A társadalombiztosítási járulék-folyószámlák rendezéséről szóló T/1050. számú törvényjavaslat indokolása

Kiválasztott időállapot: Mi ez?
  • Jogterület(ek):
  • Tipus:
  • Érvényesség kezdete: 
  • Érvényesség vége: 
  • Jogszabály indoklása: 1999. évi LXIV. törvény

MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?

A társadalombiztosítás pénzügyi alapjai kinnlevőségeinek rendezéséről, a járulékbeszedés, végrehajtás és ellenőrzés egységes rendszerének kialakításáról szóló 10/1995. (III. 1.) OGY határozat csak részben került végrehajtásra, ezért a társadalombiztosítási ellátások fedezetét jelentő járulékbefizetéseket nyilvántartó, az 1998. december 31-éig vezetett járulék-folyószámlák megbízhatósága, adatainak valódisága nem megfelelő, nem éri el azt a feldolgozottsági szintet, ami az eredményes felhaszná...

A társadalombiztosítási járulék-folyószámlák rendezéséről szóló T/1050. számú törvényjavaslat indokolása
INDOKOLÁS
Általános indokolás
A társadalombiztosítás pénzügyi alapjai kinnlevőségeinek rendezéséről, a járulékbeszedés, végrehajtás és ellenőrzés egységes rendszerének kialakításáról szóló 10/1995. (III. 1.) OGY határozat csak részben került végrehajtásra, ezért a társadalombiztosítási ellátások fedezetét jelentő járulékbefizetéseket nyilvántartó, az 1998. december 31-éig vezetett járulék-folyószámlák megbízhatósága, adatainak valódisága nem megfelelő, nem éri el azt a feldolgozottsági szintet, ami az eredményes felhasználás, alkalmazás alapfeltétele.
A társadalombiztosítási járulékbeszedés a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjakra jogosultakról valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény (Tbj.) 1998. évi módosításával 1999. január 1. napjával az állami adóhatóság feladatává lett. A Tbj. 53. §-a (1) bekezdésének rendelkezése szerint a folyószámlák egyeztetett egyenlegét 1999. december 31-éig meg kell állapítani és nyitóegyenlegként 1999. február 1-jei esedékességgel felvezetni az állami adóhatóság által megnyitott új járulék-folyószámlákra.
A jelenlegi rendezetlen állapot gyors és halaszthatatlan megszüntetése érdekében szükséges az állami adóhatóságot olyan eszközökkel, jogosultságokkal felruházni, amelyekkel az 1999. január 1-je előtt vezetett járulék-folyószámlák rendezetlen állapotát rövid időn belül megszüntetheti. E jogosultságokkal az adóhatóság kivételesen és kizárólagosan a tárgyalt folyószámla probléma megoldása érdekében élhet.
Az 1999. január 1-jétől megnyitott járulék-folyószámlák kezelésére az adóigazgatás rendjéről szóló 1990. évi XCI. törvény rendelkezéseit kell alkalmazni.
Részletes indokolás
Az 1. §-hoz
A járulék-folyószámlák rendezése során a társadalombiztosítás kinnlevőségeinek csökkentése és a költségvetés bevételeinek növelése érdekében az APEH megyei járulékigazgatóságai (a Fővárosi és a Pest megyei járulékigazgatóság) a foglalkoztatók, az egyéni vállalkozók, valamint a 11 százalékos egészségbiztosítási járulék fizetésére kötelezettek (Tbj. 49-§ (1) bek.) és a megállapodás alapján járulékfizetők (Tbj. 34. §) folyószámláinak 1999. január 31-ei állapotáról értesítést adnak ki. Az értesítéseket 1999. július 31-éig kell kiküldeni, amelyekre a járulékfizetésre kötelezettek 30 napon belül észrevételt tehetnek. Az értesítés kézbesítése a hivatalos iratok kézbesítésére vonatkozó szabályok szerint történik. A tartozás kimutatására az Art.-ban foglaltaknak megfelelően jogcímenkénti bontásban kerül sor.
A 2. §-hoz
A járulékigazgatóság 15 napos felkészülési idő biztosítása mellett egyeztetésre idézheti a járulékfizetőt. Az egyeztetés kötelező, ha a járulékfizető észrevételt tett, illetőleg az egyeztetési eljárás lefolytatását kéri. Az idézésben meg kell jelölni az egyeztetés tárgyát, idejét, helyét és azt a figyelmeztetést, hogy a járulékfizetési kötelezettségre vonatkozó dokumentumokat be kell mutatni.
A 3. §-hoz
