Megbízható forrás, szakértő munkatárs

Előfizetés
    Előfizetés
    adozona.hu

    A társadalombiztosítás pénzügyi alapjai 2000. évi költségvetésének végrehajtásáról szóló T/4977. számú törvényjavaslat indokolása

    A társadalombiztosítás pénzügyi alapjai 2000. évi költségvetésének végrehajtásáról szóló T/4977. számú törvényjavaslat indokolása

    Kiválasztott időállapot: Mi ez?
    • Jogterület(ek):
    • Tipus:
    • Érvényesség kezdete: 
    • Érvényesség vége: 
    • Jogszabály indoklása: 2001. évi LXXXIV. törvény

    MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?

    A társadalombiztosítás pénzügyi alapjainak 2000. évi költségvetését az Országgyűlés az 1999. évi CIX. törvénnyel (a továbbiakban: költségvetési törvény) fogadta el. A két Alap együttes hiányát a törvény 42 311,0 millió forintban határozta meg, a hiány teljes összege az Egészségbiztosítási Alapnál (a továbbiakban: E. Alap) jelentkezett, a Nyugdíjbiztosítási Alap (a továbbiakban: Ny. Alap) tervezett bevételei és kiadásai - az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény 86. § (10) pontja ...

    Csak a jogszabály szövegének mutatása
    A társadalombiztosítás pénzügyi alapjai 2000. évi költségvetésének végrehajtásáról szóló T/4977. számú törvényjavaslat indokolása
    (2001. évi LXXXIV. törvény)
    INDOKOLÁS
    Általános indokolás
    A társadalombiztosítás pénzügyi alapjainak 2000. évi költségvetését az Országgyűlés az 1999. évi CIX. törvénnyel (a továbbiakban: költségvetési törvény) fogadta el. A két Alap együttes hiányát a törvény 42 311,0 millió forintban határozta meg, a hiány teljes összege az Egészségbiztosítási Alapnál (a továbbiakban: E. Alap) jelentkezett, a Nyugdíjbiztosítási Alap (a továbbiakban: Ny. Alap) tervezett bevételei és kiadásai - az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény 86. § (10) pontja értelmében - egyensúlyban voltak.
    A Magyar Köztársaság 1999. évi költségvetésének végrehajtásáról szóló 2000. évi CXVIII. törvény 24. §-ának (8) bekezdése a hiány mértékének változatlanul tartása mellett a társadalombiztosítás pénzügyi alapjai bevételi és kiadási főösszegeit 31 942,0 millió forinttal megemelte. A módosítás teljes egészében az Egészségbiztosítási Alap költségvetésének bevételi és kiadási főösszegében jelentkezett.
    A Kormány évközben mindkét Alapnál előirányzat módosításról rendelkezett. Az E. Alap esetében az Egészségbiztosítási Alap ellátási kiadásai 2000. évi előirányzatai közötti átcsoportosításról szóló 2326/2000. (XII.21.) Korm. határozat (2 530,0 millió forint összegben) és a Honvédelmi Minisztérium költségvetési fejezetébe tartozó egyes egészségügyi dolgozók egyszeri juttatásának kifizetéséről szóló 2281/2000. (XI. 24.) Korm. határozat (69,8 millió forint összegű zárolással) módosította az előirányzatokat.
    A Ny. Alapnál a Nyugdíjbiztosítási Világbanki Program megvalósítására a 2000. év feladatainak végrehajtásához szükséges fedezet visszapótlásáról szóló 2248/2000. (X.18.) Korm. határozat rendelkezett a működési bevételi előirányzat 700,0 millió forint összegben történő megnöveléséről
    Az intézkedések elősegítették az Alapoknál évközben jelentkező feladatok végrehajtását, valamint az előző években megkezdett programok továbbvitelét.
    A költségvetés előirányzatainak teljesítését egyrészt a makrogazdasági folyamatok hatásai, másrészt a járulékrendszerre, a nyugellátásokra, a nyugdíjemelés mértékére, valamint az egészségbiztosítási ellátások igénybevételére jellemző folyamatok és szabályok feltételei határozták meg.
    2000. évben a makrogazdasági környezet kedvezően hatott a bruttó hazai termék növekedésére, mely az előző évhez képest 5,2 %-os volt. Ez többek között forrásul szolgált a nemzetgazdasági bruttó keresettömeg alakulására, amely a társadalombiztosítási alrendszernél a járulékbevételek teljesítése szempontjából meghatározó szerepet tölt be. Ennek előző évhez viszonyított növekedése 14,6 % volt. A bruttó átlagkereset növekedése a tervezett 8,7 %-os mértéknél 4,8 százalékponttal volt nagyobb. A nettó átlagkeresetek tényleges növekedése 11,4 % volt, így a tervezettet 2,7 százalékponttal haladta meg. A fogyasztói árindex alakulása is jelentősen befolyásolta a költségvetés végrehajtásának feltételrendszerét, a bázisévhez viszonyítottan a 2000. évben e mutató 9,8 % volt. A foglalkoztatottak száma mintegy 1 %-kal növekedett.
    A társadalombiztosítási járulék százalékos mértékében 1999. évhez képest változás nem következett be. A munkáltatói járulék mértéke 33 százalék maradt; azon belül a nyugdíjbiztosítási járulék 22 százalék, az egészségbiztosítási járulék 11 százalék volt. A biztosítotti (egyéni) járulék - a korábbi évet jellemző - mértéke 11 százalék, összetétele szerint 8 százalék nyugdíjjárulék és 3 százalék egészségbiztosítási járulék. A magánnyugdíjpénztári tagok a nyugdíjbiztosítási ellátások fedezetéhez változatlanul 2 százalékkal járultak hozzá. A tételes egészségügyi hozzájárulás összege 3 600 forint/hó helyett 3 900 forint/hó volt, míg a napi tétele 120 forintról 130 forintra módosult.
    A járulékfizetési kötelezettség alá tartozó jövedelmek összegének felső határa változott, az egy napra jutó érték 5 080 forintról 5 520 forintra módosult.
    A társadalombiztosítás pénzügyi alapjai2000. évi hiánya 81 397,3 millió forint, ami az E. Alap -63 614,8 millió forint és a Ny. Alap -17 782,5 millió forint összevont egyenlegét tükrözi.
    Bevételek
    A társadalombiztosítás pénzügyi alapjainak 2000. évi költségvetési bevételi főösszege 1 737 567,5 millió forint, ami az eredeti előirányzatnál 20 418,5 millió forinttal több, a módosított előirányzatnál viszont 14 448,2 millió forinttal kevesebb. Az eredeti bevételi előirányzatot az Ny. Alap 1,1 %-kal, az E. Alap 1,3 %-kal haladta meg.
    Az ellátások fedezetéül szolgáló bevételek 1 721 791,3 millió forintra teljesültek az eredeti előirányzathoz (1 701 956,3 millió forinthoz) képest és 1,2 %-kal haladták meg a tervezett bevételt. AzNy. Alap esetében a különbség összege 11 965,2millió forint, az E. Alap esetében 7 869,8 millió forint. A módosított előirányzat 1 733 898,3 millió forint volt, a teljesítés ehhez viszonyítva 99,3 %-os.
    A bevételek döntő hányadát a munkáltatói és a biztosítotti járulékbevételek képezik, ezek együttes eredeti előirányzata 1 319 686,7 millió forint, módosított előirányzata 1 331 686,7 millió forint, a teljesítés ezt némileg meghaladva 1 336 467,7 millió forint. A munkáltatói és az egyéni járulékbevételek összege 1,3 %-kal magasabb az eredeti, 0,4 %-kal a módosított előirányzatnál. E járulékbevételek tényadata 11,7 %-os növekedést mutat az előző évi - azonos tartalmú - bevételekhez viszonyítva. Ezen belül a munkáltatói járulékbevétel 13,0 %-kal, a biztosítotti járulékbevétel 5,8 %-kal haladja meg az előző évi teljesítést.
    Az E. Alap esetében a fentiek az eredeti előirányzathoz képest 0,7 %-os, 2 934,0 millió forint bevétel növekedést (a módosított előirányzathoz képest pedig 2,0 %-os, 9 066,0 millió forintos elmaradást) jelentenek. A Ny. Alapnál ez az arány 1,6 %-os, a többlet 13 847,0 millió forint.
    Az ellátások fedezetét képező bevételek új forrással bővültek:a fegyveres testületek hivatásos állományú tagjainak kedvezményes nyugellátásai kiadásaihoz hozzájárulás és a nyugdíjkedvezményeinek megtérítésére, a sorállományú katonák ellátásainak fedezetére a központi költségvetéstől 21 111,4 millió forintban teljesült. A Ny. Alap bevétele e címen 19 543,5 millió forint, az E. Alap bevétele 1 567,9 millió forint.
    Az egészségügyi hozzájárulásból származó bevétel összege 181 379,0 millió forint volt, az előirányzatnál 2 750,2 millió forinttal (1,5 %-kal), az 1999. évi tényszámnál 24 593 millió forinttal (15,7 %-kal) több. Az egészségügyi hozzájárulás bevételének 93,3 %-a 169 152,1 millió forint a tételes egészségügyi hozzájárulásból ered, a százalékos egészségügyi hozzájárulás összege 12 226,9 millió forint (6,7 %) volt.
    A társadalombiztosítás pénzügyi alapjainál a központi költségvetési hozzájárulások bevételi előirányzata 152 874,0 millió forint, módosított előirányzata 172 816,0, a teljesítés 151 103,2 millió forint volt.
    A központi költségvetés 86 074,0 millió forint előirányzattal szemben 80 231,0 millió forint összeget utalt át a Ny. Alaphoz, amely az 1999. évihez viszonyítottan 104,5 %-os teljesítésnek felel meg. Az E. Alap esetében a központi költségvetési hozzájárulások törvényi előirányzata 66 800,0 millió forint, a módosított előirányzat 86 742,0 millió forint volt. Ezen az alcímen összesen 70 872,2 millió forint bevétel keletkezett, amely az eredeti előirányzat 106,1 %-a. A módosított előirányzathoz viszonyított teljesítés 81,7 %.
    A társadalombiztosítás pénzügyi alapjainak 2000. évi működési bevételei eredeti előirányzata 2 817,0 millió forint, a módosított előirányzat 5 741,7 millió forint, a teljesítés 5 729,2 millió forint.
    A Ny. Alap 2000. évi működési célú bevételei 2 728,8 millió forint összegben teljesültek, az E. Alap működési célú bevételeinek éves teljesülése 3 000,4 millió forint volt.
    A Ny. Alap és az E. Alap 2000. évi vagyongazdálkodásból származó bevétele a 12 375,7 millió forintos előirányzathoz képest 10 047,0 millió forintra teljesült. Az előirányzattól való eltérést az értékesítés piaci feltételeinek alakulása magyarázza.
    Kiadások
    A társadalombiztosítás pénzügyi alapjainak 2000. évi költségvetési kiadási főösszegének eredeti előirányzata 1 759 460,0 millió forint, a módosított előirányzata 1 797 765,0 millió forint volt. A teljesítés 1 818 964,8 millió forint, amely 3,4 %-kal magasabb az eredeti előirányzatnál, a módosított előirányzatot 21 199,8 millió forinttal, 1,2 %-kal haladta meg.
    A Ny. Alap nyugellátási kiadásainak 2000. évi teljesülése 995 867,3 millió forint, ami 2,6 %-kal haladta meg a költségvetési törvényben elfogadott 970 261,0 millió forint előirányzatot.
    A nyugdíjkiadás alakulása szempontjából meghatározó jelentőségű volt a végrehajtott nyugdíjemelés. Az emelési mérték megállapításánál először került sor a vegyes index alkalmazására.
    A vegyes indexálás alapján végrehajtott év eleji 8,0 %-os nyugdíjemelést követően az év során a makrogazdasági paraméterek értékei, a nettó átlagkeresetek és a fogyasztói árindex várható alakulása miatt kiegészítő 2,6 %-os nyugdíjemelésre került sor a 165/2000. (IX. 29.) Korm. rendeletben meghatározottak szerint december elsejétől, januárig visszamenőleges hatállyal.
    A Kormány döntése lehetővé tette, hogy január-november közötti időtartamra visszamenően - az utólagos kifizetésre való tekintettel - 0,4 %-os kamatmértékkel növekedjenek a nyugdíjak. A végrehajtott 2000. évi nyugdíjemelés 11,2 %-os mértékéből a kamatérték nem épült be a nyugdíjakösszegébe.
    A kiadásnövekedést a nyugdíjemelés mellett csekély mértékben az automatizmusok, a létszámváltozás, valamint az összetétel-változás és cserélődés is befolyásolták.
    1999. évben 2 944 601 fő részesült nyugellátásban, míg a 2000. évben 2 951 327 főnek folyósítottak nyugdíjat. A létszámalakulás fontos tényezője, hogy 2000. évben ismét korhatáremelés volt. A férfiak nyugdíjkorhatára 62 évre, míg a nőké 58 évre emelkedett, ezért 2000-ben nem volt olyan teljes férfi-, illetve női korosztály, amely éppen elérte volna az új nyugdíjkorhatárt.
    Az ellátottak átlagos havi létszáma az előző évi 2 408 ezer főről, 2 399 ezer főre változott. Az egy ellátottra jutó havi folyósított ellátás összege az 1999. évi 30 951 forintról 34 595 forintra nőtt, ami 11,8 %-os növekedésnek felel meg.
    Az E. Alap pénzbeli ellátásai közül a terhességi-gyermekágyi segély, táppénz, külföldi gyógykezelés és a baleseti járadék esetében az előirányzathoz viszonyítva túllépés keletkezett. Ugyanakkor a GYED-folyósítás nem érte el az előirányzatot. A pénzbeli ellátások teljesítése összességében az előirányzattól 6 170,1 millió forinttal (6,3 %-kal) elmaradva 92 371,9 millió forint.
    Az E. Alap nyugellátásainak előirányzata 126 681,0 millió forint, a tényleges kifizetés 128 688,8 millió forint, amely az előirányzatot 1,6 %-kal haladja meg.
    Az E. Alap természetbeni ellátásai közül agyógyszertámogatás éves előirányzatát a módosított költségvetési törvény 135 000,0 millió forintról 152 000,0 millió forintra emelte. A költségvetési törvény felhatalmazása alapján a gyógyító-megelőző ellátás előirányzatnál a 2326/2000. (XII. 21.) Korm. határozat szerint 2 530,0 millió forint összegű előirányzat átcsoportosításra került sor a gyógyszertámogatás és a gyógyászati segédeszköz támogatás előirányzat-maradványai terhére, valamint 69,8 millió forint zárolás történt a 2281/2000. (XI. 24.) Korm. határozat alapján, amelyek összességében 2 460,2 millió forint előirányzat módosítást jelentettek. A gyógyszertámogatás teljesítése 150 753,1 millió forint, amely megegyezik a módosított előirányzattal. A gyógyászati segédeszköz támogatás eredeti előirányzata 23 951,0 millió forint, a tényleges kiadás a módosított előirányzattal egyezően 22 667,9 millió forint.
    Az E. Alap legnagyobb összegű kiadási előirányzatát a gyógyító-megelőző ellátásokra fordítható kiadások képezik, ezekre összesen 358 803,4 millió forintot szánt a költségvetés. A módosított költségvetési törvény a gyógyító-megelőző ellátások előirányzatát - az egyszeri kereset-kiegészítés 14 942,0 millió forint előirányzatával - 373 745,4 millió forintra növelte. A költségvetési törvényben foglalt felhatalmazás alapján év végén a gyógyszer és a gyógyászati segédeszköz támogatás előirányzatok maradványainak terhére 2 530,0 millió forint került átcsoportosításra a fekvőbeteg szakellátás javára. A 2281/2000. (XI. 24.) Korm. határozat a gyógyító-megelőző ellátások egyszeri, rendkívüli juttatás előirányzatánál 69,8 millió forintot zárolt. Így a gyógyító-megelőző ellátások 2000. évi előirányzata 376 205,6 millió forintra módosult. A 376 068,9 millió forintos teljesítési összeg a költségvetési törvény felhatalmazása alapján tartalmazza a felmentéssel, végkielégítéssel kapcsolatos - az 1999-ről áthúzódó és a 2000. évet érintő - kiadásokat, illetve az 1999. évben utalványozott, azonban fedezethiány miatt csak a 2000. évben teljesült 61,0 millió forint kifizetés összegét.
    Az egyéb természetbeni ellátások esetében (gyógyfürdő szolgáltatás, utazási költségtérítés) a teljesítés összességében 1 332,3 millió forinttal haladta meg az előirányzatot.
    A társadalombiztosítás pénzügyi alapjainak 2000. évi működési kiadásai eredeti előirányzata 33 477,3 millió forint, a módosított előirányzat 39 910,1 millió forint, a teljesülés 36 372,7 millió forint. A Ny. Alap 2000. évben működési kiadásokra 19 017,5 millió forintot, az E. Alap 17 355,2 millió forintot fordított.
    Az Alapok vagyongazdálkodási kiadásainak 2000. évielőirányzata 2 215,0 millió forint, a tényleges teljesülés 3 311,2 millió forint volt.
    Részletes indokolás
    I. Fejezet
    A TÁRSADALOMBIZTOSÍTÁSI ALRENDSZER BEVÉTELEINEK ÉS KIADÁSAINAK FŐÖSSZEGE
    1. §-hoz
    A társadalombiztosítási alrendszer (a Ny. Alap és az E. Alap) költségvetése összegzéséből adódóan) a 2000. évet 1 737 567,5 millió forint bevételi és 1 818 964,8 millió forint kiadási főösszeg mellett 81 397,3 millió forint hiánnyal zárta.
    A társadalombiztosítási alrendszer alaponkénti hiányának rendezésére a 2000. évi központi költségvetés végrehajtásáról szóló törvényben kerül sor a Ny. Alapnál 16 656,6 millió forint, az E. Alapnál 63 455,6 millió forint összegben. A hiány rendezésénél figyelembe kell venni a Ny. Alap esetében azt, hogy a fennmaradó 1 125,9 millió forint kifizetése az Alap költségvetési tartalékának terhére történt. Az E. Alapnál a korábbi évek tartaléka (158,5 millió forint), illetve az 1999. évi hiányrendezés során keletkezett túlfinanszírozás (0,7 millió forint) csökkenti a központi költségvetés által rendezendő összeget.
    II. Fejezet
    A TÁRSADALOMBIZTOSÍTÁS PÉNZÜGYI ALAPJAI KÖLTSÉGVETÉSÉNEK VÉGREHAJTÁSA
    A Nyugdíjbiztosítási Alap költségvetésének végrehajtása
    2. §-hoz
    A Ny. Alap 2000. évi költségvetési hiánya - 1 003 459,6 millió forint bevételi és 1 021 242,1 millió forint kiadási főösszeg mellett - 17 782,5 millió forint volt.
    3. §-hoz
    A Ny. Alapnál 2000-ben összesen 1 490,1 millió forint működési előirányzat maradvány képződött. A javaslat szerint a maradvány összegéből a kötelezettségvállalással nem terhelt részből 74,7 millió forint a Fiumei úti ingatlan felújítására fordítható, 21,4 millió forintot önrevízió alapján az Ny. Alap részére kell befizetni, a kötelezettségvállalással terhelt 1394,0 millió forint pedig a működési kiadásokra használható fel 2001-ben.
    4. §-hoz
    A Nyugdíjbiztosítási Alap bevételeinek alakulása
    A Ny. Alap 2000. évi bevételi főösszegének előirányzatát a költségvetési törvény 992 408,0 millió forintban határozta meg, a módosított előirányzat 994 113,5 millió forint, a teljesítés 1 003 459,6 millió forint volt. A módosított előirányzathoz viszonyított 9 346,1 millió forintos többletbevétel a nyugdíjbiztosítási ellátások fedezetéül szolgáló bevételek 11 965,2 millió forintos, valamint a működési célú bevételek 6,3 millió forintos túlteljesítésének, illetve a vagyongazdálkodással kapcsolatos bevételek 2 625,4 millió forintos elmaradásának összegzéséből adódik.
