adozona.hu
A társadalombiztosítás pénzügyi alapjainak 1999. évi költségvetéséről szóló T/326. számú törvényjavaslat indokolása
A társadalombiztosítás pénzügyi alapjainak 1999. évi költségvetéséről szóló T/326. számú törvényjavaslat indokolása
Kiválasztott időállapot:
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
- Jogszabály indoklása: 1998. évi XCI. törvény
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
A társadalombiztosítás pénzügyi alapjainak költségvetési javaslata a gazdaság 1998. évi és 1999. évi várható folyamatain alapul és a Kormány programjában meghatározott prioritásokat érvényesíti.
A költségvetéseket bemutató mellékletek új szerkezeti formában és címrenddel tartalmazzák a tervezett előirányzatokat.
Az 1999. évi költségvetés kialakítását meghatározó főbb tényezők az alábbiak:
- A munkáltatói terhek 6 százalékpontos csökkentése, amelynek következtében a társadalombiztosítási a ...
A társadalombiztosítás pénzügyi alapjainak 1999. évi költségvetéséről szóló T/326. számú törvényjavaslat indokolása
INDOKOLÁS
Általános indokolás
A társadalombiztosítás pénzügyi alapjainak költségvetési javaslata a gazdaság 1998. évi és 1999. évi várható folyamatain alapul és a Kormány programjában meghatározott prioritásokat érvényesíti.A költségvetéseket bemutató mellékletek új szerkezeti formában és címrenddel tartalmazzák a tervezett előirányzatokat.
Az 1999. évi költségvetés kialakítását meghatározó főbb tényezők az alábbiak:
Bevételek
- A munkáltatói terhek 6 százalékpontos csökkentése, amelynek következtében a társadalombiztosítási a járulékmérték 1999. évben 33%-ra csökken (az 1998. évi 39%-ról),- Az egészségügyi hozzájárulás új kételemű rendszere (részben jövedelemarányos, részben tételes meghatározású),
- A biztosítottak által fizetendő nyugdíj- és egészségbiztosítási járulék mértéke a hatályos törvény előírásának alapján 1999. évben 8+3%; ebből a magánnyugdíjpénztári tagok 1%-ot fizetnek a társadalombiztosítási nyugdíjrendszerbe és 7%-ot tagdíjként. A pénztártagok létszáma az előrejelzések szerint 1999-ben mintegy 300 ezer fővel emelkedik, ezt követően lényegében a pályakezdőkkel változik és a hozzátartozó bevételkiesés a nyugdíjágazat egyenlegében, illetőleg a költségvetési támogatási igény növekedésében jelenik meg,
- A foglalkoztatottak száma mérsékelten növekszik, a regisztrált munkanélküliek száma csökken,
- A nominálbérek tervezett 13%-os növekedésével együtt jár a járulékfizetési kötelezettség alá tartozó jövedelmek felső összeghatárának változása, amelynek egy naptári napra jutó összege 5 076 forint, naptári évre számítva 1 852 800 forint.
- Jellemzője a társadalombiztosítás pénzügyi alapjai 1999. évi költségvetésének a központi költségvetési támogatás fokozódó részvétele az alapok finanszírozásában.
Kiadások
- A nyugdíjkiadások átlagosan 14,2%-kal emelkednek. A költségvetés a 11%-os, de legalább 3.500 forint/hó nyugdíjemelés mellett fedezetet biztosít a létszámcsere hatásokra is.- A természetbeni egészségbiztosítási kiadások 12,8%-kal, a pénzbeli egészségbiztosítási kiadások 16,3%-kal növekednek, tehát valamennyi ellátási területen reálnövekedésre nyílik lehetőség. A gyógyító-megelőző ellátások növekedése amennyiben a gazdasági növekedés eléri a tervezett szintet, meghaladhatja a 17%-ot.
A járulékrendszerbeli változások és a kiadások inflációt meghaladó növekedése ellenére a költségvetési támogatások bővülésének eredményeként az 1999-re tervezett hiány kisebb, mint az 1998. évi várható.
Részletes indokolás
1. §-hoz
A főösszegek
A javaslat a társadalombiztosítási alrendszer, - amely a Nyugdíjbiztosítási Alap (továbbiakban: Ny. Alap) és az Egészségbiztosítási Alap (továbbiakban: E. Alap) költségvetésének összegzéséből adódik -, bevételi főösszegét 1569,5 milliárd forintban, kiadási főösszegét 1611,2 milliárd forintban, hiányát pedig 41,7 milliárd forintban állapítja meg. A hiány rendezésének kötelezettségét a törvényjavaslat az 1999. évi központi költségvetés végrehajtásáról szóló törvénybe utalja. Az alrendszer középtávú költségvetési számítását az 1. számú táblázat, az 50 éves nyugdíjkitekintést a tájékoztató tartalmazza.2. §-hoz
A Nyugdíjbiztosítási Alap költségvetése
A törvény 3. sz. melléklete az Ny. Alap bevételi és kiadási főösszegét egyaránt 914,7 milliárd forintban állapítja meg. A költségvetési egyensúlyt, a 101,9 milliárd forint összegű központi költségvetési támogatás biztosítja, az Áht. 86. § (8) bekezdésében szabályozottak szerint. A tervezés szintjén a magánnyugdíjpénztárba átlépők miatti járulék-kiesési pótlás 81,5 milliárd forint, a bevétellel nem fedezett kiadásokra átadott költségvetési támogatás 20,4 milliárd forint. A gyermekgondozási segélyben részesülők utáni központi térítés 10,5 milliárd forint.Bevételek
A nyugdíjbiztosítási ellátások fedezetéül szolgáló bevételek tervezett előirányzata 872,6 milliárd forint, amely 86,2 milliárd forinttal haladja meg a bázis időszak előirányzatát és a várható teljesítésnél 99,5 milliárd forinttal magasabb.A nyugdíjbiztosítási járulékbevételek előirányzata 619,8 milliárd forint. Nagyságrendjét az előírt makroparaméterek és a szerkezeti változás hatása, ezen belül a foglalkoztatókat terhelő nyugdíjbiztosítási járulék mértékének a bázis időszakhoz viszonyított 2%-ponttal történő csökkenése határozta meg.
A biztosítottak által fizetett nyugdíjjárulék bevételek előirányzata 118,3 milliárd forint.
Ezen belül a munkavállalói (egyéni) nyugdíjjárulék bevétel 97,0 milliárd forint. A magánnyugdíjpénztári tagok által fizetett nyugdíjjárulék mértéke változatlanul 1%, ami 11,6 milliárd forint bevételt jelent. A tőkefedezeti rendszerbe átlépők, illetve az új belépők száma miatt az Ny. Alapnál kialakuló járulék-bevételi elmaradás becsült mértékét a központi költségvetés előirányzata fedezi.
