe venni, ha a Módtv1. hatálybalépése előtt a Kjt. 57/A. § szerinti apai pótszabadságot nem vette igénybe, vagy a Kjt. 57/A. § szerinti apai pótszabadságot igénybe vette. Ez utóbbi esetben az apai pótszabadság és a Módtv1. szerinti apasági szabadság különbözetének tartamára illeti meg a közalkalmazottat az apasági szabadság.
Megalkotásra kerül a szülői szabadság tekintetében szükséges átmeneti szabály is. Eszerint a munkáltató, ha a közalkalmazott gyermeke 2022. augusztus 2. és 2023. június 30. között tölti be a harmadik életévét, a szülői szabadságot - a közalkalmazott kérésének megfelelő időpontban - legkésőbb 2023. június 30-ig terjedő időszakban adja ki, illetve addig le is kell tölteni. [Kjt. 91/G. §]
15. §
Jogharmonizációs záradék a 2019/1152 és a 2019/1158 irányelv átültetéséhez. [Kjt. 95. §]
16. §
Hatályát vesztő rendelkezés. [Kjt. 85. § (1) bekezdés d) pontja]
17. §
A polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásából történő adatigénylési jogosultság állami foglalkoztatási szervnek történő biztosításának célja az, hogy a közhiteles hatósági nyilvántartásban elérhető ügyintézéshez szükséges információk az állami foglalkoztatási szerv kormánytisztviselő számára rendelkezésre álljanak annak érdekében, hogy az adott hatósági ügyet hatékonyan és gyorsan el tudja intézni.
Az állami foglalkoztatási szervnél intézhető ügyek esetében a lakcímadat határozza meg az illetékességet, a foglalkoztatást elősegítő támogatások kapcsán pedig ez egyik vizsgálandó jogszabályi feltételt képezi a közhiteles hatósági nyilvántartásba bejelentett lakcímadat.
Az állami foglalkoztatási szervnél személyes megjelenés keretében történő ügyintézés során a természetes személy ügyfél a lakcímkártyáját bemutatja az ügyintézőnek. A jogszabály-módosítás révén az elektronikus ügyintézést önkéntesen vállaló természetes személy ügyfeleknek nem kellene a lakcímet igazoló hatósági igazolványt a kérelem űrlap mellé csatolni, a lakcímadatot az állami foglalkoztatási szerv adatigénylés révén tudná beszerezni és kezelni. [1992. évi LXVI. törvény 23/A. § u) pontja]
18. §
Az a) és b) ponthoz:
Technikai jellegű pontosítás, a koherencia megteremtése érdekében az Flt. terminológiájának megfelelő fogalomhasználat kerül rögzítésre. [1993. évi III. törvény 33. § (1) bekezdés d) pontja, 64. § (4) bekezdés e) pontja]
19. §
A munkaegészségügyi szakterületet is érintő orvoshiányt figyelembe véve a rendelkezés megteremti annak a lehetőségét, hogy bizonyos, jogszabályban meghatározott munkaegészségügyi feladatokat szakmai, de nem orvosi szakképesítéssel is el lehessen látni. Az elmúlt évtizedek hatósági tapasztalatai alapján a szaktevékenységek nagy részét a foglalkozás-egészségügyi orvosok egyáltalán nem láttak el. [Mvt. 8. §]
20. §
A 2016/425 rendelet 47. cikkére alapján a 89/686/EGK irányelv alapján kiadott EK-típusvizsgálati tanúsítványok és jóváhagyó döntések 2023. április 21-ig továbbra is érvényesek. 2023. április 21-e után az EK-típusvizsgálati tanúsítványok már nem érvényesek, ezért a vonatkozó normaszöveg Mvt.-ből történő hatályon kívül helyezése szükséges. [Mvt. 18. § (4) bekezdése]
21. §
Az (1) bekezdéshez:
Könnyítést tartalmazó rendelkezés, amely alapján a munkavédelmi szempontú előzetes vizsgálattal kapcsolatos munkaegészségügyi feladatot nem orvos végzettségű, de munkaegészségügyi tudással rendelkező személy is elláthassa a foglalkozás-egészségügyi alapszolgáltatást biztosító szolgálat orvosának jóváhagyásával. [Az Mvt. 21. § (3a) bekezdése]
A (2) bekezdéshez:
A jelenleg hatályos szabályozás alapján a veszélyes létesítmény, munkahely, munkaeszköz, üzembe helyezés utáni időszakos biztonsági felülvizsgálatának elvégzésére szigorúbb képesítési követelmények vannak, mint az üzembe helyezés előtti munkavédelmi szempontú előzetes vizsgálat elvégzésére. Ezt szükséges szinkronba hozni és az üzembe helyezés előtti munkavédelmi szempontú vizsgálatnál is szükséges előírni a szigorúbb szakmai követelményeket (szakirányú képzettség és munkavédelmi szakképzettség, veszélyes technológia esetén munkabiztonsági szakértői engedély). [Mvt. 21. § (8) bekezdése]
22. §
Könnyítést tartalmazó rendelkezés, amely alapján a soron kívüli ellenőrzéssel kapcsolatos munkaegészségügyi feladatot nem orvos végzettségű, de munkaegészségügyi tudással rendelkező személy is elláthassa a foglalkozásegészségügyi alapszolgáltatást biztosító szolgálat orvosának jóváhagyásával. [Mvt. 23. § (2a) bekezdése]
23. §
A munkáltatónak az Mvt. alapján kötelező mentési tervet készítenie. A jelenlegi szabályozás szerint ennek elkészítésében a munkavédelmi szakember csak közreműködik. Sok esetben csak akkor derül ki, hogy a mentési terv nem volt megfelelően kidolgozott, átgondolt, az adott munkahelyre vonatkozó, amikor bekövetkezik a baleset, vagy a mentésre okot adó körülmény. Tekintettel arra, hogy a mentési tervnek figyelembe kell vennie a munkahely speciális körülményeit, elkészítése során azonosítani kell a veszélyforrásokat, alaposan ki kell dolgozni a szükséges azonnali intézkedéseket, indokolt a mentési terv szaktevékenységgé minősítése, ezzel biztosítva a mentési terv elkészítésének szakszerűségét. [Mvt. 45. § (3) bekezdése]
24. §
Az (1) bekezdéshez:
Könnyítést tartalmazó rendelkezés, amely alapján a kockázatértékeléssel kapcsolatos munkaegészségügyi feladatot nem orvos végzettségű, de munkaegészségügyi tudással rendelkező személy is elláthassa a foglalkozásegészségügyi orvos jóváhagyásával, amennyiben a munkáltató alacsony veszélyességi osztályba (III. veszélyességi osztály) sorolt tevékenységet végez és 1-9 főt foglalkoztat. [Mvt. 54. § (2a) bekezdése]
A (2) bekezdéshez:
A munkáltatónak a munkavállalók munkahelyi biztonságának és egészségvédelmének javítását ösztönző intézkedések bevezetéséről szóló, 1989. június 12-i 89/391/EGK tanácsi irányelv (keretirányelv) és az Mvt. alapján kötelező elkészítenie a megelőzési stratégiát. Ennek munkabiztonsági és munkaegészségügyi tartalmának kialakítása szaktevékenységnek minősül. A módosítás könnyítést tartalmaz azzal, hogy a megelőzési stratégia az III. veszélyességi osztályba sorolt 1-9 főt foglalkoztatók esetében a kockázatértékelés részét is képezheti, így nem lesz szükség külön dokumentumra. [Mvt. 54. § (6a) bekezdése]
A (3) bekezdéshez:
A módosítás alapján a III. veszélyességi osztályba sorolt 1-9 főt foglalkoztatók esetében a munkaegészségügyi feladatot nem orvos végzettségű, de munkaegészségügyi tudással rendelkező személy is elláthatja a foglalkozásegészségügyi orvos jóváhagyásával. [Mvt. 54. § (6b) bekezdése]
A (4) bekezdéshez:
A megelőzési stratégia elkészítése kapcsán a módosítás alapján a legveszélyesebb tevékenységek és a nagyobb létszám esetén előírásra kerül a munkabiztonsági rész tekintetében a felsőfokú végzettséget a munkavállalók alaptörvényben szereplő védelmének magasabb szintű biztosítása érdekében. [Mvt. 54. § (6c) bekezdése]
Az (5) bekezdéshez:
A munkavédelmi hatóság tapasztalatai alapján, a munkabiztonsági szaktevékenységek szakmai színvonala eltérő. A kockázatértékelés a munkavédelem egyik legfőbb dokumentuma. A nem megfelelő minőségben történő elkészítése nagy szerepet játszhat a munkabaleset bekövetkezésében, foglalkozási megbetegedések kialakulásában. A munkabiztonsági szaktevékenység tekintetében jelenleg nincs különbség a középfokú és felsőfokú végzettséggel ellátható feladatok között, így alacsonyabb szintű szaktudással is végezhető minden tevékenység. A módosítás célja, hogy a kockázatértékelés elkészítésének komplexitása, illetve nehézsége alapján rögzítésre kerüljön, hogy a legveszélyesebb tevékenységek és a nagyobb létszám esetén a feladat csak felsőfokú munkavédelmi szakképzettséggel látható el. [Mvt. 54. § (8a) bekezdése]
25. §
Az (1) bekezdéshez:
A hatósági ellenőrzési és a munkavédelmi hatóság tanácsadási tevékenység tapasztalatai alapján indokolt annak konkrét rögzítése, hogy a munkavédelmi szakember nem csak közreműködik az oktatási tematika elkészítésében, hanem ez deklaráltan szaktevékenység is. A legtöbb munkabaleset a munkavédelmi ismeretek hiánya miatt következik be. A tematika megfelelő elkészítése olyan szakmai tudást és tapasztalatot igényel, melyet szükséges szaktevékenységnek minősíteni, így biztosítva a munkavédelmi oktatás szakszerűségét. [Mvt. 55. § (3) bekezdése]
A (2) bekezdéshez:
Könnyítést tartalmazó rendelkezés, mely alapján az oktatási tematika elkészítésével kapcsolatos munkaegészségügyi feladatot nem csak orvos végzettségű, de munkaegészségügyi tudással rendelkező személy is elláthatja, amihez a foglalkozás-egészségügyi orvos jóváhagyása is szükséges. [Mvt. 55. § (4) bekezdése]
26. §
Könnyítést tartalmazó rendelkezés, mely alapján az egyéni védőeszköz juttatás rendjével kapcsolatos munkaegészségügyi feladatot nem csak orvos végzettségű, de munkaegészségügyi tudással rendelkező személy is elláthatja, amihez a foglalkozás-egészségügyi orvos jóváhagyása is szükséges. [Mvt. 56. §-a]
27. §
A GDPR rendeletnek megfelelő adatvédelmi szabályozással egészül ki a rendelkezés. Amennyiben a munkáltató külső szolgáltató útján tesz eleget a szaktevékenységekkel kapcsolatos feladat ellátásának (Mvt. 8. §) szükséges a feladatellátáshoz kapcsoló adatok kezelésével kapcsolatban felhatalmazást adni a külső szolgáltatónak, annak érdekében, hogy tevékenyégét megfelelően el tudja látni. [Mvt. 57. § (2) bekezdése]
28. §
Könnyítést tartalmazó rendelkezés, mely alapján az egészséget nem veszélyeztető munkakörnyezet kialakításával kapcsolatos munkaegészségügyi feladatot nem orvos végzettségű, de munkaegészségügyi tudással rendelkező személy is elláthassa a foglalkozás-egészségügyi alapszolgáltatást biztosító szolgálat orvosának jóváhagyásával. [Mvt. 58. § (2a) bekezdése]
29. §
A módosítás célja a fejezet megnevezésének pontosítása, mivel a fejezetben a munkabiztonsági és munkaegészségügyi nyilvántartások, vagyis összefoglaló néven a munkavédelmi nyilvántartások kerülnek a fejezetben szabályozásra. [Mvt. IV/A. Fejezetének címe]
30. §
Az expozíciós idő nyilvántartásának a határértékkel szabályozott veszélyes anyagok esetén van nagyobb jelentősége. A javasolt módosítás könnyítés lehet a vállalkozások számára, mert pl. takarítószereknél is, amelyekben nincs ilyen komponens, nem kell rögzíteni az expozíciós időt. A módosítás alapján egyértelművé válik, hogy az expozíciós koncentrációt csak határértékkel szabályozott veszélyes anyagok esetén kell rögzíteni. [Mvt. 63/A. § (2) bekezdés c) pontja]
31. §
A 2022/431 irányelv átültetése kapcsán szükséges módosítások. Az irányelv újraszabályozza a 2004/37/EK irányelv 15. cikk (1) bekezdését, így nyilvántartást kell vezetni a reprodukciót károsító anyagokról is, ezért szükséges kiegészíteni az erre vonatkozó szabályozást. [Mvt. 63/B. § (1)-(3) bekezdése]
32. §
A 2022/431 irányelv átültetése kapcsán szükséges módosítások. Az irányelv 1. cikk 7. pontja módosítja a 2004/37/EK irányelv 6. cikkét is, ezért a munkáltatóknak be kell jelenteni a reprodukciót károsító anyagokkal végzett tevékenységet is. Emiatt szükséges kiegészíteni a bejelentésre vonatkozó rendelkezéseket. [Mvt. 63/C. § (1)-(2) bekezdése]
33. §
Az építési munkahelyek tekintetében az Mvt. 63/D. §-sal egészül ki a GDPR rendeletre tekintettel. A módosítás az építési munkahelyen végzett tevékenység bejelentésével kapcsolatos szabályokat a jelenlegi ágazati miniszteri rendeleti szintről törvényi szintre emeli. Az Mvt. szabályozza a továbbiakban a bejelentés tartalmát, az adatkezelés célját, az adatokra vonatkozó őrzési időt. [Mvt. 63/D. §]
A biológiai tényezők kapcsán az Mvt. a 63/E-F. §-sal egészül ki. A módosítás a jelenlegi ágazati miniszteri rendeleti szintről törvényi szintre emeli az adatkezelési szabályokat. A rendelkezés szabályozza a biológiai tényezők hatásának kitett munkavállalókról vezetett jegyzék célját, tartalmát, az adatok őrzési idejét.
Bizonyos biológiai tényezőkkel történő tevékenységeket a munkavédelmi hatóság számára be kell jelenteni. A rendelkezés szabályozza a bejelentés tartalmát, célját, az adatok őrzési idejét. [Mvt. 63/E-F. §]
Azbeszttel végzett tevékenység tekintetében az Mvt. a 63/G. §-sal egészül ki. A módosítás a jelenlegi ágazati miniszteri rendeleti szintről törvényi szintre emeli az adatkezelési szabályokat. Az azbeszt különösen veszélyes rákkeltő anyag, ezért az azbeszttel történő tevékenységet a rákkeltő anyagok bejelentésétől függetlenül külön is be kell jelenteni a munkavédelmi hatóság számára. A hatóság a bejelentések alapján nyilvántartást vezet. A bejelentés és a nyilvántartás tartalmát, célját, az adatok őrzési idejét szabályozza a rendelkezés. [Mvt. 63/G. §]
Túlnyomásos légtérben végzett tevékenység kapcsán az Mvt. a 63/H. §-sal egészül ki. A módosítás a jelenlegi ágazati miniszteri rendeleti szintről törvényi szintre emeli az adatkezelési szabályokat.
A túlnyomásos légtérben végzett tevékenységet be kell jelenteni a munkavédelmi hatóságnak. A bejelentés tartalmát, célját és az adatok őrzési idejét szabályozza a rendelkezés. [Mvt. 63/H. §]
Éles, hegyes eszközök tekintetében kiegészül az Mvt. a 63/I. §-sal. A módosítás a jelenlegi ágazati miniszteri rendeleti szintről törvényi szintre emeli az adatkezelési szabályokat.
A rendelkezés szabályozza az egészségügyi szolgáltatás keretében használt, éles vagy hegyes munkaeszközök használatából eredő kockázatok esetén szükséges bejelentést. Az éles vagy hegyes eszközök által a munkavállalóknak okozott sérülések és fertőzések kockázatának megszüntetése vagy minimálisra csökkentése céljából, akkor, ha ezt a kockázatot a kockázatértékelés megállapítja, a kockázatértékelést a munkavédelmi hatóságnak meg kell küldeni és bejelentést kell tenni. A rendelkezés szabályozza a bejelentés tartalmát, célját, az adatok őrzési idejét. [Mvt. 63/I. §]
34. §
A GDPR rendeletnek való megfelelés érdekében az Mvt.-ben kerül rögzítésre az eddig miniszteri rendeletben szereplő, a munkabaleseti nyilvántartásra vonatkozó szabályozás. A munkáltató által vezetett nyilvántartás célját, adattartalmát és az őrzésre vonatkozó időt tartalmazza a rendelkezés. [Mvt. 64/A. §]
A munkavédelmi hatóság a bejelentett munkabalesetekről szintén nyilvántartást vezet, melynek célját, tartalmát, az adatokra vonatkozó őrzési időt a rendelkezés szabályozza. [Mvt. 64/B. §]
A munkáltatónak be kell jelentenie, ha a munkahelyen foglalkozási betegség gyanúja merül föl.
A bejelentés tartalmát, célját, az adatok őrzési idejét szabályozza a rendelkezés. [Mvt. 64/C. §]
A bejelentett adatokról a munkavédelmi hatóság nyilvántartást vezet, melynek célját, tartalmát, az adatok őrzési idejét tartalmazza a rendelkezés. [Mvt. 64/D. §]
A munkavédelmi hatóság nyilvántartást vezet a fokozott expozíciós esetekről, melynek célját, tartalmát, az adatok őrzési idejét tartalmazza a rendelkezés. [Mvt. 64/E. §]
35. §
A hatályos szabályozás alapján a munkavédelmi képviselők szakmai képzés keretében történő képzése 2023. január 1-től súlyos problémákat okozna, ugyanis 2022. december 31-án lejár az az átmeneti időszak, amikor a képzést még felnőttképzési tevékenység keretében (párhuzamosan az új szabályokkal) meg lehetett tartani. A munkavédelmi képviselők képzését a szakképzésről szóló törvény hatálya alá tartozó szakmai képzés keretében nem lehet megvalósítani. A munkavédelmi képviselők feladatellátása és képzésük annyira munkahely, illetve munkáltató specifikus kell, hogy legyen, hogy arra egységes programkövetelményt nem lehetséges megállapítani, és akkreditált vizsgaközpontban a vizsgákat nem lehet szervezni. A módosítással a munkavédelmi képviselők képzése visszakerül a felnőttképzésről szóló törvény hatálya alá, és a szabályozással jogszabály alapján szervezett képzés lesz, ami által biztosítható a munkavédelmi képviselők megfelelő képzése. [Mvt. 75. §-a]
36. §
Sok esetben - főleg súlyos (halálos) baleseteknél - előfordul, hogy a munkáltató nem vizsgálja ki a bekövetkezett munkabalesetet és a hatóság végleges döntésében foglalt döntés ellenére sem tölti ki a munkabaleseti jegyzőkönyvet.
Mivel ez egyrészt a munkabaleseti statisztikát torzítja, másrészt a jegyzőkönyv hiányában a sérült nem jut megfelelő társadalombiztosítási ellátáshoz, szükséges annak rögzítése, hogy a hatóság saját kivizsgálása alapján kitölthesse a jegyzőkönyvet, és azt megküldhesse az érintetteknek: a sérültnek, vagy halála esetén a hozzátartozójának, a társadalombiztosítási kifizetőhelynek. [Mvt. 81. § (7) bekezdése]
37. §
A 2022/431 irányelv átültetése kapcsán szükséges módosítások. Az irányelv miatt módosulnak az Mvt. 63/C. § szerinti bejelentésre vonatkozó szabályok, mivel kiegészül a reprodukciót károsító anyagokkal. Tekintettel arra, hogy a munkavédelmi hatóság az Mvt. 63/C. § (2) bekezdése szerinti bejelentések alapján nyilvántartást vezet, szükséges kiegészíteni a nyilvántartásra vonatkozó rendelkezéseket is. [Mvt. 83/A. §-a]
38. §
A munkavédelmi ellenőrzési feladatokat ellátó hatóságok tekintetében felügyeleti szervként a munkavédelmi ágazati feladatkörében érintett miniszter jár el. A felügyeleti tevékenység ellátása érdekében szükséges, hogy a területileg illetékes munkavédelmi hatóságok által vezetett nyilvántartások adatait a felügyeleti szerv megismerhesse. [Mvt. 83/F. §-a]
39. §
Az (1) bekezdéshez:
A kor digitális változásait és a hatósági ellenőrzési tapasztalatokat figyelembe véve szükséges annak törvényi rögzítése, hogy a munkavédelmi hatóság mely adatokat, felvételeket tekinthet meg, másolhat le. [Mvt. 84. § (1) bekezdés o) pontja]
A (2) bekezdéshez:
Az Ákr. 48. § (2) bekezdés szerint törvény lehetővé teheti az eljárás felfüggesztését, ha az előkérdés más szerv hatáskörébe tartozik, vagy ugyanannak a hatóságnak az adott üggyel szorosan összefüggő más hatósági döntése nélkül megalapozottan nem dönthető el. Egyes munkavédelmi hatósági ügyekben elengedhetetlen más szerv megkeresése, mivel ennek elbírálásától függ a megalapozott döntés meghozatala. Ezzel párhuzamosan az Mvt. 86. § (2) bekezdése helyébe lépő rendelkezéssel a Honvédség vonatkozásában is megteremthető az a törvény által biztosított lehetőség, amelyre tekintettel az eljárás felfüggeszthető. [Mvt. 84. § (11) bekezdése]
40. §
Az Ákr. 48. § (2) bekezdés szerint törvény lehetővé teheti az eljárás felfüggesztését, ha az előkérdés más szerv hatáskörébe tartozik, vagy ugyanannak a hatóságnak az adott üggyel szorosan összefüggő más hatósági döntése nélkül megalapozottan nem dönthető el. Egyes munkavédelmi hatósági ügyekben elengedhetetlen más szerv megkeresése, mivel ennek elbírálásától függ a megalapozott döntés meghozatala. Ezzel párhuzamosan az Mvt. 86. § (2) bekezdése helyébe lépő rendelkezéssel a Honvédség vonatkozásában is megteremthető az a törvény által biztosított lehetőség, amelyre tekintettel az eljárás felfüggeszthető. [Mvt. 86. § (2) bekezdése]
41. §
Az (1) bekezdéshez:
Jogharmonizációs záradék a 2017/159 irányelvre vonatkozóan. [Mvt. 88. § (6) bekezdés n) pontja]
A (2) bekezdéshez:
Jogharmonizációs záradék a 2022/431 irányelv átültetésére vonatkozóan. [Mvt. 88. § (6) bekezdés o) pontja]
42. §
Szövegcserés módosítások.