A törvénytervezet 3. §-a értelmében az egyeztetésen meg kell állapítani a folyószámla tényleges egyenlegét (a tartozásokat, illetőleg a többletbefizetést). Járuléktartozás megállapítása esetén az egyeztetés során a járulékfizetésre kötelezett kérheti az Art. 81. §-a szerint biztosított fizetési könnyítések alkalmazását. E szerint az adóhatóságnál nyilvántartott járuléktartozásra fizetési halasztás és részletfizetés adható, feltéve, ha a fizetési nehézség a kérelmezőnek nem róható fel és átmeneti jellegű.
A 4. §-hoz
Az egyeztetésről jegyzőkönyvet kell felvenni. A jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell a megállapított egyenleget, külön bontásban a járuléktartozást, a bírságot és a késedelmi pótlékot.
Az 5. §-hoz
A folyószámlák rendezéséhez fűződő kivételes érdek indokolja a nagyobb járuléktartozás befizetése esetére juttatott, az 5. §-ban szabályozott kedvezmény biztosítását is, mely szerint, az egyeztetési eljárás során megállapított járuléktartozás befizetésének igazolása esetén, az egyenlegen kimutatott késedelmi pótlék és bírság teljes mértékben törlésre kerül.
Ezzel a lehetőséggel azok is élhetnek, akik a törvény hatályba lépésekor a tartozás megfizetésére már korábban megállapodást kötöttek a társadalombiztosítási igazgatási szervekkel, illetőleg határozattal fizetési könnyítésben részesültek.
Ha a folyószámlán lévő járuléktartozás nem haladja meg a 10.000 forintot, akkor a járulékigazgatóság a tartozást, a késedelmi pótlékot és a bírságot elengedi (törli).
A 6. §-hoz
A törvénytervezet 6. §-a rögzíti, hogy a törvény szerint lefolytatott egyeztetések során megállapított egyenlegek kerülnek nyitó egyenlegként felvezetésre. A járulékigazgatóságoknál a Tbj. 53. §-ának (1) bekezdése szerint 1999. február 1-jei esedékességgel megnyitott új járulék-folyószámlák kezelésére az Art. rendelkezéseit kell alkalmazni.
A 7. §-hoz
A 7. § záró rendelkezéseket tartalmaz. A törvény hatálybalépése mellett rendelkezik néhány átmeneti eljárási szabályról, nevezetesen arról, hogy a járulékigazgatóságok a nyilvántartások kialakítása érdekében a Tbj-ben meghatározott kiegészítő adatszolgáltatást kérhetnek az érintettektől. A Tbj. 51. §-ának (2) bekezdésével ellentétben a bevallás, bejelentés és adatszolgáltatás 1999. évben mágneses adathordozón nem teljesíthető. A folyószámla egyenleg megállapításával összefüggő eljárás során az e törvényben megállapított eltéréssel a Tbj. 56. §-át kell alkalmazni.
Együtt kezelendő a T/1050. sz.
TÁJÉKOZTATÓ
a társadalombiztosítási járulék-folyószámlák rendezéséről szóló törvényjavaslat költségkihatásairól
A járulék-folyószámlák száma - az 1998. december 31-i állapot szerint - 2.077.607 darab, amelyből a működő járulékalanyok folyószámláinak száma 915.443 darab.
A működő, forgalmi adatokat mutató tartozásos folyószámla tulajdonosok száma meghaladja a 421.000-et, a tartozás összege pedig a 136 milliárd forintot, amelyből 92 milliárd forint a járuléktartozás. Az adósok fele várhatóan élni fog azzal a kedvezménnyel, amelyet a törvényjavaslat biztosít számára, s megfizeti a járuléktartozást, mielőtt a végrehajtási eljárás megindítására sor kerülne.
A társadalombiztosítás pénzügyi alapjainak 1999. évi költségvetéséről szóló törvény a kintlévőségek behajthatóságából 45,5 milliárd forintot irányoz elő, amely a prognosztizálható adatok alapján és a hátralékos járulékalanyok felének fizetési hajlandóságát feltételezve, s figyelembe véve a törvényjavaslat szerinti lehetőségeket, némileg túlteljesülhet. A várható mintegy 46 milliárd forint járulékbevétel mellett 22 milliárd forint késedelmi pótlék törlés jelentkezhet.
A kintlévőségi adatokat a Függelék tartalmazza.
A folytatáshoz előfizetés szükséges.
A jogszabály aktuális szövegét és időállapotait előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink érhetik el!
{{ item.ArticleTitle }}

{{ item.ArticleLead }}

A folytatáshoz előfizetés szükséges!
A jogi tudástár előfizetői funkcióit csak előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink használhatják: az aktuális időállapottól eltérő jogszabály tartalma (korábban vagy később hatályos), nyomtatás, másolás, letöltés PDF formátumban, hirdetés nélküli nézet.

A folytatáshoz lépjen be, vagy rendelje meg előfizetését.