Az egyéni nyugdíjjárulék befizetések két kisebb összegű, de nem elhanyagolható, további összetevője a munkanélküli járadék és az egyes szociális ellátások után fizetett járulékok előirányzata.
Az egyéb járulékok és hozzájárulások tervezett bevétele 7,4 milliárd forint, amely tartalmazza a munkanélküli ellátás után fizetett nyugdíjbiztosítási járulék 6,8 milliárd forintos előirányzatát. Szerkezeti változásként önállóan kerül bemutatásra a "megállapodás alapján fizetők járulékbevételei" és a "közteherjegy után befolyt járulék" bevételek. Ez utóbbinál, az alig egy éves működési tapasztalat alapján csak szerény mértékű növekedés prognosztizálható.
A késedelmi pótlék és bírság előirányzata 12,5 milliárd forint, amely 25%-kal haladja meg a bázis év várható teljesítését, tekintettel a kintlévőségek behajtása során alkalmazott kiegyenlítési sorrendre.
A kintlévőségek behajtásából származó járulékbevételek előirányzata 24,0 milliárd forint, amelyet a járulékbevételeknél vettünk számba. Így az a munkáltatói és az egyéni járulék-befizetési előirányzatok részét képezi.
A társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény alapelvként rögzíti, hogy az állam a nyugellátások kifizetését akkor is biztosítja, ha a Nyugdíjbiztosítási Alap kiadásai meghaladják a bevételeket. A nyugdíjfolyósítás állami garanciáját fejezi ki a bevételi (támogatási) tételek megjelenítése a Ny. Alap költségvetésében, amelynek igénybevételét a Magyar Köztársaság 1999. évi költségvetéséről szóló törvény 29. § szabályozza.
A nyugdíjbiztosítási tevékenységgel kapcsolatos egyéb bevételek a kifizetések visszatérítését és egyéb esetleges bevételeket is tartalmazza, 2,2 milliárd forintos összegben.
A működési célú bevételek tartalmazzák az átvett pénzeszköz összegét is. Az előterjesztés tartalmazza a központi költségvetés működési célú térítését - 0,7 milliárd forint - és az egyéb működési költségtérítéseket. A működési célú bevételek főösszege 2,94 milliárd forint, melyből a világbanki kölcsönből megvalósuló beruházások fedezete 2 milliárd forint. Ez az előirányzat tartalmazza a hazai hozzájárulást és a tőketörlesztést is.
A vagyongazdálkodással kapcsolatos bevételből 39,1 milliárd forint fordítható az ellátások fedezetére.
Kiadások
A nyugdíjbiztosítási ellátások kiadásai
A nyugdíjkiadás 1999. évi tervezett összege 896,6 milliárd forint, ez az 1998. évi várható nyugdíjkiadást 14,2%-kal haladja meg. Az ellátottak átlagos havi száma a becslések szerint 2 millió 438 ezer fő lesz, 20 ezer fővel, nem egészen 1%-kal több mint az 1998-ra várható összlétszám.Az egyszeri méltányossági segélyekre 350 millió forint a keretösszeg, míg a méltányossági nyugdíjemelés összege 600 millió forint a teljes kiadási összegből a két biztosítási ágban együttesen.
Öregségi nyugdíjak
A sajátjogú nyugdíjak legjelentősebb tétele, az öregségi nyugdíjak kiadás csoportja teszi ki a tervezett nyugdíjkiadás közel 70%-át. Az öregségi nyugdíjasok száma a korhatárt betöltött nyugdíjasokon kívül, ideértve a korkedvezményes és ideiglenes nyugdíjasokat is, 1999-ben 1 millió 682 ezer fő körül becsülhető. Ez 17 ezer fővel, 1%-kal magasabb az 1998. évi várhatónál. Az 1 főre jutó havi átlagos ellátás 30.500 forint körül alakul 1999-benRokkantsági és baleseti nyugdíjak
A sajátjogú nyugdíjak kiadásának 1/5-ét teszik ki a korhatárt betöltött I-III. csoportos és korhatár alatti I-II. csoportos rokkantsági-, baleseti rokkantsági ellátások. Ez a teljes nyugdíjkiadás mintegy 17%-át jelenti, becsülhetően 14,0%-kal emelkedik. A tervezett létszám 431 ezer fő körül alakul, 9 ezer fővel több az 1998. évinél ami 2,3%-os növekedést jelent. Az 1 főre jutó havi ellátás 1999-ben 28.800 forint körül alakul, tehát 1.600-1.700 forinttal marad el a rokkantsági nyugdíjak színvonala az öregségi nyugdíjakétól.Hozzátartozói ellátások
A hozzátartozói ellátások közel 2/3-a alapellátásként kerül kifizetésre, ez képezi az idesorolt ellátottak egyetlen, vagy fő ellátását a nyugdíjrendszerből. A tervezett 80,0 milliárd forint kiadás az összkiadás 8,8%-a. Az özvegyi-szülői nyugdíjak, valamint az ide tartozó árvaellátások csoportjának növekedése a csökkenő létszámalakulás miatt a legalacsonyabb a nyugellátások között. A tervezhető létszám, mintegy 325 ezer fő, 6 ezer fővel 1,7 %-kal alacsonyabb az 1998. évinél. Az 1 főre jutó havi ellátás valamivel magasabb, mint az öregségi nyugdíjak 2/3-a, becsülhetően 21.030 forint körüli összeg lesz.A hozzátartozói ellátások kiadásainak több, mint 1/3-a kiegészítő ellátás, azérintett nem egészen 500 ezer fő sajátjogon szerzett nyugdíja mellett kapja ebből a kiadás csoportból az ellátását, valamilyen kiegészítő nyugdíjként. Ezen ellátás az összes nyugdíjkiadás 5,2%-át képviseli, várhatóan 47,4 milliárd forint összegben. Az ellátások számának növekedése nem éri el a 2%-ot, az átlagos havi folyósítási összeg 8.000 forint körül lesz, az öregségi nyugdíjak összegének 26%-a.
1999-ben a nyugdíjkiadás tervezett alakulására a nyugdíjemelés mértéke és a kiadásnövekedés automatizmusai hatnak meghatározó módon. Szerkezeti összetétel-változással az ideiglenes özvegyi nyugdíjasok számának minimális növekedésén túl nem kell számolni. A kiadásnövekedés döntő hányadát több mint 92%-át 1999-ben a nyugdíjemelési intézkedések hatása képezi. A fennmaradó 8%-ot az automatizmusok teszik ki. A létszámváltozás és az állomány összetételének a változása 1999. évben jelentősebb kiadásnövelő tényező, mint a korábbi években volt.
