(2) A Bt. 20. § (4) bekezd..." />

T/11563. számú törvényjavaslat indokolással - egyes közteherviselési kötelezettséget előíró törvények módosításáról

Kiválasztott időállapot: Mi ez?
  • Jogterület(ek):
  • Tipus:
  • Érvényesség kezdete: 
  • Érvényesség vége: 
  • Jogszabály indoklása: 2013. évi CXXIII. törvény

MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?

(1) A bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény (a továbbiakban: Bt.) 20. § (3) bekezdésének a) pontja helyébe a következő lép:
[A bányajáradék mértéke a hatósági engedély alapján kitermelt ásványi nyersanyag mennyisége után keletkező értéknek:']
"a) a termelési műszaki üzemi terv alapján 2008. január 1. előtt üzemszerűen termelésbe állított szénhidrogén mezőkön kitermelt kőolaj és földgáz esetében - a b), d) és e) pontban foglalt kivétellel - 16%-a"
(2) A Bt. 20. § (4) bekezd...

T/11563. számú törvényjavaslat indokolással - egyes közteherviselési kötelezettséget előíró törvények módosításáról
2013. évi ... törvény
1. Egyes közteherviselési kötelezettséget előíró törvények módosítása
1. §
(1) A bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény (a továbbiakban: Bt.) 20. § (3) bekezdésének a) pontja helyébe a következő lép:
[A bányajáradék mértéke a hatósági engedély alapján kitermelt ásványi nyersanyag mennyisége után keletkező értéknek:']
"a) a termelési műszaki üzemi terv alapján 2008. január 1. előtt üzemszerűen termelésbe állított szénhidrogén mezőkön kitermelt kőolaj és földgáz esetében - a b), d) és e) pontban foglalt kivétellel - 16%-a"
(2) A Bt. 20. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(4) Ha a Brent kőolaj tőzsdei jegyzésárának havi átlaga a 80 USD/bbl árat eléri vagy meghaladja, a (3) bekezdés a)- c) pontok szerinti bányajáradék mértéke 3-3 százalékponttal emelkedik. Ha a Brent kőolaj tőzsdei jegyzésárának havi átlaga a 90 USD/bbl árat eléri vagy meghaladja, a (3) bekezdés a)-c) pontok szerinti bányajáradék mértéke további 3-3 százalékponttal emelkedik."
2. §
A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény a következő 65. §. (5) bekezdésének "Az (1) bekezdés bb) alpontjának" szövegrésze helyébe "A 2013. augusztus 1-jét megelőzően megszerzett kamatjövedelmekre vonatkozóan az (1) bekezdés bb) alpontjának" szöveg lép.
3. §
Hatályát veszti a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény 65. § (5) bekezdése.
4. §
Az egészségügyi hozzájárulásról szóló 1998. évi LXVI. törvény (a továbbiakban: Eho.) 3. §-a a következő (8) bekezdéssel egészül ki:
"(8) Az Szja tv. 65. §-a szerinti kamatjövedelem adóalapként meghatározott összege után a magánszemély 6 százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulást fizet."
5. §
(1) Az Eho. 11. § (2) bekezdése a következő második mondattal egészül ki:
"A kamatjövedelemből levont egészségügyi hozzájárulást és annak alapját a kifizető magánszemélyhez nem köthető kötelezettségként bruttó módon vallja be."
(2) Az Eho. 11. § a következő (12) bekezdéssel egészül ki:
"(12) Az Szja tv. 65. § (2) bekezdése szerinti esetben a magánszemély az adóhatósági közreműködés nélkül elkészített bevallásában vagy önellenőrzésében igényelheti vissza a kifizető által levont és a bevallásban megállapított egészségügyi hozzájárulás különbségét. Az Szja tv. 65. § (2) bekezdés a) pont aa) alpontja szerinti igazoláson a kifizető feltünteti a magánszemélytől levont eho összegét."
6. §
Az Eho. a következő 11/C. §-sal egészül ki:
"11/C. § (1) A 3. § - egyes közteherviselési kötelezettséget előíró törvények módosításáról szóló 2013. évi ... törvénnyel beiktatott - (8) bekezdését a 2013. augusztus l-jén és azt követően megszerzett jövedelmekre kell alkalmazni a (2) bekezdésben foglaltak figyelembevételével.
