T/9063. számú törvényjavaslat indokolással - Egyes foglalkoztatási tárgyú törvényeknek a Magyary Egyszerűsítési Programmal összefüggő, valamint egyéb célú módosításáról

Kiválasztott időállapot: Mi ez?
  • Jogterület(ek):
  • Tipus:
  • Érvényesség kezdete: 
  • Érvényesség vége: 
  • Jogszabály indoklása: 2012. évi CCXVI. törvény

MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?

A foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény (a továbbiakban: Flt.) 27. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(4) Az álláskeresési járadék folyósításának kezdő napja az álláskeresőnek az állami foglalkoztatási szervnél történő jelentkezésének napja. Ha az álláskereső a személyes adatait - az állami foglalkoztatási szerv részére - a személyes jelentkezését megelőzően - elektronikus levél útján küldte meg, az álláskeresési jár...

T/9063. számú törvényjavaslat indokolással - Egyes foglalkoztatási tárgyú törvényeknek a Magyary Egyszerűsítési Programmal összefüggő, valamint egyéb célú módosításáról
1. A foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény módosítása
1. §
A foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény (a továbbiakban: Flt.) 27. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(4) Az álláskeresési járadék folyósításának kezdő napja az álláskeresőnek az állami foglalkoztatási szervnél történő jelentkezésének napja. Ha az álláskereső a személyes adatait - az állami foglalkoztatási szerv részére - a személyes jelentkezését megelőzően - elektronikus levél útján küldte meg, az álláskeresési járadék folyósításának kezdő napja az adatoknak az állami foglalkoztatási szervhez történő megérkezésének a napja."
2. §
Az Flt. 28. §-át megelőző alcím címe, és az Flt. 28. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
"Az álláskeresési járadék folyósításának megszűnése, megszüntetése és szünetelése
28. § (1) Megszűnik az álláskeresési járadék folyósítása, ha az álláskereső
a) kéri, a kérelemben megjelölt időponttól,
b) megváltozott munkaképességű személyek ellátására válik jogosulttá, a jogosultság kezdő napjától,
c) oktatási intézmény nappali tagozatán folytat tanulmányokat, a tanulói, hallgatói jogviszony kezdő napjától,
d) meghalt, a halál bekövetkezését követő naptól,
e) az álláskeresési járadék folyósítási idejét kimerítette, a folyósítási idő utolsó napját követő naptól,
f) olyan képzési lehetőséget fogad el, amelynek során a mindenkori kötelező legkisebb munkabér összegét elérő rendszeres támogatásban részesül, a támogatás folyósításának kezdő napjától,
g) kereső tevékenységet folytat - kivéve a (2) bekezdésben, a 29. § (1) bekezdés d) pontjában foglaltakat, valamint az 58. § (5) bekezdés (5) bekezdés n) pontjában foglalt alkalmi foglalkoztatásnak minősülő munkaviszony keretében folytatott kereső tevékenységet - a kereső tevékenység kezdő napjától.
(2) Meg kell szüntetni az álláskeresési járadék folyósítását, ha
a) az álláskeresőt törlik a nyilvántartásból, a nyilvántartásból való törlés napjától,
b) az álláskereső kereső tevékenységet folytat, és a 36. § (1) bekezdése szerinti bejelentési kötelezettségét elmulasztotta, a kereső tevékenység kezdő napjától, ha ez nem állapítható meg, a kereső tevékenység megállapításának napjától.
(3) Ha az álláskeresési járadék folyósításának megszüntetése a (2) bekezdés b) pontjában meghatározott ok miatt történik, az álláskereső részére álláskeresési járadék csak a folyósítás megszüntetésének kezdőnapjától számított 90 nap elteltével folyósítható még akkor is, ha a jogosultsághoz szükséges feltételekkel rendelkezik."
3. §
Az Flt. 29. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(1) Szünetel az álláskeresési járadék folyósítása, ha az álláskereső
a) terhességi-gyermekágyi segélyre, gyermekgondozási díjra vagy gyermekgondozási segélyre való jogosultságának megállapítását jelenti be, terhességi-gyermekágyi segély és gyermekgondozási díj esetén a jogosultság megállapítását követő naptól, gyermekgondozási segély esetén a jogosultság megállapításának napjától,
b) előzetes letartóztatásban van, szabadságvesztés, elzárás büntetését tölti, kivéve, ha a szabadságvesztés-büntetést pénzbüntetés átváltoztatása miatt állapították meg, a büntetés megkezdésének napjától,
c) a 25. § (5) bekezdésében meghatározott közfoglalkoztatás alatt, a közfoglalkoztatási jogviszony kezdő napjától,
d) rövid időtartamú, legfeljebb kilencven napig tartó kereső tevékenységet folytat - az 58. § (5) bekezdés n) pontjában meghatározott alkalmi foglalkoztatásnak minősülő munkaviszony kivételével, feltéve, hogy bejelentési kötelezettségének eleget tett - a kereső tevékenységet megalapozó jogviszony kezdő napjától,
e) a 14. § (6) bekezdésében meghatározott keresetpótló juttatásban részesül, a keresetpótló juttatás kezdőnapjától,
f) az önkéntes tartalékos katonai szolgálat keretében tényleges szolgálatot teljesít, ezen időszak teljes időtartamára."
4. §
(1) Az Flt. 30. § (1) bekezdés b) és c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Az álláskereső kérelmére nyugdíj előtti álláskeresési segélyt (a továbbiakban: álláskeresési segély) kell megállapítani, ha)
"b) a kérelem benyújtásának időpontjában a rá irányadó öregségi nyugdíjkorhatár betöltéséhez legfeljebb öt év hiányzik, és legalább 45 napon át álláskeresési járadékban részesült és az álláskeresési járadék folyósítási időtartamát kimerítette, vagy a folyósítási időtartam kimerítését megelőzően az álláskeresési járadék folyósítását az állami foglalkoztatási szerv - kereső tevékenység miatt - megszüntette és az álláskereső álláskeresési járadékra ismételten nem szerzett jogosultságot,
c) az álláskeresési járadék folyósításának kimerítését, vagy a b) pontban meghatározott megszüntetését követően három éven belül betöltötte a b) pontban meghatározott életkort, és"
(2) Az Flt. 30. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(2) Az álláskeresési segély összegét a kérelem benyújtásának időpontjában hatályos kötelező legkisebb munkabér összege 40 százalékának alapulvételével kell megállapítani. Ha a 26. § (1) bekezdésében meghatározott járadékalap az előbbi összegnél alacsonyabb volt, az álláskeresési segély összegét a járadékalap alapulvételével kell megállapítani. Az egy napra járó álláskeresési segély összege az előzőekben foglaltak szerint meghatározott segélyalap harmincad része."
(3) Az Flt. 30. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(4) Az álláskeresési segély folyósításának kezdő napja az álláskeresési segély iránti kérelem benyújtását követő nap. Ha az álláskereső a személyes adatait - az állami foglalkoztatási szerv részére - a személyes jelentkezését megelőzően - elektronikus levél útján küldte meg, az álláskeresési segély folyósításának kezdő napja az adatoknak az állami foglalkoztatási szervhez történő megérkezésének a napja."
(4) Az Flt. 30. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(5) Megszűnik az álláskeresési segély folyósítása a 28. § (1) bekezdés a)-f) pontjában meghatározott esetben. Meg kell szüntetni az álláskeresési segély folyósítását a 28. § (2) bekezdésében meghatározott esetben."
(5) Az Flt. 30. § (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(7) Szünetel az álláskeresési segély folyósítása
a) a 29. § (1) bekezdésében meghatározott esetben,
b) a keresőtevékenység időtartamára, függetlenül az időtartam mértékétől,
c) 90 napra, ha az álláskereső a 36. § (1) bekezdésében meghatározott bejelentési kötelezettséget elmulasztotta,
d) ha az álláskereső az álláskeresési segély folyósításának szünetelése alatt folytatott keresőtevékenység eredményeként álláskeresési járadékra szerzett jogosultságot."
5. §
Az Flt. 36. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(1) Az e törvény alapján ellátásban részesülő személy a jogosultság feltételeit érintő lényeges tények és körülmények megváltozásáról a tudomásszerzéstől számított 15 napon belül köteles értesíteni az ellátást megállapító szervet. E kötelezettségének elektronikus levél útján is eleget tehet."
6. §
Az Flt. 39/A. §-a a következő (11) és (12) bekezdéssel egészül ki:
"(11) A Nemzeti Foglalkoztatási Alapot - ha az egyes alaprészek tekintetében törvény eltérően nem rendelkezik - a foglalkoztatáspolitikáért felelős miniszter által vezetett minisztérium (a továbbiakban: minisztérium) kezeli.