Kiadásnövelő nyugdíj-automatizmusok
1998-ban a létszámemelkedésből származó kiadásnövekedés a várható adatok szerint nem lesz jelentős mértékű, mindössze 0,6 milliárd forint, a korhatár alatti I-II. csoportos rokkantsági ellátások figyelembevétele nélkül. A nyugdíjas létszám alakulásában jelentősebb változásra lehet számítani, 1999-ben a létszámemelkedés hatása meghaladja a 6,0 milliárd forintot. A korábbi évekhez képest egyébként nem túl jelentős növekedés azzal magyarázható, hogy 1999-ben megnyílik a nyugdíjbavonulási lehetőség az 1938-ban született férfiak és az 1942-ben született nők számára, akik betöltik a 61, illetve 57 éves nyugdíjbavonulási életkort. Ezen évjáratok jelentős része már nyugdíjas, kisebb része pedig élt az előrehozott nyugdíjazás és egyéb szabályok biztosította lehetőségekkel. Finanszírozásilag azoknak, akik a III. rokkantsági csoportba sorolt korengedményes, vagy előnyugdíjazási szabályok alapján vettek igénybe ellátást, 1999-től a Nyugdíjbiztosítási Alap az ellátásuk forrása.Az 1999-re várható létszámnövekedés követi az utóbbi évek általános tendenciáját. A 90-es évek első felében tapasztalt nagyméretű létszámnövekedés után a növekedés további üteme kismértékben ugyan, de fokozatosan és állandóan csökkent.
Az 1998-tól hatályos nyugdíjtörvény változatlanul hagyta a nyugdíj-megállapítás főszabályait. Az összeg meghatározásánál évente eggyel nő a beszámítandó kereseti évek száma. 1999-ben már 11 év jövedelmének teljes évi és a nyugdíjbavonulás évének töredékévi keresete határozza meg a nyugdíjat.
Változatlan szabály, hogy a nyugdíj megállapításakor a megelőző negyedik és régebbi éveket a nyugdíjazásnál két évvel korábbi keresetek szintjéhez kell igazítani az országos nettó átlagkereset egyes években történő növekedése alapján. Ennek megfelelően 1999-ben az 1988-1995-ös évek kereseteit kell az 1997. évi szintre felhozni, s a nyugdíjazás előtti harmadik - az 1996-os - év jövedelme pedig változatlan marad. Az 1997. évi 24,1%-os nettó keresetindex miatt a korábbi évek lényegesen nagyobb összeggel fognak beszámítani a nyugdíjba, mindebből következően javulni fog az induló nyugdíjak szintje.
A degresszió és valorizáció korábbi éveknél kedvezőbb alakulása összességében azt eredményezi, hogy 1999-ben érezhetően jobb feltételekkel vonulhatnak nyugdíjba a jogosultak, mint 1998-ban, tehát az induló nyugdíjak színvonala nő.
Működésre fordított kiadások (4. sz. melléklet)
A címrend szabályozása a nemzetközi osztályozásnak megfelelően kerül bevezetésre a társadalombiztosítás területén is 1999-ben.A működésre fordított kiadás előirányzata 16,4 milliárd forint.
A működési költségvetésben a törvényi kötelezettségek teljesítését a központi költségvetési szervekre vonatkozó előírásokhoz, paraméterekhez közelítő feltételekkel, az új jogszabályi kötelezettségekből adódó többletfeladatokkal, valamint az új címrendnek megfelelő szerkezeti változásokat tartalmaz a törvényjavaslat.
Az 1999. évi címrendben:
- A Központi hivatali szerv alcímben a Nyugdíjbiztosítási Alap kezelője, az ONYF szerepel.
- Az Igazgatási szervek alcímbe összevonásra került a területi igazgatási szervek és a NYUFIG előirányzata.
Az előirányzat biztosítja a működés minimális feltételeit, a folyamatos működés területén az előirányzatok szintrehozását, a nyugdíjbiztosítási nyilvántartási projekthez, illetve az adatszolgáltatás és nyilvántartási rendszer korszerűsítéséhez kapcsolódó kiadásokat.
A járulékvertikumnak az APEH-ba történő integrálásából adódó járulékellenőrzési létszám átcsoportosítás 450 fő.
A személyi juttatások 5%-kal növekedtek.
Az igazgatási szerveket, mint munkaadókat is terhelő járulék nagyságrendjét a létszámfejlesztés és fogyás, a járulék mértékének csökkenése, valamint az egészségügyi hozzájárulás növekedése határozta meg.
A dologi kiadások növekménye az inflációs hatást veszi figyelembe.
A felhalmozási és fejlesztési kiadások tartalmazzák a legszükségesebb ingatlanberuházásokat, valamint a nyugdíjbiztosítási nyilvántartási projekt teljesítéséhez kapcsolódó forrásokat, valamint a legszükségesebb informatikai jellegű fejlesztéseket.
Az informatikai fejlesztések előirányzata az országos egységes megállapító rendszer az un. NYUGDMEG rendszer folyamatos, a változó felhasználói igények biztosításához szükséges továbbfejlesztéseket, a nyugdíjfolyósítási rendszer biztonságos működtetésének feltételeit, valamint az informatikai és ügyviteltechnikai eszközök pótlását tartalmazza.
A nyugdíjmegállapításhoz szükséges megnövekedett ágazati nyilvántartási feladatok ellátását biztosító személyi feltételeket belső átcsoportosítással, a területi nyugdíjellenőrzés munkatársainak esetenkénti bevonásával, valamint az 1998. évben megvalósított nyilvántartási létszámfejlesztéssel biztosítja az ONYF.
A vagyongazdálkodás kiadásai
Az előirányzat 1,6 milliárd forintos összege tartalmazza a Postabank garanciális kötelezettségének teljesítését (1,4 milliárd forint), valamint az egyéb vagyongazdálkodással kapcsolatos kiadásokat.3. §-hoz
az Egészségbiztosítási Alap költségvetése
Az Egészségbiztosítási Alap 1999. évi bevételi főösszege 654,8 milliárd forint, kiadási főösszege 696,5 milliárd forint, hiánya pedig 41,7 milliárd forint.A részletes adatokat a törvényjavaslat 5. és 6. számú melléklete tartalmazza.
Bevételek
A bevételek döntő részét kitevő járulékbevételek (munkáltatói és egyéni járulékbevételek) alakulása a következő tényezők hatását tükrözi:
- a bruttó keresettömeg 13,6 %-kal nő,
- a munkáltatói egészségbiztosítási járulék mértéke 15%-ról 11%-ra csökken,
- az egyéni járulékfizetés felső határa napi 5076 forintra emelkedik
- a százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulásból 20,1 milliárd forint többletbevétel tervezhető,
- a tételes egészségügyi hozzájárulás a jelenlegi 2.100 Ft/fő/hó összegről 3.600 Ft/fő/hó összegre emelkedik. Az e fizetési kötelezettségből származó bevétel 151,6 milliárd forint.