Az 1. ponthoz:
A jelenlegi oktatási rendszer szabályai alapján az Mvt.-ben szereplő szakképesítés megnevezés már nem fedi le teljes egészében a munkavédelem területén megszerezhető végzettségeket, valamint a szakképzésben és a felsőoktatásban is más kontextusban használják a szakképzettséget, ezért szükséges az Mvt.-ben a tágabb fogalom használata. [Mvt. 8. §]
A 2. és a 13. ponthoz:
A szakmai oktatásra vonatkozó szövegrészeket módosítani szükséges, hogy tartalma megfeleljen a szakképzési szabályok változásainak. [Mvt. 14. § (1) bekezdés d) pontja; 79. § (1) bekezdés g) pontja]
A 3. ponthoz
A Munkavédelmi Információs Rendszer már megszűnt, kivezetése szükséges a törvényből. Helyette a tanácsadási feladatot látja el a munkavédelmi hatóság. [Mvt. 14. § (1) bekezdés e) pontja]
A 4. ponthoz:
A hatósági és jogalkalmazói tapasztalatok alapján bővíteni szükséges a veszélyes munkaeszköz fogalmát. [Mvt. 21. § (2) bekezdése]
Az 5. ponthoz:
A szakmai képzésre vonatkozó szövegrészeket módosítani szükséges, hogy tartalma megfeleljen a szakképzési szabályok változásainak. [Mvt. 52. § (2) bekezdése]
A 6. ponthoz:
Az Mvt. 8. §-ával összefüggő módosítás. A jelenlegi oktatási rendszer szabályai alapján az Mvt.-ben szereplő szakképesítés megnevezés már nem fedi le teljes egészében a munkavédelem területén megszerezhető végzettségeket, valamint a szakképzésben és a felsőoktatásban is más kontextusban használják a szakképzettséget, ezért szükséges az Mvt.-ben a tágabb fogalom használata. [Mvt. 57. § (1) bekezdése]
A 7. ponthoz:
A társadalombiztosítási azonosító jel megnevezésének többszöri előfordulására tekintettel bevezetésre kerül a TAJ szám, mint rövid megnevezés. [Mvt. 63/C. § (2) bekezdés g) pontja]
A 8. ponthoz:
Az Mvt. 63/C. §-ban bevezetett rövid fogalomra tekintettel a társadalombiztosítási azonosító jel megnevezése. [Mvt. 64. § (3) bekezdése]
A 9. ponthoz:
A fokozott expozíciós esetnél a foglalkozási betegségek és fokozott expozíciós esetek bejelentéséről és kivizsgálásáról szóló 27/1996. (VIII. 28.) NM rendelet 5/B. § (1) bekezdése szerint nem vizsgálati lapot, hanem jegyzőkönyvet állít ki a munkáltató, ezt szükséges az Mvt.-ben módosítani. [Mvt. 64. § (4) bekezdése]
A 10., 11., és a 19. ponthoz:
A munkavédelmi szakember elnevezés egy felsőfokú végzettséget jelent. A gyakorlatban a jogalkalmazók (munkáltatók) abban az értelemben használják ezt a kifejezést, hogy az a személy, aki ellátja a munkabiztonsági szaktevékenységet, munkavédelmi képesítéssel rendelkezik, ami lehet középfokú vagy felsőfokú.
A módosítás alapján, ahol a törvény munkavédelmi szakembert említ, ott egyértelművé válik, hogy munkavédelmi szakmai képesítéssel rendelkező személyről van szó. [Mvt. 70/B. § (4) bekezdése, 72. § (2) bekezdés b) pontja, 88. § (4) bekezdés a) pont ac) alpontja]
A 12. ponthoz:
A Munkavédelmi Információs Rendszer már megszűnt, helyette a tanácsadási feladat ellátását segíti az Országos Munkavédelmi Bizottság. [Mvt. 79. § (1) bekezdés f) pontja]
A 14. ponthoz:
A módosítás egyértelművé teszi, hogy a legmagasabb veszélyességi osztály a foglalkoztatáspolitikáért felelős miniszter rendelete alapján (5/1993 MüM rendelet) az I. veszélyességi osztály.[Mvt. 82. § (2) bekezdés d) pont da) alpontja]
A 15. és 16. ponthoz:
Az értelmezést segítő, pontosító módosítás. Egyértelművé teszi mit jelent a "kellő idő". [Mvt. 82/D. § (1) bekezdés b) pontja; 82/D. § (1) bekezdés c) pontja]
A 17. ponthoz:
A munkavédelmi hatóság hatásköre az ionizáló sugárzással kapcsolatos ellenőrzésre sem terjed ki, ezért szükséges a módosítás. Az ionizáló sugárzással kapcsolatos sugárvédelmi hatósági feladatokat az Országos Atomenergia Hivatal és az NNK Sugárbiológiai és Sugár-egészségügyi Főosztálya látja el. [Mvt. 86. § (1) bekezdés a) pontja]
A 18. ponthoz:
Felhatalmazó rendelkezés szükséges arra vonatkozóan, hogy a munkavédelmi hatósági ellenőrzésre jogosító képzés és vizsga részletszabályai megfelelően kidolgozásra kerülhessenek. [Mvt. 88. § (2) bekezdés a) pontja]
43. §
Hatályukat vesztő rendelkezések.
Az a) ponthoz:
Nincs a munkavédelmi szakképesítés feltételeit meghatározó külön jogszabály, ezért hatályon kívül helyezhető. [Mvt. 53. §]
A b) ponthoz:
Ebben a bekezdésben felsorolt feladatok mindegyike megjelenik az Mvt.-ben mint nevesített szaktevékenység, ezért a példálózó jellegű felsorolás hatályon kívül helyezhető. [Mvt. 57. § (3) bekezdése]
A c) ponthoz:
A hatályvesztő rendelkezés az Mvt. 63/A. § (2) bekezdés c) pontjához kapcsolódó módosítással függ össze, mivel a c) pont módosításával a d) pont szükségtelenül megismételne egy rendelkezést.
Az expozíciós idő nyilvántartásának a határértékkel szabályozott veszélyes anyagok esetén van nagyobb jelentősége. A javasolt módosítás könnyítés lehet a vállalkozások számára, mert pl. takarítószereknél is, amelyekben nincs ilyen komponens, nem kellene rögzíteni az expozíciós időt. A módosítás alapján egyértelművé válik, hogy az expozíciós koncentrációt csak határértékkel szabályozott veszélyes anyagok esetén kell rögzíteni. [Mvt. 63/A. § (2) bekezdés d) pontja]
A d) ponthoz:
A rákkeltő, mutagén vagy reprodukciót károsító anyagokra vonatkozó adatmegőrzési időt a 63/B. §-ban célszerű rendezni. Ez megtörténik a 2022/431 irányelv átültetésével kapcsolatos módosításokkal, ezért a szövegrészt az Mvt. 63/A. § (3) bekezdéséből törölni szükséges. [Mvt. 63/A. § (3) bekezdése]
44. §
Technikai jellegű pontosítás, a koherencia megteremtése érdekében az Flt. terminológiájának megfelelő fogalomhasználat kerül rögzítésre. [1993. évi XCVI. törvény 50/D. § (2) bekezdés b) pontja]
45. §
Technikai jellegű pontosítás, a koherencia megteremtése érdekében az Flt. terminológiájának megfelelő fogalomhasználat kerül rögzítésre. [1995. évi XXXIII. törvény 115/P. § (5) bekezdése]
46. §
Technikai jellegű pontosítás, a koherencia megteremtése érdekében az Flt. terminológiájának megfelelő fogalomhasználat kerül rögzítésre. [1995. évi CXVII. törvény 3. § 21. pont d) alpontja, 3. § 23. pont a) alpontja, 3. § 43. pont, 3. § 43. pont a) pontja, 3. § 43. pont, 21. § (2) bekezdése, 21. § (3) bekezdése, 49/B. § (6) bekezdés b) pontja]
47. §
Technikai jellegű pontosítás, a koherencia megteremtése érdekében az Flt. terminológiájának megfelelő fogalomhasználat kerül rögzítésre. [1996. évi XX. törvény 22. §-a, 23. § f) pontja, 24. § i) pontja]
A módosítás megteremti az Fftv.-vel való koherenciát, mivel a munkaerő-piaci szolgáltatást a foglalkoztatást elősegítő szolgáltatás fogalom váltotta fel. [1996. évi XX. törvény 23. § f) pontja, 24. § i) pontja]
48. §
Technikai jellegű pontosítás, a koherencia megteremtése érdekében az Flt. terminológiájának megfelelő fogalomhasználat kerül rögzítésre. [1996. évi LXXXI. törvény 7. § (1) bekezdés i) pont ib) alpontja, 7. § (3) bekezdése]
49. §
Technikai jellegű pontosítás, a koherencia megteremtése érdekében az Flt. terminológiájának megfelelő fogalomhasználat kerül rögzítésre. [1997. évi XLVII. törvény 4. § (2) bekezdés r) pontja]
50. §
Az Mt. 65. § (3) bekezdésével való összhang megteremtése érdekében szükséges módosítás. [Az igazságügyi alkalmazottak szolgálati jogviszonyáról szóló 1997. évi LXVIII. törvény (a továbbiakban: Iasz.) 22. §-a]
51. §
Az Mt. 80. § (3) bekezdésével való összhang megteremtése érdekében szükséges módosítás. [Iasz. 29. § (2) bekezdése]
52. §
Az Mt. 113. § (1) és (2) bekezdésével való összhang megteremtése érdekében szükséges módosítás. [Iasz. 45. § (6) és (7) bekezdése]
53. §
Az Iasz. 31. § (2) bekezdése szerinti felsorolásban szerepel az Országos Bírósági Hivatal elnökhelyettese a magasabb vezetői állások között, melyre tekintettel indokolt az Iasz. 48. § (5) bekezdés f) pontja szerinti felsorolást kiegészíteni az elnökhelyettessel. [Iasz. 48. § (5) bekezdés f) pontja]
Az Mt. 118. § (4) bekezdésével való összhang megteremtése érdekében szükséges módosítás. [Iasz. 48. § (7) bekezdése]
54. §
A módosítások célja az összhang megteremtése a munka és a magánélet közötti egyensúlyról szóló irányelvben és az átlátható és kiszámítható munkafeltételekről szóló irányelvben foglaltak átültetését biztosító munkajogi szabályozással a szülői szabadságra és az apasági szabadságra járó díjazás mértéke tekintetében. [Iasz. 96/A. §-a]
55. §
Az Mt. 46. § (1) bekezdése megfelelő alkalmazásához szükséges módosítás. A módosítás célja az összhang megteremtése a munka és a magánélet közötti egyensúlyról szóló irányelvben és az átlátható és kiszámítható munkafeltételekről szóló irányelvben foglaltak átültetését biztosító munkajogi szabályozással. [Iasz. 124. § (2) bekezdése]
56. §
A javaslat a tájékoztatási kötelezettséghez, valamint az apasági szabadság, valamint a szülői szabadság igénybevételéhez kapcsolódóan szükséges átmeneti rendelkezéseket tartalmaz. [Iasz. 134/J. §-a]
57. §
A javaslat a 2019/1158 irányelvre és a 2019/1152 irányelvre történő hivatkozás rögzítése érdekében módosítja az Iasz. jogharmonizációs záradékát. [Iasz. 137. § e) és f) pontja]
58. §
A javaslat kodifikációs technikai pontosításokat tartalmaz.
59. §
Technikai jellegű pontosítás, a koherencia megteremtése érdekében az Flt. terminológiájának megfelelő fogalomhasználat kerül rögzítésre. [1997. évi LXXXI. törvény 22. § (2) bekezdés a) pontja]
60. §
Jogharmonizációs záradék a 2019/1152 irányelvre és a 2019/1158 irányelvre vonatkozóan. [2003. évi LXXXIV. törvény 35. §-a]
61. §
A 2019/1158 irányelvvel való összhang megteremtése céljából a javaslat módosítja az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló 2003. évi CXXV. törvény (a továbbiakban: Ebktv.) szabályait az egyenlő bánásmód követelményéről a foglalkoztatás során.
Ennek megfelelően módosulnak, illetve kiegészülnek az egyenlő bánásmód követelményének sérelmére vonatkozó esetkörök. Egyrészt nevesítésre kerül a munkavállalók szülői és munkavállalói kötelezettségeinek összehangolását és a gyermek gondozására fordítható idő növelését elősegítő apasági szabadság, szülői szabadság és az Mt. 128. §-a szerinti fizetés nélküli szabadság kérelmezésével, illetve igénybevételével összefüggésben megvalósuló hátrányos megkülönböztetés.
Másrészt önálló esetkört képez a gondozói munkaidő-kedvezmény kérelmezésével, illetve igénybevételével összefüggő hátrányos megkülönböztetés. [Ebktv. 21. § i), j) és k) pontja]
62. §
Jogharmonizációs záradék a 2019/1158 irányelvre vonatkozóan. Felváltja a korábbi irányelv jogharmonizációs záradékát. [Ebktv. 65. § i) pontja]
63. §
Technikai jellegű pontosítás, a koherencia megteremtése érdekében az Flt. terminológiájának megfelelő fogalomhasználat kerül rögzítésre. [2005. évi CXXXV. törvény 26. § (1) bekezdés c) pontja]
64. §
A foglalkoztatás-felügyeleti hatósági ellenőrzések és a cégnyilvántartás adatai alapján egyértelműen megállapítható, hogy egyes szervezetek nagyszámú, - bizonyos esetekben negyvennél is több - szociális szövetkezettel létesítettek tagsági jogviszonyt, sokszor olyan szociális szövetkezettel, amely tevékenységét az érintett szervezet székhelyétől 200-300 kilométerre fejti ki. Ez minden kétséget kizáróan ellentétben áll a jogalkotó eredeti szándékával. A módosítás limitálja az egyidejűleg fenntartható tagi jogviszonyok számát, valamint több hónapos felkészülési időt biztosít a szociális szövetkezetek számára, hogy a szükséges változtatásokat elvégezzék. [Szöv. tv. 15. § (4) bekezdése]
65. §
Átmeneti rendelkezés, mely a Szöv. tv 15. § (4) bekezdésének végrehajtásához biztosít kellő felkészülési időt. [Szöv. tv. 108/D. §]
66. §
Technikai jellegű pontosítás, a koherencia megteremtése érdekében az Flt. terminológiájának megfelelő fogalomhasználat kerül rögzítésre. [2008. évi IV. törvény 1. § (1) bekezdés f) pontja]
67. §
Pontosítás, mely alapján egyértelművé tehető, hogy a kiterjesztés feltételei ugyanazok az Ágazati Párbeszéd Bizottságon (a továbbiakban: ÁPB) belül, illetve ÁPB-n kívül kötött kollektív szerződés kiterjesztésére irányuló eljárás esetén. Az eredeti megfogalmazás félreérthető, mely alapján úgy tűnik, hogy az ÁPB-n kívüli kollektív szerződés kiterjesztése esetén, az csak a szakszervezeti oldalra vonatkozó feltételt rögzít. [ÁPBtv. 17. § (2) bekezdése]
68. §
A törvény korábbi módosításai során az Ágazati Részvételt Megállapító Bizottság (a továbbiakban: ÁRMB) tagság oly módon került meghatározásra, hogy sem a tagsági jogviszony kezdete, sem pedig annak időtartama nem állapítható meg. A feladatait el nem látó ÁRMB tag szankcionálása a korábbiakhoz képest rövidebb határidőt igényel, a testület folyamatos működésének biztosítása céljából. [ÁPBtv. 22. § (11) bekezdés a) és e) pontja]
69. §
Az a) ponthoz:
A 6 hónapos kezdeményezési tilalom törlése a korábbi 2018. január 1. előtti eljárási rendhez kapcsolódik, a hatályos Ákr.-en alapuló eljárási keretek között ez már nem értelmezhető. [ÁPBtv. 9. § (1) bekezdése]
A b), d) és e) ponthoz:
A társadalmi párbeszédért felelős miniszter nem rendelkezik az ÁPBtv.-ben rögzített hivatalos lappal, ezért a törvényben jelzett közzétételi kötelezettségek a Magyar Közlöny mellékletét képező Hivatalos Értesítő keretei között valósíthatóak meg. [ÁPBtv. 9. § (2) bekezdése, 18. § (3) bekezdése, 21. § (7) bekezdése]
A c) ponthoz:
A bekezdés módosításának célja, hogy az ÁPB létrejöttére vonatkozó megállapodást csak az ÁRMB érdemi döntésével együtt kelljen közzétenni. Előtte, külön nincs értelme, különösképpen abban az esetben, ha az ÁRMB határozata alapján az adott ÁPB megalakításának törvényi feltételei nem állnak fenn. A fentieket kiegészítve a társadalmi párbeszédért felelős miniszter nem rendelkezik az ÁPBtv.-ben rögzített hivatalos lappal, ezért a törvényben jelzett közzétételi kötelezettség a Magyar Közlöny mellékletét képező Hivatalos Értesítő keretei között valósítható meg. [ÁPBtv. 9. § (6) bekezdése]
Az f) ponthoz:
Pontosítani szükséges a választási bizottság összetételére vonatkozó részt. A választási bizottságot nem az ÁRMB oldalaiból, hanem az Ágazati Párbeszéd Bizottság Tanácsa oldalainak delegáltjaiból hozzák létre.
[ÁPBtv. 22. § (4) bekezdése]
70. §
Technikai jellegű pontosítás, a koherencia megteremtése érdekében az Flt. terminológiájának megfelelő fogalomhasználat kerül rögzítésre. [2011. évi CVI. törvény 3. § (1) bekezdés b) pontja]
71. §
A módosítás célja az összhang megteremtése a munka és a magánélet közötti egyensúlyról szóló irányelvben és az átlátható és kiszámítható munkafeltételekről szóló irányelvben foglaltak átültetését biztosító munkajogi szabályozással, az apasági szabadságra vonatkozó szabályokat tartalmazó Mt. 118. § (4) bekezdésében foglaltakkal. [A bírák jogállásáról és javadalmazásáról szóló 2011. évi CLXII. törvény (a továbbiakban: Bjt.) 55. § (3a) bekezdése]
72. §
A módosítások célja az összhang megteremtése a munka és a magánélet közötti egyensúlyról szóló irányelvben és az átlátható és kiszámítható munkafeltételekről szóló irányelvben foglaltak átültetését biztosító munkajogi szabályozással a szülői szabadságra és az apasági szabadságra járó díjazás mértéke tekintetében. [Bjt. 168/A. §-a]
73. §
Az Mt. 46. § (1) bekezdése megfelelő alkalmazásához szükséges módosítás. A módosítás célja az összhang megteremtése a munka és a magánélet közötti egyensúlyról szóló irányelvben és az átlátható és kiszámítható munkafeltételekről szóló irányelvben foglaltak átültetését biztosító munkajogi szabályozással. [Bjt. 222. § (2) bekezdése]
74. §
A javaslat a tájékoztatási kötelezettséghez, az apasági szabadság, valamint a szülői szabadság igénybevételéhez kapcsolódóan szükséges átmeneti rendelkezéseket tartalmaz. [Bjt. 232/V. §-a és Bjt. 232/W. §-a]
75. §
Jogharmonizációs záradék a 2019/1152 irányelvre és a 2019/1158 irányelvre vonatkozóan, amelyek felváltják a korábbi irányelvek jogharmonizációs záradékát. [Bjt. 233. § e) és f) pontja]
76. §
A javaslat kodifikációs technikai pontosításokat tartalmaz.
77. §
A módosítás célja az összhang megteremtése a munka és a magánélet közötti egyensúlyról szóló irányelvben és az átlátható és kiszámítható munkafeltételekről szóló irányelvben foglaltak átültetését biztosító munkajogi szabályozással, az apasági szabadságra vonatkozó szabályokat tartalmazó Mt. 118. § (4) bekezdésében foglaltakkal. [A legfőbb ügyész, az ügyészek és más ügyészségi alkalmazottak jogállásáról és az ügyészi életpályáról szóló 2011. évi CLXIV. törvény (a továbbiakban: Üjt.) 79. § (3a) bekezdése]
78. §
A módosítás célja az összhang megteremtése a munka és a magánélet közötti egyensúlyról szóló irányelvben és az átlátható és kiszámítható munkafeltételekről szóló irányelvben foglaltak átültetését biztosító munkajogi szabályozással. [Üjt. 153. § (2) bekezdés a) pontja és (3) bekezdése]
79. §
A módosítások célja az összhang megteremtése a munka és a magánélet közötti egyensúlyról szóló irányelvben és az átlátható és kiszámítható munkafeltételekről szóló irányelvben foglaltak átültetését biztosító munkajogi szabályozással a szülői szabadságra és az apasági szabadságra járó díjazás mértéke tekintetében. [Üjt. 155/B. §-a]
80. §
A módosítás a tájékoztatási kötelezettséghez, az apasági szabadság, valamint a szülői szabadság igénybevételéhez kapcsolódóan szükséges átmeneti rendelkezéseket tartalmaz. [Üjt. 165/V. §-a és Üjt. 165/W. §-a]
81. §
Az (1) bekezdés a 2019/1152 irányelvre, a (2) bekezdés pedig a 2019/1158 irányelvre vonatkozóan módosítja a jogharmonizációs záradékot. [Üjt. 166. § a) és f) pontja]
82. §
A módosítás célja, hogy az ügyészségen foglalkoztatott tisztviselő, írnok és fizikai alkalmazott tekintetében is a munka és magánélet közötti egyensúlyról szóló irányelvben és az átlátható és kiszámítható munkafeltételekről szóló irányelvben foglaltak szerint biztosítsa az apasági szabadságot. [Üjt. 150. §-a]
A módosítás célja továbbá a sarkalatos rendelkezések megjelölésének pontosítása.
83. §
A 2019/1152 irányelv 4. cikk (2) bekezdés h) pontja szerint akkor kell tájékoztatni a munkavállalót a munkáltató által biztosított képzésekre való jogosultságról, ha van ilyen. A képzésre való tagállami jogszabályi kötelezésre - ilyennek minősül a kötelező pedagógus továbbképzés is - tehát az irányelvi tájékoztatási kötelezettség nem terjed ki. [2011. évi CXC. törvény (a továbbiakban: Nkt.) 62. §]
84. §
Mivel a 2019/1152 irányelv 6. cikk (1) bekezdése a változásokról legkésőbb a változás napján történő tájékoztatást teszi kötelezővé, a változást megalapozó munkáltatói intézkedést is legkésőbb e napon kell végrehajtani. [Nkt. 85/A. § (9) bekezdése]
85. §
Jogharmonizációs záradék. [Nkt. 100. §-a]
86. §
Az (1) bekezdéshez: meghatározásra kerül az apa fogalma. Apának minősül a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (a továbbiakban: Ptk.) szerint szülői felügyeleti joggal rendelkező apai jogállású férfi és az örökbefogadó férfi. A módosítás a 2019/1158 irányelvben foglaltak átültetését biztosítja. [A közszolgálati tisztviselőkről szóló 2011. évi CXCIX. törvény (a továbbiakban: Kttv.) 6. § 1a. pontja]
A (2) bekezdéshez:
Meghatározásra kerül a gondozást végző közszolgálati tisztviselő fogalma a 2019/1158 irányelvvel való összhang megteremtése érdekében. Gondozói munkaidő-kedvezményre akkor jogosult a közszolgálati tisztviselő, ha hozzátartozóját, vagy a vele közös háztartásban élő személyt személyesen gondozza vagy nyújt számára támogatást, és a kezelőorvos igazolja a súlyos egészségi ok fennállását és azt, hogy jelentős gondozásra vagy támogatásra szorul az érintett hozzátartozó, illetve személy. [Kttv. 6. § 7b. pontja]
A (3) bekezdéshez:
A Ptk. 2022. január 1-étől hatályos rendelkezéseihez igazodva pontosításra kerül a gyermek fogalma. [Kttv. 6. § 7c. pontja]
87. §
A javaslat a 2019/1152 és a 2019/1158 irányelvekben foglaltaknak való megfelelés érdekében kiegészíti a Kttv. 10. §-át egy új bekezdéssel, amelyben - a jogalkalmazást segítve és orientálva - a joggal való visszaélés tilalmához kapcsolódó igények érvényesítésével kapcsolatosan egyértelművé teszi a joggal való visszaélés tilalmának megsértésére alapított munkajogi igény érvényesítése esetén, hogy a munkaügyi perben mit kell bizonyítania az igény érvényesítőjének, illetve a jog gyakorlójának. [Kttv. 10. § (5) bekezdése]
88. §
A 2019/1152 irányelvben foglaltak átültetését biztosítja azzal, hogy egyértelműen rögzíti, hogy a kinevezésben a jogviszony kezdő időpontján kívül fel kell tüntetni annak - az egyébként a Kttv. 38. § (3) bekezdésében részletezett szabályok szerint meghatározott - időtartamát is. [Kttv. 43. § (1) bekezdés f) pontja].