(12) A minisztérium az (1) bekezdésben meghatározott tevékenysége keretében ellátja az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 18. § (1) bekezdésében meghatározott feladatokat, továbbá
a) gondoskodik a Nemzeti Foglalkoztatási Alapra mint elkülönített állami pénzalapra vonatkozó jogszabályok végrehajtásáról,
b) ha törvény eltérően nem rendelkezik, a Nemzeti Foglalkoztatási Alapból nyújtott költségvetési támogatás esetén támogatási szerződést köt."
7. §
Az Flt. 39/C. § (1) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép: (A Nemzeti Foglalkoztatási Alap bevétele:)
"a) az egészségbiztosítási- és munkaerőpiaci járulékból a Nemzeti Foglalkoztatási Alapot a Tbj. szerint megillető rész;"
8. §
(1) Az Flt. 54. §-a a következő (9a) bekezdéssel egészül ki:
"(9a) Az álláskereső a (9) bekezdés b) pontjában, valamint az 51/A. § (9) bekezdésében meghatározott jelentkezési kötelezettségének elektronikus levél útján is eleget tehet."
(2) Az Flt. 54. § (14) bekezdés d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Az állami foglalkoztatási szerv - külön jogszabályban meghatározott időponttól- törli az álláskeresők nyilvántartásából az álláskeresőt, ha)
"d) jelentkezési kötelezettségének személyesen vagy elektronikus levél útján nem tesz eleget, vagy"
9. §
Az Flt. a következő 54/B. §-sal egészül ki:
"54/B. § (1) Az álláskeresőként történő nyilvántartásba vétellel kapcsolatos eljárásban - ideértve a nyilvántartásba vétel szünetelését is - az állami foglalkoztatási szerv abban az esetben dönt határozattal, ha az ügyfélnek az álláskeresőként történő nyilvántartásba vétellel kapcsolatos kérelmét érdemben elutasítja, vagy az ügyfelet az 54. § (14) bekezdés d) és e) pontja alapján törli az álláskeresők nyilvántartásából.
(2) Ha az állami foglalkoztatási szerv az álláskeresőként való nyilvántartásba vétellel kapcsolatos eljárásban külön határozat meghozatala nélkül döntött, döntéséről - az ügyfél kérelmére - a kérelem benyújtásától számított 8 napon belül igazolást ad ki."
10. §
(1) Az Flt. 58. § (5) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(E törvény alkalmazásában)
"a) munkaviszony: a magyar jog hatálya alá tartozó munkaviszony, közszolgálati jogviszony, kormányzati szolgálati jogviszony, közalkalmazotti jogviszony, bírósági és igazságügyi, valamint ügyészségi szolgálati viszony, a közfoglalkoztatási jogviszony, a biztosított bedolgozói - és az 1994. június 1-jét megelőzően létesített - ezzel egy tekintet alá eső bedolgozói jogviszony, a hivatásos nevelő szülői jogviszony, a szövetkezeti tag munkaviszony jellegű munkavégzésre irányuló jogviszonya, - ide nem értve az iskola szövetkezet nappali tagozatos tanuló, hallgató tagját -, fegyveres és rendvédelmi szervek hivatásos és szerződéses állományú tagjának szolgálati viszonya,"
(2) Az Flt. 58. § (5) bekezdés d) pont 3. alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(E törvény alkalmazásában)
(álláskereső: az a személy, aki)
"3. öregségi nyugdíjra nem jogosult, rehabilitációs járadékban, valamint a megváltozott munkaképességű személyek ellátásaiban nem részesül és"
(3) Az Flt. 58. § (5) bekezdése a következő u) ponttal egészül ki:
(A törvény alkalmazásában)
"u) elektronikus levél: az egyedi levelezési címek között levelezőprogram segítségével küldhető és fogadható adat együttes."
11. §
Az Flt.
a) 14. § (2) bekezdésében a "húsz órát" szövegrész helyébe a "harminc órát",
b) 30. § (6) bekezdésében az "a 28. § (2) bekezdésében" szövegrész helyébe az "a 28. § (3) bekezdésében",
c) 39. § (4) bekezdésében a "közzétételével" szövegrész helyébe a "közzétételével és ellenőrzésével",
d) 54. § (10b) bekezdésében az "a munkahely akkor megfelelő" szövegrész helyébe az "a munkahely - a 25. § (2) bekezdés d) pontjában foglaltakon kívül - akkor is megfelelő",
e) 57/B. § (6) bekezdésében az "a) alpontja" szövegrész helyébe az "aa)- ae) alpontjai",
f) 58. § (6) bekezdés b) pontjában az "a Magyar Honvédség hivatásos és szerződéses állományú katonáinak jogállásáról szóló 2001. évi XCV. törvény 56. §-ának e)-f) pontjában, és 59. §-a (2) bekezdésének c) pontjában" szövegrész helyébe az "a szolgálati viszony lefokozás fenyítés kiszabásával, büntető eljárás keretében lefokozással, a szolgálati viszony keretében betöltött munkakör ellátásához szükséges tevékenység folytatását kizáró foglalkozástól eltiltás vagy közügyektől eltiltás alkalmazásával, valamint az állomány tagjának a szolgálatra méltatlanná válásával kapcsolatos felmentésével"
szöveg lép.
12. §
Hatályát veszti az Flt.
a) 25. § (1) bekezdés c) pontja,
b) 27. § (7) bekezdése.
2. A közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény módosítása
13. §
(1) A közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény (a továbbiakban: Kjt.) 2. § -a a következő (2a) bekezdéssel egészül ki:
"(2a) Törvény - ágazati, szakmai sajátosságokra tekintettel - e törvény rendelkezéseitől eltérhet."
(2) A Kjt. 3. §; (2) és (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(2) Az Mt. 198-207. §, 213. §-a és 228. §-a a közalkalmazotti jogviszony tekintetében nem alkalmazható. Az Mt. 208-211. §-a csak a 22/B. § szerinti magasabb vezetőre alkalmazható.
(3) Munkaerő-kölcsönzés vagy iskolaszövetkezeti tagság keretében munkavállaló a munkáltató alaptevékenysége körében nem foglalkoztatható, kivéve, ha az alaptevékenység szerinti feladat ellátása más módon nem biztosítható. E bekezdés alkalmazásában akkor nem biztosítható más módon az alaptevékenység szerinti feladat ellátása, ha a munkakör haladéktalan betöltése a tevékenység folyamatos ellátásának biztonságos megszervezéséhez elengedhetetlenül szükséges, és az ehhez szükséges személyi feltételek más munkaszervezési eszközökkel nem biztosíthatók."
(3) A Kjt. 21. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(2) Közalkalmazotti jogviszony - ha törvény eltérően nem rendelkezik -
a) helyettesítés céljából, vagy
b) meghatározott munka elvégzésére, illetve feladat ellátására létesíthető határozott időre történő kinevezéssel."
(4) A Kjt. 30. §-a a következő (4) és (5) bekezdéssel egészül ki:
"(4) A közalkalmazotti jogviszonyt felmentéssel meg kell szüntetni, ha a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény 18. § (2a) bekezdés a) pontjában foglalt feltételt legkésőbb a felmentési idő leteltekor teljesítő közalkalmazott kérelmezi.
(5) A társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény 18. § (2a) bekezdés a) pontjában foglalt feltétel megállapításához szükséges jogosultsági időt a nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv határozatával kell igazolni."
(5) A Kjt. 36. § (2) bekezdésének helyébe a következő rendelkezés lép:
"(2) A közalkalmazotti igazolás tartalmazza
a) a közalkalmazott természetes személyi azonosító adatait (név, születési név, anyja neve, születési hely, év, hónap, nap);
b) a közalkalmazott társadalombiztosítási azonosító jelét, a közalkalmazott pénztártag által választott magánnyugdíj-pénztár megnevezését, címét, pénzforgalmi számlaszámát;
c) a közalkalmazott munkakörét;
d) a munkáltatónál közalkalmazotti jogviszonyban töltött idő tartamát;
e) a 22. § (8) bekezdés a)-c) pontjában meghatározottakat és a szülési szabadság időtartamát;
f) minden olyan, a közalkalmazotti jogviszony megszűnésének évében munkában nem töltött időt, amely alatt a közalkalmazott illetményben részesült;
g) a közalkalmazott illetményéből jogerős határozat vagy jogszabály alapján levonandó tartozást, illetve ennek jogosultját, vagy pedig azt, hogy a közalkalmazott illetményét tartozás nem terheli;
h) a jubileumi jutalom kifizetését és ennek időpontját;
i) a közalkalmazott 37. § (7) bekezdésében meghatározott, emelt összegű végkielégítésben való részesülését, továbbá
j) a közalkalmazotti jogviszony megszűnésének módját."