Mindezek figyelembevételével a munkáltatói egészségbiztosítási járulék előirányzata 330,0 milliárd forint, a biztosítotti (egyéni) egészségbiztosítási járulék előirányzata pedig 74,3 milliárd forint. (Ezek a tételek tartalmazzák a behajtásból származó bevételeket.)
A járulékbevételek közül a baleseti járulék bevételnél 1999-re meghatározó a 10%-os járulékmérték 5%-ra csökkentése, melynek hatására az ilyen címen előirányzott bevétel alig több, mint 0,5 milliárd forint.
A bevételi számításoknál figyelembevételre került továbbá, hogy az egészségbiztosítási járulék fizetésére kötelezett személyek által fizetett járulék 11,5%-os mértéke 0,5%-ponttal csökkent.
Az egészségügyi hozzájárulás rendszerében bekövetkezett változás hatásaként az előirányzat összességében 171,7 milliárd forint.
1999-ben a kintlévőségek behajtásából származó bevételek előirányzata 21,5 milliárd forint.
A központi költségvetési hozzájárulások összege 30,8 milliárd forint.
Az egészségbiztosítási tevékenységgel kapcsolatos egyéb bevételek előirányzata 4,9 milliárd forint.
A működési célú bevételek összege 3,7 milliárd forint, melyből a központi költségvetés működési célú térítése 1,5 milliárd forint.
Vagyongazdálkodással kapcsolatos bevételből az ellátások fedezetére fordítható 14,6 milliárd forint.
Kiadások
Az Egészségbiztosítási Alap kiadásain belül a legnagyobb arányt képviselő gyógyító-megelőző ellátások 1999. évi előirányzata 350,2 milliárd forint. Az előirányzat egyes területeken összhangban van a központi költségvetésben és a helyi önkormányzati területen tervezett automatizmusokkal.
Fejlesztések, átcsoportosítások az alábbi szakterületeken jelentkeznek.
- Járóbeteg-szakellátás 47,9 milliárd forint előirányzatából 0,8 milliárd forint a fejlesztés összege, melyek a következők:
A társadalombiztosítási alapok 1998. évi költségvetéséről szóló 1997. évi CLIII. törvény módosította az 1996. évi LXIII. törvényt (az ún. kapacitás-törvényt). Eszerint a járóbeteg-szakellátás lehetséges óraszáma 1999-re - 10.000 főre vetítve - a jelenlegi 390 óráról maximum 429 órára nőhet. Ez 10 % többletet jelent a jelenleg lekötött kapacitásokhoz képest. Feltéve, hogy az intézmények a lehetséges fejlesztést csak részben használják ki, továbbá azt, hogy a TAJ-szám alapú járóbeteg teljesítmény jelentés bevezetésre kerül, és azzal a nem megalapozott teljesítmények jelentése csökken, végül is mindez együtt 0,75 milliárd forintos fejlesztést indokol.
- CT, MRI 7,3 milliárd forint előirányzatából a fejlesztés összege 0,4 milliárd forint.
Ezen összegből 150 millió forint a megszabott keretösszeg miatti jelenlegi alacsony kihasználtság növelésére, 225 millió forint új készülékek befogadására fordítandó.
- Művesekezelés 8,9 milliárd forint előirányzatból a fejlesztések összege 0,4 milliárd forintot tesz ki.
- Fekvőbeteg szakellátás (ügyeleti díj) előirányzata 209,3 milliárd forint.
Az EDDSZ és a Népjóléti Minisztérium megállapodása alapján a Kormány az ügyelet díjazásában 1999-re 3 milliárd forint többletforrásra tett ígéretet. Ez az összeg az 1998. évi fejlesztés szintezésével, a bérnövekmény szintezésével, a bérnövekménnyel, valamint a fejlesztés összegével együtt 3 milliárd forint. Indokolttá vált ezt az összeget az 1998. évi előirányzattal együtt az aktív fekvőbeteg ellátás előirányzatába átcsoportosítani és ezt a kasszasort megszüntetni.
- Az iskolaegészségügy 1,3 milliárd forintos előirányzatából 0,2 milliárd forint a fejlesztés, amelyet az egészséges, normatív rendszerű finanszírozás alkalmazása indokol.
- Az anya-, gyermek- és ifjúságvédelem előirányzata 8,3 milliárd forint.
A védőnői szolgáltatásban szakmai és az érdekképviseleti szervek által is szorgalmazott normatív rendszerű finanszírozás csak többletforrás biztosításával vezethető be. Az 5/1995. (II. 8.) NM rendelet szerinti normatíva (az egy védőnő által ellátandó várandós anyák és 16. életév alatti gondozottak száma lehetőleg ne haladja meg a 400 főt) figyelembevételével 5,2-5,3 ezer védőnői szolgálat szervezése és működtetése szükséges. (A jelenleg finanszírozott szolgálatok száma 4 200 ezer). Átlagosan havi 100 ezer forint/szolgálat költség esetén (ami kb. 22 %-os növekedést jelent) a finanszírozási többletigény 1.300 millió forint. Tekintettel arra, hogy nem várható az összes új szolgálat 1999. január 1-jével történő beindulása, a tényleges fejlesztési igényt a maximális igény közel 45 %-ában indokolt meghatározni.
- Fogorvosi szolgáltatás előirányzata 10,1 milliárd forint.
A 0,5 milliárd forint tervezett fejlesztést a teljesítménydíjazás arányának növelésére szükséges felhasználni.
A gyógyszer-támogatási kiadások 122,9 milliárd forintos előirányzata mintegy 2,3%-kal haladja meg az ilyen címen 1998-ban várhatóan felmerülő kiadásokat.
Az előirányzat magában foglalja a speciális szerződés szerint támogatott magas árú gyógyszerekkel kapcsolatos kiadásokat (6,6 milliárd forint) is. Az előirányzat azzal a feltételezéssel került meghatásra, hogy a gyógyszer-támogatási előirányzat betarthatóságát biztosító rendszerbeli változtatások kerülnek bevezetésre.
A gyógyászati segédeszközök támogatására szolgáló 1999. évi előirányzat 22,6 milliárd forint. A tervezésnél figyelembe vételre került a fogyasztói árak 1999. évi várható növekedési üteme, a betegséggyakoriság változása, valamint a támogatottak és a támogatásba bevont eszközök körének bővülése. A javasolt előirányzat megtarthatósága érdekében a következő intézkedésekkel számoltunk: a szabályozottsági szintet javító szakmai, jogszabályi rendezés, a fix összegű támogatás körének kiterjesztése a helyettesíthetőség bevezetésével, a rendelési szabályok módosítása, a vényszintű elszámolási rendszer bevezetése.