    Nyugdíjbiztosítási ellátások fedezetéül szolgáló bevételek
    A bevételek jelentős részét a nyugdíjbiztosítási ellátások fedezetéül szolgáló bevételek tették ki, mintegy 99,1 %-ban, mely 994 569,2 millió forintra teljesült, azaz 1,2 %-kal haladta meg az előirányzott, 982 604,0 millió forintot.
    Ezen belül az egyes tételek alakulására a következő tényezők hatottak:
    A bevételi főösszegben döntő aránnyal bíró járulékbevételek és hozzájárulások 908 178,4 millió forintban, az előirányzat 101,6 %-ában realizálódtak.
    A járulékbevételek főösszegét a munkáltatói nyugdíjbiztosítási bevételek, és a biztosítotti nyugdíjjárulék bevételek teszik ki.
    A munkáltatói nyugdíjbiztosítási járulékbevételek 734 455,8 millió forint összegben teljesültek, ez az előirányzathoz képest 3,6 %-os emelkedést jelentett. Ez az összeg tartalmazza a költségvetési szervek 209 193,4 millió forint, a gazdálkodó szervek 473 544,9 millió forint, az egyéb szervezetek 15 699,8 millió forint, valamint az egyéni vállalkozók 25 762,7 millió forint befizetéseit. A munkanélküli ellátás után fizetett járulék összege 9 422,8 millió forint. Az egyes szociális ellátásokból fizetett nyugdíjjárulék 832,2 millió forint volt.
    A biztosítotti nyugdíjjárulék bevételek összege az előirányzott 160 980,0 millió forinthoz képest 149 065,2 millió forintra, 92,6 %-ra teljesült. A bevételek magukba foglalták az egyéni nyugdíjjárulék 121 851,5 millió forintos összegét, a magánnyugdíjpénztári tagok által fizetett 25 963,7 millió forint nyugdíjjárulékot, valamint a magánnyugdíjpénztárak 1 250,0 millió forint összegű átutalásait. Ez utóbbit nagymértékben meghatározta a magánpénztárakból visszalépett biztosítottak létszáma. A beszámolási időszakban a visszalépettek száma 20 ezer fő, a rokkantsági nyugdíjban részesülők száma 2,8 ezer fő volt.
    Az egyéb járulékok és hozzájárulások teljesítése 20 643,3 millió forint volt, az előirányzat 102,4 %-a. Az előző évhez képest jelentős emelkedés egyik oka az új szerkezeti elemként megjelenő sorkatonai szolgálatot teljesítők 1 520,0 millió forint nyugdíjbiztosítási járuléka, valamint a fegyveres testületek kedvezményes nyugellátásainak kiadásaihoz a 18 023,5 millió forint költségvetési hozzájárulás.
    A biztosítotti jogviszonnyal nem rendelkezők, a megállapodás alapján fizetők járulékbevételei 15,8 %-al haladták meg a múlt évi összeget (659,0 millió forintot), a közteherjegy után befolyt járulék 47,9 millió forint.
    A késedelmi pótlék, bírság 4 311,0 millió forintos előirányzata 4 014,1 millió forintban realizálódott, mely 93,1 %-os teljesítést jelentett. Az 1999. évi 2 073,0 millió forintot 93,6 %-kal haladta meg.
    A késedelmi pótlék és bírság megosztásról - a központi költségvetés és a társadalombiztosítási pénzügyi alapjai között - jogszabályi előírás rendelkezik.
    A központi költségvetési hozzájárulások 86 074,0 millió forintos tervezett összege 80 231,0 millió forintban teljesült, az előző évhez viszonyítva 4,5 %-os növekedést mutatva, azonban az előirányzattól 6,8 %-kal elmaradt.
    A GYES-GYED-GYET-ben részesülők nyugdíjbiztosítási járulékát a központi költségvetés térítette meg a Ny. Alapnak az előirányzat szerinti 17 000,0 millió forint összegben.
    A magánnyugdíjpénztárba átlépők miatti járulékkiesés pótlására a költségvetési támogatás 63 231,0 millió forint volt a 69 074,0 millió forint tervezettel szemben. A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének tájékoztatója szerint a magánnyugdíjpénztárak taglétszáma 2000. december 31-én 2 157 488 fő volt, ami több mint 93 ezer fő éves növekedést jelent. Ez az év volt az első olyan teljes időszak, amikor már kizárólag a pályakezdők növelték a taglétszámot.
    A nyugdíjbiztosítási tevékenységgel kapcsolatos egyéb bevételek között a kifizetések visszatérítése és egyéb bevételek kerültek elszámolásra, ezek az elhalálozás miatt visszaérkezett nyugdíjakat, illetve a jogalap nélkül felvett ellátások megtérítési összegeit tartalmazták. A 2000. évben a tényadat 6 159,8 millió forint, az előző év bevételéhez képest 15,6 %-os emelkedés volt megfigyelhető. A növekedés okai, hogy nőtt az egyéni nyugellátások havi összege, valamint az elmúlt évhez viszonyítva a záró állomány 8,5 %- kal emelkedett. 2000. év második felétől új program kidolgozása indult meg a jogosultak TAJ számairól történő nyilvántartása érdekében. Így lehetőség nyílik arra, hogy a jogalap nélkül kifizetett ellátások vonatkozásában az intézkedések rövid időn belül megtörténjen.
    Működési célú bevételek
    A működési célú bevételek eredeti előirányzata 1 017,0 millió forint volt, teljesítése 2 728,8 millió forint, mely 4,2 %-kal haladta meg az előző évi teljesítést.
    A központi hivatali szerv 2 377,5 millió forintos bevétele 986,8 millió forint működési és 1 390,7 millió forint felhalmozási és tőkejellegű (ingatlan értékesítés) bevételből tevődik össze, az előirányzott 930,0 millió forintot 155,6 %-kal meghaladva. Az igazgatási szervek tárgyévi bevétele 351,3 millió forintra teljesült. Ezt az összeget 147,0 millió forint működési és 204,3 millió forint felhalmozási és tőkejellegű (ingatlan és gép értékesítés) bevétel alkotja.
    A felhalmozási bevétel legnagyobb részét az államháztartáson belüli pénzeszköz átvétel teszi ki 1 360,5 millió forinttal. Ebből a világbanki programra 700,0 millió forint kormányhatározat alapján az általános tartalékból, ezen feladatra további 594,3 millió forint a Pénzügyminisztérium fejezettől - előző évi előirányzat maradványból - került átvételre.
    A működési ingatlan értékesítéséből 193,5 millió forint, egyéb bevételből 41,0 millió forint származik.
    Vagyongazdálkodással kapcsolatos bevételek
    A vagyongazdálkodással kapcsolatos bevételek 6 161,6 millió forint összegben teljesültek, amelyek nem érték el a tervezett 8 787,0 millió forintot. A bevétel az előirányzat 70,1 % át tette ki A vagyongazdálkodási bevételek nagyobb részét 2000-ben is az egyéb vagyonértékesítés 6 104,3 millió forint összege jelentette, mintegy 99,1 %-a az összbevételnek. A járuléktartozásból átvett vagyonértékesítésből keletkezett bevétel 49,4 millió forintra, a vagyongazdálkodás hozambevételei 7,9 millió forintra teljesültek.
    A Nyugdíjbiztosítási Alap kiadásainak alakulása
    A Ny. Alap 2000. évi kiadási főösszege 1 021 242,1 millió forint volt, mely 28 834,1 millió forinttal, 2,9 %-kal haladta meg a költségvetési törvény által előírt 992 408,0 millió forintot.
    A Nyugdíjbiztosítási ellátások kiadásai
    A Ny. Alap ellátási kiadásai ebből 1 000 300,5 millió forintot tettek ki, a 974 000,0 millió forint előirányzatot 2,7 %-kal haladta meg.
    Nyugellátások
    Az ellátási kiadások 99,6 %-át, 995 867,3 millió forintot a nyugellátások kiadásaira fordította az ágazat, ez az összeg 2,6 %-kal meghaladta a tervezett 970 261,0 millió forintot. Az előirányzat túllépését az évközi második nyugdíjemelés okozta ezzel a nyugdíjemelés éves szinten összesen 11,2 %-os mértékben valósult meg. A bázis év kiadási összegéhez képest 101 535,3 millió forintos, 11,4 %-os növekedés valósult meg.
    Az egyes nyugellátási csoportok előirányzatának alakulása a következők szerint értékelhető. A nyugellátások legjelentősebb tétele - a korábbi évekhez hasonlóan - az öregségi nyugdíjak kiadása volt, a tárgyévi nyugdíjkiadás 69,5 %-át alkotta. A 669 118,0 millió forintos előirányzathoz képest 692 067,9 millió forint összegű kiadás 3,4 %-os túlteljesülés valósult meg. A kiadások74 111,9 millió forinttal, 12,0 %-kal haladták meg a bázisév adatát. Az öregségi nyugellátásban részesülők létszámadata - a korhatárt betöltött nyugdíjasokon kívül ide értve a korkedvezményes és az előrehozott öregségi nyugdíjasokat is - a bázisévivel közel azonos volt, 1 667 867 főről 1 667 562 főre csökkent. Havonta átlagosan 34 585 forint került kifizetésre, ami 12,0 %-kal haladta meg az előző évi 30 876 forintot.
    A rokkantsági- és baleseti rokkantsági ellátások kifizetésekre 163 742,8 millió forintot fordított az ágazat, ami a 161 350,0 millió forintos előirányzat 101,5 %-át tette ki. A rokkantsági nyugdíjkiadás tartalmazza a korhatárt betöltött I-III. csoportos és a korhatár alatti I-II. csoportos rokkantsági- és baleseti rokkantsági ellátások kiadásait is:
    - a korbetöltött rokkantsági-, baleseti rokkantsági nyugellátásokra történő kifizetések a nyugellátási kiadások 13,3%-át jelentették. A vizsgált időszakban az ellátásokra előirányozott 130 641,0 millió forint helyett 132 841,5 millió forint került felhasználásra. A korhatár feletti rokkant ellátottak száma 336 626 fő volt.
    - a korhatár alatti I-II. csoportba tartozó rokkantsági-, baleseti rokkantsági nyugdíjak kiadása 30 901,3 millió forint volt, mely a 30 709,0 millió forintos előirányzat 100,6 %-át jelentette. Az átlagos ellátásszám 81 333 volt.
    A rokkantsági és baleseti rokkantsági nyugellátásban részesülők egy főre jutó ellátásának havi átlaga 32 647,3 forint volt.
    A hozzátartozói nyugellátásokösszege a 2000. évben 139 675,8 millió forint volt. Ez a 138 813,0 millió forintos előirányzat 100,6 %-os felhasználását jelentette. A vizsgált időszak során a hozzátartozói ellátások 61,0 %-a főellátásként került kifizetésre (a hozzátartozói ellátás akkor minősül főellátásnak, ha az érintettnek nincs saját jogon szerzett ellátása a nyugdíjrendszerből), míg a hozzátartozói ellátások kiadásainak több mint egyharmada kiegészítő ellátás címen lett kiutalva, melyet az érintettek saját jogon szerzett nyugdíjuk mellett kaptak kiegészítő ellátásként.
    - A hozzátartozói főellátások kiadása 85 196,3 millió forint volt, átlagosan 313 ezren részesültek ilyen ellátásban. Az egy főre jutó ellátás átlaga 22 656 forint volt.
    - Hozzátartozói kiegészítő ellátásokra 54 480,0 millió forint került kifizetésre. A kiegészítő ellátások átlagos száma a beszámolási időszakban 552 441 fő volt. (Folytatódott a korábbi időszakot jellemző növekvő tendencia.) Az egy érintettre jutó átlagos havi kiegészítő ellátás 8 218 forint volt.
    A nyugellátások között jelent meg a méltányossági alapon adható nyugdíjemelésekre előirányzott 600,0 millió forint. Mivel az ilyen jellegű kifizetés minden ellátási csoportot (ide értve az E. Alapból fedezett nyugdíjkiadást is) érintett, a felhasználás számviteli kimutatása önállóan nem volt lehetséges. Az előző évek gyakorlatának megfelelően év végéig az erre a célra előirányozott teljes összeg felhasználásrakerült.
    Az egyszeri szociális segélyekre előirányzott 380,0 millió forint 380,8 millió forintban teljesült, ami csekély költségtúllépést eredményezett.
    A nyugellátási kiadások 2000. évi növekedése
    A nyugdíjkiadások tárgyévi 101 535,3 millió forint összegű növekedésének legjelentősebb, 96,9 %-os részét a nyugdíjemelés 98 400 millió forintos kiadásnövelő hatása eredményezte.
    A kiadásnövekedés mértékét a nyugdíjemelés mellett az automatizmusok határozták meg. Az előbbi mértéke 11,0 %, míg az utóbbié 0,4 %.
    Az automatizmusként megjelenő létszámváltozás 3 165,0 millió forint megtakarítást eredményezett. Második éve létszámcsökkenés figyelhető meg a nyugdíjbiztosításban. A 2 399 ezer fős havi átlagos ellátotti létszám 9 ezer fővel volt kevesebb a bázisévi létszámhoz képest, amely 0,4%-os létszámfogyásnak felel meg. A csökkenés - a bázisévhez képest változatlan létszámú saját jogú nyugellátás mellett - a hozzátartozói alapellátásban részesülők (vagyis saját jogú nyugdíjjal nem rendelkezők) számának csökkenésére vezethető vissza. A bázisévi 322 ezres hozzátartozói ellátotti létszám 2000-ben közel 9 ezer fővel, 2,7 %-kal, 313 ezer főre csökkent.
    A létszámalakulás fontos tényezője, hogy 2000-ben ismét korhatáremelés volt. A férfiak nyugdíjkorhatára 62 évre, míg a nőké 58 évre emelkedett, ezért 2000-ben nem volt olyan teljes férfi, illetve női korosztály, amely éppen elérte volna az új nyugdíjkorhatárt.
    A kiegészítő ellátások számának növekedése 1 398,0 millió forinttal emelte a Ny. Alap nyugdíjkiadását. A bázisévi 537 ezres ellátásszám 552 ezerre emelkedett, amely 2,9 %-os növekedésnek felel meg. Az 1999-ben bekövetkezett 7,4 %-os növekedéshez képest a 2,9 %-os ütem már erőteljes mérséklődést mutatott.
    A nyugdíjas állományba újonnan bekerülők és az állományt "elhagyók" nyugdíjszínvonala közötti különbség, mint cserélődés, valamint az eltérő nyugdíjszínvonalú ellátáscsoportok közötti létszámarány-módosulás, mint összetétel-változás 4 902,0 millió forint 0,5 %-ot meghaladó növekedést eredményezett a nyugdíjkiadásban.
    A nyugdíjemelés
    A 191/1999. (XII. 18.) Korm. rendelet rendelkezett a nyugdíjak 2000. január 1-jei időponttól végrehajtott emeléséről. A 8 %-os emelésben a 2000. január 1-jét megelőző időpontban megállapított ellátások részesültek. Az öregségi teljes nyugdíj havi legkisebb összege 16 600 forintra emelkedett.
    A jogszabályi előírás értelmében, amennyiben egy ellátott részére több nyugellátást is folyósítottak, a nyugellátásokat külön-külön kellett 8 %-kal megemelni. Az özvegyi nyugdíjjal kiegészített saját jogú nyugellátás együttfolyósítási összeghatára 28 350 forintról 30 620 forintra emelkedett. Az árvaellátások legkisebb összege az 1999. évi 13 110 forintról 14 160 forintra nőtt.
    Az emelés mértékének meghatározásakor először alkalmazták a vegyes nyugdíjindexálás módszerét. A 2000. évben a nettó keresetnövekedés mellett a fogyasztói árak változása is alakította a nyugdíjemelési mértéket. Így a 8,7 %-os nettó keresetemelkedés és a 6,3 %-os fogyasztói árváltozás feltételezése alapján ezen értékek 70:30 %-os arányban súlyozott átlagából volt számítható a januári 8 %-os nyugdíjemelés.
    Azonban év közben már látható volt, hogy mind a bérnövekedés, mind az árnövekedés ténylegesen megvalósuló mértéke magasabb lesz a tervezettnél, így szükség volt a kiegészítő nyugdíjemelésre.
    A nyugdíjemelés alapját a januári 8 %-kal már megemelt nyugellátás képezte. Mértékét az éves várható mutatók hiányában a 2000. első félévében bekövetkezett 11,1 %-os nettó átlagkereset-növekedési és a 9,5 %-os fogyasztói árnövekedés törvényben előírt arányú súlyozott átlagából állapította meg a rendelet.
    A január-november hónapokra járó emelést utólag, egy összegben kellett folyósítani. Ezen összeg megállapítása nem 2,6, hanem 3,0 %-os emelési mérték alapulvételével történt, az utólagos kifizetésre való tekintettel kamatmértékkel kalkulálva. A decemberi ellátást már a 2,6 %-kal emelt összegben kapták meg a nyugdíjasok. A januárban végrehajtott 8 %-os, továbbá a novemberi-decemberi visszamenőleges hatályú - 11 hónapra vonatkozóan 3,0 %-os, decemberre vonatkozóan 2,6 %-os - emelés együttesen az év egészében 11,2 %-os nyugdíjemelést jelentett.
    A 11,2 %-os mérték a 2001. évi nyugdíjemelés viszonyítási alapja szempontjából speciálisan viselkedik. A bázisba ugyanis - természeténél fogva - nem épül be" a 11 hónapnyi visszamenőleges kifizetéshez kapcsolt 0,4 %-pontnyi kamat. Így a 2001. évi nyugdíjemelés egyéni viszonyítási alapjába a 2000. évi emelésből 10,8 %-pont került be.
    A januári 8 %-os nyugdíjemelés az emelés hónapjában 5 923,0 millió forint többletkiadást jelentett. A számítások szerint éves szinten ez 70 067,0 millió forintos kiadásnövekedésnek felelt meg. A kiegészítő nyugdíjemelés a kamattal együtt 27 823,0 millió forinttal növelte a nyugdíjkiadást. Ez a második nyugdíjemelés okozta, hogy a tényleges nyugdíjkiadás az alacsonynak bizonyult paraméterekkel tervezett előirányzatot jelentősen túllépte.
    A januári nyugdíjemelésből 2 421 ezer fő részesült, átlagosan havonta 2 450 forinttal. A novemberi egyösszegű, visszamenőleges, kamattal növelt kifizetésből, valamint a decemberi nyugdíjemelésből - az évközi állomány-csökkenés miatt - már csak 2 341 ezren részesültek. A november-decemberi kifizetés egyhavi átlagban 990 forintos összegnek felelt meg.
    A fogyasztói árnövekedés 9,8 %-os mértékét alapul véve a nyugdíjnál 1,3 %-os reálérték növekedés valósult meg.
    Egyéb kiadások
    A postaköltségekre és egyéb kiadásokra a nyugdíjágazat 4 433,2 millió forintot költött, mely 694,2 millió forinttal, 18,6 %-kal volt magasabb az előirányzott 3 739,0 millió forintos összegnél, az előző évhez viszonyított növekedés 27,4 %. A legjelentősebb kiadási tételt a nyugellátások folyósításának és méltányossági ellátások folyósításának postai utalvány költsége képezte 3 011,4 millió forint összegben, valamint az egyébkiadások 0,9 millió forint összegben teljesültek. Ezenkívül 295,0millió forintot utalt át az ágazat az APEH járulék beszedést ösztönző tevékenységének személyi juttatására és járulékaira, valamint a költségvetési tartalék terhére 1 125,9 millió forint szufficit befizetése történt meg a központi költségvetés részére.
    A működésre fordított kiadások
    A költségvetési törvény az Ny. Alap 2000. évi működési kiadásaira 16 818,0 millió forint előirányzatot hagyott jóvá.
    Az eredeti előirányzat Kormány hatáskörben 700,0 millió forinttal, felügyeleti és intézményi hatáskörben 2 983,3 millió forinttal módosult, így 20 501,3 millió forint a módosított előirányzat.
    A kiadások alakulásának, illetve a maradvány képződésének levezetése a következő:
    Millió forintban