(6) A Kjt. 37. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(2) Nem jogosult végkielégítésre a közalkalmazott, ha felmentésére - az egészségügyi okot kivéve - tartós alkalmatlansága vagy nem megfelelő munkavégzése miatt került sor. Nem jár továbbá végkielégítés a közalkalmazottnak, ha
a) legkésőbb a közalkalmazotti jogviszony megszűnésének időpontjában nyugdíjasnak minősül (Mt. 294. § (1) bekezdés g) pont),
b) felmentésére a 30. § (4) bekezdése alapján kerül sor."
(7) A Kjt. 38. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
" 38. § (1) A közalkalmazotti jogviszony tekintetében az Mt. a munkaviszony megszűnéséről és megszüntetéséről szóló rendelkezései (X. fejezet) közül a 63-64. §, 65. § (1)-(2) bekezdés, 66. § (1)-(3) és (8)-(9) bekezdés, a 69-70. §, a 77. §, a 79. § és a 85. § nem alkalmazható.
(2) Az Mt. 71-76. §-át azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy
a) a munkáltató működésével összefüggő okra alapított felmondáson felmentést, az Mt. 79. § (1) bekezdés b) pontja szerinti munkáltatói intézkedésen az e törvény 27. § (2) bekezdése által szabályozott azonnali hatályú megszüntetést kell érteni, ha ezek közlésére a 30. § (1) bekezdésének a) és b) pontja alapján kerül sor,
b) az Mt. 75. § (1) bekezdésében foglalt tájékoztatással egyidejűleg a munkáltató intézkedik a 30/A. § (2) bekezdésében szereplő kötelezettsége teljesítése érdekében,
c) az Mt. 75. § (1) bekezdésében foglalt tájékoztatást megelőzően a munkáltató intézkedik a 30/C. § (1) bekezdése b) pontja szerinti kötelezettsége teljesítésének érdekében.
(3) Az (1) bekezdéstől eltérően a nemzetbiztonsági szolgálatoknál fennálló közalkalmazotti jogviszony tekintetében az Mt. 71 -76. §-ának rendelkezései nem alkalmazhatók.
(4) A létszámcsökkentést eredményező döntést megelőzően a miniszter a 6. § (6) bekezdése szerinti ágazati (alágazati) érdekegyeztető fórumban, ennek hiányában a KOMT-ban, illetőleg az önkormányzat az önkormányzati érdekegyeztető fórumban - az érdekegyeztetésben részt vevő felekkel - tárgyalást kezdeményez."
(8) A Kjt. 59. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
"59. § A közalkalmazotti jogviszony tekintetében
a) az Mt. munka- és pihenőidőről szóló rendelkezései (XI. fejezet) közül a 92. § (4) bekezdés, 116-117. §, 119. § (2) bekezdés és a 135. § (4)-(6) bekezdés nem alkalmazható;
b) jogszabály vagy kollektív szerződés - ágazati, szakmai sajátosságokra tekintettel - az Mt. 86. § (3) bekezdés a) pontjától a közalkalmazott javára eltérhet."
(9) A Kjt. 61. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(4) Végrehajtási rendelet rendelkezhet az (1) és (3) bekezdésben foglaltak alól indokolt esetben lehetséges felmentésről. A felmentéssel egyidejűleg elő kell írni a szükséges iskolai végzettség, illetve szakképesítés, szakképzettség legfeljebb öt éven belüli megszerzését. Nem számítható be az ötéves határidőbe mindazon időtartam, amelyet a gyakornoki időnél figyelmen kívül kell hagyni. A felmentés időtartamának eredménytelen eltelte esetén a közalkalmazotti jogviszony a törvény erejénél fogva megszűnik."
(10) A Kjt. 78. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(4) Ha a közalkalmazott közalkalmazotti jogviszonya - a 25. § (2) bekezdés b) 1. pontja szerinti áthelyezés vagy g) pont ga) alpontja szerinti rendkívüli felmentés kivételével -megszűnik és legkésőbb a megszűnés időpontjában nyugdíjasnak minősül (Mt. 294. § (1) bekezdés g) pont) vagy felmentésére a 30. § (4) bekezdése alapján kerül sor, továbbá legalább harmincöt évi közalkalmazotti jogviszonnyal rendelkezik, a negyvenéves közalkalmazotti jogviszonnyal járó jubileumi jutalmat részére a jogviszony megszűnésekor ki kell fizetni."
(11) A Kjt. 80. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
"80. § (1) A közalkalmazotti jogviszony tekintetében az Mt. munkabérre vonatkozó rendelkezései (XII. fejezet) közül a 136. § (1)-(2) bekezdés, a 137-138. §, 145. §, 150. §, 156. §, 157. § (2) bekezdés, 159. § és a 165. § nem alkalmazható.
(2) Az Mt. 148-149., valamint 151-152. §-át azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a távolléti díjat a 70-75. § szerinti bérpótlék, valamint a 77. § (1) bekezdése szerinti keresetkiegészítés figyelembe vételével kell megállapítani."
(12) A Kjt. 85. §-a a következő (10) bekezdéssel egészül ki:
"(10) Felhatalmazást kap az ágazatért felelős miniszter, hogy az ágazati, szakmai sajátosságokra tekintettel rendeletben határozza meg az Mt. 86. § (3) bekezdésétől az ágazati irányítása, illetve felügyelete alá tartozó szerveknél foglalkoztatott közalkalmazottak javára történő eltérés szabályait."
(13) A Kjt.
a) 13. §-ában a "277. § (1) bekezdésében" szövegrész helyébe a "277. § (1) és (2) bekezdésében",
b) 25/A. § (6) bekezdésében az "átlagkeresetet" szövegrész helyébe a "távolléti díjat",
c) 25/B. § (2) bekezdésében a "személyi alapbérének" szövegrész helyébe az "alapbérének", a "személyi alapbérbe" szövegrész helyébe az "alapbérbe",
d) 25/C. § (6) bekezdésében a "34. § alkalmazásakor" szövegrész helyébe a "közalkalmazotti jogviszony jogellenes megszüntetése esetén",
e) 27. § (2) bekezdésében az "átlagkeresetét" szövegrész helyébe a "távolléti díját", az "átlagkereset"szövegrész helyébe a "távolléti díj", az "átlagkeresetet" szövegrész helyébe a "távolléti díjat",
f) 29. § (3) bekezdésében az "átlagkeresetét" szövegrész helyébe, a "távolléti díját",
g) 30. § (1) bekezdés d) pontjában a "(37/B. §)" szövegrész helyébe az "(Mt. 294. § (1) bekezdés g) pont)",
h) 37. § (6) bekezdésében az "átlagkeresetének" szövegrész helyébe a "távolléti díjának",
i) 37. § (7) bekezdésében az "átlagkereset" szövegrész helyébe, a "távolléti díj", a "[37/B. § (1) bekezdés a) pont]" szövegrész helyébe az "[Mt. 294. § (1) bekezdés g) pont ga) alpont]",
j) 37. § (12) bekezdésének b) pontjában az "átlagkeresetre" szövegrész helyébe a "távolléti díjra",
k) 37/A. § (2) bekezdésében az "átlagkeresetre" szövegrész helyébe a "távolléti díjra",
l) 41. § (3) bekezdésében a "közalkalmazotti jogviszonyra" szövegrész helyébe a "közalkalmazotti jogviszonyhoz kapcsolódó munkakörre, magasabb vezetői, vezetői megbízásra",
m) 64. § (2) bekezdésében a "87/A. §-ában" szövegrész helyébe a "87/A. §-ban",
n) 78/A. § (3) bekezdésében az "a)-d) pontjaiban" szövegrész helyébe az "a)-c) pontjaiban",
o) 85/A. § i) pontjában a "személyi alapbért" szövegrész helyébe az "alapbért",
p) 87/A. § (1) bekezdésének c) pontjában az "a kormánytisztviselők jogállásáról szóló 2010. évi LVIII. törvény" szövegrész helyébe az "a közszolgálati tisztviselőkről szóló 2011. évi CXCIX. törvény, valamint 2010. július 6. és 2012. február 29. között a kormánytisztviselők jogállásáról szóló 2010. évi LVIII. törvény"
q) 89. § (1) bekezdésében a "személyi alapbérénél" szövegrész helyébe az "alapbérénél"
szöveg lép.
(14) Hatályát veszti a Kjt.
a) 16. § (1)-(2) bekezdése,
b) 22/A. §-ában a " , valamint a 45-53/A. és az 54/A. §-ban" szövegrész,
c) 25. § (2) bekezdés gb) pontja,
d) 27. § (1) bekezdésében az "A határozott idejű közalkalmazotti jogviszony más okból lemondással nem szüntethető meg." szövegrész,
e) 30. § (1) bekezdés f) pontja,
f) 33/A. §-a, valamint
g) 66. § (7) bekezdésében az "a 66/A. § (1) bekezdésében," szövegrész,
h) 86. §-a.