A gyógyfürdő ellátások 1999. évi előirányzata 2,0 milliárd forint, figyelembe véve a fogyasztói árnövekedést, a betegséggyakoriság emelkedést, valamint a kiadásnövekedést mérséklő intézkedéseket.
A táppénzkiadások előirányzata 46,8 milliárd forint. Ennek meghatározása az 1998-ban várható táppénzkiadás összege, az 1998. évi bruttó keresetnövekedés (18%) és változatlan ellátási feltételek figyelembevételével történt.
A korhatár alatti III. csoportos rokkantsági és baleseti ellátásokelőirányzata 117,7 milliárd forint. Az előirányzat figyelembe veszi az 1998. évi várható kiadás nagyságát, számol a létszámnövekedés és cserélődés egyenlegeként megvalósuló 2%-os növekedéssel és a korhatáremelésből származó 4,1 milliárd forintos többletkiadással, továbbá - a nyugdíjindexálás várható változására tekintettel - az ellátás 13%-os növekedésével.
Működésre fordított kiadások
Az 1999. évi működési kiadások bázisának kialakításánál figyelembe vételre kerültek azok az 1998. év során végrehajtott és várható átcsoportosítások, amelyek az eredeti költségvetés főösszegére nem voltak hatással, de annak belső struktúrájában változásokat eredményeztek, valamint az 1998. évi szervezeti változások (Egészségbiztosítási Önkormányzat, Felügyelő Bizottság és Területi Egészségbiztosítási Bizottságok megszűnése). Ezen felül az évközi előirányzat-változtatások éves szintrehozását is figyelembe vettük.A személyi juttatások 5%-kal növekednek
A dologi kiadások növekménye az inflációs hatást veszi figyelembe a munkaadókat terhelő járulék nagyságrendjét a járulék mértékének csökkenése, valamint az egészségügyi hozzájárulás mértékének növekedése határozta meg.
A járulékbeszedési, behajtási, valamint a folyószámla nyilvántartási feladatok APEH-hez történő integrálása a feladatok ellátásához szükséges humán forrás és ehhez kapcsolódó kiadási előirányzatok (3,8 milliárd forint) átadásával jár.
Az 1999. évi felújítási kiadásoknál csak az elengedhetetlenül fontos és sürgős munkálatok tervezett összegei kerültek előirányzatosításra.
A gyermeknevelési támogatás folyósításának végrehajtásával kapcsolatos működési kiadások összege 0,1 milliárd forint összegben került meghatározásra.
A felhalmozási és fejlesztési kiadásokon belül csak az elengedhetetlenül szükséges beruházásokkal számoltunk 0,7 milliárd forint összegben, amelyek döntő részben a területi igazgatási szerveket érintik. Az informatikai fejlesztés címén a jelenleg működő rendszerek jogszabály-változásokból adódó módosítását, továbbá az elhasználódott számítástechnikai eszközök pótlását, karbantartását vettük figyelembe, melynek összege 0,5 milliárd forint.
A világbanki hitelből megvalósuló informatikai beruházások és a kapcsolódó hazai kiadások, valamint az esedékes törlesztés fedezetére 2 milliárd forint szerepel a költségvetésben, amelyet azonban csak a folyamatban lévő vizsgálatok lezárulása után, a Kormány döntésének megfelelően lehet felhasználni.
Az ellenőrzési rendszerek fejlesztésével kapcsolatos létszámigény és kiadások előirányzata 0,8 milliárd forint, melyben a következő szakterületek érintettek: kifizetőhelyi ellenőrzés, TAJ szám alapú teljesítményfinanszírozás ellenőrzése, központi személyi nyilvántartás, egészségügy-finanszírozás ellenőrzése, egészségügyi szolgáltatók minőségbiztosításának ellenőrzése.
A folyamatos működési, valamint az egyszeri kiadásokat és fejlesztéseket figyelembe véve, az 1999. évi működési költségvetés kiadásai összesen 19,0 milliárd forintot tesznek ki.
4. §-hoz
Az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény 12. §-ának (3) és (4) bekezdésében meghatározott előirányzat-módosítási kötelezettség nélkül túlléphető bevételi és kiadási előirányzatokat nevesíti az (1) bekezdés. Eszerint a kiadások közül túlléphetők a pénzbeli ellátások (nyugdíjak, táppénz, GYES), de nem léphetők túl - a természetbeni egészségbiztosítási ellátások kiadásai (gyógyító-megelőző ellátás finanszírozása gyógyszer, gyógyászati segédeszköz, stb.).A javaslat szigorúbb a korábbi évekénél, amikor a gyógyszer, gyógyászati segédeszköz előirányzat túlléphető, s ezáltal korlátozhatatlan volt.
A Postabank alaptőke emeléssel kapcsolatos befizetési kötelezettségnek a teljesítése csak a vagyonértékesítés terhére finanszírozható, mivel az vagyonnal kapcsolatos teljesítés.
A működési kiadások teljesítésével kapcsolatosan az Áht. általános, a költségvetési szervekre vonatkozó előírásai érvényesek. Ezért csak a működési többlet bevétel és a jóváhagyott pénzmaradvány összegével növelhető a törvényi előirányzat.
5. §-hoz
A kötött természetbeni ellátások kiadási előirányzatában szerepel az a végkielégítésre fordítható összeg, amely a tartós megtakarítást eredményező létszámleépítéshez kapcsolódik - ennek korlátozása nem indokolt a jövőbeni megtakarítás érdekében.A gyógyító-megelőző ellátások kasszái között - a kötött felhasználási lehetőségű végkielégítés és a kormánydöntéshez kötött céltartalékon kívül - évközben, a megjelölt hatáskörben átcsoportosítási lehetőséget szükséges biztosítani, hogy a felhasználás igazodhasson az év közben változó feltételekhez és szükségletekhez.