(2) Ha a kamatjövedelem juttatását megalapozó időszak 2013. augusztus 1-je előtt kezdődik, de a jövedelem megszerzésének időpontja a 2013. augusztus 1-jével kezdődő időszakra esik, a 3. § (8) bekezdése szerinti egészségügyi hozzájárulás a 2013. augusztus 1-jétől megszolgált kamatjövedelmet terheli. A 2013. augusztus 1-jétől megszolgált kamatjövedelmet - ha a kamat juttatójának nyilvántartásából más nem állapítható meg - a kamatjövedelem juttatását megalapozó időszak 2013. július 31-ét követő részének és az időszak teljes időtartamának napokban számolt aránya alapján kell megállapítani. "
7. §
A távközlési adóról szóló 2012. évi LVI. törvény 5. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
"5. § (1) Az adó mértéke
a) a 4. § a) pontja szerinti adóalap esetén, ha hívást
aa) magánszemély előfizető előfizetéséhez tartozó hívószámról indítják, akkor hívásonként 2 forint/megkezdett perc,
ab) nem magánszemély előfizető előfizetéséhez vagy a szolgáltatóhoz tartozó hívószámról indítják, akkor hívásonként 3 Ft/megkezdett perc,
b) a 4. § b) pontja szerinti adóalap esetén, ha az üzenetet:
ba) magánszemély előfizető előfizetéséhez tartozó hívószámról küldik, akkor 2 forint/darab,
bb) nem magánszemély előfizető előfizetéséhez vagy a szolgáltatóhoz tartozó hívószámról küldik, akkor 3 Ft/darab.
(2) A hívószámról indított hívások, küldött üzenetek utáni adó összege nem lehet több, mint:
a) magánszemély előfizető előfizetéséhez tartozó hívószám esetén 700 Ft/hó/hívószám,
b) nem magánszemély előfizető előfizetéséhez és a szolgáltatóhoz tartozó hívószám esetén 5000 Ft/hó/hívószám."
8. §
A pénzügyi tranzakciós illetékről szóló 2012. évi CXVI. törvény (a továbbiakban: Pti. törvény) 7. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"7. § (1) A pénzügyi tranzakciós illeték mértéke
a) a pénzügyi tranzakciós illeték alapjának 0,3 százaléka, de fizetési műveletenként legfeljebb 6 ezer forint,
b) a d) pont szerinti kivétellel a pénzügyi tranzakciós illeték alapjának 0,3 százaléka, ha az illetékfizetésre a Posta Elszámoló Központot működtető intézmény vagy a kincstár kötelezett,
c) a pénzügyi tranzakciós illeték alapjának 0,6 százaléka a fizetési számláról történő készpénzkifizetés, illetve a készpénz-helyettesítő fizetési eszköz útján történő készpénzkifizetés esetén,
d) a pénzügyi tranzakciós illeték alapjának 0,3 százaléka, de fizetési műveletenként legfeljebb 6 ezer forint az állampapír forgalmazásával kapcsolatos fizetési műveletek esetében, ha az illetékfizetésre a kincstár kötelezett."
9. §
A Pti. törvény 11. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
"11. § (1) Az e törvény hatálybalépését megelőzően megkezdett fizetési műveletre és fizetési műveletnek nem minősülő műveletre e törvényt akkor kell alkalmazni, ha a művelet teljesítési napja 2013. január 1-jére vagy ezt követő napra esik.
(2) E törvénynek az egyes közteherviselési kötelezettséget előíró törvények módosításáról szóló 2013. évi ..... törvénnyel megállapított 7. § (1) bekezdését azon műveletekre kell alkalmazni, amelyek teljesítési napja 2013. július 31-ét követő napra esik."
2. Záró rendelkezések
10. §
(1) Ez a törvény - a (2) bekezdésben foglalt kivétellel - 2013. augusztus 1-jén lép hatályba.
(2) A 3. § 2014. január 1-jén lép hatályba.
INDOKOLÁS
ÁLTALÁNOS INDOKOLÁS
Magyarország Kormánya elkötelezett a költségvetési hiány GDP-hez mért legfeljebb 3%-os arányának tartásában. Annak érdekében, hogy e cél abban az esetben is elérhető legyen, ha nem várt, előre nem látható események miatt a költségvetési folyamatok kedvezőtlenek lesznek, szükséges, hogy kellő nagyságú többlet közteher-bevétel álljon rendelkezésre.
RÉSZLETES INDOKOLÁS
1. §-hoz
A törvényjavaslat megállapítja a bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény módosításával a bányajáradék új, 16%-os általános mértékét, valamint az ún. Brenti-felár alkalmazásának eseteit.
2. §-hoz
A személyi jövedelemadóról szóló törvény 65. § (5) bekezdése lehetővé tette, hogy a magánszemély egyes jövedelmei után ne a kamatjövedelemre, hanem az ellenőrzött tőkepiaci ügyletből származó jövedelemre irányadó rendelkezések szerint teljesítse az adókötelezettségét. A 6 százalékos egészségügyi hozzájárulás fizetési kötelezettség bevezetésével a kamatjövedelem és az ellenőrzött tőkepiaci ügyletből származó jövedelem adóterhelése már nem egyezik meg, így a két adózási mód közül való választás lehetőségének fenntartása 2013. augusztus 1-jétől indokolatlan.