89. §
A 2019/1152 irányelv alapján a tizenkét hónapnál rövidebb határozott idejű jogviszony esetén a tagállamoknak biztosítaniuk kell, hogy a próbaidő megfelelő és arányos legyen a jogviszony várható időtartamával és munka jellegével. A Kttv. 46. §-a kiegészül ezért az ismételt próbaidő kikötésének speciális tilalmával. Eszerint nem köthető ki próbaidő a meghosszabbított jogviszonyban, amennyiben az újabb jogviszonyt azonos vagy hasonló munkakörre létesítették a felek. [Kttv. 46. § (5) bekezdése]
A 2019/1152 irányelvnek megfelelés érdekében egyértelműen rögzítésre kerül, hogy a közszolgálati tisztviselő jogviszonya egy évnél rövidebb határozott időre létesül, a - törvény szerint három és hat hónap közötti - próbaidő a jogviszony időtartamában arányosan kerüljön kikötésre. [Kttv. 46. § (6) bekezdése]
90. §
A 2019/1158 irányelvre tekintettel a javaslat kiegészíti a Kttv. 70. § (1) bekezdésében foglalt felmentési tilalmak esetköreit a szülői szabadsággal, a Kttv. 79. § m) pontja szerinti, az örökbefogadás előkészítésével összefüggő mentesítéssel, az n) pontja szerinti gondozói munkaidő-kedvezménnyel és a 102. § (4) bekezdése szerinti apasági szabadsággal. [Kttv. 70. § (1) bekezdése]
91. §
A javaslat előírja, hogy a jogviszony megszűnése, illetve megszüntetése esetén az apasági és a szülői szabadságra jogosult kormánytisztviselőnek a kiadott apasági és szülői szabadság tartamáról is igazolást kell kiadnia a munkáltatónak. [Kttv. 74. § (3) bekezdése]
92. §
Beillesztésre kerül a Kttv. 79. § n) pontjában a rendelkezésre állási és munkavégzési kötelezettség alóli mentesülés új esete a 2019/1158 irányelv szerinti gondozói szabadságra vonatkozó szabályoknak való megfelelés céljából. A módosítás alapján mentesül a kormánytisztviselő rendelkezésre állási és munkavégzési kötelezettségének teljesítése alól a súlyos egészségi okból gondozásra szoruló hozzátartozója, vagy a vele közös háztartásban élő személy személyes gondozása nyújtása céljából évente legfeljebb öt munkanapra. Ebben az esetben a gondozás indokoltságát a gondozásra szoruló személy kezelőorvosa igazolja. [Kttv. 79. § n) pontja]
93. §
A módosítás a Kttv. 79/§/A. § (1) bekezdésében szabályozza változatlan tartalommal az örökbefogadásra tekintettel történő, a Kttv. 79. § m) pontja szerinti munkavégzési kötelezettség alóli mentesítés esetén az igazolás és tájékoztatás feltételeit.
Ezen kívül a módosítás a Kttv. 79/A. § (2) bekezdésében meghatározza a gondozói munkaidő-kedvezmény igénybe vétele esetén a mentesítés módját és rögzíti, hogy a gondozás indokoltságát a gondozásra szoruló személy kezelőorvosa igazolja. [Kttv. 79A. §-a]
94. §
A 2019/1158 irányelvre tekintettel bevezetett új szabályokhoz kapcsolódóan a Kttv. 100. § (2) bekezdése rögzíti, hogy a szabadságra való jogosultság szempontjából munkában töltött időnek minősül a szülői szabadság, valamint a gondozói és az apasági szabadság tartama is. [Kttv. 100. § (2) bekezdése]
95. §
A módosítás a 2019/1158 irányelvben foglaltak átültetését biztosítja. Az irányelv értelmében az apának gyermeke születése esetén legalább tíz munkanap apasági szabadságot kell biztosítani. Ezzel összhangban a Kttv. 102. § (4) bekezdése - a korábbi apai pótszabadság helyett - apasági szabadságként biztosítja, hogy az apa gyermeke születése esetén legkésőbb a születést követő, illetve örökbefogadás esetén az örökbefogadást engedélyező határozat véglegessé válását követő második hónap végéig tíz munkanap időtartamban apasági szabadságra jogosult. Az apa akkor is jogosult az apasági szabadságra, ha a gyermek halva születik vagy meghal. Az apasági szabadságot az apa kérésének megfelelő időpontban, legfeljebb két részletben kell biztosítani. [Kttv. 102. § (4) bekezdése]
96. §
A 2019/1158 irányelv szabályaira tekintettel bevezetésre kerül a szülői szabadság jogintézménye: a kormánytisztviselőt gyermeke hároméves koráig negyvennégy munkanap szülői szabadság illeti meg. A gyermek gondozása céljából egyidejűleg egy jogcímen lehet távol a kormánytisztviselő, ezért a szülői szabadság és a Kttv. 111. §-a szerinti fizetés nélküli szabadság egyidejűleg nem adható ki.
A 2019/1158 irányelv 5. cikk (4) bekezdése lehetővé teszi továbbá, hogy a tagállamok a szülői szabadságra való jogosultságot a munkában töltött idő tartamához vagy a szolgálati idő hosszához kössék, amely nem haladhatja meg az egy évet. A módosítás erre figyelemmel a szülői szabadságra való jogosultság feltételeként egy éves jogviszony meglétét írja elő. Azt, hogy a kormányzati szolgálati jogviszony egy éve fennáll-e a munkáltatónál, a szülői szabadság igénybevétele időpontjában szükséges vizsgálni. [Kttv. 102/A. §-a]
97. §
A módosítás a 2019/1158 irányelvvel összhangban rögzíti a szülői szabadság kiadására vonatkozó speciális szabályokat. A munkáltatói jogkör gyakorlója a szülői szabadságot a kormánytisztviselő kérésének megfelelő időpontban adja ki, a kormánytisztviselő az erre vonatkozó igényét legkésőbb tizenöt nappal a szabadság kezdete előtt köteles bejelenteni. A munkáltatói jogkör gyakorlója az államigazgatási szerv működését közvetlenül és súlyosan érintő okból a szülői szabadság kiadását elhalaszthatja, ennek indokát és a szabadság kiadásának javasolt időpontját egyidejűleg írásban közli. [Kttv. 103. § (4a) bekezdése]
A módosítás szerint a munkáltatói jogkör gyakorlójának írásban kell indokolnia, ha a kormánytisztviselő már megkezdett szabadságát a törvény adta lehetőséggel élve kivételesen fontos érdekből megszakítja. [Kttv. 103. § (7) bekezdése]
98. §
A 2019/1158 irányelv alapján a szülői szabadságot a kormánytisztviselők jogosultak rugalmas módon igénybe venni. Erre tekintettel a javaslat az apasági szabadság és a szülői szabadság tekintetében speciális kivételt állapít meg a szabadság esedékesség évében történő kiadására vonatkozó szabály alól, figyelemmel arra, hogy a szülői szabadság a gyermek születésétől a gyermek három éves koráig igénybe vehető. [Kttv. 104. § (1) bekezdése]
99. §
A család és a munka összehangolása érdekében különös érdek fűződik az apasági és a szülői szabadság természetben való kiadásához. Az apasági és szülői szabadság jogintézményének rendeltetésére tekintettel a javaslat kivételt állapít meg a szabadság pénzbeli megváltásának kötelezettsége alól a jogviszony megszűnése esetén. Így az apasági és a szülői szabadság pénzben nem váltható meg, figyelemmel arra is, hogy az a gyermek életkorához és nem a munkaviszony időtartamához igazodik. Ha a jogviszony fennállása alatt az arra jogosult nem vette igénybe, újabb jogviszony létesítése esetén - a jogviszonyra irányadó szabályozásnak megfelelően, a gyermek életkorához kötött határidőn belül - igénybe veheti. [Kttv. 107. § (2c) bekezdése]
100. §
A módosítás kiegészíti a Kttv. 111. §-át az örökbefogadott gyermek gondozása céljából igénybe vehető fizetés nélküli szabadság feltételeivel. [Kttv. 111. § (1a) bekezdése]
101. §
A módosítás a 2019/1158 irányelvben foglaltak átültetését biztosítja. Az irányelv értelmében az apasági szabadság idejére az apának legalább a betegség miatti távollét idejére járó ellátás összegének megfelelő összegű juttatásban kell részesülnie. A Kttv. 144. §-ában ennek megfelelően rögzítésre kerül, hogy az apasági szabadság első öt munkanapjára az apát az illetmény 100%-a, a hatodik munkanaptól a tizedik munkanapig az illetmény 40%-a illeti meg. A módosítás tehát a 2019/1158 irányelv által elvárt díjazást az apasági szabadság tartamának átlagában biztosítja. A szülői szabadság negyvennégy munkanapos tartamára az illetmény tíz százaléka jár a kormánytisztviselőnek, amelyet a szülői szabadság igénybevételekor kifizetett, egyes meghatározott társadalombiztosítási és családtámogatási ellátások összegével csökkenteni kell. [Kttv. 144. § (3), (5) és (6) bekezdése]
102. §
A 2019/1152 irányelvben foglaltak érdekében felhatalmazást kap a Kormány, hogy az atipikus foglalkoztatási formára való áttérés közszolgálati tisztviselő általi kezdeményezésére és a kérelem elbírálására vonatkozó szabályokat rendeletben állapítsa meg. [Kttv. 259. § (1) bekezdés 12. pont d) alpontja]
103. §
Átmeneti rendelkezéseket állapít meg az apasági szabadság igénybevételével és a korábbi szabályozás szerinti apai pótszabadság beszámításával, valamint a szülői szabadság igénybevételével kapcsolatosan. [Kttv. 260/E. §-a]
104. §
Jogharmonizációs záradék a 2019/1152 és a 2019/1158 irányelvre vonatkozóan. [Kttv. 261. § b) és f) pontja]
105. §
Szövegcserés módosítások.
106. §
Az a) ponthoz: a rendelkezés hatályon kívül helyezésének oka, hogy a jogrendszerből az "álláskeresési megállapodás" 2011. évben kivezetésre került. [Kttv. 193. § (3) bekezdése]
A b) ponthoz: tekintettel arra, hogy az apai pótszabadságot felváltja az apasági szabadság - és az ezzel kapcsolatos szabályokat a törvény rendezi - az apai pótszabadság igénybevételéről szóló kormányrendelet okafogyottá válik, a megalkotását lehetővé tevő felhatalmazó rendelkezés a jogrendszerből kivezetésre kerül.
107. §
A javaslat a 2019/1152 és a 2019/1158 irányelvekben foglaltaknak megfelelés érdekében kiegészíti az Mt. 7. §-át egy új bekezdéssel. Mindkét irányelv előírja a kedvezőtlen bánásmód vagy hátrányos következmények elleni védelmet, amelyre tekintettel a tagállamoknak biztosítani szükséges a munkavállalók - ideértve a munkavállalók képviseletét ellátó munkavállalók - védelmét minden olyan, a munkáltató által alkalmazott kedvezőtlen bánásmóddal vagy hátrányos következménnyel szemben, amely a vállalkozáson belül tett panaszból vagy bármely, az irányelvekben megállapított követelményeknek való megfelelés érvényre juttatása céljából kezdeményezett bírósági eljárásból fakad. Az irányelvekre tekintettel az egyenlő bánásmód és esélyegyenlőség elveinek hatékony érvényesítése érdekében megfelelő bírósági védelmet kell biztosítani a munkavállalók számára az irányelvekben előírt jogokhoz kapcsolódó panaszból vagy eljárásból eredő kedvezőtlen bánásmód vagy hátrányos következmények ellen. A védelem minden olyan hátrányos bánásmód ellen biztosítandó, amelyre az irányelvek által biztosított jogok gyakorlásának megkísérlése, vagy az irányelveknek való megfelelés érvényre juttatását célzó, a munkáltatónak jelzett bármilyen panasz, illetve jogi vagy közigazgatási eljárás nyomán kerül sor. Az irányelvek ezzel új követelményt fogalmaznak meg a tagállamok felé, mert a korábbi irányelvek (91/533/EGK és 2010/18/EU) ilyen rendelkezést nem tartalmaztak.
Ezeknek való megfelelés érdekében ugyanakkor új jogintézmény nem kerül bevezetésre a magyar jogban, hanem a hatályos munkajogi szabályozás keretei között a javaslat egyértelműsíti a joggal való visszaélés tilalmához kapcsolódó igények érvényesítésének szabályait. Az Mt.-ben e tilalom célozza biztosítani a rendeltetésellenes joggyakorlással szembeni védelmet, amely magában foglalhatja az irányelvek szerinti kedvezőtlen bánásmód vagy hátrányos következmények elleni védelmet is. Erre tekintettel a javaslat rendelkezik a bizonyítási teher megosztásáról. Eszerint a joggal való visszaélés tilalmának megsértésére alapított munkajogi igény érvényesítése esetén az igény érvényesítője bizonyítja a tilalom megsértésének alapjául szolgáló tényt, körülményt és a hátrányt, a jog gyakorlója bizonyítja, hogy az igényérvényesítője által bizonyított tény, körülmény és hátrány között okozati összefüggés nem áll fenn. A tény, körülmény és a hátrány fogalmait a törvény nem határozza meg, azok az általános jogértelmezési elvek alapján értelmezhetőek. A tilalom megsértésének alapjául szolgáló tény, körülmény magában foglalhat mindent, amely megalapozhatja a tilalom megsértését, illetve átfogja a tilalom sérelmét megvalósító joggyakorlói magatartást is. [Mt. 7. § (3) bekezdése]
A javaslat ezzel egyértelművé teszi a joggal való visszaélés tilalmának megsértésére alapított munkajogi igény érvényesítése esetén, hogy a munkaügyi perben mit kell bizonyítania az igény érvényesítőjének, illetve a jog gyakorlójának. Ez az eljárás gyorsítását szolgálja, és a feleknek, illetve a bíróságnak világos keretet ad ahhoz, hogy a bizonyítási érdek mire irányulhat. [Mt. 7. § (3) bekezdése]
108. §
A javaslat kiegészíti az Mt. 25. § (6) bekezdését, amellyel különös szabályt állapít meg a határidő megtartására vonatkozó követelmények tárgyában. A jognyilatkozat főszabály szerint a címzettel való közléssel hatályosul. Továbbá a határidőt - e törvény eltérő rendelkezése hiányában - akkor kell megtartottnak tekinteni, ha a lejárat napjának végéig a jognyilatkozatot közlik vagy ezen időpontig az egyéb magatartás tanúsítása megtörténik.
Ennek a szabálynak az alkalmazása elsősorban a rövidebb és jogvesztő jellegű határidők megtartása esetén okoz nehézséget abban az esetben, ha postai úton történik a jognyilatkozat közlése. Ebben a helyzetben ugyanis elsősorban a címzett magatartása határozza meg a közlés megtörténtét, és a gyakorlati tapasztalatok szerint sok esetben a címzett ellenérdekelt a jognyilatkozat átvételében, például a munkaviszonyát azonnali hatályú felmondással megszüntető felmondás esetén. Tipikusnak mondható, hogy a postaládában elhelyezett értesítés alapján olyan időpontban veszi át a címzett a neki küldött levelet, amikor már a tizenöt napos határidő lejár, így eleve jogellenessé válik az azonnali hatályú felmondás. Ennek a helyzetnek a megoldása érdekében indokolt a bírói gyakorlatban az azonnali hatályú felmondás közlését érintően már kialakult joggyakorlat törvényi szabályozása az Mt. 78. § (2) bekezdése szerinti tizenöt napos határidő megtartása kapcsán, kiterjesztve a javaslat által bevezetett, ugyancsak tizenöt napos határidőkre az Mt. 61. § (6) bekezdése és 64. § (4) bekezdése szerinti esetekben. A módosítás értelmében ezen jognyilatkozatok közlése során a határidő megtartottnak minősül, ha azt a határidő lejárta előtt postára adják. [Mt. 25. § (6) bekezdése]
109. §
A jogalkalmazói gyakorlatban problémát okoz, hogy időtartam esetén a jognyilatkozatok (például próbaidő alatt azonnali hatályú felmondás) meddig közölhetőek. A javaslat ezt a problémát orvosolja. [Mt. 26. §-a]
110. §
A 2019/1152 irányelvben foglaltak átültetését biztosítja a magyar munkajogi szabályozásba. Az irányelv előírja a munkáltató számára, hogy a munkafeltételekben bekövetkezett változásokról a lehető leghamarabb, de legkésőbb a módosítás hatálybalépésének napján írásban tájékoztassa a munkavállalót. A módosítás által a munkáltató személyében bekövetkező változás esetén a munkáltató írásbeli tájékoztatási kötelezettségének jelenlegi, a változás bekövetkezésétől számított tizenöt napos határideje az irányelvvel összhangban az átszállás napjára változik. [Mt. 38. § (1) bekezdése]
111. §
A 2019/1152 irányelv előírja, hogy a munkáltatók már az első munkanapon, de legkésőbb a hetedik naptári napon írásban tájékoztassák a munkavállalókat a munkaviszony legfontosabb, alapvető jellemzőiről.
A munkaszerződés teljesítése szempontjából alapvető információnak számít az irányelv vonatkozásában a munkahely, a munkaviszony tartama, a határozott idejű munkaviszony vége.
A módosítás kodifikációs szempontból egyszerűsíti a 45. § (2) és (3) bekezdését, és pontosítja a szokásos munkavégzés helyének meghatározását, összekapcsolva azt a munkavállaló által ellátott munkakörrel. A munkahely a munkaszerződés természetes, nem kötelező eleme, amelyben a felek a munkaszerződésben állapodhatnak meg. A magyar munkajog nem ismer olyan tényállást, ahol a munkavállaló szokásos munkavégzési hellyel sem rendelkezik.
Az irányelv ugyanakkor kötelezi a munkáltatót, hogy abban az esetben is adjon legkésőbb a munkaviszony kezdetétől számított egy héten belül írásbeli tájékoztatást a munkavállaló részére a munkahelyről és a munkaviszony tartamáról, ha a felek a munkaszerződés írásba foglalását elmulasztották.
A munkaviszony tartamára vonatkozó, és munkavégzés helyéhez kapcsolódó tájékoztatási kötelezettség a 46. § (1) bekezdés b) és c) pontjában, és a (2) bekezdésében kerül elhelyezésre. Amennyiben a felek a munkaszerződésben írásban megállapodtak, abban az esetben a munkáltatót további tájékoztatási kötelezettség nem terheli. [Mt. 45. § (2) és (3) bekezdése]
112. §
A 2019/1152 irányelvben foglaltak átültetését biztosítja a magyar munkajogi szabályozásba. A munka változó világában egyre nagyobb szükség mutatkozik az iránt, hogy a munkavállalókat teljes körűen, megfelelő időben tájékoztassák az alapvető munkafeltételekről, és ez a munkavállalók számára könnyen hozzáférhető, írott formában történjen.
Az irányelv tételesen felsorolja mindazon alapvető és kiegészítő jellegű munkafeltételeket, amelyekről a munkavállalót írásban tájékoztatni kell. Az írásbeli tájékoztató kötelező tartalmi elemein túlmenően az irányelv a tájékoztatási kötelezettség teljesítésére határidőt ír elő. A 46. § (1) bekezdésében rögzített jelenlegi tizenöt napos homogén tájékoztatási határidő nem felel meg az irányelvben foglaltaknak, annak módosítására van szükség az irányelv alapján.
A javaslat az irányelv szerint a munkaszerződés teljesítése szempontjából alapvető információkra vonatkozó szigorúbb határidőt vezeti be egységesen az írásbeli tájékoztató rendelkezésre bocsátásának határidejeként. Eszerint legkésőbb az első munkanaptól számított hetedik naptári napig szükséges írásban közölni a munkavállalóval a 46. § (1) bekezdésében meghatározott munkafeltételeket.
A 46. § (1) bekezdése kiegészül az irányelv által megjelölt munkafeltételekkel, továbbá struktúráját tekintve is módosul, megteremtve a logikai összhangot az egyes munkafeltételek között.
Az írásbeli tájékoztató kötelező elemei kiegészülnek a következő munkafeltételekkel: a munkahely, a munkaviszony kezdete és tartama, a munkaviszony megszüntetésével összefüggő szabályok, a munkaidő-beosztás lehetséges időszaka (a hét napjai, a napi munkaidő lehetséges kezdő és befejező időpontja), a munkáltató képzési politikája, a munkavállaló által igénybe vehető képzésre fordítható idő tartama, a munkaviszonnyal kapcsolatos közterhet megillető hatóság.
A 46. § (1) bekezdés b) pontjához: a 2019/1152 irányelv alapján a munkaviszony kezdetéről és tartamáról szóló írásbeli tájékoztatás abban az esetben sem maradhat el, ha arról a felek csak szóban állapodtak meg, vagy a munkaszerződés későbbi időpontban kerül írásba foglalásra, mint az irányelv által elvárt tájékoztatási határidő. A módosítás alapján az új szabályozás szerint a munkába lépéstől számított legkésőbb hét napon belül szükséges a munkáltatónak írásban tájékoztatni a munkavállalót a munkaviszony kezdetéről és tartamáról, kivéve, ha ezen időpontig a munkaszerződés írásba foglalása megtörtént, és az a megfelelő információkat tartalmazza.
A 46. § (1) bekezdés c) pontjához: a 2019/1152 irányelv rendelkezésnek megfelelően a munkahelyről szóló tájékoztatásnak magában kell foglalni az állandó munkahelyet, ennek hiányában a munkavállaló munkakörében szokásos munkavégzési helyet, továbbá arról is tájékoztatni kell a munkavállalót, ha a munkavégzés helyéről szabadon dönthet.