6. §-hoz
A gyógyító-megelőző ellátások, a gyógyszer- és gyógyászati segédeszköz ellátások finanszírozása - összefüggésben az államháztartásról szóló törvény pénzellátási szabályaival - pénzforgalmi terv alapján történik.7. §-hoz
A törvényjavaslat mellékletében egy soron szereplő felhalmozási és fejlesztési kiadások célelőirányzat összevont összeget tartalmaz, a megvalósítandó feladatokat a hozzájuk tartozó összegekkel nevesíti a javaslat.8. §-hoz
A társadalombiztosítás pénzügyi alapjainak költségvetési törvénye minden évben meghatároz egy bizonyos összeget, amely szociális indíttatású nyugdíjmegállapításra, illetve -emelésre fordítható. Ez 1999-ben 600 millió forint. Az egyszeri szociális segélyekre fordítható összeg pedig 350 millió forint.9. §-hoz
A vagyonértékesítési kötelezettség 1999-ben a működési célvagyon kivételével kiterjed az alapok teljes vagyonára. A törvényben előírt 53,7 milliárd forintos ellátási célú igénybevételt meghaladó többletbevétel felhasználásáról a javaslat szerint az alapokat felügyelő Kormány dönt. A zárszámadásban részletesen, a tényleges tartalomnak megfelelően kell beszámolni, ezért a vagyongazdálkodási bevételeket a javaslat szerint a megfelelő jogcímeken kell év közben nyilvántartásba venni.10. §-hoz
A gyógyító-megelőző ellátások 350,2 milliárd forintos előirányzatán belül az E. Alap kiadásainak 1%-át kitevő összeg zárolt céltartalékként szerepel, amelyet a Kormány döntése alapján lehet felhasználni, ha a gazdaság folyamatai, s ehhez kapcsolódóan a járulékbevételek kedvezően - a törvényjavaslatban előirányzottak szerint - alakulnak. A kasszákat érintő zárolásokat az indokolás 2. számú táblája mutatja be.11. §-hoz
A működési bevételek között szerepel a nem társadalombiztosítási alapokat terhelő ellátások (családi és jövedelempótló támogatások, pénzbeli kárpótlás, stb.) folyósítási költségeinek megtérítésére átvett pénz, amelyből az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóságot a Szociális és Családügyi Minisztériumtól 0,7 milliárd forint, a Pénzügyminisztériumtól 0,1 milliárd forint; az Országos Egészségbiztosítási Pénztárt a Szociális és Családügyi Minisztériumtól 1,5 milliárd forint illeti meg.A javaslat az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság főigazgatójának hatáskörébe rendeli a központosított intézményi kiadások 1,4 milliárd forintos előirányzatnak a felhasználását, amely elsősorban központosított beszerzésekre fordítható, s a felhasználásról a központi hivatali szervek és az igazgatási szervek tényleges kiadásai között kell elszámolni.
12. §-hoz
A javaslat a központi költségvetésből a Pénzügyminisztérium fejezeten keresztül finanszírozott világbanki program keretében megvalósuló informatikai fejlesztéseknek, és az ahhoz kapcsolódó hazai kiadásoknak a fedezetét tartalmazza. Az Állami Számvevőszék a társadalombiztosítás pénzügyi alapjai 1997. évi zárszámadásának ellenőrzéséről szóló jelentésében ismertette, hogy az informatikai fejlesztésekkel kapcsolatban célvizsgálat lefolytatását rendelte el. Ugyanakkor az Országgyűlés Egészségügyi és Szociális Bizottsága is tényfeltáró albizottságot hozott létre, - az OEP is belső vizsgálatot rendelt el - az informatikai fejlesztések átvilágítására. Ezért a javaslat az előirányzat felhasználását a Kormány döntési hatáskörébe utalja úgy, hogy a vizsgálatok eredményétől függően a tényleges fejlesztési kiadások megvalósulásának az érdekében átcsoportosítási jogkörrel is felhatalmazza az Országgyűlés.13-14. §-hoz
A javaslat a megszűnt Nyugdíjbiztosítási Önkormányzat tulajdonában lévő azon gazdasági társaságok megszüntetésével és jogutódlásával kapcsolatos kérdéseket rendezi. Az elmúlt években a vagyonjuttatásból, illetve a járuléktartozásból származó ingatlanok egy részét működési célra hasznosították a megszüntetett önkormányzatok. A vagyonértékesítési kötelezettség egyértelmű végrehajtása, valamint a társadalombiztosítási igazgatási szervek működése érdekében van szükség a működési célú vagyonelemek meghatározására.15. §-hoz
A társadalombiztosítás pénzügyi alapjai 1998. évi költségvetéséről szóló 1997. évi CLIII. törvény 14. § (3) bekezdésének a módosítása az önkormányzatok megszüntetése miatt szükséges pontosítás.16. §-hoz
A kötelező egészségbiztosítási ellátások nyújtására kötött szerződések hatályának meghosszabbítását tartalmazza a javaslat. Így lehetőség van a szerződések Kormányhatáskörben történő felülvizsgálatára 1999. március 31-ig.17. §-hoz
A járó és fekvőbeteg szakellátási tisztán teljesítmény alapú díjazásának visszaállítása javasolt, ezért a fix díjakkal kapcsolatos szövegrészletek elhagyása indokolt.A fogászati ellátás finanszírozási rendszere 1999-től igazodik az alapellátás, illetve a szakellátás területén alkalmazott szabályokhoz. Az új szabályok szerint a fogászati alapellátásban korcsoportos pontszámrendszer, valamint a jelentett teljesítményekkel arányos teljesítménydíjazás alapján történik.
A fogászati szakellátás a járóbeteg ellátás finanszírozási szabályait alkalmazza.
18. §-hoz
A progresszív ellátás kiegészítő díjazására az eddigi 2% helyett 3% kerülhet felhasználásra, tekintettel a feladatok nagyobb költségigényére.19. §-hoz
A krónikus minősítési osztályokon történő ellátás díjmegállapítás szabálya változik. Országosan egységes szakmai csoportonként meghatározott ápolási díjtételek kerülnek bevezetésre.20. §-hoz
A pontosítást a minisztérium nevének változtatása teszi szükségessé.21. §-hoz
1999-től a nemzetközi osztályozásnak megfelelő címrend kerül bevezetésre a társadalombiztosítási alrendszer területén is, a szabályozás ezt a célt szolgálja.22-27. §-hoz
Az adott §-ok tartalmazzák a társadalombiztosítás pénzügyi alapjairól és azok 1993. évi költségvetéséről szóló 1992. évi LXXXIV. törvény (a továbbiakban: AT.) módosítását. A társadalombiztosítás állami felügyeletével, bevételi forrásainak változásaival, a járulékigazgatási feladatok APEH-hez történő rendelésével, és az Áht. módosításával kapcsolatban a változásokhoz igazodóan történt a módosítás. A társadalombiztosítás pénzügyi alapjaira és költségvetési szerveikre a fentiekkel összefüggésben az államháztartásra és a költségvetési szervekre általában érvényes szabályokat kell alkalmazni.A javaslat szerint - az 1998. évi XXXIX. törvény 2. §-ával összhangban - a működési költségvetés bevételeinek és kiadásainak prezentációja az új címrendhez igazodva biztosítja az Alap és a működés közötti halmozódások kiküszöbölését.
Az új jogcímek, illetve azok változásai miatt új csoportosításban, pontosítva kerültek bemutatásra a kiadások, és a kiadások fedezetét biztosító bevételek. A működési költségvetés előirányzatai törvényi meghatározásának és az előirányzatokkal való gazdálkodás (átcsoportosítási, módosítási hatáskörök meghatározása) szabályai az Áht. általános, illetve az igazgatási szervek esetében a központi költségvetési szervek szabályaihoz igazodnak.