    Eredeti előirányzat

    16 818,0

    Módosított előirányzat

    20 501,3

    Teljesítés

    19 017,5

    Kiadási megtakarítás

    1 483,8

    Bevételi többlet

    3,2

    1999. évi előirányzat-maradvány

    3,1

    2000. évi előirányzat-maradvány

    1 490,1
    A teljesítés 19 017,5 millió forint, a módosított előirányzat 92,8 %-a. Ezen összegből a központi hivatali szerv 8 042,0 millió forintot, az igazgatási szervek 10 975,5 millió forintot teljesített.
    A "Központi hivatali szerv" alcím módosított előirányzata 8 799,3 millió forint, teljesítése 8 042,0 millió forint.
    A személyi juttatások módosított előirányzata 780,7 millió forint, melyből a felhasználás 772,7 millió forint. Ezen összeg tartalmazza a kötelező illetményalap emelésével és az évközi átsorolásokkal kapcsolatos kiadásokat is.
    A személyi juttatások módosítási, illetve teljesítési nagyságrendje meghatározta a munkaadókat terhelő járulékok összegét (módosított előirányzat 289,9 millió forint, a teljesítés 270,9 millió forint).
    A dologi kiadások módosított előirányzata 1 758,8 millió forint, teljesülése 1 414,4 millió forint. A felhasználás meghatározó hányadát a szolgáltatási kiadások, (karbantartási szolgáltatások, épület fenntartási kiadások) és a kommunikációs kiadások, valamint ezek ÁFA vonzata teszi ki..
    Az egyéb működési célú támogatások és kiadások éves összege 36,7 millió forint.
    A felhalmozási kiadások felhasználása a központi hivatali szerv irányításában, szervezésében valósult meg. Az 5 638,7 millió forint összegű módosított előirányzat 5 248,0 millió forintra teljesült. Olyan ágazati célok - beruházások - valósultak meg, amelynek programjai több évre áthúzódtak. Az épületjellegű beruházások közül legjelentősebb volt a miskolci irodaház építésének befejezése.
    Az "Igazgatási szervek" alcím kiadásainak eredeti előirányzata 11 702,0 millió forintra módosult, melyből a felhasználás l0 975,5 millió forint volt.
    A személyi juttatások módosított előirányzata 5 663,7 millió forint, melyből a teljesítés 5 647,2 millió forint. Az ehhez kapcsolódó munkaadókat terhelő járulékok teljesítése 2 120,1 millió forint.
    Az ágazat engedélyezett létszáma 4 310 fő volt. A feladatellátást növelte a megtérítéses és megállapodásos ügyek folyószámla vezetése, amelynek végrehajtásához szükséges többlet létszámigény 82 fő volt. A létszámigény nem teljesült, ugyanakkor a tervezett létszámcsökkentéstől a tervezésnél az ágazat eltekinthetett. Az éves átlaglétszám 4 233 fő, zárólétszám 4 140 fő.
    A dologi kiadások módosított előirányzata 2 688,0 millió forint , melynek felhasználása 2 312,1 millió forint. Ezen összeg nagyrészt a szolgáltatási kiadások teljesítéséhez kapcsolódik.
    A felhalmozási kiadások teljesítése 896,1 millió forint, mely túlnyomórészt épület felújítás vonzata volt.( Nyugdíjfolyósító Igazgatóság épületének felújítási munkáinak befejezése.) Beruházásként valósult meg az egri irodaház bővítése, valamint a debreceni épület tetőterének kialakítása.
    A "Központi hivatali szerv által kezelt előirányzatok" alcím előirányzatait az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény 86/B. § (6) bekezdés d) pontja értelmében évközben a teljesítésnek megfelelő alcímekre át kellett csoportosítani.
    A központilag kezelt előirányzatok teljesítései a következők:
    A világbanki kölcsön kamat- és tőketörlesztésének 340,0 millió forintos előirányzat felhasználása 263,0 millió forint volt.
    A fejlesztési kiadások teljesítése 4 023,5 millió forint. Ezen belül a nyugdíjbiztosítás nyilvántartási rendszerének további korszerűsítésére 3 514,2 millió forintot fordítottak. Az okmányfeldolgozás során országosan elkészült mintegy 45,0 millió okmány szkennelése és indexelése, ezzel a feldolgozás még nem fejeződött be. Befejeződtek, ellenben és átvételre kerültek 32 helyen (igazgatóság és kirendeltség) a végátvételi tesztek. Ezen felül a Fővárosi és Pest Megyei Igazgatóságon további, mintegy 3,5 millió filmezett képkocka feldolgozása is megvalósult. Az alkalmazói rendszer fejlesztésének keretében elkészült a logikai rendszerterv és ágazati felülvizsgálásra, majd kiegészítésekkel elfogadásra került. A NYIR foglalkoztatói adatbázis és az APEH adatállománya felhasználásával egy központi foglalkoztatói adatbázis kialakítására tanulmány készült. Az adatbázis célja, hogy a két adatállomány együttes kezelése elősegítse a nyugdíj megállapításhoz szükséges információk, minél szélesebb körű, megbízhatóbb szolgáltatását. A Nyugdíjfolyósító Igazgatóság un. szünetelő irattár alkalmazói rendszerének fejlesztése befejeződött, de a tesztek lebonyolítása, a hardver feltételek biztosítása, stb. miatt a rendszer bevezetésére még nem került sor.
    Az informatikai felhalmozási és fejlesztési kiadások módosított előirányzata 740,6 millió forint, a felhasználás 509,3 millió forint. Az igazgatási szervek épületeinek felújításaival, beruházásaival összhangban megvalósításra kerültek az informatikai beruházások is. Megkezdődött az ágazatban az elektronikus levelezési rendszer kialakítása a licence beszerzésével. Hosszútávon e rendszer kiválthatja a papíralapú információ áramlást. Ez gyorsabbá teheti az adatok eljuttatását az egyes munkahelyekhez. Szoftvervásárlási kiadás 29,6 millióforint összegben valósult meg. Az ágazat kiemelten kezelte a számítógépek védelmét is. Az infrastruktúra fejlesztés során megvalósult az ONYF és NYUFIG között az optikai hálózati összeköttetés is. A kábelezési beruházás elősegítette az új pénzügyi integrált rendszer bevezetésével kapcsolatosan felmerült hálózatbővítést, valamint az un. internet kijáró létrehozását. Ez utóbbi elősegítette az ONYF és igazgatási szervei között a gyorsabb információ áramlást, a közigazgatási társszervek közötti kapcsolattartás gyorsabbá vált.
    A nyugdíjágazat vezetésének egyik célkitűzése volt a 2000. évben megkezdődött a pénzügyi integrált rendszer kialakítása. Az un. PIR-SAP rendszer megvalósítására a 2001. év folyamán kerül sor, eredményeként a költségvetési, humánpolitikai, pénzügyi, gazdálkodási, számviteli területen egy korszerű rendszer jön létre. A központosított közbeszerzésen belül, informatikai eszközök beszerzése209,0 millió forint volt. Jelentősebb kiadást jelentett a SAP rendszer számítógépes igénye is.
    Az EU csatlakozás felkészülési kiadásainak teljesítése 120,8 millió forint. Ennek keretében létrejött a Szociális Biztonsági Egyezmények Irodája. Az előirányzat biztosította a nyelvi képzést és az iroda működését.
    A működési költségvetés előirányzat maradvány összege 1 490,1 millió forint, ezen belül a tárgyévi előirányzat maradvány 1 487,0 millió forint. A képződött előirányzat maradvány összegéből kötelezettségvállalással terhelt 1 394,0 millió forint, melynek kiadási jogcímenkénti bontása a következő:
    Ezer forintban

    Megnevezés

    Személyi jutt.