3. §-hoz
A szabály a személyi jövedelemadóról szóló törvény 65. § (5) bekezdésének 2014. január 1-jei hatállyal való hatályon kívül helyezéséről rendelkezik.
4. §-hoz
A hiánycél-tartási kötelezettség miatt szükséges költségvetési többletforrások biztosítása érdekében a magánszemélyek kamatjövedelme után 6 százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulás kerül bevezetésre.
5. §-hoz
A kamatjövedelemből levont ehót a kifizetőnek a havi adó- és járulékbevallásban kell bevallania bruttó módon.
6. §-hoz
Átmeneti rendelkezés alapján a kamatjövedelem utáni eho kötelezettség a magánszemélyek 2013. augusztus 1-jétől megszerzett kamatjövedelmére vonatkozik. Ha a kamatjövedelem juttatását megalapozó időszak 2013. augusztus 1-jét megelőzően kezdődik, de a kamatjövedelem juttatása 2013. augusztus 1-jét követő időpontra esik, például ha a betétszerződést 2013. júniusában kötik meg, de arra kamatot csak szeptemberben fizetnek, az egészségügyi hozzájárulást csak a 2013. augusztus 1-jétől megszolgált kamatjövedelemre kell megállapítani. A 2013. augusztus 1-jétől megszolgált kamatjövedelmet - ha a kifizető nyilvántartásai alapján más nem állapítható meg - időarányosan kell kiszámítani.
7. §-hoz
A törvényjavaslat - a távközlési adó-bevétel növelése érdekében - megfogalmazza a távközlési adó 2 Ft/megkezdett perc vagy küldött üzenet hatályos mértékének 3 Ft/megkezdett perc vagy küldött üzenet mértékre emelését abban az esetben, ha nem magánszemély előfizető hívószámáról vagy a szolgáltató hívószámáról indítanak hívást vagy küldenek üzenetet.
A távközlési adóról szóló 2012. évi LVI. törvény - az egy hívószámra jutó túlzott mértékű adó kizárása érdekében - maximalizálja az adóösszeget annak függvényében, hogy a hívószám magánszemély vagy nem magánszemély előfizető előfizetéséhez tartozik. A törvényjavaslat kizárólag a nem magánszemély előfizető előfizetéséhez tartozó, hívószámonként és havonta megállapított adóplafon összegét 2500 Ft-ról 5000Ft-ra emeli.
A törvényjavaslat értelmében tehát a magánszemély előfizető hívószámáról indított hívás, küldött üzenet utáni adófizetési kötelezettség nem változik.
8. §-hoz
A törvényjavaslat a költségvetési hiánycél tartása érdekében a pénzügyi tranzakciós illeték mértékének módosítását írja elő. A javaslat szerint a pénzügyi tranzakciós illeték mértéke a pénzügyi tranzakciós illeték alapjának 0,3 százaléka, ugyanakkor fizetési műveletenként nem haladhatja meg a 6 ezer forintot. A fizetési számláról történő készpénzkifizetés, illetve a készpénz-helyettesítő fizetési eszköz útján történő készpénzkifizetés esetén a pénzügyi tranzakciós illeték mértéke a pénzügyi tranzakciós illeték alapjának 0,6 százaléka.
9. §-hoz
A pénzügyi tranzakciós illetéket módosító rendelkezéshez tartozó alkalmazási szabály, amelynek értelmében a módosított illetékmértékeket a 2013. július 31-ét követően teljesített műveletek tekintetében kell alkalmazni.
10. §-hoz
A közteher-fizetési kötelezettséget megfogalmazó törvények módosításáról szóló rendelkezések - a jogalanyok számára biztosítandó kellő felkészülési időre és Magyarország gazdasági stabilitásáról szóló törvény vonatkozó rendelkezésére figyelemmel - főszabály szerint 2013. augusztus 1-jén lépnek hatályba.
A folytatáshoz előfizetés szükséges.
A jogszabály aktuális szövegét és időállapotait előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink érhetik el!
{{ item.ArticleTitle }}

{{ item.ArticleLead }}

A folytatáshoz előfizetés szükséges!
A jogi tudástár előfizetői funkcióit csak előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink használhatják: az aktuális időállapottól eltérő jogszabály tartalma (korábban vagy később hatályos), nyomtatás, másolás, letöltés PDF formátumban, hirdetés nélküli nézet.

A folytatáshoz lépjen be, vagy rendelje meg előfizetését.