28. §-hoz
A módosítást a munkáltatói társadalombiztosítási járulék 6%-os csökkentése teszi szükségessé, mivel ezzel összefüggésben módosítani kell az alkalmi munkavállalói könyvvel történő foglalkoztatás közterhét is, illetve a közteherjegy százalékos megosztását.29. §-hoz
A módosítás az 1997. évben elfogadott törvény végrehajtása során felmerült problémák rendezését szolgáló szövegpontosítás.30-34. §-hoz
E jogszabályhelyek a társadalombiztosítás irányításának változásával összefüggő törvénymódosításokat tartalmazzák.Az 1997. évi LXXXII. törvény módosítását az teszi szükségessé, hogy a nyugdíjbiztosítási önkormányzat megszüntetéséig a Pénztártanács tagja volt az önkormányzat képviselője is. A módosítási javaslat szerint a jövőben az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság főigazgatója válik a Pénztártanács tagjává.
Az 1997. évi LXXXIII. törvény módosítása arra irányul, hogy az egészségügyi szakmai szabályok kialakításában az egészségügyi miniszter mellett a társadalombiztosítási igazgatási szervek felügyeletét ellátó személy is részt vegyen.
Az 1997. évi CLIV. törvény módosítása arra irányul, hogy a társadalombiztosítási igazgatási szervek felügyeletét ellátó személy a Nemzeti Egészségügyi Tanács tagjává váljon.
35. §-hoz
A javaslat a törvény hatálybalépésének időpontját, valamint a társadalom-biztosítás pénzügyi alapjai költségvetési előirányzatainak megalapozását szolgáló, és a társadalombiztosítás irányításával, változásával összefüggő törvénymódosításokkal összefüggő rendelkezések hatályon kívül helyezését, valamint az 1999-től hatályos járulékszabályok módosítása miatt az 1997. évi LXXIV. törvény módosítását tartalmazza.Az 1999. január 1-jét megelőzően keletkezett társadalombiztosítási tartozások kiegyenlítésére elszámolt bevételek két Alap közötti megosztási szabályát is tartalmazza a javaslat.
Az Adó és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatalhoz kerül 1999. január 1-től a társadalombiztosítási járulék beszedési, behajtási és ellenőrzési tevékenység. A járulékigazgatási feladat-átvétellel összefüggésben a javaslat a tervezéskor előre nem látható költségkihatásai miatt év közi átcsoportosítási lehetőséget biztosít. A végrehajtásra a Kormány kap felhatalmazást.
Együtt kezelendő a T/326. számú törvényjavaslattal
TÁJÉKOZTATÓ
a Nyugdíjbiztosítási Alap bevételeire és kiadásaira vonatkozóan öt évre, a demográfiai folyamatokra és azok hatásaira vonatkozóan ötven évre szóló előrejelzésről
Előrejelzés a demográfiai folyamatok és a nyugdíjrendszer bevételeinek és kiadásainak hosszútávú alakulására1. Demográfiai prognózis
Az ötven évre előretekintő számításban szereplő demográfiai előrejelzések a Népességtudományi Kutató Intézet szakértőjének, Hablicsek Lászlónak 1995-ben a nyugdíjreform számításaihoz készült forgatókönyvei*/ közül a közepes, leginkább reálisnak tekintett változatán alapulnak.Ez a változat feltételezi, hogy a teljes termékenységi arányszám (amely azt mutatja, hogy az adott évnek megfelelő születési gyakoriság mellett egy nő élete során hány gyermeknek ad életet) az 1994. évi 1,64-ről 2000-re 1,5-re tovább csökken, majd 2010-re 1,7-re javul és utána 2050-ig ezen a szinten marad. Az 1,7-es arányszám valamivel a jelenlegi európai átlag felett van és pl. Franciaországra jellemző. A javulás ellenére ez a termékenység nem biztosítja a népesség egyszerű reprodukcióját, vagyis a népességszám csökkenését eredményezi.
A másik feltételezés, hogy a születéskor várható átlagos élettartam (mely mutató azt fejezi ki, hogy az adott év halandósági viszonyai mellett az újszülött hány év megélésére számíthat) a férfiaknál az 1994. évi 65-ről 2010-re 68-ra, a nőknél az 1994. évi 74-ről 2010-re 76-ra emelkedik. Utána mindkét nem esetében 5 évenként egy év javulás következik be, így 2050-re a férfiaknál eléri a 76, nőknél a 84 évet. A javulás azt jelenti, hogy Magyarország túljut a hosszú halandósági válságon, és 2050-re eléri a legjobb mutatójú országok (Svédország, Japán) jelenlegi szintjét.
Az előrejelzés nem számol nemzetközi migrációval (bevándorlás - elvándorlás).
A jelenlegi népességi szerkezet, valamint a fenti feltételezések hatására az ország népessége az 1995. év eleji 10,2 millióról 2050-re kb. 8,4 millió főre, vagyis mintegy 1,8 millió fővel csökken. Az össznépességen belül a 20 év alattiak aránya az 1995. évi 26,6 %-ról 2050-re 19,8 %-ra, a 20-59 éveseké 54,0 %-ról 48,6 %-ra csökken, ugyanakkor a 60 éven felüliek részaránya 19,4 %-ról 31,6 %-ra emelkedik.
A prognosztizált demográfiai folyamatokat a mellékelt táblázatok közül az első kettő írja le. Az előrejelzés alapján azt is bemutatjuk, hogy az új nyugdíjrendszerben milyen nyugellátásokat kell biztosítani. Ezt a következő két táblázat tartalmazza.
2. A nyugdíj-járulékok és nyugdíj-kifizetések prognózisa
A következőkben a nyugdíjrendszer bevételeinek és kiadásainak hosszabb távú prognózisát mutatjuk be. Közöljük a várható járulékbevételeket és nyugdíjkifizetéseket ötven évre előre 1997. évi árszinten, valamint 2002-ig folyó áron. A számítások a kormány 1999. évi gazdasági programjával, ill. költségvetési tervével összhangban készültek. Az ötven évre előretekintő számítást a nyugdíjreform előkészítéséhez kidolgozott makromodell felhasználásával végeztük, figyelembe véve a nyugdíjtörvény várható módosítását, ami az 1999. évi öregségi nyugdíj emelését átlagosan 14,2 %-ban határozza meg.2.1 A prognózis makrogazdasági feltevései
A magyar gazdaság 2001-ig várható fejlődését a költségvetési törvényjavaslat bemutatta, ezért a következőkben csak a hosszútávú prognózis előfeltételeit foglaljuk össze.