    Munka-adót terhelő járulék

    Dologi kiadás

    Felújítás

    Beruházás

    Pénz-eszköz átadás

    Összesen

    Folyamatos működési kiadások

    20 832

    3 219

    405 153

    160 124

    408 274

    12 280

    1 009 882

    Fejlesztési kiadások

    inf. fejlesztés

    12 762

    218 536

    231 298

    nyilv.rendszer korszerűsítése

    43 999

    43 999

    Adatszolgáltatás

    65 916

    39 543

    105 459

    EU csatlakozás

    2 771

    621

    3 392

    Mindösszesen

    23 603

    3 219

    483 831

    160 124

    710 973

    12 280

    1 394 030
    Vagyongazdálkodás kiadási
    A vagyongazdálkodás kiadásai 1 924,1 millió forintban teljesültek, ami 21,0 %-kal lépte túl a tervezett 1 590,0 millió forintot, az 1999. évben teljesített 2 043,0 millió forintnak 94,2 %-át tette ki. A vagyongazdálkodás kiadásai a Postabank garanciális kötelezettségének 1 429,5 millió forintos összegéből és az egyéb költségek 494,6 millió forintos összegéből adódnak, melyek 5,9%-kal illetve 106,1 %-kal teljesültek túl az előirányzathoz képest.
    A Nyugdíjbiztosítási Alap vagyonának alakulása
    A Nyugdíjbiztosítási Alap vagyona 2000. évben 227 353,1 millió forintról 82 993,7 millió forintra változott. A legjelentősebb és meghatározó változás a követelések állományában következett be.
    Jelentősebb változások a következők:
    A készletek állománya a járuléktartozás fejében átvett vagyon értékesítése miatt 154,5 millió forinttal csökkent az előző évhez viszonyítva, amely 46,02 %-os csökkenést jelent.
    A követelések főösszege a beszámolási időszakban 67 132,7 millió forintra módosult, az előző évhez képest 136 571,2 millió forinttal csökkent. Ezen belül az APEH által kimutatott járulék adósokkal kapcsolatos követelések és kintlévőségek állománya mutat jelentős csökkenést.
    Az értékpapírok állományértéke 2000. évben 206,5 millió forint, amely az előző év 3,1 %-a. A részesedések állományának csökkenése az ingyenes vagyon juttatás során átvett részvények jogszabályi előírások szerinti értékesítése miatt következett be.
    A pénzeszközök állományértéke az induló állományhoz viszonyítva 228,9 millió forinttal csökkent.
    Az egyéb aktív pénzügyi elszámolások állományértéke 2000. évben 1 424,1 millió forinttal csökkent, amely a két Alap év végi elszámolása keretében biztosított előleg összegének csökkenésére vezethető vissza.
    A Nyugdíjbiztosítási Alap vagyonának forrása 144 359,4 millió forinttal csökkent.
    Ezen belül a saját tőke állománya 2000. évben 169 475,4 millió forintról 12 154,8 millió forintra csökkent. A legnagyobb volumenű változást az APEH által közölt járulékadósság állományának csökkenése jelentett. Kivezetésre került az adósállományból a késedelmi pótlék összege, mely 1999-ben még az adósállomány része volt.
    A tartalékok egyenlege 2000. évben 4 217,0 millió forinttal növekedett.
    A hosszú lejáratú kötelezettségek állományértéke az előző évhez képest 1 171,7 millió forinttal csökkent. A Postabank Rt-vel kapcsolatos garanciális kötelezettségének összegéből átvezetésre került a számviteli szabályoknak megfelelően a 2001. évi esedékes rész, melyet a rövidlejáratú kötelezettségként tart nyilván az ágazat.
    A rövid lejáratú kötelezettségek 15 328 millió forinttal növekedtek az előző évhez képest, amelynek - az előbbiekben leírtakon túl - jelentős részét a KESZ hitelállomány növekedése okozta.
    Az egyéb passzív pénzügyi elszámolások állományértéke 2000. évben 5412,2 millió forinttal csökkent az előző évhez viszonyítva, amely egyrészt a korengedményes nyugellátások függő bevételeinek rendezéséből, másrészt a két Alap egymás részére biztosított év végi előleg összegének csökkenéséből adódott.
    A hitelállomány alakulása a Nyugdíjbiztosítási Alapnál:
    A kincstári egységes számlához kapcsolódóan a megelőlegezési számláról igénybe vett hitelállomány nagyságát elsősorban a járulékbevételek és a nyugdíj kifizetések időbeli eltérése és értékének különbözete határozta meg. A hitelszámla januári nyitóegyenlege -3 534 millió forint volt, a számlák záró egyenlege -25 247,0 millió forintra módosult.
    Az Egészségbiztosítási Alap költségvetésének végrehajtása
    5. §-hoz
    Az E. Alap 2000. évi költségvetési hiánya - 734 107,9 millió forint bevételi és a 797 722,7 millió forint kiadási főösszeg mellett - 63 614,8 millió forint volt.
    A hiány összegéből 158,5 millió forintot az 1998. évről áthúzódó költségvetési tartalék igénybevétele, 0,7 millió forintot pedig az 1999. évi hiány központi költségvetési megtérítésének (kerekítés miatti túlfinanszírozásból adódó) különbözete fedez.
    6. §-hoz
    Az Egészségbiztosítási Alapnál 2000-ben összesen 2 034,8 millió forint működési előirányzat-maradvány képződött, ebből az összegből 247,5 millió forint az előző évek kötelezettségvállalással terhelt rész. A javaslat szerint a teljes összegből a kötelezettségvállalással terhelt 1 729,7 millió forint és a kötelezettségvállalással nem terhelt 305,1 millió forint előirányzat-maradványok 2001. évi felhasználását engedélyezi az Országgyűlés egyrészt a működési kiadásokra, másrészt az FPEP elhelyezésére a 2001. évben.
    7. §-hoz
    Az Egészségbiztosítási Alap bevételeinek alakulása
    Az E. Alap bevételi főösszege 734 107,9 millió forint, amely az eredeti előirányzatot 9 366,9 millió forinttal meghaladja, a módosított előirányzattól 23 794,3 millió forinttal elmarad. Az elmaradás egyrészt a járulékbevételek és hozzájárulások 6 215,7 millió forintos, a központi költségvetési hozzájárulások 15 869,8 millió forintos, az egészségbiztosítási tevékenységgel kapcsolatos egyéb bevételek 1 986,7 millió forintos és a működési célú bevételek 18,8 millió forintos elmaradásából, másrészt a vagyongazdálkodással kapcsolatos bevételek 296,7 millió forintos bevételi többletéből tevődik össze.
    Járulékbevételek és hozzájárulások
    A bevételek alakulását meghatározó járulékbevételekből, hozzájárulásokból és késedelmi pótlékból 2000. évben 653 714,6 millió forint folyt be, amely az eredeti előirányzatnál 5 784,3 millió forinttal (0,9 %-kal) több, a módosított előirányzatnál viszont 6 215,7 millió forinttal (0,9 %-kal) kevesebb.
    A bevételek közül a legnagyobb arányt (61,7 %) képviselő munkáltatói és biztosítotti (egyéni) járulékbevételek együttes tényadata 452 946,7 millió forint, amely az eredeti előirányzatnál 2 934,0 millió forinttal (0,7 %) több, a módosított előirányzattól viszont 9 066,0 millió forinttal (2 %) elmarad.
    A munkáltatói a biztosítotti járulékok befizetéseinek évközi ingadozása az előbbi évekhez hasonló képet mutatott, a január havi bevételek megközelítették a 43 milliárd forintot, amelyet csak a december havi bevételek haladtak meg közel másfél milliárd forinttal. Február és november hónapok között a legkisebb havi befizetett összeg 34,1 milliárd forint, a legnagyobb 38,6 milliárd forint volt. A járulékbevételek együttesen az első félévben 49,3 %-ban teljesültek az éves tényadathoz viszonyítva.
    2000. évben a munkáltató által fizetett társadalombiztosítási járulék, valamint a biztosított által fizetett egyéni járulék mértéke az 1999. évihez képest nem változott.
    A 2000. évi munkáltatói járulékbevételek tényadata 371 632,6 millió forint, amely 3 808,9 millió forinttal több mint az eredeti előirányzat, 5 191,1 millió forinttal, 1,4 %-kal kevesebb a módosított előirányzatnál. A teljesítési összeg tartalmazza a költségvetési szervek 105 272,7 millió forint, a gazdálkodó szervezetek 240 652,9 millió forint, az egyéb szervezetek 7 949,5 millió forint és az egyéni vállalkozók 13 016,7 millió forint befizetéseit. A munkanélküli ellátás után fizetett járulék összege 4 668,3 millió forint, a nem biztosítottak által fizetett járulék 72,5 millió forint. A biztosítotti egészségbiztosítási járulék befizetésének 81 314,1 millió forintos teljesülése az eredeti előirányzatnál 874,9 millió forinttal, míg a módosított előirányzatnál 3 874,9 millió forinttal kevesebb.
    Az egyéb járulékokból és hozzájárulásokból 16 368,9 millió forint befizetés teljesült, amely az előirányzatnál 269,1 millió forinttal több. Az ilyen címen befolyt összegekből a baleseti járulék összege 873,3 millió forint (amely 314,3 millió forinttal magasabb az előirányzatnál), a munkáltatói táppénz hozzájárulás összege pedig 13 386,8 millió forint (az előirányzatot kismértékben, 4,8 millió forinttal meghaladva teljesült). A munkáltatói táppénz hozzájárulás összege az összes egyéb járulékok és hozzájárulások bevételének közel 82 %-a A sorkatonai szolgálatot teljesítők utáni befizetés (560 millió forint) az előirányzat szintjén alakult. A megállapodás alapján fizetők járulékaiból 39,1 millió forinttal, a közteherjegy után befizetett járulékokból 8,8 millió forinttal, a fegyveres testületek által fizetett hozzájárulásokból 2,1 millió forinttal kevesebb folyt be az előirányzott összegnél.
    Az egyéb járulékok és hozzájárulások a 2000. évtől jogszabályok alapján két új hozzájárulással bővült, a fegyveres testületek kedvezményes nyugellátása kiadásaihoz való hozzájárulással, valamint a sorkatonai szolgálatot teljesítők után fizetett egészségbiztosítási járulékkal, melyek együttesen 1 567,9 millió forint bevétel növekedést okoztak.
    Az egészségügyi hozzájárulásból származó bevétel összege 181 379,0 millió forint volt, az előirányzatnál 2 750,2 millió forinttal (1,5 %-kal), az 1999. évi tényszámnál 24 593,0 millió forinttal (15,7 %-kal) több.
    Az egészségügyi hozzájárulás bevételének 93,3 %-a, 169 152,1 millió forint a tételes egészségügyi hozzájárulásból ered, a százalékos egészségügyi hozzájárulás összege 12 226,9 millió forint (6,7 %). 2000. január 1-től a tételes egészségügyi hozzájárulás havi összege 3 600 forintról 3 900 forintra növekedett. A teljesítési adatokból visszaszámított létszám 3 621 ezer fő, amely az előző évinél egy százalékkal magasabb. Tételes egészségügyi hozzájárulásból az előző évinél 20 912,1 millió forinttal több bevétel keletkezett. A százalékos egészségügyi hozzájárulás 1999. évhez képest 3 680,9 millió forinttal növekedett.
    A egészségügyi hozzájárulásból származó bevétel a munkáltatói és egyéni járulékbevételeket követően a második legnagyobb részt (24,7 %-ot) képviseli az összes bevételeken belül.
    Késedelmi pótlék, bírság címen 2000. évben az E. Alaphoz 3 020,0 millió forint bevétel folyt be, amely a 3 189,0 millió forintos előirányzat 94,7 %-os teljesítését jelenti. 2000. évtől a társadalombiztosítás pénzügyi alapjait az APEH késedelmi pótlék és bírság számláira befolyt összeg 30 %-a illeti meg, amelyből az Egészségbiztosítási Alap 43 %-ban részesül.
    Ellátások fedezetéül szolgáló egyéb bevételek
    A központi költségvetési hozzájárulások törvényi előirányzata 66 800,0 millió forint, a módosított előirányzat 86 742,0 millió forint volt. Ezen az alcímen összesen 70 872,2 millió forint folyt be, amely az eredeti előirányzat 106,1 %-a, míg a módosítotthoz viszonyítva csak 81,7 %.
    Az alcímen belül:
    - a terhesség-megszakítással kapcsolatos központi költségvetési térítés, az egészségügyi feladatok ellátásával kapcsolatos központi költségvetési hozzájárulás előirányzati szinten teljesült;
    - a GYED-folyósítás kiadásainak költségvetési megtérítése az előirányzathoz (36 300,0 millió forint) viszonyítva 56,5 % (20 500,0 millió forint). Az elmaradás oka, hogy a februártól induló igénybevétel és az ettől az időponttól teljesített kifizetés mértéke február-december hónapban jelentősen elmaradt a tervezettől;
    - a központi költségvetésből történő pénzeszközátadás eredeti előirányzata megemelésre került az egészségügyi dolgozók egyszeri bérkiegészítésének 14 942,0 millió forintos megtérítésével és a gyógyszer támogatási előirányzat emelésének részbeni fedezetével (5 000,0 millió forint). A teljesítés 46 572,2 millió forint, amely 69,8 millió forinttal elmarad a módosított előirányzattól a fel nem használt összeg év közi visszautalása miatt.
    Az egészségbiztosítási tevékenységgel kapcsolatos egyéb bevételekből 2 635,3 millió forint folyt be, amely lényegesen alatta marad a 4 622,0 millió forintos előirányzatnak (a teljesülés 57,0 %).
    Az alacsony teljesülés az alábbi tényezőkből ered:
    - a baleseti és egyéb kártérítési megtérítéseknél 2 444,0 millió forintot irányzott elő a törvény, a befolyt összeg viszont 840,2 millió forint (34,4 %). Az üzleti biztosítókkal a kötelező gépjárműfelelősség-biztosítás kockázati körébe tartozó egészségbiztosítási igények megtérítéséről szóló szerződés megkötésére az év végén került sor, így a megtérítés döntő részéhez csak a következő év januárban jutott az E. Alap;
    - a kórházi részleges adósságrendezésre átadott pénzeszközök visszatérülése a 2000. évben befejeződött;
    - az önkormányzati kórházak csődjével összefüggő támogatás megtérítése címén az érintett intézmények decemberig 159,6 millió forintot utaltak át (az előirányzat 42%-a).
    Működési célú bevételek
    A működési célú bevételek éves teljesülése összesen 3 000,4 millió forint, amely az eredeti előirányzatot 1 200,4 millió forinttal haladja meg. Ez az összeg a módosított előirányzattól 18,8 millió forinttal marad el.
    A központi hivatali szerv saját bevételeinek költségvetési törvényben jóváhagyott eredeti előirányzata 1 781,3 millió forint. A módosított előirányzat 2 516,9 millió forint, melyet indokol az 1999. évi Világbanki hitellel összefüggő kiadások forrásaként szolgáló, Pénzügyminisztériumtól átvett pénzeszköz, a lakáskölcsönök visszatérüléséből származó-, valamint az egyéb felhalmozási bevételek. Az egyéb bevételeknél a teljesítés 446,2 millió forinttal haladja meg az eredeti előirányzatot. Az eltérés legfontosabb eleme, hogy az APEH-hel közös üzemeltetésű épületek közüzemi és egyéb költségeit a megyei pénztárak fedezik, majd az APEH-ra jutó részt továbbszámlázzák. Teljes egészében teljesült a Szociális és Családügyi Minisztériumtól érkező költségtérítés is.
    Az igazgatási szervek eredeti bevételi előirányzata 18,7 millió forint, amely 502,3 millió forintra módosult. A módosítás és a teljesítés (500,4 millió forint) túlnyomórészt az OOSZI és a megyei egészségbiztosítási pénztárak között létrejött szerződés alapján a járóbeteg-szakellátás finanszírozásából - pénzeszköz-átvételként befolyó összegből - adódik.
    Vagyongazdálkodással kapcsolatos bevételek
    A vagyongazdálkodással kapcsolatos bevételek a 3 588,7 millió forint előirányzattal szemben 3 885,4 millió forintra teljesültek, amely 296,7 millió forint többletbevételt jelent. A tényleges bevételből 3 434,1 millió forint a vissztehermentes vagyonjuttatásból származó vagyon értékesítéséből, 56,4 millió forint a járuléktartozásból származó vagyonelemek értékesítéséből, 394,9 millió forint hozam- és egyéb bevételekből származik.
    Az Egészségbiztosítási Alap kiadásainak alakulása
    Az E. Alap 2000. évi költségvetésének eredeti kiadási főösszegét 767 052,0 millió forintban határozta meg a törvény, a teljesülés ezzel szemben 797 722,7 millió forint, amely 99,5 %-a a 801 673,7 millió forintos módosított előirányzatnak.
    Nyugellátások
    A nyugellátásokra fordított kiadás - amely magában foglalja a korhatár alatti rokkantsági, baleseti rokkantsági, valamint a hozzátartozói nyugellátásokat - 128 688,8 millió forintot tett ki. A felhasználás összege 2 007,8 millió forinttal (1,6 %-kal) haladja meg a törvényi előirányzatot. A 2000. évtől a rokkantsági nyugellátásokra kifizetett összeg már nem tartalmazza a baleseti járadék kiadásait, mivel ez az előirányzat a pénzbeli ellátások közé került. A nyugellátások 1999. évi teljesítéshez (a baleseti járadékkal korrigált 112 981,7 millió forintos tényadathoz) viszonyított 2000. évi növekedést (15 707,1 millió forint) meghatározó tényezők az alábbiak.
    A 2000. évtől lépett hatályba a nyugdíjemelésre vonatkozó úgynevezett svájci indexálás, amely szerint az ellátások a tervezett nettó átlagkereset-növekedés (70 %) és az infláció (30 %) arányai szerint nőnek. A 191/1999. (XII. 18.) Korm. rendelet alapján a nyugdíjak 2000. január 1-től 8 %-kal, 8 670 millió forinttal növekedtek. Az év folyamán az átlagkereset és az infláció tervezettnél nagyobb mértékű növekedése következtében - illetve a 165/2000. (IX. 29.) Korm. rendelet alapján - november hónapban január hónapig visszamenőlegesen 2,6 %-kal, illetve 0,4 %-os kamat-kiegészítéssel (ami nem épült be a nyugdíjak összegébe), összesen 3 486 millió forinttal növekedtek a nyugdíjak. A korhatár alatti rokkantsági nyugdíjat igénybevevők évi átlagos létszáma a hozzátartozói nyugdíjat igénybevevők átlagos létszámával együtt az 1999. évi 348 718 főről 355 294 főre, 1,9 %-kal emelkedett. A létszámemelkedés 2 147 millió forint, a cserélődésből származó kiadás további 1 404,1 millió forint növekedést okozott.
    Pénzbeli ellátások kiadásainak teljesülése
    Az egészségbiztosítás pénzbeli ellátásaira fordított kiadás 92 371,9 millió forint volt, amely 6 170,1 millió forinttal (6,3 %-kal) kevesebb, mint az előirányzat. Az előző évhez viszonyított növekedés 33 581,9 millió forint. Az 57,1 %-os kiadásnövekedést a tervezett növekményeken felül a következő két ellátás pénzbeli ellátások között történő megjelenítése okozza:
    - 2000. január 1-től a kétévesnél fiatalabb gyermeket gondozó szülőknek ismét jár - az 1996. áprilisában megszűnt - gyermekgondozási díj, az erre fordított kiadás összege 20 380,5 millió forintot tett ki.
    - ez évtől a korábban nyugellátások között elszámolt baleseti járadék 3 553,9 millió forinttal növelte a kiadást.
    A terhességi gyermekágyi segélyre fordított kiadás 10 046,9 millió forint, az előirányzatnál 2 993,9 millió forinttal több. A kiadás növekedését az alábbi tényezők együttes hatása okozta:
    - a születésszám kedvező alakulásának következtében - amely az előző évek csökkenésével szemben ismét megindult felfelé, az 1999. évi 95 000 főről 97 500 főre emelkedett - a segélyt igénybevevők napi átlagos létszáma, valamint a segélyezési napok száma 4,6 %-kal emelkedett, az ebből származó kiadási többlet 356 millió forint.
    - az egy segélyezési napra jutó kiadás (1 337 forint) 23,7 %-kal több, mint az előző évben volt, amely 1 922,9 millió forint növekedést okozott.
    A táppénzkiadás teljesülése 56 139,6 millió forint, amely 5 408,6 millió forinttal haladja meg az előirányzatot. A táppénzkiadás az előző évhez képest 6 934,6 millió forinttal, 14,1 %-kal növekedett. A kiadás növekedését elsősorban az egy táppénzes napra jutó kiadás 15,2 %-os emelkedése okozta. Ennek éves kiadási többlete 7 415,6 millió forint volt. Csak kis mértékben (623 millió forinttal) növelte a kiadást a táppénzre jogosultak számának, valamint a naptári napok számának szökőév miatti növekedése. A táppénzes arányszám az 1999. évi 3,3 %-ról 3,2 %-ra csökkent, az ebből származó megtakarítás 1 104 millió forint.
    - Az 56 139,6 millió forint kiadási összegből a baleseti táppénzre jutó kiadás 4 174,3 millió forint, az összes táppénzes kiadásnak 7,4 %-a. A baleseti táppénz kiadás az előző évinél 16,2 %-kal, 581,6 millió forinttal több. A kiadás változását az egy napra jutó baleseti táppénz 17,5 %-os növekedése okozza, az ebből származó többlet 620,6 millió forint, amelyet 39 millió forinttal mérsékelt a baleseti táppénzes napok számának a csökkenése.
    - Az összes táppénzes kiadásból a gyermekápolási táppénzre fordított kiadás 1 929,9 millió forint, 70,7 millió forinttal kevesebb, mint az előző évben. A csökkenést a gyermekápolási táppénzes napok számának 17,6 %-os mérséklődése okozza, a megtakarítás 352 millió forint, amelyet ellensúlyoz az egy napra jutó táppénzkiadás 17 %-os emelkedése, az ebből származó többlet 281,3 millió forint.
    - Az összes táppénzes kiadásból a passzív jogon folyósított táppénz összege 4 931 millió forint volt, az előző évinél 1 906 millió forinttal, 63 %-kal több.
    A betegséggel kapcsolatos segélyekkel összefüggő kiadások összege december végéig 1 244,9 millió forintot tett ki, amely a törvényben meghatározott 1 169,0 millió forint éves előirányzatot 75,9 millió forinttal (6,5 %-kal) haladja meg.
    - Külföldi gyógykezelés címén a 478,0 millió forintos előirányzattal szemben a tényleges teljesítés 578,5 millió forint volt. Az előirányzat túllépésében szerepet játszott az 1999. évről áthúzódó előlegek (a külföldi egészségügyi intézmények többségének késedelmes számlakiállítása miatti) 2000. évi elszámolása.
    - A külföldi sürgősségi gyógykezelésre előirányzott 128,0 millió forint 86,8 százaléka (111,1 millió forint) került felhasználásra.
    - A nemzetközi egyezményből eredő kiadások vonatkozásában 191,0 millió forintot irányoz elő a költségvetés, a teljesítés 182,2 millió forint.
    - A méltányossági támogatások 2000. évi előirányzata 372,0 millió forint volt, az éves teljesítés az előirányzathoz közel azonosan alakult: 373,1 millió forint. Az előző évhez viszonyított kiadás növekedés 35,1 millió forint, 10,4 százalék. Az elmúlt évben a segélykeret 96,5 %-a lett felhasználva.
    A kártérítési járadék tényadata 1 006,1 millió forint volt, az előirányzatnál 52,9 millió forinttal kevesebb, az előző évi tényszámnál viszont 65,1 millió forinttal több. Kártérítési járadék címén fő és kiegészítő ellátásban 2000. évben 7 106 fő részesült, az előző évinél 5,1 %-kal, 385 fővel kevesebb.
    A baleseti járadék címen 3 553,9 millió forint került kifizetésre, 1 323,9 millió forinttal, 59,4 %-kal több, mint az előirányzott összeg.
    A 2000. január 1-től ismételten bevezetett GYED-folyósítás kiadásaira fordított éves összeg 20 380,5 millió forint volt, amely a törvényi előirányzat 56,1 %-a.
    A tényleges átlagos létszám 53 681 fő volt, a havi átlagos ellátás összege 34 515 forint. A gyermekgondozási díjat igénybevevők száma a bevezetés első hónapjában 36 716 fő volt, az év végére 57 020 főre emelkedett. A gyermekgondozási díj a naptári átlagkereset 70 %-a, illetve legfeljebb az igénybevétel kezdő időpontjában érvényes minimálbér kétszerese, ami 2000. évben 51 000 forint volt.
    Természetbeni ellátások kiadásainak teljesülése
    A költségvetési törvény a gyógyító-megelőző ellátások kiadási előirányzatát 358 803,4 millió forintban határozta meg. A módosított költségvetési törvény az eredeti előirányzatokat több ponton változtatta.
    - a gyógyító-megelőző ellátások előirányzatát - az egyszeri kereset-kiegészítés 14 942 millió forint előirányzatával - 373 745,4 millió forintra növelte. A 2281/2000. (XI. 24.) Korm. határozat ezen előirányzat terhére 69,8millió forintot zárolt;
    - törvényi felhatalmazás alapján a 2326/2000. (XII. 21.) Korm. határozat szerint a gyógyszertámogatás és a gyógyászati segédeszköz előirányzatai maradványának terhére 2 530,0 millió forint került átcsoportosításra az aktív fekvőbeteg szakellátás előirányzat javára;
    - a gyógyító-megelőző ellátások 2000. évi előirányzata a fentiek alapján 376 205,6 millió forintra módosult, amely a módosított költségvetési törvény alapján a felmentéssel, végkielégítéssel kapcsolatos - az 1999. évről áthúzódó és a 2000. évet érintő - kiadások előirányzatot meghaladó többletével, illetve az 1999. évben utalványozott, azonban fedezethiány miatt csak a 2000. évben teljesült 61 millió forinttal túlléphető volt.
    Az előirányzat 2000. évi teljesülését befolyásoló tényezők a következők voltak.
    1. A 2000. április 1-én életbe lépő, az egészségügyi szolgáltatások Egészségbiztosítási Alapból történő finanszírozásának részletes szabályairól szóló 43/1999. (III. 3.) Korm. rendelet (a továbbiakban: finanszírozási rendelet) szerint a fekvőbetegek részére elvégzett MRI vizsgálatok költségeit a HBCs-rendszerben kellett finanszírozni, ezért a költségvetési törvény 6. § (3) bekezdésében foglalt felhatalmazás alapján a CT/MRI kassza terhére 213 millió forint átcsoportosításra került a fekvőbeteg szakellátás előirányzatára.
    2. A hepatitises betegek interferon kezelés céljából történő szerológiai vizsgálata a járóbeteg szakellátás köréből átkerült a speciális finanszírozású fekvőbeteg szakellátás körébe, ezért a járóbeteg szakellátás előirányzatából 150 millió forint került átcsoportosításra.
    3. A krónikus és rehabilitációs ágyak struktúrán belüli átcsoportosítása miatt 2000. júliusától 566 millió forint átcsoportosítása történt meg az aktív fekvőbeteg szakellátás kasszáról a krónikusra.
    4. November hónapban - az I-XI. havi előirányzat felhasználás ismeretében - a várható decemberi kifizetések alapján az egyes kasszamaradványok terhére a gondozóintézeti gondozás kasszára 492,1 millió forint, a fekvőbeteg szakellátásra 574,4 millió forint került átcsoportosításra.
    5. December végén a kasszamaradványok felhasználása és a fekvőbeteg ellátás kasszahiányának pótlása érdekében további átcsoportosításokra került sor. Ennek eredményeként a fekvőbeteg szakellátás kerete 18 millió forinttal emelkedett.
    A gyógyító-megelőző ellátás előirányzatának 2000. évi teljesítése - az egyszeri, rendkívüli juttatás, és az 1999. évi fedezethiány miatt 2000-ben teljesült 61 millió forint nélkül - 361 207,0 millió forint, amely 6,6 %-kal haladja meg az 1999. évi tényadatot, az összes kiadást figyelembe véve 376 068,9 millió forint:
    Ezer forintban

    Megnevezés

    2000.évi eredeti előirányzat

    2000. évi
    módosított előirányzat

    2000. évi teljesítés

    61millió forint megoszlás

    2000.évi teljesítés
    + 61 millió forint

    1.

    Háziorvosi, háziorvosi ügyelet ellátás

    36 742 000,0

    36 607 699,2

    36 607 578,9

    549,0

    36 608 127,9

    2.

    Védőnő, anya-, gyermek- és ifjúságvédelem összesen

    8 638 000,0

    8 333 462,1

    8 333 462,1

    888,0

    8 334 350,1

    3.

    Fogászati ellátás

    10 411 000,0

    10 410 372,2

    10 409 122,8

    1 100,0

    10 410 222,8

    4.

    Gondozóintézeti gondozás

    7 662 000,0

    8 154 090,6

    8 154 090,6

    2 606,0

    8 156 696,6

    5.

    Betegszállítás, és orvosi rendelvényű halottszállítás

    3 687 000,0

    3 687 000,0

    3 687 000,0

    0,0

    3 687 000,0

    6.

    Járóbeteg szakellátás

    51 757 000,0

    51 607 000,0

    51 607 000,0

    13 056,0

    51 620 056,0

    7.

    CT, MRI

    7 270 000,0

    7 056 999,5

    7 056 999,5

    718,0

    7 057 717,5

    8.

    Művesekezelés

    10 143 000,0

    10 143 000,3

    10 143 000,3

    0,0

    10 143 000,3

    9.

    Otthoni szakápolás

    1 324 000,0

    1 274 367,2

    1 274 367,2

    8,0

    1 274 375,2

    10.

    Fekvőbeteg szakellátás

    219 268 000,0

    222 753 438,7

    222 753 438,7

    42 014,0

    222 795 452,7

    11.