3. A pályakezdő fiatalok, az ötven év feletti munkanélküliek, valamint a gyermek gondozását, illetve a családtag ápolását követően munkát keresők foglalkoztatásának elősegítéséről, továbbá az ösztöndíjas foglalkoztatásról szóló 2004. évi CXXIII. törvény módosítása
14. §
(1) A pályakezdő fiatalok, az ötven év feletti munkanélküliek, valamint a gyermek gondozását, illetve a családtag ápolását követően munkát keresők foglalkoztatásának elősegítéséről, továbbá az ösztöndíjas foglalkoztatásról szóló 2004. évi CXXIII. törvény (a továbbiakban: Pftv.) 4/A. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:
"4/A. § (1) Az érvényes START kártyával rendelkező személy foglalkoztatása után a munkaadót a szociális hozzájárulási adóból igénybe vehető részkedvezmény illeti meg legfeljebb 2014. december 31-ig a következők szerint:
a) alap- és középfokú végzettséggel rendelkező vagy végzettséggel nem rendelkező pályakezdő fiatal foglalkoztatásakor a részkedvezmény egyenlő az érvényes START kártyával rendelkező természetes személyt (munkavállalót) az adómegállapítási időszakra megillető, az adó alapjának megállapításánál figyelembe vett, a munkavállalót terhelő közterhekkel és más levonásokkal nem csökkentett (bruttó) munkabérnek, de legfeljebb a minimálbér másfélszeresének tizenhét százalékával a foglalkoztatás első évében, illetve hét százalékával a foglalkoztatás második évében, továbbá
b) felsőfokú végzettségű pályakezdő fiatal foglalkoztatásakor a részkedvezmény egyenlő az érvényes START kártyával rendelkező természetes személyt (munkavállalót) az adómegállapítási időszakra megillető, az adó alapjának megállapításánál figyelembe vett, a munkavállalót terhelő közterhekkel és más levonásokkal nem csökkentett (bruttó) munkabérnek, de legfeljebb a minimálbér kétszeresének tizenhét százalékával a foglalkoztatás első kilenc hónapjában, illetve hét százalékával a foglalkoztatás azt követő három hónapjában."
(2) A Pftv. 8/A. §; (1) és (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(1) A közfoglalkoztatásról és a közfoglalkoztatáshoz kapcsolódó, valamint egyéb törvények módosításáról szóló 2011. évi CVI. törvény 1. § (3) bekezdésében felsorolt közfoglalkoztatót a közfoglalkoztatási jogviszonyban történő foglalkoztatás esetére a szociális hozzájárulási adóból igénybe vehető részkedvezmény illeti meg. A részkedvezmény egyenlő a közfoglalkoztatott természetes személyt az adómegállapítási időszakra megillető, az adó alapjának megállapításánál figyelembe vett, a közfoglalkoztatottat terhelő közterhekkel és más levonásokkal nem csökkentett közfoglalkoztatási bér, de legfeljebb a közfoglalkoztatási garantált bér 130 százalékának tizenhárom és fél százalékával.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott kedvezmény és egyéb, törvény alapján járó foglalkoztatási célú adókedvezmény ugyanazon személy után, egyidejűleg nem vehető igénybe. Az (1) bekezdésben meghatározott szerv által történő foglalkoztatás esetén a foglalkoztató kizárólag az e §-ban szabályozott adókedvezményt érvényesítheti."
(3) A Pftv. 3. § (2) bekezdése hatályát veszti.
4. Az ágazati párbeszéd bizottságokról és a középszintű szociális párbeszéd egyes kérdéseiről szóló 2009. évi LXXIV. törvény módosítása
15. §
(1) Az ágazati párbeszéd bizottságokról és a középszintű szociális párbeszéd egyes kérdéseiről szóló 2009. évi LXXIV. törvény (a továbbiakban: ÁPBtv.) 14. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(1) Az ÁPB
a) megállapodásokat köthet, illetve
b) kollektív tárgyalásokat folytathat kollektív szerződés létrehozása érdekében, - a kollektív szerződés kötésére való jogosultságra vonatkozó rendelkezések kivételével - az Mt.-ben, valamint az e törvényben meghatározott szabályok szerint."
(2) Az ÁPBtv. 15. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:
"(3) Az (1) bekezdéstől eltérően, ha az azt megkötő munkáltatói érdekképviselet érdekképviseleti tevékenysége több ágazatra (alágazatra, szakágazatra) is kiterjed, a kollektív szerződés előírhatja, hogy a 17. § (1) bekezdésében meghatározott szabályok csak az abba az ágazatba - főtevékenységük szerint - tartozó munkáltatókra hatályosak, amely szerinti ÁPB-ben a kollektív szerződést megkötötték."
(3) Az ÁPBtv. 17. §-a a következő (2a) bekezdéssel egészül ki:
"(2a) A (1) bekezdésben foglaltaktól eltérően, a 26. § 14. pontjában meghatározott ágazatra vonatkozó, ágazati párbeszéd bizottságban kötött kollektív szerződés hatálya kiterjeszthető a 26. § 14. pontjában említett ágazatba tartozó tevékenységet melléktevékenységként végző munkáltatónak az e tevékenysége keretében foglalkoztatott munkavállalóira, feltéve, hogy a munkáltató nem tartozik a főtevékenysége szerinti ágazatra kiterjesztett kollektív szerződés hatálya alá."
(4) Az ÁPBtv. 17. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(3) A kollektív szerződés hatálya nem terjeszthető ki, ha a kollektív szerződés jogszabállyal ellentétes, illetve az ágazatban korábban kiterjesztett és tágabb személyi hatályú ágazati kollektív szerződésben foglaltaknál kedvezőtlenebb rendelkezést tartalmaz a munkavállalóra nézve, kivéve, ha a tágabb személyi hatályú kollektív szerződés az eltérést kifejezetten megengedi."
(5) Az ÁPBtv. 18. §-a a következő (2a) bekezdéssel egészül ki:
"(2a) A 17. § (2a) bekezdése alapján történő kiterjesztés esetén a kollektív szerződés hatályát veszti arra a munkáltatóra nézve, amelyre melléktevékenysége keretében terjedt ki, ha a munkáltató főtevékenysége szerinti ágazatra kiterjesztett kollektív szerződés lép hatályba, ez utóbbi hatálybalépésének időpontjában."
(6) Az ÁPBtv. 21. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(3) Az ÁRMB kérelemre, illetve - a b) pontban foglalt esetben - szakhatóságként eljárva megállapítja, hogy az érdekképviselet
a) megfelel-e az ágazati reprezentativitás feltételeinek, továbbá
b) a kollektív szerződés kiterjesztéséhez szükséges, a 17. § (2) bekezdésében meghatározott
feltételnek."
(7) Az ÁPBtv. 26. §-a a következő 13-14. ponttal egészül ki:
(26. § E törvény alkalmazásában)
"13. tágabb (általános) hatályú kollektív szerződés a szélesebb munkavállalói körre kiterjedő kollektív szerződés, így tágabb hatályúnak minősül az Mt. 276. § (5) bekezdésében említett kollektív szerződéseknél a munkáltatói érdekképviselet tagmunkáltatóinak munkavállalóira kiterjedő hatályú, ezeknél pedig a miniszter által ágazatra (szakágazatra, alágazatra, nemzetgazdasági ágra) kiterjesztett hatályú kollektív szerződés;
14. a postai szolgáltatásokról szóló külön törvény szerinti egyetemes szolgáltatás, valamint az egyetemes postai szolgáltatást helyettesítő és azt nem helyettesítő postai szolgáltatás körébe tartozó tevékenységet végző, Mt. hatálya alá tartozó munkáltató tevékenysége az 53. Postai, futárpostai tevékenység ágazatba tartozó tevékenységnek minősül."
5. Az egyszerűsített foglalkoztatásról szóló 2010. évi LXXV. törvény módosítása
16. §
(1) Az egyszerűsített foglalkoztatásról szóló 2010. évi LXXV. törvény (a továbbiakban: Efotv.) 1. §-a a következő (4a) bekezdéssel egészül ki:
"(4a) A (2) és (3) bekezdésben foglaltakat filmipari statiszta alkalmi munkára irányuló egyszerűsített foglalkoztatása esetén nem kell alkalmazni."
(2) Az Efotv. 2. §-a a következő 8. ponttal egészül ki:
(E törvény alkalmazásában:)
"8. filmipari statiszta: az a természetes személy, aki a 3711 FEOR számmal azonosított foglalkozásúnak minősül, feltéve, hogy tevékenysége a mozgóképről szóló 2004. évi II. törvényben meghatározott filmalkotás elkészítésében való kisegítő (pótolható) jellegű részvételre irányul és e tevékenységből származó napi nettó jövedelme nem haladja meg az e törvényben meghatározott mértéket."
(3) Az Efotv. 4. §-a a következő (2) bekezdéssel egészül ki:
"(2) A filmipari statiszta alkalmi munkából származó napi nettó jövedelme nem haladhatja meg a 12.000 forintot."