A javaslat alapján az új szabályozás szerint a munkába lépéstől számított legkésőbb hét napon belül szükséges a munkáltatónak írásban tájékoztatni a munkavállalót a munkahelyről, kivéve, ha ezen időpontig a munkaszerződés írásba foglalása megtörtént, és az a megfelelő információkat tartalmazza.
A 46. § (1) bekezdés e) pontjához: a 2019/1152 irányelv célja, hogy a többnyire vagy teljes mértékben nem kiszámítható munkarendben foglalkoztatott munkavállalók számára is biztosítsa a minimális kiszámíthatóságot. A kötetlen munkarend nem tartozik az irányelv hatálya alá. A magyar munkajog rendszerében minden más foglalkoztatási forma kiszámítható munkarendben történik az irányelv fogalomrendszere szerint. A kibővített írásbeli tájékoztatási kötelezettség ezért általános jelleggel, valamennyi munkavállaló esetében alkalmazandó.
A napi munkaidő tartamán túlmenően az írásbeli tájékoztatásnak meg kell jelölnie
- a naptári hét azon napjait, eze(ke)n belül azt az időszakot (kezdő- és befejező időpontot), amelyre vonatkozóan a munkáltató munkaidő-beosztást közölhet,
- a rendkívüli munkaidő lehetséges tartamát, továbbá
- a munkáltató tevékenységének sajátos jellegét, az Mt. 90. §-ában foglalt tevékenységek megjelölésével, amennyiben az fennáll.
A 46. § (1) bekezdés h) pontjához: a munkaidőre vonatkozó tájékoztatásnak tartalmaznia kell a fizetett szabadság mértékére vonatkozó tájékoztatást. Tekintettel arra, hogy az Mt. a szabadságot munkanapokban határozza meg, ezért a terminológia szabadságnapra módosul, a jogharmonizációs kötelezettségnek megfelelően.
A 46. § (1) bekezdés i) pontjához: az irányelv előírja a munkaviszony megszüntetésével összefüggő eljárással kapcsolatos információk, továbbá a felmondási idő tartamának írásbeli közlését a munkavállalóval a munkaviszony létesítés során. A tájékoztatás magában foglalja a nyilatkozatokra vonatkozó tartalmi és formai követelményeket, és az esetleges munkaügyi jogvita kezdeményezésének határidejéről szóló tájékoztatást. A tájékoztatás kiterjed emellett az elbocsátással szembeni védelemre irányuló kereset benyújtására rendelkezésre álló határidőre is.
A 46. § (1) bekezdés j) pontjához: a jogharmonizációs kötelezettség alapján a munkáltató által biztosított képzésekre való jogosultsággal kapcsolatban a munkáltatónak oly módon szükséges tájékoztatás nyújtani a munkavállaló számára, hogy ismerteti a munkavállaló által évente képzésre igénybe vehető napok számát, illetve a munkáltató általános képzési politikáját. A tájékoztatásnak ki kell terjedni azokra a képzésekre is, amelyek biztosítására uniós vagy nemzeti jog, vagy kollektív szerződés kötelezi a munkáltatót.
A 46. § (1) bekezdés k) pontjához: a 2019/1152 irányelv alapján a társadalombiztosítási rendszerekre vonatkozó tájékoztatásnak tartalmaznia kell azon társadalombiztosítási intézmények adatait, amelyek részére a munkáltató a munkaviszonnyal kapcsolatos közterhet megfizeti. A 2019/1152 irányelv értelmezésében köztehernek minősülnek adott esetben a betegségi, anyasági, apasági és szülői ellátásokhoz, a munkahelyi balesetek és a foglalkozási megbetegedések esetén nyújtott ellátásokhoz, továbbá az öregségi, a munkaképtelenségi, a túlélő hozzátartozói és álláskeresési ellátásokhoz, az előnyugdíj-ellátáshoz és a családi ellátásokhoz kapcsolódó társadalombiztosítási járulékok. Tekintettel arra, hogy Magyarországon jelenleg minden munkaviszonnyal kapcsolatos közterhet az állami adóhatóság részére kell megfizetni a munkáltatónak, a 46. § (1) bekezdés k) pontja alatt az állami adóhatósággal kapcsolatos információkat kell a munkavállaló tudomására hozni.
A 46. § (2) bekezdéséhez: a módosítás rögzíti, hogy arról a munkafeltételről, amelyet a munkába lépés napjától számított hétnapos tájékoztatási határidőn belül a felek által írásba foglalt megállapodása már tartalmaz, ismételten nem kell tájékoztatni a munkavállalót.
A 46. § (3) bekezdéséhez: a 2019/1152 irányelv alapján nem kell tájékoztatni azokban a munkafeltételekben bekövetkezett változásról a munkavállalót, amelyre vonatkozó tájékoztatás a munkaviszonyra vonatkozó szabály megjelölésével biztosítható. A munkáltatónak nem szükséges tehát a munkaviszonyra vonatkozó szabályokban bekövetkező változásokat folyamatában nyomon követni, az irányelvi kötelezettség ilyen mértékben nem terheli a munkáltatót.
A munkafeltételekre vonatkozó általános tájékoztatási határidő lerövidül e bekezdés hatálya alá tartozó jogviszony esetén, azaz ha a munkaviszony hét nap eltelte előtt megszűnik a munkáltató a tájékoztatási kötelezettségét a 80. § (2) bekezdésében meghatározott időpontban teljesíti. Eszerint, ha a munkaviszony még az első hét napon belül megszűnik (például mert a próbaidő alatt valamelyik fél azonnali hatállyal felmondja), a tájékoztatást felmondás esetén legkésőbb az utolsó munkában töltött naptól, egyéb esetekben legkésőbb a munkaviszony megszűnésétől számított 5. munkanapon kell teljesíteni.
A 46. § (5) bekezdéséhez: a munkafeltételekben bekövetkezett változásokról a 2019/1152 irányelv alapján a változás napján tájékoztatni szükséges a munkavállalót, ezért a jelenlegi tizenöt napos tájékoztatási határidő a változás hatálybalépésének napjára módosul. Ha a munkavállaló adataiban következik be változás, arról az Mt. 6. § (4) bekezdése alapján köteles tájékoztatni a munkáltatót.
A 46. § (6) bekezdéséhez: a 2019/1152 irányelv lehetőséget ad a tagállamoknak arra, hogy az írásbeli tájékoztatási kötelezettséget ne alkalmazzák olyan munkaviszony esetében, amelyben a munkaidő négy hét átlagában a heti három órát nem haladja meg (vagyis havonta 12 óránál nem dolgozik többet a munkavállaló).
Az irányelvkonform szabályozás ezentúl nem havi, illetve heti átlagban határozza meg a tájékoztatási kötelezettséget keletkeztető minimális munkaórák számát, hanem - összhangban a magyar munkajog rendszerével -a napi munkaidő minimumát határozza meg a kötelezettség teljesítésének feltételeként. Eszerint, amennyiben a munkavállaló napi munkaideje a munkaszerződés alapján nem haladja meg a fél órát, abban az esetben a munkáltató mentesül a részletes írásbeli tájékoztatási kötelezettség alól.
A magyar szabályozás tehát a munkavállalók számára az irányelvi minimumkövetelménynél kedvezőbb szabályozást vezet be, napi fél (heti két és fél) munkaórában határozva meg a kötelezettség alóli mentesülés küszöbértékét.
Az irányelv alkalmazását továbbá nem lehet kizárni olyan munkavállalók esetében, ahol a garantált munkaórák mennyisége nincs előre meghatározva. A behíváson alapuló munkavégzés, - mint atipikus munkaviszony - ezért alkivételt képez, vagyis a tájékoztatást minden esetben meg kell adni a munkavállaló számára, a napi munkaidő tartamától függetlenül. Másfelől, a munkáltatói jogkör gyakorlójának személyéről továbbra is minden munkavállaló esetében tájékoztatást kell adni. [Mt. 46. §-a]
A 96/71/EK irányelv alapján más tagállamokba vagy harmadik országba (külföldre) kiküldött munkavállalókat a sajátos helyzetükre tekintettel további tájékoztatásban szükséges részesíteni. Ez a kötelezettség abban az esetben érvényesül, ha a külföldi munkavégzés időtartama várhatóan meghaladja a tizenöt napot. Lehetővé kell tenni a munkavállalók számára, hogy a kiutazást megelőzően tájékoztatást kapjanak a fogadó tagállamban irányadó díjazásról, egyéb költségek megtérítésének szabályairól, továbbá annak az egységes nemzeti honlapnak az elérhetőségéről, amelyet a 96/71/EK irányelv érvényesítéséről és a belső piaci információs rendszer keretében történő igazgatási együttműködésről szóló 1024/2012/EU rendelet (az IMI-rendelet) módosításáról szóló 2014/67/EU irányelv alapján minden tagállam működtet. E honlapon tud a kiküldött munkavállaló tájékozódni a tagállamban érvényes munkafeltételekre vonatkozó lényeges információkról.
A külföldi munkavégzés idején járó díjazásról, juttatásról és a munkabér-fizetés pénzneméről szóló tájékoztatás munkaviszonyra vonatkozó szabály rendelkezésének megjelölésével is biztosítható.
Az irányelvi rendelkezéseknek megfelelően lehetővé kell továbbá tenni, hogy a több tagállamban vagy harmadik országban teljesített, egymást követően elrendelt munkavégzések esetén a tájékoztatást az első indulás előtti tájékoztatóban összevontan megkapja a munkavállaló, és változás esetén ezt a tájékoztatást módosítsák. [Mt. 47. §-a]
113. §
A módosítás kodifikációs szempontból egyszerűsíti az Mt. 48. §-át.
A munkaszerződés teljesítése szempontjából alapvető információnak számít az irányelv vonatkozásában a munkaviszony kezdete, amelyről a munkáltató a munkaviszony kezdetétől számított egy héten belül írásbeli tájékoztatást köteles adni a munkavállaló részére. Ez a kötelezettség abban az esetben érvényesül, ha az írásbeli munkaszerződés nem tartalmazza a munkaviszony kezdetének napját, vagy a felek a munkaszerződés írásba foglalását elmulasztották. A munkaviszony kezdetéhez kapcsolódó tájékoztatási kötelezettség részletszabályait egyebekben a 46. § (1) bekezdés b) pontja és a (2) bekezdése tartalmazza. [Mt. 48. §-a]
114. §
A 2019/1152 irányelv átültetését szolgálja a módosítás.
Az egységes jogalkalmazói gyakorlat elősegítése érdekében a munkavégzéshez szükséges feltételek biztosítására vonatkozó munkáltatói kötelezettség közös bekezdésbe kerül a munkáltatói költségtérítéssel kapcsolatos kötelezettséggel. [Mt. 51. § (1) és (2) bekezdése]
Az Mt. 51. § (2) bekezdés b) pontjában nevesített munkavégzéshez szükséges feltételekbe beletartoznak a munkáltató által a munkakör ellátásához elvárt speciális ismereteket biztosító képzések. Az irányelv elvárásai alapján a munkáltatóknak térítésmentesen kell biztosítaniuk a munkavállalók számára a feladataik elvégzéséhez szükséges összes olyan képzést, amelyeket az uniós vagy nemzeti jogszabályok, illetve a kollektív szerződések előírnak.
A munkakör ellátásához szükséges kötelező képzés szükséges és indokolt költsége a munkáltatót terheli, a képzés időtartama pedig a munkavállaló munkaidejébe beleszámít.
Az irányelv alapján a munkáltató képzési kötelezettsége nem terjed ki a szakképzésre, továbbá szakképesítés megszerzésére, megújítására irányuló olyan képzésre, amelyre nem nemzeti jog vagy kollektív szerződés kötelezi a munkáltatót.
A hatályos szabályozás a munkaviszony teljesítésével összefüggésben felmerült indokolt költségek megtérítését írja elő a munkáltató számára. A módosítás nyomán a hatályos szabályozás kibővül a szükséges költségek megtérítésének kötelezettségével. [Mt. 51. § (1) és (2) bekezdése]
115. §
A módosítás az (1) és (2) bekezdés közötti kodifikációs összhang megteremtését szolgálja. A munkáltatói utasítás teljesítésének megtagadására irányuló szabályokat egységesen, mind a munkavállalót, mind a harmadik személyt érintően kiterjeszti az életet, testi épséget közvetlenül és súlyosan veszélyeztető utasításokra.
A (3) bekezdésben szereplő módosítás a 2019/1152 irányelv átültetését szolgálja. Az irányelv lehetőséget biztosít a munkavállalóknak arra, hogy megtagadják a rendelkezésre állást, amennyiben az írásbeli tájékoztatóban foglaltaktól eltérő naptári napra vagy naptári nap eltérő időszakára osztja be a munkáltató a munkaidőt, vagy ha a munkaidő-beosztásról, illetve annak módosításáról a minimális előzetes értesítési időn kívül tájékoztatta a munkavállalót.
Habár az irányelv a nem kiszámítható munkarendben foglalkoztatott munkavállalók számára biztosítja a munkaviszonyra vonatkozó szabályba ütköző munkaidő-beosztás esetén a rendelkezésre állás megtagadásának jogát, a magyar munkajog hatálya alá tartozó valamennyi foglalkoztatási forma kiszámíthatónak minősül az irányelv fogalmi rendszerében, ezért a jogosultság minden munkavállalót megillet. [Mt. 54. §-a]
116. §
Az (1) bekezdéshez:
A módosítás kiegészíti a munkavégzési és rendelkezésre állási kötelezettség alóli mentesülés eseteit.
A bírói jogalkalmazói gyakorlatra tekintettel a módosítás rögzíti az Mt. 55. § (1) bekezdés a) pontjában a keresőképtelenségen kívül azt az esetkört is, amikor a munkavállaló egyébként a munkaköre ellátására egészségi okból alkalmatlan. Az alkalmasság orvosi vizsgálata és véleményezése tekintetében különösen a munkaköri, szakmai, illetve személyi higiénés alkalmasság orvosi vizsgálatáról és véleményezéséről szóló 33/1998. (VI. 24.) NM rendelet szabályait kell figyelembe venni. [Mt. 55. § (1) bekezdés a) pontja]
A (2) bekezdéshez:
A javaslat változatlanul újra megállapítja az Mt. 55. § (1) bekezdés k) pontjában a különös méltánylást érdemlő személyi, családi vagy elháríthatatlan ok miatt indokolt távollét tartamára való mentesülés esetét. [Mt. 55. § (1) bekezdés k) pontja]
Beillesztésre kerül továbbá az Mt. 55. § (1) bekezdés l) pontjában a mentesülés új esete a 2019/1158 irányelv szerinti gondozói szabadságra vonatkozó szabályoknak való megfelelés céljából. A javaslat alapján mentesül a munkavállaló rendelkezésre állási és munkavégzési kötelezettségének teljesítése alól a súlyos egészségi okból gondozásra szoruló hozzátartozója, vagy a munkavállalóval közös háztartásban élő személy személyes gondozása nyújtása céljából évente legfeljebb öt munkanapra. Ezzel összefüggésben figyelembe kell venni a gondozást végző munkavállaló fogalmát is, amelyet a módosítás az Mt. 294. §-ának módosításával az értelmező rendelkezések között határoz meg. [Mt. 55. § (1) bekezdés l) pontja]
A (3) bekezdéshez:
A javaslat változatlanul újra megállapítja az Mt. 55. § (1) bekezdés m) pontjában a munkaviszonyra vonatkozó szabályban meghatározott időre mentesülés esetkörét. [Mt. 55. § (1) bekezdés m) pontja]
A (4) bekezdéshez:
A javaslat az Mt. 55. § (2) bekezdésében szabályozza változatlan tartalommal az örökbefogadásra tekintettel történő mentesülés esetén az igazolás és tájékoztatás feltételeit, az 55. §-ának újratagolása következtében. [Mt. 55. § (2) bekezdése]
Ezen kívül a javaslat az Mt. 55. § (3) bekezdését illeszti be a gondozói munkaidő-kedvezmény bevezetésével összefüggésben. Egyértelművé teszi, hogy a gondozói munkaidő-kedvezményt a jogosult kérésének megfelelő időpontban, legfeljebb két részletben kell biztosítani. Rendelkezik a gondozás jogcímén való távollét igazolásáról is. Eszerint a súlyos egészségi ok fennállását és a gondozás indokoltságát a gondozásra szoruló személy kezelőorvosa igazolja. [Mt. 55. § (3) bekezdése]
Az Mt. 55. § (4) bekezdése rögzíti továbbá, hogy a gondozói munkaidő-kedvezmény igénybevétele, valamint az örökbefogadás előkészítését célzó mentesülés vonatkozásában a szabadság kiadására (Mt. 124. §) vonatkozó rendelkezések megfelelően irányadóak. [Mt. 55. § (4) bekezdés]
A Mt. 55. §-ának újratagolása következtében, továbbá a javaslat terminológiai pontosítással, azonban érdemi változás nélkül újra megállapítja az Mt. 55. § (5) bekezdésében, a munkavállalói kötelezettségszegés körülményeinek kivizsgálása miatt indokolt mentesülés esetkörét. Eszerint a munkáltató, ha a munkavállaló által elkövetett kötelezettségszegés körülményeinek kivizsgálása miatt indokolt, a vizsgálat lefolytatásához szükséges, de legfeljebb harminc napra mentesítheti a munkavállalót rendelkezésre állási és munkavégzési kötelezettségének teljesítése alól. [Mt. 55. § (5) bekezdés]
117. §
A 2019/1152 irányelv biztosítja a lehetőséget arra, hogy a tagállami kollektív szerződések az irányelvben foglalt egyes munkafeltételektől eltérő feltételeket határozzanak meg. Ezek az eltérések azonban nem csökkenthetik a munkavállalók védelmének általános szintjét, a jogszabályban meghatározott követelményeknél a munkavállalók számára hátrányosabb rendelkezéseket nem tartalmazhatnak. Tekintettel arra, hogy az Mt. 51. §-a garanciális rendelkezéseket fogalmaz meg, indokolt azoktól az eltérés tilalmának bevezetése. Az 51. §-ban foglaltaktól tehát sem a felek megállapodása, sem kollektív szerződés nem térhet el. [Mt. 57. § (1) bekezdés a) pontja]
118. §
A módosítás a 2019/1152 és a 2019/1158 irányelvekben foglaltak átültetését biztosítja a magyar munkajogi szabályozásba.
Az (1) bekezdéshez:
A 2019/1152 irányelv szerint a biztonságosabb foglalkoztatási formákra való áttérést elő kell segíteni. A munkavállalók számára lehetővé kell tenni, hogy amennyiben az a munkáltatónál rendelkezésre áll, másik, kiszámíthatóbb és biztonságosabb foglalkoztatási formát kérelmezzenek, valamint, hogy a munkáltatótól olyan indokolással ellátott írásos választ kapjanak, amely a munkáltató és a munkavállaló igényeit egyaránt figyelembe veszi.
A módosítás eredményeként a munkavállaló a munkaviszony első hat hónapját kivéve, kérheti a teljes munkaidős, vagy részmunkaidős foglalkoztatásra áttérést, távmunkavégzés keretében történő foglalkoztatást, vagy határozatlan idejű álláshelyre való áthelyezést, amennyiben ilyen a munkáltató tájékoztatása szerint elérhető. A munkavállaló kérheti a munkaszerződés módosítását. Ekkor az (5)-(6) bekezdések szerint az írásbeli indokolási kötelezettség és a bíróság által a munkáltató hozzájáruló nyilatkozatának pótlása csak akkor alkalmazandó, ha a munkaszerződés módosítására az (1) bekezdés a)-c) pontjai szerinti tárgykörökben kerül sor. [Mt. 61. § (2) bekezdése]
A (2) bekezdéshez:
A 2019/1158 irányelv értelmében legalább a gyermek nyolcéves koráig biztosítani kell mindkét szülő számára a lehetőséget a rugalmas foglalkoztatás (munkahely, munkarend, részmunkaidő) kérelmezésére, továbbá az erre irányuló kérelem elutasítására írásban indokolással kerülhet sor. E kérelmezési jogosultságot a gondozást végző munkavállaló részére is biztosítani szükséges. Ezzel összhangban a módosítás alapján a munkavállaló gyermeke nyolcéves koráig és a gondozást végző munkavállaló - a munkaviszony első hat hónapját kivéve -kérheti a munkavégzési hely és a munkarend módosítását, továbbá a távmunkavégzés keretében, illetve a részmunkaidőben való foglalkoztatását. [Mt. 61. § (4) bekezdése]
A munkavállaló indokolt kérelmére a munkáltató 15 napon belül köteles írásban válaszolni, amely jognyilatkozat jogellenes elutasítása vagy elmulasztása esetén a munkavállaló igényét harminc napon belül benyújtott keresettel érvényesítheti a bíróságon. A kérelem jogellenes elutasítása vagy a nyilatkozat elmulasztása esetén a bíróság a munkáltató hozzájáruló nyilatkozatát pótolja.
A munkavállaló rugalmas munkafeltételek alkalmazása iránti kérelmét írásban indokolni köteles, továbbá abban meg kell jelölnie a változtatás időpontját. A munkavállaló kérelmére a munkáltató tizenöt napon belül írásban nyilatkozni köteles. Abban az esetben, ha a munkáltató elutasítja a kérelmet, úgy azt - az indokolásra vonatkozó, az Mt. 64. § (2) bekezdése szerinti szabályok szerint - indokolni köteles. A kérelem jogellenes elutasítása vagy a nyilatkozat elmulasztása esetén a bíróság a munkáltató hozzájáruló nyilatkozatát pótolja. A munkavállaló kérelmének elutasítása esetén a bírósági eljárásban a munkaügyi vita keretein kívüli célszerűségi és méltányossági szempontok nem vizsgálhatóak, hanem csak az, hogy a munkáltató által közölt indokolás megfelel-e az Mt. 64. § (2) bekezdése szerinti valós, világos és okszerű indokolás követelményének. [Mt. 61. § (5)-(6) bekezdése]
119. §
A módosítás a 2019/1158 irányelvben és a 2019/1152 irányelvben foglaltak átültetését biztosítja a magyar munkajogi szabályozásba.
A 2019/1152 irányelvben foglalt kiszámíthatóbb és biztonságosabb foglalkoztatási forma igénylése miatt történő elbocsátás vagy az ezzel egyenértékű intézkedés esetén a munkavállalónak joga van kérni a kérelme elutasításának megfelelően megalapozott indoklását.
A 2019/1158 irányelv értelmében védelem biztosítandó az irányelvben foglalt apasági, szülői vagy gondozói szabadság igénylése vagy igénybevétele vagy a rugalmas munkafeltételek kérelmezésére vonatkozó jog gyakorlása miatt történő elbocsátás és a munkavállalók elbocsátására irányuló bármiféle előkészület esetére.
