adozona.hu
Végső előterjesztői indokolás a Magyarország és az Andorrai Hercegség között a jövedelemadók területén a kettős adóztatás elkerüléséről és az adókijátszás és adóelkerülés megakadályozásáról szóló Egyezmény kihirdetéséről szóló 2022. évi XXXIII. törvényhez - Indokolások Tára 2022/100.
Végső előterjesztői indokolás a Magyarország és az Andorrai Hercegség között a jövedelemadók területén a kettős adóztatás elkerüléséről és az adókijátszás és adóelkerülés megakadályozásáról szóló Egyezmény kihirdetéséről szóló 2022. évi XXXIII. törvényhez - Indokolások Tára 2022/100.
Kiválasztott időállapot:
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
- Jogszabály indoklása: 2022. évi XXXIII. törvény
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
A kétoldalú gazdasági kapcsolatok fejlődését nagymértékben elősegíti a jogilag megfelelően szabályozott gazdasági környezet. Az új Egyezmény megkötése kedvezőbb, áttekinthetőbb gazdasági és jogi hátteret biztosít mindkét szerződő fél befektetői számára.
A Magyarország és az Andorrai Hercegség között a jövedelemadók területén a kettős adóztatás elkerüléséről és az adókijátszás és adóelkerülés megakadályozásáról szóló, Andorra la Vellában, 2021. október 8-án aláírt Egyezmény (a továbbiakban: E...
Végső előterjesztői indokolás a Magyarország és az Andorrai Hercegség között a jövedelemadók területén a kettős adóztatás elkerüléséről és az adókijátszás és adóelkerülés megakadályozásáról szóló Egyezmény kihirdetéséről szóló 2022. évi XXXIII. törvényhez - Indokolások Tára 2022/100.
ÁLTALÁNOS INDOKOLÁS
A kétoldalú gazdasági kapcsolatok fejlődését nagymértékben elősegíti a jogilag megfelelően szabályozott gazdasági környezet. Az új Egyezmény megkötése kedvezőbb, áttekinthetőbb gazdasági és jogi hátteret biztosít mindkét szerződő fél befektetői számára.A Magyarország és az Andorrai Hercegség között a jövedelemadók területén a kettős adóztatás elkerüléséről és az adókijátszás és adóelkerülés megakadályozásáról szóló, Andorra la Vellában, 2021. október 8-án aláírt Egyezmény (a továbbiakban: Egyezmény) fő célja az adóztatás szabályozása, kiszámíthatóvá tétele a kétoldalú kapcsolatokban. Az Egyezmény hatálya a jövedelemadókra terjed ki. Jelentősége, hogy alkalmazásával kizárja a magánszemélyek, illetve vállalkozások jövedelmének kettős adóztatását oly módon, hogy meghatározza, hogy az egyes jövedelemfajták tekintetében melyik szerződő félnek milyen körben van adóztatási joga.
Az Egyezmény a szerződő felek illetékes hatóságai számára teljes körű információcserére nyújt lehetőséget, biztosítja továbbá azt, hogy az esetleges adóügyi viták rendezése céljából kölcsönös egyeztető eljárás lefolytatására kerüljön sor, ha az adóztatás nem felel meg az Egyezmény rendelkezéseinek.
Az Egyezmény tartalmát tekintve megfelel a nemzetközi gyakorlatnak, az OECD modellegyezményében és annak kommentárjában elfogadott elveknek és szabályoknak, valamint az általunk eddig megkötött más kétoldalú adóegyezményekben foglaltaknak.
Az Egyezmény tartalmát tekintve törvényhozási tárgyat érint, ezért a nemzetközi szerződések megkötésének alkotmányos szabályai és a jogalkotás rendjének törvényi előírásai szerint kihirdetésére törvényben van mód.
Ezen indokolás a jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény 18. § (3) bekezdése, valamint a Magyar Közlöny kiadásáról, valamint a jogszabály kihirdetése során történő és a közjogi szervezetszabályozó eszköz közzététele során történő megjelöléséről szóló 5/2019. (III. 13.) IM rendelet 20. § (2) bekezdés a) pontja alapján a Magyar Közlöny mellékleteként megjelenő Indokolások Tárában közzétételre kerül.