(4) Az Efotv. 8. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(2) Egyszerűsített foglalkoztatásban foglalkoztatott munkavállaló esetében a munkáltató által fizetendő közteher mértéke a 7. § (2) bekezdés a) pontja esetén a munkaviszony minden naptári napjára munkavállalónként 500 forint, a 7. § (2) bekezdés b) pontja esetén a munkaviszony minden naptári napjára munkavállalónként 1000 forint. A 2. § 8. pontjában meghatározott filmipari statiszta alkalmi munkára irányuló egyszerűsített foglakoztatása esetén a munkaviszony minden naptári napjára munkavállalónként 3000 forint."
(5) Az Efotv. 8. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(4) Ha a munkáltató a (2) bekezdésben szereplő közteherrel terhelt munkára az 1. § (2)-(4) bekezdésében, a 2. § 1 -3. pontjában és a 4. § (2) bekezdésében meghatározott létszám-, kereseti-, illetve időkorlátok túllépésével létesít, illetve tart fenn e törvény szerinti munkaviszonyt, attól a naptól, hogy az előzőek szerinti feltételek nem teljesülnek, a munkáltató a munkavállalóira nem alkalmazhatja az (1)-(3) bekezdés rendelkezéseit. A munkáltató a 7. § (1) bekezdésében meghatározott jogszabályokat köteles továbbá alkalmazni az előzőek szerinti feltételek megsértése feltárásának időpontjától annyi ideig, ameddig az (1)-(3) bekezdést jogosulatlanul alkalmazta."
(6) Az Efotv. 9. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép, egyidejűleg a § a következő (3)-(4) bekezdéssel egészül ki:
"(2) A 7. § (2) bekezdésében említett foglalkoztatásból származó bevételből - figyelemmel a (4) bekezdés rendelkezésére - a természetes személynek nem kell jövedelmet megállapítania és bevallást benyújtania, kivéve, ha az egyszerűsített foglalkoztatásból származó bevétele meghaladja az e foglalkoztatás naptári napjai száma és az adóév első napján hatályos kötelező legkisebb munkabér napibérként meghatározott összegének szorzatát (e szorzat a továbbiakban: mentesített keretösszeg).
(3) Amennyiben a természetes személynek a személyi jövedelemadó-bevallási kötelezettségét teljesítenie kell, jövedelemként az (1) bekezdés szerinti összegnek a mentesített keretösszeget meghaladó részét kell figyelembe venni.
(4) A (2)-(3) bekezdés rendelkezésétől eltérően a természetes személynek a filmipari statisztaként végzett - e törvény hatálya alá tartozó - alkalmi munkából származó bevételéből nem kell jövedelmet megállapítania és bevallást benyújtania."
(7) Az Efotv. 10. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(2) A nyugellátás számításának alapja napi 500 forint közteher esetén 1370 forint/nap, napi 1000 forint vagy azt meghaladó közteher esetén 2740 forint/nap."
(8) Az Efotv. 11. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(3) A (2) bekezdés szerinti regisztrációt követően a munkáltató bejelentési kötelezettségét az
(1) bekezdés a)-b) pontjában meghatározott módon, az egyszerűsített foglalkoztatás céljából létesített munkaviszonyra vonatkozó alábbi adatok közlésével teljesíti:
a) a munkavállaló neve,
b) a munkáltató adószáma,
c) a munkavállaló adóazonosító jele és társadalombiztosítási azonosító jele,
d) az egyszerűsített foglalkoztatás 1. § (1) bekezdése szerinti jellege,
e) a munkaviszony napjainak száma."
(9) Az Efotv. a következő 16/A. §-sal egészül ki:
"16/A. § Az egyes foglalkoztatási tárgyú törvényeknek a Magyary Egyszerűsítési Programmal összefüggő, valamint egyéb célú módosításáról szóló 2012. évi ... törvény 16. §-ával megállapított 9. § (2)-(4) bekezdése az egyszerűsített foglalkoztatásból 2012. évben megszerzett jövedelem személyi jövedelemadó-kötelezettségének megállapítása során is alkalmazható, ha az a természetes személy számára kedvezőbb."
(10) Az Efotv. 4. § (1a) bekezdésében a "személyi alapbérként" szövegrész helyébe az "alapbérként" szöveg lép.
6. A közfoglalkoztatásról és a közfoglalkoztatáshoz kapcsolódó, valamint egyéb törvények módosításáról szóló 2011. évi CVI. törvény módosítása
17. §
A közfoglalkoztatásról és a közfoglalkoztatáshoz kapcsolódó, valamint egyéb törvények módosításáról szóló 2011. évi CVI. törvény 2. § (3a) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(3a) A közfoglalkoztató köteles a közfoglalkoztatott részére fizetés nélküli szabadságot engedélyezni, ha a közfoglalkoztatott a közfoglalkoztatási jogviszony időtartama alatt, az 1. § (3) bekezdése hatálya alá nem tartozó munkáltatónál, legalább 15 nap, legfeljebb 90 nap időtartamú határozott idejű munkaviszonyt létesít. A fizetés nélküli szabadság engedélyezésének feltétele, hogy a közfoglalkoztatott a határozott idejű munkaviszonyról szóló munkaszerződést a közfoglalkoztatónak a fizetés nélküli szabadság megkezdése előtt legalább 5 munkanappal bemutatja. Ez a rendelkezés nem alkalmazható, ha a közfoglalkoztató a közfoglalkoztatott számára közfoglalkoztatási jogviszony keretében a munkavégzéshez kapcsolódóan a képzés lehetőségét is biztosítja."
(2) A Kftv. 2. §-a a következő (3b) bekezdéssel egészül ki:
"(3b) A közfoglalkoztatott számára várandóssága idejére egészségi állapotának megfelelő munkakört kell felajánlani, ha a munkaköri alkalmasságára vonatkozó orvosi vélemény alapján a munkakörében nem foglalkoztatható."
(3) A Kftv. 2. §-a a következő (4f) bekezdéssel egészül ki:
"(4f) A közfoglalkoztatottat, ha a közfoglalkoztató foglalkoztatási kötelezettségének a beosztás szerinti munkaidőben nem tesz eleget (állásidő), a közfoglalkoztatási bér és a közfoglalkoztatási garantált bér megállapításáról szóló kormányrendeletben meghatározott összegű közfoglalkoztatási bér illeti meg."
(4) A Kftv. 2. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(5) A közfoglalkoztatási jogviszony esetén:
a) az Mt.
aa) rendelkezésre állásra,
ab) ügyeletre,
ac) készenlétre,
ad) állásidőre,
ae) előlegnyújtásra,
af) megszakítás nélküli munkarendre,
ag) rendkívüli munkaidőre,
ah) csoportos létszámcsökkentésre,
ai) végkielégítésre,
aj) szabadság kiadására,
ak) távolléti díj számítására,
al) kötelező legkisebb munkabérre, garantált bérminimumra,
am) munkavállalói biztosítékra,
an) munkakör megosztásra,
ao) több munkáltató által létesített munkaviszonyra,
ap) távmunkavégzésre,
aq) bedolgozói munkaviszonyra,
ar) egyszerűsített foglalkoztatásra vagy alkalmi munkára,
as) vezető állású munkavállalóra, valamint
at) cselekvőképtelen munkavállalóra vonatkozó szabályai nem alkalmazhatók,
b) az Mt. VI., XVII. és XVIII. fejezete nem alkalmazható,
c) az Mt. 49. § (2) bekezdése nem alkalmazható,
d) az Mt. 55. § (1) bekezdés h) pontja nem alkalmazható,
e) az Mt. 58. §-át azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a szerződés módosítása nem irányulhat a közfoglalkoztatási jogviszony 12 hónapon túli meghosszabbítására, valamint a közfoglalkoztatottnak a közfoglalkoztatási szerződésben meghatározott program helyett más típusú közfoglalkoztatási támogatási programba történő áthelyezésére,
f) az Mt. 59-62. §-a nem alkalmazható,
g) az Mt. 64. § (1) bekezdését azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a közfoglalkoztató a közfoglalkoztatási jogviszony megszüntetését köteles bejelenteni az illetékes munkaügyi központnak,
h) az Mt. 70. §-a nem alkalmazható,
i) az Mt. 79. § (2) bekezdése nem alkalmazható,
j) az Mt. 81. §-a, 82. § (3) és (4) bekezdése, továbbá 83. §-a és 84. §-a nem alkalmazható,
k) az Mt. munkaidő beosztásra vonatkozó 50. alcímének rendelkezéseit azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy közfoglalkoztatási jogviszonyban kötetlen munkarend nem alkalmazható,
l) az Mt. 101. § (1) bekezdés f)-h) pontja nem alkalmazható, azzal, hogy vasárnapra rendes munkaidő társadalmi közszükségletet kielégítő szolgáltatás nyújtásához e napon szükséges munkavégzés esetén közfoglalkoztatott számára is beosztható,
m) az Mt. 117-121. §-a nem alkalmazható,
n) az Mt. alapbér megállapítására vonatkozó 65. alcímének rendelkezései a 138. § (1)-(5) bekezdés kivételével nem alkalmazhatók,
o) az Mt. bérpótlékokra vonatkozó 66. alcímének szabadidőre vonatkozó rendelkezései nem alkalmazhatók,
p) az Mt. 146. §; (1) és (2) bekezdése nem alkalmazható,
q) az Mt. 147. §-a nem alkalmazható,
r) az Mt. munkabér védelmére vonatkozó 70. alcímének rendelkezései a 158-164. § kivételével nem alkalmazhatók,
s) az Mt. 169. § (2) bekezdése nem alkalmazható,
t) az Mt. 214. § (2) bekezdése nem alkalmazható,
u) az Mt. 215. §-a nem alkalmazható,
v) az Mt. 216. § (4) bekezdése nem alkalmazható, továbbá
x) az Mt. 220. §-a nem alkalmazható."