    Működési költségelőleg

    360 400,0

    0,0

    0,0

    0,0

    0,0

    12.

    Felmentéssel, végkielégítéssel járó kiadások

    600 000,0

    600 000,0

    474 964,2

    1,0

    474 965,2

    13.

    Célelőirányzatok

    941 000,0

    705 970,2

    705 970,2

    75,0

    706 045,2

    ÖSSZESEN

    358 803 400,0

    361 333 400,0

    361 206 994,5

    61 015,0

    361 268 009,5

    Egyszeri, rendkívüli juttatás

    14 872 160,0

    14 800 852,4

    0,0

    14 800 852,4

    MINDÖSSZESEN

    376 205 560,0

    376 007 846,9

    61 015,0

    376 068 861,9
    Gazdálkodási előleg
    Az államháztartásról szóló többször módosított 1992. évi XXXVIII. törvény 102. § (12) bekezdésének rendelkezése szerint a Kincstár az Egészségbiztosítási Alap által finanszírozott egészségügyi intézmények számára 1999-től gazdálkodási előleget folyósít a következő év január 5-ig esedékes járandóságok fedezetére.
    A 2000. évi előleg mértéke az egészségügyi szolgáltatók részére kiutalt tárgyévi finanszírozási összeg 5 %-a. Az előleg megállapításánál nem kerültek figyelembevételre az orvosspecifikus vényekre és a méltányossági előirányzat terhére kifizetett összegek, illetve a modellkísérlet keretében egészségmegőrző tevékenységre kiutalt összegek.
    A nettó és bruttó körnek kiutalt 2000. évi gazdálkodási előleg:

    Utalt összeg (millió forint)

    Intézmények száma

    Nettó körnek

    9 858,0

    183

    Bruttó körnek

    6 848,7

    9 054

    Összesen:

    16 706,7

    9 237
    A bruttó körbe tartozó intézmények esetében az előleg teljes összege a január havi finanszírozási összegből került visszavonásra, a nettó körnél havonta az előleg 1/12-ed része.
    13. havi illetményelőleg
    A költségvetési törvény 7. §-ában foglaltak alapján az E. Alapból finanszírozott egészségügyi szolgáltatók kérelmére a 13. havi illetmény kifizetéséhez 5 183,9 millió forint előleg kiutalására került sor 2000. január hónapban. A visszavonás 2000. február hónaptól 5 hónapon át az esedékes finanszírozási összegből egyenlő részletekben megtörtént.
    Egyszeri, rendkívüli juttatás
    A 119/2000. (VII. 7.) Korm. rendelet rendelkezett az egészségügyi dolgozók egyszeri, rendkívüli juttatásáról, amelynek forrását a központi költségvetés biztosította.
    A Kormány a központi gyakornokok számára 58,0 millió forintot az Egészségügyi Minisztérium fejezetében különített el, így az egyszeri személyi juttatás E. Alapból biztosított részének előirányzata 14 942,0 millió forint volt. A 2281/2000. (XI. 24.) Korm. határozat az E. Alap egyszeri, rendkívüli juttatás előirányzatából 69,8 millió forintot zárolt a Honvédelmi Minisztérium költségvetési fejezetébe tartozó egészségügyi dolgozók egyszeri juttatásának kifizetésére. Ennek eredményeként a juttatás E. Alapból biztosított előirányzata 14 872,2 millió forintra módosult. A tényleges kifizetés 14 800,9 millió forint volt.
    A kiutalás három részletben történt:
    1. A finanszírozott költségvetési szervek és egyházi, alapítványi intézmények részére az OEP létszámarányos előleget (68 ezer forint/fő) utalt, amelyről a szolgáltatók határidőre elszámoltak. A kiutalt előleg és az elszámolás különbözetét az OEP a szeptember havi utalványozás során visszavonta.
    A területi ellátási kötelezettségű háziorvosi és fogorvosi alapellátó szolgálatok részére praxisonként kiutalt átalányösszegről (136 ezer forint) a szolgáltatóknak elszámolási kötelezettségük nem volt.
    A háziorvosi ellátáson kívüli ellátásra szerződött vállalkozások részére a kiutalás, a jogszabályban megjelölt határidőig benyújtott kérelem alapján történt. Az igényelt juttatás alapját képező adatokat a MEP-ek utólagos helyszíni ellenőrzés keretében felülvizsgálták. A jogosulatlanul igénybevett juttatást az OEP a következő havi esedékes finanszírozási összegből visszavonta.
    2. A 196/2000. (XI. 24.) Korm. rendelet alapján azok az egészségügyi munkavállalók is kaptak egyszeri juttatást, akik az "első körből" kimaradtak, illetve a három műszakos ápolási tevékenységet végzők további juttatásban részesültek. Az OEP az Egészségügyi Minisztérium által megküldött, szolgáltatókként megadott összegeket utalta át.
    A "második körben" utalványozott összegekkel az érintett szolgáltatóknak 2000. december 10-ig kellett a MEP-ek felé elszámolniuk, és a maradványösszeget az OEP Kincstárnál vezetett számlájára visszautalniuk. Néhány szolgáltató azonban ezen kötelezettségének csak 2001. januárjában tett eleget.
    3. Az Egészségügyi Minisztériumhoz érkezett további igények alapján újabb, harmadik utalványozásra került sor. A 234/2000. (XII. 23.) Korm, rendelet 3/a. és 3/b. melléklete szerint kiutalt összegek vonatkozásában a rendelet elszámolási kötelezettséget nem írt elő.
    Háziorvosi, háziorvosi ügyeleti ellátás
    A költségvetési törvény 36 742,0 millió forintban határozta meg a háziorvosi és a háziorvosi ügyeleti ellátás 2000. évi finanszírozási keretét. Az eredeti előirányzat az év közben végrehajtott átcsoportosítás következtében 134,3 millió forinttal, 36 607,7 millió forintra csökkent. Az átcsoportosítást az indokolta, hogy az ügyeleti szolgálat előirányzata 137 millió forint fejlesztési keretet tartalmazott az üdülőhelyek 10 %-kal megemelt ügyeleti díjazásának fedezetére. A kifizetés azonban mindössze 2,8 millió forint volt.
    A felhasználás a módosított előirányzattal közel azonos, 36 608,1 millió forint. A 2000. évi teljesítés 3,5 %-kal haladta meg az 1999. évi tényleges kifizetést.
    Az előirányzat felhasználása jogcímenként az alábbiak szerint alakult:

    Jogcím

    Részarány (%)

    Fix összegű díjazás

    20,6

    Területi pótlék

    1,2

    Eseti ellátás díjazása

    0,7

    Teljesítmény díjazása

    66,7

    Ügyeleti szolgálat

    10,8

    Összesen

    100,0
    A települési önkormányzatok 2000. évben 27 új körzetet létesítettek, 9 körzet megszűnt. Területi ellátási kötelezettség nélkül - 36 szolgálat megszűnése mellett - 30 új szolgálat lépett be a finanszírozási körbe.
    Az új, területi ellátási kötelezettségű szolgálatok teljesítménydíjának előző évi átlagra történő kiegészítése összesen 25,1 millió forintot igényelt.
    2000. decemberben 18 hajléktalanokat ellátó háziorvosi szolgálat működött országosan. Fix összegű díjazásukra éves szinten összesen 88,9 millió forint került kifizetésre.
    Az eseti ellátások díjazására 255,9 millió forint kifizetés történt. A finanszírozási rendelet 2000. április 1-től hatályos rendelkezése szerint az eseti ellátások jelentése, illetve elszámolása negyedév helyett havonta történik. Ez először a 2000. április havi jelentések elszámolása alapján a júliusi díjazást érintette.
    Az év folyamán átlagosan 6 865, 2000 decemberében 6 872 háziorvosi szolgálat finanszírozására volt érvényes szerződés. A finanszírozott praxisok 93,0 %-a területi ellátási kötelezettséggel, 7,0 %-a területi ellátási kötelezettség nélkül működött. A praxisok 53,7 %-a a felnőtt korú lakosság, 23,2 %-a gyermekek ellátását biztosította, 23,1 %-a pedig vegyes típusú szolgálatként működött.
    A vállalkozási formában működtetett háziorvosi szolgálatok száma 2000. decemberében 6 042 volt, amely az összes finanszírozott praxis 87,9 %-át teszi ki.
    2000. évben, a területi ellátási kötelezettségű háziorvosi szolgálatok esetében, az egy szolgálatra jutó éves finanszírozás átlagos összege 4 959,4 ezer forint volt, amely 413,3 ezer forint havi átlagbevételt jelentett. A területi ellátási kötelezettséget nem vállaló praxisok átlagos díjazása éves szinten 1 795,3 ezer forint, havonta 149,6 ezer forint volt.
    A háziorvosi ügyeleti ellátás díjazására 2000. évben 3 935,8 millió forint kifizetés történt. A finanszírozási rendelet 2000. április 1-től hatályos rendelkezése szerint 10 százalékkal megemelt ügyeleti díjra jogosult az ügyeleti szolgáltató, ha a helyi önkormányzat igazolja, hogy a településen tartósan tartózkodó személyek száma a település állandó lakosai számának legalább kétszerese. A 10 százalékos emelés 2000. évben összesen 2,8 millió forint kifizetést jelentett.
    Védőnői szolgálat, anya-, gyermek- és ifjúságvédelem
    A költségvetési törvény e szakfeladatokra 8 638 millió forintot irányzott elő, amely 483 millió forint fejlesztési keretet tartalmazott. Novemberben a fejlesztési keret terhére átcsoportosított 304,6 millió forinttal, 8 333,4 millió forintra csökkent az előirányzat. A teljesített kiadás 8 334,3 millió forint volt.
    A körzeti védőnői szolgálatok 1999. április 1-től területi pótlékban részesülnek, ami az ellátandó terület adottságaitól függően átlagosan havi 4 500 forint. A pótlékra 2000-ben kifizetett összeg 244,5 millió forint volt.
    Az iskola-egészségügyi ellátás normatív rendszerű finanszírozása keretében 601,9 millió forint kifizetés történt. A 2000. április 1-től hatályos finanszírozási kormányrendelet a havi fejkvóta összegét 5,9 %-kal, 34 forintról 36 forintra emelte. Az emelés meghaladta a bérnövekményből rendelkezésre álló keretet. A különbözet a védőnői szolgálat kassza-előirányzatán lévő fejlesztési keretet terhelte.
    Fogászati ellátás
    A fogorvosi ellátásra a költségvetési törvény szerint előirányzott összeg 10 411,0 millió forint volt. Az előirányzattal közel megegyező összegű 10 410,2 millió forint kifizetés (a különbség visszafizetésekből adódik) 7,6 %-kal magasabb az előző évi kiadásnál. A teljesített kiadás főösszegén belül az alapellátás finanszírozása 83,6 %-ot, a szakellátásé 11,9 %-ot, az emelt szintű (egyetemi) szakellátásé pedig 4,5 %-ot képvisel. Az elmúlt évi kiadások részaránya az alap és szakellátásnál csökkent, az egyetemi szakellátásnál pedig 1,3 százalékponttal emelkedett.
    A kifizetés 47,1 %-a a fix összegű, 51,1 %-a a teljesítmény arányos finanszírozásra, 1,8 %-a pedig a számítógépes adatszolgáltatás díjazására szolgált.
    Az év végén az alapellátást nyújtó szolgálatok száma 2 908 volt, összesen heti 81 305 óra rendelési idővel. A szakellátást szolgáló 420 rendelés heti 11 034 óra kapacitással működött. A finanszírozott egyetemi szakellátó helyek száma 95, melyek heti rendelési ideje összesen 2 760 óra volt.
    A 2000. április 1-től hatályos finanszírozási rendelet eltörölte a szabályozás azon részét, amely szerint a 18 éven aluliak ellátására legfeljebb 2000 főig, a felnőtt és vegyes típusú körzetek esetében legfeljebb 6000 főig lehetett szerződést kötni, heti 30 órás rendelési idővel. Így a nagyobb lakosságszámot ellátó szolgálatok finanszírozása is megoldódott.
    A parodontológiai szakellátásra 2000. április 1-től újból lehetett szerződést kötni. Az ügyeleti ellátás díja 10 000 forinttal emelkedett.
    A fogszabályozás és az egyetemi szakellátás kiemelkedően magas díjazásban részesült. Az 1999. évi adatokkal összehasonlítva a fogszabályozási szakellátásnál egy 30 órás szakrendelés viszonylatában 11,3 %-kal nőtt a bevétel. Az egyetemi szakellátásnál az emelkedés 38,5 százalék volt, annak ellenére, hogy a teljesítményük nagy részét adó "emelt szintű szakellátási vizsgálat" pontértéke 2000. június 1-től 300 ponttal csökkent.
    Gondozóintézeti gondozás
    A költségvetési törvény szerint 2000. évben a gondozóintézeti gondozásra (nemibeteg gondozás, tüdőgondozás, ideggyógyászati gondozás, onkológiai gondozás, alkohológiai és drogellátás) rendelkezésre álló keret 7 662 millió forint volt, az évközi előirányzat átcsoportosítások mellett az előirányzat 8 154,1 millió forintra módosult. A tényleges kifizetés 8 156,7 millió forintban realizálódott.
    A költségvetési év első negyedévében érvényes szabály alapján az OEP az egyes gondozók finanszírozásánál gondozási szakfeladatonként átlagóradíjat számított ki, és ezt vette alapul úgy, hogy a finanszírozásnál havi 5 százalékkal módosított összeggel számolta el az óradíjat. Ez a szabály 2000. április 1-től módosult és rendelet a 2000. évi március havi díjat rögzítette.
    Az eredeti előirányzatot meghaladó többletkiadás-igényt az átlagóradíjhoz történő közelítés, az április 1-től alkalmazott rögzített fixdíj, valamint a területi normatíva felett befogadott többlet kapacitások finanszírozása magyarázza.
    Betegszállítás és orvosi rendelvényű halottszállítás
    A költségvetési törvény a betegszállítás és orvosi rendelvényű halottszállítás finanszírozására és költségtérítésére 3 687 millió forintos keretet irányzott elő.
    Az előirányzat az orvosi rendelvényre történő, kórboncolási céllal végzett halottszállítás költségtérítésére 60 millió forintot - havonta legfeljebb 5 millió forintot -, a betegszállítás teljesítményelvű finanszírozására 3 627 millió forintot tartalmazott.
    Az orvosi rendelvényű halottszállítás előirányzatának teljesülése mindössze 4,5 millió forint volt. Az előirányzatból fennmaradó összeg - 55,5 millió forint - átcsoportosításra került a betegszállítás finanszírozására, így 3 682,5 millió forint került felosztásra a betegszállító szolgáltatók között.
    2000. decemberben az OEP az Országos Mentőszolgálattal és 33 alternatív betegszállító szolgáltatóval állt finanszírozási szerződésben. Az év során egy új szolgáltatóval bővült a finanszírozottak köre.
    Járóbeteg szakellátás
    A költségvetési törvény szerint 2000. évben a teljesítményfinanszírozott szakrendelések és szakambulanciák által nyújtott járóbeteg szakellátás finanszírozására rendelkezésre álló keret 51 757 millió forint volt. Az interferon kezelés finanszírozására szolgáló összeg évközi átcsoportosítása e keretet összesen 150 millió forinttal csökkentette. A módosított előirányzat 51 607 millió forint. A 2000. évi tényleges felhasználás 51 620,1 millió forint volt.
    A teljesítménydíj (pont forintértéke) meghatározása 2000. évben módosult a finanszírozási rendeletben meghatározottak szerint. Október-december hónapok a július 1-vel meghirdetett fix pontértéken kerültek finanszírozásra.
    A meghatározott 0,85 forintos pontérték miatt év végére 829 millió forint pénzmaradvány keletkezett, amely a járóbeteg szakellátást nyújtó intézmények között az éves teljesítmények arányában került felosztásra.
    A járóbeteg szakellátás esetszámai és pontszámai, 1999-2000.

    Járóbeteg szakellátás

    esetszám

    pontszám

    1999. év

    56 828 923

    56 212 546 804

    2000. év

    59 054 729

    62 205 348 353

    2000. év az előző év százalékában

    103,9 %

    110,7 %
    A 2000. évi ellenőrzések eredményeként 138,9 millió pontszámnak megfelelő 106,9 millió forint, és 9 millió forint kamat került visszavonásra.
    A jelentett teljesítmények Szabálykönyv szerinti elszámolásának összeférhetetlenségi és mennyiségi szűrése informatikai úton 2000 májusában került bevezetésre.
    A járóbeteg szakellátásra szerződött kapacitások szakfeladatonként 2000. évben

    Járóbeteg kassza

    Kapacitás lekötés

    Normatíván felüli

    Összesen

    Szakorvosi óra

    Nem szakorvosi óra

    Szakorvosi óra

    Nem szakorvosi óra

    Szakorvosi óra

    Nem szakorvosi óra

    Járóbeteg szakellátás

    228 457

    47 699

    3 495

    740

    231 952

    48 439
    CT, MRI
    A nagyértékű képalkotó diagnosztikai CT és MRI vizsgálatok finanszírozására szolgáló előirányzat 7 270 millió forint volt.
    2000. április 1-től a fekvőbetegek részére végzett MRI vizsgálatok finanszírozása a HBCS rendszerben történik, ezért a CT, MRI előirányzatból 213 millió forint átcsoportosításra került az aktív fekvőbeteg szakellátás előirányzatára. A CT, MRI módosított előirányzata 7 057,0 millió forint lett, a kifizetés 7 057,7 millió forint.
    A finanszírozási kormányrendelet 1,24 forintról 1,30 forintra emelte a teljesítménypont értékének maximumát.
    A CT és az MRI diagnosztikai esetszámok 1994-2000. években a következőképpen alakultak:

    1994. év

    1995. év

    1996. év

    1997. év

    1998. év

    1999. év

    2000. év

    CT esetszám

    347 537

    392 270

    406 379

    397 547

    467 347

    449 854

    573 751

    MRI esetszám

    15 625

    44 251

    152 058

    263 032

    399 426

    393 676

    544 431

    Összes esetszám

    363 162

    436 521

    558 437

    660 579

    866 773

    843 530

    1 118 182
    Művesekezelés
    A dialíziskezelések 2000. évi előirányzata 10 143 millió forint volt. Ez az összeg teljes mértékben kifizetésre került.
    A művese-kezelések körében finanszírozott eljárások 1999. évben kiegészültek a - addig a "különkeretes" gyógyszer kasszából és a járóbeteg szakellátás pontrendszerén keresztül finanszírozott - peritoneális kezelésekkel az újonnan peritoneális dialízis gondozásba vett betegek esetében. 2000. évtől kezdődően azonban már minden egyes peritoneális kezeléssel ellátott beteg elszámolása a dialízis kasszából történt.
    A 2000. évben a finanszírozott szolgáltatók összesen 553 211 kezelést jelentettek le. A kezelésszámok, kezelésfajtánkként az előző évekhez viszonyítva a következőképpen alakultak:

    Kezeléstípus

    1997. évben végzett kezelések

    1998. évben végzett kezelések

    1999. évben végzett kezelések

    2000. évben végzett kezelések

    2000. év az előző évhez viszonyítva

    Haemodialízis

    316 596

    330 719

    373 466

    449 208

    120,3%

    Haemofiltráció

    2 372

    571

    518

    662

    127,8%

    Haemodiafiltráció

    67 044

    98 661

    104 507

    64 484

    61,7%

    Haemoperfúzió

    291

    261

    130

    127

    97,7%

    CAPD

    1 649

    38 730

    -

    Összesen:

    386 303

    430 212

    480 270

    553 211

    115,2%
    Házi szakápolás
    A költségvetési törvény a fekvőbeteg gyógyintézeti ellátást kiváltó otthoni szakápolás finanszírozására 1 324,0 millió forintot irányzott elő. Az előirányzat az évközi átcsoportosítások következtében összesen 49,6 millió forinttal csökkent. A teljesítés 1 274,4 millió forint, amely megegyezik a módosított előirányzat összegével. 2000. április 1-től a finanszírozási rendelet 1 800 forintról 1 900 forintra emelte a vizitek alapdíját.
    Az ellenőrzések során feltárt szabálytalanságok miatt összesen 2,2 millió forint visszavonására került sor.
    Az előirányzattól elmaradó teljesítés oka, hogy a működő szolgáltatók nem tudták teljesíteni a szerződésben lekötött keretüket.
    A finanszírozási mutatókat összehasonlítva az előző évek azonos mutatóival megállapítható, hogy a 2000. évben 3,2 %-kal nőtt a vizitek átlagos díja, ami azt igazolja, hogy - a gyakorlatilag változatlan ellátotti kör mellett - a magasabb finanszírozást indokló vizitek száma nőtt.
    Fekvőbeteg szakellátás
    A költségvetési törvény a fekvőbeteg szakellátásra összesen 219 268,0 millió forintot irányzott elő, amely az év közben végrehajtott átcsoportosítások következtében 222 753,4 millió forintra módosult. A tényleges kifizetés 222 795,5 millió forint volt.
    1. Aktív és krónikus fekvőbeteg szakellátás
    Az aktív és krónikus fekvőbeteg szakellátásra a 2000. évben (a decemberben végrehajtott átcsoportosításokkal és a 61 millió forint kasszákra eső részével együtt) összesen 214 090,4 millió forint került kifizetésre.
    Évközi előirányzat átcsoportosítások:
    1. Az MRI diagnosztikai költségek HBCs finanszírozásba építése 2000. júniusától kezdődően 213 millió forint átcsoportosítását tette szükségessé a CT és MRI előirányzatból az aktív fekvőbeteg kasszára.
    2. Krónikus és rehabilitációs ágyak struktúrán belüli átcsoportosítása miatt 2000 júliusától kezdődően 566 millió forint átcsoportosítása történt meg az aktív kasszáról a krónikusra.
    3. Az év végére mind az aktív, mind a krónikus kasszamaradvány összegei elégtelennek bizonyultak az utolsó hónap - előre meghirdetett díjakon - történő finanszírozására.
    Az aktív fekvőbeteg szakellátás esetszámai, súlyszámai, 1999-2000.