A munkáltató felmondása esetén főszabály szerint indokolási kötelezettség áll fenn, így ezekben az esetekben a szabályozás biztosítja a munkaviszony megszüntetésének munkáltató általi indokolását. Azonban bizonyos esetekben (így a próbaidő időtartama alatt, a nyugdíjasnak minősülő munkavállaló, illetve a vezető állású munkavállaló esetében) a munkáltatót felmondása esetén nem terheli indokolási kötelezettség. Ez utóbbi esetkörökben is biztosítani szükséges tehát az irányelvekben foglalt védelmet.
Az előzőekben foglaltak biztosítása érdekében a munkáltató - a munkavállaló kérelmére - indokolási kötelesség hiányában is megindokolja a munkaviszony megszüntetésére irányuló jognyilatkozatát, ha a munkavállaló hivatkozása szerint a munkaviszony megszüntetésére a gondozói munkaidő-kedvezmény, az apasági szabadság, a szülői szabadság igénybevétele, az Mt. 128. §-a szerint a gyermek gondozása céljából fizetés nélküli szabadság igénybevétele, a rugalmas munkafeltételek kérelmezése, illetve az Mt. 61. § (2) bekezdése szerinti munkaszerződés módosítására irányuló kérelme miatt került sor. A munkavállaló kérelmére közölt munkáltatói indokolásnak meg kell felelnie az indokolással szemben támasztott követelményeknek, vagyis az Mt. 64. § (2) bekezdése szerinti valós, világos és okszerű indokolás követelményének.
Garanciális szabály, hogy a munkavállaló a munkáltató által tett jognyilatkozat indokolását annak közlésétől számított tizenöt napon belül írásban kérheti. A munkáltató az Mt. 64. § (4) bekezdése szerint az indokolást a kérelem kézhezvételétől számított tizenöt napon belül írásban közli. [Mt. 64. § (3) és (4) bekezdése]
120. §
A 2019/1158 irányelvre tekintettel a javaslat kiegészíti az Mt. 65. § (3) bekezdésében foglalt felmondási tilalmak esetköreit az apasági szabadsággal, a szülői szabadsággal, és az Mt. 55. § (1) bekezdés l) pontja szerinti gondozói munkaidő-kedvezménnyel. [Mt. 65. § (3) bekezdése]
121. §
A 2019/1158 irányelvnek való megfelelés céljából a módosítás rögzíti a kiadott apasági szabadság vagy szülői szabadság tartamára vonatkozó munkáltatói igazolás kiállításának feltételeit a munkaviszony megszüntetésekor, illetve megszűnésekor. A módosítás célja, hogy ha az apasági szabadságra és a szülői szabadságra jogosult munkavállaló a munkaviszonya megszűnéséig vagy megszüntetéséig nem vagy csak részben vette igénybe az apasági szabadságot vagy a szülői szabadságot, akkor azt az új munkahelyén igénybe vehesse a munkáltató által kiállított igazolásban foglaltakra tekintettel. [Mt. 80. § (3) bekezdése]
122. §
A 2019/1152 és a 2019/1158 irányelveknek való megfelelés érdekében kibővülnek a munkaviszony helyreállításának esetei egy esetkörrel, nevezetesen, ha a munkaviszony megszüntetése a joggal való visszaélés tilalmába ütközött. A Kúria egyenlő bánásmód követelményének megsértése kapcsán kialakított gyakorlatával összhangban, ha a munkavállaló a joggal való visszaélés tárgyában is érvényesíti igényét, az ezzel kapcsolatos bizonyítási eljárás lefolytatására csak azt követően kerülhet sor, miután az egyenlő bánásmód követelményének megsértése nem volt igazolható. Az Mt. 7. §-át érintően a joggal való visszaélés kapcsán bevezetett módosítás következtében pedig a jövőben a munkaviszony megszüntetésére irányuló jognyilatkozat formális jogellenességén túl vizsgálni kell azt is, hogy joggal való visszaélést is megvalósított-e a munkáltatói joggyakorlás. Az áttekinthetőség érdekében továbbá rendszerezetten tagolva újra megállapításra kerül a rendelkezés. [Mt. 83. § (1) bekezdése]
123. §
A 2019/1152 irányelv biztosítja a lehetőséget arra, hogy a tagállami kollektív szerződések az irányelvben foglalt egyes munkafeltételektől eltérő feltételeket határozzanak meg. Ezek az eltérések azonban nem csökkenthetik a munkavállalók védelmének általános szintjét, a jogszabályban meghatározott követelményeknél a munkavállalók számára hátrányosabb rendelkezéseket nem tartalmazhatnak.
Tekintettel arra, hogy a 61. § biztosítja a munkavállalóknak a biztonságosabb foglalkoztatási formákra való áttérést elősegítő rendelkezéseket, indokolt rögzíteni, hogy az abban foglalt rendelkezésektől kollektív szerződés szabálya sem térhet el a munkavállaló hátrányára. [Mt. 85. § (2) bekezdése]
124. §
A 2019/1152 irányelvből fakadó jogharmonizációs kötelezettségnek eleget téve indokolt a munkaidő-keretről szóló írásbeli tájékoztatás szabályainak kiegészítése. Az írásbeli tájékoztatásnak a munkaidőkeret teljesítésének kezdő és befejező időpontja mellett ki kell terjednie a teljesítendő munkaidő tartamáról szóló tájékoztatásra is. [Mt. 93. § (4) bekezdése]
125. §
A 2019/1152 irányelv alapján a munkaidő-beosztás szabályairól (munkarend) szóló tájékoztatás is a munkavállaló írásbeli tájékoztatójának eleme. A törvény a munkáltató kötelezettségévé teszi, hogy a munkaidő-beosztás szabályait (munkarend) a munkavállalók tájékoztatása érdekében közzétegye. E körben figyelemmel kell lenni a tájékoztatásra vonatkozó általános szabályokra. [Mt. 96. § (1) bekezdése]
126. §
A napi pihenőidő rendeltetése nyilvánvalóan az, hogy a munkavállaló számára két egymást követő munkanapon történő munkavégzés között megfelelő idő álljon rendelkezésre a regenerálódás, pihenés érdekében. Abban az esetben, ha a munkavégzés napját követően a munkavállalót a munkáltató sem rendes, sem rendkívüli munkaidőben nem kötelezi munkavégzésre, a napi pihenőidő beosztása célját veszti, hiszen a munkavállaló számára a munkáltató egyéb jogcímen (például heti pihenőnap vagy pihenőidő) oszt be pihenőidőt. [Mt. 104. § (5) bekezdése]
127. §
A hatályos szabályozás azzal, hogy hetente megszakítás nélküli pihenőidőt kell beosztani, gyakorlatilag kizárja a heti pihenőidő alkalmazása esetén az egyenlőtlen munkaidő-beosztást. Indokolt a heti pihenőidő egyenlőtlen beosztására vonatkozó szabályokat összhangba hozni a heti pihenőnapra vonatkozó Mt. 105. § (3) bekezdése szerinti rendelkezésekkel. [Mt. 106. § (3) bekezdése]
128. §
A javaslat újra megállapítja az egyes munkavállalói csoportokra vonatkozó különös rendelkezéseket, hogy azok szabályozási tárgykörönként világosan áttekinthetőek legyenek.
Az Mt. a 113. § (1) bekezdésében rögzíti a rendkívüli munkaidő elrendelésének tilalmát. Ennek kapcsán pontosítja, hogy nem rendelhető el rendkívüli munkaidő a munkáltató által a munkakörre vagy a munkavállalóra megállapított egészségkárosító kockázat esetén tekintettel arra, hogy a hatályos jogban nem a munkaviszonyra vonatkozó szabály rögzíti az egészségkárosító kockázatokat, hanem azt a munkáltatónak kell megállapítania a munkaviszonyra vonatkozó szabály alapján.
A módosítás szerint az Mt. 113. § (2) bekezdésében törlésre kerül a készenlétre való utalás, mert önmagában a készenlét elrendelésének a rendkívüli munkaidő tilalma miatt nincs funkciója.
Az Mt. 113. § (3) bekezdésében pontosítva újra megállapításra kerül az egyenlőtlen munkaidő-beosztás tilalma, ha a munkáltató a heti pihenőnapot a 105. § (1) bekezdésétől, illetve a heti pihenőidőt a 106. § (1) bekezdésétől eltérően osztja be.
A módosítás pontosítva rendelkezik továbbá az Mt. 113. § (4) bekezdésében arról, hogy egyenlőtlen munkaidőbeosztás, amely alapján a munkáltató a munkaidőt a napi munkaidőtől eltérően osztja be, csak a munkavállaló írásbeli hozzájárulásával osztható be.
Technikai jellegű módosítás. Az új szövegezés megtartja az éjszakai munka tilalmára vonatkozó korábbi rendelkezéseket. A munkavállaló a várandóssága megállapításától gyermeke harmadik életéve betöltéséig, illetve a gyermekét egyedül nevelő munkavállaló gyermeke hároméves koráig továbbra se osztható be éjszakai munkára. [Mt. 113. § (5) bekezdése]
A módosítás előírja, hogy az éjszakai munkára a nő gyermeke hároméves korától tízéves koráig, a gyermekét egyedül nevelő munkavállaló gyermeke hároméves korától tízéves koráig csak írásbeli hozzájárulásával osztható be. [Mt. 113. § (6) bekezdése]
Pontosítva újra megállapításra kerül továbbá az, hogy éjszakai munka esetén a beosztás szerinti napi munkaidő a munkáltató által a munkakörre vagy a munkavállalóra megállapított egészségkárosító kockázat fennállásakor a nyolc órát nem haladhatja meg. [Mt. 113. § (7) bekezdése]
Az Mt. 114. §-a pontosítva újrafogalmazásra kerül. A javaslat újra megállapítja jogtechnikai jellegű és terminológiai pontosításokkal a fiatal munkavállalókra vonatkozó hatályos garanciákat.
Emellett az Európai Szociális Kartával való összhang megteremtése érdekében garanciális változás, hogy a tizenhat évesnél fiatalabb munkavállaló napi munkaideje legfeljebb hat óra lehet, kivéve azt a nappali rendszerű képzés keretében tanulmányokat folytató tizenötödik életévét betöltött tanulót, aki az iskolai szünet alatt munkát végez. Továbbá a fiatal munkavállaló beosztás szerinti napi munkaideje legfeljebb nyolc, illetve a 114. § (2) bekezdése szerinti munkavállaló beosztás szerinti napi munkaideje legfeljebb hat óra lehet, kivéve azt a nappali rendszerű képzés keretében tanulmányokat folytató tizenötödik életévét betöltött tanulót, aki az iskolai szünet alatt munkát végez. Pontosítja továbbá, hogy több munkaviszony keretében történő foglalkoztatás esetén a beosztás szerinti napi munkaidőt kell összeszámítani. [Mt. 114. §-a]
129. §
A 2019/1158 irányelvre tekintettel bevezetett módosításokhoz kapcsolódóan kiegészítésre kerül az Mt. 115. § (2) bekezdése, és így a szabadságra való jogosultság szempontjából munkában töltött időnek minősül az apasági szabadság és a szülői szabadság, mint szabadság, a gondozói munkaidő-kedvezmény tartama. Technikailag a keresőképtelenség nem önálló pontban kerül szabályozásra, hanem a munkavégzés alóli mentesülés 55. § (1) bekezdése esetköreivel együtt. Továbbá a módosítás alapján munkában töltött időnek minősül a kötelezettségszegés körülményeinek kivizsgálása miatt indokolt, a vizsgálat lefolytatásához szükséges, legfeljebb harminc napra szóló mentesülés tartama is. [Mt. 115. § (2) bekezdése]
130. §
A módosítás a 2019/1158 irányelvben foglaltak átültetését biztosítja a magyar munkajogi szabályozásban. Az irányelv értelmében az apának gyermek születése esetén tíz munkanap apasági szabadságot kell biztosítani. Erre tekintettel az Mt. 118. § (4) bekezdésében - korábban pótszabadságként - szabályozott ún. apasági szabadság biztosítja, hogy az apa gyermeke születése esetén legkésőbb a születést, illetve örökbefogadás esetén az örökbefogadást engedélyező határozat véglegessé válását követő második hónap végéig tíz munkanap időtartamban apasági szabadságra jogosult. Az apa akkor is jogosult az apasági szabadságra, ha a gyermek halva születik vagy meghal.
Az apasági szabadság vonatkozásában a szabadságra vonatkozó rendelkezések megfelelően irányadóak a törvényben foglalt kivétellel. Továbbá az apasági szabadságot a jogosult kérésének megfelelő időpontban, legfeljebb két részletben kell biztosítani. Ha a munkavállaló bejelenti a munkáltatónak a törvényben meghatározott eseményt és kéri az apasági szabadság kiadását, akkor a munkáltató a kérelemnek megfelelően köteles azt biztosítani az Mt.-ben meghatározott feltételek szerint. [Mt. 118. § (4) bekezdés]
131. §
Az irányelv szabályaira tekintettel bevezetésre kerül, hogy a munkavállalót gyermeke hároméves koráig negyvennégy munkanap szülői szabadság illeti meg. A szülői szabadság a szabadság jogintézménye keretében kerül szabályozásra, amelynek igénybevételére, a törvényben foglalt eltérésekkel, a szabadságra vonatkozó rendelkezések irányadóak. A gyermek gondozása céljából egyidejűleg egy jogcímen lehet távol a munkavállaló, ezért a szülői szabadság és az Mt. 128. §-a szerinti fizetés nélküli szabadság egyidejűleg nem adható ki.
Az irányelv 5. cikk (4) bekezdése lehetővé teszi továbbá, hogy a tagállamok a szülői szabadságra való jogosultságot a munkában töltött idő tartamához vagy a szolgálati idő hosszához kössék, amely nem haladhatja meg az egy évet.
A módosítás erre figyelemmel a szülői szabadság igénybevétele feltételeként előírja, hogy a munkaviszonynak egy éve fenn kell állnia a munkáltatónál. Az egy év munkaviszony fennállásnak követelménye nem jogvesztő feltétel. Így, ha az igénybevételkor a gyermek születésére vagy örökbefogadására tekintettel még nem állna fenn a munkaviszony egy éve a munkáltatónál, de később ez a követelmény teljesül, akkor igénybe veheti a munkavállaló a szülői szabadságot. [Mt. 118/A. §-a]
132. §
A javaslat különös rendelkezést állapít meg a szülői szabadság tekintetében a szabadság kiadásának szabályai között az Mt. 122. §-ában, azt új (4a) bekezdéssel egészíti ki. Eszerint a munkáltató a szülői szabadságot a munkavállaló kérésének megfelelő időpontban adja ki. Eltérő rendelkezés hiányában, az Mt. 122. § (2) bekezdés megfelelő alkalmazásával, a munkavállaló erre vonatkozó igényét legalább tizenöt nappal a szülői szabadság kezdete előtt bejelenti [Mt. 122. § (4a) bekezdése]
133. §
Az (1) bekezdéshez:
A 2019/1158 irányelv alapján a szülői szabadságot a munkavállalók jogosultak rugalmas módon igénybe venni. Erre tekintettel a javaslat speciális kivételt állapít meg a szabadság esedékesség évében történő kiadására vonatkozó szabály alól figyelemmel arra, hogy a szülői szabadság a gyermek születésétől három éves koráig igénybe vehető. További kivétel vonatkozik az apasági szabadság kiadására, amely a törvényben foglaltak szerint a születést követő második hónap végéig vagy az örökbefogadást engedélyező határozat véglegessé válását követő második hónap végéig adható ki akkor is, ha e két hónap tartama áthúzódik a születés évét követő évre. [Mt. 123. (1) bekezdése]
A (2) bekezdéshez:
A szülői szabadság szabályozásával összefüggésben új ponttal egészül ki az Mt. 123. § (5) bekezdése. A módosítás előírja, hogy a munkáltató kivételesen fontos gazdasági érdek vagy a működését közvetlenül és súlyosan érintő ok esetén a szabadság kiadását - az apasági szabadságot kivéve - legfeljebb hatvan nappal - elhalaszthatja. Emellett törlésre kerül a szabadság kiadásának közölt időpontjának módosítására vonatkozó esetkör, mert a szabadság kiadásának elhalasztása biztosítja a közölt időpont módosításának lehetőségét.
Ezen túl megállapításra kerülnek továbbra is azok az esetkörök, amikor a munkáltató működési körében bekövetkező ok alapján az éves fizetett szabadság kiadása időpontjára vonatkozóan munkáltatói intézkedésnek lehet helye. Az Mt. 123. § (5) bekezdés c) pontja a szülői szabadság esetében is irányadó, míg a b) pont a megkezdett szabadság megszakításáról nem alkalmazandó sem a szülői, sem az apasági szabadság tekintetében. Ezen kívül az Mt. 123. § (5) bekezdés c) pontja az apasági szabadság tekintetében nem értelmezhető, az a) pontja pedig nem alkalmazandó.
A módosítás megteremti az írásbeli indokolási kötelezettséget is a 2019/1158 irányelvvel való összhang biztosítása érdekében. A munkáltató köteles tehát az (5) bekezdés szerinti intézkedését írásban megindokolni, továbbá a szabadság kiadásának elhalasztásakor az írásbeli indokolással egyidejűleg közölni a munkavállalóval a kiadás általa javasolt időpontját. [Mt. 123. § (5) és (5a) bekezdése]
134. §
A család és a munka összehangolása érdekében különös érdek fűződik az apasági szabadság és a szülői szabadság természetben kiadásához. Az apasági szabadság és a szülői szabadság jogintézményének rendeltetésére tekintettel a módosítás kivételt állapít meg a szabadság pénzbeli megváltásának kötelezettsége alól a munkaviszony megszűnése esetén. Így az apasági szabadság és a szülői szabadság pénzben nem váltható meg, figyelemmel arra is, hogy az a gyermek születéséhez, illetve az életkorához és nem a munkaviszony időtartamához igazodik. [Mt. 125. §-a]
135. §
Az (1) bekezdéshez:
A módosítás egyértelművé teszi, hogy a 124. §-tól a felek megállapodása vagy kollektív szerződés nem térhet el. [Mt. 135. § (1) bekezdés d) pontja]
A 2019/1158 irányelvnek való megfelelés érdekében a módosítás rögzíti, hogy a szülői szabadság pénzbeli megváltásának tilalmától a felek megállapodása vagy kollektív szerződés nem térhet el. Az eltérés kizárt a munkaviszony megszűnésekor a szabadság pénzbeli megváltására vonatkozó kötelezettség tekintetében is. [Mt. 135. § (1) bekezdés e) pontja]
A (2) bekezdéshez:
A 2019/1152 irányelv átültetését szolgálja a rendelkezés. A munka kiszámíthatóságának egyik szükséges eleme az az észszerű minimális értesítési időszak, amely a munkaidő-beosztás közlése, módosítása és a munkavégzés kezdete közötti időt jelenti. A törvényben rögzített, jelenleg 96 órás minimális értesítési időt kollektív szerződés rövidítheti, mert az Mt. 135. §-a nem zárja ki, hogy a 97. § (5) bekezdésének rendelkezésétől a kollektív szerződés a munkavállaló hátrányára eltérhessen. A tagállami kollektív szerződések irányelvtől eltérő rendelkezései ugyanakkor nem csökkenthetik a munkavállalók védelmének általános szintjét, ezért a munkaidő-beosztás módosításának határidejét kollektív szerződés esetén is törvényes garanciához szükséges kötni. Az Mt. 97. § (4) bekezdése szerint közölt munkaidő-beosztás módosítása a napi munkaidő kezdetét megelőzően legfeljebb 48 órával lehetséges kollektív szerződés előírása alapján. [Mt. 135. § (7) bekezdése]
136. §
A módosítás a 2019/1158 irányelvben foglaltak átültetését biztosítja a magyar munkajogi szabályozásba. Az irányelv értelmében az apasági szabadság idejére az apának legalább a betegség miatti távollét idejére járó ellátás összegének megfelelő összegű juttatásban kell részesülnie.
A javaslat ennek érdekében a 146. §-ában szabályozza az apasági szabadságra járó díjazás szabályait, amely a 2019/1158 irányelv által elvárt díjazást az apasági szabadság tartamának átlagában biztosítja.
Az apasági szabadság első öt munkanapig terjedő tartamára a munkavállalót távolléti díj, hattól tíz munkanapig terjedő tartamára a távolléti díj negyven százaléka illeti meg.
Az apasági szabadság első öt munkanapja tekintetében a munkáltató költségeinek megtérítésére vonatkozó szabályokat kormányrendelet szabályozza.
Továbbá a szülői szabadság negyvennégy munkanap tartamára a távolléti díj tíz százaléka illeti meg a munkavállalót, amelyet csökkenteni kell az erre az időszakra a munkavállalónak megfizetett, a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény 42/A. § (1) bekezdése vagy 42/E. § (1) bekezdése szerinti gyermekgondozási díj, a családok támogatásáról szóló 1998. évi LXXXIV. törvény 20. § (1) bekezdése szerinti gyermekgondozást segítő ellátás összegével.
Ezen kívül az Mt. 146. § (2) bekezdésében a javaslat egyértelművé teszi az Mt. 55. § (1) bekezdés a) pontjának módosításával összefüggésben azt, hogy nem illeti meg távolléti díj a munkavállalót, ha egyébként munkaköre ellátására egészségi okból alkalmatlan. [Mt. 146. §-a]
A 2019/1152 irányelvnek való megfelelés céljából a javaslat módosítja az állásidő fogalmát, és a hatályos szabályozás koherenciájának biztosítása érdekében kodifikációs szempontból egy törvényhelyen foglalja össze.
A munkavállalót, ha a munkáltató foglalkoztatási kötelezettségének nem tesz eleget - az elháríthatatlan külső okot kivéve - alapbér illeti meg. Változatlan az a rendelkezés, amely szerint a munkavállalót, ha a munkaidő-beosztása alapján bérpótlékra jogosult, az alapbérén felül bérpótlék is megilleti.
A munkáltató tehát helytállni köteles a munkaszerződés alapján vállalt foglalkoztatási kötelezettsége megsértése esetére akkor is, ha a foglalkoztatási kötelezettségét a beosztás szerinti munkaidőben nem teljesíti vagy, ha a munkavállaló számára nem írja elő a rendelkezésre állási kötelezettséget, illetve nem oszt be munkaidőt.
Így mentesül a munkáltató az alapbér-fizetési kötelezettsége alól, ha a foglalkoztatás akadálya valamilyen külső elháríthatatlan ok. [Mt. 147. §-a]
137. §
Azzal a stratégiai céllal összhangban, amely értelmében ösztönözni szükséges a korszerű, készpénzkímélő fizetési eszközök használatát, a módosítás szerint a fizetési számlára átutalás lenne a munkabér-kifizetés általános módja. Ezáltal egyrészről csökkenne a készpénzforgalom, másrészről - a munkáltatók szempontjából - egységes, egyszerűbb, könnyebben nyomon követhető és költséghatékonyabb megoldást biztosítana. A munkavállaló ennek érdekében megjelöli a fizetési számlát.