7. A munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény hatálybalépésével összefüggő átmeneti rendelkezésekről és törvénymódosításokról szóló 2012. évi LXXXVI. törvény módosítása
18. §
(1) A munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény hatálybalépésével összefüggő átmeneti rendelkezésekről és törvénymódosításokról szóló 2012. évi LXXXVI. törvény (a továbbiakban: Mth.) a következő 19/A. §-sal egészül ki:
"19/A. § Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben állapítsa meg a gyermek születése esetén az apát megillető pótszabadsággal összefüggő költségek megtérítésére vonatkozó szabályokat."
(2) Hatályát veszti az Mth. 13. § (1) bekezdése és 14. § (1) bekezdése.
19. §
Nem lép hatályba a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény módosításáról szóló 2008. évi LXI. törvény 32. § (2) bekezdése, (3) bekezdés g) és k) pontja.
8. Záró rendelkezések
20. §
(1) E törvény - a (2) és (3) bekezdésben meghatározott kivétellel - a kihirdetését követő 5. napon lép hatályba.
(2) Az 1-12. §, a 13. § (1)-(7), (9)-(10), (12)-(14) bekezdése, a 14-15. § és a 17-18. § 2013. január 1 -jén lép hatályba.
(3) A 13. § (8) és (11) bekezdése 2013. január 2-án lép hatályba.
INDOKOLÁS
ÁLTALÁNOS INDOKOLÁS
A Kormány által indított Magyary Program Egyszerűsítési Programjának célja a lakossági ügyfelekre háruló adminisztratív terhek csökkentése, amelyet úgy kell megvalósítani, hogy az állampolgárok számára érzékelhető módon váljanak egyszerűbbé az eljárások oly módon, hogy a közigazgatásban foglalkoztatottak leterheltsége ne növekedjen. A Javaslat azokat a törvénymódosításokat tartalmazza, amelyek egyszerűsítik az álláskeresők nyilvántartásba vételére, az álláskeresési járadék és a nyugdíj előtti álláskeresési segély folyósítására vonatkozó eljárási szabályokat.
Az adminisztratív tehercsökkentés eredményeképpen az ügyek egyszerűbben, gyorsabban, kevesebb utánajárással lesznek elintézhetőek. A Javaslat ezekkel az eljárásokkal kapcsolatban módosítja a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvényt. A módosítással az álláskeresőként való nyilvántartás szünetelése esetében egyáltalán nem, az álláskeresési járadék és nyugdíj előtti álláskeresési segély folyósításának szünetelése és megszüntetése esetében csak feltétlenül indokolt esetben lesz szükség hatósági határozat meghozatalára. A módosítással rugalmasabbá válik az állami foglalkoztatási szerv és az ügyfél közötti kapcsolattartás azzal, hogy a Javaslat lehetővé teszi bizonyos esetben, hogy az ügyfél némely kötelezettségének elektronikus levéllel is eleget tegyen. A módosítással pontosabbá és ügyfél központúvá válik az álláskeresési járadék, valamint a nyugdíj előtti álláskeresési segély folyósításának kezdő napjára vonatkozó szabályozás. Ezen túlmenően a módosítás megszünteti a nyugdíj előtt álláskeresési segély jogosultsági feltételeire vonatkozó szabályokban tapasztalható indokolatlan megkülönböztetést az álláskeresési járadék folyósítási idejét kimerített és a folyósítási idő lejártát megelőzően elhelyezkedett álláskeresők között.
A munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény megszüntette az átlagkereset fogalmát, helyette minden esetben a távolléti díj fogalmát használja. A munka törvénykönyvével való összhang megteremtése érdekében a Javaslat ezt a módosítást a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény szabályain is átvezeti.
Az előzőekben foglaltakon felül a Javaslat tartalmazza továbbá a közfoglalkoztatásról és a közfoglalkoztatáshoz kapcsolódó, valamint egyéb törvények módosításáról szóló 2011. évi CVI. törvény módosítását is. A módosítás a gyakorlati tapasztalatok alapján nemcsak a felső határát, hanem az alsó határát is meghatározza annak a határozott idejű munkaviszonynak, amelynek létesítése esetén a közfoglalkoztató köteles fizetés nélküli szabadságot engedélyezni.
RÉSZLETES INDOKOLÁS
az 1. §-hoz
A Javaslat szerint a jövőben az álláskeresési járadékhoz hasonlóan az álláskeresési segély összege is naptári napban kerül megállapításra.
A naptári hónapra megállapított összeg az ellátás visszakövetelésénél (törthónap esetén) bizonyos esetekben nehezen kezelhető. Mivel az álláskeresési segély a jogosult megélhetését szolgálja, indokolt az is, hogy egy 31 naptári napból álló hónapban több legyen az ellátás összege, mint egy 28 naptári napból álló hónapban.
a 2-3. §-hoz
A Javaslat az ellátások megállapításának, folyósításának, valamint a folyósítás megszűnésének rugalmasabbá, egyszerűbbé tételének érdekében bevezeti az ellátás megszűnésének, valamint szünetelésének intézményét. Ez azt jelenti, hogy egyértelmű tényszerű körülmények bekövetkezése, vagy az álláskereső egyértelmű, megszűnésre irányuló szándéka esetén az ellátás folyósítása, erről szóló hatósági döntés nélkül, törvény erejénél fogva szűnik meg. Határozat hozatalára csak abban az esetben kerül sor, amikor a megszűnési ok fennállásának megállapítása valóban a hatóság mérlegelését, döntését igényli. Az előzőekben felsorolt indokok alapján a Javaslat módosítja a foglalkoztatási törvénynek az álláskeresési járadék megszüntetésére és szüneteltetésére vonatkozó szabályait.
a 4. §-hoz
A Javaslat szerint - a hatályos szabályozással ellentétben - a nyugdíj előtti álláskeresési segély nem csak azokat illeti meg, akik az álláskeresési járadék folyósítási idejét kimerítették, hanem azokat is, akik a folyósítási idő kimerítését megelőzően elhelyezkednek, és a jogviszony megszűnését követően nem lesznek jogosultak álláskeresési járadékra. Nyugdíj előtti álláskeresési segélyre pedig azért nem jogosultak, mert nem merítették ki az álláskeresési járadék folyósítási idejét. A hatályos szabályozás által tartalmazott jogosultsági feltétel indokolatlan megkülönböztetést jelent az ügyfelek között.
A Javaslat szerint az álláskeresési járadékhoz hasonlóan a nyugdíj előtti álláskeresési segély összege is naptári napra kerül megállapításra a jövőben. Ez egyrészt a szabály gyakorlati alkalmazását könnyíti meg, másrészt igazságosabb szabályozást jelent, mert indokolt, hogy egy 31 naptári napból álló hónapban több legyen az ellátás összege, mint egy 28 naptári napból álló hónapban.
A Javaslat az álláskeresési járadék esetében ismertetett indokok alapján a nyugdíj előtti álláskeresési segély esetében is bevezeti az ellátás megszűnésének és szüneteltetésének intézményét.
az 5. §-hoz
A Javaslat lehetővé teszi, hogy az ügyfél a körülményeinek változásáról elektronikus levél útján is értesíthesse a munkaügyi központot.
a 6. §-hoz
A Javaslat az államháztartási szabályozással összhangban kiegészíti az 1991. évi IV. törvényt egy olyan rendelkezéssel, amely egyértelműen meghatározza a Nemzeti Foglakoztatási Alap kezelő szervét és az általa ellátandó feladatokat.
a 7. §-hoz
A Javaslat - a társadalombiztosítási jogszabályokkal való összhang megteremtése céljából -pontosítja a Nemzeti Foglalkoztatási Alap bevételét meghatározó szabályt. Az új rendelkezés egyértelműen meghatározza, hogy a befizetett egészségbiztosítási és munkaerőpiaci járulékból milyen összeg illeti meg a Nemzeti Foglalkoztatási Alapot.
a 8. §-hoz
A Javaslat lehetővé teszi, hogy az ügyfél elektronikus levéllel is bejelentkezzen a munkaügyi központhoz. Ebben az esetben a járadék és a nyugdíj előtti álláskeresési segély folyósításának kezdő napja nem a személyes megjelenés napja, hanem a jogosultsági feltételek folyamatos fennállása esetén, az online bejelentkezés napjától lehet ezeket az ellátásokat megállapítani.