    Aktív fekvőbeteg szakellátás

    esetszám

    súlyszám

    1999. év

    2 221 080

    2 467 055

    2000. év

    2 303 559

    2 462 519

    2000. év az előző év százalékában

    103,7 %

    99,8 %
    Krónikus fekvőbeteg szakellátás esetszámok és súlyozott napok, 1999-2000.

    Krónikus fekvőbeteg szakellátás

    esetszám

    súlyozott nap

    1999. év

    366 313

    7 650 356

    2000. év

    379 215

    8 070 639

    2000. év az előző év százalékában

    103,5 %

    105,5 %
    A gyógyító-megelőző ellátások előirányzatainak terhére mintegy 512,1 millió forint került átcsoportosításra a krónikus kasszára. Ezzel a krónikus ellátások december havi finanszírozása megoldódott.
    Az aktív ellátások díjazása - 2000. december hónapban - 2 lépcsőben történt:
    - a kasszamaradvány alapján először 60 776 forint/HBCs került kifizetésre;
    - a 2326/2000 (XII. 21.) Korm. határozat alapján a gyógyszerkassza terhére 1 246,9 millió forint, a gyógyászati segédeszköz terhére 1 283,1 millió forint került átcsoportosításra. Így összességében 73 667 forint/HBCs értéken történt az aktív ellátások utolsó havi finanszírozása.
    Fekvőbeteg ellátás finanszírozásának alakulása

    Aktív ellátás

    Krónikus ellátás

    Összesen

    1999. év

    182 407,4
    (89,6 %)

    21 124,4
    (10,4 %)

    203 531,8
    (100,0 %)

    2000. év

    191 141,4
    (89,3 %)

    22 949,0
    (10,7 %)

    214 090,4
    (100,0 %)

    2000. év az előző év százalékában

    104,8 %

    108,6 %

    105,2 %
    Progresszivitási díjként 2000. évben 4 714,3 millió forint, míg rekonstrukcióra - rekonstrukció, felújítás miatt kieső kapacitásból adódó bevételkiesés kompenzálására - 82,7 millió forint került kifizetésre.
    Az ellenőrzések során felderített, jogalap nélkül felvett díjazások miatt 125,3 millió forint került visszavonásra.
    A 2000. évi finanszírozás az alkalmazott HBCs verziók alapján két szakaszra osztható:
    a) 1999. október 1-től 2000. május 31-ig a 4.0 verzió volt érvényben;
    b) 2000. június 1-től a 4.1 verzió lépett életbe.
    A HBCs súlyszámok alapos revízióját a növekvő case-mix index tette szükségessé.
    A case-mix index alakulása 2000-ben, az aktív fekvőbeteg szakellátásban
    (pénzügyi hónap)

    I.

    II.

    III.

    IV.

    V.

    VI.

    VII.

    VIII.

    IX.

    X.

    XI.

    XII.

    Éves

    109,7

    107,5

    109,4

    105,8

    107,6

    108,0

    109,3

    109,0

    103,0

    104,0

    102,8

    106,4

    106,9
    A 2000. június 1-től életbe lépett, visszanormált 4.1 HBCs verzió hatása a szeptemberi kifizetések case-mix indexének csökkenésében mutatkozik meg. Az átmeneti csökkenést követően a case-mix index újra elkezdett növekedni.
    A 2000. év folyamán (december kivételével) az egy HBCs-re jutó forintérték változatlan, azaz 75 500 forint volt.
    A krónikus ellátás napidíja 2000. január 1-től augusztus 31-ig 2 800 forint volt, 2000. szeptember 1-től 2 900 forint/napra emelkedett.
    A fekvőbeteg szakellátás ágyszámainak alakulása

    Aktív ágyszám

    Krónikus ágyszám

    Összesen

    1999. év

    66 023
    (78,6 %)

    17 935
    (21,4 %)

    83 958
    (100,0 %)

    2000. év

    65 662
    (77,8 %)

    18 760
    (22,2 %)

    84 422
    (100,0 %)

    2000. év az előző év százalékában

    99,4 %

    104,6 %

    100,5 %
    2. Speciális finanszírozású fekvőbeteg szakellátás
    A speciális finanszírozású feladatok körébe a tételes elszámolás alá eső egyszer használatos eszközök és a nagyértékű műtéti eljárások, beavatkozások tartoznak.
    A speciális finanszírozású feladatokra a költségvetési törvényben a fekvőbeteg szakellátás kiemelt előirányzatán belül 7 594 millió forint állt rendelkezésre. A hepatitises betegek interferon kezelés céljából történő szerológiai vizsgálata a járóbeteg szakellátás köréből átkerült a speciális finanszírozású fekvőbeteg szakellátás körébe. Ennek megfelelően a speciális finanszírozású fekvőbeteg ellátás előirányzata - a járóbeteg szakellátás előirányzat terhére - 150 millió forinttal emelkedett.
    A 2000. év végi átcsoportosítások következtében a 7 744 millió forintos módosított előirányzat 7 800,5 millió forintra növekedett. A teljesítés 7 801,9 millió forint.
    Az eszközök köre 2000. június 1-től, - a 13/2000. (V. 12.) EüM rendelet hatálybalépésének időpontjától - a következőképpen módosult:
    Új eszközként jelent meg a dialízis shunt készítéséhez használható tartós PTFE érprotézis, illetve a szembetegségek kezeléséhez szükséges Ruthenium applikátor. A szívműtétek során használt egyéb speciális eszközök a műtétenként felhasznált mennyiségtől függően változó, de maximálisan elszámolható 200 ezer forintos értéke műtétenként 150 ezer forintos normadíjként elszámolható értékre módosult.
    A nagyértékű műtétek, beavatkozások köre kiegészült a hepatitises betegek interferon-kezelés céljából történő szerológiai vizsgálatával.
    A finanszírozási rendeletet módosító 21/2000. (III. 3.) Korm. rendelet hatálybalépésével - 2000. április 1-től - a szervtranszplantációs riadójelentésért elszámolható összeg 280 ezer forintra, a szervet átültetésre előkészítő munkacsoport tevékenységéért fizethető összeg szervenként 200 ezer forintra, máj esetén 500 ezer forintra módosult.
    Az eszközök egy részét az OEP, az előző évek gyakorlatát követve, természetben biztosította az intézmények részére azáltal, hogy a beszerzésükre közbeszerzési eljárást írt ki.
    A nagyértékű műtétek körében finanszírozott vesetranszplantációk esetszáma 1999-hez képest 17 %-kal nőtt. A terápiás aferezis kezelések és a csontvelőtranszplantációs esetszámok emelkedése folyamatos és jelentős.

    1997. év

     (eset)

    1998. év

    (eset)

    1999. év

    (eset)

    2000. év

    (eset)

    2000. év

    az előző évhez viszonyítva

    Vesetranszplantáció

    295

    245

    224

    262

    117,0%

    Csontvelőtranszplantáció

    68

    78

    104

    122

    117,3%

    Terápiás aferezis, haemaferezis

    1 038

    2 184

    2 394

    2 471

    103,2%

    Cadaver donor immunológiai (HLA) vizsg.*

    36

    124

    344,4%

    Cadaver donor vércsoport, virológiai vizsg.*

    38

    124

    326,3%

    Hepatitises betegek komplett szer. vizsgálata

    446

    * 1999-ben nem egész évben finanszírozott tétel
    3. Extrafinanszírozás
    A finanszírozási rendelet alapján az előre nem tervezhető, rendkívüli, illetve egyedi esetek - az OEP főigazgatójának az egészségügyi miniszter egyetértésével hozott döntése alapján - bármely, az ellátásra szakmailag alkalmas szolgáltatónak - az esetre vonatkozó külön szerződés nélkül - finanszírozhatók. A finanszírozás a költségigényesség függvényében egyedileg történik a krónikus fekvőbeteg szakellátás kiegyenlítő tartalékkerete terhére. 2000. évben az extrafinanszírozásra 150 millió forint került elkülönítésre. A teljesítés 149,8 millió forint volt.
    A jogszabálynak megfelelően a finanszírozott esetek 3 főcsoportba sorolhatók:
    - olyan esetek, amelyek a beteg ellátásakor felmerült speciális, illetve a beteg egyedi helyzetéből adódóan az általános finanszírozással nem kezelhetők;
    - olyan egészségügyi intézményben került sor az egészségügyi ellátás igénybevételére, amely intézménnyel az OEP-nek nincs finanszírozási szerződése (pl. emlő- implantátum beültetése rosszindulatú daganatos megbetegedés esetén, tissue expander felhasználás stb.);
    - olyan új tevékenységek, illetve eljárások egyedi finanszírozása történt, amelyek még nem befogadottak, vagy a befogadásuk folyamatban volt és amelyekre az Ebtv. alapján a biztosítottak térítésmentesen jogosultak (Pl. HELP- kezelés Alloderm, rövidbél syndromás betegek parenterális táplálása).
    Működési költségelőleg
    A kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény felhatalmazása alapján az egészségügyi szolgáltatók részére egyszeri, kamatmentes finanszírozási előleg volt nyújtható, ha a szolgáltatások igénybevehetőségét veszélyeztető kritikus gazdálkodási helyzetbe kerültek. Az előleg iránti igény kezdeményezésének feltételeit a finanszírozási rendelet határozta meg.
    A költségvetési törvény e célra 360,4 millió forintot irányzott elő. Működési költségelőleget 2000-ben 8 intézmény igényelt, összesen 267,6 millió forint összegben, amely - a finanszírozási rendeletnek megfelelően - még a tárgyévben visszavonásra került. Az előirányzat teljes összege átcsoportosításra került a krónikus fekvőbeteg szakellátás kasszáján jelentkező hiány mérséklésére.
    Végkielégítés
    A végkielégítéssel járó kiadások előirányzata 600 millió forint volt. A költségvetési törvény 6. § (1) bekezdésének módosítása lehetővé tette, hogy az egészségügyi intézményeknél 1999-ben végrehajtott létszámcsökkenéssel összefüggő áthúzódó kifizetések is a 2000. évi előirányzat terhére kerüljenek kifizetésre, és egyidejűleg felhatalmazást adott az előirányzat túlléphetőségére. 1999-ről áthúzódó végkielégítések kifizetésére 11 intézménynél, összesen 118,6 millió forint összegben került sor. Így a 2000. évi tényleges kifizetés 475,0 millió forint.
    Méltányossági alapon történő térítések
    A méltányossági alapon történő térítések eredeti, 135 millió forintos előirányzata a novemberi átcsoportosítás következtében 123,1 millió forinttal csökkent, amelynek terhére - 31 esetre vonatkozóan - mindössze 6,5 millió forint kifizetése teljesült.
    Irányított betegellátási modellkísérlet
    A költségvetési törvény lehetőséget adott az erre vállalkozó egészségügyi szolgáltatók körében - maximum, országosan 200 ezer lakosra kiterjedően - irányított betegellátás modellkísérletének folytatására. A végrehajtás részletes szabályait a finanszírozási rendelet határozta meg.
    2000. évben a modellkísérletre a gyógyító-megelőző ellátások terhére 305,5 millió forint került kifizetésre, amely két részből tevődik össze:
    - a szervezők elvi folyószámla egyenlege alapján - a modellkísérlet által érintett kasszákból - 126,2 millió forint kifizetés történt a szervezők számára;
    - a célelőirányzatok között a költségvetési törvény a modellkísérlet kiadásaira eredetileg 286 millió forintot irányzott elő finanszírozási előlegre és prevenciós díjra.
    A teljesítés - a módosított előirányzatnak megfelelően - 179,4 millió forint volt.
    Az irányított betegellátási modellkísérlet szervezésére az OEP 2000. január 1-től öt szervező egészségügyi szolgáltatóval kötött finanszírozási szerződést. A pályázók köre viszonylag kis kockázatközösséget alkotott, mivel a modellkísérletben résztvevő öt egészségügyi szolgáltató 55 háziorvosi praxisa több mint 88 ezer biztosítottat érintett. 2000. októberétől a résztvevő szervezői kör nem változott, viszont az érintett lakosság száma év végére 199,9 ezer főre emelkedett. A kockázatviselők körének növekedése több lehetőséget teremt a szervezéssel kapcsolatos szakmai értékelések, elemzések elvégzésére.
    A gyógyfürdő szolgáltatások támogatására összesen 3 105,1 millió forint kifizetés történt, amely a 2 400,0 millió forintos előirányzatot 29,4 %-kal (705,1 millió forinttal) lépi túl.
    A 111/2000. (VI. 29.) Korm. rendelet 7. §-a 2000. július 1-től hatályba léptette a gyógyfürdő kezelések 85 %-os támogatási rendszerét, az addigi 100 %-os támogatás helyett (kivéve a 18 éves kor alatti csoportos gyógyúszást). Ez azonban az alap számára a - a társadalombiztosítási támogatással rendelhető gyógyfürdő ellátások támogatásáról szóló 113/2000. (VI. 29.) Korm. rendelet rendelkezéseinek megfelelően megemelt térítési díjak miatt - a gyakorlatban nem jelentett költségmegtakarítást.
    Az előirányzat jelentős túllépését több tényező együttes hatása eredményezte:
    - Az orvosi rehabilitációs ellátás keretében történő gyógyfürdőellátások rendeléséről, a társadalombiztosítás által támogatott gyógyfürdőellátások kiszolgálásának szakmai követelményeiről, valamint az ellátásokhoz nyújtott társadalombiztosítási támogatás elszámolásának rendjéről szóló 17/1997. (VI. 30.) NM rendelet 5. §-a csökkentette az igénybevehető kúrák számát. A gyógyfürdő ellátások esetén a betegség jellegétől függetlenül naptári évenként összesen két kúra rendelhető. Ennek hatására a gyógyfürdő kezelések száma 7 416 479 darabról 7 224 315 darabra csökkent 1999-ről 2000-re (2,6 %). A társadalombiztosítási támogatás mégis növekedett, mert az áremelés nagyobb hatással volt a kifizetésre, mint a kezelések számának csökkenése. A fentieken túl a zárszámadási törvényjavaslat előkészítésekor az utólagos vényszintű elszámolásból megállapíthatóvá vált, hogy a betegek egy része jogtalanul kettőnél több kúrát vett igénybe, ami tovább növelte a kifizetést. Ezen betegek (15 255 beteg) 71 388 db vényt váltottak ki, melyre az OEP-nek 514 millió forint társadalombiztosítási támogatást kellett kifizetnie.
    Az OEP 2001-ben javaslatot dolgoz ki ezen esetek kiszűrésére és a jogtalan igénybevételek szankcionálására.
    - Az emelkedő betegszám hatására kb. 181 millió forinttal növekedett a gyógyfürdő kifizetés.
    A gyógyfürdő ellátások közül a termál kádfürdőnél 6,3 %-kal, a víz alatti csoportos gyógytornánál 7,3 %-kal, a komplex gyógyfürdő ellátásnál pedig 7,2 %-kal nőtt a kezelések száma 1999. évről 2000. évre. A víz alatti csoportos gyógytorna és a komplex gyógyfürdő ellátás a kezelésfajták közül a leghatékonyabb. Ez indokolja a többlet-igénybevételt. A többi kezelésfajtánál viszont a kezelések száma csökkent. A legnagyobb visszaesés a szénsavas fürdők igénybevételénél figyelhető meg: 18,9 %-kal csökkent, illetve a csoportos gyógyúszásnál: 14,6 %-kal csökkent (372 805 darabról 318 157 darabra). Összességében tehát 2,6 %-kal csökkent a gyógyfürdő kezelések száma.
    A 2000. évre előirányzott 135 000,0 millió forint gyógyszertámogatás kiadásta költségvetési törvény módosítása 152 000,0 millió forintra emelte. A ténylegeskiadás 150 753,1 millió forint volt, amely megegyezik az év végi Kormány határozattal módosított előirányzat összegével.
    Az év során az időarányos teljesítés bázisául szolgáló 2000. évi eredeti előirányzat kevesebb volt, mint az 1999. évi tényleges kifizetés, míg a tervezett intézkedések közül a kiadásnövekedési ütemet csökkentő hatása a gyógyszeráremelés elhalasztásának volt egyedül. A halmozott tervezett előirányzatnak a halmozott időarányos előirányzattól való eltérése ezért hónapról-hónapra jelentősen nőtt, és már júliusban elérte a Kormány-intézkedést szükségessé tevő 5 %-ot. Ettől kezdve a havi gyógyszer-finanszírozási tervet a Kormány határozatokban (2173/2000., 2193/2000., 2237/2000., 2262/2000.) hagyta jóvá 2000 novemberéig.
    A költségvetési törvény felhatalmazása alapján december hónapban a Kormány (a 2326/2000. (XII. 21.) Korm. határozata szerint) átcsoportosítást hajtott végre a gyógyító-megelőző ellátás javára a gyógyszertámogatás és a gyógyászati segédeszköz támogatás előirányzatok maradványai terhére. Ennek eredményeképpen összesen 1 246,9 millió forinttal csökkent az előirányzat, amely így 150 753,1 millió forintra módosult.
    A vényforgalom 2000-ben 3 %-kal alacsonyabb volt az előző évinél, amely mintegy 5000 darabbal kevesebb lakossági vénybeváltást jelent az 1999. évihez viszonyítva. A kifizetés mégis növekedett, ennek oka az, hogy az Eü90-es jogcímre az előző évhez képest 9,7 %-kal több gyógyszert írtak fel. Ugyanakkor a nem támogatott gyógyszerek vényforgalma 9,7 %-kal csökkent. A többi jogcímnél pedig némi csökkenés figyelhető meg előző évhez képest.
    A lakossági térítési díjak 1999. évről 2000. évre (az 1999. évi árváltozások áthúzódó hatásaként) átlagosan 15 %-kal növekedtek. Legnagyobb mértékben az Eü90 (44,3 %) és a normatív fix (42 %) támogatású készítmények esetében nőtt a lakossági kifizetés.
    A 108/2000. (VI. 29.) Korm. rendelet szerint a gyógyszergyártók az előre bejelentett 8 %-os áremelést nem hajthatták végre. (Az emelés a társadalombiztosítás gyógyszerre fordítható keretének, illetve a lakossági terheknek további jelentős növekedését okozta volna, emelve az inflációt.)
    A támogatási kiadások növekedésének megfékezésére 2000. évben ellenőrzésioldalról az alábbi intézkedések történtek:
    A 109/2000. (VI. 29.) Korm. rendelettel módosított 134/1999. (VIII. 31.) Korm rendelet értelmében az év végén befejeződött a gyógyszertári és gyógyászati segédeszköz elszámoló informatikai rendszerek OEP általi hitelesítése. A hitelesítés kapcsán megtörtént az Elszámolási Bizonylatok felülvizsgálata, módosítása.
    A hitelesítési eljárás első lépésben annak érdekében történt, hogy a gyakran előforduló tévedéseket és hibás expediálásokat a rendszerek ne tegyék lehetővé, így a finanszírozásra beküldött gyógyszertári és gyógyászati segédeszköz elszámolások minél kevesebb hibával készüljenek el.
    Az OEP és a Megyei Egészségbiztosítási Pénztáraknál folyó ellenőrzési feladatok összehangolása érdekében megtörtént az ellenőrzésbe bevonható szakemberek feladatainak felmérése, szabad és kihasználható kapacitásuk meghatározása. A cél az volt, hogy az OEP feladataiban a vidéki ellenőrző főorvosok és ellenőrző főgyógyszerészek aktívan és szervezetten részt tudjanak venni.
    2000 szeptemberében elkészült az OEP Belső Ellenőrzési Szabályzata, mely egységesen kialakított rendszer szerint szabályozza az ellenőrzések rendjét és módját, iránymutató a szakmai ellenőrzések rendkívül szerteágazó, összetett feladatának irányításához és elvégzéséhez. A gyógyszer, gyógyászati segédeszköz és gyógyfürdő támogatások ellenőrzése kapcsán a területek kontroll-folyamatának részletes leírása mellett meghatározza az ellenőrzési folyamat struktúrába illesztését.
    A gyógyászati segédeszköz támogatásra 2000. évre jóváhagyott 23 951,0 millió forint az eredeti előirányzat, a tényleges kiadás 22 667,9 millió forint volt, mely megegyezik a decemberi átcsoportosítás következtében módosított előirányzattal.
    A társadalombiztosítási támogatással rendelhető gyógyászati segédeszközről és támogatás összegéről szóló 48/2000. (IV. 13.) Korm. rendelet szerint az egyedi méretvétel alapján készített ortézisek kikerültek a normatív támogatotti körből, ezért a rászorultak az egyedi gyártású termékekre főigazgatói méltányossági engedéllyel juthatnak ártámogatáshoz.
    A fix összegű támogatási csoportban a referencia termék minden esetben a legolcsóbb termék lett, ezzel is jelentős költségmegtakarítást eredményezve.
    A folyamatos ellenőrzések is éreztették hatásukat a gyógyászati segédeszköz 2000. évi kiadásaiban.
    A 48/2000. (IV. 13.) Korm. rendelet a korábbiakhoz képest leszűkítette a háziorvosok felírási jogosultságát, és ezzel egyúttal a járóbeteg szakellátás orvosait terhelte. Az április hónapban megjelent gyógyászati segédeszköz lista több száz új termékkel bővült, valamint kísérleti jelleggel beindult a segédeszközök kölcsönzési, részletvásárlási és használt eszközök visszavásárlási konstrukciója is. A gyógyászati segédeszközök rendelésének, forgalmazásának, javításának és kölcsönzésének szakmai követelményeiről szóló 12/2000. (IV. 13.) EÜM rendelet alapján az Országos Egészségbiztosítási Pénztárnak 2 vállalattal van kölcsönzési szerződése, az LBT Kft-től 2,0 millió forint, az S+K Kft-től pedig 145,9 millió forint értékben történt gyógyászati segédeszköz kölcsönzés.
    Az anyatejellátásra fordított összeg - szemben a rendelkezésre álló 203,0 millió forinttal 130,2 millió forintot tett ki. Az előirányzat 64,1 %-os teljesítése elsősorban az anyatejet pótló könnyen beszerezhető csecsemőtápszerek népszerűségének fokozódásával magyarázható.
    Az utazási költségtérítésre fordított kiadás 3 291,2 millió forint, az előirányzatnál 627,2 millió forinttal (23,5 %-kal), míg az 1999. évi tényszámnál 594,2 millió forinttal (22 %-kal) több. Az előirányzattól való eltérés részben a MÁV, valamint az autóbusz menetjegy ár éves emeléssel függ össze.
    Az egyéb kiadások együttes felhasználása 1 903,3 millió forint volt (kifizetőhelyeket megillető költségtérítés 688,2 millió forint, postaköltség és egyéb kiadás 1 215,1 millió forint), amely az előirányzatnál 380,0 millió forinttal (24,9 %-kal) magasabb.
    A kifizetőhelyeket megillető költségtérítés előirányzatot meghaladó növekedéséhez hozzájárult a gyermekgondozási díj bevezetése, az e címen elszámolható többlet 168 millió forint volt.
    A posta és egyéb kiadások összegéből - 1 215,1 millió forint - az ellátási postaköltségre fordított kiadás 1 042,7 millió forint volt, az APEH járulékbeszedéshez kapcsolódó pénzeszköz átadására 105,0 millió forint átutalás történt. A törvényben előírt bevételi feltétel mind az Ny. Alap, mind az E. Alap esetében teljesült, azonban az Alapok tervezettet meghaladó hiánya következtében a Pénzügyminisztérium a törvényben előirányzott összegnek csak egy részét engedélyezte az APEH részére kifizetni, amely az E. Alap esetében a fenti összeg (105,0 millió forint) átutalását jelentette.
    Működésre fordított kiadások
    A költségvetési törvény az E. Alap 2000. évi működési kiadásaira 16 659,3 millió forintot hagyott jóvá.
    A felügyeleti szervi, illetve intézményi hatáskörben 2 749,5 millió forint összegű módosításra került sor, melyet az előző évi előirányzat-maradvány igénybevétele, illetve a működési, bevételi többlet, valamint a PM fejezettől a világbanki program feladatainak áthúzódó teljesítéséhez kapcsolódó pénzeszközátvétel indokolt.
    A módosított előirányzat 19 408,8 millió forint, melyből a teljesítés 17 355,2 millió forint volt.
    A működési kiadások alakulásának és az előirányzat maradvány képződésének levezetése a következő:

    (millió forintban)

    Eredeti előirányzat

    16 659,3

    Módosított előirányzat

    19 408,8

    Teljesítés összesen

    17 355,2

    Kiadási megtakarítás

    2 053,5

    Bevételi elmaradás

    -339,6

    1999. évi előirányzat-maradvány

    320,9

    2000. évi előirányzat-maradvány

    2 034,8
    A teljesítés összegéből 15 628,9 millió forint a központi hivatali szerv (ideértve a megyei egészségbiztosítási pénztárakat is) felhasználása, 1 726,3 millió forint pedig az igazgatási szerveké.
    A "Központi hivatali szerv" alcím eredeti előirányzata 13 762,3 millió forint, amely 17 608,3 millió forintra módosult, a teljesítés 15 628,9 millió forint.
    A központi hivatali szerv alcímnél jelentős változást eredményezett, hogy a társadalombiztosítás pénzügyi alapjainak 2000. évi költségvetéséről szóló 1999. évi CIX. törvény 22. §-a módosította a társadalombiztosítás pénzügyi alapjainak és a társadalombiztosítás szerveinek állami felügyeletéről szóló 1998. évi XXXIX. törvény 8. §-ának (1) bekezdését. Ezzel a törvénymódosítással a fővárosi és pest megyei-, valamint a megyei egészségbiztosítási pénztárak jogi személyisége 2000. január 1-től megszűnt, a továbbiak során - az államháztartás működési rendjéről szóló 217/1998. (XII. 30.) Korm. rendelet 15. §-a alapján - mint az OEP központi hivatali szervének részjogkörű költségvetési egységei folytatták működésüket. A megyei pénztárak saját költségvetéssel nem rendelkeznek, a működésükhöz szükséges források, illetve kiadásaik teljesítése a központi hivatali szerv alcímnél jelenik meg.
    A személyi juttatások módosított előirányzat összege 6 833,2 millió forint, melyből a teljesítés 6 743,7 millió forint.
    A Magyar Köztársaság 2000. évi költségvetéséről szóló 1999. évi CXXV. törvény 50. §-a a köztisztviselői illetményalap összegét 2000. január 1-jétől 28 150 forintban állapította meg. Ezt követően 2000. május 1-jétől átlagosan 6 %-os mértékű illetményfejlesztés valósult meg differenciált módon, a munkavégzés értékelésének függvényében. A bérfejlesztés forrását egyrészt támogatás, másrészt a létszámcsökkentésből származó megtakarítások képezték.
    Az ágazat engedélyezett létszáma 5 060 fő volt. Az éves átlaglétszám 4 447 fő, a zárólétszám 4 517 fő.
    A munkaadókat terhelő járulékok eredeti előirányzata 2 715,3 millió forint, mely 2 680,8 millió forintra módosult, a teljesítés 2 610,0 millió forint.
    A dologi kiadások eredeti, 4 028,8 millió forintos előirányzata 5 111,1 millió forintra módosult, melynek teljesítése 4 374,4 millió forint volt. A dologi kiadásoknál jelentős eltérés mutatkozik az eredeti előirányzathoz képest mind a módosított előirányzatnál, mind a teljesítésben. Ennek az eltérésnek oka, hogy több megyei szerv közös üzemeltetésű épületben helyezkedik el az APEH Igazgatóságokkal. Az üzemeltetési költségek külön-külön történő számlázása a közszolgáltatók részéről általában - műszaki okok miatt - nem valósulhatott meg, ezért az érintett megyei egészségbiztosítási pénztárak a szolgáltatások teljes összegét fedezik, s ezt követően az APEH-re jutó részt továbbszámlázzák, amely így többletbevételként is megjelenik a központi hivatali szerv költségvetésében.
    Jelentős a kiadási megtakarítás, illetve a kötelezettségvállalással terhelt előirányzat-maradvány az egyéb dologi kiadásoknál, a készletbeszerzéseknél, a szolgáltatási kiadásoknál, valamint ezek általános forgalmi adó vonzata miatt a vásárolt termékek és szolgáltatások általános forgalmi adójának összegében az év végi beszerzések és a tárgyév utolsó hónapjai közüzemi, üzemeltetési, szolgáltatási kiadásainak következő évre áthúzódó pénzügyi rendezése miatt.
    Intézményi beruházás körébe tartozó feladatok ellátására 2 148,5 millió forint állt rendelkezésre, amelyből a teljesítés 1 086,3 millió forint. A rendelkezésre álló előirányzatokból megkezdődött az oktatási központok korszerűsítése. A gépjárműpark korszerűsítése jegyében összesen 16 gépkocsit szerzett be az OEP, szükség volt továbbá az irodatechnikai géppark bővítésére is. A megyei egészségbiztosítási pénztárak vonatkozásában megvalósult a veszprémi, az egri székház, valamint a kiskunhalasi, bajai és hódmezővásárhelyi kirendeltségek részleges, illetve teljes rekonstrukciója.
    A felújítás céljára törvényben biztosított 56,9 millió forintos előirányzat 174,2 millió forintra módosult. Az alapvetően állagmegóvási (homlokzatok és belső terek felújítása) és az épület-üzemeltetés hatékonyságának javítására irányuló (szigetelés, fűtési rendszer rekonstrukciója) tevékenységek teljesítése 117,1 millió forint volt.
    Az "Igazgatási szervek" alcím a Vasutas Társadalombiztosítási Igazgatóságot (VTI) és az Országos Orvosszakértői Intézetet (a továbbiakban: OOSZI) foglalja magában.
    A költségvetési törvény szerinti együttes eredeti kiadási előirányzatuk 1 322,0 millió forint, a módosított előirányzat (1 800,5 millió forint) az eredetihez képest 478,5 millió forintos növekményt tartalmaz, a teljesítés közel 96 %-os (1 726,3 millió forint).
    A személyi juttatási előirányzat 798,9 millió forintos eredeti előirányzata a 110,1 millió forintos növelés hatására 909,0 millióra módosult, a felhasználás 903,7 millió forint volt.
    A munkaadókat terhelő járulékoknál a módosított előirányzat (353,0 millió forint) és a teljesítés (343,8 millió forint) a személyi juttatási előirányzat évközi növekedése miatt haladta meg az eredetileg tervezettet.
    A dologi kiadások módosított előirányzata 426,1 millió forint volt, melyből a felhasználás 408,6 millió forint. A kiadások túlnyomórészt az OOSZI területi bizottságainak elhelyezésével összefüggő bérleti díj fizetésével kapcsolatosak.
    Az OOSZI eredeti előirányzataiból 92,3 millió forint szolgálta az orvosszakértői minősítési rendszer átalakításával kapcsolatos feladatok fedezetét. Az előirányzatból 70,8 millió forint került felhasználásra nagyrészt személyi juttatásra, valamint járulékokra és dologi kiadásokra.
    Az igazgatási szervek felhalmozási kiadásaira (felújítás, beruházás) összességében 112,4 millió forint állt rendelkezésre, amelyből a tényleges teljesítés 70,1 millió forint.
    A külön alcímen szereplő "Központi hivatali szerv által kezelt előirányzatok" az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény, valamint az államháztartás működési rendjéről szóló 217/1998. (XII. 30.) Korm. rendelet vonatkozó rendelkezései értelmében a teljesítésnek megfelelő intézményi hatáskörű átcsoportosítást követően használhatók fel.
    A Világbanki kölcsön kamat- és tőketörlesztésének előirányzata 550,0 millió forint volt, amelyből kamatfizetésre 250,0 millió forintot, kölcsöntörlesztésre 300,0 millió forintot tervezett az OEP. A kamat- és tőketörlesztés pontos mértékéről a Magyar Államkincstár tájékoztatta a központi hivatali szervet, amelynek alakulását nagymértékben befolyásolták a devizaárfolyamok, a hitel német márkában történő nyilvántartása miatt. Ennek következtében a kamatfizetések és a kölcsönök előirányzatán összességében 29,3 millió forintos túllépés alakult ki. Az előirányzatot meghaladó teljesítést a költségvetési törvény 4. §-ának e) pontja tette lehetővé.
    Az Informatikai fejlesztési kiadások céljára jóváhagyott 900,0 millió forintos központi kezelésű előirányzatból dologi jellegű kiadásokra 250,9 millió forintot, beruházásra 649,1 millió forint fordíthatott az OEP. Ez utóbbi előirányzat esetén kiemelt előirányzatok közötti átcsoportosítással, valamint a többletbevételek egy részének bevonásával további forrásokat biztosított a központi hivatali szerv az informatikai fejlesztési célok megvalósítására. Informatikai célok megvalósítását szolgálta továbbá a központi hivatali szerv előző évi intézményi beruházási előirányzat-maradványa. Fenti előirányzatokból hardver eszközök (számítógépek, nyomtatók) vásárlása mellett a meglévő szoftverállomány karbantartására, korszerűsítésére is lehetőség volt. A rendelkezésre álló keret tette lehetővé többek között az adattárház fejlesztését, a gyógyító-megelőző ellátások központosított utalását, a számítógépes iktatási rendszer fejlesztését, a számvitellel-gazdálkodással összefüggő nyilvántartási rendszerek modernizálását, hálózatfejlesztési feladatok ellátását. Az intézményi beruházási előirányzat kötelezettségvállalással terhelt összegéből 250 millió forint részben forrást biztosít egy nagyteljesítményű központi szerver beszerzéséhez is.
    Az EU csatlakozás felkészülési kiadásai címén rendelkezésre álló 125,0 millió forintos előirányzatból a ténylegesen felhasznált összeg 33,5 millió forint, a kötelezettségvállalással terhelt maradvány 16,6 millió forint. Az eredetileg 30 fős létszámbővítésre fordítható keretből a fejlesztés csak részben valósult meg (5 fő). A felhasznált összegből 21,6 millió forintot (munkaadót terhelő járulékokkal együtt) létszámfejlesztésre, 11,9 millió forintot, továbbképzésre, illetve konferencián való részvételre fordított a központi hivatali szerv.
    A 2000. évi működési költségvetési előirányzat-maradvány összege 2 034,8 millió forint. Ezen belül a tárgyévi előirányzat-maradvány 1 713,9 millió forint, amely a 2 053,5 millió forintos kiadási megtakarításból és a 339,7 millió forintos bevételi elmaradásból tevődik össze.
    A képződött előirányzat maradvány összegéből kötelezettségvállalással terhelt 1 729,7 millió forint, melynek kiadási jogcímenkénti bontása a következő:
    Ezer forintban

    Megnevezés

    Személyi jutt.