A készpénzforgalom visszaszorításával társadalmi költségcsökkentést és makrohatást lehet elérni. A felek megállapodása alapján ugyanakkor lehetőség van a munkabér készpénzben történő kifizetésére. [Mt. 158. § (1) bekezdése]
138. §
A módosítás a szabályozás pontosítása érdekében egyértelműsíti az Mt. 180. § (6) bekezdésének szövegét. A jogalkalmazói tapasztalatok és a törvénykönyvön belüli elhelyezése vitatottá tette, hogy a megőrzésre átvett dolog megrongálódása miatt keletkezett kárért fennálló munkavállalói felelősség elbírálásánál alkalmazni kell-e a felelősség általános szabályait (179. §), különösen a felelősség mértékét korlátozó (limitáló) rendelkezést. A módosítás egyértelművé teszi, hogy az ilyen kárért fennálló munkavállalói felelősség (a felróhatóság bizonyításától eltekintve) az általános rendelkezéseken alapul, ezért ebben az esetben is érvényesül a kártérítés mértékére irányadó korlát. [Mt. 180. § (6) bekezdése]
139. §
A 2019/1152 irányelv alapján a tizenkét hónapnál rövidebb időtartamra létesített határozott idejű munkaviszony esetén a tagállamoknak biztosítaniuk kell, hogy a próbaidő megfelelő és arányos legyen a munkaviszony várható időtartamával és a munka jellegével. Az irányelv előírja, hogy sem a munkaerőpiacra belépést, sem az új munkakörre való áttérést nem kísérheti indokolatlanul hosszú ideig tartó bizonytalanság.
Mivel a határozott idejű munkaviszony meghosszabbítása esetében az ismételt próbaidő kikötésének tilalma az irányelv által elvárt feltételek mellett nem vezethető le egyértelműen az Mt. 192. §-ából, a (4) bekezdés kiegészül az ismételt próbaidő-kikötés speciális tilalmával. Eszerint nem köthető ki próbaidő a meghosszabbított vagy hat hónapon belül létesített munkaviszonyban, amennyiben az újabb munkaviszonyt azonos vagy hasonló munkakörre létesítették a felek.
A módosítás szerinti új (5) bekezdés a legfeljebb egy évre létesített határozott idejű munkaviszony esetében az irányelvnek megfelelő arányos próbaidő kikötését írja elő, amely alkalmazásakor a 121. § (2) bekezdésére figyelemmel kell lenni (töredéknap-számítás). [Mt. 192. § (4)-(5) bekezdése]
140. §
A 2019/1152 irányelv a behíváson alapuló munkavégzés esetében, amelyben nincs lehetőség egy meghatározott, kiszámítható munkaidő-beosztás rögzítésére, előírja a munkavégzés kezdete előtti minimális értesítési időszakról szóló tájékoztatást. A behíváson alapuló atipikus munkaviszony esetén a munkáltató nem mentesül az általános tájékoztatási kötelezettség alól [46. § (1) bekezdése], a beosztás szerinti napi munkaidő kezdő és befejező időpontjáról legalább hetvenkét órával korábban értesíteni köteles a munkavállalót. [Mt. 193. § (2) bekezdése]
141. §
Az Mt. 203. § (1) bekezdés g) és h) pontja szerint a továbbiakban az egyszerűsített foglalkoztatási jogviszony keretein belül nem kerülhet sor készenléti jellegű munkakörben történő foglalkoztatásra. A jogalkotó célja az egyszerűsített foglalkoztatással az volt, hogy gyors és rugalmas megoldást jelentsen az ad hoc fellépő munkaerő igények kielégítésére, ugyanakkor a készenléti jellegű munkakörök ellátása nem tartozik az ad hoc jelentkező munkákhoz. [Mt. 203. § (1) bekezdése]
142. §
Azok a csoporton belüli munkaerő-mozgások, amikor a munkavállalók nem a munkáltató személyében bekövetkező változással kerülnek átadásra, alapvetően kétfélék lehetnek:
a) munkáltatói kezdeményezésre, csoportérdekből történik az átlépés a munkaerő optimális kihasználása érdekében,
b) belső karrierváltás esetén a munkavállaló a cégcsoport valamely másik társasága által meghirdetett belső pályázat elnyerésével vált munkáltatót.
A cégcsoporton belüli mobilitás elősegítése érdekében fontos, hogy az átlépés a munkavállaló számára ne járjon joghátránnyal, ideértve azt is, hogy ne veszítse el az átadó - szintén köztulajdonban álló - munkáltatónál megszerzett "szolgálati idejét" a felmondási időre és a végkielégítésre vonatkozó jogosultsági idő szempontjából.
Mindez egyrészt a munkavállalók előmeneteli lehetőségeit bővítené ki, amelynek munkaerő-megtartó hatása van, másrészt a cégcsoport érdekeit szolgálná, amely elősegíti a hatékony munkaerő-gazdálkodást - különös tekintettel a vezetői utánpótlás biztosítására - a megfelelő tapasztalattal és szaktudással rendelkező munkatársak alkalmazásának lehetőségével. [Mt. 205. § (2a) bekezdése]
143. §
A 2019/1158 irányelvben foglaltakkal összhangban a módosítás kiegészíti a vezető állású munkavállalók esetén az Mt. 209. § (2) bekezdését a bevezetett gondozói munkaidő-kedvezmény, apasági szabadság és a szülői szabadság esetköreivel. Továbbá kiegészül a különös méltánylást érdemlő személyi, családi vagy elháríthatatlan ok miatt indokolt távollét esetével. Így a vezető munkaszerződése ezekben a kérdésekben sem térhet el. [Mt. 209. § (2) bekezdése]
144. §
A 2019/1158 irányelvben és a 2019/1152 irányelvben foglalt követelményekre tekintettel a módosítás új bekezdéssel egészíti ki az Mt. 287. §-át. Speciális keresetindítási határidőt állapít meg a keresetlevél benyújtására a munkavállaló igény érvényesítése esetén, ha a munkavállaló az Mt. 61. § (2) és (4) bekezdésében meghatározott kérelmét a munkáltató jogellenesen utasítja el vagy elmulaszt arról nyilatkozni. Hasonlóan speciális keresetindítási határidő irányadó akkor, ha a munkavállaló az Mt. 64. § (4) bekezdése szerinti kérelmével összefüggésben érvényesíti igényét a bíróságon peres eljárás keretében. Eszerint a keresetlevelet a munkáltató jognyilatkozatának közlésétől vagy a jognyilatkozat megtételére rendelkezésre álló határidő lejártától számított harminc napon belül kell előterjeszteni. [Mt. 287. § (1a) bekezdése]
145. §
Az (1) bekezdéshez:
A módosítás egyértelművé teszi a gyermek fogalmának pontosításával azt, hogy a Ptk. 2022. január 1-jétől hatályos szabályai szerint az ún. váltott gondoskodás keretében felváltva nevelt és gondozott gyermek is az Mt. alkalmazásában a gyermek fogalma alá tartozik. A Ptk.-ban a 2022. január 1-jétől hatályos módosítás nevesíti a gyakorlatban eddig is érvényesülő megoldást, az ún. váltott gondoskodást, mint a közös szülői felügyelet gyakorlásának egyik módját (Ptk. 4:164. § (1) bekezdése). A váltott gondoskodás esetében a különélő szülők a szülői felügyeleti jogot közösen gyakorolják, és a gyermeket felváltva gondozzák, nevelik azonos időtartamban saját háztartásukban. Erre tekintettel a gyermek fogalma magában foglalja a felváltva nevelt és gondozott gyermeket is, a Ptk. 4:164. § (1) bekezdés második mondata szerinti szülői felügyeleti jog közös gyakorlásakor. A gyermek fogalmának értelmezésekor a családok támogatásáról szóló 1998. évi LXXXIV. törvény (a továbbiakban: Cst.) szabályainak megfelelő alkalmazásával, a Cst. 7. § (1) bekezdés a) pontjában meghatározott személy tekinthető szülőnek a különélő szülők esetében is. Mindazonáltal figyelembe kell venni, hogy például a gyermek gondozása céljából igénybe vehető fizetés nélküli szabadságra való jogosultság tekintetében a gyermek fogalma az elsődleges, és abból levezethetően a Cst. szabályai szerint határozható meg, hogy ki minősül szülőnek. [Mt. 294. § (1) bekezdés c) pontja]
A (2) bekezdéshez:
A módosítás értelmében a munkavállalói képviselő fogalma kiegészül a munkavédelmi képviselővel. A munkavállalói képviselő fogalmának meghatározásának abból a szempontból van jelentősége, hogy a munkavállalói képviselőnek minősülő munkavállaló munkaviszonyának jogellenes megszüntetése esetén a munkavállaló kérheti az eredeti munkakörbe történő visszahelyezést. A módosítás célja, hogy a munkavédelmi képviselő számára is biztosítsa ezen igény érvényesítését. [Mt. 294. § (1) bekezdés e) pontja]
A (3) bekezdéshez:
A fogyatékos gyermek fogalma technikailag új pontban kerül szabályozásra az Mt. 294. § (1) bekezdés h) pontjában. Változatlan tartalommal fogyatékos gyermek az a gyermek, akire tekintettel a családok támogatásáról szóló törvény szerinti magasabb összegű családi pótlék került megállapításra. Azonban az Mt. 294. § (1) bekezdés c) pontjában meghatározott gyermek fogalmára tekintettel, különélő szülők esetében a felváltva nevelt és gondozott fogyatékos gyermekre is kiterjed a h) pont hatálya, a Ptk. 4:164. § (1) bekezdés második mondata szerinti szülői felügyeleti jog közös gyakorlásakor. [Mt. 294. § (1) bekezdés h) pontja]
A (4) bekezdéshez:
A módosítás a 2019/1158 irányelvben foglaltak átültetését biztosítja a magyar munkajogi szabályozásba.
Az Mt. alkalmazásában apának minősül a Ptk. szerint szülői felügyelettel rendelkező apai jogállású férfi vagy a szülői felügyelettel rendelkező örökbefogadó férfi. Az apasági szabadság esetében az apa családi állapota nem bír jelentőséggel, így az apasági szabadság annak az apának is jár, aki nem házas, illetve aki elvált. Továbbá az apa fogalma alkalmazásával az apasági szabadságra való jogosultság meghatározása során az egy háztartásban történő nevelés nem feltétel, így az az apa is jogosult igénybe venni az apasági szabadságot, aki nem él a gyermekkel közös háztartásban. A Ptk. alapján a szülők a szülői felügyeleti jogot akkor is közösen gyakorolják főszabály szerint, ha nem élnek együtt, mindaddig, amíg ellentétesen nem állapodnak meg vagy a bíróság máshogy dönt. A szülői felügyelet általában az anyai, illetve apai pozícióra tekintettel a törvény erejénél fogva automatikusan jön létre, illeti meg a szülőket. Rendszerint az apai jogállásból jön létre, de hatósági aktussal örökbefogadással is létrejöhet. A szülői felügyelet megszüntetéséhez bírósági döntésre van szükség. Az apasági szabadságra való jogosultság meghatározásakor tehát a javaslat szerint újonnan bevezetett apa fogalmat kell elsődlegesen figyelembe venni, azaz a gyermek fogalmára tekintet nélkül az apa fogalma alapján határozható meg, hogy a munkavállaló jogosult-e az apasági szabadságra. [Mt. 294. § (1) bekezdés m) pontja]
A 2019/1158 irányelvvel való összhang megteremtése érdekében a módosítás meghatározza az Mt. értelmező rendelkezései között a gondozást végző munkavállaló fogalmát. Erre tekintettel a gondozói munkaidőkedvezményre akkor jogosult a munkavállaló, ha a hozzátartozóját vagy a vele közös háztartásban élő személyt személyesen gondozza vagy nyújt számára támogatást. Ennek konjunktív feltétele az, hogy a kezelőorvos igazolja a súlyos egészségi ok fennállását és azt, hogy jelentős gondozásra vagy támogatásra szorul az érintett hozzátartozó, illetve személy. [Mt. 294. § (1) bekezdés n) pontja]
146. §
Az (1) bekezdéshez:
A jogtechnikai jellegű módosítás célja, hogy megteremtse az összhangot a 96/71/EK irányelvvel. Ennek érdekében az Mt. 295. § (1) bekezdésben a módosítás pontosítja azt, hogy szolgáltatás nyújtására irányulhat a megállapodás a külföldi munkáltató és a harmadik személy között. Továbbá az irányelv 3. cikk (8) bekezdés második és harmadik korábbi albekezdését módosította a 2018/957/EU irányelv, és a hatályos irányelv már lehetővé teszi azt, hogy a kollektív szerződéseket általánosan alkalmazandónak nyilvánító rendszer mellett azok kiegészítéseként a tagállamok döntése szerint adott földrajzi területen az érintett szakmába vagy iparágba tartozó vállalkozásra, illetve a legreprezentatívabb munkáltatói és munkavállalói érdekképviseleti szervezetek által nemzeti szinten kötött, az egész ország területén alkalmazandó kollektív szerződések is rendelkezhessenek az Irányelv 3. cikk (1) bekezdése szerinti minimum-követelményekről. Ezáltal az irányelv korábbi szabályozásához képest a 2018/957/EU irányelv kibővítette általános hatállyal a kiterjesztett hatályú kollektív szerződések mellett, az ágazati vagy országos lefedettségű kollektív szerződések alkalmazhatóságát, a tagállamok döntése szerint.
Ezen kívül változás, hogy már nemcsak az építőiparban, hanem minden egyéb ágazatban is lehetséges a kollektív szerződésben történő szabályozás. Azaz az irányelv korábbi 3. cikk (1) bekezdés bevezető mondatában meghatározott speciális kivételt az építőiparra vonatkozóan a 2018/957/EU irányelv megszüntette. Így az irányelvvel való összhang érdekében, amely már nem írja elő azt, hogy az ágazatra, alágazatra kiterjedő hatályú kollektív szerződések csak az építőipari tevékenységekre vonatkozhatnak, a módosítás általánosságban biztosítja az ágazatra, alágazatra kiterjedő hatályú kollektív szerződések alkalmazhatóságát.
Erre tekintettel a módosítás összhangba hozza az Mt. 295. § (1) bekezdését az Irányelvvel. Törlésre kerül tehát "a (4) bekezdésben foglalt kivétellel" szövegrész, valamint a munkaviszonyra kiterjesztett hatályú, illetve az ágazatra vagy alágazatra kiterjedő hatályú kollektív szerződésben foglalt rendelkezéseket is figyelembe kell venni az Mt. 295. § (1) bekezdése alkalmazásában. Ezen kívül a módosítás hatályon kívül helyezi az Mt. 295. § (4) bekezdését. A módosítás ezzel biztosítja, hogy a kiterjesztett hatályú kollektív szerződés mellett az ágazatra vagy alágazatra kiterjedő kollektív szerződés is alkalmazható lehet bármelyik ágazatban. [Mt. 295. § (1) bekezdése]
A (2) bekezdéshez:
A módosítás célja a jelenlegi szabály pontosítása annak érdekében, hogy egyértelművé váljon, hogy az Mt. 295. § (5) bekezdésében hivatkozott tizenkét hónapos kiküldetési időtartam hosszabbodik meg további hat hónappal a foglalkoztatás-felügyeleti hatóság részére benyújtott indokolással ellátott bejelentés esetén, összhangban 2018/957/EU irányelvének rendelkezéseivel. [Mt. 295. § (6) bekezdése]
147. §
A jogtechnikai jellegű módosítás célja, hogy megteremtse az összhangot a 96/71/EK irányelvvel. Az irányelv 2018. évi módosítása az irányelv mellékletét változatlan tartalommal fenntartotta. Ebből következően az áru első összeszerelését vagy beszerelését végző, a szolgáltató által kiküldött munkavállalók esetében alkalmazandó nyolc napos kivétel az építőipari tevékenységek keretében foglalkoztatott munkavállalók vonatkozásában nem alkalmazható, az irányelv e rendelkezése szerinti alkivételt a tagállamok továbbra is kötelesek alkalmazni. Vagyis az építőiparban alkalmazandó az irányelv 3. cikk (1) bekezdése szerinti összes minimum-követelmény, kivétel nélkül, a kiküldetés tartamától függetlenül. Erre tekintettel a módosítás pontosítja az Mt. 296. § (2) bekezdését, és beilleszti az Mt. 296. § (3) bekezdését, amely rögzíti az irányelv szerinti alkivételt az irányelv mellékletében felsorolt építőipari tevékenységek kapcsán. [Mt. 296. § (2) és (3) bekezdése]
148. §
Felhatalmazó rendelkezés. A módosítás lehetővé teszi, hogy az apasági szabadság igénybevételére, az arra járó díjazás és a munkáltatói költségek megtérítésére vonatkozó szabályokat a jogalkotó kormányrendeletben állapítsa meg. [Mt. 298. § (7) bekezdése]
149. §
Az (1) bekezdéshez:
Jogharmonizációs záradék a 2019/1152 irányelvre vonatkozóan. Tekintettel arra, hogy a 2019/1152 irányelv a Tanács munkaadónak a munkavállalóval szembeni, a szerződés, illetve a munkaviszony feltételeire vonatkozó tájékoztatási kötelezettségéről szóló 91/533/EGK (1991. október 14.) irányelvét váltja fel, a korábbi irányelv jogharmonizációs záradékát törölni szükséges, és ahelyett új jogharmonizációs záradék beillesztése indokolt. [Mt. 299. § b) pontja]
A (2) bekezdéshez:
Jogharmonizációs záradék a 2019/1158 irányelvre vonatkozóan. Felváltja a korábbi irányelv jogharmonizációs záradékát. [Mt. 299. § e) pontja]
A (3) bekezdéshez:
Jogharmonizációs záradék a 2018/131 irányelvre vonatkozóan. [Mt. 299. § r) pontja]
150. §
Szövegcserés módosítások:
Az a) ponthoz:
Az Mt. 65. § (5) bekezdésében a (3) bekezdés meghatározott pontjaira való hivatkozást pontosítani szükséges a 65. § (1) bekezdésének módosításával összefüggésben. [Mt. 65. § (5) bekezdése]
A b) ponthoz:
A szülői szabadságra vonatkozó rendelkezésre figyelemmel a módosítás kiegészíti az Mt. 77. § (2) bekezdését a szülői szabadság megjelölésével. [Mt. 77. § (2) bekezdése]
A c) ponthoz:
Technikai jellegű pontosítás. Az elszámolási időszak esetén pontosítja az alkalmazandó szabályokat. [Mt. 98. § (2) bekezdése]
A d) ponthoz:
Technikai jellegű szövegpontosítás. Az Mt. terminológiájába nem illeszkedő, rendszeridegen "nem egyezik bele" fordulat felváltása az azonos joghatás kiváltására alkalmas, az Mt.-be illeszkedő "nem járul hozzá" szövegrésszel. [Mt. 99. § (3) záró szövegrésze]
Az e) ponthoz:
A módosítás egyértelművé teszi, hogy az apasági szabadság és a szülői szabadság nem arányosítható. [Mt. 121. § (1) bekezdése]
Az f) ponthoz:
A hatályos szabályozás koherenciájának biztosítása érdekében a módosítás pontosítja, hogy a szülési szabadság annak a munkavállalónak is jár, aki a gyermeket az anya egészségi állapota vagy halála miatt végrehajtható bírósági ítélet vagy végrehajtható gyámhatósági határozat alapján gondozza. Ezen feltételek fennállása esetén tehát a gyermek fogalmára - Mt. 294. § (1) bekezdés c) pontja - tekintettel jár a munkavállalónak a szülési szabadság. A szülő fogalmának hatályon kívül helyezésére is tekintettel tehát a gyermek fogalma alapján határozható meg a szülési szabadságra jogosult munkavállaló. [Mt. 127. § (2) bekezdése]
A g) ponthoz:
A módosítás kiegészíti az Mt. 135. § (2) bekezdés l) pontját, és ezzel kollektív szerződés az Mt. 123. § (5)-(6) bekezdésében foglaltaktól csak a munkavállaló javára térhet el. [Mt. 135. § (2) bekezdés l) pontja]
A h) ponthoz:
A gyakorlatban az egyik munkáltató kilépése általában nem befolyásolja a másik munkáltató és a munkavállaló szándékát a további foglalkoztatásra, vagyis a munkaviszony fenntartására.