A Javaslat jelentős mértékben egyszerűsíti az eljárást. Ezen túlmenően megoldást jelent, olyan esetekre is, amikor a munkaviszony munkaszüneti napon, vagy heti pihenőnapon szűnik meg, és az ügyfél csak több nappal később tud a munkaügyi központnál jelentkezni.
a 9. §-hoz
A Javaslat szerint a nyilvántartás szüneteltetésének megkezdése és a szüneteltetés megszüntetése nem határozattal történik. Az álláskeresőként történő nyilvántartásba vétellel kapcsolatos eljárásban (ideértve a nyilvántartásba vétel szünetelését is) a munkaügyi központ abban az esetben dönt határozattal, ha az ügyfél az álláskeresőként történő nyilvántartásba vétellel kapcsolatos kérelmét elutasítja, vagy - az Flt. 54. § (14) bekezdés a) és c) pontja kivételével - az ügyfelet törli az álláskeresők nyilvántartásából. A határozathozatal nélküli döntésről - az ügyfél kérelmére - a kérelem benyújtásától számított 8 napon belül igazolás kiadására nyílna lehetőség.
a 10. §-hoz
Az egyes törvények közötti összhang megteremtése érdekében módosítja a Javaslat azoknak a jogviszonyoknak a körét, amelyeket a foglalkoztatási törvény összefoglaló néven munkaviszony néven határoz meg. Erre a meghatározásra egyrészt az álláskeresési járadék jogosultsági idejének meghatározása során, másrészt a foglakoztatás elősegítését célzó támogatások feltételeinek meghatározása miatt van szükség. A jogviszonyok köre kibővül a közfoglalkoztatási jogviszonnyal, valamint a közszférában foglalkoztatottak jogviszonyát érintő jogszabályváltozások miatt módosul ezen munkavállalók jogviszonyára vonatkozó törvényi szabályozás.
A Javaslat megszünteti a rokkantsági ellátásban részesülő személy álláskeresőként való nyilvántartásának lehetőségét.
A felülvizsgálati eljárások alapján rokkantsági ellátásban már csak az a személy részesülhet, akinek foglalkoztatása rehabilitációval sem helyreállítható, vagyis nem felel meg a munkára képes és kész jogszabályi követelménynek. A rehabilitációs ellátásban részesülők, akik vonatkozásában a szakvélemények arról szólnak, hogy ők rehabilitációval visszavezethetők a munkaerő-piacra, álláskeresőként nem vehetők nyilvántartásba, együttműködniük is a rehabilitációs hatósággal kell. Tekintettel arra is, hogy a rokkantsági ellátásban részesülőre jövedelemkorlátok vonatkoznak, álláskeresőként való nyilvántartása nem indokolt. A javasolt szabályozás alapján az álláskeresési járadékra való jogosultsági feltételek közül a rokkantsági ellátásra vonatkozó kizáró feltételt a Javaslat hatályon kívül helyezi, hiszen az általa tartalmazott szabályozás szerint az ilyen ellátásban részesülő személy már álláskeresőként sem vehető nyilvántartásba.
a 11-12. §-hoz
A §-ok szövegcserés és hatályon kívül helyező rendelkezéseket tartalmaznak. A Javaslat a Nemzeti Foglakoztatási Alap egyes alaprészeinek terhére elszámolható költségek körét kiegészíti az alaprészből nyújtott támogatások ellenőrzésével kapcsolatos kiadásokkal.
a 13. §-hoz
A Javaslat módosítja a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvényt (Kjt.). A módosítás célja egyfelől - hasonlóan az új Mt. szabályához - közalkalmazotti területen is egyértelművé tenni, hogy az ágazati, szakmai sajátosságokra tekintettel az ágazati törvények a Kjt. szabályaitól eltérhetnek (pl. az egészségügy, közoktatás területén érvényesülő sajátos előmeneteli, illetve munkaidő-szabályok tekintetében).
Szükséges további rendelkezéseket beiktatni abból a célból is, hogy az új Mt. és a Kjt. szabályainak összehangolása biztosítható legyen. Az Mt. ugyanis a Kjt. háttérjogszabálya, ezért a Kjt.-nek az Mt.-ből a közalkalmazottakra nem alkalmazható egyes rendelkezései meghatározására vonatkozó bizonyos szabályok pontosításra szorultak.
Az eltérő fogalomhasználat is indokol pontosításokat: az új Mt. ugyanis megszüntette az átlagkereset fogalmát, helyette minden esetben a távolléti díj fogalmát használja, a korábbi "személyi alapbér" helyébe pedig az "alapbér" jogintézménye lépett.
A Javaslat megteremti az egyes munkaviszony megszűnési jogcímek közötti összhangot is annak érdekében, hogy egyértelművé váljon, az Mt. szabályait hogyan kell alkalmazni a közalkalmazotti jogviszony megszűnésének egyes eseteiben. Az új Mt.-ből kikerült a munkáltatói igazolás jogintézménye, a közalkalmazotti területen azonban ez fennmaradt, ezért a közalkalmazotti igazolás tartalmi elemeit a Kjt. tartalmazza.
A 2012. évi LXXXVI. törvény hatályon kívül helyezte a "nyugdíjasnak minősülés" fogalmát, így szükséges a korábbi 37/B. §-ra történő hivatkozások hatályon kívül helyezése, illetve a munka törvénykönyvével történő összhangjának megteremtése.
A hatályos Kjt. nem rendelkezik arról az esetről, hogy a képesítési követelmények eredménytelen elteltét követően mi történik a közalkalmazott jogviszonyával, ezért a Javaslat azt tartalmazza, hogy a felmentési idő eredménytelen elteltét követően a közalkalmazotti jogviszony a törvény erejénél fogva megszűnik.
A Kjt.-ben a kizárólag a gyakornokkal szembeni rendkívüli felmentés jogviszony-megszüntetési jogcímének fenntartása felesleges, tekintettel arra, hogy 2012. július 1-jétől a gyakornoki idő alatt is alkalmazható a közalkalmazottal szemben az azonos jogkövetkezménnyel járó, az Mt. 78. §-a szerinti azonnali hatályú felmondás. A közalkalmazotti tanács együttdöntési jogára az Mt. vonatkozik, ezért az erről szóló Kjt. 16. § (1)-(2) bekezdésének hatályon kívül helyezése indokolt. Emellett a már nem hatályos szabályokra való hivatkozásokat is törölni kell a Kjt. szövegéből.
a 14. §-hoz
A Munkahelyvédelmi Akciótervben szereplő, a pályakezdők és 25 év alatti fiatalok foglalkoztatását elősegítő munkáltatói kedvezmények hatálybalépésével, azaz 2013. január 1-jét követően a 2004. évi CXXIII. törvényben szereplő START kártya kiváltásának lehetősége megszűnik. Mivel az új kedvezmények a törvény erejénél fogva kártya kiváltása nélkül is biztosítják valamennyi 25 év alattiakat - köztük kiemelt támogatással a pályakezdőket - foglalkoztató részére a kedvezmény igénybevételét, ezért az e törvényben szabályozott START-kártyás támogatási formára már nincs szükség. A 2012. december 31. előtt kiváltott és érvényes START kártyával foglalkoztatottak esetében a kártya érvényességének időtartama alatt a törvényben rögzített kedvezmények igénybe vehetők.
a 15. §-hoz
Az ágazati párbeszéd bizottságokról és a középszintű szociális párbeszéd egyes kérdéseiről szóló 2009. évi LXXIV. törvény (ÁPBtv.) módosításával a Javaslat célja, hogy az ÁPBtv. kollektív szerződés kötésére és kiterjesztésére vonatkozó rendelkezéseit a jelenleginél áttekinthetőbben hozza összhangba az új Mt. szabályaival. Miután az új Mt. - az egy, illetve több munkáltatóra kiterjedő hatályú - kollektív szerződések megkötésének feltételeit teljes körűen újraszabályozta, és a szakszervezeti taglétszámot jelölte meg a szakszervezetek súlyának megítéléséhez alkalmazandó feltételként, rendezni szükséges, hogy az ÁPBtv. ÁPB-n belüli kollektív szerződéskötési jogot szabályozó, továbbra is hatályos rendelkezéseit az Mt. szabályaitól függetlenül kell alkalmazni. Emellett egyértelművé kell tenni a szűkebb és tágabb hatályú kollektív szerződések fogalmát, meghatározva a kollektív szerződések között fennálló hierarchia szabályait. Ez különösen a szűkebb hatályú kollektív szerződésnek a tágabb hatályútól való eltérési lehetőségei szabályainak alkalmazása miatt fontos. A Javaslat továbbá feloldja azt a gyakorlatban előfordult problémát, amely abból ered, hogy az egyes ágazati párbeszéd bizottságokban részt vevő munkáltatói érdekképviseletek e tevékenysége több ágazatot is lefed: lehetővé teszi ugyanis, hogy e szervezet az ÁPB-ben úgy kössön kollektív szerződést, hogy annak hatálya csak az adott ágazatba tartozó, általa képviselt munkáltatókra terjedjen ki.