    Munka-adót terhelő járulék

    Dologi kiadás

    Felújítás

    Beruházás

    Összesen

    Folyamatos működési kiadások

    14 862

    8 370

    544 891

    36 946

    187 490

    792 559

    Fejlesztési kiadások

    - inf. fejlesztés

    65 504

    853 619

    919 123

    Orvosszakértői minősítési rendszer

    557

    864

    1 421

    EU csatlakozás

    240

    16 376

    16 616

    Mindösszesen

    15 659

    8 370

    627 635

    36 946

    1 041109

    1 729 719
    Vagyongazdálkodás kiadásai
    A vagyongazdálkodással kapcsolatos kiadások az előirányzott 625,0 millió forintot jelentősen meghaladó, 1 387,1 millió forint összegben teljesültek:
    - 571,7 millió forint a Postabank Rt. részvényekkel kapcsolatos viszontgaranciális fizetési kötelezettség (Az 530,0 millió forint előirányzattal szembeni 41,7 millió forint túllépés a tervezettnél magasabb kamatfizetési kötelezettség miatt keletkezett.)
    - 815,4 millió forintot tettek ki az ellátási vagyonnal kapcsolatos kiadások a 95,0 millió forintos előirányzattal szemben. A 262,9 millió forint ÁFA fizetési kötelezettségen kívüli 457,5 millió forint többletkiadásból 413,6 millió forintot az értékpapírokkal kapcsolatos kiadások 1999. évről áthúzódó összege indokol.
    Az Egészségbiztosítási Alap vagyonának alakulása
    Az Egészségbiztosítási Alap vagyona 2000. évben 135 924,1 millió forintról 58 259,0 millió forintra csökkent. Legjelentősebb mértékű csökkenés a követelések állományában következett be.
    Az ingatlanok állomány értéke az előző évhez képest 2 105,3 millió forinttal csökkent. A Wesselényi úti székház átadásra került a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma részére.
    A befektetett pénzügyi eszközök állományértéke 2000. évben 85,5 millió forinttal csökkent. A csökkenést befolyásoló tényező, hogy a Club Aliga Rt. részvény átadásra került az Egészségügyi Minisztérium részére.
    Az üzemeltetésre, kezelésre átadott eszközök állományának értéke 1999. évhez viszonyítva 2000. évben 2 025,2 millió forinttal csökkent. A csökkenés oka, hogy a költségvetési törvény 13. §-a értelmében Club Aliga ingatlan együttes 2000. évben a kincstári vagyoni körbe került.
    A készletek állománya 1 888,2 millió forinttal csökkent az előző évhez viszonyítva, melynek oka az ingyenesen átvett ingatlanok (Idex, Blaha L. székház), valamint a járuléktartozás fejében átvett ingatlanok értékesítése és ennek következtében az állományból történő kivezetése.
    A követelések Egészségbiztosítási Alapot megillető hányadának állományértéke az előző évhez viszonyítva 47 925,5 millió forinttal csökkent. Ezen belül az adósok között kerül bemutatásra az APEH által kimutatott járulék, egészségügyi hozzájárulás adósokkal kapcsolatban felmerült követelések, kintlevőségek.
    A követelések összege 56 607,7 millió forint, mely az előző azonos időszakhoz viszonyítva 49 216,0 millió forinttal csökkent.
    Az értékpapírok között a járuléktartozás ellenében OEP hatáskörben átvett rövid lejáratú értékpapírok, valamint egyéb értékpapírok címszó alatt részvények és az 1999. évben a befektetett pénzügyi eszközök közül átsorolt részvények, üzletrészek kerülnek kimutatásra. Az egyéb értékpapírok állomány értéke az előző évhez képest 1 689,1 millió forinttal csökkent. A csökkenést értékesítés és értékvesztés indokolja.
    A pénzeszközök állományértéke az induló állományhoz viszonyítva 486,2 millió forinttal csökkent.
    Az egyéb aktív pénzügyi elszámolások állomány értéke 2000. évben 21 459,9 millió forinttal csökkent. Ez egyrészt a MEP-ek tartalékának központosításából, másrészt a 2000. év végi OEP-ONYF közötti elszámolás pénzügyi rendezése keretében átadott előleg csökkenéséből adódott..
    Az E. Alap vagyonának forrása 77 665,1 millió forinttal csökkent.
    A saját tőke állománya 17 094,7 millió forinttal tovább csökkent, amelyet az adósságállomány és a befektetett eszközök állományának jelentős csökkenése okozott.
    A költségvetési tartalékok egyenlege 2000. évben 3 677,7 millió forinttal csökkent.
    A hosszúlejáratú kötelezettségek - Postabank garancia - állományértéke az előző évhez képest 468,7 millió forinttal csökkent.
    A rövidlejáratú kötelezettségek összege az előző időszakhoz viszonyítva 38 155,6 millió forinttal csökkent. A változást nagymértékben befolyásolta a működési célú kötelezettségek 16.385,4 millió forinttal történt növekedése, valamint az APEH járulék, EHO elszámolásból adódó 54 482,9 millió forintos túlfizetések csökkenése.
    Az egyéb passzív pénzügyi elszámolások állományértéke 2000. évben 18 268,4 millió forinttal csökkent 1999. évhez viszonyítva. Ennek oka egyrészt a MEP-ek tartalékának központosítása, másrészt a nem társadalombiztosítást terhelő ellátások folyósításához kapcsolódó túlfinanszírozások, valamint az Alapok közötti év végi elszámolás keretében biztosított előleg összegének csökkentése.
    A hitelállomány igénybevételének alakulása az Egészségbiztosítási Alapnál:
    A kincstári egységes számlához kapcsolódó megelőlegezési számla nyitó egyenlege 60 635 millió forint, záró egyenlege 62 246 millió forint volt.
    A társadalombiztosítás pénzügyi alapjai 1999. évi költségvetésének végrehajtásáról szóló törvény az 1999. évi hiány megtérítését 2000. december 31-i hatállyal írta elő.
    III. Fejezet
    A TÁRSADALOMBIZTOSÍTÁS PÉNZÜGYI ALAPJAI KÖLTSÉGVETÉSÉNEK VÉGREHAJTÁSÁVAL KAPCSOLATOS RENDELKEZÉSEK
    8. §-hoz
    A Ny. Alap 1. cím, 6. alcím a központi költségvetési hozzájárulások előirányzat teljesítése tartalmazza a Pénzügyminisztérium fejezet 26. cím, 1. alcím, 1. jogcím terhére a magánnyugdíjpénztárba átlépők miatti járulékkiesés pótlására a 63 231,0 millió forint átutalás összegét.
    9. §-hoz
    Az Igazságügyi Minisztérium a saját fejezetéből e jogcímen az Ny. Alap részére 1 233,5 millió forintot, az E. Alaphoz 107,9 millió forint összeget utalt át. Az 1. cím, 3. alcím, 9. előirányzat-csoport tartalmazza a fegyveres testületek kedvezményes nyugellátásainak kiadásaihoz való hozzájárulás előirányzat teljesítését.
    10. §-hoz
    A társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény 66. §-a és a 2000. évi 9. §-a alapján az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság és igazgatási szervei a szociális rászorultságot is figyelembevevő nyugdíj megállapításra és nyugdíjemelésre rendelkezésre álló 600,0 millió forint összeget, illetve egyszeri szociális segélyekre 380,8 millió forintot a Ny. Alapból és az E. Alapból finanszírozott nyugellátások részeként folyósítottak.
    11. §-hoz
    A Ny. Alap 2000. évben adatszolgáltatási és nyilvántartási feladatokra a központi hivatalai szervnél 358,6 millió forintot és az igazgatási szerveknél pedig 136,0 millió forint összeget használt fel. A központilag tervezett feladatellátás egy része az igazgatási szerveknél valósult meg, melyet a tényadatok tükröznek.
    Az Országos Orvosszakértői Intézet eredeti előirányzataiból 92,3 millió forint szolgálta az orvosszakértői minősítési rendszer átalakításának finanszírozását. Az előirányzott összegből személyi juttatásokra, azok járulékaira, valamint dologi kiadásokra 70,8 millió forint került felhasználásra.
    12. §-hoz
    A Ny. Alap az EU-csatlakozásra történő felkészüléshez kapcsolódó kiadásokra 120,8 millió forintot használt fel, amely alapvetően a jogharmonizáció, valamint az intézményfejlesztés területére összpontosult.
    A PHARE-Consensus project keretében a "Migráns munkások szociális biztonsága" program megvalósítása érdekében az Európai Integrációs Tárcaközi Bizottság 2. sz. munkacsoportjában az ONYF munkatársai rendszeres tevékenységet folytatnak és ellátják az 1408/71, ill. az 574/72 EGK rendeletekkel összefüggő jogharmonizációs feladatokat.
    Az intézményfejlesztés keretében az ágazatnál összesen 20 fő felvételére került sor. Kialakításra került a Fővárosi és Pest Megyei Igazgatóságon az az iroda, amely a külföldiek nyugdíj megállapításával foglalkozik.
    Az év folyamán folytatódott a nyugdíjágazat szakembereinek uniós csatlakozásra való felkészítése, a német és francia partnerintézményeinkkel évente rendszeres együttműködésre került sor. Az uniós felkészüléssel szoros összefüggésben megszervezésre került az ágazat 50 dolgozójának a számítástechnika területén való továbbképzése.
    Az EU csatlakozás felkészülési kiadásai címén rendelkezésre álló 125,0 millió forintos előirányzatból az E. Alap csak 33,5 millió forintot használt fel. A töredékes felhasználás oka a Phare-projektet megalapozó, ún. twinning szerződés aláírásának, s ezzel hatályba lépésének a tervezetthez képest későbbi megvalósulása. A projekt végrehajtásával együtt járó feladatok döntő részéhez tartozó kiadási igény a szerződés hatályba lépésével a 2001. évet terheli. A felhasznált 33,5 millió forintból 21,6 millió forint összegben létszámfejlesztésre, 6,5 millió forint összegben továbbképzésre, 3,4 millió forint összegben pedig konferencia megrendezésére került sor.
    13. §-hoz
    A Ny. Alap a költségvetési tartaléka terhére 2000-ben visszautalta a 1125,9 millió forint összegű előző évi szufficitet a központi költségvetés részére. Ugyancsak végrehajtásra került a központi költségvetésből finanszírozott ellátások megtérítési különbözetének rendezése: a Ny. Alap visszautalta a központi költségvetés részére a 370,0 millió forintot, a központi költségvetés megtérítette az E. Alapnak a 2 650,0 millió forintot. Az E. Alap a megadott határidőre teljesítette a 2000. évi CXIX. törvény 19. §-ában foglalt 46,0 millió forint átutalását a Ny. Alap részére. Megtörtént továbbá az új korengedményes nyugdíjkifizetések 1999. december 31-ei különbözetének ONYF általi elszámolása.
    14. §-hoz
    A vagyongazdálkodásból származó bevétel a Ny. Alapnál 6 161,6 millió forint, az E. Alapnál 3 885,4 millió forint volt 2000-ben. Az ellátással összefüggő számottevő nagyságú vagyonelem már sem a Ny. Alap, sem az E. Alap tulajdonában nincs. A KT. 13. §-ának (5) bekezdésében meghatározott módon elszámolt vagyongazdálkodási bevételhez kapcsolódó, a vagyon értékesítésével járó kiadások és a Postabank garanciális kötelezettségének teljesítése után fennmaradó bevételi többlet az ellátások fedezetét biztosította. A megmaradt vagyonelemek tekintetében az értékesítés határideje 2002. december 31-ig meghosszabbításra, az E. Alaptól a képzőművészeti alkotások kincstári körbe kerülése javasolt.
    15. §-hoz
    A KT. 16. §-a alapján pénzügyminisztériumi felhatalmazás alapján a Ny. Alap 295,0 millió forint, az E. Alap 105,0 millió forint összeget pénzeszközátadással az APEH részére rendelkezésre bocsátott.
    16. §-hoz
    A nem a társadalombiztosítás pénzügyi alapjai terhére folyósított ellátások 2000. évi megtérítési különbözetének pénzügyileg még nem rendezett részét a központi költségvetés a XIX. fejezet 16. cím 2. alcímen megtervezett jövedelempótló és kiegészítő szociális támogatások jogcímén a Ny. Alap esetében 79,9 millió forintot, az E. Alap a központi költségvetésnek 336,4 millió forint összeget 2001. december 31-i hatállyal megtéríti. Az E. Alap által folyósított ellátások 2000. évi megtérítési különbözete tartalmazza az 1999. évi megtérítési különbözet (kerekítésből adódó alulfinanszírozás miatti) 0,5 millió forintos összegét.
    Az Ny. Alap részére utalandó összeg a rokkantsági járadék (-0,3 millió forint), a megváltozott munkaképességűek járadékai (-61,4 millió forint), egészségkárosodási járadék (-20,0 millió forint), bányászok korengedményes nyugdíja, (11,6 millió forint) mezőgazdasági járadék (70,9 millió forint), vakok személyi járadéka (-9,5 millió forint), politikai rehabilitációs és más nyugdíj kiegészítések (372,7 millió forint), házastársi pótlék (33,5 millió forint) és egyéb (-477,4 millió forint) tételek összegzéséből adódik. Az E. Alap által a központi költségvetés részére utalandó összeg a családi támogatások (67,4 millió forint), a megváltozott munkaképességűek keresetkiegészítése (22,0 millió forint) és a közgyógyellátás (247,0 millió forint) tételsoroknál jelentkezik.
    A Ny. Alap köteles visszautalni a központi költségvetésnek a XXII. fejezet 24. cím 2. alcímen megtervezett személyi kárpótlás alapján megállapított életjáradék visszatérítése jogcímén 23,0 millió forintot.
    17. §-hoz
    Az Országgyűlés dönt a Ny. Alap és az E. Alap mérlegének elfogadásáról.
    18. §-hoz
    Az E. Alap befektetett eszközök állományának tételes kimutatását a törvényjavaslat 4. sz. melléklete tartalmazza. (A Ny. Alap esetében a mérlegben már nem szerepelnek befektetett eszközök, mivel azok - a vagyonértékesítéssel összefüggésben - átvezetésre kerültek a forgóeszközök közé.)
    19. §-hoz
    Az 5. sz. melléklet részletezi a társadalombiztosítás pénzügyi alapjaival szemben fennálló tartozások fejében átvett vagyon alakulását.
    IV. Fejezet
    A társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény módosítása
    20. §-hoz
    A javaslat kibővíti a foglalkoztatói fogalomkört a Területi Államháztartási Hivatalokkal és a központosított illetményszámfejtést végző illetményszámfejtő hellyel.
    Az egyházi személyek és a szerzetesrendek tagjai (egyházi személyek) 2001. január 1-jével biztosítottakká váltak és ennek megfelelően járulékfizetési kötelezettségeik is az általános szabályok szerint alakultak. A járulék megfizetésének alapját a törvény a minimálbérben határozza meg, mivel az egyházi személyek a járuléktörvény (Tbj.) 4. §-ának k) pontjában meghatározott járulékalappal nem rendelkeznek. Az egészségbiztosítás pénzbeli ellátásainak feltételrendszere alapján az egyházi személyek a 3%-os egészségbiztosítási járulék-kötelezettség ellenére nem jogosultak a táppénz, a terhességi gyermekágyi segély, valamint a gyermekgondozási díj igénybevételére.
    A módosítás arra irányul, hogy a törvényi szabályozás a járulékfizetési kötelezettséget az igénybe vehető szolgáltatáshoz igazítsa. Ennek megfelelően az egyházi személy után - ide nem értve az egyháztól, felekezettől nyugdíjban részesülő, illetőleg a társadalombiztosítási saját jogú nyugellátásban (Tny. tv. 6. § (1) bek.) részesülő egyházi személyt - az egyház társadalombiztosítási járulékot, nyugdíjjárulékot, magánnyugdíjpénztári tagdíjat fizet. Ennek értelmében a Tbj. szerinti nyugdíjas fogalom is kiegészítésre került.
    A módosítás javaslatot tartalmaz továbbá - a pályakezdők kötelező pénztártagságának eltörlésére figyelemmel - a tagsági jogviszony keletkezésének megkülönböztetésére.
    A társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény módosítása
    21. §-hoz
    A módosítással lehetővé válik a nyugdíjas fogyasztói árindex figyelembe vétele a kiegészítő nyugdíjemelés esetében, amennyiben az magasabb a várható fogyasztói árindexnél.
    A magánnyugdíjról és a magánnyugdíjpénztárakról szóló 1997. évi LXXXII. törvény módosítása
    22. §-hoz
    A módosítások a pályakezdők kötelező pénztártagságának megszüntetésével kapcsolatos rendelkezéseket tartalmazzák.
    A jelenleg hatályos szabályok különbséget tesznek a pénztártagság keletkezésének kötelező (pályakezdő) és önkéntes elhatározáson alapuló formája között. 2002. évtől tagsági jogviszony kizárólag önkéntes döntés alapján keletkezhet. A tagsági jogviszony önkéntes elhatározáson alapuló létrejötte kapcsán a módosított jogszabály a továbbiakban is megkülönböztetést tesz az eredetileg önkéntesen (a törvény hatályba lépésétől kezdődően 1999. augusztus 31-éig pénztárat választók) és a pályakezdőként a továbbiakban önkéntesen belépő személyek között.
    A módosítással a pályakezdők részére biztosított lesz a tisztán társadalombiztosítási és a "vegyes" nyugdíjrendszer közötti választási lehetőség, valamint meghatározott ideig a két rendszer közötti átjárás. Ehhez szükségessé vált a biztosítási jogviszony keletkezési időpontjának ismételt meghatározása, illetve a választásra nyitva álló határidő leteltét követően a döntési lehetőséggel nem élő biztosítottak státuszának végleges rendezése.
    A módosítás végül lehetővé teszi a korábban (1998. július 1. - 2001. december 31.) kötelezően magánnyugdíjpénztár tagjává vált személyek számára döntésük felülvizsgálatát, amelynek határideje igazodik a társadalombiztosítási nyugdíjrendszerbe visszalépő pénztártagok előtt nyitva álló határidőhöz (2002. december 31.).
    A kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény módosítása
    23. §-hoz
    A módosítás értelmében az egészségügyi intézményekhez hasonlóan az OEP egyszeri kamatmentes finanszírozási előleget nyújthat a járóbeteg-ellátás keretében a gyógyszerek árához nyújtott támogatással igénybevehető szolgáltatást nyújtó szolgáltató számára a lakosság biztonságos egészségügyi ellátása érdekében. Az előleg nyújtására és annak visszafizetésére vonatkozó részletszabályokat a Kormány rendeletben szabályozza.
    Az egészségügyi hozzájárulásról szóló 1998. évi LXVI. törvény módosítása
    24. §-hoz
    A személyi jövedelemadó-rendszerben a nyugdíjjal azonosan kezelt jövedelmek százalékos Eho-ban történő egységes kezelést, fizetési mentesítést, a központosított illetményszámfejtési rendszer bevezetése miatt a kifizetőhelyi fogalom pontosítását, valamint az egyszerűsített bevallási nyilatkozattételre jogosult mezőgazdasági őstermelők Eho. megállapításának, megfizetésének szabályait rendezi a javaslat.
    V. Fejezet
    ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK
    25. §-hoz
    A záró rendelkezés a törvény hatálybaléptetésén túl további rendelkezéseket is tartalmaz.
    A javaslat szerint az APEH adatszolgáltatására vonatkozó rendelkezés pontosításra kerül a társadalombiztosítás pénzügyi alapjai esetében.
    A nyugdíjemelés 2001. év utáni években történő zökkenőmentes végrehajtásához szükséges pontosítani a jelenlegi törvényi rendelkezést, mert 2002. évben már nem csak a 2001. január 1-je előtt megállapított nyugellátások, hanem a 2001. évben megállapított nyugellátások is emelésre kerülnek.
    A vonatkozó törvények módosítása a családtámogatási és a fogyatékossági támogatási feladatoknak az Államháztartási Hivatalba való 2002. január 1-jétől történő átadása értelmében, valamint az egyháztól, felekezettől nyugdíjban részesülők saját jogú nyugdíjasként kezelésére vonatkozó pontosítás miatt szükséges. A javaslat továbbá a központosított illetményszámfejtést végző illetményszámfejtő hely társadalombiztosítási kifizetőhelykénti besorolását is tartalmazza.
    A folytatáshoz előfizetés szükséges.
    A jogszabály aktuális szövegét és időállapotait előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink érhetik el!
    {{ item.ArticleTitle }}

    {{ item.ArticleLead }}

    A folytatáshoz előfizetés szükséges!
    A jogi tudástár előfizetői funkcióit csak előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink használhatják: az aktuális időállapottól eltérő jogszabály tartalma (korábban vagy később hatályos), nyomtatás, másolás, letöltés PDF formátumban, hirdetés nélküli nézet.

    A folytatáshoz lépjen be, vagy rendelje meg előfizetését.

    exit_to_app Belépés Előfizetés

    Keresés az oldal szövegében