A jelenlegi szabályozás szerint a munkaviszonyban maradó munkáltató csak új munkaviszony létesítésével tudja tovább foglalkoztatni a munkavállalót. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy a többmunkáltatós munkaviszonyt meg kell szüntetni, a munkavállaló juttatásaival időarányosan el kell számolni, a kilépést bejelenteni a hatóságok felé stb., illetve az új munkaviszony létesítése kapcsán új munkaszerződést kell kötni, ismételt bejelentéssel, a juttatások újbóli biztosításával. [Mt. 195. § (5) bekezdése]
Az i) ponthoz:
A módosítás pontosítja az Mt. 295. § (9) bekezdésében az (1)-(3) bekezdésekre hivatkozást a (4) bekezdés hatályon kívül helyezése következtében. [Mt. 295. § (9) bekezdése]
A j) ponthoz:
A Szankciótörvénynek való teljes körű megfelelés érdekében szükséges pontosítás. [Mt. 298. § (5) bekezdése]
151. §
Az a), b) ponthoz:
Technikai jellegű, szövegpontosító módosítások. [Mt. 55. § (1) bekezdés b) pontja, 55. § (1) bekezdés c) pontja]
A c) ponthoz:
A módosítás beilleszti a 124. §-t és a 125. §-t a 135. § (1) bekezdésébe, ezért szükséges a 124. § és a 125. § hatályon kívül helyezése a 135. § (2) bekezdésben. [Mt. 135. § (2) bekezdése]
A d) ponthoz:
Az Mt. 195. § (5) bekezdésének módosítása miatt szükséges a koherencia megteremtése. [Mt. 213. § b) pontja]
Az e) ponthoz:
A módosítás célja, hogy elhárítsa az alapvető jogok biztosa 2022-ben a rokkantsági ellátásban részesülő személyekre vonatkozó munkajogi szabályozással összefüggésben készített Jelentésében feltárt alapjogi visszásságot. Erre tekintettel hatályon kívül helyezésre kerül az Mt. 294. § (1) bekezdés g) pontja szerint a nyugdíjas munkavállaló fogalmában a gg) alpont, és a rokkantsági ellátásban részesülő munkavállaló nem fog nyugdíjasnak minősülni. E jogalanyok számára akkor lehet esélyegyenlőséget teremteni a munkaviszony fenntartása körében, ha e munkavállalókra - a rendes felmondás indokolása és a végkielégítés szempontjából - az Mt. általános szabályai alkalmazandóak. [Mt. 294. § (1) bekezdés g) pont gg) alpontja]
Az f) ponthoz:
A jogtechnikai jellegű módosítás célja, hogy megteremtse az összhangot a 2018/957 irányelvvel. [Mt. 295. § (4) bekezdése]
152. §
A módosítás átmeneti rendelkezéseket állapít meg az Mt. módosított rendelkezésének hatálybalépésével összefüggésben az Mth. módosításával. Egyértelművé teszi a köztulajdonban álló munkáltatóra vonatkozó egyes speciális rendelkezések hatályát az Mt. hatálybalépését követően kötött kollektív szerződésre és munkaszerződésre tekintettel, abban az esetben, ha a munkáltató az Mt. hatálybalépésével minősült, vagy azt követően minősül köztulajdonban állónak. [Mth. 11. § (1)-(3) bekezdése]
153. §
A módosítás rögzíti, hogy a Módtv5.-ben megállapított rendelkezéseit - a megjelölt kivételekkel -a hatálybalépésekor fennálló jogviszonyokra is alkalmazni kell. [Mth. 19/F. § (1) bekezdése]
A módosítás rendelkezik továbbá arról, hogy az Mt.-nek a Módtv5.-vel megállapított 7. § (3) bekezdését a Módtv5. hatálybalépését követő jogsértésre alapított munkajogi igény érvényesítése esetén kell alkalmazni. [Mth. 19/F. § (2) bekezdése]
A 2019/1152 irányelvhez kapcsolódó átmeneti rendelkezéseket tartalmaz a módosítás. Az irányelvnek megfelelő írásbeli tájékoztatókat a 2022. augusztus 1. napján már fennálló munkaviszonyban csak a munkavállaló külön kérésre kell biztosítani vagy a korábban közölt tájékoztatókat kiegészíteni. A 2023. január 1-jei hatálybalépéssel a munkavállalók érdeksérelmet nem szenvednek, mivel olyan munkavállalók is kérhetik a kiegészítő tájékoztatást, akik 2022. augusztus 2. és 2023. január 1. között létesítettek munkaviszonyt. [Mth. 19/F. § (3) és (5) bekezdése]
Továbbá a javaslat átmeneti rendelkezést fogalmaz meg az Mt. 83. § (1) bekezdés a) pont ab) alpontjához kapcsolódóan, amely egyértelművé teszi, hogy a munkaviszony helyreállítására vonatkozó szabályok a joggal való visszaélés tilalmába ütköző munkaviszony megszüntetés esetén a Módtv5. hatálybalépését követően közölt jognyilatkozatok tekintetében alkalmazhatóak. [Mth. 19/F. § (4) bekezdése]
Ezen túl a 2019/1158 irányelvhez kapcsolódó átmeneti rendelkezéseket tartalmaz a módosítás. A módosítás előírja az apasági szabadság biztosítását, ha a munkavállalónak 2022. augusztus 2. és december 31. között született gyermeke vagy fogadott örökbe gyermeket. A munkavállaló a Módtv5. hatálybalépésétől számított két hónapon belül jogosult az apasági szabadságot igénybe venni, ha a Módtv5. hatálybalépése előtt az Mt. 118. § (4) bekezdése szerinti apai pótszabadságot nem vette igénybe, vagy az Mt. 118. § (4) bekezdése szerinti apai pótszabadságot igénybe vette. Ez utóbbi esetben az apai pótszabadság és a Módtv5. szerinti apasági szabadság különbözetének tartamára illeti meg a munkavállalót az apasági szabadság. [Mth. 19/F. § (6) bekezdése]
Továbbá a módosítás átmeneti rendelkezést tartalmaz a szülői szabadság bevezetése kapcsán. Eszerint a munkáltató, ha a munkavállaló gyermeke 2022. augusztus 2. és 2023. június 30. között tölti be a harmadik életévét, a szülői szabadságot - a munkavállaló kérésének megfelelő időpontban - legkésőbb 2023. június 30-ig terjedő időszakban adja ki, illetve addig le is kell tölteni. [Mth. 19/F. § (7) bekezdése]
A javaslat rendelkezik továbbá arról, hogy az Mt.-nek a Módtv5.-tel megállapított 294. § (1) bekezdés e) pontját a munkavállalói képviselő fogalmáról a munkavédelmi képviselő tekintetében a Módtv5. hatálybalépését követően indult eljárásokban kell alkalmazni. [Mth. 19/F. § (8) bekezdése]
154. §
A módosítás a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény módosításával összhangban határozza meg az apa és a gyermek fogalmát. [A honvédek jogállásáról szóló 2012. évi CCV. törvény (a továbbiakban: Hjt.) 2. §-a]
155. §
A módosítás a szülők és gondozók vonatkozásában a munka és magánélet közötti egyensúlyról és a 2010/18/EU tanácsi irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló 2019/1158 irányelvvel (a továbbiakban: 2019/1158 irányelv) összhangban kiegészíti a felmentési tilalom eseteit az apák részére járó 10 napos szabadság (apasági szabadság) időtartamával. [Hjt. 67. § (1) bekezdése]
156. §
A módosítás a szülői szabadsággal kapcsolatos adminisztratív szabályt tartalmaz. A módosítás rögzíti a kiadott szülői szabadság tartamára vonatkozó munkáltatói igazolás kiállításának feltételeit a szolgálati viszony megszüntetésekor, illetve megszűnésekor. A módosítás célja, hogy ha az állomány szülői szabadságra jogosult tagja a szolgálati viszonya megszűnéséig vagy megszüntetéséig nem vagy csak részben vette igénybe a szülői szabadságot, akkor azt az új munkahelyén igénybe vehesse a munkáltató által kiállított igazolásban foglaltakra tekintettel. [Hjt. 70. § (2b) bekezdése]
157. §
A módosítás a rész-szolgálatteljesítési időre jogosító gyermek életkorát a 2019/1158 irányelvvel összhangban határozza meg nyolc évben. [Hjt. 99. § (1) bekezdése]
158. §
A módosítás a 2019/1158 irányelvvel összhangban megteremti a gondozói szabadság jogintézményét. A módosítás alapján mentesül az állomány tagja a rendelkezésre állási és szolgálatteljesítési kötelezettségének teljesítése alól a súlyos egészségi okból gondozásra szoruló hozzátartozója, vagy a munkavállalóval közös háztartásban élő személy személyes gondozása nyújtása céljából évente legfeljebb öt munkanapra. Ebben az esetben a gondozás indokoltságát a gondozásra szoruló személy kezelőorvosa igazolja. [Hjt. 108. §-a]
159-161. §
A módosítás a 2019/1158 irányelvvel összhangban szabályozza a szülői szabadság jogintézményét. [Hjt. 109/A. §-a; Hjt. 112. §-a; Hjt. 113. § (2) bekezdése]
162. §
A módosítás a 2019/1158 irányelvvel összhangban szabályozza az apasági szabadság jogintézményét. Az irányelv értelmében az apának gyermek születése esetén legalább tíz munkanap apasági szabadságot kell biztosítani. Ezzel összhangban az apasági szabadság biztosítja, hogy az apa gyermeke születése esetén legkésőbb a születést követő, illetve örökbefogadás esetén az örökbefogadást engedélyező határozat véglegessé válását követő második hónap végéig tíz munkanap időtartamban e címen szabadságot igényeljen.
Továbbá az apa akkor is jogosult az apasági szabadságra, ha a gyermek halva születik vagy meghal. [Hjt. 114. §-a]
163. §
A módosítás az apasági szabadság bevezetésével összefüggő átmeneti szabályokat tartalmazza. [Hjt. 246/A. §-a]
164. §
Jogharmonizációs záradék a 2019/1152 és a 2019/1158 irányelvre vonatkozóan. [Hjt. 249. §]
165. §
Szövegcserés módosítás. A módosítás a 2019/1158 irányelvvel összhangban szabályozza az apasági és a szülői szabadság jogintézményét. [Hjt. 67. § (1) bekezdése, 112. § (2) bekezdése]
166. §
Hatályukat vesztő rendelkezések.
A módosítás oka, hogy a jogrendszerből az "álláskeresési megállapodás" a 2011. évben kivezetésre került, ezért szükséges a szövegrész hatályon kívül helyezése. [Hjt. 189. § (4) bekezdése]
167-183. §
A rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló 2015. évi XLII. törvény (a továbbiakban: Hszt.) módosítására vonatkozó rendelkezések a szülők és a gondozók vonatkozásában a munka és a magánélet közötti egyensúlyról és a 2010/18/EU tanácsi irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló, 2019. június 20-i (EU) 2019/1158 európai parlamenti és tanácsi irányelv (a továbbiakban: Irányelv) átültetéséhez szükséges javaslatokat tartalmazzák.
Az Irányelv a szülők és gondozók vonatkozásában rögzít olyan jogintézményeket, amelyet alapvetően könnyítik ezen személyi kör munka és magánélet közötti egyensúly fenntartását, illetve kialakítását.
Ezen jogintézmények:
1. apasági szabadság,
2. szülői szabadság,
3. gondozói szabadság,
4. vis maior távolmaradás,
5. rugalmas munkafeltételek.
A Hszt. szerinti hivatásos szolgálati jogviszony és a rendvédelmi igazgatási alkalmazotti jogviszony tekintetében szükséges az Irányelvben foglalt minden jogintézmény esetében külön vizsgálni a szabályozási lehetőségeket, tekintettel arra, hogy Magyarország közbiztonságának biztosítása és ezáltal a rendvédelmi szervek sajátos helyzete a jogosultságok biztosítása mellett indokolja a szolgálatszervezési okok figyelembevételét is.
1. Apasági szabadság:
Az Irányelv alapján az apasági szabadságot a gyermek születésének időpontja körül kell igénybe venni és egyértelműen kapcsolódnia kell a gyermek születéséhez, ezen időtartamra járó juttatásnak legalább olyan mértékűnek kell lennie, amely legalább a betegségi ellátás nemzeti szintjével azonos mértékű.
A módosítás értelmében mindkét hivatkozott jogviszony tekintetében az Irányelvben meghatározott mértékben kerül biztosításra az apasági szabadság, tehát gyermekszületés esetén 10 munkanap időtartamban. A rendvédelmi igazgatási alkalmazottak esetében - figyelemmel arra, hogy a jogalkotó szándék arra is irányult, hogy a meglévő szabályozáshoz képest kedvezőtlenebb irányba ne kerüljön sor módosításra - az ikergyermek esetén járó 15 munkanap megmaradt.
A hivatásos állomány és a rendvédelmi igazgatási alkalmazott az apasági szabadság idejére távolléti díjra jogosult.
2. Szülői szabadság:
Az Irányelv szabályaira tekintettel bevezetésre kerül, hogy a hivatásos állomány tagját és a rendvédelmi igazgatási alkalmazottat gyermeke hároméves koráig negyvennégy munkanap szülői szabadság illeti meg. Az igénybevétel szabályai:
a) feltétel, hogy a jogviszony egy éve fennálljon,
b) a szülői szabadságot a hivatásos állomány tagja/rendvédelmi igazgatási alkalmazott által megjelölt időpontban kell kiadni,
c) a kérelmet a tervezett kezdő időpontot megelőzően legalább 60 nappal kell benyújtani, amely határidő a rendvédelmi szerv szolgálatszervezési feladatainak biztosítását szolgálja,
d) a szülői szabadság terhére kérhető, hogy rész-szolgálatteljesítés vagy - ha annak feltételei fennállnak -, otthoni munkavégzés kerüljön meghatározásra,
e) a rendvédelmi szerv vezetője a kérelem elbírálása során jogosult a kért időpont elhalasztásáról dönteni, amely halasztásra vonatkozó döntését indokolni köteles és egyidejűleg közli a kiadás munkáltató által javasolt időpontját,
A Hszt. módosítása ezen időtartam tekintetében a hivatásos állomány és a rendvédelmi igazgatási alkalmazottak részére is egységesen a távolléti díj 10%-ának megfelelő mértékű díjazást határoz meg.
2. Gondozói szabadság:
Az Irányelv rögzíti, hogy annak érdekében, hogy a gondozási feladatokat ellátó férfiaknak és nőknek több lehetőségük legyen a munkaerőpiacon maradni, minden munkavállalónak biztosítani kell a jogosultságot évente legalább öt nap gondozói szabadságra, ezen időtartam alatt díjazás biztosítása nem kerül előírásra. A Hszt. szabályrendszerébe ezen gondozói szabadság az illetmény nélküli szabadság új esetköreként kerül beépítésre, mely mindkét érintett jogviszony esetében biztosítottá válik.
3. Vis maior távollét:
A tagállamoknak biztosítani kell, hogy a jogviszonyhoz kapcsolódó jogok elvesztése nélkül sürgős és váratlan családi okból adódó vis maior alapján távol maradhasson a munkavállaló.
A Hszt. jelenleg is biztosítja a szolgálat alóli mentesítés lehetőségét, amely a rendvédelmi igazgatási alkalmazottak vonatkozásában is alkalmazandó szabály. Ezen esetkör köré kerül beépítésre a vis maior okból történő szolgálati feladat alóli mentesítés, mely ezen jogcímen évente legfeljebb kétszer, egy munkanapra ad lehetőséget az érintett távolmaradására. A két munkanap a vis maior jelleg miatt kerül meghatározásra, tekintettel arra, hogy ezen idő alatt a váratlanul fellépő problémát kell megoldania az érintettnek, ezt követően a közvetlen vezetővel egyeztetve kell dönteni a további távollét jogcíméről (egészségügyi szabadság vagy szabadság igénybevétele), ezen időtartamra a foglalkoztatottat illetmény, távolléti díj nem illeti meg.
4. Rugalmas munkafeltételek:
A Hszt. szabályrendszere jelenleg a gyermek négyéves koráig az illetmény nélküli szabadság szabályaival összekapcsolva enged rész-szolgálatteljesítést, a rendvédelmi igazgatási alkalmazott esetében részmunkaidőt. Ezt a szabályrendszer nem indokolt megbontani, ezért külön alcím kerül az Irányelv szerinti rugalmas munkafeltételek biztosítására vonatkozóan rögzítésre.
Ezen szabályrendszerre alapvetően a rész-szolgálatteljesítés szabályait rendeli alkalmazni néhány eltéréssel:
a) a gyermeke 8. életévének betöltéséig a gyermek gondozása, vagy a gyermeke, szülője, házastársa, élettársa vagy vele közös háztartásban élő, személyes ápolást igénylő személy súlyos egészségügyi okból jelentős mértékű gondozása vagy támogatása céljából a kérelem bármikor benyújtható,
b) a rendvédelmi szervek szolgálatszervezési szabályai indokolják, hogy a munkáltató mérlegelési jogkörében dönthessen arról, hogy az adott szolgálati beosztás, feladatellátás lehetővé teszi-e ezen rész-szolgálatteljesítés ellátását (adott szolgálatra vonatkozó minimumlétszám biztosítása a közbiztonság, kárelhárítás érdekében),
c) külön megállapodás szükséges az időtartamról,
d) igazolni szükséges a gondozás céljából történő igénybevétel esetén a súlyos egészségügyi okot,
e) ha az érintett a megállapodás szerinti időtartam előtt kéri visszatérésének biztosítását a munkáltató jogosult szolgálatszervezési okból a visszatérésre későbbi időpontot meghatározni (ha például rész-szolgálatteljesítés miatt feladatellátásra más személy is bevonásra került, ezen feladatellátás megszüntetésére tekintettel).
184. §
Technikai jellegű pontosítás, a koherencia megteremtése érdekében az Flt. terminológiájának megfelelő fogalomhasználat kerül rögzítésre. [2015. évi CXLIII. törvény 76. § (8) bekezdése, 132. § (3) bekezdés b) pontja, e) pontja]
185. §
A külképviseletekről és a tartós külszolgálatról szóló 2016. évi LXXIII. törvény (a továbbiakban: Külszoltv.). 2022. július 28-án hatályba lépett rendelkezéseinek pontosítása, figyelemmel a kulturális intézet működéséhez kapcsolódó adminisztratív feladatokat ellátó adminisztratív munkakör tekintetében. [Külszoltv. 2. §]
186. §
A rendelkezés kodifikációs szempontú pontosítása, a kulturális szakmai felkészítésért való feladat felelősségi körének meghatározására. [Külszoltv. 11. § (1a)]
187. §
A kihelyező szerv által a kihelyezett számára az euró- vagy dollárárfolyam-emelkedés hatásának mérséklésére árfolyam-kompenzáció kerülhet biztosításra, melynek részletszabályai miniszteri rendeletben kerülnek kidolgozásra.
A Javaslat értelmében a honvédelemért felelős miniszter is felhatalmazást kap arra, hogy a - közvetlen alárendeltségébe tartozó külképviseleti szervezeti egységeknél tartós külszolgálatot ellátó - kormánytisztviselők részére saját hatáskörében, a külpolitikáért felelős miniszter rendeletében foglaltaknak megfelelően, a devizaárfolyam-emelkedés hatásának mérséklésére a Külgazdasági és Külügyminisztériumhoz hasonlóan árfolyam-kompenzációt biztosíthasson. [Külszoltv. 25. § (23) bekezdése]
188. §
A szabadság tartós külszolgálaton történő kiadásának rendjével kapcsolatos rendelkezések pontosítása, különös tekintettel a hivatali érdekre, valamint a kialakult gyakorlatra. [Külszoltv. 31. § (6), (6a) és (8) bekezdése]
189. §
Az (1) bekezdéshez:
A 2022. július 28-án hatályba lépett rendelkezés pontosítása a kulturális intézet működéséhez kapcsolódó feladatokat ellátó, adminisztratív vagy technikai külszolgálati munkakörbe kihelyezett kormánytisztviselők tekintetében. [Külszoltv. 56/B. §]
A (2) bekezdéshez:
A 2022. július 28-án hatályba lépett rendelkezés pontosítása a kulturális diplomáciai feladatok ellátására kihelyezettek szabadság kiadásának rendje tekintetében. [Külszoltv. 56/B. §]
190. §
Pontosító rendelkezések a tartós külszolgálat, mint speciális közszolgálat, illetve a nemzetközi feladatellátás speciális formái egyes rendelkezéseihez kapcsolódóan. [Külszoltv. 58. §-a]
191. §
Módosítások alkalmazási hatályának pontosítása a folyamatban lévő jogviszonyokra tekintettel. [Külszoltv. a következő 58/J. §]
192. §
Felhatalmazó rendelkezések kiegészítése az árfolyam-kompenzáció mértékének meghatározására vonatkozó rendeleti szintű szabályozás kiadására. [Külszoltv. 59. § (2) bekezdése]
193. §
Szövegcserés pontosítások.
194. §
A 2019/1158 irányelv és a 2019/1152 irányelv rendelkezéseire tekintettel a módosítás kibővíti a bíróság soron kívüli eljárása esetköreit a polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvényben (a továbbiakban: Pp.) a munkaügyi perek különös szabályai között, az Mt. 61. § (6) bekezdése szerint a munkáltató hozzájáruló nyilatkozatának pótlása tárgyában. A munkáltató hozzájáruló nyilatkozatának pótlásakor a bíróság soron kívül jár el. [Pp. 516. § (1) bekezdése]
195. §
A módosítás az Európai Unióban alkalmazandó átlátható és kiszámítható munkafeltételekről szóló 2019/1152 irányelvvel összhangban bővíti ki a honvédelmi szervezet tájékoztatási kötelezettségét. Az irányelv tételesen felsorolja mindazon alapvető és kiegészítő jellegű munkafeltételeket, amelyekről a munkavállalót írásban tájékoztatni kell. Az írásbeli tájékoztató kötelező tartalmi elemein túlmenően az irányelv a tájékoztatási kötelezettség teljesítésére határidőt ír elő. [A honvédelmi alkalmazottak jogállásáról szóló 2018. évi CXIV. törvény (a továbbiakban: Haj. tv.) 20/A. §-a]
196. §
A módosítás a 2019/1158 irányelvvel összhangban szabályozza az apasági szabadság jogintézményét. [Haj. tv. 55. §-a]
197. §
A módosítás a szabadság kiadásának szabályait pontosítja a szülői szabadság jogintézményére tekintettel. [Haj. tv. 59. §-a]
198. §
A módosítás az apasági szabadsággal kapcsolatos átmeneti rendelkezéseket tartalmazza. [Haj. tv. 99/F. §-a]
199. §
Jogharmonizációs záradék a 2019/1152 és a 2019/1158 irányelvre vonatkozóan. [Haj. tv. 105. §-a]
200. §
Szövegcserés módosítások.
Figyelemmel arra, hogy a Haj. tv. háttérjogszabálya az Mt., a módosítás az Mt. módosításának szabályait vezeti át a Haj. tv.-en.
201. §
A javaslat pontosítja, hogy mely minisztériumok esetében minősül a külképviselet önálló szervezeti egységnek. [A kormányzati igazgatásról szóló 2018. évi CXXV. törvény (a továbbiakban: Kit.) 28. § (4) bekezdése]
202. §
A módosítás a 2019/1152 és a 2019/1158 irányelvekben foglaltaknak megfelelés érdekében kiegészíti a Kit. 64. §-át egy új bekezdéssel, amelyben - a jogalkalmazást segítve és orientálva - a joggal való visszaélés tilalmához kapcsolódó igények érvényesítésével kapcsolatosan egyértelművé teszi a joggal való visszaélés tilalmának megsértésére alapított munkajogi igény érvényesítése esetén, hogy a munkaügyi perben mit kell bizonyítania az igény érvényesítőjének, illetve a jog gyakorlójának. [Kit. 64. § (6) bekezdése]
203. §
Az (1) bekezdéshez:
A 2019/1152 irányelv alapján a tizenkét hónapnál rövidebb határozott idejű jogviszony esetén a tagállamoknak biztosítaniuk kell, hogy a próbaidő megfelelő és arányos legyen a jogviszony várható időtartamával és munka jellegével. A Kit. 86. §-a kiegészül ezért az ismételt próbaidő kikötésének speciális tilalmával. Eszerint nem köthető ki próbaidő a meghosszabbított jogviszonyban, amennyiben az újabb jogviszonyt azonos vagy hasonló feladatkörre létesítették a felek. [Kit. 86. § (7b) bekezdése]
A (2) bekezdéshez:
A 2019/1152 irányelvnek megfelelés érdekében egyértelműen rögzítésre kerül, hogy a kormánytisztviselő jogviszonya legfeljebb tizenkét hónapra létesül, a - törvény szerint három és hat hónap közötti -próbaidő a jogviszony időtartamában arányosan kerüljön kikötésre. [Kit. 86. § (11) bekezdése]
204. §
Beillesztésre kerül a rendelkezésre állási és munkavégzési kötelezettség alóli mentesülés új esete a 2019/1158 irányelv szerinti gondozói szabadságra vonatkozó szabályoknak való megfelelés céljából. A módosítás alapján mentesül a kormánytisztviselő rendelkezésre állási és munkavégzési kötelezettségének teljesítése alól a súlyos egészségi okból gondozásra szoruló hozzátartozója, vagy a vele közös háztartásban élő személy személyes gondozása nyújtása céljából évente legfeljebb öt munkanapra. Ebben az esetben a gondozás indokoltságát a gondozásra szoruló személy kezelőorvosa igazolja. [Kit. 93. § (2) és (4) bekezdése]
205. §
A nemzetiségek jogairól szóló 2011. évi CLXXIX. törvény alapján nem lehet a helyi nemzetiségi önkormányzat elnöke és elnökhelyettese a központi államigazgatási szerv kormánytisztviselője, valamint a területi vagy helyi államigazgatási szervnek az a kormánytisztviselője, akinek feladatkörébe az adott települési, területi nemzetiségi önkormányzatot érintő ügyek tartoznak, és illetékessége a helyi nemzetiségi önkormányzatra kiterjed. Továbbá nem lehet az országos nemzetiségi önkormányzat elnöke, elnökhelyettese az a kormánytisztviselő, aki központi államigazgatási szerv kormánytisztviselője, területi vagy helyi államigazgatási szervnek az a kormánytisztviselője, akinek feladatkörébe az adott nemzetiségi önkormányzatot érintő ügyek tartoznak. Ugyanezen szabályokat kell alkalmazni a nemzetiségi önkormányzati képviselőre is. A javaslat ezzel összhangban egészíti ki a kormányzati igazgatásról szóló 2018 évi CXXV. törvény (a továbbiakban: Kit.) összeférhetetlenségi szabályait. [Kit. 95. §-a a következő (4a) és (4b) bekezdése]
206. §
A 2019/1158 irányelvre tekintettel a módosítás kiterjeszti a felmentési védelmet a gondozói munkaidő-kedvezmény és az apai munkaidő-kedvezmény időtartamára. A kormányzati igazgatási szerv felmentéssel nem szüntetheti meg a kormányzati szolgálati jogviszonyt többek között a szülői szabadság időtartama alatt. [Kit. 113. § (1) bekezdés i) pontja]
207. §
A 2019/1158 irányelvre tekintettel bevezetett új szabályokhoz kapcsolódóan a módosítás rögzíti, hogy a szabadságra való jogosultság szempontjából munkában töltött időnek minősül a gondozói és az apai munkaidőkedvezmény tartama. [Kit. 128. § (2) bekezdés f) pontja]
208. §
A módosítás rögzíti a szülői szabadság tartamára vonatkozó díjazás szabályát. [Kit. 135. § (5) bekezdése]
209. §
A módosítás rögzíti a gyermek örökbefogadása esetén járó pótszabadság mértékét. [Kit. 155. § (4a) bekezdése]
210. §
Az irányelv szabályaira tekintettel bevezetésre kerül, hogy a kormánytisztviselőt gyermeke hároméves koráig összesen negyvennégy munkanap szülői szabadság illeti meg. A módosítás meghatározza a szülői szabadságra való jogosultság feltételeit és annak kiadására vonatkozó szabályokat. [Kit. 156/A. §-a]
211. §
A módosítás a 2019/1158 irányelvben foglaltak átültetését biztosítja. A módosítás meghatározza az apai munkaidőkedvezmény mértékét és annak kiadására vonatkozó szabályokat. [Kit. 157/A. §-a]
212. §
A Kit. hatályos szabályai szerint a közszolgálati panasz benyújtásának halasztó hatálya van az alábbi munkáltatói intézkedések hatályosulására:
- az összeférhetetlenség megszüntetésére irányuló írásbeli felszólítás,
- a teljesítményértékelés,
- a fegyelmi és kártérítési ügyben hozott határozat, [a hivatalvesztés fegyelmi büntetést kiszabó fegyelmi határozat kivételével],
- a sérelemdíj megfizetése ügyében hozott határozat,
- a fizetési felszólítás.