A közigazgatási eljárásról szóló törvény szerint törvény vagy kormányrendelet írhatja elő, hogy az eljáró hatóságnak valamely szakhatóság állásfoglalását kötelező beszereznie. A kollektív szerződés kiterjesztésére vonatkozó hatósági eljárásban az Ágazati Részvételt Megállapító Bizottság szakhatósági eljárását korábban a 170/2006. (VII. 28.) Korm. rendelet 25. § (2) bekezdése tartalmazta, azonban ez a rendelkezés hatályon kívül helyezésre került. Az ÁPB tv. ugyanakkor ezt követően is tartalmazza az ÁRMB-nek a kollektív szerződés kiterjesztésével kapcsolatosan a reprezentativitást vizsgáló hatáskörét. A Javaslat ezért kizárólag annak egyértelműsítésére irányul, hogy ez esetben szakhatóságkénti eljárásról van szó.
A Javaslat emellett - összefüggésben a postai szolgáltatásokról szóló új törvénnyel - lehetőséget ad a kollektív szerződés hatályának ágazati kiterjesztésével kapcsolatban sajátos szabályok alkalmazására.
a 16. §-hoz
A statiszták foglalkoztatásának lehetséges alternatívája az egyszerűsített foglalkoztatásról szóló 2010. évi LXXV. törvény (Efotv.) alapján alkalmi munkára irányuló munkaviszony keretében történő foglalkoztatás, amely lehetővé teszi a nagyszámú statiszta adott napon történő rugalmas foglalkoztatását. A Javaslat ennek megfelelően a filmipari statiszták alkalmi munkára történő alkalmazása esetére feloldja az Efotv. 2. §;-ban szereplő létszámkorlátot. Emellett meghatározza azt a közteher mértéket, amelyet a statiszták foglalkoztatása során meg kell fizetni.
A jelenleg hatályos szabályok szerint az egyszerűsített foglalkoztatásból származó jövedelmet az azt megszerző magánszemélynek főszabályként nem kell bevallania. Ha azonban a magánszemély külföldi, vagy az egyszerűsített foglalkoztatásból származó jövedelme az adóévben a 840 ezer forintot meghaladja, vagy az ilyen jövedelme mellett más, a személyi jövedelemadóról szóló törvény (Szja. tv.) szerinti adóbevallási kötelezettség alá eső jövedelme is volt, bevallást kell adnia, amelyben az egyszerűsített foglalkoztatásból származó bevételének egészét bérjövedelemként kell feltüntetni. Mivel a hatályos szabályok szerint a munkáltató által az egyszerűsített foglalkoztatással összefüggésben megfizetett közteher személyi jövedelemadó-előleget nem tartalmaz, ilyen jogcímen a bevallásban az adófizetési kötelezettséget csökkentő összeg sem szerepeltethető. Ez azt jelenti, hogy a magánszemélynek még csekély összegű, bevallási kötelezettség alá eső, más jogcímen megszerzett jövedelem esetén is akár igen jelentős pótlólagos adófizetési kötelezettsége keletkezhet. (Korábban a bérjövedelmek után érvényesíthető adójóváírás miatt ez nem jelentett problémát.) A Javaslat ezért kezdeményezi az egyszerűsített foglalkoztatásból származó jövedelemmel összefüggő bevallási kötelezettség szabályainak módosítását.
A Javaslat szerint a magánszemélynek akkor nem kell jövedelmet megállapítani az egyszerűsített foglalkoztatásból származó bevételéből és nem kell bevallást benyújtani, ha ezen bevétele nem haladja meg az e foglalkoztatás naptári napjai száma és az adóév első napján hatályos kötelező legkisebb munkabér napibérként meghatározott összegének szorzatát (mentesített keretösszeg). Ha a bevétel meghaladja a mentesített keretösszeget, a munkabérként kifizetett összeg keretösszeget meghaladó részét a bevallásban jövedelemként kell figyelembe venni.
Az új szabály - a Javaslat szerinti átmeneti rendelkezés alapján - az egyszerűsített foglalkoztatásból származó jövedelem 2012. évi személyi jövedelemadó-kötelezettségének megállapításánál is alkalmazható, ha az a magánszemély számára kedvezőbb. Nem kell viszont jövedelmet megállapítani és bevallást benyújtani a filmipari statisztaként végzett, az egyszerűsített foglalkoztatásról szóló törvény hatálya alá tartozó alkalmi munkából származó bevételből.
a 17.§-hoz
A Javaslat módosítja a közfoglalkoztatásról és a közfoglalkoztatáshoz kapcsolódó, valamint egyéb törvények módosításáról szóló 2011. évi CVI. törvényt (a továbbiakban: Kftv.). A Javaslat a gyakorlati tapasztalatok alapján nemcsak a felső határát, hanem az alsó határát is meghatározza annak a határozott idejű munkaviszonynak, amelynek létesítése esetén a közfoglalkoztató köteles fizetés nélküli szabadságot engedélyezni.
A Javaslat lehetővé teszi a közfoglalkoztatott számára, hogy várandóssága esetére az egészségi állapotának megfelelő munkakör kerüljön felajánlásra.
A Javaslat arra az esetre, ha a közfoglalkoztató érdekkörében felmerült okból vagy elháríthatatlan külső ok miatt nem tud eleget tenni foglalkoztatási kötelezettségének (állásidő) - annak érdekében, hogy a közfoglalkoztatott ne maradjon ellátás nélkül - rendelkezik arról, hogy a közfoglalkoztatottat a közfoglalkoztatási bér és a közfoglalkoztatási garantált bér megállapításáról szóló kormányrendeletben meghatározott összegű közfoglalkoztatási bér illeti meg. A Kftv. 53. §-ában kapott felhatalmazás alapján ezt a Kormány rendeletben határozza meg. Ezzel összhangban a közfoglalkoztatottat az állásidőre megillető közfoglalkoztatási bér összegéről a közfoglalkoztatási bér és a közfoglalkoztatási garantált bér megállapításáról szóló 375/2010. (XII. 31.) Korm. rendeletben szükséges rendelkezni. A Javaslat alapján az állásidőre a közfoglalkoztatottat más juttatás (bérpótlék) nem illeti meg.
A Javaslat rendezi továbbá a közfoglalkoztatási szerződés módosításának kérdéskörét oly módon, hogy általában lehetővé teszi a közfoglalkoztatási szerződés módosítását, ugyanakkor meghatározza azokat az eseteket, amelyekben a szerződés módosítása kizárt.
A Javaslat egyértelműsíti a közfoglalkoztatási jogviszonyban, hogy a közfoglalkoztatottat milyen jogcímen illeti meg a szabadság.
a 18. §-hoz
A 2012. évi LXXXVI. törvény 13. § (1) bekezdése, valamint a 14. § (1) bekezdése a kívánt joghatást kiváltotta, így jogtechnikai szempontból indokolt e rendelkezések hatályon kívül helyezése. Az apákat gyermek születése esetén megillető pótszabadság költségeinek megtérítéséről kormányrendeletben szükséges rendelkezni, így a Javaslat felhatalmazást ad e tárgyban a Kormány részére a jogszabály megalkotására.
a 19.§-hoz
A Javaslat módosítja a Kjt. közalkalmazotti munkakör betöltéséhez szükséges iskolai végzettség, szakképesítés feltételével kapcsolatos rendelkezését, ezért a 2008. évi LXI. törvény korábbi, e kérdésre vonatkozó szabályainak hatályba nem lépéséről szükséges rendelkezni.
a 20.§-hoz
A § hatályba léptető rendelkezéseket tartalmaz.
A folytatáshoz előfizetés szükséges.
A jogszabály aktuális szövegét és időállapotait előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink érhetik el!
{{ item.ArticleTitle }}

{{ item.ArticleLead }}

A folytatáshoz előfizetés szükséges!
A jogi tudástár előfizetői funkcióit csak előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink használhatják: az aktuális időállapottól eltérő jogszabály tartalma (korábban vagy később hatályos), nyomtatás, másolás, letöltés PDF formátumban, hirdetés nélküli nézet.

A folytatáshoz lépjen be, vagy rendelje meg előfizetését.