RÉSZLETES INDOKOLÁS
Az 1. §-hoz
Az Országgyűlés által az Egyezmény kötelező hatályának elismerésére adott felhatalmazásról rendelkezik.A 2. §-hoz
Az Egyezmény kihirdetéséről rendelkezik.A 3. §-hoz
Az Egyezmény hiteles magyar nyelvű szövegét az 1. melléklet tartalmazza.Az Egyezmény hiteles angol nyelvű szövegét a 2. melléklet tartalmazza.
A 4. §-hoz
A § a törvény hatálybalépéséről rendelkezik.Az 5. §-hoz
A § a törvény végrehajtásáért felelős minisztert nevezi meg.A mellékletekhez
Az Egyezmény főbb rendelkezései a következők:- 2. cikk: Az Egyezmény hatálya a jövedelemadókra terjed ki.
- 4. cikk: A nem természetes személyek belföldi illetőségét kettős illetőség esetén a tényleges üzletvezetéshelye határozza meg.
- 5. cikk: Építkezési, szerelési tevékenység esetében 12 hónap után keletkezik telephely.
- 8. cikk: Hajók, légi járművek nemzetközi forgalomban történő üzemeltetéséből szerzett nyereség a vállalkozás tényleges üzletvezetési helyének államában adózik.
- 10. cikk: Az osztalékra a forrásadó mértéke 0%, amennyiben a haszonhúzó 0 társaság, illetve 10% minden más esetben.
- 11. cikk: A kamat a forrásállamban nem adóztatható.
- 12. cikk: A jogdíj forrásadójának mértéke legfeljebb 5%.
- 13. cikk 3. bekezdés: Az egyik Szerződő Állam belföldi illetőségű személyének olyan részvények elidegenítéséből származó nyeresége, amely értékének több mint 50 százaléka a másik Szerződő Államban fekvő ingatlan vagyonból származik, megadóztatható ebben a másik államban.
- 16. cikk 3. bekezdés: Amennyiben az egyik Szerződő Államban belföldi illetőségű előadóművész vagy sportoló a másik Szerződő Államban kifejtett tevékenységét teljesen vagy főként az elsőként említett Szerződő Állam közalapjaiból finanszírozzák, a jövedelem a tevékenység kifejtésének államában mentes lesz az adó alól.
- 17. cikk: A nyugdíj abban a Szerződő Államban adóztatható, ahol a magánszemély belföldi illetőségű. Az állami társadalombiztosítás keretében fizetett nyugdíj azonban kizárólag a forrásállamban adóztatható.
- 20. cikk: Minden egyéb jövedelem kizárólag az illetőség államában adóztatható.
- 21. cikk 2. bekezdés: A kettős adóztatás elkerülésére andorrai részről a beszámítás módszerét alkalmazzák.
- 24. cikk: Az információcseréről szóló rendelkezése megfelel az OECD Modellegyezmény 2008. évi felülvizsgálata szerinti teljes körű információcserének, amely kizárja a belföldi érdek hiányára hivatkozást (4. bekezdés), valamint a banktitok és a tulajdonosi érdekeltségre vonatkozó információ kiadását is kötelezővé teszi (5. bekezdés).
- 26. cikk: Az egyik Szerződő Államban belföldi illetőségű személy nem részesülhet az Egyezmény nyújtotta kedvezményben, ha a másik állam megállapítja, hogy az ilyen belföldi illetőségű személy elsődleges céljainak egyike az Egyezmény kedvezményeinek megszerzése volt.
- 27. cikk: Az Egyezmény hatálybalépéséről rendelkezik.
- Jegyzőkönyv: Az Egyezmény szerves részét képezi, Magyarország európai uniós kötelezettségeire való utalást és egyéb magyarázó, kiegészítő rendelkezéseket tartalmaz.