A kormányzati szolgálati jogviszonyt felmentéssel meg kell szüntetni, ha a kormánytisztviselő munkavégzése nem megfelelő. Ezen a jogcímen a kormánytisztviselőt akkor kell felmenteni, ha a kormánytisztviselő a teljesítményértékelés eredményeként átlag alatti vagy elfogadhatatlan teljesítményszintet ér el. A teljesítményértékeléssel szemben benyújtott panasz esetén annak elbírálásáig - a Közszolgálati Döntőbizottság határozatának véglegessé válásáig vagy a határozattal szemben kezdeményezett bírósági eljárás jogerős befejezéséig - a teljesítményértékelésen alapuló munkáltatói intézkedés jogszerűen nem hozható meg, az nem lesz hatályos. Az átlag alatti vagy elfogadhatatlan teljesítményszintet elért kormánytisztviselő így mindaddig nem menthető fel, amíg jogerősen le nem zárult az általa kezdeményezett jogorvoslati eljárás. Bírósági eljárás esetén ez több évet is jelenthet, amely idő alatt a kormánytisztviselő továbbra is állományban van, és őt a nem megfelelő munkavégzése ellenére továbbra is foglalkoztatni kell. A hatályos szabályozás alapján halasztó hatállyal bír az olyan fegyelmi határozattal szemben benyújtott közszolgálati panasz, amelyben megrovás, besorolási kategórián belüli illetménycsökkentés, vagy vezetői álláshelyről nem vezetői álláshelyre történő helyezés fegyelmi büntetést szabtak ki. Ellentmondás, hogy az egyoldalú kinevezésmódosítással szemben benyújtott panasznak a kinevezésmódosítás hatályosulására nincsen halasztó hatálya, ugyanakkor a fent hivatkozott utóbbi kettő fegyelmi büntetést kiszabó fegyelmi határozattal szemben benyújtott panasz elbírálásáig e fegyelmi büntetések nem hajthatók végre. Indokolt az összhang megteremtése. A Kit. szerint a kormánytisztviselő köteles haladéktalanul írásban bejelenteni, ha vele szemben törvényben meghatározott összeférhetetlenségi ok merül fel, illetve, ha kormányzati szolgálati jogviszonyának fennállása alatt összeférhetetlen helyzetbe kerül. Ha a munkáltatói jogkör gyakorlójának összeférhetetlenségi ok jut a tudomására, a jogkövetkezmények megjelölésével köteles haladéktalanul írásban felszólítani a kormánytisztviselőt, hogy az összeférhetetlenséget harminc napon belül szüntesse meg (összeférhetetlenség megszüntetésére irányuló írásbeli felszólítás). Amennyiben a kormánytisztviselő az összeférhetetlenséget a felszólítás kézbesítésétől számított harminc napon belül nem szünteti meg, kormányzati szolgálati jogviszonya megszűnik. A halasztó hatály ebben az esetben nem értelmezhető, ugyanis ha a harmincnapos határidőn belül a tisztviselő nem szünteti meg az összeférhetetlenségi okot, a jogviszonya a törvény erejénél fogva megszűnik. Mindezek alapján az előterjesztés arra tesz javaslatot a Kit. módosításával, hogy a közszolgálati panasz benyújtásának kizárólag a kártérítési ügyben és a sérelemdíj megfizetése ügyében hozott határozat, valamint a fizetési felszólítás munkáltatói intézkedés hatályosulására legyen halasztó hatálya. [Kit. 168. § (9) bekezdése]
213. §
A javaslat módosítja a politikai felsővezetők összeférhetetlenségének szabályait. [Kit. 182. § (2) bekezdés e) pontja]
214. §
A javaslat a kormányhivatalok hatékony működéséhez szükséges munkaszervezési okból lehetővé teszi, hogy munkáltatói jogkör gyakorlója ideiglenes jelleggel a kormányhivatal kormánytisztviselőjét az eredeti álláshelyi feladatai helyett más álláshelyhez tartozó feladatok ellátására (a kormányhivatalon belüli kinevezéstől eltérő foglalkoztatás) utasíthassa. A javaslat megállapítja a kormányhivatalon belüli kinevezéstől eltérő foglalkoztatás speciális szabályait. [Kit. 277/A. §]
215. §
Meghatározásra kerül az apa fogalma. Apának minősül a Ptk. szerint szülői felügyelettel rendelkező apai jogállású férfi, továbbá az örökbefogadó férfi. A módosítás pontosítja továbbá a gyermek fogalmát is. A módosítás a 2019/1158 irányelvben foglaltak átültetését biztosítja. [Kit. 280. § (1) bekezdése]
216. §
A módosítás meghatározza az egyes jogintézmények átültetéséhez szükséges felhatalmazó rendelkezéseket. [Kit. 281. § (4) bekezdése]
217. §
A módosítás meghatározza az átmeneti rendelkezéseket az apai munkaidő-kedvezmény igénybevételével kapcsolatosan. Ezen túlmenően a módosítás módosítja a szolgálati elismerésre jogosító időre vonatkozó szabályokat azzal, hogy a kormánytisztviselő szolgálati elismerésre való jogosultságának megállapítása során jogszerző időnként a különleges jogállású szervnél közszolgálati jogviszonyban, illetve munkaviszonyban töltött időt is figyelembe lehessen venni. A módosítás meghatározza a benyújtott közszolgálati panaszokra irányuló átmeneti rendelkezést is. [Kit. 301. §-a]
218. §
Jogharmonizációs záradék a 2019/1152 és a 2019/1158 irányelvre vonatkozóan. [Kit. 333. §-a]
219. §
Szövegcserés módosítások.
220. §
Hatályvesztő rendelkezések.
221. §
A módosítás a 2019/1152 és a 2019/1158 irányelvekben foglaltaknak megfelelés érdekében kiegészíti a különleges jogállású szervekről és az általuk foglalkoztatottak jogállásáról szóló 2019. évi CVII. törvény módosítása (a továbbiakban: Küt.). 10. §-át egy új bekezdéssel, amelyben - a jogalkalmazást segítve és orientálva - a joggal való visszaélés tilalmához kapcsolódó igények érvényesítésével kapcsolatosan egyértelművé teszi a joggal való visszaélés tilalmának megsértésére alapított munkajogi igény érvényesítése esetén, hogy a munkaügyi perben mit kell bizonyítania az igény érvényesítőjének, illetve a jog gyakorlójának. [Küt. 10. § (5) bekezdése]
222. §
Az (1) bekezdéshez:
A 2019/1152 irányelv alapján a tizenkét hónapnál rövidebb határozott idejű jogviszony esetén a tagállamoknak biztosítaniuk kell, hogy a próbaidő megfelelő és arányos legyen a jogviszony várható időtartamával és munka jellegével. A Küt. kiegészül ezért az ismételt próbaidő kikötésének speciális tilalmával. Eszerint nem köthető ki próbaidő a meghosszabbított jogviszonyban, amennyiben az újabb jogviszonyt azonos vagy hasonló feladatkörre létesítették a felek. [Küt. 25. § (7a) bekezdése]
A (2) bekezdéshez:
A 2019/1152 irányelvnek megfelelés érdekében egyértelműen rögzítésre kerül, hogy a köztisztviselő jogviszonya legfeljebb tizenkét hónapra létesül, a - törvény szerint három és hat hónap közötti - próbaidő a jogviszony időtartamában arányosan kerüljön kikötésre. [Küt. 25. § (11) bekezdése]
223. §
A 2019/1158 irányelvre tekintettel a módosítás kiterjeszti a felmentési védelmet a gondozói munkaidő-kedvezmény és az apai munkaidő-kedvezmény időtartamára. [Küt. 42. § (1) bekezdése]
224. §
Az uniós irányelveknek való megfelelés érdekében a javaslat rögzíti, hogy a különleges jogállású szerv hivatali szervezetének vezetőjének a közszolgálati jogviszonnyal összefüggésben milyen részletszabályokról kell rendelkeznie a közszolgálati szabályzatban. [Küt. 46. § (6) bekezdése]
225. §
A módosítás kiegészíti a rendelkezésre állási és munkavégzési kötelezettség alóli mentesülés eseteit az alábbiakkal:
Mentesül a köztisztviselő rendelkezésre állási és munkavégzési kötelezettségének teljesítése alól a súlyos egészségi okból gondozásra szoruló hozzátartozója, vagy a vele közös háztartásban élő személy személyes gondozása nyújtása céljából évente legfeljebb öt munkanapra. Ebben az esetben a gondozás indokoltságát a gondozásra szoruló személy kezelőorvosa igazolja.
Az apa gyermeke születése esetén legkésőbb a születést követő, illetve örökbefogadás esetén az örökbefogadást engedélyező határozat véglegessé válását követő második hónap végéig két munkanap időtartamban mentesüljön a rendelkezésre állási és munkavégzési kötelezettség alól. A módosítás rögzíti, hogy az apa akkor is mentesül a rendelkezésre állási és munkavégzési kötelezettség alól, ha a gyermek halva születik vagy meghal, és azt a kérésének megfelelő időpontban, legfeljebb két részletben kell biztosítani. [Küt. 47. §-a]
226. §
A módosítás kiegészíti az egyes köztisztviselői csoportokra vonatkozó különös rendelkezések körét a gyermeket egyedül nevelő köztisztviselők foglalkoztatására irányadó garanciális szabályokkal. [Küt. 62. § (4) és (5) bekezdése]
227. §
Az (1) bekezdéshez:
A 2019/1158 irányelvre tekintettel bevezetett új szabályokhoz kapcsolódóan a módosítás rögzíti, hogy a szabadságra való jogosultság szempontjából munkában töltött időnek minősül a gondozói, apai munkaidőkedvezmény tartama. [Küt. 63. § (2) bekezdés e) pontja]
A (2) bekezdéshez:
A módosítás rögzíti a gyermek örökbefogadása esetén járó, az apát megillető pótszabadság mértékét. [Küt. 63. § (12a) bekezdése]
228. §
Az irányelv szabályaira tekintettel bevezetésre kerül, hogy a köztisztviselőt gyermeke hároméves koráig összesen negyvennégy munkanap szülői szabadság illeti meg. A módosítás meghatározza a szülői szabadságra való jogosultság feltételeit és annak kiadására vonatkozó szabályokat. [Küt. 66/A. §-a]
229. §
A módosítás meghatározza a szülői szabadság tartamára járó díjazás szabályait. [Küt. 70. § (5) bekezdése]
230. §
Meghatározásra kerül az apa fogalma. Apának minősül a Ptk. szerint szülői felügyelettel rendelkező apai jogállású férfi, továbbá az örökbefogadó férfi. A módosítás ezen kívül pontosítja a gyermek fogalmát. A módosítás a 2019/1158 irányelvben foglaltak átültetését biztosítja. [Küt. 103. § (1) bekezdése]
231. §
Átmeneti rendelkezések az apai munkaidő-kedvezmény igénybevételével kapcsolatosan. [Küt. 105. §-a]
232. §
Jogharmonizációs záradék a 2019/1152 és a 2019/1158 irányelvre vonatkozóan. [Küt. 107. §-a]
233. §
Szövegcserés módosítások.
234. §
Hatályvesztő rendelkezések.
235. §
Technikai jellegű pontosítás, a koherencia megteremtése érdekében az Flt. terminológiájának megfelelő fogalomhasználat kerül rögzítésre. [2019. évi CXXII. törvény 57. § (2) bekezdése]
236. §
A módosítás a munka és a magánélet közötti egyensúlyról szóló irányelvben foglaltaknak megfelelése érdekében kiegészíti az Eszjtv. 6. §-át, ezzel biztosítva az irányelvben szabályozottak (apasági szabadság, szülői szabadság valamint gondozói szabadság) hazai munkajogi szabályaival való összhang megteremtését. [Az egészségügyi szolgálati jogviszonyról szóló 2020. évi C. törvény (a továbbiakban: Eszjtv.) 6. §-a]
237. §
Jogharmonizációs záradék a 2019/1152 irányelvre és a 2019/1158 irányelvre vonatkozóan. [Eszjtv. 21. §-a]
238. §
A 2019/1158 irányelv szabályainak átültetéséhez szükséges fogalom-meghatározások. [A Nemzeti Adó- és Vámhivatal személyi állományának jogállásáról szóló 2020. évi CXXX. törvény (a továbbiakban: NAV Szjtv.) 3. § (1) bekezdése]
239. §
A 2019/1152 irányelv 4-6. cikkének megfelelően rendezi a munkáltató munkafeltételekről és a szolgálati jogviszony módosulása esetére való tájékoztatási kötelezettségét, annak tartalmát, formáját és határidejét. [NAV Szjtv. 41/A. §-a]
240. §
A 2019/1158 irányelv 9. cikkében biztosított rugalmas munkafeltételeket illetően a kötelezően átültetendő rendelkezéseket tartalmazza (a gyermek 8 éves koráig tartó igénybevételi időszak, továbbá a jogosulti kör kibővítése a "gondozást végző foglalkoztatott"-tal). A gondozást végző foglalkoztatott tekintetében az igénybevétel ideje 2 évre korlátozódik, élve az irányelv 9. cikkében biztosított "ésszerű korlátozás" lehetőségével. [NAV Szjtv. 49/A. §-a]
241. §
A 2019/1158 irányelv 7. cikkében foglaltak átültetését biztosítja, a munkáltató tájékoztatási kötelezettségét, annak tartalmát, formáját és határidejét. Az egységes nemzeti honlapra való utalást a módosítás nem veszi át, mert a NAV nem minősül határon átnyúló szolgáltatást végző munkáltatónak. [NAV Szjtv. 62/A. §-a]
242. §
A 2019/1158 irányelv 12. cikkében foglaltak átültetését biztosítja, az elbocsátás elleni védelem és bizonyítási teher szabályainak a törvénybe való beépítésével. [NAV Szjtv. 67/A. §-a]
243. §
A 2019/1158 irányelv 12. cikkében foglaltak átültetését biztosítja, az elbocsátás elleni védelem és bizonyítási teher szabályainak a törvénybe való beépítésével. [NAV Szjtv. 75. § (1) bekezdése]
244. §
A 2019/1158 irányelv 6. cikkének rendelkezéseit átültető szabályok a gondozói szabadság jogintézményét jelenítik meg. A módosítás alapján mentesül a foglalkoztatott a rendelkezésre állási és munkavégzési kötelezettségének teljesítése alól a súlyos egészségi okból gondozásra szoruló hozzátartozója, vagy a vele közös háztartásban élő személy személyes gondozása nyújtása céljából évente legfeljebb öt munkanapra. Ebben az esetben a gondozás indokoltságát a gondozásra szoruló személy kezelőorvosa igazolja. [NAV Szjtv. 85. §-a]
245-249. §
A 2019/1158 irányelvvel összhangban szabályozza az apasági és a szülői szabadság jogintézményét.
Az apasági és a szülői szabadság a szabadság jogintézménye keretében kerül szabályozásra, amelynek igénybevételére, a törvényben foglalt eltérésekkel, a szabadságra vonatkozó rendelkezések irányadóak.
Az irányelv értelmében az apának gyermeke születése esetén legalább tíz munkanap szabadságot kell biztosítani. Ezzel összhangban a módosítás biztosítja, hogy az apa gyermeke születése esetén legkésőbb a születést követő, illetve örökbefogadás esetén az örökbefogadást engedélyező határozat véglegessé válását követő második hónap végéig tíz munkanap szabadságot Az irányelv rendelkezéseinek megfelelően a 10 napra átlagosan legalább 70%-os díjazás biztosított.
A módosítás rögzíti, hogy az apa akkor is mentesül a rendelkezésre állási és munkavégzési kötelezettség alól, ha a gyermek halva születik vagy meghal, és azt a kérésének megfelelő időpontban, legfeljebb két részletben kell biztosítani.
A 2019/1158 irányelv szabályaira tekintettel bevezetésre kerül a szülői szabadság jogintézménye: a foglalkoztatottat gyermeke hároméves koráig negyvennégy munkanap szülői szabadság illeti meg. A gyermek gondozása céljából egyidejűleg egy jogcímen lehet távol a foglalkoztatott, ezért a szülői szabadság és a NAV Szjtv. 123. §-a szerinti illetmény nélküli szabadság egyidejűleg nem adható ki. Az irányelv 5. cikk (4) bekezdése lehetővé teszi, hogy a tagállamok a szülői szabadságra való jogosultságot a munkában töltött idő tartamához vagy a szolgálati idő hosszához kössék, amely nem haladhatja meg az egy évet. A módosítás erre figyelemmel a szülői szabadság igénybevétele feltételeként előírja, hogy a szolgálati jogviszonynak egy éve fenn kell állnia a munkáltatónál. Az egy év szolgálati jogviszony fennállásnak követelménye nem jogvesztő feltétel. Így, ha az igénybevételkor a gyermek születésére vagy örökbefogadására tekintettel még nem állna fenn a szolgálati jogviszony egy éve a munkáltatónál, de később ez a követelmény teljesül, akkor igénybe veheti a munkavállaló a szülői szabadságot.
A módosítás a 2019/1158 irányelvvel összhangban rögzíti az apasági és a szülői szabadság kiadására vonatkozó speciális szabályokat.
A szülői szabadságot a foglalkoztatottak jogosultak rugalmas módon igénybe venni. Erre tekintettel a javaslat speciális kivételt állapít meg a szabadság esedékesség évében történő kiadására vonatkozó szabály alól, figyelemmel arra, hogy a szülői szabadság a gyermek születésétől a gyermek három éves koráig igénybe vehető.
A család és a munka összehangolása érdekében különös érdek fűződik a szülői szabadság természetben való kiadásához. Az apasági és a szülői szabadság jogintézményének rendeltetésére tekintettel a javaslat kivételt állapít meg a szabadság pénzbeli megváltásának kötelezettsége alól a jogviszony megszűnése esetén. Így az apasági és a szülői szabadság pénzben nem váltható meg, figyelemmel arra is, hogy az a gyermek életkorához és nem a munkaviszony időtartamához igazodik.
A 2019/1158 irányelv alapján az apasági szabadság esetében a javaslat speciális kivételt állapít meg, a munkáltató nem halaszthatja el a szabadság kiadásának kezdő időpontját és a már megkezdett szabadságot nem szakíthatja meg. A már megkezdett szülői szabadságot sem szakíthatja meg a munkáltató.
A módosítás értelmében a szülői szabadság időtartamára a távolléti díj tíz százaléka jár. [NAV Szjtv. 108. §-a, 114. § (5) bekezdése, 117. § (2) bekezdése, 122. §-a, 122/A. §-a]
250. §
A 2019/1158 irányelv 12. cikk (3) bekezdésében bizonyítási teherrel kapcsolatban előírtakat rögzíti a módosítás. [NAV Szjtv. 215. §-a]
251. §
Átmeneti rendelkezések az irányelvek átültetéséhez kapcsolódó módosításokhoz. [NAV Szjtv. 257/B. §-a]
252. §
Jogharmonizációs záradék a 2019/1152 irányelvre és a 2019/1158 irányelvre vonatkozóan. [NAV Szjtv. 260. §-a]
253. §
Technikai jellegű pontosítás, a koherencia megteremtése érdekében az Flt. terminológiájának megfelelő fogalomhasználat kerül rögzítésre. [NAV Szjtv. 2. melléklet VI. pontja]
254. §
Hatályukat vesztő rendelkezések. A módosítás oka, hogy a jogrendszerből az "álláskeresési megállapodás" a 2011. évben kivezetésre került, ezért szükséges a szövegrész hatályon kívül helyezése. [NAV Szjtv. 216. § (4) bekezdése]
255. §
Hatályba léptető rendelkezések.
256. §
Sarkalatossági záradék.
257. §
Jogharmonizációs záradékok.
A folytatáshoz előfizetés szükséges.
A jogszabály aktuális szövegét és időállapotait előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink érhetik el!
{{ item.ArticleTitle }}

{{ item.ArticleLead }}

A folytatáshoz előfizetés szükséges!
A jogi tudástár előfizetői funkcióit csak előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink használhatják: az aktuális időállapottól eltérő jogszabály tartalma (korábban vagy később hatályos), nyomtatás, másolás, letöltés PDF formátumban, hirdetés nélküli nézet.

A folytatáshoz lépjen be, vagy rendelje meg előfizetését.