A távlati makrogazdasági előrejelzés fejlődéssel számol, de csak annyiban optimista, hogy feltételezi, az EU-hoz való csatlakozásunk - s ami még fontosabb: a felzárkózásunk - sikeres lesz. Ez nyilvánvalóan csak úgy lehetséges, ha a magyarországi egy főre jutó GDP (legalább 5 - 10 évig) gyorsabban nő, mint az európai átlag. A tapasztalatok szerint erre - a gazdaság megfelelő alkalmazkodása esetén - reális esély van. Egyrészt jelenlegi fejlettségi szintünk meglehetősen alacsony, másrészt az integráció a piacok megnyílásával, új gazdasági források feltárulásával élénkítőleg hat a gazdasági növekedésre. A feltételezést alátámasztják a spanyol és portugál csatlakozás tényei: mindkét ország növekedése felgyorsult már a csatlakozást megelőző egy-két évben, tartósan meghaladta az EU átlagot, majd az integrációs hatás kimerülésével lassan az átlaghoz igazodott. A magyar gazdasági prognózis kialakításánál hasonló jövőképből indultunk ki
Részleteiben:
- A gazdaság növekedésére vonatkozóan azzal a feltételezéssel éltünk, hogy a GDP az ezredforduló után - az EU csatlakozás feltételezett időszakában - évi 5 % körüli mértékben nő, majd a növekedési ütem 2032-ig fokozatosan 2,5 %-ra mérséklődik és utána ez a mérték stabilizálódik.
- Az infláció üteme fokozatosan mérséklődik, és 2006-ra éri el az Európai Monetáris Unió követelményeit is kielégítő 2,5 %-os mértéket, majd ezen a szinten marad. A GDP és a fogyasztás implicit árindexe megegyezik a fogyasztói árindexszel.
- A tőkefedezeti pillérben felhalmozott tőke reálhozadékára a reálbér+1 %-ot, a tőkefedezeti pillérben számított annuitás reálkamatára reálbér-1 %-ot, a felosztó-kirovó pillérben keletkező államadósság reálkamatára GDP-1 %-ot vettünk figyelembe.
- A foglalkoztatottak számát a népesség-előrejelzés, valamint feltételezett aktivitási ráták alapján állítottuk be. Ez utóbbiak feltételezik, hogy az aktivitási rátáink fokozatosan elérik a fejlett országok átlagára jellemző mértékeket.
- A bruttó keresettömegnek a háztartások jövedelméhez viszonyított aránya - a munkajövedelmek szerepének emelkedésével összefüggésben - 2002-ig fokozatosan növekszik, majd az elért szinten marad.
- A bruttó átlagkereset indexe a bruttó keresettömeg és a foglalkoztatottak indexeinek hányadosa (ezért a létszám hullámzása tükröződik e mutatóban).
- A nettó átlagkereset növekedési üteme 1999-től megegyezik a bruttó átlagkereset dinamikájával. Feltételeztük, hogy az átlagos adó- és járulékterhelés nem változik.
- Az egy keresőre jutó reálbér indexe a nettó átlagkereset és a fogyasztói árszínvonal indexeinek hányadosa. 2006-ig fokozatosan emelkedik, majd növekedési üteme évi 3-4 % közötti mértékre csökken. (A munkatermelékenységnek a GDP-t meghaladó ütemü javulása miatt a reálbér-emelkedés nagyobb lehet a gazdasági növekedésnél.)
2.2 A nyugdíj-prognózis eredményei
Az 1998. évi költségvetési javaslathoz készített nyugdíj-prognózis kiinduló adatai néhány ponton módosultak. Az akkor várhatónál, ill. tervezettnél magasabb lett az átlagkeresetek növekedése 1997-ben és 1998-ban, s nagyobb lett a nyugdíj-emelkedés üteme is 1998-ban. A leglényegesebb eltérés azonban az, hogy már idén jóval több nem pályakezdő kereső választotta az új nyugdíjrendszert, mint amennyit feltételeztünk. (Tavaly jeleztük, hogy ezt igen nehéz előre pontosan felmérni, különösen az ütemezést, vagyis hogy hányan lépnek át 1998-ban, s hányan 1999-ben. Az egyéni életpályák vizsgálata alapján azt valószínüsítettük, hogy a 30-35 év alattiak számára jelent bizonyosan előnyt a vegyes rendszer, ezért feltételeztük, hogy 1999 végéig mintegy 1,3 millió munkavállaló lép át az új rendszerbe. Úgy gondoltuk, hogy a bevezetés évében, 1998-ban, ennek még csak kb. a fele, 600-700 ezer fő választja a vegyes rendszert.) A vegyes nyugdíjrendszert választók száma azonban már 1998 júniusában elérte az egymilliót, és a Pénztárfelügyelet prognózisa szerint 1998 végére ez a szám 1,2 millióra, 1999 végére várhatóan 1,4-1,5 millióra növekszik.
A rendszer továbbra is finanszírozhatónak itélhető, hiszen az állami nyugdijrendszerben (1. pillér) a hiány mértéke nem haladja meg a GDP 1%-át, sem a bevezetést követő években, sem a 2010 utáni időszakban (amikor a keresők/nyugdijasok arány folyamatosan romlani kezd, s ezért a deficit ismét növekszik). A magán-nyugdíjrendszer előrejelzettnél nagyobb létszáma miatt az 1. pillérbe arányaiban kevesebb járulékbevétel folyik be. Ugyanakkor a magasabb járulékalap-növekedés jelentős részben ellensúlyozza ezt, s így összességében az állami nyugdíjrendszerbe 1-2%-kal kevesebb járulékbevétel kerül. A számított egyenleg azonban nem romlik, hanem javul, mert az 1999-re jelenleg tervezett, az eredetinél 3 - 4 %-ponttal kisebb nyugdíjemelés hatására a kiadások is alacsonyabbak.
Az 1. és 2. pillér egyenlegeinek a GDP-hez mért arányát az első ábra mutatja be, a forintban kifejezett bevételek, kiadások és egyenlegek az ötödik és hatodik táblázatban találhatók. A számításaink szerint várható átlagos nyugellátásokat a hetedik táblázat mutatja be, 1997. évi árszinten. Ebből kiolvasható, hogy a vázolt makrogazdasági feltételek mellett az öregségi nyugdíjak reálértékének egy főre jutó átlaga az ötven év alatt évi átlagban kb. 3%-kal emelkedik.
A 2. pillérben jelentős tőke halmozódik fel, ami már a 2008 utáni években eléri a GDP 10%-át, 2022-re 30%-át (2040 után 50%-át), vagyis komoly szerepet kaphat a tőkepiac alakításában, a nemzetgazdasági szintű megtakarítások növelésében. (Ld. a második ábrát.) A tőkefedezeti rendszer-elem egyúttal hozzájárul a nyugdíjrendszer "hullámvölgyeinek" enyhítéséhez, mert a - részben a nyugdijkorhatár emelésével összefüggő - kedvezőbb kereső/nyugdíjas arányú években felhalmoz (tartalékol), s a romló demográfiai trend éveiben kezd járadékot fizetni.